Népszava, 1985. augusztus (113. évfolyam, 179–204. sz.)
1985-08-03 / 181. szám
Világ proletárjai,egyesüljetek! ■ szombat, 1985. augusztus 3. ■ 113. évfolyam, isi. szám ■ ára 2,20 forint A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTNAPJA ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Helsinki üzenete Az embernek zúg a feje, miután végigülte, vagy utólag végigolvasta a csütörtökön véget ért helsinki találkozón elhangzott több mint 30 felszólalást, elment néhány sajtókonferenciára és ha távolról is, de végigizgulta a szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó három óráját. Mégsem hiszem, hogy a jelenlevő több mint ezer újságíró közül bárki zavarba kerülne, ha meg kellene fogalmaznia ezeknek az eseményekkel teli napoknak a leglényegesebb mondanivalóját és üzenetét. Nem nehéz a lényegre tapintani. Nem azért, mintha a Finlandia palota szónoki emelvényéről minden külügyminiszter ugyanazokat a gondolatokat fogalmazta volna meg. Olyannyira nem ez történt, hogy a Helsingin Sanomat című finn lap például 30 különböző árnyalatot fedezett fel a szovjet és az amerikai külügyminiszter beszéde között. S még enyhén fogalmazott, hiszen nemcsak árnyalatnyi eltérésekről volt szó. Szinte mindenki felfigyelt arra, milyen előremutató, higgadt és mértéktartó volt a szovjet külügyminiszter beszéde, míg ezek a jelzők már nem illettek az amerikai állásfoglalás minden részletére. De néhány más NATO- ország diplomatájának a szocialista országokat bíráló kemény szavait sem lehet közös nevezőre hozni azokkal a konstruktív állásfoglalásokkal, amelyek országaink diplomatái részéről elhangzottak. A felszólalásokat kimazsolázó nyugati kollégák bizonyára közösségünkkel szemben ellenséges írásaikhoz is kaptak itt muníciót. Eltorzítaná azonban a mostani találkozó szellemét és légkörét az, aki ezek alapján ítélne. Mert erre a három napra nem a konfrontáció volt a jellemző. Nem egymás ostorozása, bírálata, vádolása, lejáratása, hanem — és itt jutunk a lényeghez — annak kölcsönös tudatosítása, hogy Európának nincs más útja, mint a párbeszédé, az együttműködésé! Az európai államok kapcsolatait meghatározó elveket tartalmazó helsinki záróokmányról nem úgy beszéltek a külügyminiszterek, mint a múlt valamiféle megkövült emlékéről. Nem győztek figyelmeztetni arra, hogy nagyon is élő, eleven, mai programról van szó. Arról, hogy a tíz évvel ezelőtt lefektetett elveket át kell ültetni a gyakorlatba. Jól tudjuk, az enyhülés szó a nyugati retorikában már sok évvel ezelőtt vesztett szalonképességéből. Jóval a mai amerikai vezetés hivatalba lépése előtt már a szó használatának létjogosultságát is megkérdőjelezték. Nos, ez a mostani három nap bebizonyította, hogy a világ nem hajlandó megfeledkezni a hetvenes évek enyhülési korszakában elért vívmányokról. Szinte nem akadt olyan felszólaló, aki kétségbe vonta volna a helsinki folyamat életbentartásának fontosságát. Az ellentétek inkább azoknak az okoknak a feltárásában jelentkeztek, amelyek az 1975-ben lendületet kapott enyhülési folyamatot megakasztották. Találkoztunk olyan törekvéssel is, amely a nemzetközi kapcsolatok bonyolult rendszerét torz szemüvegen át láttatta. Volt, aki felnagyította a kapitalista országok állítólagos sérelmeit, és elhallgatta mindazt, amivel a Nyugat adós maradt. Mégsem ez a fajta szemlélet volt itt az uralkodó. Inkább az, amely a másik fél iránti kellő tisztelettel, vagy legalábbis visszafogottsággal az enyhülési folyamat továbbvitele mellett tett hitet. Hangsúlyozva ennek megnövekedett fontosságát a mai Európában, amikor korábban soha nem tapasztalt mértékben megnőtt a katonai konfrontáció veszélye. Igaz, vitatjuk, hogyan járjunk a közös úton, de mégiscsak egy úton haladunk és ez nem lebecsülendő tény ebben a viharos nemzetközi helyzetben. Mint hazánk külügyminisztere felszólalásában kiemelte: a záróokmány végrehajtását legjobban a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében elért eredmények mérik. Ezt a megítélést az elmúlt napok eseményei is megerősítik. Szinte lehetetlen volt nyomon követni azoknak a kétoldalú találkozóknak a végtelen sorát, amelyeken a külügyminiszterek együttműködésről, közös törekvésekről tanácskoztak. Olyan eszmecserék zajlottak le itt futószalagon, amelyeknek egyike-másika máskor a nemzetközi érdeklődés központjába került volna. A nagy munkából a magyar diplomácia is kivehette részét. Hazánk külügyminiszterének 15 találkozója tükrözi azt az aktivitást, amellyel Magyarország is igyekszik hozzájárulni a népeket megosztó akadályok felszedéséhez. