Népszava, 1985. január (113. évfolyam, 1-25. sz.)

1985-01-18 / 14. szám

NÉPSZAVA 1985. JANUÁR 18., PÉNTEK Sport Boniek itt a sztár... A lengyel Boniek nagyszerű játékával és két góljával 2— 0-ás előnyről indul február 23-án Liverpoolban a Juven­­tus az angol Eb-győztes el­leni Szuper Kupa-döntőben. Joe Fagan, a vesztes Liver­pool szakvezetője így nyilat­kozott : — Elkerülhettük volna ezt a vereséget, ha jobban kon­centrálunk és védelmünk a döntő pillanatokban nem kö­vet el hibákat. Az igazság­hoz tartozik, hogy Boniek vezérletével a Juventus jól játszott, de a nagy formá­ban levő lengyel nélkül alig­ha nyeri meg a találkozót. Boniek volt a mezőny leg­jobbja, Giovanni Trapattoni, a Ju­ventus mestere: — Kemény, nagyon küz­delmes mérkőzés volt, egy rendkívül nehéz pályán, ki­tűnő csapat ellen. A helyze­tek alapján négy gólt is sze­rezhettünk volna. Így na­gyon izgalmasnak ígérkezik a visszavágó. Boniek: — Éreztem, hogy jól megy a játék, boldog vagyok, hogy ilyen fontos mérkőzésen két gólt szereztem. Platini: — Kitűnő mérkőzés volt, s az év remélt kupadiadalai­hoz jó kiindulás ez a győze­lem. A kontra kontrája... Néhány héttel ezelőtt — ahogy mondani szokás, kétségek között őrlődve — cikket írtam ezeken a hasábokon arról, hogy — hivatkozva a Vívóhíradóban megjelent statiszti­kára — már ebben a kifejezetten intellektuális sportágban sem jelent a versenyzőknek túl nagy vonzerőt az egyete­mi, főiskolai diploma, egyáltalán: távol áll többségüktől a továbbtanulási szándék. Nem telt el sok idő, érkezett a válasz, szintén a Vívóhíradóban. Méghozzá meglepő tar­talommal: éppen az elkeserítő statisztika készítője vette védelmébe, velem szemben, azokat a szegény pengeforga­­tókat, akiknek — szerinte érthetően — a jelenkor megnö­vekedett edzésterhelése mellett nem jut idejük tudásuk növelésére. Órákon és oldalakon keresztül tudnám sorolni azokat az ellenpéldákat, amelyek kommentár nélkül is cá­folnák a felmentő érvelést, de nem teszem. Csupán szép csendben érdeklődöm: mi célja volt a statisztikának, ha nem a figyelemfelkeltés? A számok, önmagukban, még ak­kor sem bírnak különösebb jelentőséggel, ha tetszetős ada­tokat takarnak. Hát még így, amikor bizony, enyhén szól­va is, elrettentőek... S.P. Gólözön az Alicante ellen Plotár hazajön — Nyilasiék menetrendje — Sportdiplomáciai sikerek A spanyolországi edzőtábo­rozáson tartózkodó magyar labdarúgó-válogatott tegnap ötödik ibériai edzőmérkőzé­sét játszotta. Ezúttal az ali­­cantei Hercules együttese lá­togatott a benidormi stadion­ba, de kiadós vereséggel tá­vozott. Magyar válogatott— Hercules Alicante 8—1 (3—1). Ezer néző előtt a magyar gólokat Róth (2), Pölöskei, Détári, Kiprich, Dajka, Szabó A. és Varga szerezték. Amint Egervári Sándor el­mondta, a Hercules elég „ve­gyes sorokkal” lépett pályá­ra, több fiatalt szerepeltetett. A magyar gólok sorát egy mintaszerű kombináció végén Pölöskei nyitotta meg. Gól­jánál összefejelt egy spanyol védővel, szemöldöke felre­pedt, a sebet négy öltéssel kellett összevarrni. Újság egyébként a válo­gatottal kapcsolatban, hogy a Ciprus elleni (április 3., Népstadion) VB-selejtező előtt március 20-án nem­zetközi mérkőzést játszik együttesünk, várhatóan a szabadkai Szpartak ellen. Az idénykezdő, hamburgi, országok közötti találkozóról Czékus Lajos, az MLSZ fő­titkárhelyettese a következő­ket mondta: " A benidormi táborozás­ról két nappal a hamburgi játék előtt, január 27-én, va­sárnap érkezik az NSZK el­leni mérkőzés színhelyére a gárda. De lesz Hamburgba érkező Ausztriából és Görög­országból is. Nyilasi vasár­nap délután még teremmér­kőzést játszik Bécsben, utána azonnal utazik a magyar vá­logatotthoz. Esterházyt is el­kértük az AEK Athéntól, szereplésének nem lesz aka­dálya. A Tatabánya csatára, Plo­tár viszont nem lesz ott Ham­burgban. Megsérült Spanyol­­országban és ma már vissza is érkezik Magyarországra.