Népszava, 1985. április (113. évfolyam, 76–100. sz.)

1985-04-25 / 96. szám

14 Közúti ellenőrzés — Jó napot kívánok, közúti ellenőrzés! Kérem a forgal­mi engedélyt, jogosítványt, személyi igazolványt. Áprilisban, s még május­ban is sok ezerszer elhang­zott és elhangzik utainkon az udvarias felszólítás. S az autósok, közlekedők számára már-már természetes is, hi­szen hosszú évek óta min­den tavasszal és ősszel foko­zott közúti ellenőrzést ren­del el a BM Országos Rend­őr-főkapitányság. Szükséges ez az ellenőrzés, hiszen a meginduló „tavaszi zsongás” az utakon is érezte­ti hatását. Élénkül a forga­lom, zsúfoltabbak az utak, fo­kozódik a balesetveszély. A cél: a járművezetők és a jár­művek ellenőrzése. A jármű­vezetőké, akik közül sokan a „téli álom” után most veszik elő a garázsból a járműveket, s fél év előtti vezetési élmé­nyeikre emlékezve, de gya­korlatilag mégis „kezdő­ként” ülnek a volán mögé. S a járművek ellenőrzése, hi­szen a hosszú és kemény tél után szükséges is a műsza­ki állapot újbóli felülvizs­gálata. Hogy ezt az autósok túlnyomó többsége magától is megteszi? Biztosan így van. De egy feledékeny, vagy mon­djuk ki: felelőtlen autós járművének műszaki hibája vétlen és ártatlan közlekedők balesetét okoz­hatja. Tilosban Fejér megyében nem vé­letlenül az elsők között kezd­ték az ellenőrzést. A megye földrajzi fekvése többszörö­sen frekventált, hiszen az át­menő hivatásforgalom, de a belföldi turizmus, s a húsvét után már-már jelentkező nemzetközi idegenforgalom többszörösen érinti a me­gyét. Különös hangsúlyt kapott most is az ittas vezetés. Az előző évek ellenőrzési ta­pasztalata: minden huszadik járművezető ittasan vett részt járművével a forga­lomban. Ijesztő adat. Straub Ferenc főtörzsőr­mester fotózási feladatot ka­pott Székesfehérvár központ­jában. A Gyöngyvirág presz­­szó előtti jelzőlámpás ke­reszteződésben a speciális Minolta X—700 fényképező­géppel „dokumentumokat gyűjt” a tilosban közleke­dőkről. — Mit tud ez a masina? — Motoros, tehát egymás­után gyorsan és automatiku­san felvételeket készítő gép, amely a fényképezés idő­pontját is rögzíti. Nagylátó­szögű optikával van felsze­relve, hogy a lámpa, a sza­bálysértő s a környezet is jól látható legyen. — Mit szólnak az autósok a fotóhoz? — A fényképet kénytele­nek tudomásul venni, s a ke­mény bírság, úgy tűnik, ha­tásos. Bár az az igazság, hogyha a helybeliek meglátnak va­lamelyik lámpánál, olyan csoda­szabályosan közleked­nek ... Százhússzal a városban A 70-es út Fehérvárra be­vezető szakaszán a Vörös Hadsereg útján Fazekas Éva őrmester a forgalmi viszo­nyoktól függően radarpisz­tollyal méri a járművek se­bességét. Az útnak ez a szakasza szépen kiépített, széles, szin­te autópálya minőségű. Igaz, a megengedett 70 kilométe­res maximális sebesség ke­vésnek tűnik, kiváltképp az autópálya felől érkezőknek. — Mint autós, magam is érzem a csábítását ezen a szakaszon a sebességnek, hi­szen az út minősége kiváló. De a szabályokat be kell tar­tani. Miután a város terüle­tén vagyunk, s az úton gya­logosátkelő­helyek, szintbeni kereszteződések is vannak, ilyen sebességhatárt kellett megszabni. Ezt sokan nem értik. — Mi a tapasztalat? — Sajnos vannak, akik minden határt átlépnek. Mér­tem és természetesen bün­tettem itt olyan autóst is, aki ezen az úton 120-szal „sietett”. Természetesen Fazekas Éva nemcsak a sebességtúl­lépőket figyeli, közben segí­tőtársával ellenőrzéseket is