Népszava, 1985. október (113. évfolyam, 230–256. sz.)

1985-10-04 / 233. szám

4 ­ Az idén már ötödször rende­zik meg az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárral egy időben az Interplayexpót, a Nemzetközi Játék- és Okta­tási Eszköz Kiállítást. A két­évenkénti seregszemle célja a hazai játékgyártás és ér­tékesítés, valamint a külföld kínálatának bemutatása mel­lett a gyártók és forgalma­zók szakmai találkozóinak megszervezése is. Ilyen, va­lóban dicsérendő célok tuda­tában csupán egy valami gondolkoztatja el kissé az embert: vajon miért nem le­hetett ilyen rangos nemzet­közi rendezvényt egyetlen pavilonba tenni? Így a já­tékok iránt érdeklődők jár­kálhatnak pavilonról pavi­lonra, s a szerencséjükre bíz­va, hogy mit látnak és mit nem. Induljunk el hát mi is já­tékvadászatra, nézzük meg mi újat kínálnak idén a gyártók és a forgalmazók! Két szomszédos pavilonban, a 24-esben és a 25-ösben a magyar kiállítók egy része kapott helyet. Óriási az ér­deklődés a Triál standja iránt, amely valójában nem is kiállítás, hanem bolt. A Triál idén „két legyet akar ütni egy csapásra”: bemu­tatni és el is adni a kiállí­tott játékokat, kedveskedve a vásár látogatóinak, első­sorban a gyerekeknek. Leg­nagyobb sikere itt a Lego játékoknak van, amelyet úgy osztanak el, hogy minden­nap jusson belőlük a polcok­ra. Kérdés persze, hogy an­nak, aki csak délután tudja felkeresni a vásárt, jut-e be­lőle. Az árusítási ötlet mégis dicsérendő. Elég kedvezőtlen helyen, a pavilon galériáján van a Playcop Játékipari Társaság kirakata. A két külkereske­delmi vállalatot, két állami vállalatot és 15 műanyag­­ipari szövetkezetet, illetve gazdasági társaságot egyesí­tő Playcop osztályvezetőjéből, Jobbágy Kálmánból csak úgy dől a panasz: — Sajnos, ha ez így megy tovább, elsorvad a magyar játékgyártás. Állami támo­gatást nem kapunk, az im­portból beszerzett játékok pedig jóval olcsóbbak az itt­hon előállítottaknál. Nem így a Gabi játékcsalád, amely hasonlít a Legóhoz, ám jóval olcsóbb annál — de ki tudja miért, mégsem keresik eléggé. Talán ez a mostani kiállítás felhívja majd rá a figyelmet. Néhány lépéssel arrébb, a másik pavilonban jóval gaz­dagabb kirakattal várja az érdeklődőket a Poldtoys. Van itt kígyójáték, polimozaik, zenélő baba, kirakós ügyes­ségi-logikai játék. Az egyik kirakatban azonban a játé­koknak semmiképp sem ne­vezhető — háztartási gépek sorakoznak. Tömöri Zoltán, a Pontoys elnöke nem késik a magya­rázattal : — Olyan közvetlen és já­rulékos költségei vannak a játékgyártásnak, amelyek nem teszik nyereségessé ezt az ágazatot. Panaszkodni persze nem akarok, hiszen játékexportunkból ma még megélünk. Ám hogy nyere­ségre is szert tegyünk, ahhoz kooperációs szerződésben elektromos háztartási gépek­hez gyártunk műanyag al­katrészeket, amikért cserébe kész gépeket forgalmazha­tunk. A nemzeti bemutatók, a kultúrcikkek és lakberende­zési termékek pavilonjába, a „C”-be kapót helyet a két játékgyártó óriás, a Lego és a Matchbox. Ha valahol, itt azután van lökdösődés, to­longás. Lego-land tájain a legkisebbekből kezdve a leg­­nagyobbakig mindenki talál­hat csodálnivalókat. Vannak itt űrkikötők, repülőterek, várak, miniemberkék é s mindez negyed gyufásdoboz­­nyi elemekből felépítve. E cégeknél nincs ráfizetés. Bár a mi játékiparunk nem