Népszava, 1985. július (113. évfolyam, 152–178. sz.)
1985-07-11 / 161. szám
NÉPSZAVA 1985. JÚLIUS 11., CSÜTÖRTÖK A magyar VIT-előkészítő bizottság ülése Döntés a fesztiválon részt vevő küldöttségünk politikai mandátumáról Szerdán ülést tartott a XII. VIT Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsága. A testület jelentést hallgatott meg a Világifjúsági és Diáktalálkozó nemzetközi és hazai előkészületeinek helyzetéről, majd döntött a fesztiválra utazó magyar delegáció politikai mandátumáról. A nemzeti előkészítő bizottság a küldöttségtől azt várja, hogy a VIT-en a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kormány kül- és belpolitikája szellemében, a Kommunista Ifjúsági Szövetség törekvéseivel összhangban képviselje a magyar fiatalokat. Mutassa be hazánk szocialista fejlődésének négy évtizedét, az ifjúságnak a fejlett szocialista társadalom építésében betöltött szerepét. Juttassa kifejezésre: a fiataloknak alapvető érdekük és feladatuk, hogy hozzájáruljanak a béke megőrzéséhez földünkön. A delegáció fordítson megkülönböztetett figyelmet a szovjet néppel és ifjúsággal, a Lenini Komszomollal való barátságunk erősítésére. Segítse a szocialista országok ifjúsági testvérszervezeteivel folytatott együttműködésünk bővítését, hangsúlyozza, hogy szolidárisak vagyunk a fejlett tőkés országok kommunista szervezeteinek a társadalmi haladást, az ifjúság jogainak védelmét szolgáló harcával. Biztosítsa a magyar fiatalok aktív támogatásáról a nemzeti függetlenség kivívásáért és megszilárdításáért, az imperializmus, a neokolonializmus, a faji megkülönböztetés ellen küzdő erőket. A küldöttség feladata, hogy segítse a különböző ideológiai, politikai orientációjú ifjúsági szervezetek közötti párbeszéd fenntartását és bővítését.* Kovács B. Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A helyszínen tartott első sajtóértekezlettel szerdán Moszkvában a szakszervezetek házának Október termében megnyílt a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó nemzetközi sajtóközpontja. A világ ifjúságának nemzetközi seregszemléjére több mint 70 országból eddig mintegy ezer újságíró jelezte érkezését, köztük valamennyi fontosabb hírügynökség és lap munkatársa. Gejdar Alijev a fiatalokról Az SZKP kész minden korábbinál nagyobb szerepet juttatni a fiataloknak. A Szovjetunió fontos változások korát éli. A párt vezetősége sokat vár a fiataloktól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az idősebb kádereket mechanikusan felváltják a fiatalokkal, mindenkinél az egyéni képességeket veszik figyelembe — jelentette ki Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, első miniszterelnök-helyettes. A szovjet politikus — aki egyben a nemzetközi ifjúsági év megrendezésére alakult szovjet bizottság elnöke is — a „Moszkovszkije Novosztyi” című hetilapnak nyilatkozott a szovjet fiatalok szerepéről, lehetőségeiről. Alijev hangsúlyozta, hogy a párt soha nem bírálta a Komszomolt, hogy az „nem a saját dolgával foglalkozik”, nem kritizálta az ifjúsági szervezetet aktivitása, állhatatossága, a hiányosságokkal szembeni meg nem alkuvása miatt. Éppen ellenkezőleg: bírálatot csak a nehéz kérdések megkerüléséért, a fiatalok érdekeinek védelmében tanúsított közömbösségért, a fiatalokkal kapcsolatos problémák megoldásában való következetlenségéért kapott a Komszomol. Nem a szófogadó végrehajtót, hanem a harcos szövetségest, saját megbízható utánpótlását látja a párt a Komszomolban — mondta Alijev. A júliusban kezdődő XII. Világifjúsági Találkozóról Alijev elmondta, hogy a világ majdnem 150 országából érkeznek fiatalok Moszkvába. Az új nemzedék képviselői komoly, alkotó módon vitatják majd meg azt, hogy mit tud tenni a fiatalság a