Népszava, 1985. október (113. évfolyam, 230–256. sz.)
1985-10-17 / 244. szám
NÉPSZAVA 1985. OKTÓBER 17., CSÜTÖRTÖK Németh Károly látogatása Zala megyében Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese szerdán Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszter kíséretében látogatást tett Zala megyében. Zalaegerszegen, a megyei pártbizottságon Karvalits Ferenc első titkár és Újvári Sándor, a megyei tanács elnöke fogadta a vendégeket, akiket Karvalits Ferenc tájékoztatott a megye politikai, társadalmi és gazdasági életéről. Németh Károly ezt követően ellátogatott a Magyar Néphadsereg egyik gépesített lövész magasabb egységének parancsnokságára, ahol meghallgatta Török Mihály altábornagy, seregtest-parancsnok és Gyuricza Béla vezérőrnagy, magasabbegység-parancsnok tájékoztatóját. Az MSZMP főtitkárhelyettese ezután a zalaegerszegi Petőfi-laktanyában a sorkatonai szolgálatukat teljesítő fiatalok élet- és munkakörülményeivel ismerkedett; elhelyezési körleteket, kiképzési objektumokat és kulturális létesítményeket tekintett meg, majd egy közeli lőtéren végignézte az alegység lőgyakorlat-végrehajtását. Zala megyei programjának befejezéseként Németh Károly időszerű politikai kérdésekről folytatott beszélgetést a meglátogatott katonai alakulatok tisztjeivel. Brazil parlamenti küldöttség hazánkban Az Országgyűlés külügyi bizottsága meghívására október 12—16. között látogatást tett hazánkban a Brazil Képviselőház külügyi bizottságának küldöttsége. A delegációt Francisco Benjamin, a bizottság elnöke vezette. A küldöttség megbeszélést folytatott Szűrös Mátyással, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökével. A brazil parlament képviselőit fogadta Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke, Várkonyi Péter, külügyminiszter és Török István külkereskedelmi államtitkár. Közélet________ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, táviratban köszöntötte Heng Samrint a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkárává történt újjáválasztása alkalmából. A marxizmus—leninizmus tanszékvezetők országos értekezlete Szerdán tartották a marxizmus—leninizmus tanszékvezetők országos értekezletét az MSZMP Budapesti Bizottsága Oktatási Igazgatóságának épületében. Az értekezleten az egyetemi és főiskolai marxizmus—leninizmus tanszékvezetők és az MSZMP oktatási igazgatóságainak vezetői vettek részt. Művelődéspolitikánk időszerű kérdéseiről Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, gazdaságpolitikánk időszerű feladatairól Marjai József miniszterelnök-helyettes tartott előadást. A folytonos munkarend, rejtelmes A terjedelmes aktából, amely D. Gábor és a Kőbányai Gyógyszerárugyár munkaügyi vitájának iratait tartalmazza, érezhetően kimaradt valami. Nevezetesen az, hogy a felek nem először állnak egymással szemben, s kapcsolatukat nem ez a legutóbbi, peresített nézeteltérésük rontotta meg. Nyilván ezzel magyarázható, hogy F. Csaba termelésirányító, a munkaügyi döntőbizottság előtt szükségesnek tartotta hangsúlyozni: nem volt elégedett D. Gábor munkájával, mert a műszerész, állandó kifogásaival és panaszaival sok kellemetlenséget okozott neki, épp ezért vele szemben mindig kínosan ügyelt a törvényesség megtartására. De nem nehéz fölfedezni az indulatot a dolgozó nyilatkozatában sem; nem az a lényeg, mennyi pénzzel kártalanítják — hangsúlyozza —, hanem mutassák ki végre, hogy a vállalat gyakorlata jogtalan. A bíróság természetesen nem vizsgálja az ügytől független előzményeket, s jelen esetben mi is a munkaügyi vita tárgyát érezzük fontosnak, közérdekűnek. Hogy tudniillik jár-e munkabér a folytonos munkarendben foglalkoztatott dolgozónak azokra a munkaszüneti napokra, amelyeken azért nem végzett munkát, mert egybeestek a szabadnapjával vagy a heti pihenőnapjával. Joggal való visszaélés? D. Gábor mindenesetre biztosra vette, hogy jár, számára egyértelmű volt a Munka Törvénykönyvébe foglalt következő rendelkezés : „A dolgozónak a Minisztertanács által meghatározott munkaszüneti napokon (újév, húsvéthétfő, április 4. stb. — A szerk.) nem kell munkát végeznie, és az emiatt kiesett munkaidőre átlagkeresete megilleti”. Igaz, az említett jogszabály kitér a megszakítás nélkül (folytonosan) üzemelő vállalatokra is, mondván, hogy az itt dolgozók rendszeresen foglalkoztathatók