Népszava, 1985. október (113. évfolyam, 230–256. sz.)

1985-10-12 / 240. szám

Világ proletárjai,egyesüljetek! ■ szombat, 1985. október 12. ■ 113. évfolyam, 240. szám ■ ára 2,20 forint A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Jóváhagyta az Országgyűlés a kormány munkaprogramját Törvényerőre emelkedett az Is US 1. évi költségvetés­i Interpelláció Befejeződött az őszi ülésszak A kormányprogram feletti vitával folytatta munkáját pénte­ken a Parlamentben, az Országgyűlés őszi ülésszaka. A leg­felső népképviseleti testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen volt a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke, az ülésteremben helyet foglaltak a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti külképvise­letek sok vezetője és tagja is figyelemmel kísérte a tanácsko­zást. A pénteki ülést Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alel­­nöke nyitotta meg. Elsőként Kapolyi László ipari miniszter emelkedett szólás­ra. KAPOLYI LÁSZLÓ Szttleztsi utat a nyereséges tevékenységnek Elöljáróban arról szólt: az iparra háruló legfontosabb feladat, hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javítá­sához, a nemzeti jövedelem gyarapításához, és így gaz­daságunk gyorsabb fejlődé­sének egyik lendítőjévé vál­jon. Ehhez az iparnak haté­konyabban kell hasznosíta­nia szellemi és anyagi erő­forrásait, gyorsítania kell a tudomány, a kutatás és a műszaki fejlesztés hazai, va­lamint nemzetközi eredmé­nyeinek alkalmazását, rugal­masabban kell alkalmazkod­nia a világgazdaság követel­ményeihez, jobban kihasz­nálva a nemzetközi munka­­megosztásból adódó előnyö­ket. Kapolyi­ László ezután — kapcsolódva több hozzászóló észrevételéhez — azt elemez­te, milyen utat tett meg ed­dig és hol tart ma az ipar feladatainak megoldásában. Gyorsabban növekvő jövedelem a főmunkaidőben Az idei év eredményeiről szólva a miniszter elmondta: a termelés növekedése az utóbbi hónapokban felgyor­sult, az ipar termelése a ta­valyit várhatóan mintegy 2 százalékkal meghaladja majd, de nem éri el a tervezettet. A szocialista exportban jók az eredmények — leginkább a könnyűipar, a gépipar és a vegyipar kivitele nőtt — a konvertibilis elszámolású ex­port várhatóan a tavalyi szinten marad, nem éri el a tervezettet. Ezután a válto­zó körülményekhez alkal­mazkodás érdekében na­gyobb vállalati erőfeszítése­ket sürgetett. Szorgalmazta­ a szelektivitás erősítését olyan konkrét célok elérésé­hez, mint a skivitel dinami­kus bővítése, a beruházások szerkezetének javítása, a mű­szaki fejlesztés gyorsítása és eredményeinek gyakorlati al­kalmazása. Mindezek megvalósítása érdekében célszerűnek ítélte olyan, a feladatok szerint differenciáló, rendszerszem­léletű ösztönzők bevezeté­sét, amelyek segítik a mű­szaki fejlesztés eredményei­nek gyártásba vételét, és ki­terjednek az exportálók mi­nél szélesebb körére. A sza­bályozás eszközrendszerében Kapolyi László kiemelt je­lentőségűnek tartotta a fel­halmozás szelektív szabályo­zását, valamint a főmunka­időben végzett tevékenység jövedelmeinek az átlagosnál nagyobb mértékű növelési le­hetőségét. A továbbiakban a lakossá­gi szénellátásról szólva a miniszter a helyzetet külö­nösen nehéznek nevezte. A kereslet az elmúlt évekhez viszonyítva csaknem egy­millió tonnával nőtt; szén­hiány van, különösen Észak- és Kelet-M­­­agyarországon, valamint az Alföldön. Ennek megszüntetésére mind a kor­mány, mind a szénbányászat intézkedéseket tett: 1 millió tonnával több szenet impor­tálunk, és 5,2 millió tonna hazai szenet termelünk la­kossági célra. A bányászok legtöbb pihenőnapjukat fel­áldozzák azért, hogy a szén­hiány csak átmeneti legyen és minél hamarabb meg­szűnjön. A hazai lakosság számára végzett szénterme­lésben november 15-ig be­hozzák a lemaradást. tővé. A minőségi javulást elősegítheti az eszközök ke­vésbé hatékony területekről történő átcsoportosítása is, ami differenciált megközelí­tést igényel, nemcsak a ter­melés- és a fejlesztéspoliti­kában, hanem a szabályozás­ban is. Kapjon szabad utat a nyereséges tevékenység. A nem gazdaságos termékek