Népszava, 1986. január (114. évfolyam, 1–26. sz.)

1986-01-30 / 25. szám

6 A hét filmjei MÁTYÁS, AZ IGAZSÁGOS Kevés az igazán jó, a mozira komponált mesefilm. Mintha a nemzetközi filmgyártás futószalagja mellett egyre kevesebbet foglalkoznának a legkisebbek hovatovább kielégíthetetlen csodavárásával, meseigényével. Megértem tehát, hogy a Mokép ott kereskedik, ahol még lehet. Például a televízió tájékán is, ahol kellő mennyiségű meseöt percet tartalékolnak az esti torna és a híradó közti rövid szünetekre. Különben is, a rövidke meseszösszenetek — kevés anyagi, szellemi ráfordítással, „átvarrással, átszabással" — még újdonságnak is tűnhetnek a moziban, a keresletkínálat viszonylatában. Az ilyesfajta törekvés eredményességét igazolta a Vízipók, csodapók, a Vuk, vagy a Süsü mozisikere. Bár ahhoz is kellett némi kritikusi jóindulat, hogy egységes, nagyjáték-történetként figyeljük, értékeljük a laza fércekkel összeszőtt kalandokat. Most, hogy végignéztem a televíziós esti mesesorozat, a Mátyás, az igazságos mozivariációját — már tudom: a „nagy módszer” csak ritkán A PISZKOS ÜGY ... Volt sokat próbált nyomozó — a híres, hírhedt Pinkerton-ügynökségnél. Kezdő, nyomorgó író, akinek kemény-erőteljes novelláit fillérekért árusították, a „pályaudvari újságban”, a Black Maskben... De volt diadalmas hollywoodi írósztár (a könyveiből készült filmjeit, például A máltai sólymot óriási kasszasikerrel forgalmazzák az egész világon), képregényfigura-feltaláló, részeg duhaj, utcalányok hajszolója, de még elkötelezett ember is, akit a hidegháború eredményes. Mert vannak mesesorozatok, amelyek tökéletesen ellenállnak az ilyenolyan egységesítésnek. Ujváry László író-rendező és a tehetséges kecskeméti animációs csapat Mátyása — a televízió esti programjában még leköthette az alváshoz készülődő kicsinyek figyelmét. Hiszen az öt-, vagy hétperces, rajzos mesék — a rövid anekdoták dramaturgiai szabályai szerint alkalmazták a bevezetés—fokozás —megnyugtató befejezés elemeit ... De most? Valójában most csak annyi változott, hogy az alkotók hetven percen át „mesélnek”, különösebb dramaturgiai átszerkesztés nélkül, így aztán minden epizódban mindig ugyanaz történik. Legfeljebb csak a személyek változnak. (A Kaláka együttes beillesztett képei sem tudják megteremteni a dramaturgiai „fokozás” feszültségteremtő hangulatait.) Megmondom őszintén: ez az „új film” csak afféle gépesített konzervmese. Most már csak abban bízhatunk, hogy a gyerekek is „megeszik a konzervet”, poklában öt év börtönre meg 150 000 dollár pénzbüntetésre ítéltek... íme — címszavakban — Samuel Dashiell Hammett rövid életrajza. Az amerikai „kemény ponyva” atyja ezúttal filmhősként jelentkezik a nyugatnémet rendező, Wim Wenders A piszkos ügy című munkájában. „A Hammett — vélekedik a rendező a filmjéről — több, mint életrajz, rekonstrukciós játék, vagy fetisiszta megemlékezés. Kedvtelve foglalom össze a filmet ilyen furcsa módon: egy ember, aki a valóságot arra használja, hogy fikciót hozzon létre. De ihletének összetevői kísértik, megzavarják, és arra kényszerítik, hogy abban a fikcióban éljen, amelyet kitalált.” Ami azt illeti, Wim Wenders nyilatkozata sokkal világosabb, egyértelműbb s érdekesebb is — mint a kész film. Ami bizonyos és nyomon követhető a kicsit lassúdad történetbonyolításból, hogy a filmbéli Hammett — Frederic Forrest, a hollywoodi színjátszástól nagyon különböző, érdekes alakításában — éppen bűnügyi regényt ír ... (De az is elképzelhető, hogy Hammett már befejezte a regényt, s a továbbiakban csak