Népszava, 1985. január (113. évfolyam, 1-25. sz.)

1985-01-03 / 1. szám

4 (Folytatás az 1. oldalról.) dik saját tervezésű lengés­csillapítók készítését, ame­lyek megnövelik a kőzetfú­ró-berendezések élettarta­mát és biztonságosabbá te­szik a fúrásokat. A Miskolci Járműjavító­ban tartott évindító mun­kásgyűlésen Varga Zoltán igazgató azt fejtegette, hogy a megváltozott gazdasági szabályokhoz igazodva min­den eddiginél jobban kell tö­rekedni a nyereséges terme­lésre, s ehhez, a vállalatnál megfelelő érdekeltségi rend­szert teremtenek. A felada­tok nagyobbak, mint a ta­valyiak voltak: hatezer te­hervagon javítását irányoz­ták elő, és körülbelül ugyan­ennyi új típusú, Diósgyőrött készülő ütközőberendezést szerelnek majd fel a kocsik­ra. Mindezt csak jobb munka­­szervezéssel érhetik el, an­nál is inkább, mert az idén befejezik az új műhelycsar­nok felépítését, s a berende­zések átköltöztetése nem me­het a termelés rovására. A Kaposvári Húskombi­nátban a vállalat vezetői ar­ról szóltak, hogy az idén fo­kozni kell a minőségi hús­termelést, mégpedig korszerű technika alkalmazásával. Ta­valy 540 ezer sertést vágtak le és dolgoztak fel, aminek 90 százaléka exportra került. Az idén lényegesen nem nő a sertésvágás, s ezért a jobb húskihozatalra kell töreked­ni. Nő a dobozolt húskonzerv aránya a termelésben, mint­egy 25—30 százalékkal, mivel megkezdődött az export az Egyesült Államokba. A Szegedi Szalámigyárban rendezett gyűlésen Bálint László vezérigazgató elmond­ta: az idén üzembe helyezik a legkorszerűbb berendezé­sekkel felszerelt új sertésvá­­gócsarnokot. Folytatják a gyár teljes rekonstrukcióját is, mégpedig úgy,, hogy a ter­melést rövid időre sem állít­ják le. Ezért az idei felada­toknak csakis kiváló szerve­zőmunkával tudnak eleget tenni. A szegediek 6700 ton­na Pick szalámit terveznek exportálni szocialista partne­reiknek és a tőkés piacra. Néhány napja útnak indítot­ták az első Pick-szalámi-ex­­portszállítalányokat az Egye­sült Államokba, káért pedig bér nem fizet­hető. Jobban kell szervezni a munkát és javítani annak minőségét, színvonalát. — Legyenek partnereim abban, hogy szűnjön meg minden lazaság, fegyelmezet­lenség, és személyes példa­­mutatással követeljék meg a jobb és több munkát — mondta befejezésül Vágó Sándorné, majd Zimonyi Fe­­rencné, a szakszervezeti bi­zottság titkára beszélt arról, milyen feladatokat oldottak meg az elmúlt esztendőben. — Ami a bérfejlesztést il­leti, a bizalmi testület az szb által kezdeményezett javas­latot hagyta jóvá — mondot­ta. — Részt vettünk a mun­­kaverseny-szabályzat korsze­rűsítésében. Az üzemi de­mokrácia továbbfejlesztését szolgálta a középvezetők éves tevékenységének értékelése. Gondot okoz azonban, hogy az információk nem mindig jutnak el időben a szakszer­vezeti tagokhoz, s ezen vál­toztatni kell, keresve az új módszereket. Zimonyi Ferencné a to­vábbiakban beszámolt a szakszervezeti bizottság szo­ciálpolitikai tevékenységéről, majd hangsúlyozta, hogy az idén a szakszervezet gazdál­kodást segítő munkájában a legfontosabb a tulajdonosi szemlélet erősítése. Nagyobb öntevékenységre, vállalkozási készségre, versenyszellemre van szükség és együttes, szervezett, fegyelmezett mun­kára. Végezetül boldog új évet és kellemes közérzetet kívánt a Zrínyi Nyomda dolgozóinak, akiknek ez utóbbira okot ad­hat, hogy feladataik pontos ismeretében távozhattak az évet kezdő munkásgyűlésről. V. Za. ✓ Erkendet munkaHfpffains&kk&í Zrínyi Nyomda Az első alkalommal megren­dezett esemény még csak va­laminek a kezdete, de a má­sodiknál már joggal beszél­hetünk egy hagyomány szü­letéséről. Ennek lehettünk tanúi az év első munkanap­ján a délutáni műszakváltás­kor a Zrínyi Nyomdában megtartott munkásgyűlésen. A kötélgúti csarnok gépei természetesen mozdíthatatla­­nok, de