béke megerősítése és a nukleáris katasztrófa elhárítása érdekében. (TASZSZ) Kamikazeakciók Libanonban Szövetség a síita Amal és Grúzak között Két, gépkocsival végrehajtott „öngyilkos merényletet” követtek el kedden Libanon déli részén, az Izrael és csatlósai által megszállt területen. Az akciók következtében 18-an meghaltak, tízen megsebesültek. A Libanoni Nemzeti Ellenállás nevű szervezet közölte, hogy tagjai követték el a merényleteket. A két gépkocsi sofőrje — egy drúz nő és egy szíriai születésű férfi — katonai létesítmények közelében robbantotta fel járművét. A két legnagyobb libanoni mohamedán politikai-katonai tömörülés a hírek szerint szövetségre lépett egymással. A szíriai közvetítéssel folytatott tárgyalások eredményeképp Nabih Berri, a síita Amal mozgalom, valamint Valid Dzsumblatt, a főképp drúzokat összefogó Libanoni Haladó Szocialista Párt vezetője között „hivatalos megállapodás” jött létre „Libanoni Nemzeti Szövetség Frontja” néven. A „Front” magában foglalja a Libanoni Kommunista Pártot, valamint két, Szíriához szorosan kötődő mozgalmat, az Arab Szocialista Baath-pártot és a Szíria Nemzeti Szocialista Pártot is. Az új szövetség résztvevői azt tűzték ki célul, hogy lefegyverzik és szélnek eresztik a Libanonban levő összes, nem állami milíciát. (MTI) Líbiai panasz az ENSZ-nél Líbia kormánya panaszt emel az ENSZ-nél Reagan elnök ellen, amiért az amerikai jogászszövetség közgyűlésén elhangzott beszédében terrorcselekményekkel vádolta Líbiát. Mint emlékezetes, az amerikai elnök kirohant Irán, Líbia, a KNDK, Kuba és Nicaragua ellen. Az amerikai bulvársajtó stílusában Reagan „terrorista hálózat” tagjaiként tüntette fel ezeket az országokat, azt állítván, hogy „háborús cselekményeket folytatnak” az Egyesült Államok ellen. A líbiai külügyminisztérium szerdán üzenetet küldött ebben a témában az ENSZ főtitkárának és a Biztonsági Tanács elnökének. Az üzenet védelmet kér a világszervezettől „az amerikai arrogancia ellen”. (MTI, AP) Washingtonban a Fehér Ház előtt mostanában napról napra tüntetnek a főváros hontalanjai és a velük szimpatizálók az ellen, hogy a kormány be akarja záratni a város legnagyobb éjjeli menedékhelyét. Az épületben, amelyet lebontásra ítéltek, éjszakánként mintegy 800 ember húzhatta meg magát TELEFOTÓ / MTI Külföldi Képszerkesztőség Hatvanéves a TASZSZ Hatvanadik születésnapját ünnepelte szerdán a Szovjetunió központi hírügynöksége, a TASZSZ. Az SZKP Központi Bizottsága üdvözletben fejezte ki jókívánságait a Szovjetunióban és világszerte nagy tekintélyű szovjet hírszolgálati iroda dolgozóinak. Az üdvözlet tolmácsolta az SZKP Központi Bizottságának azt a meggyőződését, hogy a TASZSZ továbbra is a legsürgetőbb napi feladatok — a gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsítása, a szocialista országok közötti sokrétű együttműködés erősítése és az atomháborús fenyegetés elleni harc szolgálatába állítja propaganda- és tájékoztatási tevékenységét. Az 1925. július 10-én létrehozott TASZSZ, amelynek elődei a Petrográdi Távirati Iroda, valamint az Oroszországi Távirati Ügynökség (ROSZTA) voltak, ma 51 országgal tart fenn számítógépes távközlési kapcsolatot, anyagait azonban 115 országban több mint ezer hírügynökség, újság, rádió- és televíziós állomás használja fel rendszeresen. Az évforduló alkalmából a TASZSZ számos üdvözletet kapott szovjet és külföldi partnereitől is. Szívélyes üdvözletét küldte Moszkvába többek között a Magyar Távirati Iroda kollektívája. Nagyvárosi tömegközlekedés (Folytatás az 1. oldalról) tette a tömegközlekedési járműveken tapasztalt zsúfoltságot. Az érintett vállalatok többsége igyekszik megtartani a városi tanács közlekedési osztályával kötött megállapodást, de