veheti fel a versenyt az évszázados tradíciókkal ren­delkező nagy gyártókkal, ám a vásár hazai kínálatát szemlélve, mégis hiányérze­te támad az embernek. Hol vannak az igazán újszerű, gondolkodásra, kreativitásra serkentő, ám ugyanakkor já­tékos és persze viszonylag olcsó játékok? Olyanok, mint annak idején a bűvös kocka volt? Apropó, Rubik-kocka! Be­vallom nem kis érdeklődés­sel kerestem az Interplayex­­po egyik szenzációjának ígér­kező Rubik-stúdiót. A vásá­ron viszont kellemetlen meg­lepetés ért, a stúdiónak hűlt helye. Mikor telefonon ér­deklődtem távolmaradásuk okáról, a következő szűksza­vú választ kaptam: „Így dön­töttünk, mert az időpont — üzleti szempontból — nem volt jó számunkra.” Az Interplayexpo nemcsak a játékok, hanem az oktatá­si eszközök kiállítása is. S minthogy a számítógép ma az egyik legnépszerűbb ok­tatási eszköz, a kiállításon komputereket is bemutattak. Nagy érdeklődés kíséri a helyszínen is kipróbálható Primo gépeket. A Primo persze nem új­donság, a Cosy standján mégis akad bőven látnivaló. Bemutatnak például egy olyan számítógépes hálóza­tot, amelynek segítségével a nyelvi laborok mintájára folyhat a számítógépes kér­­dezz-felelek. Kipróbálható az a program is, amellyel a Pri­mo „Commodore-osítható”, azaz azt beolvasva, a gép ép­pen úgy működik, mint nyu­gati társa. Nagy érdeklődésre tarthat számot az egyik legifjabb újdonság, a színes Primo. A megoldás érdekessége, hogy kifejlesztése során a régi Primo-tulajdonosokra is te­kintettel voltak, s egy külön áramköri kártyán készítették el a színesítést. Kevéssé látványosak, ám annál hasznosabbak a kiál­lított software-újdonságok. A játékprogramok mellett komolyabb alkalmazásokra is gondoltak a fejlesztők, így most gazdasági számítások elvégzésére alkalmas, illetve a különféle számítógépes nyelvek elsajátítását segítő programokat próbálhatnak ki az érdeklődők. Harmadszor tartják a BNV keretében a Csináld magad! kiállítást. A barkácsgépek, barkácseszközök kínálata gazdag, újdonságot azonban alig találunk. Ez persze va­lahol örvendetes, hiszen azt jelenti, hogy a néhány évvel ezelőtti b­arkácsszenzációk mára természetessé, megszo­kottakká váltak. Mégis egy ilyen nemzetközi barkács­­kiállításnak rangot adnak az újdonságok, így örömmel fo­gadtunk volna több nóvu­mot. Ami kiemelkedően figye­lemre méltó: kiállításra ke­rült a tavaszi BNV-n megkö­tött szerződés alapján ké­szült KVIG—Black and Dec­ker márkájú fúrópisztoly­sorozat, melynek három tag­ja van: 400, 500 és 600 wat­tos teljesítménnyel. A 400 wattos és a két sebességgel ellátott 600 wattos készülé­kek ütvefúrók, míg az 500 wattos irányváltós fúrógép. Horváth Annamária A BNV-ről jelentjük inter play expo — számítástechnikával színezve Két legyet ütött egy csapásra a Triál: bemutat és árusít az Inter­­playexpo keretében­­. Balogh László felvétele Kényelmes és tetszetős munkaruhák A Munkaruházati Kereske­delmi Vállalat az idei őszi BNV-n az Ergastron termék­családdal rukkolt ki. Mint Szklenka József igazgató el­mondta, az Ergastron az é­vek óta folyamatos kutatás­­fejlesztési program legújabb eredménye. A korábbi ter­mékcsaládok, a Medtext és az Ergotext (az előbbi az egészségügyben, az utóbbi a speciális területeken — bá­nyászatban, vegyiparban, villamosiparban — dolgozók védő- és munkaruházatát