Népszava, 1985. május (113. évfolyam, 101–126. sz.)
1985-05-30 / 125. szám
6 A hét filmjei_____ HIGGYETEK NEKEM! Szívesen elolvastam volna Szénás Gábor, G, mint... című novelláját. Hátha akkor, most többet beszélhetnék a filmbéli Guszti és a többszörösen veszélyeztetett csonkacsalád valódi esetleges élethelyzeteiről, no meg talán arról is, hogy Mihályfy László miféle modellszerűséget érzékelt eme téma szociális, társadalmi hátterében. De hiába kutattam át a könyvtárakat, sehol sem találtam meg a film alapját képező Szendi-novellát, s így nekem is, akár a legtöbb nézőnek, meg kellett elégednem a látottakkal... A kissé kilúgozott, művi-modoros filmmel, amelyet csak nagy erőfeszítésekkel tudtam „visszacsatolni” (hogy divatos fogalmakat használjak) napjaink valóságához ... Holott, holott a film nézése közben folyton azt sugallták az alkotók: itt valami fontos dolgot látunk! Társadalmi értékvesztésről, családi felbomlásról, szociális-kulturális-politikai folyamatok ellentmondásairól. A Higgyetek nekem! története körülbelül ennyi: valahol a Belvárosban — a többszobás, tágas összkomfortban, ahol könnyen kocsizhat a kamera — él egy család. A papa valamikor külföldre távozott. A mamát éppen a mentősök kergetik, mert nem akar kórházba menni. (Állítólag valamilyen fertőző betegséget szedett össze.) A két szép, szőke gyermek — a tizenéves Gabi és Gabriella — a kissé elmebeteg nagypapa gondozására szorul. De szerencsére ott van Guszti, aki nem ismer lehetetlent! Például olykor önkéntes rendőrnek öltözik, és kimenti a kést rántó kisfiút a fiatalkorúak börtönből. Máskor meg áttelepíti a családot az egyik legelegánsabb pesti szállodába, és közben átalakítja, kifesti a lakást, majd méregdrága új bútorokat vásárol az ómódi kacatok helyébe. A mama hamarosan kijön a kórházból — és Guszti karjaiba borul. Már készülődik a nász —, amikor a pénzéhes nagybácsi állítólagos riadóztatására — rendőrkocsi nyomul a jobb napokat látott belvárosi bérház bejáratához. De Guszti — a gyanús érzelmekkel, (mintha a kislánykával is próbálkozna?) és a felettébb gyanús pénzekkel üzletelő titokzatos férfiú — leoson a melléklépcsőn. S attól kezdve, Grósz nagypapa — a kissé elmebeteg öregúr — képeslapokat küldözget a családnak, Guszti nevében. Hogy miért? Ki tudja. Mint ahogy az is rejtély, hogy honnan jött, s hová tűnt Guszti, a család kétes támasza. Vélem, Mihályfy László — és Balog Gábor operatőr — a kihagyásos mesécskével a többszörösen is veszélyeztetett kiszolgáltatott tizenévesek sorsáról, életéről kívánt szólni. (Végtére is a szép, jóarcú, szőke gyermekek nemcsak a papa és a mama hiányától szenvednek, hanem egyszersmind elfogadják a kétes Guszti hazug életvitelét is. Sőt, követendő példát látnak életvitelében.) Az is világos számomra, hogy Mihályfy László a manapság újra divatos „kulcslyuk" dramaturgiát alkalmazza. (Csak annyit árul el a történet menetéből, és a figurák jelleméből — amennyit a kívülálló kíváncsi a kulcslyukon át kifürkészhet.) Ám félek, Mihályfy László sem tud többet hősei jelleméről, életéről, múltjáról... Legalábbis ezek a figurák — a kész helyzetekbe rakott, akciótlan, statikus figurák — nagyon szegényesek, haloványak. De mondhatom másképpen is: Mihályfy néhány ismerős vonallal jellemzi figuráit, azzal az eltökélt szándékkal, hogy majd csak „megélnek valahogy” a film realista, laza közegében. De a csoda — a film többértelműség, fejlődés csodája — ezúttal, önmagától nem jön létre. Talán azért sem, mert Mihályfy László sincs tisztában a figurák fejlődésiátalakulási lehetőségeivel, érzelmi, társadalmi, emberi minősítésével... Marad a divatos, kuriózumtéma. De az sem véletlen, hogy a néző közben csak arra gondolhat: ezeket a képeket, figurákat már sokszor látta. Más