Népszava, 1986. január (114. évfolyam, 1–26. sz.)

1986-01-02 / 1. szám

4 lj pályán az Agrober Nyolcszással kevesebben Az utóbbi években igencsak megcsappant a beruházási kedv az élelmiszer-gazdaságban. Mindez alapos helyzetelemzésre késztette az ágazat tervező- és beruházó vállalatát, az Agrobert. Nagy horderejű változások végrehajtását határozták el. Ezek következtében vált lehetővé, hogy az utóbbi két esztendőben mintegy 800 fővel csökkentsék a vállalat létszámát. Az átszervezéseket, a szervezeti korszerűsítést úgy hajtották végre, hogy közben növelték a gazdálkodás hatékonyságát. Az 1983-as esztendőben elért 78 milliós nyereséggel szemben már tavaly is 131 milliót könyvelhettek el. S az idei teljesítményük miatt sem kell szégyenkezniük: sikerült terveiket túlteljesíteni. A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásról Koncz Imrével, az Agrober vezérigazgatójával beszélgettünk. — Vállalatunknak számos sajátos vonása van. A maga nemében a népgazdaság egyik legnagyobb tervezővállalata. Tevékenységi köre kiterjed a mezőgazdaság és az élelmiszeripar valamennyi ágazatára. Hasonlóan komplex felépítésű cég még Európában is kevés van. Foglalkozunk konzervgyárak, szőlőfeldolgozók, baromfiipari létesítmények, vágóhidak, malmok, sörgyárak, cukorgyárak és más beruházások tervezési, fejlesztési munkáival — mondta a vezérigazgató. — Ránk vár a műszaki tervdokumentáció elkészítése, a beruházás szervezése, lebonyolítása: a tevékenységi kör szinte felöleli a műszakiszakmai fejlesztés minden területét. IS nyvdíj Spanyolországból — Emellett külföldön is jelentős munkákat végeznek. Hány országban dolgozik az Agrober? — Jelenleg tizenhat országgal van szoros, partneri kapcsolatunk, nyolc országban saját irodánk működik. Különösen jók a pozícióink Dél- és Közép-Amerikában, továbbá Afrikában. Partnereink közreműködésével különféle állattartó telepeket, technológiákat és az ezek működtetéséhez szükséges szakembereket biztosítjuk az üzletfeleinknek. — Ezt a tevékenységet ismerték el az idén a Nemzetközi Élelmiszeripari Nagydíjjal? — Igen. Már harmadik alkalommal kaptuk meg a spanyol Editorial Office által alapított kitüntetést, amelyet minden évben a fejlődő országok élelmiszeriparának fejlesztése érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtó európai cégeknek ítélnek oda. — Jelent ez előnyt az üzleti életben? — Csak áttételesen. De ez az erkölcsi elismerés a fejlődő országokban jó ajánlólevél. A külföldi üzletek a jövőben is fontosak lesznek számunkra, igen nagy az érdeklődés ajánlataink iránt. Irodák — új formában — Valóságos csoda, hogy a beruházási kedv lanyhulása ellenére sem fékeződött le az Agrober tevékenysége. Mi tette ezt lehetővé? — A műszaki fejlesztést egy percig nem tévesztettük szem elől. Új technológiákat, új épületszerkezeteket, elemeket fejlesztettünk ki. És eközben megkezdtük a vállalat szerkezetének korszerűsítését. Első lépésként — még tavaly — összevontuk a három budapesti irodánkat. Az idén vidéki kirendeltségeink munkáját elemeztük. Közülük hétnek a tevékenységével nem voltunk megelégedve. E kirendeltségek kötötték le a vállalat létszámának 20 százalékát, de az összes nyereségnek csak hat százalékát termelték meg. Ezért néhányukat közös vállalattá alakítottuk át, másutt pedig a kirendeltségből képviseletet szerveztünk, ez létszámcsökkentéssel is együttjárt. Az új irodák már nincsenek közigazgatási határhoz kötve. Ha van fölös kapacitásuk, másutt is vállalhatnak munkát. A zalai kirendeltségünkből megyei tervezővállalat jött létre. — Milyen konfliktusok támadtak az átszervezésekkel kapcsolatban ? — Kénytelenek voltunk ezeket a kevésbé népszerű lépéseket is megtenni, mert meg kellett előznünk a bajt. A korábbi években mindig az volt a fő kérdés: lesz-e munkánk, tudjuk-e teljesíteni? 