korszerűsítette) sikere nyo­mán most az élelmiszer­­iparban, az élelmiszer-keres­kedelemben és a vendéglá­tóiparban dolgozók munka- és védőruházatát újították meg. Az öltözék, az egyéni vé­dőeszköz — szerves része a munkavédelemnek. Az er­gonómiai követelményeken túl az esztétikai követelmé­nyek is egyre nagyobb hang­súlyt kapnak. A régi óhaj: a munkaruha ne csalt védőesz­közül szolgáljon, hanem vi­selője számára legyen ké­nyelmes, praktikus és muta­tós — egyre inkább polgár­jogot nyer. Ennek érdeké­ben hozták létre — a Mun­karuházati Kereskedelmi Vállalat gesztorságával — azt a gazdasági társaságot, amely az alapanyagtól a késztermékig minden munka­fázisban részt vesz. Az igaz­gató szerint így a változó körülményekhez állandóan tudnak alkalmazkodni, job­ban fel tudják mérni a pia­ci igényeket. A vásáron látott védőfel­szerelések és munkaruhák tetszetősek, anyaguk korsze­rű, és ami nem lényegtelen, a tervezők gondot fordíta­nak a kényelmes cipőkre is. Ezt alátámasztja az Orszá­gos Piackutató Intézet leg­frissebb (tegnapi) adata, mi­szerint a megkérdezettek 36 százaléka 1986-ra már ren­delt az Ergastron-család ter­mékeiből. (görög) Kiss Árpád felvétele Hét az ezerhez A növén­yola­jipar és a csökkenő világpiaci árak A növényolajipar hat gyárá­nak és egy kutatóintézeté­nek tevékenysége behálózza az egész országot. Csaknem ezer mezőgazdasági nagy­üzemmel van szerződéses kapcsolatban, főként a ter­melési rendszerek révén. Hét az ezerhez. Lehet-e így jó kapcsolatokat kiépíteni ex­portcikk termeléséhez és a hazai ellátásban alapnak számító növényolaj, a mar­garin és mosószerek előállí­tásához? A választ az élet már megadta. Ezt az iparágat évek óta a legstabilabb és legmegbízhatóbb termelőnek és partnernek tekintik. A me­zőgazdasági üzemekben azt mondják, hogy nemcsak kor­rekt partner, amely tartja a megállapodásokat, hanem a közös áldozatoktól sem riad vissza, amely a termelés fej­lesztését segíti elő. Együttes erőfeszítéseiknek köszönhető, hogy ma már a mezőgazdasá­gi üzemek legalább 30-féle nagy hozamú napraforgó­­magból választhatnak a ter­meléshez. Tavaly a Növény­olajipari és Mosószergyártó Vállalat immár tizenkilenced­szer lett kiváló vállalat. A kitüntetést akkor Budapes­ten, azelőtt Martfűn, még azelőtt Győrben vették át. A nyár elején jártam a vál­lalatnál, amikor elmondot­ták, készülnek az idei ter­més feldolgozására és már alapozzák az 1986-os eszten­dőt is. Pedig sok gonddal küszködtek. Most újra elmen­tem, hogy ismerjem, mi tör­tént azóta. A bizalmat erősíti . Az idén a rossz tavaszi időjárás miatt 10 ezer hek­tárról kipusztult a naprafor­góvetés, pedig éppen az ipar kezdeményezésére a mező­­gazdaságban nagyobb terüle­ten vetettek a korábbiaknál napraforgót, így viszont a 317 ezer hektár helyett 307 ezer hozott termést. Repcé­ből kevesebb termett a ter­vezettnél, feldolgozása nem töltötte ki azt a két hetet, amíg a később érő naprafor­gó az olajütőkbe kerülhetett. A feldolgozásban hat gyárból ötben két hét kényszerszü­netet kellett tartani — kap­tam a felvilágosítást. A gyárakban azonban nem maradtak tétlenül: olyan módszereket dolgoztak ki — vezetők és munkások együtt —, amely a megoldáshoz ve­zethetett. Tárgyaltak a mező­­gazdasági üzemekkel, hogy meghatározott mennyiségű korai érésű napraforgót is