Népszava, 1985. április (113. évfolyam, 76–100. sz.)

1985-04-05 / 80. szám

Lufi­us erőd fölött Az erőd — melyből jó száz­harminc évvel ezelőtt ágyúk vigyázták a rebellis fővárost, s amely negyven esztendeje véres csaták színhelye volt — most csupán békés fal a hegygerincen. Szelíd kapu­őre, Kálmán János nyugdí­jas mosolyt és felvilágosítást is oszt a gyorsan kelendő belépőjegyekhez, amelyekből tegnap délután 4-ig éppen ezerötszáz darab kelt el. A napfény borította hegy­oldal útjain felfelé tóduló emberek pedig most elsősor­ban nem a Citadella söröző­jére, műemlék köveire kí­váncsiak. A tömeg szinte egyetlen tömbben úszik fel a hegytetőre, a Szabadság-szo­borhoz, melynek talapzatán, a hivatalos koszorúk szom­szédságában magányos szeg­fűszálak, sebtében szedett ibolyacsokrok is hevernek. Gyerekek bámulják a dísz­őrség rezzenéstelen tagjait; a széltől csattogó zászlók alatt ingujjra vetkőzött férfiak, léggömböket szoron­gató gyerekek, asszonyok tá­masztják a korlátot — nem tudnak betelni a tavaszi fő­város fenséges panorámájá­val. Vannak, akik csoportképet csináltatnak magukról, má­sok az elesett hősök neveit böngészik a márványtáblá­kon. Egyesek zsörtölődnek, hogy a souvenir lám már ilyen emlékhelyre is „betet­te a lábát”. Ám a népművé­szeti tárgyakkal, szőttesek­kel telezsúfolt bolt a legtöbb ember számára valahogy mégiscsak a békét sugallja itt, az egykor oly félelmetes Citadella tövén, akárcsak az üdítőitalos bódé s az alkal­mi árus tarkán táncoló lég­gömbcsokra. A kiöltözött emberek sokaságában sok a farmernadrágos fiatal, akik­nek a béke immár nem ün­nep, hanem boldog, hétköz­napi valóság. Így lehet ezzel a Zuglóból érkezett Márki József épületasztalos is, aki egri barátjával, a hosszú ha­jú Liktor Zsuzsával gyö­nyörködik a tájban. — Tavaly is feljöttem Pestre április 4-én — mond­ja Zsuzsa, az ifjú gyártáselő­készítő. — Akkor is megnéz­tem a Szabadság-szobrot. Este a Hősök terére me­gyünk. Egy dunaújvárosi fiatal­­asszony, Rissai Lászlóné csöpp Anitájának mutatja: — Látod, ez a Szabadság­­szobor, amit fényképről már annyiszor mutattunk neked. A kislány rákerekíti sze­mét a látványra. Szüleivel reggel autózott fel a főváros­ba, Gellérthegyet és nagy­papát látni. A lakatos és egészséges házaspár ma már megjárta a Margitszigetet is. — Akkor hát, Anita, ma már sokat láttál. Mi tetszett a legjobban? A kislány csak egy pilla­natig tűnődik. — A lufi. Horváth Ildikó 20 fok A Meteorológiai Intézet je­lentése szerint várható idő­járás péntek estig: folytató­dik a jobbára derült, száraz, napos idő. Időnként meg­élénkül a délnyugati szél. A hőmérséklet csúcsértéke többfelé kevéssel meghalad­ja a 20 fokot. A Duna Budapestnél ápri­lis 4-én 330 centiméter és 9 fok volt. Európai nagyvárosok pén­tekre várható maximális hő­mérséklete: Athén 22, Belg­rád 21, Berlin 16, Bukarest 20, Helsinki 5, London 13, Madrid 23, Moszkva 10, Oslo 7, Párizs 18, Prága 17, Róma 21, Stockholm 7, Szófia 21, Varsó 17 fok. 4% 16 »Berlin “Varsó 4S 17 14 »Prága 43. 