Népszava, 1986. január (114. évfolyam, 1–26. sz.)

1986-01-30 / 25. szám

6 A hét filmjei MÁTYÁS, AZ IGAZSÁGOS Kevés az igazán jó, a mozi­ra komponált mesefilm. Mintha a nemzetközi film­gyártás futószalagja mellett egyre kevesebbet foglalkoz­nának a legkisebbek hovato­vább kielégíthetetlen csoda­várásával, meseigényével. Megértem tehát, hogy a Mo­­kép ott kereskedik, ahol még lehet. Például a televízió tá­jékán is, ahol kellő mennyi­ségű meseöt percet tartalékol­nak az esti torna és a híradó közti rövid szünetekre. Kü­lönben is, a rövidke­ mese­­szösszenetek — kevés anyagi, szellemi ráfordítással, „át­­varrással, átszabással" — még újdonságnak is tűnhet­nek a moziban, a kereslet­kínálat viszonylatában. Az ilyesfajta törekvés eredményességét igazolta a Vízipók, csodapók, a Vuk, vagy a Süsü mozisikere. Bár ahhoz is kellett némi kriti­kusi jóindulat, hogy egységes, nagyjáték-történetként fi­gyeljük, értékeljük a laza fércekkel összeszőtt kalando­kat. Most, hogy végignéztem a televíziós esti mesesorozat, a Mátyás, az igazságos mozi­variációját — már tudom: a „nagy módszer” csak ritkán A PISZKOS ÜGY ... Volt sokat próbált nyo­mozó — a híres, hírhedt Pin­­kerton-ügynökségnél. Kezdő, nyomorgó író, akinek ke­mény-erőteljes novelláit fil­lérekért árusították, a „pá­lyaudvari újságban”, a Black Maskben... De volt diadal­mas hollywoodi írósztár (a könyveiből készült filmjeit, például A máltai sólymot óriási kasszasikerrel forgal­mazzák az egész világon), képregényfigura-feltaláló, részeg duhaj, utcalányok haj­szolója, de még elkötelezett ember is, akit a hidegháború eredményes. Mert vannak mesesorozatok, amelyek töké­letesen ellenállnak az ilyen­olyan egységesítésnek. Ujváry László író-rendező és a tehetséges kecskeméti animációs csapat Mátyása — a televízió esti programjá­ban még leköthette az alvás­hoz készülődő kicsinyek fi­gyelmét. Hiszen az öt-, vagy hétperces, rajzos mesék — a rövid anekdoták dramatur­giai szabályai szerint alkal­mazták a bevezetés—fokozás —megnyugtató befejezés ele­meit ... De most? Valójában most csak annyi változott, hogy az alkotók hetven per­cen át „mesélnek”, különö­sebb dramaturgiai átszer­­kesztés nélkül, így aztán minden epizódban mindig ugyanaz történik. Legfeljebb csak a személyek változnak. (A Kaláka együttes beillesz­tett képei sem tudják megte­remteni a dramaturgiai „fo­kozás” feszültségteremtő hangulatait.) Megmondom őszintén: ez az „új film” csak afféle gépe­sített konzervmese. Most már csak abban bízhatunk, hogy a gyerekek is „megeszik a konzervet”, poklában öt év börtönre meg 150 000 dollár pénzbüntetés­r­e ítéltek... íme — címszavakban — Samuel Dashiell Hammett rövid életrajza. Az amerikai „kemény ponyva” atyja ez­úttal filmhősként jelentkezik a nyugatnémet rendező, Wim Wenders A piszkos ügy című munkájában. „A Hammett — vélekedik a rendező a filmjéről — több, mint életrajz, rekonst­rukciós játék, vagy fetisiszta megemlékezés. Kedvtelve foglalom össze a filmet ilyen furcsa módon: egy ember, aki a valóságot arra használja, hogy fikciót hozzon létre. De ihletének összetevői kísértik, megzavarják, és arra kény­szerítik, hogy abban a fik­cióban éljen, amelyet kita­lált.” Ami azt illeti, Wim Wen­ders nyilatkozata sokkal vi­lágosabb, egyértelműbb s érdekesebb is — mint a kész film. Ami bizonyos és nyo­mon követhető a kicsit las­­súdad történetbonyolításból, hogy a filmbéli Hammett — Frederic Forrest, a holly­woodi színjátszástól nagyon különböző, érdekes alakítá­sában — éppen bűnügyi re­gényt ír ... (De az is elkép­zelhető, hogy Hammett már befejezte a regényt, s a to­vábbiakban