1983 decembere előtt is volt már próbálkozás, néhány száz fővel csökkent is a létszám. De ez nem hozott átütő változást. Most a lehető legnagyobb önállóságot biztosítjuk az irodáknak. Tagadhatatlan, hogy a stressz miatt néhány millióval kisebb lett a nyereség a lehetségesnél, de hát ezt is vállalnunk kellett. Számos kérdésben volt vita a központ és a kirendeltségek, illetve a vállalat és a megyei szervek között. És természetesen a kirendeltségeken belül is akadtak nézetkülönbségek. Mi figyelembe vettük a megyei érdekeket, ezért születtek a különböző megoldások. Mára a kedélyek lecsillapodtak. — Mi lett az emberekkel? — Senki sem maradt állás nélkül, Budapesten és vidéken is találtak munkát volt dolgozóink. — Az Agrober életében melyik év volt a legkritikusabb? — Az 1983-as esztendő. Akkor volt mélyponton a vállalatok beruházási kedve. Az 1984-es évet előkészítésre használtuk fel. A korszerűsítést 1985 júliusában kezdtük el, s jövő év márciusában befejezzük. Sikerült új pályára állnunk, s ezen — hacsak valami rendkívül váratlan dolog nem jön közbe — az elkövetkezendő öt évben nem kell változtatni. — Változás tapasztalható az Agrober üzleti magatartásában is: korábban a megrendelő kereste föl a vállalatot, most viszont az Agrober ajánlja magát. — Valóban így van. A konkurencia is erre késztet bennünket. Amikor még több pénz jutott beruházásra — 1981-ben —, versenyhelyzet alakult ki. Több téesz, állami gazdaság, kombinát és termelési rendszer erőteljesen fejlesztette tervezői tevékenységét. Ma megyénként tíz vállalat is vetélytársunk. Ilyen helyzetben csak úgy tudunk boldogulni, ha egyenletesen jó színvonalon dolgozunk, ha bizalommal vannak hozzánk megrendelőink. Olcsó, energia- és költségtakarékos épületeket ajánlunk. Bővítettük a vállalkozásaink számát is. Mindenki kaphat célprémiumot — Ilyennek számít az ingyenes előtervek készítése. Mit is kell ezen érteni? — Igyekszünk idejekorán földeríteni a beruházási szándékot, segítünk az előkészítésben, az árkalkulációk elkészítésében. Ha bennünket bíznak meg a tervezéssel, szervezéssel, akkor ezt teljesen ingyen elvégezzük. Csak akkor kell fizetni, ha netán máshoz fordul a beruházni szándékozó vállalat. Ez a kedvezmény — esetenként — 200—300 ezer forint megtakarítást jelenthet a megbízónak. — Hasonló szellemben oldották meg dolgozóik ösztönzését is? — Nálunk mindenki kaphat célprémiumot, még a nem termelő munkát végzők is, ha teljesítik a vállalt feladataikat. A célprémiumot két részre osztottuk. A kiemelt feladatokra — mint például a Balaton környéki meliorációs munkák — a vezérigazgató tűzi ki a feltételeket. A másik rész felett a termelőegységek igazgatói rendelkeznek. A prémium az alapbér 30—50 százalékát érheti el, félévenként kerül kifizetésre. A gondolkodás további serkentésére tavaly az újítási díj összegét 150 ezerről 500 ezerre emeltük, aminek már van is eredménye. Az idei tízszázalékos bérfejlesztést az év végén még 2 százalékkal megtoldottuk. Ezt — a körülmények