18 ^ o Bécs- München 18­­,2 Gilán­ »Budapest HÓD BEMUTATKOZIK Csak az a kérdés, ki a kém, a gyilkos, és az, hogy ki a leleple­­zője. A többi már egyszerű. Az illetékes miniszterhelyettes kihall­gatáson fogadja Bana ezredest, a kémelhárítás főnökét. A kém­elhárítás tisztje, akinek fedőneve Hód, szuperman - amolyan ma­gyar módra. Mindenütt ott van, mindent tud, mindent kinyomoz, ami ebben a 93 ezer négyzetkilométeres hazában történhet. A Matt­yasovszky Jenő hírneves Hód-sorozatának első művéből ké­szült képregényt keddi, április 9-i számunkban kezdjük közölni. Színjátszó-találkozó Békéscsabán Csütörtökön Békéscsabán megkezdődött a csongrádi, szolnoki és békési színját­szók hagyományos találko­zója. A három alföldi szom­széd megye legjobb diák-, munkás- és parasztegyütte­sei mutatják be műsoraikat. A háromnapos színjátszó-ta­lálkozón 19 színpad 250 tag­ja lép föl változatos műsor­ral. Országos fotókiállítások Pécsett Az országos diáknapok ré­szeként két nagy fotótárlat nyílt meg csütörtökön Pé­csett: az 508. számú Tarr Imre Szakmunkásképző In­tézetben a fekete-fehér ké­peket állították ki, az 500. számú Zrínyi Miklós Szak­munkásképző Intézetben pe­dig a színes diáképeket mu­tatták be. A fekete-fehér fotópályá­zat anyagából ötven szerző 76 képe került a közönség elé. A KISZ központi bizott­­s­­ágának arany diplomáját a budapesti Rieb Attila, az ugyancsak budapesti Ma­­gyari Andrea, a komáromi Schneider Tünde és a pécsi Szundi György kapta. A színesdia-pályázat anya­gából huszonhét szerző 44 színes diafelvételét mutat­ták be. A KISZ központi bi­zottságának arany diplomá­ja a kazincbarcikai Balla Árpádé, valamint a pécsi Dorn Lászlóé, Dunavölgyi Jánosé, Kovács Attiláé és a Kreatív csoporttá lett. Zöld ág, barka A munkapszichológiával fog­lalkozók szerint igen szeren­csés dolog, ha üdezöldre festjük dolgozószobánk falát, miután ez a szín nemcsak reményteljes, hanem meg­nyugtató is. Valószínűleg a természet is nyugtatgatni akar bennünket komor, téli álmaink után, amikor ápri­lis első napjaiban váratla­nul finomzöld fátyolt ölt magára. Nem véletlen, hogy az első zöld ág az idők során jelképpé vált, a megújulás, a tavasz beköszöntésének üdí­tő szimbólumává. A tavaszi ünnepek szertartásos énekei­ben, de a tavaszi gyermekjá­tékokban is gyakran emle­getik a szép növényi jelké­pet, az úgynevezett „zöld ágat”, amelyet felemelni, „behozni” a rítus nyelvén annyit jelent, mint a tavaszt „behozni” közibénk. Ezt a kedves szokást csak erősítet­te a virágvasárnapi egyházi gyakorlat is a pálmaágak kö­­rülhordozásával. „Behoztuk a zöld ágat, / Kivisszük a kicevicét. / Ki­­cevice vilid, / gyűljön rád a himlő —énekelték haj­dan virágvasárnapi litánia után a fűzfaágakkal sétálga­tó, villőző lányok, s a zöld ág kedvéért valóban kihají­tották a kicevicét, a kopott gúnyába öltöztetett szalma­bábot. Húsvét vasárnap délután, a falu három végén gyüle­keztek a lányok, koronavi­rágból zöld ágat készítettek, majd a falu közepére vonul­tak, úgynevezett „zöldág-já­rásban”, s egymás karja alatt átbújva ezt dalolták: „Gyűjj el, gyűjj el, te szép zöld ág levelestül! / Átal mennék, utal mennék, hogyha nyitva volna.. Zöld ág azonban nem min­dig lelhető a fákon húsvét tájékán; a tavaszváró virág­kedvelők ilyenkor barkával vigasztalódnak. A húsvéti körmenetben például pálma­ág híján nálunk barkát szen­teltek, szentelnek; ebből ké­szül a hamu a következő évi hamvazó szerdára. A barka — hivatalosan némely fa, cserje lecsüngő füzérvirágzata — persze így tavasztáji világi szolgálato­kat is teljesít. Például egy­szerűen áruvá válik egy vi­rágárusasszony kosarában, szelíd kiegészítővé lényegül át egy kora tavaszi nárcisz, vagy jácintcsokor oldalán. E kedves, bolyhos pama­csok természetesen a költő­ket is megihlették. Takáts Gyula gyermekversében pél­dául havas boglya alatt ál­modik a fázós fűzfácska, s amikor megkérdik tőle miről, a fa így felel: „Barkám ra­gyog, akár a hold. / S bun­­dácska mindahány. / Alattuk ül velem a nyár...”