akadnak munkahelyek, amelyeket időnként emlékeztetni kell kötelezettségükre. Vannak, amelyek időnként egyedi engedélyekkel igyekeznek megkerülni a kijelölt utat. Leggyakrabban arra hivatkoznak, hogy csúcsidőben, 6 és 8 óra között túlságosan zsúfoltak az autóbuszjáratok, ráadásul pontatlanok is. Többször előfordult, hogy a város peremkerületeiben, például Hattyastelepen, Gyálaréten és Mihályteleken hoppon maradtak a Szeged más körzeteibe utazók, mert a Volán — mondván, kihasználatlanok a járatok —, kiemelt a forgalomból buszokat. A lépcsőzetes munkakezdés ellenére is meglevő feszültségeket a viteldíjak emelése csillapította ugyan, mégis hasznosabb volna, ha a munkahelyek és közlekedési vállalatok nem egymásra hárítanák a felelősséget. Ha a labda átpasszolása helyett közösen, valódi együttműködésben keresnék az utazóknak legjobb megoldást. Ilyenkor nyáron egyébként viszonylag kevesebb a gond, nem kell számolni az iskolásokkal, és a felnőttek közül, a megemelt viteldíjak miatt, lényegesen kevesebben váltanak kombinált bérleteket, rövidebb utakra gyalog, illetve kerékpáron indulnak. Hátrányos helyzetűek a győri tömegközlekedés szervezői, ellátói — fogalmaz némi iróniával Csiszka Antal. A 120 ezres nagyváros lakosságát és a több mint harmincezer bejárót kell úgy szolgálnia a 19-es számú Volán Vállalatnak, hogy szinte minden járata gyakran zárva tartott sorompóval (két vasútvonal metszi a várost), szűk felüljárókkal, időről időre lezárt hidakkal (három folyó szeli át a települést) találkozik. Néhány évvel ezelőtt számítógéppel dolgozták ki a menetrendet, azonban ezt a kényszerű és célszerű változtatások miatt azóta „kézzel” módosítgatják. De tudják a közlekedésszervezők, hogy a helyzet ma sem optimális. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a napokban rendelték meg a Közlekedéstudományi Intézetnél a győri autóbuszhálózat elemzését, racionális átszervezését, illetve ehhez kapcsolódóan a lehetséges lépcsőzési elképzeléseket. A lépcsőzetes munkakezdés bevezetésében annak idején Győr élen járt, még akkor is, ha néhány nagyvállalat — elsősorban a Rába — máig nem hajlandó a munkakezdést módosítani. A kezdeti lendület mások részéről megcsappant, ma becslések szerint csak ötezren járnak eltérő munkaidőben dolgozni. Ilyenkor nyáron szinte kiürül a város. Szükség is van némi levegővételre, mert beszerzési gondok miatt soha nincs annyi és olyan műszaki állapotú autóbusz, mint amennyire szükség lenne. Ma 75—80 százalékos a gépkocsivezetők munkaidő-kihasználása, ami távolról sem mondható optimálisnak. Egyre növekednek az üzemeltetési költségek is az elöregedett járművek gyakoribb meghibásodása, a terven felüli nagyjavítások miatt. Pécs valamennyi lakosa naponta kétszer utazik autóbusszal — tudósít Eszterhás Katalin. Ez adódik a város településszerkezetéből,hiszen a legtöbb ember csak két járat igénybevételével jut el a lakóhelyéről a munkahelyre. Így szinte magától értetődik, hogy a munkahelyek és a Volán egyezséget kellett, hogy kössön a kultúrált utaztatás érdekében. Naponta 130 járat mintegy 30 ezer kilométeren szállítja a baranyai megyeszékhely lakóit. A nyári időszak a legkönnyebb a Volán életében, hiszen lényegesen kevesebben veszik igénybe szolgáltatásaikat. Az iskolai év megkezdése azonban komoly próbatétel, hiszen az autóbuszok zsúfoltságának egyik előidézője, hogy az iskolák azonos időpontban kezdik a tanítást és ugyancsak ekkor kezdődik a munka a legtöbb hivatalban is. Nehéz feladat a déli városrész kiszolgálása, hiszen a Szekszárd nagyságú Lvov kertváros munkahelyet alig-alig mondhat magáénak, így az ott levők többsége a város más pontjaira utazik. A buszok csak egyik menetben kihasználtak, reggel a