­­ A téli holtidényben to­vább erősödtek nemzetközi pozícióink — folytatta Czé­kus Lajos. — Szepesi György, az MLSZ elnöke egyéb FI­­FA-ban viselt tisztségei mel­lett tagja lett a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség olim­piai bizottságának. Mezey György szövetségi kapitány, valamint Palotai Károly, ko­rábbi FIFA-bírónk instruk­tor lett. Ez azt jelenti, hogy a FIFA patronálásában sor­ra kerülő előadások tartásá­ra­, tanfolyamok vezetésére meghívják majd őket a világ különböző országaiba. ­ A Sportcsarnokban ke­rült sor az asztalitenisz NB I. férfirangadójára a Bp. Spar­tacus és a BVSC között. A vasutascsapatból hiányzott a sérült Takács János, megle­petés is akadt: Nozicska 2—1- re legyőzte Klampárt. A szö­vetkezetiek ennek ellenére végig vezetve, biztos, 17—8-as győzelmet arattak. A női hangadón bombameglepetés született: a BSE 13—12-re legyőzte, 15 éves hazai ve­retlenségtől fosztotta meg a Statisztikát.­­ A Népszava 1910-es első természetbarát túrájának 75. évfordulóján Pomáz—Csikó­vár—Lajosforrás—Dömörka­­pu—Szentendre útvonalon ja­nuár 27-én, vasárnap emlék­túrát rendeznek. Rövid hírek : A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a január 19—20-i harmadik fogadási heti tipp­­szelvényről az 1. Watten­scheid—Offenbach, a 2. Hertha BSC—FC Nürnberg, a 3. Hamburg—Fortuna Köln, a 4. Darmstad—Freiburg mérkőzéseket törölte. A tö­rölt találkozók helyett a 14. Parma—Cesena, a 15. Bolo­gna—Varese, a 16. Genova— Pescara bajnoki számít fő­mérkőzésnek. Tekintettel a négy törölt főmérkőzésre, a harmadik heti tippszelvényen sem 13-as, sem 13 plusz 1-es találat nem érhető el. A kol­lektív szelvények csak a tör­lés figyelembevételével ve­hetők át. # Elton John után (ő a Watford „főnöke”) egy újabb rocksztár is labdarúgóklubot akar vásárolni. A Daily Mir­ror jelentése szerint Hod Stewart a Wolverhampton Wanderers tulajdonosa akar lenni. # A fővárosunkban zajló III. osztályú tenisz Király Kupa csoportmérkőzései so­rán tegnap Dánia könnyen nyert 3—0-ra Norvégia el­len. Ma spanyol—monacói találkozó lesz 15.30-tól a Fo­lyondár utcában.­­ A Békéscsabai Előre Spartacus NB-es labdarúgó­­csapata Hajdúszoboszlóra utazott kéthetes edzőtáboro­zásra. Atléták Párizsban • Világpremier, tető alatt A tavaly felavatott párizsi sportpalotában, amely a főváros keleti részében, Bercyben épült fel, ren­dezik meg ma és holnap az I. atlétikai világjátéko­kat. Igazi premierről van szó, hiszen az öt konti­nenst képviselő atléták először mérik össze erejü­ket fedett pályán, még so­ha nem fordult elő, hogy 77 ország versenyzői sora­koztak volna fel „tető alat­ti” viadalon. A mennyiségre tehát nem lehet panasz, a mezőny mi­nőségével kapcsolatban azon­ban akadhatnak kifogások. A januári időpont nem sze­rencsés, az amerikaiak több­sége a magas pénzdíjú ten­gerentúli körversenyen érde­kelt, míg az öreg kontinens képviselői már akkor válasz­út elé kerültek, amikor a ha­gyományos fedettpályás Eu­­rópa-bajnokság dátumát márciusra tűzték ki. A szak­emberek szerint nincs az a versenyző, aki januárban és márciusban is képes volna csúcsformára, szabadtéri eredményességének veszé­lyeztetése