hoznak be a gyárba: a sze­szélyes időjárás ellenére se legyen „légüres tél”. Jólle­het a korai érésű naprafor­gó alacsonyabb olajtartalmú, s ez károsan érinthetné a me­zőgazdaságot, de az ipar ezt ellentételezi. A bizalmat erő­síti ez a lépés, mert a gazda­ságokban jól tudják, hogy a jövedelmüket a magasabb olajtartalmú termés növeli. Megkezdődtek már az előké­születek, mely szerint 1987- től az iparban teljesen áttér­nek az olajtartalom szerinti átvételre. Hűséges társuk Igazuk volt azoknak, akik a nyáron azt mondták, hogy szeptember első napjaira ké­szen állnak az új termés fo­gadására. Szeptember 4-én először három gyárban, majd az érésnek megfelelően min­denütt megkezdték az idei napraforgóból az olaj kisaj­­tolását. Augusztusban két ta­nácskozást tartottak, az egyi­ket a mezőgazdasági terme­lési rendszerekkel, melynek­­tagjai hűséges társai a nö­vényolajiparnak. Ezt számos, az együttműködést alátá­masztó jel is példázza. Kívül­állónak fel sem tűnik, hogy Martfű környékén a tsz-ek, állami gazdaságok a gyárhoz a lehető legközelebbi terüle­ten vezették a napraforgót, hogy minél kevesebb legyen a szállítási költség. Közösen tárgyaltak a MÁV-val is: megállapodtak a vagonok biztosításában , amely na­gyon nehéz feladat elé állítja a vasutat, de ott is állják a szavukat. A mezőgazdaság a berakodással naprakész, az iparban pedig akár szomba­ton, akár vasárnap jön az áru, mindig van elegendő ra­kodó. Ott lesznek a gyárak­ban november 7-én és kará­csonykor is, mert a növény­olajiparban folyamatos az üzem, összeültek a szocialista brigádvezetők is a szakszer­vezettel: mit lehet tenni, hi­szen az idén a rossz időjárás miatt 8 ezer tonna naprafor­góolaj gyártása maradt el. Igaz, hogy most már az első háromnegyed évi adatok bir­tokában látható, hogy­­ iparnak, cukrászatnak, nagy­konyháknak is — lényegesen többet szállítottak naprafor­góolajból és margarinból, mint tavaly, de a kiesés tény, és ők a hiányt valamilyen módon ellensúlyozni akarják. A brigádvezetők úgy döntöt­tek, hogy a karbantartással, a hibák megelőzésével bizto­sítják az egyenletes munkát. Versenyfelajánlásuk úgy szól, hogy csatlakoznak az SZKP kongresszusának tisz­teletére meghirdetett munka­versenyhez, ezt a 8 ezer ton­na olajat mégis megtermelik. Rákospalotán október 5-én kommunista szombatot tar­tanak. Közös érdekeltség Erőteljesen kezdeményezik az importkiváltó tevékenysé­get is. A vállalat és az Ener­giagazdálkodási Intézet több műszaki szakembere olyan kazánt alakított ki, amelyben a lehántott napraforgó héját eltüzelik, és ezzel más ener­gia felhasználását megtaka­ríthat. Ilyen kazán működik már Győrben, Nyírbátorban és Rákospalotán. Ugyancsak importkiváltó termékük a nagy fehérjeértékű napra­forgódara, amelyet a mező­­gazdasághoz juttatnak visz­­sza. A vállalat termelése erősen exportorientált. A magyar növényolaj kiváló, így tehát eladható. De a külpiaci fel­tételek az idén újra nehe­zedtek. Erősen csökkent az olaj ára a nemzetközi piacon. Ez meghatározza az Agrim­­pex és a növényolajipar ez évi közös külpiaci munkáját. Az Agrimpexszel közös ér­dekeltségi rendszerben dol­goznak és ez biztonságosab­bá teszi az együttes munkát. Mindennek ellenére nagy kérdés, mennyit tud ez pó­tolni az alacsony árak miatt csökkenő külpiaci bevételből. Lendvai Vera A növényolajipar és a mezőgazdaság modernizálja a termelést. Ezt bizonyítja a ráckeresztúri Március 15. Tíz napraforgó-betaka­­rító gépsora is MTI Fotó : Kabáczy Szilárd felvétele PÉNTEK, 1985. OKTÓBER 4. NÉPSZAVA Készülődés a télre (Folytatás az 1. oldalról) Most télen emellett százezer köbméter városi gázt terve­zünk gyártani óránként a csúcsidőkre, a VIII., IX., XI. és a XIII. kerület ellátására.