Népszava, 1985. október (113. évfolyam, 230–256. sz.)
1985-10-12 / 240. szám
Világ proletárjai,egyesüljetek! ■ szombat, 1985. október 12. ■ 113. évfolyam, 240. szám ■ ára 2,20 forint A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Jóváhagyta az Országgyűlés a kormány munkaprogramját Törvényerőre emelkedett az Is US 1. évi költségvetési Interpelláció Befejeződött az őszi ülésszak A kormányprogram feletti vitával folytatta munkáját pénteken a Parlamentben, az Országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelső népképviseleti testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, az ülésteremben helyet foglaltak a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti külképviseletek sok vezetője és tagja is figyelemmel kísérte a tanácskozást. A pénteki ülést Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Elsőként Kapolyi László ipari miniszter emelkedett szólásra. KAPOLYI LÁSZLÓ Szttleztsi utat a nyereséges tevékenységnek Elöljáróban arról szólt: az iparra háruló legfontosabb feladat, hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához, a nemzeti jövedelem gyarapításához, és így gazdaságunk gyorsabb fejlődésének egyik lendítőjévé váljon. Ehhez az iparnak hatékonyabban kell hasznosítania szellemi és anyagi erőforrásait, gyorsítania kell a tudomány, a kutatás és a műszaki fejlesztés hazai, valamint nemzetközi eredményeinek alkalmazását, rugalmasabban kell alkalmazkodnia a világgazdaság követelményeihez, jobban kihasználva a nemzetközi munkamegosztásból adódó előnyöket. Kapolyi László ezután — kapcsolódva több hozzászóló észrevételéhez — azt elemezte, milyen utat tett meg eddig és hol tart ma az ipar feladatainak megoldásában. Gyorsabban növekvő jövedelem a főmunkaidőben Az idei év eredményeiről szólva a miniszter elmondta: a termelés növekedése az utóbbi hónapokban felgyorsult, az ipar termelése a tavalyit várhatóan mintegy 2 százalékkal meghaladja majd, de nem éri el a tervezettet. A szocialista exportban jók az eredmények — leginkább a könnyűipar, a gépipar és a vegyipar kivitele nőtt — a konvertibilis elszámolású export várhatóan a tavalyi szinten marad, nem éri el a tervezettet. Ezután a változó körülményekhez alkalmazkodás érdekében nagyobb vállalati erőfeszítéseket sürgetett. Szorgalmazta a szelektivitás erősítését olyan konkrét célok eléréséhez, mint a skivitel dinamikus bővítése, a beruházások szerkezetének javítása, a műszaki fejlesztés gyorsítása és eredményeinek gyakorlati alkalmazása. Mindezek megvalósítása érdekében célszerűnek ítélte olyan, a feladatok szerint differenciáló, rendszerszemléletű ösztönzők bevezetését, amelyek segítik a műszaki fejlesztés eredményeinek gyártásba vételét, és kiterjednek az exportálók minél szélesebb körére. A szabályozás eszközrendszerében Kapolyi László kiemelt jelentőségűnek tartotta a felhalmozás szelektív szabályozását, valamint a főmunkaidőben végzett tevékenység jövedelmeinek az átlagosnál nagyobb mértékű növelési lehetőségét. A továbbiakban a lakossági szénellátásról szólva a miniszter a helyzetet különösen nehéznek nevezte. A kereslet az elmúlt évekhez viszonyítva csaknem egymillió tonnával nőtt; szénhiány van, különösen Észak- és Kelet-Magyarországon, valamint az Alföldön. Ennek megszüntetésére mind a kormány, mind a szénbányászat intézkedéseket tett: 1 millió tonnával több szenet importálunk, és 5,2 millió tonna hazai szenet termelünk lakossági célra. A bányászok legtöbb pihenőnapjukat feláldozzák azért, hogy a szénhiány csak átmeneti legyen és minél hamarabb megszűnjön. A hazai lakosság számára végzett széntermelésben november 15-ig behozzák a lemaradást. tővé. A minőségi javulást elősegítheti az eszközök kevésbé hatékony területekről történő átcsoportosítása is, ami differenciált megközelítést igényel, nemcsak a termelés- és a fejlesztéspolitikában, hanem a szabályozásban is. Kapjon szabad utat a nyereséges tevékenység. A nem gazdaságos termékek közül gazdaságossá, nyereségessé kell tenni