a csomagolásra váró könyvhegyeknek helyet adó hatalmas asztalokat félretol­ták, hogy minél többen hall­gathassák meg a vezérigaz­gatónőt és a vállalat szak­­szervezeti bizottságának tit­kárát. Nagy figyelemmel hallgat­ták a jelenlevők Vágó Sán­dorné vezérigazgatónő sza­vait, amelyekkel a múlt év értékelésekor nem „csak a szépre emlékeztek”, hanem reális képet rajzoltak egyik legnagyobb nyomdánk tevé­kenységéről. — A múlt évi tervben meg­fogalmazott elképzeléseinket és tőkés exporttervünket vár­hatóan túlteljesítjük, nyere­ségünk a tervezett szinten alakul, a bérszínvonal-növe­kedés pedig 6,7 százalékos. Szállítási kötelezettségeink­nek eleget tettünk, a nálunk készülő két napi­, 14 hetilap és 104 időszakos folyóirat egész évben határidőre jelent meg. Emellett — hangsúlyoz­ta a vezérigazgatónő —, még­sem lehet okunk elégedett­ségre, mert a tervet ugyan teljesítettük, de túl drágán: minden mozdulatunk, többe került, mint kellett volna. Esetenként munkatorlódás éppúgy előfordult, mint hiány, s az előzőért drága túlórával fizettünk, a kieső időért pedig magas bérrel. Vágó Sándorné további hiányosságokat is sorolt: nem takarékoskodtak eléggé anyaggal, energiával, s nem erősödött a munkafegyelem sem. Mindez jelentősen csök­kentette a vállalat nyeresé­gét, amely egyébként jóval kedvezőbben alakulhatott volna a tervezettnél. A vezéri­gazgatónő hang­súlyozta: a nyomdának min­den eszköz és feltétel rendel­kezésére áll ahhoz, hogy a káros folyamatokat megállít­sák. Beszélt az idei népgaz­dasági terv legfontosabb kö­vetelményeiről, s az új sza­bályozókról, amelyek alkal­mazásához új alapállásra, megváltozott szemléletre és az eddiginél egységesebb és célratörőbb cselekvésre van szükség. Ütemesebbé kell tenni a termelést, a kiszállí­tást, a rossz és selejtes min­jelentős esemény színhelye volt Debrecenben a konzerv­gyár tanácskozóterme, az év első munkanapján. Délelőtt alakult meg a vállalati ta­nács. A munkáskollektívák már decemberben megválasz­tották azt a tizenhat küldöt­tet, akinek felkészültségében, s korábbi munkájában olyan lehetőséget látnak, amely alapján jól képviselhetik a munkásokat a vállalat élén. A szakszervezeti bizottság titkára, Koroknál Sándorné elmondotta, hogy a legkisebb szervezeti egységekkel is be­széltek, már november óta tárgyalnak a munkásokkal, bizalmi testületekkel, és megbeszélték az új irányítási forma lehetőségeit, majd a közösségek decemberben tit­kos szavazással választották meg küldötteiket. Két küldöttel, Klepács Antallal és Reho Sándorral, még az alakuló gyűlés előtt tudtunk beszélni. Elmondot­ták, hogy mind a ketten fő­bizalmiak és társaik javasla­tára kerültek a listára. Kle­pács Antalt például a rendkí­vüli termelési tanácskozáson javasolták és vették fel a je­löltek közé, így lett vállalati tanácstag a titkos szavazás után. A szakszervezetben végzett munkájuk elismerése, hogy három főbizalmi is be­került a vállalati tanácsba. — Mivel még ez teljesen új feladat, előttem sok a kér­dőjel — mondotta Rehó Sán­dor. — De bízom abban, hogy sokkal többet tehetek majd saját közösségemért is. Igaz, van, aki azt mondja, hogy a vállalati küldöttek lépés­előnyben vannak, mert hely­zetüknél fogva többet látnak az egész munkából. — A munka újszerűsége abban is kereshető — foly­tatta a beszélgetést Klepács Antal —, hogy igen sok in­formációval rendelkezünk, ami a szakszervezeti munkát szerintem eredményesebbé teheti. Az igazgató, dr. Nagy Sá­bor azt mondta: — Szerintem, a vállalati tanács munkájával demokra­­tikusabban és hatékonyabban dolgozhat az üzem, így a gyár minden részlege beszá­molási kötelezettséggel tar­tozik majd választott veze­tőinek is. Én magam jól is­merem a környék mezőgaz­dasági nagyüzemeit és meg­győződésem, hogy a válasz­tott testület semmivel sem