ismeretében — jelentős fegyverténynek tartjuk. Cseh János Gépjavítás Csongrád megyében Csongrád megye gazdaságai idejében végeztek az év utolsó mezőgazdasági teendőjével, az őszi mélyszántással. A tervezett területen, több mint 120 ezer hektáron forgatták meg a talajt. Most már elcsendesedett a határ, pihenőre vonultak a gépek. A háromezer traktor, másfél ezer tehergépkocsi és hatszáz kombájn példás rendben sorakozik a gépműhelyek körüli majorokban, s megkezdték a gépek téli javítását. Radiátorok Dunaújvárosból Harmincezer lakás központi fűtéséhez elegendő — több mint másfél millió négyzetméter — lemezradiátort állított elő 1985-ben a Dunai Vasmű, 139 ezer négyzetméterrel többet, mint az előző évben. A Csepel Autógyárben tavaly több mint 13 000 alvázat gyártottak autóbuszokhoz és teherautókhoz. Ezek nagy részét az Ikarus budapesti és székesfehérvári gyárának szállítják, de gyártanak a lengyel, a jugoszláv és a kínai autóbuszipar részére is MTI Fotó : Fehér József felvétele CSÜTÖRTÖK, 1986. JANUÁR 2. NÉPSZAVA Készül a szegedi szalámi gépskonstrukció Szegeden. Harmincnégymillió forint ártékben a közelmúltban géprekonstrukcióra került sor Szegeden, a szalámigyár és húskombinátban. A komplett darálós szalámitöltő gépsoron - amely a nyugatnémet Kramer—Drébe cég terméke - készül a világhírű Pick szalámi, amely márkát jelent és keresett termék a nyugati piacon Enyedi Zoltán felvételei Tejipari tervek Csökkent a tejfelvásárlás — Növelik a halóriaszegény •termékek gyártását — Fagylaltot is készítenek Rendhagyó esztendőt tudhat maga mögött a tejipar. Az utóbbi évek egyenletes növekedésével szemben az 1985-ös volt az első, amikor csökkent a felvásárolt tej mennyisége, mégpedig 3 százalékkal, 60 millió literrel. De nehezítette a helyzetet a tejipari termékek fogyasztói árának emelése is. Mindezek ellenére a tejipar ki tudta elégíteni a hazai igényeket, a fogyasztás mennyisége elérte az 1984-es szintet. A tejtermelés csökkenése elsősorban az exportban okozott némi visszaesést. A hazai fogyasztás kedvező alakulását tudatos gyártmányfejlesztéssel, egyes tejtermékek kalóriaértékének mérséklésével érték el. Alacsony zsírtartalmú és olcsóbb tejet, tejfölt, sajtokat hoztak forgalomba. A fogyasztói tejnek mintegy 15, a tejfölnek 20 százaléka került alacsonyabb zsírtartalommal a vásárlók elé. Megnőtt a közkedvelt Party vajkrém gyártása is. Fontos esemény volt továbbá, hogy 1985-ben zöld utat kapott a féltartós tej gyártásának programja, így — hamarosan — újabb területeken vásárolhatnak ebből a 7 napig eltartható termékből. Komoly változást jelent, hogy a tejipar az ipari szabályozásból a mezőgazdaságiba került át 1985-ben, s ez nagyobb mozgásteret, tágabb döntési szabadságot kínál a tröszt keretében működő vállalatoknak. Az eredményes, jó munkának köszönhetően a tejiparban 9 százalékos béremelésre nyílt lehetőség 1985-ben. A tejtermelés minimális növelése a cél 1986-ban, ezt 15 ezer vemhes üsző kihelyezésével szeízik. Előzetes számítások szerint 1986-ban a tejtermékek fogyasztása 2,5— 3 százalékkal emelkedik. Ezért a tejipar megnöveli a táplálkozásélettanilag kedvező, energiában szegényebb, alacsonyabb zsírtartalmú, olcsóbb termékek termelését. A kedvelt Party vajkrémből az eddigi 2500 tonnával szemben 1986-ban 6000 tonnát gyártanak. Féltartós tejből 75 millió liter készül majd évente. Fontos változást jelent a tejipari fagylaltgyártás