folytat. Közösen állapítjuk meg: úgy tűnik, erre a tavaszra jobban felkészültek a jármű­vezetők, mint a korábbiak­ra. A járművek műszaki álla­pota megfelelő. S hogy a jár­művezetőkről is szóljunk: itt, ezen az ellenőrzési ponton az akció félidejében egyszer sem „szólalt meg” a szonda. Gajdos József törzsőrmes­ter és Balogh János, a Volán ellenőrei mondják: — Alapvető hiba az iga­zolványok menetokmányok hiánya. Volt itt autós minden igazolvány, segédmotorke­rékpáros vezetői engedély, tulajdont igazoló lap nélkül. S a másik, ami feltűnő, szin­te egyetlenegy autósnál sem találtunk a jogosítványban betétlapot. Pedig ezt rende­letek, előírások szabályozzák: három kitöltött betétlapnak mindig kell lennie a jogsi­ban. — Intézkedés ? — Figyelmeztető jellegű helyszíni bírságokat szabtam ki, s természetesen kötelez­tem a delikvenseket az ira­taik bemutatására. Sötét lámpák Balogh János, a Volán el­lenőre a magánfuvarozókra panaszkodik.­­ A magánfuvarozók ugyanúgy kötelesek a menet­levelet vezetni, mint az álla­mi kocsit vezetők. Mégsem teszik. Nyilvánvalóan ez az adózással, illetve annak el­lenőrzésével függ össze. Azt hiszem, ennek a témának a generális átvizsgálása is meg­érne egy misét... — Véleményük szerint mi­lyen az ellenőrzött gépjármű­vek műszaki állapota? — Túlnyomó többségükben megfelelnek az előírásoknak. Az előbb ellenőriztünk egy tizennégy éves kis Zastavát, de az szinte új állapotban volt. Ami inkább jellemző, az a helyzetjelző lámpák „sötétsége”, s tíz megállított személygépkocsi közül négy­nek nem égett a rendszám­tábla-világítása. — Bírságolt? — Nem. Megjavíttattam a gépkocsivezetővel a hibát. Gajdos József rendőr törzsőrmester ezzel az utolsó mondatával az egész orszá­gos akcióról szólt: nem a büntetés a cél, hanem a fi­gyelemfelhívó ellenőrzés a közlekedés és minden közle­kedő érdekében. S. Boda András Testi és lelki kondició Azt talán nem kell külön bizonyítani, hogy aki frissen, kipihentete­et a volánhoz, az nagyobb biztonsággal képes vezetni a járművét. Kutatások is foglalkoznak ezzel a lát­­szólagosan köznapi ténnyel, különösen most, a tavaszi át­állás időszakában fontosak a belőlük levont tanulságok: a sokszor emlegetett tavaszi fáradtság­­ csökkent teljesít­ményt jelent és ez bizony befolyásolhatja a vezetést Az optimális testi-lelki kondíció az első emberi ténye­ző, ami megelőzheti a baleseteket Pihent állapotban ugyanis kb. 30­—30 százalékkal jobb teljesítmény várható a gépkocsivezetőtől... Ha a vezetői összteljesítményt le­­kontjük a különböző képességekre, akkor a legnagyobb változást az észlelésnél, a figyelemnél, az Információt fel­tevő képességeinknél találjuk. Kipihent állapotban a ve­zető csaknem kétszer annyi információt tud felvenni és feldolgozni mint fáradt állapotban, amikor egyre keve­sebb dologra tud csak összpontosítani, s mily néhány kör­nyezeti tényezőre támaszkodva próbál vezetni tovább. A friss, kipihent állapotban autózó viszont sokkal több jelet észrevesz, olyanokat is, amelyek önmagukban nem is len­nének erős Ingerek, és csak csekély jelentőségűek — ám kombinációikkal már pontosan mutatják, hogy a vezető­nek a következő pillanatokban mire kell számítania! Érdemes eloszlatni egy tévhitet is. Gyakran szokták mondogatni, hogy pihent állapotban gyorsabbak a vezető reflexei Ez azonban nem teljesen így van! A reflexek gyorsasága csak igen szélsőséges helyzetekben változik meg, a pihent állapot inkább