csökkenti az egyszemélyi fe­lelősséget. Az alakuló gyűlésen, me­lyen képviseltette magát az ÉLKDSZ központi vezetősége, a MÉM, a megyei, a városi pártbizottság és számtalan más testület is, az előkészítő bizottság elnöke, Koroknai Sándorné számolt be munká­jukról. Itt tett javaslatot a vállalati tanács elnökének, elnökhelyettesének személyé­re, Bauer Kálmán termelte­tési főosztályvezető és Die­nes Lajos gépmester szemé­lyében. A vállalati tanácsülés első alkalommal tehát már konk­rét munkával kezdett az év­hez. Itt jelentette be Tarján Balázs a MÉM képviseleté­ben, hogy a miniszter a Deb­receni Konzervgyárat sokré­tű tevékenysége, kapcsolat­­rendszere, exportmunkája következtében kombináttá alakította át. A vállalat ne­ve ezentúl: Debreceni Tartó­sítóipari Kombinát. A válla­lati tanács ezután megerősí­tette igazgatói tisztségében Nagy Gábort, majd a kom­binát élére, mint vezérigaz­gatót nevezte ki öt eszten­dőre. A délelőtti és a délutáni műszak találkozásánál mun­kásgyűlést tartottak a sűrí­tőüzemben. Ünnepi szónok Tóth Imre, az MSZMP Hajdú Bihar megyei bizottságának titkára volt, aki itt jelen­tette be a kollektívának, a vállalati tanács megalakulá­sát és a kombináttá válás té­nyét. Ezután Nagy Gábor ve­zérigazgató adott számot az elmúlt év munkájáról, az exportfeladatok teljesítésé­ről, a hűtőipari tevékenység­ről. Beszámolt arról, hogy több kisüzemük alakult Deb­recen környékén a gyár gesztorságában, és a­z 1985-ös esztendőben már a lakosság közvetlen zöldség-gyümölcs ellátásában is részt kívánnak venni. A hazai ellátást mind a tartósított, mind a friss áruk tekintetében növelni kí­vánják. Lendvai Vera * Hasonló évindító munkás­gyűléseket tartottak, illetve tartanak egyebek között a Videotonban, a szolnoki Me­zőgép Vállalatnál, a Szegedi Húsipari Kombinátban és a Tatabányai Szénbányákban is. Vállalati tanács alakult a Debreceni Konzervgyárban - ' * 4 ' A Zrínyi Nyomda dolgozói a vezérigazgató-nőt hallgatják a mun­­­­ásgyűlésen Rédei Ferenc felvétele Kihaltak a főváros utcái és szórakozóhelyei az új eszten­dő első napjának, január el­sejének estéjén. Ez a csen­desség is bizonyítja, hogy Budapest lakói és vendégei alaposan ki­szórakozták ma­gukat szilveszter éjszakáján. Ez a nyugalom azonban nem jelenti azt, hogy a rend­őrök is pihennek. Az akció­alosztály négyes csoportjá­nak gépkocsijai csendben suhannak a Körúton. Biztos, ami biztos, egyebek között felkeresik a Rákóczi tér kör­nyéki eszpresszókat és szóra­kozóhelyeket, hiszen soha nem tehet tudni, nem húzó­dik-e meg valamelyik helyen egy-egy körözött bűnöző, aki arra számít, hogy az ünnep­utói hangulatban a rendőrök is pihennek. — Szerintem nem sok dol­gunk lesz ma — mondja Kazda János százados, a szolgálatban levő csoport he­lyettes vezetője. — Miért, ilyenkor hova tűnnek a nehéz fiúk? — ér­deklődöm. — Kialusszák az éjszakai szórakozás fáradalmait. Fel­tehetően nem fejezték be az ivást, a hajnali órákban. Hol­nap kezdődik majd minden elölről. A József körúti Karaván eszpresszóban néhány csen­des vendég beszélget. A Jáva presszóban is alig lézengenek néhányan. — Jó estét kívánok, rend­őrség! Kérem a személyi iga­zolványokat! — igazoltatják a nyomozók és a velük együtt dolgozó egyenruhás, közrend­­védelmi rendőrök a vendége­ket. Mindent rendben talál­nak. Indulunk tovább. A Cora eszpresszóban szin­tén csak néhányan ülnek, a televízió krimiműsorát néz­ve. De ezúttal ismerősre is akadnak a nyomozók. A sa­rokba húzódva ül P. Julian­na, akit azért sújtottak 60 napi elzárással, mert bűnö­ző, erkölcstelen életvitele miatt kitiltották Budapest­ről, de ő mégis a fővárosban maradt. — Képtelen vagyok az éj­szaka nélkül élni — mondja a 30 év körüli nő, akit né­hány napi egészségügyi sza­badságra bocsátottak, azzal, hogy ezúttal sem tartózkod­hat