képzeletben ellenőrzi a történet lehetséges és valóságos fordulatait.) Mindenesetre a zavaros mese arra enged következtetni, hogy Wenders olyannyira összekeverte a nem túl érdekes bűnügy és az ihlet, az alkotói folyamat elemeit , hogy maga sem látja tisztán a történet logikus, okszerű s törvényszerű következményeit, „lépéseit”. Mentegethetnénk Wim Wenders munkáját — a forgatás bonyodalmaival is. Hiszen amikor Francis Ford Coppola — a hollywoodi mozi-fenegyerek, a frissen alakult Zoetrope stúdió tulajdonosa — megvásárolja Joe Gores regényének megfilmesítési jogát, azonnal önálló koncepciót készít a forgatáshoz. Wim Wenders, a látszólag „független” európai film- rendező — természetesen lázadozik. Adatokat gyűjt, újraértékeli a történetet — vagy tizenhárom forgatókönyvváltozatban. A leforgatott filmet — visszadobják. Mindent elölről kell kezdenie. Illetve a Zoetrope stúdió vágói — tökéletesen átszabják a mesét... Ám a forgatási bonyodalom — gondolom — nem nagyon érdekli a mozizókat. Kicsit egyszerűsítve a véleményt: a nézők az életrajzi filmtől — életrajzi mesét várnak. A piszkos ügytől — pedig a ténylegesen is „piszkos” krimiügyek izgalmát remélik. Hiába ... A piszkos ügy — többé-kevésbé sikertelen munka. De ettől még Wim Wenders — megmarad annak, ami... Tehetséges rendező: Gantner Ilona Frederic Forrest - Samuel Dashiell Hammett filmbéli mása FÁBIÁN ZOLTÁNRA EMLÉKEZÜNK Író volt és művelődésszervező. A toll mestere, ugyanakkor az irodalom és a művelődés önkéntes, hűséges szolgálója. Novellái, elbeszélései, kisregényei az Utak, a Hegedűszó, az ítélet, a Három kiáltás, a Déltől hajnalig s A vízipálma című kötetekben maradtak ránk örökségül. Gazdag, hasznos örökségül. Közben Kulin Györggyel közösen utópisztikus, fantasztikus regényeket is írt. A maga és olvasói szórakoztatására. De volt, hogy évekig nem jelent meg könyve, novellája, elbeszélése is alig. Ilyenkor szervezett, tárgyalt, kilincselt, tanácskozott, utazott, buzdított. 1969-től az Olvasó Népért mozgalom titkára volt. Visegrádon irodalmi presszót szervezett. Az Írószövetség titkáraként ugyancsak az olvasás, a könyv megszerettetése érdekében dolgozott sokszor napi tizenkét-tizennégy órát. Ugyanezt szorgalmazta, segítette a Hazafias Népfrontban is. Jelentős része volt a visegrádi színjátszó napok megszervezésében, s hagyománnyá érlelésében. S ott volt mindenütt, ahol kellett: megyei írócsoportoknál, olvasótáborokban, színjátszó fesztiválokon, irodalmi esteken, könyvnapokon, találkozókon, tanácskozásokon. Hogyha ,könyv valóban mindenkié legyen, hogy belülről jöjjönaz igény. Hogy az irodalom, a művelődés ne csak szavakban, hanem a valóságban is közkinccsé váljon. Közben mindig írni készült, kezdett. A Magyarország felfedezése sorozatban a nagykátai járásról akart írni. Két másik könyvön is dolgozott, már címet is adott nekik: Ikonosztáz a hallgatag ezredes történeteiből, illetve Négy pohár gin. De az „ügy”, amelyet vállalt — egy népet olvasóvá, műveltté tenni, illetve ezt a folyamatot minden lehetséges eszközzel segíteni —, sok időt követelt. Az írás gyakran lassúdott, halasztódott. Majd, majd — mondogatta. S aztán az a buta véletlen, az autó, amelyik több mint két éve is gyalogátkelőhelyen ütötte el... A majd hirtelen értelmét vesztette. Írásaiban a helytállók, a hitüket minden körülmények között megőrzők, a lelkiismeretükkel felszámolni tudók, a másokért égők mellett tört lándzsát. Amilyen ő maga is volt. Még csak most lenne hatvanéves. Mátyás István A hét könyvei AKADÉMIAI KIADÓ Benedek András: Az általános