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a magyar diplomáciai tevékenység a budapesti kulturális fórum sikeres előkészítését is jól szolgálta. Jelentős eredményként könyvelhetjük tehát el, hogy sikerült méltóképpen megemlékezni a helsinki évfordulóról. Ez önmagában is feszültséget csökkentő esemény. Optimizmusunkat azonban nemcsak ez növeli. A szovjet —amerikai kapcsolatoknak meghatározó jelentőségük van az egész nemzetközi helyzet alakulása szempontjából. Sevardnadze és Schultz háromórás találkozóját mindkét oldalon nyíltnak és hasznosnak minősítették. Vitathatatlan pozitívum a 35 ország találkozójának létrejötte — jelentette ki a szovjet sajtószóvivő. Sok vihar érte az enyhülés hajóját. Az együttműködés vágyának kellett uralkodóvá válnia ahhoz, hogy ez a találkozó létrejöhessen. Csak remélni lehet — mondotta —, hogy ez a tendencia folytatódik. Lomejko is beszélt arról, hogy tapasztalnunk kell újra és újra: ellenszelek is érik az enyhülés hajóját. Nem ringathatjuk olyan illúziókba magunkat, hogy ezeket a szeleket a jövőben elkerülhetjük. De ezekben a napokban végre volt okunk örülni. Az enyhülés hajóját most kedvezőbb szelek kísérik. Helsinki, augusztus 2. Barabás Péter Az SZVSZ üdvözölte Mihail Gorbacsov bejelentését Felhívás a világ szakszervezeteihez a leszerelési akciónap megtartására A Szakszervezeti Világszövetség (SZVSZ) pénteken nyilatkozatban üdvözölte Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának azt a bejelentését, hogy a Szovjetunió egyoldalúan felfüggeszti a kísérleti atomrobbantásokat. Az SZVSZ rámutatott, hogy az újabb szovjet kezdeményezés a korábbi konstruktív szovjet javaslatokra épül, amelyek az atomfegyverkezési hajsza megfékezését és azután a nukleáris fegyverek felszámolását célozzák. Ha az Egyesült Államok és az atomfegyverrel rendelkező más országok csatlakoznának ehhez a javaslathoz, és a Szovjetunióhoz hasonlóan lemondanának az atomfegyver elsőként való alkalmazásáról, ez a nukleáris leszerelés felé tett első lépést jelentené — állapította meg az SZVSZ nyilatkozata. Sajnálatos viszont, hogy az Egyesült Államok kormányzata nem reagált pozitívan a szovjet javaslatra, hanem ehelyett kitart a fegyverkezési verseny fokozására és annak a világűrre történő kiterjesztésére irányuló tervei mellett, akadályozza ily módon bármilyen előrelépést a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon. A Szakszervezeti Világszövetség elítélte ezt az amerikai álláspontot és felszólította a világ dolgozóit és szakszervezeteit, hogy követeljék: valamennyi nagyhatalom haladéktalanul jelentsen be moratóriumot a nukleáris robbantásokra. A nyilatkozatban felhívással fordult a világ szakszervezeteihez, hogy a hirosimai és a nagaszaki atomtámadás negyvenedik évfordulójának napjaiban, valamint szeptember 1-én, a szakszervezetek béke- és leszerelési nemzetközi akció napján fokozzák harcukat a háború veszélye ellen. A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselete a világszervezet New York-i székhelyén sajtóértekezletet rendezett a Szovjetunió kezdeményezéséről, hogy augusztus 6-tól egyoldalúan beszünteti az összes kísérleti atomrobbantást. Vlagyimir Susztov, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselőjének helyettese kérdésekre válaszolva kijelentette: nem felel meg a valóságnak a nyugati propagandának az az állítása, hogy a Szovjetunió azért hirdette meg a moratóriumot, mert már végrehajtotta a föld alatti kísérleti robbantások tervezett sorozatát. Hozzáfűzte, hogy amerikai csatlakozás esetén a moratórium meghatározatlan ideig meghosszabbítható lenne, és a csatlakozás más nukleáris hatalmakat is a példa követésére késztethetne.