városba menetkor, délután pedig a hazatéréskor — akkor viszont zsúfoltak. A Volán rendszeresen végez utasszámlálást, a tapasztalatokat felhasználva igazítják a menetrendet. És ha lehet, rábeszélik a munkahelyeket a munkaidőkezdés módosítására is. Jó kapcsolatot alakítottak ki a legnagyobb létszámú üzemekkel és gyárakkal, így a Gázmű, az Agroker, a Sopiana Gépgyár, a Mechanikai Laboratórium és a Hőerőmű figyelembe vette a város érdekeit. Mivel a jövőben sem várható az autóbuszok számának látványos növelése, inkább a jobb kihasználásra törekszik az utaztatási vállalat. A legutóbbi utasszámláláskor 80 munkahelyet külön is felkerestek, kikértük a dolgozók utazással kapcsolatos véleményét. Felosztották a várost 73 körzetre, és a legsűrűbben lakott részekre ma már négy-öt percenként indítanak járatokat, míg korábban héttíz percenként közlekedtek csak. Vannak olyan részei is a városnak, ahová az eddigiektől ritkábban megy autóbusz, mivel nem volt kihasználva. A közlekedési költségek emelkedése óta kevesebben vesznek menetjegyet, mégsem csökkent az utazások száma, mivel nőtt az ötvonalas nyugdíjas- és tanulóbérletet váltók száma. Tavaly 128 millióan utaztak autóbusszal Pécsett. 3 Előny mindkét oldalon Egy régi arab mondás szerint csak azokat a datolyafákat dobálják kövekkel, melynek koronáján sok értékes gyümölcs terem. Nos, ha e kődobálás szaporaságából, nagyságából lehet következtetni valamilyen gazdasági-politikai fogalom fontosságára, akkor a magyar—szovjet gazdasági együttműködésnek igencsak előkelő a .„helyezése”, hiszen ellenfeleink — ellenségeink részéről — talán semmit sem támadtak olyan kitartóan és akkora hevességgel, mint a két nép gazdasági kapcsolatát. A. sok keveslése s propaganda volt-e hatással, vagy pedig korábbi történelmünk emlékeinek továbbélése az oka, tény, hogy a KGST megalakulása és a magyar—szovjet együttműködés kialakulása időszakában bizony nálunk is szépszámmal akadtak olyanok, akik nem szívesen vettek tudomást az együttműködés fokozásáról, mondogatván: nem jó a nagyokkal egy tálból cseresznyézni, hiszen könnyen lehet, hogy nekünk, kicsiknek csak a magok maradnak. Nos, e vélekedés alaptalan voltát nemcsak az bizonyítja, hogy országunk gazdasági fejlődése, a Szovjetunióval való együttműködés következményeként is igen felgyorsult, s a magyar gazdaság függetlenedett a világpiac konjunkturális — néha hisztérikus — hullámzásaitól, hanem az is, hogy az együttműködés további éveiben már azok is kevesellték a két ország közötti szakosodásban, kooperációban bekövetkezett növekedést, akik korábban féltették országunkat ettől. Újabban tehát inkább olyan kifogások voltak hallhatók, hogy az együttműködés növekedésének üteme, annak minősége elmarad a szükségestől, a lehetségestől. Olyan eredményeket hiányoltak, amit a Közös Piac egyes országai már elértek, mi még nem. E türelmetlenség is érthető. Hiszen egyre világosabbá vált, hogy a modern és drága termelőberendezések kihasználása csak nagy sorozatú — körülbelül 300 milliós piacra való — termelés mellett lehetséges. Ekkora piac megteremtése volt a gazdasági oka a Közös Piac megalakításának, s ezt nyújthatja a szocialista országok számára a Szovjetunióval való együttműködés. De ezen túl, a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolat jelenti a nyersanyagokkal való ellátásunkat, a fejlett technika átvételét, olyan tudományos eredmények hasznosítását, melyeknek eléréséhez sem anyagi, sem szellemi erőnk nem elegendőek. De jelenti a Szovjetunióval való kapcsolat számos magyar üzem részére — hosszú távon is — a biztos piacot, termékeink értékesíthetőségét. Ezért érthető, a már említett türelmetlenség, az együttműködés lehetőségeinek fehér foltjait