csak képzelet­ben ellenőrzi a történet le­hetséges és valóságos fordu­latait.) Mindenesetre a zava­ros mese arra enged követ­keztetni, hogy Wenders oly­annyira összekeverte a nem túl érdekes bűnügy és az ih­let, az alkotói folyamat ele­meit , hogy maga sem lát­ja tisztán a történet logikus, okszerű s törvényszerű kö­vetkezményeit, „lépéseit”. Mentegethetnénk Wim Wenders munkáját — a for­gatás bonyodalmaival is. Hi­szen amikor Francis Ford Coppola — a hollywoodi mo­zi-fenegyerek, a frissen ala­kult Zoetrope stúdió tulajdo­nosa — megvásárolja Joe Gores regényének megfilme­sítési jogát, azonnal önálló koncepciót készít a forgatás­hoz. Wim Wenders, a látszó­lag „független” európai film-­ rendező — természetesen láza­dozik. Adatokat gyűjt, újra­értékeli a történetet — vagy tizenhárom forgatókönyv­változatban. A leforgatott fil­met — visszadobják. Mindent elölről kell kezdenie. Illetve a Zoetrope stúdió vágói — tökéletesen átszabják a me­sét... Ám a forgatási bonyoda­lom — gondolom — nem na­gyon érdekli a mozizókat. Ki­csit egyszerűsítve a véle­ményt: a nézők az életrajzi filmtől — életrajzi mesét várnak. A piszkos ügytől — pedig a ténylegesen is „pisz­kos” krimiügyek izgalmát re­mélik. Hiába ... A piszkos ügy — többé-kevésbé sikertelen munka. De ettől még Wim Wenders — megmarad an­nak, ami... Tehetséges ren­dező: Gantner Ilona Frederic Forrest - Samuel Dashiell Hammett filmbéli mása FÁBIÁN ZOLTÁNRA EMLÉKEZÜNK Író volt és művelődésszervező. A toll mestere, ugyanakkor az irodalom és a művelődés önkéntes, hűséges szolgálója. Novellái, elbeszélései, kisregényei az Utak, a Hegedűszó, az ítélet, a Három kiáltás, a Déltől hajnalig s A vízipálma című kötetekben maradtak ránk örökségül. Gazdag, hasznos örökségül. Közben Kulin Györggyel közösen utópisztikus, fantasztikus regényeket is írt. A maga és olvasói szórakoz­tatására. De volt, hogy évekig nem jelent meg könyve, novellája, elbeszélése is alig. Ilyenkor szervezett, tárgyalt, kilincselt, tanácskozott, utazott, buzdított. 1969-től az Olvasó Népért mozgalom titkára volt. Visegrádon irodalmi presszót szerve­zett. Az Írószövetség titkáraként ugyancsak az olvasás, a könyv megszerettetése érdekében dolgozott sokszor napi ti­­zenkét-tizennégy órát. Ugyanezt szorgalmazta, segítette a Ha­zafias Népfrontban is. Jelentős része volt a visegrádi színjátszó napok megszer­vezésében, s hagyománnyá érlelésében. S ott volt mindenütt, ahol kellett: megyei írócsoportoknál, olvasótáborokban, szín­játszó fesztiválokon, irodalmi esteken, könyvnapokon, talál­kozókon, tanácskozásokon. Hogy­ha ,könyv valóban mindenkié legyen, hogy belülről jöjjön­­az igény. Hogy az irodalom, a művelődés ne csak szavakban, hanem a valóságban is köz­kinccsé váljon. Közben mindig írni készült, kezdett. A Magyarország fel­fedezése sorozatban a nagykátai járásról akart írni. Két má­sik könyvön is dolgozott, már címet is adott nekik: Ikonosz­­táz a hallgatag ezredes történeteiből, illetve Négy pohár gin. De az „ügy”, amelyet vállalt — egy népet olvasóvá, műveltté tenni, illetve ezt a folyamatot minden lehetséges eszközzel segíteni —, sok időt követelt. Az írás gyakran lassúdott, ha­lasztódott. Majd, majd — mondogatta. S aztán az a buta véletlen, az autó, amelyik több mint két éve is gyalogátkelőhelyen ütötte el... A majd hirtelen értelmét vesztette. Írásaiban a helytállók, a hitüket minden körülmények kö­zött megőrzők, a lelkiismeretükkel felszámolni tudók, a má­sokért égők mellett tört lándzsát. Amilyen ő maga is volt. Még csak most lenne hatvanéves. Mátyás István A hét könyvei AKADÉMIAI KIADÓ Benedek