* Nakaszone japán kormányfő az amerikai NBC televíziónak adott csütörtöki nyilatkozatában azt mondta, hogy a szovjet békekezdeményezés „nem elegendő”. Negatív állásfoglalását azzal próbálta indokolni, hogy a szovjetek által javasolt moratórium nem ellenőrizhető. Erre a nyilvánvalóan kiagyalt érvre — amelyet mellesleg komoly tudósok és szakértők cáfolnak — hivatkozik Washington is — mutat rá a TASZSZ, s hozzáfűzi, hogy Nakaszone csupán az amerikai kormányzat verzióját ismételgeti. Szovjet parlamenti képviselők a nukleáris veszély elhárításáért A szovjet Legfelsőbb Tanács küldötteinek egy csoportja — a szovjet tudományos és kulturális élet neves személyiségei — a nukleáris veszély megszüntetésére vonatkozó felhívással fordult pénteken a világ országainak parlamentjeihez és népeihez. A hirosimai és a nagaszaki atomtámadás közelgő 40. évfordulója alkalmából kiadott dokumentum emlékeztet rá: a történelem cáfolhatatlanul bizonyította, hogy nincs és nem is lehet semmiféle elfogadható magyarázat a két japán város elleni borzalmas támadásra. Az 1945-ben végrehajtott atomtámadásokkal az emberiség belépett a nukleáris fegyverkezés és a belőle származó, az egész földi életet pusztulással fenyegető veszély korszakába. A más társadalmi rendszerek fölötti erőfölény kivívására törekvők pedig ma már a világűr militarizálására készülnek. Halált hozó űrfegyverek létrehozásán dolgoznak, s a Föld körüli térségbe akarják őket telepíteni — mutat rá a felhívás. A világ népei s országai,lásának megakadályozásáért, függetlenül társadalmi és politikai berendezkedésüktől, csak akkor tekinthetnek biztonsággal a jövő felé, ha mindent megtesznek a világűr militarizálásának megakadályozásáért, a nukleáris leszerelés érdekében, a nukleáris fegyverek felszámolásáért. A nukleáris háborút el lehet kerülni, ha a józan gondolkodású emberek erőiket egyesítve útját állják az egyetemes nukleáris pusztulás előkészítőinek — hangsúlyozza a szovjet parlamenti képviselők felhívása. Hirosimai konferencia Az atomfegyverek betiltását követelő nemzetközi konferencia kezdődött pénteken Hirosimában, a negyven évvel ezelőtti amerikai atomtámadás színhelyén. A japán háborúellenes mozgalom aktivistái által szervezett tanácskozásra huszonhét országból érkeztek békeharcosok és 12 nemzetközi szervezet is elküldte képviselőit. A résztvevők azt vitatják meg, hogy miként lehetne még hatékonyabban fellépni az atomfegyverkezés betiltásáért, a világűr militarizálásának megakadályozásáért. Tyihonov—Stoph megbeszélés Pénteken Moszkvában megbeszélést tartott Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke és Willi Stoph, az NSZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke, aki üdülésen tartózkodik a Szovjetunióban. Willi Stoph a megbeszélésen az NDK teljes támogatásáról biztosította a Szovjetunió legújabb békekezdeményezését, azt a döntését, hogy egyoldalúan felfüggeszt mindenfajta nukleáris robbantást. Szaljut—7 Szerelés az űrben öt órát töltött a nyílt világűrben és bonyolult szerelőmunkát végzett, kiegészítő napelemeket helyezett el az űrállomáson pénteken Vlagyimir Dzsanibekov és Viktor Szavinih, a Szaljut—7 két űrhajósa. A Szaljut—7 űrállomást a tervezők eleve úgy készítették el, hogy energiaellátó rendszerének teljesítménye fokozatosan megnövelhető legyen. Először 1983 novemberében Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov lépett ki a világűrbe azzal a (Folytatás a 2. oldalon) Várkonyi Péter hazaérkezett Helsinkiből Péntek délelőtt Várkonyi Péter külügyminiszter Helsinkiben látogatást tett a Magyar Kulturális és Tudományos Központban, amely egyebek között otthont ad a Finn-Magyar Társaság központi szervezetének is. Várkonyi Péter péntek délután hazaérkezett Helsinkiből, ahol az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya aláírásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett külügyminiszteri találkozón vett részt. Várkonyi Pétert Mikko Jokela, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője fogadta a Ferihegyi repülőtéren. A francia polgári lap, a Le Monde vezércikkében azt írja: Helsinkiben világossá vált, hogy a kelet-nyugati párbeszéd ismét megindul. Roland Quinas francia külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a konferencia „még nem az enyhülés légkörében, hanem inkább enyhült légkörben” zajlott le. De ha arra gondolunk, milyenek voltak a kelet—nyugati kapcsolatok még hat hónappal ezelőtt is, meglepőnek kell tartani a most uralkodó új hangnemet — hangsúlyozza a lap. A Szovjetunió napja a VIT-en A házigazdák a Szovjetunió napját rendezték meg pénteken, a XII. Világifjúsági Találkozó utolsó előtti napján. Kora délelőtt a fesztivál legfiatalabb résztvevői, moszkvai úttörők köszöntötték a VIT küldötteit a moszkvai városi úttörőpalota előtti parkban. A délelőtt második felében a Szovjetunió Legfelsőbb Ta(Folytatás a 7. oldalon)