Népszava, 1986. február (114. évfolyam, 27–50. sz.)

1986-02-01 / 27. szám

Világ proletárjai,egyesüljetek! n­yi yeJn SZOM­BAT, 1­986. FEBRUÁR 1. ■ 1­1­4./É­V­F­O­L­Y­A­M. 27. S­Z­Á­M ■ Á­R­A 2,20 F­O­RI­N­T ‘ _________________________________________________ _______________ ______­­ _______ ______ kH^ ■ jHl & B « 1 & jsaamr k *&£■& mb mm WBi M ^BSila nP JB n nnsi Jnf H ajgT VB IPyv ,ia.. .aaBBw .*fli^E&.„. rop SBMbM «HKn1 .?;$» jS$sv .EwWHibi HB P^mHF HHHRUHIkHH HH BflMr AB k-.^-1-S*1 •':• - •. . : :-$y . ^ . .? -' _ . ^ . « -.- . N. ' -■ .-• .; ; -. . .-/ ' ^ ^.T -■ .-.-•■ ' . - ge-- ^ ________ - .. y~ A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA crt. • •Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján módo­sította a jogtanácsosi tevé­kenységről szóló 1983. évi 3. számú törvényerejű rende­letet és szélesítette a jogta­nácsosi tevékenység körét. A jövőben — az ügyvédi és a szabadalmi ügyvivői munka­­közösségek mellett — jogta­nácsosi munkaközösségek is végezhetnek gazdasági, vagy műszaki kutatással, fejlesz­téssel, valamint iparjogvé­delmi alkotások hasznosítá­sával kapcsolatos szervező tevékenységet. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta az 1985-ben elintézett állampolgársági ügyek ta­pasztalatait. Megállapította, hogy az ügyekben hozott döntéseket a belügyi, a ta­nácsi és külképviseleti szer­vek a törvényes rendelkezé­seknek és az állampolgár­sággal összefüggő nemzetkö­zi szerződések előírásainak megfelelően készítették elő. A megalapozott előterjesz­tések elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussa­nak az egyéni, a köz- és az állami érdekek. Megtárgyalta a testület a múlt évben elintézett ke­gyelmi ügyek tapasztalatait. A döntések előkészítését az igazságügyi szervek körül­tekintően végezték. Érvénye­sült az az alapelv, hogy a bíróságok által kiszabott büntetést végre kell hajtani. Így csak különös méltány­lást érdemlő, humánus okok­ból gyakoroltak kegyelmet. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. Ma érkezik Magyarországra az argentin külügyminiszter Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására február 1- én, szombaton, hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Dante Caputo, az Argentin Köztársaság külügyminisztere. A szakszervezeti kongresszusra a leninvárosi felajánlás Az új, lineáris polietiléngyár 6 milliárd forintos beruházá­sának határidő előtti megva­lósítását ajánlotta fel a le­­ninvárosi Tiszai Vegyi Kom­binát kollektívája. A TVK már eddig is több fontos lé­tesítményt valósított meg a nemzetközi gyakorlatnál is rövidebb idő alatt. Kiemelke­dően sikeres volt például a két — egyenként évi 40 ezer tonna kapacitású — poli­propiléngyár beruházása, amelyek közül a második a világon legelsőként — az amerikai, és az eljárást ki­dolgozó japán céget is meg­előzve — alkalmazza nagy­üzemi méretekben a ma is­mert legkorszerűbb techno­lógiát. A fejlesztés legújabb ál­lomásaként a TVK 6 milli­árdos beruházásra, lineáris polietiléngyár létesítésére vállalkozott. Ez is — az ed­digiekhez hasonlóan — szo­rosan kapcsolódik a TVK és az ukrajnai Katusban műkö­dő petrolkémiai üzem és mű­anyaggyár között immár egy évtizede jól működő szocia­lista integrációs együttműkö­dés továbbfejlesztéséhez. Az új polietiléngyárban az eredeti tervek szerint az idei esztendő utolsó negyedében kellene megkezdeni a próba­üzemet. De az emlékezetesen hideg tavalyi tél a leninvá­rosi építkezésen is több mint kéthónapos kiesést okozott. A leninvárosi kollektíva lét­­fontosságú feladatának te­kintette e késedelem beho­zását, s ezzel kapcsolatos fel­ajánlását tavaly tavasszal az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére meghirdetett szo­cialista versenyben fogalmaz­ta meg. Most, 1986 elején, már meg­állapítható, hogy ezt a vál­lalásukat maradéktalanul tel­jesíteni tudták. Erre alapoz­va, a vállalati szocialista bri­gádvezetők január végi ta­nácskozásán újabb kezdemé­nyezés született: a TVK kol­lektívája arra vállalkozik, hogy a Magyar Szakszerve­zetek XXV. kongresszusa tiszteletére tovább gyorsítja az új létesítmény megvalósí­tását, és az új, lineáris poli­etiléngyárban már a harma­dik negyedévben megkezdik a próbaüzemet. Ha a TVK kollektívája teljesíteni tudja ezt a válla­lását, akkor lehetővé válik, hogy még az idén az eredeti terven felül 30 ezer tonnát gyártsanak ebből a korszerű műanyagból, s ebből — a ha­zai ellátás javítása és az im­portszükségletek csökkenté­se mellett — 10 ezer tonnát kemény valutáért exportál­janak. F. T. ­ Challenger űrhajósainak gyászszertartása Reagan elnök is részt vett azon a gyászszertartáson, amelyet pénteken délben ren­deztek meg Houstonban, a Challenger ,űrrepülőgép út­ján bekövetkezett katasztró­fa hét áldozatának emlékére. Az elnök beszédében azt hangsúlyozta, hogy emlékü­ket legjobban az űrkutatási program folytatásával lehet megörökíteni. Közben a floridai Kennedy űrrepülőtér körzetében foly­tatódik a roncsok felkutatása. Csütörtökön sikerült rábuk­kanni a Challenger külső burkolatának egyes nagyobb darabjaira. Eddig még nem találták meg az űrhajósok személyi holmiját, és a kuta­tóhajók által kiemelt ron­csok között nincs érdemleges műszer. A kutatók találtak viszont egy kis csontdarabot , va­lószínűleg lábcsontot. Egy­előre azonban nem lehet megállapítani, hogy ez való­ban a szerencsétlenül járt űrhajósok valamelyikének maradványa lenne. Weinberger amerikai had­ügyminiszter kijelentette, a Challenger katasztrófája két­ségkívül visszaveti az ame­rikai űrfegyverkezési prog­ram egyes részleteit. A Pen­tagon azt tervezte, hogy az idén négy útra vesz igénybe