­­ A kiszolgáló berendezé­sek karbantartásán túl va­gyunk, s már május-június­ban kiküldtük a figyelemfel­hívó leveleket a kerületi in­gatlankezelő vállalatok veze­tőinek, hogy gondoskodjanak a pincék kitört ablakainak beüvegezéséről. Hiszen az üzemzavarok egyik forrása az ilyen helyeken húzódó ve­zetékek elfagyása. Ki mint vet, úgy arat — tartja a mondás, így vannak vele a Fővárosi Kertészeti Vállalatnál is. Persze itt egy másféle aratásról, a szemnek valóról van szó. Ahhoz, hogy a jövő tavaszt szép virágok köszöntsék, már most kell ültetni.­­ Az árvácska, amiből 30 ezer kerül az emlékművek­hez, utcai kővázákba, még ősszel is díszült, de tavasszal is ez a virág nyílik elsőnek — mondja Varga Istvánné, a FŐKERT közönségszolgálati irodájának vezetője. — A tulipánt most kezdtük ültet­ni, ötvenezer hagyma kerül a földbe a tereken és a Mar­gitszigeten. Tizenkétezer kri­zantém kiültetése is most időszerű. Hatezer évelő dísz­növény kerül az elöregedet­tek helyére, háromszáz fenyő a parkokba.­­ A szánkózódombokkal most nincs különösebb ten­nivaló. A korcsolyapályák viszont ott lesznek jók, ahol a lakók is segítenek a jég hizlalásában. Múlt télen 35 ilyen pálya volt a városban, például csak a kelenföldi la­kótelepen tizenhét. Szeret­nénk, ha több lenne, hiszen sok „focidühöngőnk” van, ezeket mind fel lehet hasz­nálni ilyen célra. Ezer villamost, ezerhétszáz autóbuszt, kétszáz trolit és háromszáz HÉV-kocsit járat a BKV.­­ A téli üzemre való át­állítás részeként 1200 téli gumit, főleg hegyi járatokra valót, szereztünk be — mondja Menyhért László, a forgalmi üzemeltetési osztály vezetője. — Ilyenekkel lát­juk el azonban például a Bartók Béla úton közlekedő járműveket is, mert a koc­kaköveken sokszor pörögnek a kerekeik. Ezeket a gumikat már szereljük, és a szükséges 150 ezer liter fagyálló folya­dék nagy része is raktárban van már. Akárcsak a derme­désgátló anyagok, amelyeket a gázolajba keverünk, nagy hidegben.­­ A villamosoknál gyak­ran a váltók lefagyása okoz zavarokat. Már száz fűthető váltónk van, harminccal több, mint tavaly, bár még hatvan helyre kellene a he­lyi, elektromos energiával melegítő készülékekből. Túl vagyunk már a pályák és felsővezetékek mechanikus és elektromos ellenőrzésén. Valami kellemesebbről is: megkezdődött az uszodák té­­liesítése. Ismét sátortetőt ka­pott a csillaghegyi strand nagy úszómedencéje, a Sza­badság strandfürdőben pedig felújították a szélvédő-per­gola kerítésüveget. — A Szabadság strandon egyébként újításként közé­pen kettéválasztottuk a nagy gyógymedencét — mondja Mesk­ó Csaba, a Fővárosi Fürdőigazgatóság osztályve­zetője.­­ Egyikben melegebb víz folyik majd az időseb­bek számára, másikban ala­csonyabb hőfokú, mozgásra, úszkálásra alkalmasabb. Október 1-től a téli árak lesznek érvényesek az uszo­da-strandfürdőkben. Ezek ugyan csak három órára szól­nak, viszont olcsóbbak. Sipka Tamás

Next