és a szakmai képzés öszszefüggései, Jászay Magda: Cavour EURÓPA KÖNYVKIADÓ Joseph Conrad: A titkosügynök, Valerij Popov: Mégis összejött GONDOLAT KÖNYVKIADÓ Gilberto Freyre: Udvarház és szolgaszállás. A brazil család a patriarchális gazdasági rendszerben MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ T. O. (Tótisz András) Teás: öld meg puszta kézzel MÓRA FERENC IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ Farkas Henrik—Veress László: Egyszervolt állatok, M. E. Kerr: Duci és a heroin, John Minahan: Jeremy, Kamasz love story, Podani János—Lexa Klára: Tengeri állatok I. KOZMOSZ Nemere István: Holtak harca — Játszma tízmilliárdért SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ Illyés Gyula: Menet a ködben. Krúdy Gyula: Álmoskönyv, Tenyérjóslások könyve. Szüdi György: Miénk e század CSÜTÖRTÖK, 1986. JANUÁR 30. NÉPSZAVA Mesevonat és görkorcsolyás diszkótáncverseny Ifjúsági programok a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Új helyszínnel — a Petőfi Csarnokkal — gazdagodik az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál (időpontja: március 14—23-ig) eseménysorozata. Szerda délelőtt a városligeti szabadidőközpontban a fesztivál ifjúsági programjait ismertették a sajtó képviselőivel, amelyek természetesen nem különülnek el, hanem szerves részét képezik a megközelítően ezer féle eseménynek. A szervezők és házigazdák elmondták: az idén jó néhány program zajlik majd az utcákon és tereken, így bárki részese lehet a tavaszi ünnepi forgatagnak. A gazdag kínálatból csupán ízelítőül: a Petőfi Csarnokban március 21—22—23- án lesz a Bohócok ünnepe a Ligetben. Négy helyszínen (köztük két cirkuszi sátorban) nemzetközi és hazai közreműködőkkel elevenítik fel a régi városligeti vurstli hangulatát. Ugyanitt ritkán látható, vagy még nyilvánosan nem vetített videodokumentumokat láthat a közönség. De lesz irodalmi műsor (Petőfi és koma), gyermektáncház, Rockzajlás (fellépnek: a Soho, a Korál, a Szenátor, a Fáraó, a Prognózis, Deák Bill Gyula és a Varga Miklós Band). Érdekesnek ígérkezik a Roller Skate Görkori Gála, amely az első hazai görkorcsolyaklub ünnepi rendezvénye. A fesztivál ifjúsági záróbálját március 22-én Csillagfény címmel szintén a Városligetben tartják. A fiatalok körében népszerű KEK (Kertészeti Egyetem Klubja) főleg a rockrajongóknak nyújt szórakozást. A KFT, az Első Emelet, az R-Go és Koncz Zsuzsa lemezbemutató koncertet tartanak, fellép az Edda és a Neoton együttes is. Március 22-én a táncolni és görkorcsolyázni tudók benevezhetnek a Coca-Cola görkorcsolyás diszkótáncversenyre. A nyílt programok zöme a Belvárosban, a Budai Várban és a Boráros téren zajlik majd. A Vörösmarty téren többek között utcai zenészek találkozóját tartják, március 21—22-én, de természetesen lesznek játékos sportversenyek, vetélkedők is. A Budai Várban a CÉH Egyesület öt fúvósegyüttese ad szabadtéri koncerteket. A Tárnok utcában ezekben a napokban kirakodóvásárt rendeznek, valamint játékcentrumot. A Széchényi Könyvtár dísztermét ideiglenes koncertteremmé alakítják át: itt a Bakfark Consort hangversenyét hallhatják az érdeklődők március 21-én. Figyelemre méltó kezdeményezéssel is találkozunk a programok során: a tavaszi fesztivál idején mesevonatokat indítanak az ország különböző városaiból az állami nevelőotthonokban élő gyermekek számára, akik a fővárosban részt vesznek a fesztivál különböző ifjúsági programjain. G. A. Magyar napok Kanadában Magyar zenei napokat rendeztek Kanadában, Ontario tartomány St. Catherines városában, a Brock