megindulása is. A tejipari fejlesztések középpontjában a minőség javítása, az eltarthatóság növelése és a költségek csökkentése áll. A VII. ötéves tervben dinamikus fogyasztásnövekedést prognosztizálnak a szakemberek a savanyú tejtermékekből, a desszert jellegű készítményekből és a sajtokból. A csökkentett energiatartalmú termékek gyártásának emelkedése mellett megkezdődik a diabetikus áruk termelése és szélesebb körű lesz a melléktermékek (savó, író) humán célú hasznosítása. (cseh) További 15—20 boltot nyitnak Se nem Defter, se nem shop, de azért jó üzlet a Defter shop Néhány nappal karácsony előtt nyitotta meg első üzletét a Délker, s mint Borsó András vezérigazgató-helyettestől tudjuk, a következővel februárban vagy márciusban jelentkezik. Az első, a Galamb utcai bolt, a „Délker shop” sznobízű nevet kapta, ami több tekintetben is indokolatlan. A „shop”-pal sikerült tovább szaporítani a hivatalos rangra emelt idegen szavak számát, ami még csak hagyján. A Délker elnevezés viszont félrevezető, hiszen a vállalat nevéhez — Déligyümölcs, Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat — gondolatban a banánt, a narancsot társítja a fogyasztó, holott ebben az üzletben semmiféle élelmiszer nem kapható. Van viszont seregnyi iparcikk a vidótól a szemfestéken át egészen a cumisüvegig. — Miért? — Eredeti profilunkon kívül ma már igen sok terméket hozunk be külföldről árucserében, s elsősorban ezeket kívánjuk árusítani — mondja Borsó András. — A Galamb utca után legközelebb a Münnich Ferenc utcában nyitunk üzletet, ott már konzerveket, nyáron sört, télen előre csomagolt déligyümölcsöt is forgalomba hozunk, amit az üzlethelyiség nagyobb volta tesz lehetővé. Mindkét boltunk a következő évtized üzlete. — Mennyiben? — A berendezés szép, a pénztárgép korszerű, az egész bolt belvárosi színvonalú. — Akkor talán mégsem a jövő évtized üzlettípusát képviseli, hiszen arról még aligha lehet fogalmunk, hanem csupán szép, esetleg elegáns boltokról van szó. De egyáltalán: miért nyit boltokat a Délker, amely eddig csak nagykereskedelmi tevékenységet folytatott. Először is azért, hogy közelebb kerüljünk a fogyasztóhoz, másodjára azért, hogy megszerezzük mind a nagykereskedelmi, mind a kiskereskedelmi árrést, nem utolsósorban pedig azért, hogy megcélozzuk a kereskedőházi formát, hiszen így a külkereskedelemtől a boltig veszünk részt az áru forgalmazásában. Tegyük hozzá: az, hogy egy vállalat kereskedőházzá váljék, távolról sem csupán tevékenységének sokféleségén, hanem legalább annyira tőkeerején múlik. Bár az is kétségtelen, hogy ha a Délker kimazsolázza az általa behozott áruk legjavát, s azt elsősorban nem kiskereskedelmi partnereinek, hanem saját bolthálózatának szállítja, akkor — szabad árakról és kettős árrésekről lévén szó — anyagilag is megerősödhet. Másfelől azonban nem biztos, hogy a fogyasztó könnyen eligazodik az üzletek olyan szakosításában, ahol egy bolton belül a legkülönfélébb iparcikkek keverednek élelmiszerekkel, italokkal, külföldi cigarettával, ahol a televíziós készülékkel együtt árusítják a sört. A sokféle kifogás ellenére mégis hasznos a Délker törekvése, ha másért nem, hát azért mindenesetre, hogy bővíti az üzlethálózatot. Mint a vezérigazgató-helyettes elmondta, a következő néhány évben ugyanis még 15—20 hasonló boltot kívánnak nyitni, most már nemcsak Budapesten, hanem az ország több városában. (g. zs.)