munkaszüneti napokon, dehát ő nem is ezen akadt fenn, hiszen ilyenkor mindig megkapta a munkabérét, méghozzá százszázalékos pótlékkal megfejelve. Hanem azt vette észre, hogy a munkaszüneti napok közeledtével a vállalat többnyire megváltoztatta az előre kialakított munkarendet, s az ő pihenőnapjával úgy manipulált, hogy az egyben ünnepnapra essen. Ilyen módon a munkaszüneti napra nem kapta meg az átlagkeresetét, a pihenőnapja pedig kárba veszett. Mint a munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott panaszában kiemelte, ez a joggal való visszaélés tipikus esete, még akkor is, ha a vállalat kollektív szerződése lehetőséget ad rá, ezzel a megfogalmazással: „Amenynyiben a munkaszüneti nap a dolgozó pótlólagos szabadnapjára vagy vasárnapra esik, úgy a munkaszüneti napra számára díjazás nem fizethető”. Ez mit sem változtat a dolog lényegén — fejtegette beadványában D. Gábor —, mert a KSZ szabályai csak annyiban térhetnek el a munkaviszonyra vonatkozó más szabálytól, amennyiben az megengedi. De, hogy mi is közelebb kerüljünk a dolog lényegéhez, az mdb előtt D. Gábor azt is előadta, hogy nemegyszer egymás után nyolc napot dolgozott, és azután egybefüggően adták ki „heti” pihenőnapját és pótlólagos szabadnapját. A vállalat jogi képviselőjének válasza: erre a folytonos munkarend lehetőséget ad, a cég gyakorlata e vonatkozásban sem törvénysértő. Törvényességi óvás Ez volt a véleménye a munkaügyi döntőbizottságnak is, ezért az 1982. február végén már másutt dolgozó D. Gábor kérelmét — hogy tudniillik három évre visszamenően fizessék ki a le nem dolgozott munkaszüneti napokra járó átlagkeresetét — az mdb elutasította. Határozatában a döntőbizottság egyebek közt utalt arra, hogy a folytonos munkarendre vonatkozó rendelkezések egyértelműen kizárják az igény teljesíthetőségét, és hogy a kérelmező — épp a különleges munkarendre való tekintettel — 10 százalékos bérpótlékban részesült. A műszerész az mdb határozatának megváltoztatására keresetet indított a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, a perben a Kossuth Nyomda szakszervezeti jogsegélyszolgálata képviselte. A kirendelt igazságügyi szakértő is úgy vélekedett, hogy a vállalat törvényesen járt el, hiszen amikor a normális, szakaszos munkarendben dolgozók munkaszüneti napja vasárnapra esik, ők sem kapnak helyette másik pihenőnapot. D. Gábor állításával szemben, adatokkal bizonyította, hogy az ő pihenőnapja semmivel sem esett gyakrabban ünnepnapra, mint a többi folytonos munkarendben dolgozóé, így hátrányos megkülönböztetésről nem lehet beszélni. De a szakértő azt is kimutatta, hogy a műszerész a három év alatt összesen 128 órával dolgozott többet, ugyan nem a törvényes munkaidőnél, de annál, mint a szakaszos munkarendben foglalkoztatottak. „A többletmunkaidő minden estben abból eredt, hogy D. Gábor a heti pihenőnapját munkaszüneti napon kapta meg, míg rendes munkaidőbeosztásnál a pihenőnap, illetve a munkaszüneti nap nem esett egybe.” A szakértő még hozzátette: amennyiben a többletmunkavégzés pihenőnapon végzett munkának tekintendő, a műszerésznek ezért 2688 forint és 80 fillér díjazás járna. Minden nap munkanap A munkaügyi bíróság — lényegében e szakvéleményre alapozva —, ítéletében kötelezte a vállalatot a 2688 forint és 80 fillér munkabér megfizetésére. Az ítélet ellen azonban a Legfelsőbb Bíróság elnöke tavaly törvényességi óvást emelt, s az óvást az eljáró legfelsőbb bírósági tanács alaposnak találta. Ezért a legmagasabb bírói fórum hatályon kívül helyezte a munkaügyi bíróság ítéletét, és elutasította D. Gábor keresetét. A határozat indoklása egyebek közt kiemeli, hogy a folytonos munkarendben az üzem a hét minden napján dolgozik, tehát a szombat és a vasárnap, valamint a munkaszüneti nap is munkanapnak minősül. Keresetveszteségről értelemszerűen akkor beszélhetünk, amikor a munkaszüneti nap a dolgozó munkanapjára esik, és az ünnep miatt nem tudja az e napra eső munkaidejét ledolgozni. D. Gábornak azonban, mivel folytonos munkarendben dolgozott, egyes munkaszüneti napok a szabadnapjaira, illetőleg pihenőnapjaira estek, így kiesett munkaidő hiányában nem tarthat igényt átlagkeresetre sem. Kéri Tamás Körkép a településfejlesztési Hozzájárulásról A lakosság több közműve, jobb ellátásra számít A településfejlesztési hozzájárulás — ha jól előkészítik — az új tanácsi gazdálkodást, a demokrácia erősítését szolgálja. A kötelező községi fejlesztési adót váltja fel az új, önkéntes forma, amely cslak akkor és olyan összegben lehet kötelező, ha a többség — ötven százalék plusz egy lakos — megszavazza. Hogy a tanácsok a tervekhez szükséges és a költségvetésekből hiányzó összeget a lakosságtól meg is kapják, ahhoz értelmes, a köz által is kívánt célokat kell kitűzni. Hogy hol, s hogyan teszik ezt, ennek jártunk utána. Minden évben most Albertirsa Pest megyei nagyközség, a fővárostól 54 kilométerre. Tizenegyezer 450 lakosa van, körülbelül négyezren járnak Pestre, Ceglédre, illetve a környékre dolgozni. — Nálunk nincs különösebb faluközpont, csak most kezd kialakulni — mondja Tisza Lászlóné, ,a nagyközségi tanács vb-titkára. — Úgy gondolkodtunk, s atanácsülés is, hogy a célprogramok ne falurészekre, hanem a község egészére és a magjára vonatkozzanak. Persze, ez még lehet viták forrása, de a fordítottja szerintünk még több egyet nem értést váltana ki. — Minden évben mást szeretnénk megvalósítani. Az elsőiben a piactér bővítését, esetleg befedését is, mert jelenleg nem nyújt az áruház mellett esztétikus látványt. A második évben a fürdőt fejlesztenénk. A hetvenes években a falu határában olajkutatás során tört fel a reumás megbetegedések gyógyítására alkalmas hévíz, de csak öt éve hasznosítjuk egy medencében. S ha már bővül a fürdő, szomszédságából a marhavásárteret is át kellene telepítenünk máshová. A harmadik évben a szilárd burkolatú úthálózatot bővítenénk, főleg a központban és a Szabadság telepen, ahonnan így a többi utca is jobban megközelíthető lesz. 1989-ben egy új óvodát építenénk, a következő évben pediga központi, Győzelem úti iskola bővítésére kerülne sor. Ha a falu népe elfogadja, még kérdés, mennyivel hajlandók mindehhez hozzájárulni. Október végéig a tanácstagok felkeresik az embereket. Szekszárdon, Tolna megye székhelyén létezik egy olyan kategória is a célprogramok sorában, hogy „egyéb”. E rubrikakitöltése az emberek véleményétől függ. — Mintegy tizenegyezer családot érint a szavazás —magyarázza dr. Ferincz János, a városi tanács elnökhelyettese. — Szerintünk az óvodai, általános iskolai bővítések a legégetőbbek. De szükség lesz új gimnáziumra is. Ezekhez szeretnénk megnyerni az embereket. Három év alatt tervezzük befejezni a városi sportcsarnokot. Évi ezerforintos hozzájárulásra gondoltunk. A tanácstagok, a Hazafias Népfront aktívái keresik fel a lakosokat, de a felmérő, véleményeztető munkában a tanítóképző hallgatói is részt vesznek. Gyulán hagyománya van már a lakossági támogatások megszervezésének. A városi művelődési központ, a Várfürdő és egy iskola épült ilyent összefogással. Fokozatosságot javasolnak — A hozzájáruláshoz több atom módon végeztük az igények felmérését — ecseteli Szigeti Zoltán, a városi tanács általános elnökhelyettese. A tanácstagi és országgyűlési képviselő-választásokon, az ifjúsági parlamenteken és az idősek városi fórumán felvetett kérdések szolgáltak kiindulási alapul. Ezeket egészítik ki azok a társadalmi viták, amelyeket a hetedik ötéves tervkoncepcióról rendeztek. A szakszervezet, a KISZ és a népfront fórumain elmondottakat is igyekeztünk figyelembe venni. Ezek alapján a lakosság a fürdő körzetében a csapadék- és szennyvízcsatorna-hálózat bővítését tartja szükségesnek, de a közterületek, utak, járdák felújítására s a parkosításra is sort kellene keríteni. Ifjúsági parlamenteken többször is hiányoltak egy nyári, napközis úttörő- és ifjúsági tábort. Ez is listára került, akárcsak az idősek városi fórumán kívánt öregek otthonának az építése. Mintegy 12 ezer családot fogunk felkeresni, s többmint hatezernek a hozzájárulására számítunk, ami öt év lailiatt 24 millió forint bevételt jelentene. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a városban sok az alacsony — kétezerötszáz forint alatti — jövedelmű lakos. Ők felmentést kapnak, de előzetes visszajelzések szerint közülük sokan mégis szívesen részt vesznek a fejlesztések támogatásában. Fokozatosságot javaslunk. Jövőre 600 forintot, mert akkor még sokan fizetnek önkéntes alapon kétszáz forintos iskolaépítési hozzájárulást. A lakosság választására bízzuk, hogy 1987—88-ban hajlandó-e ezer forintot fizetni, vagy csak 1989—90- ben, hiszen sokan OTP-adóssággal terheltek. Mindenkit megkérdeznek Gyöngyösön 12 ezer 500 család jöhet számításba a hozzájárulásokat illetően. — Városkörzeti tanácskozásokon, tanácstagi találkozókon ismétlődően elhangzott témák alapján állítottuk öszsze a célprogramokat — tájékoztat Szabó Gyula, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára. — Ezek szerint először a lakótelepek telefonellátottságát kellene javítani. Az iskolai úszásoktatást, a sportot lendítené fel a strand úszómedencéjének befedése. A szociális otthonok létesítése, bővítése is idősszerű feladat. A Dél-Kálváriaparti, hatvan gyereknek helyet adó bölcsőde építése is könnyebben menne a hozzájárulással. Hasonlóan a városi piac rendezése, korszerűsítése. Először rétegtalálkozókon, ipari munkások, bányászok, kisiparosok körében ismertettük elképzeléseinket. Ezt követték a családlátogatások. Évenként 800 vagy 1000 forint hozzájárulásra számítunk, ami az előbbi változatnál 32 millió, az utóbbi megszavazásánál pedig 40 millió forinttal növelné fejlesztési lehetőségeinket. A lakosság teljes egyetértését szeretnénk megszerezni, s ez agitációt, politikai munkát kíván. Sipka Tamás Csehszlovák sajtótájékoztató Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete szerdán baráti találkozót tartott a magyar sajtó képviselőivel. Az eseményen részt vett Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Budapestre érkezett az FDJ delegációja A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága meghívására szerdán Budapestre érkezett az NDK-beli Szabad Német Ifjúság (FDJ) delegációja, amelyet Eberhard Aurich, az FDJ Központi Tanácsának első titkára vezet. A küldöttség megkezdte megbeszéléseit a KISZ Központi Bizottsága Hámori Csaba első titkár vezette tárgyalócsoportjával a két szervezet előtt álló fő feladatokról, kapcsolataik továbbfejlesztéséről és a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről. Konferencia a kommunikációról A vállalati kommunikációról kezdődött ma konferencia Pécsett a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szervezésében. A kétnapos összejövetelen szó lesz az írott kommunikáció, a telefon vagy a hangrögzítő segítségével végzett kommunikáció eszközeiről és módszereiről. Magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalások Hetényi István pénzügyminiszternek és Nedeljko Mandicsnak, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) tagjának, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság társelnökeinek vezetésével szerdán a Parlamentben megkezdte munkáját a bizottság 12. ülésszaka. Hazaérkezett az MSZMP pártmunkásküldöttsége Hazaérkezett az MSZMP pármunkásküldöttsége, amely Barabás Jánossal, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya helyettes vezetőjével az élén, látogatást tett Vietnamban, Kambodzsában és Laoszban. A delegáció tanulmányozta a testvérpártok ideológiai munkáját, a tudatformálás módszereit, és megbeszéléseket folytatott a nemzetközi ideológiai harcot érintő kérdésekről. A magyar küldöttséget Hanoiban Hoang Tung, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Phnompenben Men Sam An, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB tagja, a KB propaganda- és oktatási bizottságának elnöke, Vientianéban pedig Lisomphon Lovansay, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadta. Elhunyt Emil Gilelsz Elhunyt Emil Grigorjevics Gilelsz, korunk egyik kiemelkedő zongoraművésze, kétszeres Lenin-díjas, a Szovjetunió népművésze cím kitüntetettje. 69 éves volt. Emil Gilelsz 1916. október 6-án született Ogyesszában. Rendkívüli tehetsége nagyon korán kibontakozott, alig tizenhárom évesen lépett először hangversenydobogóra. Tizenöt évesen, 1931-ben, egy ukrajnai zongoraversenyen figyeltek fel virtuóz zongorajátékára. Zenei tanulmányait az ogyesszai, majd később a moszkvai konzervatóriumban folytatta. Hamarosan a Szovjetunión kívül is bizonyította tehetségét, 1936-ban Bécsben, 1939-ben pedig Brüszszelben nyert első díjat egy nemzetközi versenyen. Budapesten is több ízben hangversenyzett nagy sikerrel. Emil Gilelsz 1936-tól a moszkvai konzervatórium előadója lett, 1952-ben pedig professzorrá nevezték ki. Emil Gilelsz mély átélést és tudatos formáló akaratot ötvöző előadásmódjával a szovjet zongorista nemzedék egyik ma is legismertebb tagja volt. 5