azt eredményezi, hogy a járművezető cselekvési ideje lesz jóval egyenletesebb, megbízhatóbb. A fáradtság hatására a hosszú és a rövi­­debb cselekvési idők sorra váltják egymást a menet köz­ben, miközben egyértelműen lámálnak az észlelések... Vagyis az is előfordulhat, hogy a fáradt ember­­ túl gyorsan cselekszik! De ez sem jó, hiszen kapkodóvá teheti a járművezetést. A kipihent állapotnak azonban a legnagyobb előnye mégis az, hogy a szervezet és az idegrendszer ilyenkor megfelelő tartalékokkal rendelkezik és a vezető sokkal gyorsabban, határozottabban tudja megelőzni a veszély­­helyzeteket. Ezenfelül, éppen az idegrendszeri kiegyensú­­lyozottság révén egész magatartásunk tudatosan irányított lesz, jóval kevesebb szerep jut az indulati — például harag, türelmetlenség, szorongás — eredetű cselekvéseknek. Fá­radt állapotban viszont éppen ezek kerülnek előtérbe. Né­miképpen ugyanez mondható el a tavaszi fáradtságról is: a pihenés, a kikapcsolódás beiktatása a saját életmenetünk­be rendkívül fontos, a túlhajszoltság viszont komolyan fenyegeti a közlekedésbiztonságot. * .ck •1 Biztonságos vonóhorog A lakókocsikon ez évtől új rend­szerű, biztonságos vonószer­kezeteket alkalmaznak az NSZK-ban. Az ún. trapéz-kup­lung rendszerű vonóhorgok me­netközben és kanyarban na­gyobb biztonságot nyújtanak, kevéssé veszik igénybe a von­tató gépkocsi karosszériáját, a hátsó szerkezeti elemeit. Az új rendszerű vonóhorog már meg­található az idén forgalomba kerülő legtöbb lakókocsin. Görkorcsolyás takarékosság z,? ''S ' '' ! # (í --Ví V i "i" ) -í Segít a számítógép Nincs könnyű dolga annak, aki pontos adatokat akar ar­ról közölni: az ország fővá­rosában napközben meny­nyien tartózkodnak. Az igaz, hogy Budapestnek 2070 ezer lakosa van, de nyáron az in­gázókkal és a külföldiekkel együtt előfordul, hogy 3—3,5 millióan tartózkodnak és ter­mészetesen közlekednek itt. A 60-as években kritikus közlekedési helyzet alakult ki Budapesten. A forgalom növekedésével nem arányo­san, hanem hatványozottan növekedett a balesetek szá­ma. Jellemző, hogy 1973-ban alig érte el a gépjárművek száma a 190 ezret, ugyanak­kor 5293 személyi sérüléses baleset történt. Budapest példája igazolja leginkább, hogy a technikai körülmé­nyek kedvező változásával, jobb forgalomszervezéssel és propagandával jelentős ered­ményeket lehet elérni. Ta­valy például annak ellenére, hogy a gépjárműpark száma meghaladta a 470 ezret, ugyanakkor 24 százalékkal kevesebb baleset történt. Ebben nagy része volt a Fővárosi Közlekedésbizton­sági Tanácsnak, amely a na­pokban ünnepelte fennállá­sának 25. évfordulóját. Valamennyi illetékessel, el­sősorban a Fővárosi Tanács­csal közösen cselekvési prog­ramot dolgoztak ki, így min­­denekelőttt a közlekedésben részt vevők képzését, a tu­dásszint növelését tűzték ki célul. Szigorították az orvo­si, a pszichológiai vizsgálato­kat, nagy gondot fordítottak éppen a baleseti statisztikák alapján a látás és a látható­ság rendszerének fejlesztésé­re, az úgynevezett passzív védőeszközök, a fejtámla, a bukósisak, a biztonsági öv viselésének ellenőrzésére, il­letve azok alkalmazásának szorgalmazására. A korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott az utóbbi években a baleseti okok elemzése. Minden évben tér­képet készítenek Budapest veszélyes csomópontjairól, a mérnökök, forgalomszerve­zők közösen elemzik, hogy hol, milyen összetevők miatt következik be a