látván. Amilyen érthető azonban az együttműködés gyorsítására való igény, olyan érthető az óhajtott és a megvalósult tempó közötti különbség is. Könnyen belátható ugyanis, hogy két ország gazdasági tevékenységének összehasonlítása nem könynyű dolog. Jócskán vannak tapasztalataink arra vonatkozóan, mennyi problémát, gondot jelent a kooperáció megszervezése olyan vállalatok között is, amelyek egyetlen ország egyetlen minisztériumához tartoznak. A biztos bázis A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 33. ülésszakáról kiadott közlemény tehát méltán szögezi le — ahogy azt az MTI jelentette —, hogy a két ország közötti harmincnál több szakosítási és kooperációs egyezmény fontos szerepet játszik a gazdasági kapcsolatok alakulásában, a múltban is és a jövőben is. Hiszen a Szovjetunióba irányuló tekintélyes nagyságrendű kivitelünk 40 százaléka, behozatalunknak pedig 15 százaléka bonyolódik ezen egyezmények alapján. A bizottság legutóbbi ülésén három egyezmény érvényességét meghosszabbították. További öt évre az építő-, útépítő- és kommunális gépek és berendezések gyártásszakosításáról szóló egyezményt, melynek keretében Magyarország importál ilyen jellegű gépeket a Szovjetunióból, valamint a festékek levegő nélküli felvitelére szolgáló gépek főegységeire és alkatrészeire vonatkozó gyártásszakosítást. Továbbra is érvényben marad a műszakigumi-cikkek gyártásszakosítására és kooperációjára vonatkozó megállapodás, ahol Magyarország főleg a kőolajkitermelésben alkalmazott, világszínvonalú tömlők szállítását vállalja, szovjet részről pedig e termék gyártásához szükséges nyersanyagokat juttatnak Magyarországra. A bizottság ülésszakán nemcsak régi egyezményeket hosszabbítottak meg, de sor került még új tudományosműszaki egyezmény aláírására is. Ezek között szerepel a csővezetékek élettartamának növelése, a számítógép-hálózatok és táv adatfeldolgozó rendszerek létrehozása, az anyagmozgatási és raktározási komplex technikai rendszerek megépítése, és az orvosi analízis módszereinek és eszközeinek kidolgozása. A legjobbat De aláírták és 2000-ig szóló érvénnyel meghosszabbították a traktor- és mezőgazdasági gépgyártást, valamint a híradástechnikai ipar hoszszú távú ágazati programjait. S megtárgyalták a magyar—szovjet vaskohászati együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Foglalkoztak a szovjet vállalatok magyar közreműködéssel való rekonstrukciójának kérdéseivel is. Ez az együttműködési forma csak a mostani ötéves tervidőszak elejétől gazdagítja kapcsolatainkat, de már kedvező eredményei vannak a ruházati- és cipőiparban, valamint a gépjárműiparban. A feladat: a Szovjetunió könnyűiparának rekonstrukciójában való magyar részvételi lehetőségek bővítése. A két állam kormányközi bizottságának ülése mindig jelentős előrelépéseket alapoz meg a gazdasági kapcsolatok alakításában. Az üléseken aláírt jegyzőkönyvek, megállapodások ösztönzést és lehetőséget adnak országaink közötti gazdasági kapcsolatok bővítéséhez. E lehetőség azonban valósággá csak akkor válik, ha a különböző szervek, vállalatok, emberek mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy az együttműködés megfelelő ütemben bővíthető legyen. Ennek a legfontosabb eleme, hogy igyekezzünk ne csak a partnertől elvárni, hogy az bennünket a lehető legjobban lásson el a számunkra szükséges termékekkel, hanem az is, sőt elsősorban az, hogy minden olyan termékünk, amit e baráti országba exportálunk, a lehető legjobb minőségű legyen, amit nemcsak azért vesznek át tőlünk, mert erre a baráti kapcsolat kötelezi őket, hanem azért, mert az országnak szüksége van rá, a fogyasztók igénylik, mert a termék, amit szállítunk, a maga nemében a lehető legjobb. Garam József