András: Az általá­nos és a szakmai képzés ösz­­szefüggései, Jászay Magda: Cavour EURÓPA KÖNYVKIADÓ Joseph Conrad: A titkosügy­nök, Valerij Popov: Mégis összejött GONDOLAT KÖNYVKIADÓ Gilberto Freyre: Udvarház és szolgaszállás. A brazil család a patriarchális gazdasági rendszerben MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ T. O. (Tótisz András) Teás: öld meg puszta kézzel MÓRA FERENC IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ Farkas Henrik—Veress László: Egyszervolt állatok, M. E. Kerr: Duci és a heroin, John Minahan: Jeremy, Ka­masz love story, Podani Já­nos—Lexa Klára: Tengeri ál­latok I. KOZMOSZ Nemere István: Holtak harca — Játszma tízmilliárdért SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ Illyés Gyula: Menet a köd­ben. Krúdy Gyula: Álmos­könyv, Tenyérjóslások köny­ve. Szüdi György: Miénk e század CSÜTÖRTÖK, 198­6. JANUÁR 30. NÉPSZAVA Mesevonat és görkorcsolyás diszkótáncverseny Ifjúsági programok a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Új helyszínnel — a Petőfi Csarnokkal — gazdagodik az idei Budapesti Tavaszi Fesz­tivál (időpontja: március 14—23-ig) eseménysorozata. Szerda délelőtt a városligeti szabadidőközpontban a fesz­tivál ifjúsági programjait is­mertették a sajtó képvise­lőivel, amelyek természete­sen nem különülnek el, ha­nem szerves részét képezik a megközelítően ezer féle ese­ménynek. A szervezők és házigazdák elmondták: az idén jó né­hány program zajlik majd az utcákon és tereken, így bárki részese lehet a tava­szi ünnepi forgatagnak. A gazdag kínálatból csu­pán ízelítőül: a Petőfi Csar­nokban március 21—22—23- án lesz a Bohócok ünnepe a Ligetben. Négy helyszínen (köztük két cirkuszi sátor­ban) nemzetközi és hazai közreműködőkkel elevenítik fel a régi városligeti vurstli hangulatát. Ugyanitt ritkán látható, vagy még nyilváno­san nem vetített videodoku­­mentumokat láthat a közön­ség. De lesz irodalmi műsor (Petőfi és koma), gyermek­táncház, Rockzajlás (fellép­nek: a Soho, a Korál, a Sze­nátor, a Fáraó, a Prognózis, Deák Bill Gyula és a Varga Miklós Band). Érdekesnek ígérkezik a Roller Skate Görkori Gála, amely az első hazai görkorcsolyaklub ün­nepi rendezvénye. A feszti­vál ifjúsági záróbálját már­­cius 22-én Csillagfény cím­mel szintén a Városligetben tartják. A fiatalok körében nép­szerű KEK (Kertészeti Egye­tem Klubja) főleg a rockra­jongóknak nyújt szórako­zást. A KFT, az Első Emelet, az R-Go és Koncz Zsuzsa le­mezbemutató koncertet tar­tanak, fellép az Edda és a Neoton együttes is. Március 22-én a táncolni és görkor­csolyázni tudók benevezhet­nek a Coca-Cola görkorcso­lyás diszkótáncversenyre. A nyílt programok zöme a Belvárosban, a Budai Várban és a Boráros téren zajlik majd. A Vörösmarty téren többek között utcai zenészek találkozóját tartják, március 21—22-én, de természetesen lesznek játékos sportverse­nyek, vetélkedők is. A Budai Várban a CÉH Egyesület öt fúvósegyüttese ad szabadtéri koncerteket. A Tárnok utcá­ban ezekben a napokban ki­rakodóvásárt rendeznek, va­lamint játékcentrumot. A Széchényi Könyvtár díszter­mét ideiglenes koncertterem­mé alakítják át: itt a Bak­fark Consort hangversenyét hallhatják az érdeklődők március 21-én. Figyelemre méltó kezde­ményezéssel is találkozunk a programok során: a tavaszi fesztivál idején mesevonato­kat indítanak az ország kü­lönböző városaiból az állami nevelőotthonokban élő gyer­mekek számára, akik a fővá­rosban részt vesznek a fesz­tivál különböző ifjúsági prog­ramjain. G. A. Magyar napok Kanadában­ Magyar zenei napokat rendeztek Kanadában, Onta­rio tartomány St. Catherines városában, a Brock