­­ Nos, e napokban szemmel láthatóan teljesült a mese­­fűzfa álma. Kedvtelve szem­­lélgetjük a „ragyogó” bar­kákat, s mit se törődünk ve­le, hogy egynémely földhöz­ragadt emberek nem átal­lották barkának nevezni az ipari bőr irharétegének leg­felső csíkját is,... —hi— Eszperantó találkozó Mezőkövesden Csütörtökön háromnapos nemzetközi ifjúsági eszpe­rantó találkozó kezdődött Mezőkövesden. A Magyar Eszperantó Szövetség ifjú­sági bizottságának és a KISZ mezőkövesdi városi bizottsá­gának meghívására Bulgá­riából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársaság­ból és hazánkból összesen több mint kétszáz ifjú esz-' perantista vesz részt a ren­dezvénysorozaton. Pénteken este a helyi fiatalokkal kö­zösen a Matyó Művelődési Központban­ nagyszabású nemzetközi ifjúsági eszpe­rantóbált rendeznek. Három évtized óta a legnagyobb tűz pusztított a hamburgi kikötőben Több millió nyugatnémet márka kárt okozott a ham­burgi kikötőben egy raktár­­épület leégése csütörtök dél­előtt. A helyszínre irányított 400 tűzoltónak csak hatórai munkával sikerült megfé­keznie a tüzet, amely 1948 óta a legpusztítóbb volt a hamburgi kikötőben. A le­égett raktárban vegyi anya­gokat, kakaót, kávét és gu­mit tároltak. Gyémántlelet Jakutiában A kelet-szibériai Jakutiában 291,6 karátos gyémántra buk­kantak. Az értékes leletet a hitleri fasizmus fölött ara­tott győzelem emlékére A győzelem 40. évfordulója névre keresztelik el. Az óriás gyémántkövet hamaro­san kiállítják a Kremlben. A TASZSZ jelentése szerint Szibériában az elmúlt 30 év­ben ez a második legértéke­sebb gyémántlelet. 1981-ben még ennél is nagyobb — 342 karátos — gyémátot találtak, amelynek akkor „Az SZKP XXVI. kongresszusa” nevet adták. Bingó Bankó Benkó Sándor Liszt-díjas klarinétművész dixieland­együttese két év múlva ün­nepli három évtizedes fenn­állását. A tradicionális dzsesszt felelevenítő stílus­ban játszó zenekar két alka­lommal is nagy sikerrel sze­repelt a műfaj hazájában, az Egyesült Államokban. A sac­­ramentói világfesztiválon el­ső díjat nyert BDB tavaly Mexikóban is turnézott. Két tengerentúli útjukra elkísér­te őket Riskó Géza újságíró, aki színes riportkönyvben számolt be amerikai élmé­nyeikről. A számos fénykép­pel illusztrált kötetben szem­tanúként tudósít a tragikus tűzvészről, a bikaviadalok világáról, a 86-os labdarúgó VB előkészületeiről és egy emlékezetes találkozásról Rufino Tamayo festőmű­vésszel. De a könyv központi témája mégis az öröm zené­je, amelyet élvezet hallgatni — és olvasni róla. (selm.) Hely a zubbonyon Úgynevezett mai fiatal ácsorog a villamos peron­ján. Szájában rágógumi, vállán földig érő vászon­­tarisznya, combján szét­pattanó, ütött-kopott nadrág, mellén viseltes, foltos zubbony, fején me­redt sörtéjű kefe. Ez utóbbi alapján feltételez­hető, hogy leány. Ellenszenvet lövellő te­kintetek