azokat, amelyekre a népgazdaságnak szüksége van, meg kell viszont szüntetni mindazt, ami gazdaságtalan és más forrásból pótolható. Erőink jobb kihasználásához tartozik az állami, a szövetkezeti, a kisipar, a magánipar és a mezőgazdaság iparszerű tevékenysége közötti munkamegosztás javítása is. A differenciált fejlődés fő irányainak kimunkálása — több tudományos és társadalmi szervvel közösen — már megtörtént, s a koncepciók tartalmazzák az előrevivő és a visszafejlesztendő területeket. Az energetika egész rendszerének minőségi fejlesztésével csökkentjük a gazdaság energiaigényességét, eközben növeljük az alorrterőművi villamosenergiatermelés arányát, rekonstruáljuk a szénerőműveket, fejlesztésekkel fokozzuk a villamosenergia-rendszer rugalmasságát. Meghatározó a gazdasági együttműködés a Szovjetunióval Külkereskedelmi stratégiánkban továbbra is a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott műszaki-gazdasági együttműködés a fejlődés meghatározó tényezője. Energiahordozó-importunk 90 százalékát, anyagimportunk kétharmadát és beruházási importunk jelentős részét is a Szovjetuniótól vásároljuk. Részt veszünk a Szovjetunió fejlesztési programjainak megvalósításában, például a Krivoj Rog-i vasérc-dúsítómű építésében, a jamburgi földgázkitermelésben, egyes közszükségleti cikkek gyártásának növelésében és az agrártermelés korszerűsítésében. A fejlett tőkés és a fejlődő országokkalis bővíteni kívánjuk az ipari termékek forgalmát. Az ipar felelőssége ma — és a jövőben méginkább — az, hogy átfogó fejlesztéspolitikával teremtsen húzóerőt gazdasági fejlődésünk folyamatában — mondotta Kapolyi László. — A vállalatok döntő többségének van határozott fejlesztési stratégiája, amely jól átgondolt műszaki fejlesztési politikára épül. Az ehhez kapcsolódó hatékony, magas színvonalú vállalati munka lehet az egyedüli garancia céljaink elérésére. Megvannak-e ma mindehhez a források? — tette fel a kérdést. Mint mondotta, az iparfejlesztés stratégiája éppen abban áll, hogy a fejlődés felgyorsítását a jövedelemteremtő képesség növelésével, a társadalmi erőforrások korábbinál hatékonyabb felhasználásával tegye lehe Magasabb munkakultúrát A vaskohászatban radikális technológiai szerkezetváltásra van szükség. Folytatódik az alumíniumipar minőségi fejlesztése, teljesen megszüntetjük a hazai vasérc- és színesfémérc-termelést, miközben dinamikusan nő a nem fémes ásványok bányászata. A feldolgozóipar fejlesztésével emelni kell az ipari termékek feldolgozottsági fokát, növelve e folyamatban a szellemi munka arányát. Ennek érdekében javítani kell a munkakultúrát a kiemelkedő szellemi tevékenység kibontakoztatásával, a termelés szervezettségének és vezetési színvonalának növelésével. Ezzel összhangban szükséges fejleszteni az oktatás, a szakképzés és a továbbképzés rendszerét. Az elektronizálás lehetőségeinek kihasználásával gyors ütemben kell előrelépni az informatika, a számítástechnika ipari alkalmazásában, a fejlesztési, tervezési, gyártási és mérési folyamatok korszerűsítésében. Látni kell, hogy több nagyvállalat termelési szerkezete konzerválódott, termékeik jelentős része elvesztette piacképességét, s ebből a helyzetből önerőből nem képesek kitörni. Az új technológiák meghonosítása tőkeigényes, ezért központi segítséget igényel. E vállalati kör helyzetét úgy rendezzük, hogy — az ott dolgozó kollektívákat maximális erőfeszítésre késztetve — az átmeneti időszakra biztonságot, a kibontakozáshoz pedig perspektívát adunk. A kormányprogram alapján az iparfejlesztés egyik fő vonala a meglévő kapacitások jobb kihasználása, az ehhez szükséges átcsoportosítások megvalósítása, valamint a pótlólagos források (Folytatás a 4. oldalon) Lázár György és Németh Károly megbeszélése Norbert Stegerrel Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Norbert Stegert, az Osztrák Köztársaság hazánkban tartózkodó alkancellárját, kereskedelmi és ipari minisztert. Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese ugyancsak pénteken találkozott az osztrák politikussal. A szívélyes légkörű megbeszéléseken véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, mindenekelőtt a helsinki folyamat továbbvitelével összefüggő témákról. Áttekintették a hagyományosan jó magyar— osztrák kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésük lehetőségeit. A megbeszéléseken részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes. Jelen volt Arthur Agstner, Ausztria budapesti nagykövete. Marjai József és Norbert Steger pénteken folytatták tárgyalásaikat. Megvitatták a világgazdaság, a nemzetközi kereskedelem és a pénzügyi kapcsolatok legfontosabb kérdéseit. Tájékoztatták egymást a két ország belső helyzetéről, az előttük álló feladatokról. Megtárgyalták az Ausztria és Magyarország közötti széles körű politikai, gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok helyzetét, a további teendőket. Kiemelték, hogy az élet minden területére kiterjedő és erősödő jószomszédi kapcsolatok rendszerében a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködés mindkét fél hasznára lendületesen fejlődik és egyetértettek abban, hogy az együttműködés az elért jelentős eredményekre építve, a meglévő lehetőségeket kihasználva tovább kell bővíteni. A tárgyalásokon nagy figyelmet fordítottak a gazdasági együttműködés, az árucsere-forgalom feltételeinek javítására, a termelési és értékesítési kooperációk s más együttműködési lehetőségek kiszélesítésére, újabb közös vállalatok és vállalkozások létrejöttének elősegítésére. Amerikai rajtaütés Elfogták a hajóeltérítőket Reagan elnök utasítására amerikai harci repülőgépek péntekre virradó éjjel a nemzetközi légtérben feltartóztatták és egy szicíliai NATO-támaszponton leszállásra kényszerítették azt az egyiptomi polgári szállítógépet, amely az Achille Laura olasz hajót eltérítő négy palesztin személyt szállította. Az akció az olasz kormány beleegyezésével ment végbe, a négy személyt és velük együtt két másik palesztint az olasz hatóságok vették őrizetbe. Az amerikai kormány kiadásukat kérte Rómától. A gépet a Catania közelében lévő Sigonella (Folytatás a 2. oldalon) A túszszedőkből foglyok lettek, a leszállásra kényszerített egyiptomi repülőgépről az autóbuszra kisérik a terroristákat (Közel-keleti helyzetelemzésünk a 6. oldalon.) TELEFOTÓ : MTI Külföldi Képszerkesztőség Jó az idei burgonyellátás Kisebb területen szép döcög a felvásárlás A fővárosi lakótelepeken, utcákon a hétvégeken — amikor leginkább otthon vannak az emberek — burgonyát kínáló, zsákokkal megrakott teherautók jelennek meg néhány hét óta. A burgonyatermelés az elmúlt évtizedben stabilizálódott. Két esztendővel ezelőtt, a késői kitavaszodás miatt új burgonyahiány volt, ettől eltekintve azonban egyenletes és jó volt az ellátás. A 70-es évek közepétől a termelés fejlesztésével, a hazai ellátásban kínálati piac alakult ki. Igaz, amióta a nagyüzemekben a hozamok is növekedtek, minden évben van felesleg, mert nincs elegendő feldolgozási lehetőség és kevés a raktár. Az idén a nagyüzemekben a tavalyinál valamivel kisebb területen, 50 ezer hektáron termeltek burgonyát. Többségében holland fajtákat. A kiskertekben, a hozamok . Gyakran terület nagyságától függően lehet a termés, a piacra szállított burgonya 450 ezer tonna körül van. Az idei hűvös nyárelő nagyon kedvezett a burgonyának, így a nagyüzemi területekről igen szép hozamokat takarítottak be. A hazai szükségleten kívül exportálni is lehetséges. Jelenleg az országos fogyasztás évenként, fejenként 60 kiló körül van. A termésből nagy mennyiséget vetőgumónak kell tárolni, és van egy rész, ami takarmányként használható csak fel. Az idén július 1-től a burgonya szabadáras lett, hogy értékén cseréljen gazdát. A termelők azt állítják, hogy a minőség általában nem rossz, de a szabadáras módszer nem mindig kedvez az üzemeknek, mert a megkötött szerződésekben nem fix, hanem keretárak szerepeltek. Egyes zöldérték, áfé(Folytatás a 16. oldalon)