közül gazdaságossá, nyeresé­gessé kell tenni azokat, ame­lyekre a népgazdaságnak szüksége van, meg kell vi­szont szüntetni mindazt, ami gazdaságtalan és más forrás­ból pótolható. Erőink jobb ki­használásához tartozik az ál­lami, a szövetkezeti, a kis­ipar, a magán­ipar és a me­zőgazdaság iparszerű tevé­kenysége közötti munkameg­osztás javítása is. A diffe­renciált fejlődés fő irányai­nak kimunkálása — több tudományos és társadalmi szervvel közösen — már megtörtént, s a koncepciók tartalmazzák az előrevivő és a visszafejlesztendő területe­ket. Az energetika egész rend­szerének minőségi fejleszté­sével csökkentjük a gazda­ság energiaigényességét, eközben növeljük az alorrt­­erőművi villamosenergia­termelés arányát, rekonstru­áljuk a szénerőműveket, fej­lesztésekkel fokozzuk a vil­­lamosenergia-rendszer ru­galmasságát. Meghatározó a gazdasági együttműködés a Szovjetunióval Külkereskedelmi straté­giánkban továbbra is a szo­cialista országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval foly­tatott műszaki-gazdasági együttműködés a fejlődés meghatározó tényezője. Energiahordozó-importunk 90 százalékát, anyagimpor­tunk kétharmadát és beru­házási importunk jelentős részét is a Szovjetuniótól vásároljuk. Részt veszünk a Szovjetunió fejlesztési prog­ramjainak megvalósításában, például a Krivoj Rog-i vas­­érc-dúsítómű építésében, a jamburgi földgázkitermelés­ben, egyes közszükségleti cikkek gyártásának növelé­sében és az agrártermelés korszerűsítésében. A fejlett tőkés és a fejlődő országok­kal­­is bővíteni kívánjuk az ipari termékek forgalmát. Az ipar felelőssége ma — és a jövőben méginkább — az, hogy átfogó fejlesztéspo­litikával teremtsen húzóerőt gazdasági fejlődésünk folya­matában — mondotta Kapo­lyi László. — A vállalatok döntő többségének van ha­tározott fejlesztési straté­giája, amely jól átgondolt műszaki fejlesztési politiká­ra épül. Az ehhez kapcso­lódó hatékony, magas szín­vonalú vállalati munka le­het az egyedüli garancia céljaink elérésére. Megvannak-e ma mindeh­hez a források? — tette fel a kérdést. Mint mondotta, az iparfejlesztés stratégiája ép­pen abban áll, hogy a fejlő­dés felgyorsítását a jövede­lemteremtő képesség növelé­sével, a társadalmi erőforrá­sok korábbinál hatékonyabb felhasználásával tegye lehe­ Magasabb munkakultúrát A vaskohászatban radiká­lis technológiai szerkezetvál­tásra van szükség. Folytató­dik az alumíniumipar minő­ségi fejlesztése, teljesen megszüntetjük a hazai vas­érc- és színesfémérc-terme­­lést, miközben dinamikusan nő a nem fémes ásványok bányászata. A feldolgozóipar fejlesztésével emelni kell az ipari termékek feldolgozott­sági fokát, növelve e folya­matban a szellemi munka arányát. Ennek érdekében javítani kell a munkakultú­rát a kiemelkedő szellemi tevékenység kibontakoztatá­sával, a termelés szervezett­ségének és vezetési színvona­lának növelésével. Ezzel össz­hangban szükséges fejleszte­ni az oktatás, a szakképzés és a továbbképzés rendsze­rét. Az elektronizálás lehetősé­geinek kihasználásával gyors ütemben kell előrelépni az informatika, a számítástech­nika ipari alkalmazásában, a fejlesztési, tervezési, gyártá­si és mérési folyamatok kor­szerűsítésében. Látni kell, hogy több nagy­­vállalat termelési szerkezete konzerválódott, termékeik jelentős része elvesztette piacképességét, s ebből a helyzetből önerőből nem ké­pesek kitörni. Az új techno­lógiák meghonosítása tőke­igényes, ezért központi segít­séget igényel. E vállalati kör helyzetét úgy rendezzük, hogy — az ott dolgozó kol­lektívákat maximális erőfe­szítésre késztetve — az át­meneti időszakra biztonságot, a kibontakozáshoz pedig perspektívát adunk. A kormányprogram alap­ján az iparfejlesztés egyik fő vonala a meglévő kapacitá­sok jobb kihasználása, az ehhez szükséges átcsoporto­sítások megvalósítása, vala­mint­­ a pótlólagos források (Folytatás a 4. oldalon) Lázár György és Németh Károly megbeszélése Norbert Stegerrel Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Nor­bert Stegert, az Osztrák Köztársaság hazánkban tar­tózkodó alkancellárját, ke­reskedelmi és ipari minisz­tert. Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese ugyancsak pénteken talál­kozott az osztrák politikus­sal. A szívélyes légkörű megbeszéléseken véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, minde­nekelőtt a helsinki folyamat továbbvitelével összefüggő témákról. Áttekintették a hagyományosan jó magyar— osztrák kapcsolatok helyze­tét és továbbfejlesztésük le­hetőségeit. A megbeszélése­ken részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes. Je­len volt Arthur Agstner, Ausztria budapesti nagykö­vete. Marjai József és Norbert Steger pénteken folytatták tárgyalásaikat. Megvitatták a világgazdaság, a nemzet­közi kereskedelem és a pénzügyi kapcsolatok legfon­tosabb kérdéseit. Tájékoztat­ták egymást a két ország belső helyzetéről, az előttük álló feladatokról. Megtár­gyalták az Ausztria és Ma­gyarország közötti széles kö­rű politikai, gazdasági, kul­turális és idegenforgalmi kapcsolatok helyzetét, a to­vábbi teendőket. Kiemelték, hogy az élet minden területére kiterjedő és erősödő jószomszédi kap­csolatok rendszerében a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködés mindkét fél hasznára lendü­letesen fejlődik és egyetér­tettek abban, hogy az együtt­működés az elért jelentős eredményekre építve, a meglévő lehetőségeket ki­használva tovább kell bő­víteni. A tárgyalásokon nagy figyelmet fordítottak a gaz­dasági együttműködés, az árucsere-forgalom feltéte­leinek javítására, a terme­lési és értékesítési kooperá­ciók s más együttműködési lehetőségek kiszélesítésére, újabb közös vállalatok és vállalkozások létrejöttének elősegítésére. Amerikai rajtaütés Elfogták a haj­óeltérítőket Reagan elnök utasítására amerikai harci repülőgé­pek péntekre virradó éjjel a nemzetközi légtérben fel­tartóztatták és egy szicíliai NATO-támaszponton leszál­lásra kényszerítették azt az egyiptomi polgári szállítógé­pet, amely az Achille Laura olasz hajót eltérítő négy pa­lesztin személyt szállította. Az akció az olasz kormány beleegyezésével ment végbe, a négy személyt és velük együtt két másik palesztint az olasz hatóságok vették őrizetbe. Az amerikai kor­mány kiadásukat kérte Ró­mától. A gépet a Catania közelében lévő Sigonella (Folytatás a 2. oldalon) A túszszedőkből foglyok lettek, a leszállásra kényszerített egyipto­mi repülőgépről az autóbuszra kisérik a terroristákat (Közel-keleti helyzetelemzésünk a 6. oldalon.) TELEFOTÓ : MTI Külföldi Képszerkesztőség Jó az idei burgonyellátás Kisebb területen szép döcög a felvásárlás A fővárosi lakótelepeken, utcákon a hétvégeken — amikor leginkább otthon vannak az emberek — bur­gonyát kínáló, zsákokkal megrakott teherautók jelen­nek meg néhány hét óta. A burgonyatermelés az el­múlt évtizedben stabilizáló­dott. Két esztendővel ezelőtt, a késői kitavaszodás miatt új burgonyahiány volt, et­től eltekintve azonban egyenletes és jó volt az el­látás. A 70-es évek közepé­től a termelés fejlesztésé­vel, a hazai ellátásban kíná­lati piac alakult ki. Igaz, amióta a nagyüzemekben a hozamok is növekedtek, minden évben van felesleg, mert nincs elegendő feldol­gozási lehetőség és kevés a raktár. Az idén a nagyüzemek­ben a tavalyinál valamivel kisebb területen, 50 ezer hektáron termeltek burgo­nyát. Többségében holland fajtákat. A kiskertekben, a hozamok . Gyakran terület nagyságától függően lehet a termés, a piacra szál­lított burgonya 450 ezer ton­na körül van. Az idei hűvös nyárelő nagyon kedvezett a burgonyának, így a nagy­üzemi területekről igen szép hozamokat takarítottak be. A hazai szükségleten kívül exportálni is lehetséges. Je­lenleg az országos fogyasz­tás évenként, fejenként 60 ki­ló körül van. A termésből nagy mennyiséget vetőgu­mónak kell tárolni, és van egy rész, ami takarmány­ként használható csak fel. Az idén július 1-től a bur­gonya szabadáras lett, hogy értékén cseréljen gazdát. A termelők azt állítják, hogy a minőség általában nem rossz, de a szabadáras mód­szer nem mindig kedvez az üzemeknek, mert a megkö­tött szerződésekben nem fix, hanem keretárak szerepel­tek. Egyes zöldérték, áfé­(Folytatás a 16. oldalon)

Next