filmekben. Guszti figurája például csak az ismert, sokszor „megénekelt" hétköznapi kalandorokat mintázza. (Azzal együtt is, hogy ebből a figurából történetesen hiányzik a kóp és báj, a humorba pácolt furcsa emberi gyengédség.) A gyerekek — a jóarcú bájos gyermekek — mintha az amerikai délen játszódó szentimentális filmekből lépnének át a magyar játék pesti közegébe. Amiként más filmekből integet felénk Sam bácsi kényszeres-kegyetlen-közönyös alakja is. Kétségtelen: Mihályfy László már többé-kevésbé ismeri a filmkészítés aranyszabályait. Például tudja azt is, hogy a film egyik döntő motívuma: a színészválasztás. Például a kissé elmebeteg nagypapa szerepét Páger Antalra bízza, aki már az első pillanatokban „biztosan hozza” a figurát... Hasonlóképpen megbízható színész Revizky Gábor is. (De tehetsége, fanyarsága, ördögi vonásokat sugalló arca most kevés a Guszti alakjának megteremtéséhez.) Társadalmi értékvesztés? Önmagunk helyzetében tipródó szerencsétlen alakok? A pillanatnyi megtorpanás egyedüli, lehetséges megoldása? Lehet, mindez benne foglaltatik Mihályfy László ifjú rendező és Balog Gábor intim megvilágításában, divatosan fotografált filmjében. Csak nem látszik. De kedves nézők ne higygyetek a csalókaságoknak, a divatos elméleti- és érzékcsalásoknak. Mert legfeljebb csak a moziban jön az a bizonyos áldozatkész férfiú, aki átmenetileg megváltoztathatja az elrontott életeket, s aki rendbeszedheti a szétzilált háztartásokat. ’ Gantner Ilona Megújult ünnepi könyvhét (Folytatás az 1. oldalról) rosi megnyitót az Állami Könyvterjesztő Vállalat, ugyancsak május 31-én. A megszokott helyeken, tehát a Deák téren, a Vörösmarty téren, a Blaha Lujza téren, a Vígszínház előtt, s így tovább, könyvsátrak állnak majd, összesen félszáz sátor. Illetve: a Vörösmarty téren csak könyvasztalokat találnak majd a vásárlók, mert nem engedélyezték sátrak állítását a díszburkolatra. Indokolt a könyvtárak csatlakozása a könyvhét eseményeihez, így lesz az ünnepi könyvvásár olyan rendezvénysorozat, amelynek fő célja a megjelent alkotások eljuttatása az írótól az olvasóig, a gyakorlatban is, és — a művek gondolatiságát tekintve — szellemiekben is. Idén a könyvtári napok eseményei közül kiemelkednek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakszervezeti könyvtári hálózatban szervezett programok. Most huszonöt éves ugyanis ez a hálózat. Ebből az alkalomból május 31-én, a szakszervezeti információs nap keretében a megyei szakszervezeti könyvtártörténetet bemutató kiállítás nyílik, ismertetik a Szakszervezeti Elméleti Kutatóintézet kiadványait, Népszava-fórumot rendeznek. Erre az alkalomra jelenik meg Magyar András Szakszervezeti könyvtárak Borsodban 1975—1985 között című kötete. Természetesen számos más városban állítanak könyvsátrakat idén is. Sok helyen rendeznek könyvheti műsorokat, találkozókat. Az író—olvasó találkozók száma országosan több száz lesz, ezek általában dedikálással párosulnak. A budapesti könyvsátraknál naponta rendeznek dedikálást, a pontos listát péntektől közöljük. A tegnap délelőtti tájékoztatón osztották ki a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által közösen kiírt könyv- és olvasásnépszerűsítő pályázat díjait. Első díjat kapott Baranyai Tibor (posztumusz), illetve Kocsis L. Mihály és Erős Zoltán. Az ünnepi könyvhét újdonságairól külön tájékoztató füzet készült, amely már megtalálható a könyvesboltokban. (mátyás) Animációs filmszemle Kecskeméten A Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatósága, a Magyar Film- és Televíziós Művészek Szövetsége, valamint a Pannónia Filmstúdió június 13—16. között Kecskeméten rendezi az első hazai animációs filmszemlét — jelentették be azon a sajtótájékoztatón, amelyet a budapesti Fészek