pásztájában himbálódzik egy korlátba fogódzva. Ám ő egyked­vű. Rág, csak rág, s ki­felé réved a piszkos ab­laküvegen. Megszokta, hogy nem szeretik. Nem is érti, miért mosolygok rá váratlanul, majdnem sze­retettel. Rongyai ráncaiban az imént felfedeztem egy szelíd emblémát. Ez volt ráírva: „Béke lesz, ha te is akarod.” —hl— Mozaik Szeretettel köszöntjük névnapjukon Vince nevű olvasóinkat. A Nap kel 5 óra 15 perckor, nyugszik 18 óra 19 perckor. — A paksi Takács György munkásőregység hazánk fel­­szabadulásának 40. évfordu­lója tiszteletére a vállalati KISZ-szervezettel közösen háromfordulós politikai totó­­vetélkedőt rendezett. A ver­senyben a munkásőrség zászlóaljrajai vettek részt. A rajok 56—95 közötti pont­számot értek el. A maximá­lis pontszám a 33 kérdésből álló tesztlapon 100 pont volt. — Gyűjtemények Háza. Az elmúlt évszázad munkás­­mozgalmi emlékeinek gyűj­teményéből nyílt állandó ki­állítás csütörtökön Kiskun­halason. — Vetélkedő. A döntőhöz érkezett a középiskolások „Ki tud többet a Szovjet­unióról?” című vetélkedője, amelyet a 40. évforduló al­­alkalmából hirdetett meg a Magyar—Szovjet Baráti Tár­­­saság, a KISZ Központi Bi­zottsága és a Művelődési Mi­­­­nisztérium a Szovjetunió cí­mű folyóirat szerkesztőségé­nek, illetve a Lapkiadó Vál­lalatnak a közreműködésé­vel. — BULAV-lakások. A Bu­dapesti Lakásépítő Vállalat dolgozói befejezték az Egye­sült Izzó szérüskerti lakóte­­­­epén a legújabb 65 lakásos lakóház műszaki átadását. Ez az első idei átadásuk, február vége helyett ugyanis már tavaly decemberben át­adtak ezen a lakótelepen egy ugyanilyen tízszintes épüle­tet. A vállalat idei terve sze­rint 1421 lakás építését feje­zik be. Egyebek között Cse­pel városközpontjában 332 új otthont, Rákoskeresztú­ron pedig két garzonházat adnak át 340 lakással.­­ Virágzik az aranyeső. Pécs tavasznyitó dísznövé­nye, az aranyeső kibontotta élénksárga szirmait. A ta­vasz eddigi legmelegebb napján, csütörtökön város­szerte virágba borultak a cserjék. A gyümölcsfák kö­zül elsőként a mandula ho­zott virágot, már a hét ele­jén. — Buszbalesetek Indiában. Nyolc ember életét vesztette, hetvenen megsebesültek szerdán Nyugat-Bengália in­diai szövetségi államban két autóbuszbaleset következté­ben — jelentette a PTI in­diai hírügynökség. Az egyik balesetben öten, a másikban hárman haltak meg. *Arad a Titicaca-tó A szokatlanul erős csapa­dékhullás következtében több száz hektár szántóföl­det árasztott el a perui Titi­­caca-tó. A több mint 3 ezer méter magasságban fekvő tó medréből kilépett vize hét települést vágott el a külvi­lágtól a perui fővárostól 400 kilométerre keletre. Több autóút járhatatlanná vált. NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Fodor László Szerkesztőség: Bp. VII., Rákóczi út 54. Telefon: 224-810 Postacím: 1964 Budapest Kiadja a Népszava Lap- és Könyvkiadó 1964 Bp. VII., Rákóczi út 54. Telefon: 224-810 Levélcím: 1964 Bp. Pf. 32. Felelős kiadó: Kiss Jenő, a Népszava Lap- és Könyvkiadó igazgatója Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, kézbesítőnél Előfizetési díj egy hónapra 43.- Ft . Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató Nyomtatás: Szikra Lapnyomda Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató Index: 25 005 ISSN 0133-1701­­­4­16

Next