egyetemen. A zenei napok keretében tudományos ülést is tartottak a magyar zenéről, különös tekintettel Liszt Ferenc munkásságára. A négynapos sorozat koncertjeinek hallgatói megismerkedhettek Bakfark Bálint, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán több alkotásával, amelyeket az egyetem ének- és zenekara mutatott be, Lantos Edit vendégprofesszor irányításával. Hanglemezfigyelő A GYŰJTŐ ÉNEKEL Kallós Zoltán kedves dalai — ez a lemez címe. A magyarság egyik jeles, Romániában élő folkloristájának legkedvesebb népdalait kínálja nekünk, méghozzá a gyűjtő előadásában. És Kallóst teljes mértékben autentikusnak érezzük a népdalok megszólaltatásában is. Kodály azt mondta egyszer Palló Imréről, az Operaház egykori, nagyszerű baritonistájáról, hogy tanult énekes létére nép tudott maradni. Nos, Kallós Zoltán esetében is érvényes ez: népzenekutatóvá kupálódva is megmaradt népnek — s ezt éneklésével bizonyítja a legkézzelfoghatóbban. Illetve, hogy pontos legyek: a „legfüllelhallhatóbban”. Kallós Zoltán — akárcsak nagy elődei, Bartók és Kodály a század elején — nekiindult, hogy összegyűjtse a székelyek és a csángók dalkincséből a még fellelhető maradékot. Rögzítette a földeken dolgozó, a lagzikon széles kedvvel vigadó, a halottas házakban pedig tisztába tett lélekkel gyászoló parasztok énekeit. Eljutott ő is a Tiszta Forráshoz, megfürdött benne és — suta képzavarral szólva — fürdés közben jött meg az étvágya. Azaz maga is beállt a fürdetők közé. Ne féljünk hát egy kurta órácskára megmerülni abban a forrásban, amelybe Kallós Zoltán lemeze tessékel bennünket. A legtöbb dalt kíséret nélkül énekli. Így szeretem én a népdalt, ilyen meztelenül. Így röpteti el az emlékezetemet a saját falumba is, amely emberséggel vértezett fel annak idején és már gyermekkoromban előjellel látta el az indulataimat. Kodály, ugyan azt vallotta, hogy fel kell a népdalt öltöztetni, ha a városba jön — én mégis a „feldolgozatlan” népdalt szeretem egy kicsikével jobban, nem tehetek róla. Talán a Tanár Úr is megbocsátaná ezt egy olyan embernek, aki gyerekkorában maga is énekelgetett, libalegeltetés közben. Nem volt ott semmiféle spinét-kíséret, legföljebb Bögyörő bácsi, a csősz furulyázott hozzá. Lám, a becsületes nevére már nem is emlékszem, csak arra, ahogy csúfolta — persze, harag nélkül — a nép. Nos, a népi hangszerekkel történő kíséret nem szünteti meg a népdalok gyönyörű meztelenségét. Inkábbkiemeli. Így aztán Kallós Zoltán sem restell egy-két dalt Juhász Zoltán furulyakíséretével előadni. Sütő András írja Anyám könnyű álmot ígér című könyvében: „Mi hamarább kifogyunk az árnyékvilágból, mint a nótakészletünk, ez a száraz helyen épített fegyvertár. Ki-kiröppenünk szenet fejteni a Zsil völgyébe, vagy szolgálni, szakmát tanulni, feleséget hozni. Ha semmije sincs is a lánynak, csokornyi ősi dallamával minden házban örömmel fogadják: üljön, énekeljen még!” A lemez hallgatása közben a lelkünk mélyén mi is így nógatjuk Kallóst: üljön, énekeljen még! Kallós annyira „nép tudott maradni”, hogy a hajlítgatás is úgy megy neki, mint a karikacsapás. Pedig azt nem könnyű ám hitetően csinálni! Modoros csírázásnak hathat, hogyha az ember nem az anyanyelvvel tanulta meg annak idején. Az egyik blokk arról tanúskodik, hogy Kallós a népdalok gyűjtése közben újra kedvet kapott ahhoz, amit gyermekkorában nap mint nap mívelt. Tehát nem eltanulta a népdalok éneklésének a módját, csupán felelevenítette. Amikor a „Hogyha tudtad, hogy nem szeretsz szívedből” kezdetű dalt énekli a gyűjtő, úgy kanyargózik