a fővárosban. Miközben a rendőrök a mikrobuszba ve­zetik, szokásához híven kia­bál: — Széjjeltépem magam, öngyilkos leszek! Engem örökké bezárnak... A presszóban akad még egy elszállítani való vendég, a sötét bőrű, széles vállú V. Balázs, aki állítólag otthon felejtette a személyi igazol­ványát. Miközben a mikro­busz felé kísérik, ellenáll. Persze, nem sokáig, az ak­ció­csoport tagjai pillanatok Rendőrökkel, Budapesten Csendes volt az ünnep utáni éjszaka alatt leszerelik a férfit, aki a gépkocsiban már nyugodtan vár a sorára. Ha a szórakozóhelyek üre­sen is tátonganak, a jól fű­tött Déli pályaudvaron akad néhány csövező. Fiatalok, idősebbek egyaránt. F. Fábián üres pezsgős üvegekkel teli szatyorral igyekszik eltűnni, de néhány lépés után meg kell állnia. — Személyi igazolványa van? — érdeklődik az iga­zoltató nyomozó. — Hát, az sajnos, nincs — feleli az idős csöves, aki már pontosan tudja, mi követke­zik. R. László megszeppenve áll a nyomozó előtt. Személyi igazolványa neki nincs. — Mennyi a pénze — kér­dezem az ápolatlan férfitól. — Egyetlen fillérem sincs. Kölcsön adtam az egyik ba­rátomnak, ötven forintom volt. — Miből él? — Utcát söprök, vagy ha­vat lapátolok. Naponta fi­zetnek, eltengődök valahogy. — Hol lakik? — Itt a pályaudvaron. Jól fűtenek. — Mióta él ilyen körülmé­nyek között? — Már több mint egy éve. Azelőtt Dunaújvárosban lak­tam, két és fél szobás lakás­ban, de a feleségem elvált tőlem. El kellett jönnöm. — Miért váltak el? — Mit mondjak? Többet ittam a kelleténél. Gépkocsijaink tovább gu­rulnak az egyre csendesebb budapesti éjszakában, így ér­kezett el január 2-a reggele, amikor ismét benépesedett a főváros. Vége az ünnepek­nek. Schmidt Attila „Valamikor két és fél szobás la­kásom volt.. A rendőrükre támadt T. Balogh László felvételei CSÜTÖRTÖK, 1985. JANUÁR 3. NÉPSZAVA Önállósultak a MEZŐGÉP-vállalatok 1984. december 31-ével meg­szűnt a Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Válla­latok Trösztje. Ezzel egyide­jűleg a 16 MEZŐGÉP-válla­­lat, valamint a Mezőgép Fej­lesztő Intézet ezentúl önálló vállalatként működik. A 32 ezer embert foglalkoztató több mint 100 telephellyel, üzem­résszel dolgozó nagyvállalati forma nem ösztönözte kel­lően a kollektívákat a belső tartalékok mozgósítására, az érdekeltségen alapuló önál­lóbb munkára. Fejlesztési erőforrásaikat sem tudták teljes egészében saját, önálló elképzeléseik szerint felhasználni, hiszen a tröszt átcsoportosíthatta azo­kat. A tröszti forma meg­szüntetése nagyobb önállósá­got biztosít majd a MEZŐ­­GÉP-vállalatoknak. A MEZŐGÉP-vállalatok 1985. január 1-i hatállyal megalakították az Innokord Mezőgazdasági, Élelmiszer­­ipari és Biotechnikai Gép­gyártó Innovációs-Koordiná­ciós és Szolgáltató Közös Vállalatot, amelyben a részt­vevők összehangolják majd a tevékenységüket. (MTI) 1985. január 3-tól érvényes árfolyamok Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1984. december X1-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. a) Vásárolható legmagasabb b) Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 504-as, bankjegycímlet: 100-as. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintba! Angol font 5700,71 6053,33 Ausztrál dollár 4070,47 4322,25 Belga frank 78,37 83,21 Dán korona 438,72 465,86 Finn márka 754,53 801,21 Francia frank 512,93 544,65 Görög drachma, a) 36,17 38,41 Hollandi forint 1390,77 1476,79 Japán yen (1000) 197,50 209,72 Jugoszláv dinár, b) 20,00 21,24 Kanadai dollár 3873,42 3993,62 Kuwaiti dinár 16 315,24 17 324,44 Norvég korona 544,26 577,92 NSZK márka 1570,01 1667,13 Olasz Ura (1000) 25,61 27,19 Osztrák schilling 223,58 237,40 Portugál escudo 29,36 31,18 Spanyol peseta 28,45 30,21 Svájci frank 1902,41 2020,09 Svéd korona 551,04 585,12 USA dollár 4976,15 5283,95

Next