nélkül. Az I. világjátékok — amely egyszer talán világbajnok­sággá emelkedhet — néhány számban változást eredmé­nyezhet a világcsúcsok és kontinentális rekordok listá­ján. Ezt csaknem biztosra le­het venni, hiszen a közel­Szalma László igazi fedett­pályás specialista múltban nem egy számban sikerült felülmúlni a világ legjobbját az év első hónap­jában. Párizsban jó eredményt sejtet a 60 méter (favorit az amerikai Graddy és a kana­dai Johnson), a 3000 méter (a kenyai Korir és a francia Mahmoud, a Los Angeles-i 3000 m-es akadályfutó-döntő arany- és ezüstérmesének jó­voltából), miként a rúdugrás is, ahol a szovjet Bubka a francia Vigneron és Abada kihívását várja. A súlylökés­ben az NDK-beli Beyer ne­héz vetélytársra akad a cseh­szlovák Machura személyé­ben. A 2:30-nál is jobb ered­ménnyel zárulhat a magas­ugrás, ahol a szovjet Szere­­da, a nyugatnémet Thrän­­hardt, valamint a svéd Sjö­­berg pályázik a dobogóra. A nőknél a futószámok állnak az érdeklődés középpontjá­ban, köszönhetően Koch, a szovjet Kondratyeva és Aki-T. Balogh László felvétele mára, valamint az amerikai Cheeseborough és Hightower fellépésének. Mint ismeretes — tehetjük hozzá az MTI előzeteséhez — négy magyar atléta is ott lesz a világjátékok bemutatkozó eseményén: a két távolugró, Szalma László és Pálóczi Gyula, a vágtázó Kovács Attila és a gátfutó Siska Xénia. Nyilván­való: részvételükkel elsősorban annak a véleménynek a de­monstrálása a cél, hogy szerintünk is szükség van ezekre a nagy jelentőségű téli vetélkedésekre. S — bár ez sem mellé­kes, persze — nincs szó holmi különleges eredménycentrikus­­ságról, ezért is mellőzhetjük nyugodtan a szokásos esélyla­tolgatást szereplésükkel kapcsolatban. Inkább egy másik szempontból vizsgálódnánk... Ez pedig a különféle sport­ágak egyre szaporodó számú „nagy” versenyének értéke. Ré­gebben sokszor — esetenként joggal — lehetett hallani, hogy minél több van belőlük, annál inkább inflálódnak. Manap­ság sűrűbben hangoztatják a szakemberek: versenyezve kell készülni, edzeni. Mi magunk is ezzel értünk egyet: a mai tréningek monotóniáját egyszerűen nem lehetne kibírni köz­beeső versenyek nélkül! Ezért aztán meggyőződésünk: az újításokban élenjáró atlétáknak nem kell sokáig várniuk ar­ra, hogy a világjátékokból világbajnokságok legyenek ... (serényi) Gyászkeretben a zöld-fehér zászló A jégkorong-rangadón: Ú. Dózsa—FTC 11—0 „RÓNA — SZÓDABIKAR­BÓNA’’. A szűnni nem aka­ró hang- és rigmuspárbaj el­ső kis gyöngyszeme volt ez a bemondás tegnap délután a háromnegyed házat, 6000 nézőt vonzó jégkorong-rang­adón a Budapest Sportcsar­nokban. Az újpesti szurkolók „kedveskedtek” ezzel a kis szöveggel a ferencvárosiak kapusának, Béna Istvánnak. Nehogy elrontsa szegény a gyomrát, mert hát 11 még gombócból is sok .. . „HOKISULI” — zrikálták meg az ellentábort a Dózsa­­hivők, miközben buzgón lo­bogtatták a fekete gyászke­retbe foglalt zöld-fehér zász­lót. Tehették: nemcsak iszonyúan elpáholták a zöld­fehéreket, de még újonc korongozóik is játszadoztak a ferencárosi „vénekkel”. Egyre inkább családias jel­leget öltött a dolog, különö­sen, hogy az első nyolc gól felét az Ancsin-gyerekek sze­rezték: az „öreg", a 22 éves János után a „kis” Lacika is beterelte a hálóba a pakkot. „TISZTA CIKI!” Valóban az. Mi tagadás, hokitörténeti ritkaság a 11—0-ás ered­mény. Persze, ha előre szá­mítani lehetett rá ... Mert hát a Fradi-edző, Orbán György szerint, lehetett. A fiatal szakvezető a második szünetben csapata öltözője helyett váratlanul a sajtóköz­pontba