űrrepülőgépet, s ezeken az utakon más katonai célú fel­adatokkal együtt az űrfegy­verkezéssel összefüggő kísér­leteket is végez. A Központi Statisztikai Hivatal jelentést a gazdaság és a társadalom fejlődéséről a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emel­kedett, életkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a közgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel, mind nem rubel elszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának némi ja­vulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos nö­velését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső fel­tételek változása miatt mérsékeltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 mil­liárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évi­nél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előre­­láthatóak voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt intézke­dések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982-tő­l a külgazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli többlettel zárultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985-ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7,8 százalék­kal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985- ben megállt, és színvonala mintegy 5 százalékkal alacso­nyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljövedelem emelke­dése az egyéb munk­ajövedelmek és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fogyasz­tása 1980-tól 1985-ig kb 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985 évben sem emelkedett s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmo­zásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma fo­lyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszámcsökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a keresők száma. Ezenkívül mérsékelte a munkaidőalapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidő­­alapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszköz­állománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4 szá­zalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növekedett, így az állóesz­közök kihasználásának hatékonysága egészében romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágazatokban — pl. a gép­iparban, a vegyiparban, a könnyűiparban —, javult az esz­közkihasználás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent, 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyagfel­használás alakulásában nagy szerepe volt az energiafelhasz­nálásnak. Az anyagi ágak energiafelhasználása 1985-ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, az egység­nyi termelésre jutó energiafelhasználás kb. 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság, va­lamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasz­tásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 száza­lékkal. Az energiaforrásokon belül a hazai termelés aránya 1984-ig fokozódott, az importtá csökkent. 1985-ben a rendkí­vül hideg tél miatt ismét nagyobb import vált szükségessé. A termelés importigényessége mérséklődött, a termelés 1 százalékos növekedésére jutó importnövekedés a VI. ötéves tervidőszakban kisebb volt, mint az előző öt évben. Az elmúlt öt évben a termelés szervezetében és a gazdál­kodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodó képesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szervezetek száma, részben a meglévő nagy vállalatok egyes részlegeinek önállósulása útján. Új típusú gazdasági szervezetek is létrejöttek és növeke­dett a magánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdál­kodó szervezetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a me- A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS FŐBB MUTATÓi­ zőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem öt év alatt folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A jövede­lemnövekmény négyötöde az árszínvonal emelkedéséből szár­mazott. A külkereskedelmi cserearányok romlása csökken­tette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedelmek növekedése egyenletesebb volt, mint a tiszta jövedelemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetésbe központosított jövedelem hányada emelkedett. Az állami költségvetés egyensúlya 1984- ig javult, ez azonban 1985-ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valame­lyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az idő­szak végén a nemzeti jövedelem 94—95 százalékát a szocia­lista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgozott. A­ termelés és a ráfordítások alakulása Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó év­ben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termékek értékesítésében emelkedett az export aránya. 1985-ben rubel­­viszonylatba 38 százalékkal, nem rubelelszámolásokba 14 szá­zalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985- ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növeke­dése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel (Folytatás a 2. oldalon) 1985. év az 1984 év százalékában 1985. év az 1980. év százalékában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 9,6—97 Ipari termelés 101 112 Országos építési-szerelési tevékenység 95 88 Mezőgazdasági termékek termelése 94 112*­ Egy lakosra jutó reáljövedelem 101—101,5 107—108 Lakosság fogyasztása 101—101,5 107 1985. év 1981—1985. év összesen Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft Lakásépítés, 1000 db 190—191 72,5 kb. 935 370 * 1981—1985 évek átlaga az 1976—1980 évek átlagának százalékában. Épül a Dunai Vasmű kokszolóműve Horváth Péter felvétele

Next