Klubban tartottak szerdán délelőtt. Mint a szemle igazgatója, Geri István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese elmondotta, a kecskeméti rendezvény úttörő vállalkozás, hiszen a műfajnak eddig nem volt hazai fóruma. A filmeket igen gazdag anyagból választotta ki a Féjja Sándor vezette előzsűri, az egész estés alkotásoktól a sorozatokon át a reklám- és ismeretterjesztő filmekig. A versenyprogram vetítési ideje mintegy huszonöt óra. A színhely az Erdei Ferenc Művelődési Központ. A versenyen kívüli alkotásokat — az elmúlt harminc év és a korábbi idők legsikeresebb rajzfilmjeit — a kecskeméti Otthon moziban vetítik a szemle idején. A szemlére hat kategóriában lehetett nevezni: egész estés filmekkel, mozis és televíziós egyedi alkotásokkal, kísérleti filmekkel, sorozatokkal, reklám- és ismeretterjesztő kategóriába tartozó munkákkal, illetve amatőrfilmekkel. E szerint díjazzák a szemlén bemutatandó alkotásokat a rendező szervek. A Magyar Filmintézet igazgatója, Nemeskürty István vezette zsűri ezenkívül jutalmazza a legjobb animációs munkát, a legjobb forgatókönyvet és grafikai munkát, de különjutalmat szavazhat meg a felnőtt- és gyermekközönség is. (MTI) Színházigazgatói kinevezések Három fővárosi színházban tartottak rendkívüli társulati ülést, melyeken új igazgatók kinevezésére került sor. A Budapesti Gyermekszínházban, Nyilassy Judit nyugalomba vonulása után Keleti Istvánt (a Pinceszínház eddigi vezetőjét) nevezték ki igazgatónak. Nyugalomba vonult Keres Emil is, őt Bálint András színművész váltja fel a Radnóti Miklós Színpad élén. A Mikroszkóp Színpadon is megtörtént az őrségváltás: Marton Frigyes utódja (nyugállományba vonulása következtében) Sas József lett. A legjobb cannes-i filmek a magyar mozikban A Cannes-ban véget ért filmfesztiválon kilenc filmet vásárolt meg a Mozgóképforgalmazási Vállalatt. Az Arany Pálma díjat nyert Papa szolgálati útra ment című jugoszláv filmet, a Madárka című nagydíjas angol filmet, a Páka asszony csókja címűt, amelynek főszereplője William Hurt a legjobb férfi színésznek járó díjat nyerte el. Továbbá a magyar mozinézők jövőre láthatják a Hivatalos verzió című argentin filmet, Norma Aleandróval a főszerepben, aki Cherrel megosztva a legjobb női alakítás díját kapta Cannes-ban. Bemutatják a magyar mozik Woody Allen Kairó bíbor rózsája című filmjét, Joseph Losey Gőzfürdőjét, valamint három francia alkotást. Mit tehetnek a könyvtárak A hátrányos helyzetű olvasók könyvtári ellátásának témaköréből rendezett tanfolyam előadásait jelentette meg nyomtatásban nemrég a Múzsák Közművelődési Kiadó. Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja által összeállított, Csapó Edit szerkesztette kötetben, két fejezetre osztva, találhatók a szakemberek tanulmányai. Az első rész a hátrányos helyzet szociológiai megközelítése; értelmezi a hátrányos helyzetet, elemzi a különböző hátrányok társadalmi, egészségügyi, viselkedésbeli és egyéb okait. A második fejezet azt vizsgálja, illetve ahhoz ad tanácsokat, hogy mit tehetnek a könyvtárak a hátrányok csökkentéséért. A kötetet a könyvtárosokon kívül haszonnal forgathatják pedagógusok, valamint egészségügyi és gyermeknevelő intézetek dolgozói is. . Horizont — Gazdag programra számíthatnak júniusban az opera és a balett kedvelői. Az Operában 12-e és 15-e között a római Operaház társulata Donizetti Don Pasquale című vígoperáját adja elő, négy alkalommal. Az Erkel Színházban két vendégénekes szerepel: Piero Cappuccilli az Ernani Don Carlosaként, Sass Sylvia pedig 5-én a Tosca címszereplőjeként. Az Operában kerül sor a Balettintézet és a Zeneakadémia végzős növendékeinek vizsgaelőadásaira is. Fővárosi dalszínházunk Gyulán rendezi Erkel Ferenc születésének 175. évfordulóján