legtöbb ösz­­szeütközés, gázolás. Mint dr. Szalay Dezső, a BRFK közlekedésrendészeté­nek vezetője az FKBT leg­utóbbi tanácskozásán hang­súlyozta, a fővárosi úthálózat mintegy 15 százalékán bo­nyolódik le a gépjárműforga­lom 80 százaléka. Itt törté­nik a balesetek 80—85 száza­léka, így érthető, hogy első­sorban ezeken az útvonala­kon szeretnének rendet te­remteni. A motoros fényké­pezőgépek felszerelése lehe­tővé tette elsősorban a szá­guldozók, a tilos jelzésen át­haladók fokozott ellenőrzé­sét. A gyalogátkelőhelyeken is egyre több technikai esz­közt alkalmaznak, mert Bu­dapesten még mindig az egyik alapvető gond a zeb­rák „tekintélyének” megte­remtése. A modern technika egyik fontos eszköze a számítógép, amelyet most már több cél­ra is alkalmaznak. Segítsé­gükkel készítik a forgalom­­technikai programokat, a baleseti elemzéseket, sőt el­készült az új irányítóköz­pont, amely lehetővé teszi a legfontosabb útvonalakon a jelzőlámpák összehangolását. Ezek az új berendezések már visszajelzéssel működ­nek, tehát pontosan követ­hető a forgalom alakulása, s ennek megfelelően változ­tatják a periódusidőket. Az első tapasztalatok szerint az összehangolt forgalomtechni­kai intézkedések eredménye­képpen 25—30 százalékkal csökkent a balesetek száma az érintett útvonalakon, s je­lentősen kevesebb energiára van szükség a járművek üze­meltetéséhez. A villamosok, autóbuszok százait szerelték fel rádió­adóvevőkkel, s egyre több csomópontot ellenőriznek tv­­kamerákkal is, így mód van az azonnali beavatkozásra, átcsoportosításokra, a Buda­pesten oly gyakori „dugók” feloldására. Az FKBT az eddigi sikeres akcióit — „Vezess baleset nélkül”, „Tanítsa meg csa­ládját biztonságosan közle­kedni!”, „Aranykerék” — to­vább folytatja. Arra törek­szenek, hogy az európai nagyvárosok tapasztalatait a lehető legrövidebb időn belül alkalmazzák, a budapesti közlekedés irányításához a leghatékonyabb segítséget nyújtsák. M. T. Segítsünk Sokszor mondogatjuk ma­gunkban, hogy a kezdő veze­tőt kímélni illik, hiszen min­denki kezdő volt valami­kor ... Igen ám, csakhogy a mindennapos forgatagban fel lehet-e ismerni egyáltalán az előttünk, mellettünk haladó­ról, hogy ő vajon kezdő vagy sem?! Ha nincs a kocsin T betű, ugyan mi hívhatja erre fel a figyelmet? A kezdő vezető környezeté­ben mozogva óvatosabban haladni — ez nemcsak az il­lendőség kérdése! A defenzív vezetés is megkívánja, hogy akiben nem látunk biztos partnert, annak környezeté­ben mi magunk mozogjunk többszörös túlbiztosítással.. . Arra is felkészülve, hogy esetleg a kezdő hibáját ne­künk kell majd kijavítanunk valamilyen gyors és ügyes manőverrel... Jelek egyébként arról, hogy valaki kezdő vezető­i bőven akadnak. Magyar kutatók is összegezték már a kezdő ve­zetőkre legjellemzőbb voná­sokat. A kezdő általában lassabb, mint a többiek. Ha normá­lis forgalmi viszonyok között ez esetleg nem is vehető ész­re, azonnal feltűnik, amint akár csak nedves lesz az út, amikor nehezebbé válik az út vonalvezetése, vagy például lakott terület váltja fel az addigi országúti szakaszt... A kezdő vezető igen ritkán előz, viszont őt sokan és sok­szor előzik meg..., a kezdő mindig indexel kanyarodás­kor, de gyakran elfelejti ki­tenni az irányjelzőt, amikor sávot vált. A középső tükröt ritkábban használja, gyakran hátrafordul a kocsiban. A követési távolság megválasz­tásában túl óvatos, túlságo­san sok helyet hagy ki, ere­deti nyomvonalából