a fájdalom ösvényein, ahogy ősei tették századokon át. Van azért olyan dal is a lemezen, amelyet a Muzsikás együttes kísér, szintúgy kiemelve, nem pedig megszüntetve a gyönyörű mezítelenséget. „Ha te virág vagy a kertbe’ — én meg harmat vagyok benne” — halljuk az egyik kíséretes dalban s rögtön Petőfi soraira gondolunk: „Fa leszek, ha fának vagy virága, ha harmat vagy, én virág leszek”. Lám, az igazi költő is a Tiszta Forrásból merített, amikor éltetni kívánta a szépre szomjazókat. Ezt a fajta szomjunkat a legüdítőbb forrásvízzel csillapítja Kallós Zoltán. Köszönet neki érte, mint ahogy köszönet a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnak is, hogy több ezer felé „palackozta” szét ezt a forrásvizet.. . Bárány Ferenc Liszt-hanglemezek A Hungaroton új kiadványai A Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat több új korongot, albumot készített, illetve készít el Liszt Ferenc születésének 175. és halálának 100. évfordulója tiszteletére. Jelentős vállalkozás a Christus-oratórium rögzítése. A világon az első felvétel erről több mint másfél évtizede készült, szintén a Hungarotonnál. A Christus-oratórium Sólyom Nagy Sándor, Kincses Veronika, Takács Klára, B. Nagy János és Polgár László tolmácsolásában csendül fel, a Magyar Állami Hangversenyzenekart, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát Doráti Antal vezényli. Megjelent Liszt összes szimfonikus költeménye is — albumban. Ebből egyetlen teljes felvétel van a világon: az 1960-as évek végén készítették Amszterdamban. Liszt Ferencnek 13 olyan zeneműve van, amelyet szimfonikus költeménynek tekintenek. A Hungaroton ezek mellé felvesz még két olyan művet, amelyet Liszt nem nevezett szimfonikus költeménynek, műfajilag mégis az. A felvételek a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarával, Joó Árpád vezényletével készültek. Különlegességnek számít Liszt egyetlen befejezett operájának rögzítése. Ezt a művet 13 éves korában írta a mester, Don Sanche címmel, s be is mutatták. A dalműnek eredeti kézirata a párizsi opera könyvtárában található, másolataihoz azonban a Hungaroton szakemberei már korábban hozzájutottak. Ezek alapján készült a lemez, amelynek világpremierje júliusban lesz. A zenedrámát Kelen Péter, Hamari Júlia, Komlósi Ildikó, Gáti István, Farkas Katalin énekli, a Magyar Állami Operaház zenekarát Pál Tamás vezényli. Eddig még nem került a hanglemezpiacra olyan felvétel, amely kizárólag Liszt zenekari kíséretes dalait rögzíti. Ilyen lemez jelenik meg októberben, a dalokat Tokody Ilona, Takács Klára, Gulyás Dénes, Sólyom Nagy Sándor énekli, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Kórodi András vezényli. Ránki Dezső tolmácsolásában az A-dúr zongoraverseny hangzik fel az ősszel megjelenő Hungaroton-kiadványon . Kocsis Zoltán a Vándorévek ciklus harmadik évének felvételét készítette el. A Hungaroton azonban úgy döntött, hogy a teljes művet megjelenteti a Lisztév végéig, így a ciklus első és második része Jandó Jenő, illetve Lantos István interpretációjában lesz hallható. A Hungaroton nem feledkezett meg a repertoár karbantartásáról, bővítéséről sem. A Kórusművek sorozat VIII. darabja novembertől lesz kapható. Két válogatás is készült Liszt orgonaműveiből. Az első — amelyen Lehotka Gábor játszik — már tavaly októberben megjelent. A másodikon Elekes Zsuzsa szólaltatja meg a hangszerek királynőjét. Végül, de nem utolsósorban, a Hungaroton kiadja a Wagner Tannhäuser című operájából készült négy Liszt-átiratot is, e műveket Hegedűs Endre tolmácsolja. (MTI)