reprezentatív emlékműsorát. — A Helikon Kiadó könyveiből nyílt kiállítás szedánn Szombathelyen a Savaria Könyvesboltban abból az alkalomból, hogy megalakult a városban is a Helikon Könyvbarátok Köre. — Makrisz Agamemnon Kossuth-díjas kiváló művész szobraiból nyitottak szerdán kiállítást a tatabányai népházban. A művelődési intézmény előcsarnokában és galériájában a művész 24 alkotása, köztük több nagyértékű kompozíciója látható, amelyek a budapesti Vigadóban rendezett nagy sikerű kiállításán szerepeltek. A tárlat július 10-ig tart nyitva. CSÜTÖRTÖK, 1985. MÁJUS 30. NÉPSZAVA Tánc, muzsika, zenés színház Tájékoztató a fővárosi szabadtéri programokról Minden eddiginél gazdagabbnak ígérkezik az idei nyár budapesti szabadtéri műsora — ezt tudták meg a sajtó képviselői tegnap délután azon a tájékoztatón, melyet a Fészek Klubban tartott Marton László, a budapesti szabadtéri színpadok igazgatója. Eszerint — az egyes helyszíneket sorra véve — a Margitszigeten két nagy zenés színházi produkciót mutatnak be. Július 4-től öszszesen tíz estén Kálmán Imre nagyoperettjét, A csárdáskirálynőt, Garas Dezső rendezésében, Cecilia szerepében Törőcsik Marival. A további szereplők: Bessenyei Ferenc, Agárdy Gábor, Kálmán György, Berkes János, Kállay Bori, Hirtling István. Július 12-től, összesen hat estén, Bizet operája, a Carmen kerül színre. Rendező: Kerényi Imre, dirigens: Kovács János. Az énekesgárdában Peter Brook Carmnenprodukciójának három vezető szólistája mellett Micaela szerepét Kincses Veronika énekli. Szokásos vendégjátékát a Lakodalmas és az Ecseri lakodalmas című műsoraival idén is megrendezi az Állami Népi Együttes, júliusban és augusztusban. Augusztus 7-től nagy gyermekműsort adnak, hat délutánon, Enyém a vár címmel. Különlegesen érdekes eseménynek ígérkezik az a magyar népművészeti fesztivál, amelyen — augusztus 19-én és 20-án — a világ minden részéről összegyűlt 11 magyar tánccoport lépfel. S egy másik kuriózum: június 20-án és 21-én A zene ünnepe címmel egész napos programok lesznek a Margitsziget különböző helyein — ingyenesen. A Budai Parkszínpad a zenés játékok színtere lesz ezen a nyáron is. A legnagyobb érdeklődés az egyik „alap-musical”, a Hair magyarországi bemutatóját előzi meg. Rendezője Sándor Pál, koreográfusa az amerikai Diana Brill. A Rock Színház társulata adja majd elő, augusztus 14-től tizenkét estén. Ugyancsak az ő produkciójuk lesz az évad nagy sikere, a Bábjátékos című „poperett”, valamint az Evita, a tavalyi felújítás felfrissített előadása. Fellép a Parkszínpadon a mexikói Folclorico Magisteres együttes és az America Tropical jevütársulat, s rendeznek öt popműsort is, egyebek közt Kovács Kati, a Neoton Família és a Benkó Dixieland felléptével. A Városmajorban három új produkciót játszanak. Először — július 5-től — egy 1677-ből származó nápolyi komédiát, A kalózt, Izsámbéki Gábor rendezésében, Udvaros Dorottya, Básti Juli, Gáspár Sándor, Hegedűs D. Géza felléptével. Utána, augusztus 15-től, egy nagy sikerű amerikai musical bemutatójára kerül sor: Menken—Ashman Rémségek kicsiny boltja című darabját Csizmadia Tibor rendezi, magyarországi bemutatóként, a Vígszínház művészeinek felléptével. A gyerekeknek a Reflektor Színpad sikeres Micimackó előadását ültetik át szabadtérre. Változatlanul műsoron marad a Hilton Szálló dominikánus udvarában Pergolesi két vígoperája, Az úrhatnám szolgáló és A zenemester, de mellettük színre kerül, a zalaegerszegi színház művészeinek előadásában, Ruszt József rendezésében, Bartók három színpadi művének különleges, pantomimet és mozgásszínházát ötvöző változata, két, nálunk nem ismert Offenbach-vígopera, A vak és a Pitzelberger úr szalonja, Babarczy László rendezésében, s Donizetti Rita, valamint Mozart