egyete­men. A zenei napok kereté­ben tudományos ülést is tar­tottak a magyar zenéről, kü­lönös tekintettel Liszt Ferenc munkásságára. A négynapos sorozat koncertjeinek hallga­tói megismerkedhettek Bak­fark Bálint, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán több alkotásá­val, amelyeket az egyetem ének- és zenekara mutatott be, Lantos Edit vendégpro­fesszor irányításával. Hanglemezfigyelő A GYŰJTŐ ÉNEKEL Kallós Zoltán kedves dalai — ez a lemez címe. A ma­gyarság egyik jeles, Romá­niában élő folkloristájának legkedvesebb népdalait kí­nálja nekünk, méghozzá a gyűjtő előadásában. És Kal­lóst teljes mértékben auten­tikusnak érezzük a népdalok megszólaltatásában is. Ko­dály azt mondta egyszer Palló Imréről, az Operaház egykori, nagyszerű baritonis­tájáról, hogy tanult énekes létére nép tudott maradni. Nos, Kallós Zoltán esetében is érvényes ez: népzenekuta­tóvá kupálódva is megma­radt népnek — s ezt éneklé­sével bizonyítja a legkézzel­foghatóbban. Illetve, hogy pontos legyek: a „legfüllel­­hallhatóbban”. Kallós Zoltán — akárcsak nagy elődei, Bartók és Ko­dály a század elején — ne­kiindult, hogy összegyűjtse a székelyek és a csángók dal­kincséből a még fellelhető maradékot. Rögzítette a föl­deken dolgozó, a lagzikon széles kedvvel vigadó, a ha­lottas házakban pedig tisz­tába tett lélekkel gyászoló parasztok énekeit. Eljutott ő is a Tiszta Forráshoz, megfür­­dött benne és — suta képza­varral szólva — fürdés köz­ben jött meg az étvágya. Az­az maga is beállt a fürdetők közé. Ne féljünk hát egy kurta órácskára megmerülni abban a forrásban, amelybe Kallós Zoltán lemeze tessé­kel bennünket. A legtöbb dalt kíséret nél­kül énekli. Így szeretem én a népdalt, ilyen meztelenül. Így röpteti el az emlékeze­temet a saját falumba is, amely emberséggel vértezett fel annak idején és már gyer­mekkoromban előjellel látta el az indulataimat. Kodály, ugyan azt vallotta, hogy fel kell a népdalt öltöztetni, ha a városba jön — én mégis a „feldolgozatlan” népdalt sze­retem egy kicsikével jobban, nem tehetek róla. Talán a Tanár Úr is megbocsátaná ezt egy olyan embernek, aki gyerekkorában maga is éne­kelgetett, libalegeltetés köz­ben. Nem volt ott semmiféle spinét-kíséret, legföljebb Bö­­györő bácsi, a csősz furulyá­zott hozzá. Lám, a becsületes nevére már nem is emlék­szem, csak arra, ahogy csú­folta — persze, harag nélkül — a nép. Nos, a népi hang­szerekkel történő kíséret nem szünteti meg a népda­lok gyönyörű meztelenségét. Inkább­­kiemeli. Így aztán Kallós Zoltán sem restell egy-két dalt Juhász Zoltán furulyakíséretével előadni. Sütő András írja Anyám könnyű álmot ígér című könyvében: „Mi hamarább kifogyunk az árnyékvilágból, mint a nótakészletünk, ez a száraz helyen épített fegy­vertár. Ki-kiröppenünk sze­net fejteni a Zsil völgyébe, vagy szolgálni, szakmát ta­nulni, feleséget hozni. Ha semmije sincs is a lánynak, csokornyi ősi dallamával minden házban örömmel fo­gadják: üljön, énekeljen még!” A lemez hallgatása közben a lelkünk mélyén mi is így nógatjuk Kallóst: ül­jön, énekeljen még! Kallós annyira „nép tu­dott maradni”, hogy a haj­­lítgatás is úgy megy neki, mint a karikacsapás. Pedig azt nem könnyű ám hitetően csinálni! Modoros csírázás­nak hathat, hogyha az ember nem az anyanyelvvel tanul­ta meg annak idején. Az egyik blokk arról tanúsko­dik, hogy Kallós a népdalok gyűjtése közben újra kedvet kapott ahhoz, amit gyermek­korában nap mint nap mí­velt. Tehát nem eltanulta a népdalok éneklésének a mód­ját, csupán felelevenítette. Amikor a „Hogyha tudtad, hogy nem szeretsz szíved­ből” kezdetű dalt énekli a gyűjtő, úgy