vonult, s kifejtette, hogy talán csak a szovjet vá­logatott lenne képes három nap alatt három tétmérkő­zést játszani. És már előre megmondta, hogy ez lesz a vége... Az MTI tudósítója szerint viszont a találkozó előtt még azt mondta Orbán: csak a delphi jósda tudná megmondani az eredményt, ő nem ... — kg — Ritka jelenet az FTC kapuja előtt... Nem azzal vannak elfoglal­va a Fradi-hokisok, hogy a korongot kotorják ki hálójukból, ha­nem az egyik újpesti támadót gyötrik Batha László felvétel 15 Péter és Pál Dortmundban, az NSZK egyik sportfellegvárában az idegenlégiós magyar kézilab­dázót, Kovács Pétert válasz­tották 1984 legjobb sporto­lójának. A korábbi keltezésű hírnek tegnap délelőtt meg­érkezett a párja: a sportélet­ben sehol sem jegyzett olasz kisvárosban, Bressanonéban az ex-tatabányai kézilabdá­zónak, Pál Árpádnak ítél­ték az idény legjobb külföldi sportolójának járó különdí­­jat. Péter és Pál (tudjuk) nyárban, összeférnek a nap­tárban. Ott igen. Amíg ide­haza ugyanazon a poszton, egymással vetélkedve küz­döttek, más volt a hely­zet ... Péter már 18 évesen — elő­legezett bizalom! — megkap­ta a címeres mezt. Pál Árpi­ról már 25 évesen lehúz­ták ... Péter élete csupa siker: VB-gólkirályság, világváloga­tottság, Aranykéz-díj (a lab­darúgó Aranycipő megfelelő­je). Pál — a pechman: csuk­ló­ficam, szemsérülés (látása ko­moly veszélybe került), kéz­törés, s ficamok a magán­életben is. Fehér, fekete... De va­jon valóban ilyen végletes a sorsuk? — Boldog, befutott ember vagy? — kérdezem Kovács Pétert, a sztárt. — Hát, a fene tudja ... So­kat kaptam a sporttól, s ez nemcsak frázisduma. De mindig azzal vádoltak, hogy miattam nem tudnak érvé­nyesülni a fiatalabbak. Ez kicsit megkeserítette az éle­temet. — Ha nem jön ez az olasz­­országi siker, csalódott, ki­ábrándult ember lennél? — faggatom Pál Árpádot, a pechkirályt. — Miért lennék? De­hogy ... Csupán egyszer hi­báztam, amikor katonaéveim alatt nem a Budapesti Hon­védot választottam egyesüle­temnek. Ha ott készülhetek, akkor talán ma én kapom a sztárszerződést, s Kovács Peti az olaszországi „kisebb fel­adatot”. — Végre „megszabadulta­tok” egymástól, vége a több mint egy évtizedes szüntelen rivalizálásnak. — Az biztos, hogy mosta­nában nincsenek álmatlan éjszakáim — feleli a bressa­­nonei Pál Árpád. — De ... nem azért mondom, mert most riportot készítesz velem. Péterből lett a jobb átlövő, de az ő sikereiben kicsit én is benne vagyok. Tudta, hogy igyekeznie kell, mert én is ott vagyok mögötte. S ez en­gem is hajtott. Most hiány­zik. — Komolyan mondom, hogy mindig szerettem volna, ha valaki átmenetileg kiszo­rít a csapatból — magya­rázza a dortmundi Kovács Péter. — Régen, otthon pél­dául volt egy Pál Árpi... A mostani csapatomnál nem­igen akad hasonló. Kovács Péter legutóbb dortmundi színekben öt gólt lőtt a világelső szovjet vá­logatottnak. Pál Árpád né­gyet egy kiesőjelölt olasz kis­csapatnak. S egyformán bol­dogok voltak. Péter kisebb sérüléssel bajlódik. Árpád a hír hal­latán rögtön rávágja: „Add meg a telefonszámát, szeret­ném felhívni Dortmundban, hogy jobbulást kívánjak ne­ki!” Péter és Pál, fekete és fe­hér, ma már­­ összefér. Komlósi Gábor A Révai Nyomda felvételre keres szolgáltató üzemébe­n­­ nyugdíjas üzemvezetőt nyugdíjas vagy főállású — tégelysajtó gépmestert, illetve — berakónőt mun­káficsodat Jelentkezés: a 321-960/43 telefonon, tAUtílifuíl 8-12 óráig. Cím: _­lattA* Ac Révai Nyomda, — TUIOT és Budapest V.. — víz-, gáz-, központifűtés-szerelőt munka­üg­yi postá­ig.

Next