A színigazgató című operái, Kerényi Imre rendezésében. E fő programokon kívül az óbudai Zichy kastély udvarán, a Várban az Úri utcai Zenélő udvarban, a Pest megyei Tanács díszudvarán, a budavári Mátyás templomban, s a főváros közelében Martonvásáron és a vácrátóti botanikus kertben összesen hatvan hangversenyt tartanak június 7. és szeptember 27. között. — takács — Szórakoztatózenészek Szegeden Dankó Pista szűkebb pátriájában Szegeden találkoztak május 27—29. között — az ország valamennyi megyéjének képviseletében — a szórakoztatózenészek szótitkárai és tisztségviselői azon a tanfolyamon, amelyet a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének szervezési és kulturális osztályával karöltve a Zeneművészek Szakszervezete rendezett. A három nap alatt több hasznos előadásra is sor került, így az első nap Balázs Ferencné, a Zeneművészek Szakszervezetének titkára tartott előadást a szakszervezeti munkáról, valamint a SZOT és az MSZSZ választási határozatának végrehajtásáról. Péter Miklós, az Országos Szórakoztatózenei Központ igazgatója elemezte az elmúlt választási periódusban, a szórakoztatózenészek érdekében végzett tevékenységet. A találkozó második napján a Belkereskedelmi Minisztérium, a Nemzetközi Koncertigazgatóság, a KPVDSZ, az OSZK és a Zeneművészek Szakszervezetének képviselőivel, akiknek már előre feltehették kérdéseiket az őket leginkább érintő gondokról. Sebestyén Miklós, a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátó főosztályának helyettes vezetője válaszában egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi megváltozott gazdasági körülmények között szükséges az, hogy a zenészek is alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez. Mint mondotta, a kereskedelemben a zenés szórakozóhelyek a jó vendéglátás mellett a zenére is épülnek, ha az utóbbi színvonala magas, akkor ez forgalomnövelő tényező. Nem közömbös tehát számukra, hogy mindenképpen támogassák a szakszervezet törekvését. Amely egyértelmű: védi tagjainak érdekét. Az érdekvédelem önmagában kevés, hiszen a fent említettek is igazolják, a sikeres üzlethez a jó muzsika is szolgál. A KPVDSZ képviseletében dr. Kurucz István közgazdasági osztályvezető válaszolt a felmerült kérdésekre, észrevételekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Zeneművészek Szakszervezete és a KPVDSZ 1984-es megállapodás nyomán számos lényeges problémát sikerült együttes erővel megoldaniuk, de természetesen közös feladat, hogy a megállapodást mind a zenészek mind a vendéglátók tartsák be, „naponta — aprópénzre váltva”. A szerződéses üzemeltetés egyébként megnehezítette a zenészek elhelyezkedését, de nem csupán az, hanem a gépi zene is. Ennek ellenére tény, hogy a „jó bandának” mindig akad hely. Rusz Ferenc, a Nemzetközi Koncertigazgatóság főosztályvezetője a külföldi munkaalkalmakról szólt. A konkrét kérdések megválaszolása után arra hívta fel a figyelmét, hogy a közvetítést nagyban megkönnyíti, ha a zenekarok állandóan képezik magukat, hangszertudásukat folyamatosan fejlesztik, sőt nagyobb esélye van azoknak a zenészeknek, akik legalább alapszinten ismernek egy-két idegen nyelvet. Felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy a külföldön játszó művész sosem feledheti el, hogy zenekarával hazánkat képviseli. A második nap ünnepélyes eseménye a nagy cigányprímás Dankó Pista szobrának megkoszorúzása volt. Kiszin Miklós, az OSZK Csongrád megyei kirendeltségének vezetője emlékezett meg a halhatatlan elődről. A tanfolyam befejező napján Simó Tibor, az MSZSZ főtitkára előadásában beszélt azokról a feladatokról, amelyek a szakszervezeti tagokra és a tisztségviselőkre várnak a szakszervezetek X. kongresszusára történő felkészülés időszakában. Szalai Mária