kanyargózik a fájdalom ösvényein, ahogy ősei tették századokon át. Van azért olyan dal is a lemezen, amelyet a Muzsikás együttes kísér, szintúgy ki­emelve, nem pedig megszün­tetve a gyönyörű mezítelen­séget. „Ha te virág vagy a kertbe’ — én meg harmat vagyok benne” — halljuk az egyik kíséretes dalban s rögtön Petőfi soraira gondo­lunk: „Fa leszek, ha fának vagy virága, ha harmat vagy, én virág leszek”. Lám, az igazi költő is a Tiszta For­rásból merített, amikor éltet­ni kívánta a szépre szomja­­zókat. Ezt a fajta szomjunkat a legüdítőbb forrásvízzel csil­lapítja Kallós Zoltán. Köszö­net neki érte, mint ahogy kö­szönet a Magyar Hanglemez­­gyártó Vállalatnak is, hogy több ezer felé „palackozta” szét ezt a forrásvizet.. . Bárány­ Ferenc L­iszt-hang­lemezek A Hungaroton új kiadványai A Hungaroton Hanglemez­­gyártó Vállalat több új ko­rongot, albumot készített, il­letve készít el Liszt Ferenc születésének 175. és halálá­nak 100. évfordulója tisztele­tére. Jelentős vállalkozás a Christus-oratórium rögzítése. A világon az első felvétel er­ről több mint másfél évtize­de készült, szintén a Hun­garotonnál. A Christus-ora­tórium Sólyom Nagy Sándor, Kincses Veronika, Takács Klára, B. Nagy János és Pol­gár László tolmácsolásában csendül fel, a Magyar Álla­mi Hangversenyzenekart, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát Doráti Antal ve­zényli. Megjelent Liszt összes szimfonikus költeménye is — albumban. Ebből egyetlen teljes felvétel van a világon: az 1960-as évek végén készí­tették Amszterdamban. Liszt Ferencnek 13 olyan zenemű­ve van, amelyet szimfonikus költeménynek tekintenek. A Hungaroton ezek mellé fel­vesz még két olyan művet, amelyet Liszt nem nevezett szimfonikus költeménynek, műfajilag mégis az. A felvé­telek a Magyar Rádió és Te­levízió Szimfonikus Zeneka­rával, Joó Árpád vezényleté­vel készültek. Különlegességnek számít Liszt egyetlen befejezett ope­rájának rögzítése. Ezt a mű­vet 13 éves korában írta a mester, Don Sanche címmel, s be is mutatták. A dalmű­nek eredeti kézirata a pári­zsi opera könyvtárában ta­lálható, másolataihoz azon­ban a Hungaroton szakembe­rei már korábban hozzáju­tottak. Ezek alapján készült a lemez, amelynek világpre­mierje júliusban lesz. A ze­nedrámát Kelen Péter, Ha­­mari Júlia, Komlósi Ildikó, Gáti István, Farkas Katalin énekli, a Magyar Állami Operaház zenekarát Pál Ta­más vezényli. Eddig még nem került a hanglemezpiacra olyan fel­vétel, amely kizárólag Liszt zenekari kíséretes dalait rög­zíti. Ilyen lemez jelenik meg októberben, a dalokat Toko­­dy Ilona, Takács Klára, Gu­lyás Dénes, Sólyom Nagy Sándor énekli, a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekart Kórodi András vezényli. Ránki Dezső tolmácsolásá­ban az A-dúr zongoraverseny hangzik fel az ősszel megje­lenő Hungaroton-kiadvá­ny­on . Kocsis Zoltán a Ván­dorévek ciklus harmadik évének felvételét készítette el. A Hungaroton azonban úgy döntött, hogy a teljes művet megjelenteti a Liszt­év végéig, így a ciklus első és második része Jandó Je­nő, illetve Lantos István in­terpretációjában lesz hall­ható. A Hungaroton nem feled­kezett meg a repertoár kar­bantartásáról, bővítéséről sem. A Kórusművek sorozat VIII. darabja novembertől lesz kapható. Két válogatás is készült Liszt orgonaművei­ből. Az első — amelyen Le­­hotka Gábor játszik — már tavaly októberben megje­lent. A másodikon Elekes Zsuzsa szólaltatja meg a hangszerek királynőjét. Végül, de nem utolsósor­ban, a Hungaroton kiadja a Wagner Tannhäuser című operájából készült négy Liszt-átiratot is, e műveket Hegedűs Endre tolmácsolja. (MTI)

Next