hamar kicsúszik, jobbra is igen gyakran nagy ívben fordul, általában nem tudja szűkre venni a kanyarodásait. A kezdő bizonytalankodik a ke­reszteződésekbe érve, elindu­lásnál, újraindulásnál — a lámpák alatt! —szemmel lát­hatóan a sebességváltó első fokozatba helyezésével van elfoglalva, bonyolultabb for­galmi helyzetekben viszont elfeledkezik a jobbkéz-sza­­bályról. Természetesen mindez nem általánosítható mindenkire, aki kezdő a járművezetésben, hiszen egyiknek is, másiknak is vannak, lehetnek tipikus gyengeségei, hibái, míg más hibák nem fordulnak elő a vezetésükben. Ám a felsorol­tak mind-mind jelek, jelzé­sek a többi járművezetőnek, s ezekből fel lehet mérni azt, hogy ki a kezdő a közelünk­ben és ki nem az...! Más kérdés persze, hogy a ma­gunk védelmén túl a kezdők felismerése lehetőséget nyújt arra is, hogy­­ segítsünk ne­kik! A segítőkészség az egyik legszebb emberi tulajdonság ... CSÜTÖRTÖK, 1985. ÁPRILIS 25. NÉPSZAVA A közlekedésbiztonsági kuta­tók vizsgálata szerint a sze­mélygépkocsik szélvédője mögül sokkal pontosabban lehet megítélni a motorke­rékpárosok haladásának vár­ható változásait, mint azt a személyautók vezetői gondol­nák , és gyakorolnák! Ha a gépkocsivezetők csak fél mé­terrel nagyobb helyet hagy­nának a környezetükben ma­nőverező motorosoknak, se­gédmotorosoknak, akkor a balesetek száma (autók és motorkerékpárosok között) egyharmadával csökkenthető lenne! A motoros ugyanis finom testmozgásokkal szin­te előre jelzi a körülötte közlekedőknek azt, hogy mi­re készül a következő pilla­natokban ... Csakhogy az autósok nem figyelnek fel ezekre a jelekre! Kísérleti film egész soka­sága bizonyítja, hogy a mo­torkerékpáros, ha alaphely­zetéből lejjebb hajol — a kormány felé —, akkor gyor­sítani szándékozik; ha vi­szont addigi alaphelyzetéből az egyenes testtartásba kezd MOTOROSOK visszatérni — akkor lassíta­ni, fékezni kezd majd. Mindez nyilvánvalóan szoros összefüggésben van azokkal a mozgáserőkkel, amelyek gyorsításnál-lassításnál hat­nak a motoros testére. A megszokás — még mielőtt maga a manőver bekövetkez­ne — ezt a testhelyzetet megelőlegezi! Hasonlóan apró jelek a motoros várható viselkedé­sére: a jobbra-balra elhajlá­sok is! A balra haj­lás (most nem a kanyarvételek beidőlé­­sére gondolunk!) ugyancsak a gyorsításra való felkészülé­sét jelzik előre; a jobbra haj­tás viszont — lassítási szán­dékát. Emlékezhetünk arra a gyakorlati közlekedési böl­csességre, miszerint „ki amerre néz, arra megy!” — Nos, ennek a motoros vál­tozatáról van szó ilyen ese­tekben. Ha a motorkerékpáros a fe­jének megmozdításával, s kissé hosszasabban néz a visszapillantó tükörbe, az is pozícióváltoztatási szándé­kát jelenti! A folyamatos, előre tekintő fejtartás vi­szont az egyenes vonalú to­vábbhaladását jelezheti előre az autósoknak. A gépkocsivezetők számá­ra praktikus jó tanács, hogy az előttük haladó motoros mozgásának összbenyomásán túl a többnyire színes és feltűnő motorossisakot is figyeljék! Annak az elmoz­dulása (megmozdulása!) már távolról mutatja, hogy mi­lyen irányba várhatók majd a motoros test elmozdulásai, illetve ennek megfelelően az irány vá­ltoztatásai! Természetesen ezeknek az előrejelzéseknek csak tájé­koztató jellegük lehet. A mo­torkerékpárosok környezeté­ben az idei nyáron is min­dig a szabályok és a motoro­sok mozgásjellemzőit figye­lembe véve defenzív vezetési megfontolások szerint kell közlekedni! (P. I.)

Next