Népszava, 1986. július (114. évfolyam, 153–179. sz.)

1986-07-14 / 164. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ■ HÉTFŐ, 198­6. JÚLIUS 14. ■ 114. ÉVFOLYAM, 16­4. SZÁM­LÁRA 1­ 80 FORINT A MAGYAR SZAK­K KÖZPONTI LAPJA A­. aratók nyomában már végzik a másodvetést Harmattól harmatig­­ Rövid tenyészidejű takarmánynövényeket vetnek . Színes,tarka piát­ok Most van az aratás dandár­ja, nincs az országnak, egyet­len területe sem, ahol ne vágnák már az őszi búzát. Még az ország legés­zakibb részén is beálltak a kom­bájnok a gabonatáblákba. Az idén a tartós meleg kö­vetkeztében sokkal hama­rabb kezdődött a betakarí­tás, mint máskor, legalább tíz nappal előbb kellett e munkához hozzálátni. A ko­rai kezdés nem mindig jár haszonnal, mert a kalászo­sokat, mint több megyében is elmondták, a forróság okoz­ta kényszerérés miatt kellett vágni. Az őszi árpa aratása­ nap­jainkban már befejeződött. A búza aratása az elmúlt hé­ten gyorsult fel nagyon. Vannak tájegységek, gazda­ságok, ahol egy nap alatt hat-hét százalékot is halad­nak — az elvetett terület arányában, —, ha kedvez az időjárás. Szolnok, Hajdú, Csongrád és Békés megyék­ben, valamint Heves megye déli részén, Pest megye északkeleti területein voltak kisebb-nagyobb esők, zivata­rok, amelyek fél napra, vagy pár órára megállították a be­takarítást. Ennek ellenére országosan, is helyenként 40, máshol ennél magasabb szá­zalékkal is többet arattak le, mint tavaly hasonló időszak­ban. Nagyon igyekeznek, mert a meleg okozta túlélés ter­méskiesést okozhat, az eső miatt a gyomok is kinőnek, amelyek szintén károkat idézhetnek elő a búzában. Ezért a hajnali harmat fel­szállásától az esti harmat le­ereszkedéséig dolgoznak a gépek a határban. Az átvé­tel folyamatos, fennakadás­ról sehol nem panaszkodtak. A kalászosok betakarítását kinn a földeken szervesen követi a szalma lehúzása, bálázása, majd a tarló el­­munkálása és a másodvetés. Valósággal a kombájnok „sarkában" járnak ezekkel a (Folytatás az 5. oldalon) A kortali Petőfi Tsz-ben az 1700 hektáron vetett búzából csaknem 1000 hektárt már learattak Kiss Árpád felvétele Arafat javaslata „Jordánia és a palesztinok sorsa közös, nincs problémám sem a jordániai néppel, sem Husszein királlyal, csak az ammani kormánnyal” — mondta Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke a Der Spie­gel című nyugatnémet heti­lapnak adott nyilatkozatában. Az interjúban „tudomásul veszi”, hogy az Egyesült Ál­lamok és Izrael nem hajlan­dó tárgyalni a PFSZ-szel, ezért a maga részéről — mind mondotta: első ízben — javasolja, hogy az Izrael ál­tal megszállt területeket át­menetileg helyezzék az ENSZ fennhatósága alá. A CGIL főtitkára Gáspár Sándornál Gáspár Sándor, a SZOT el­nöke, szombaton találkozott Antonio Pizzinatóval, az Olasz Általános Munkásszö­vetség (CGIL) Budapesten tartózkodó főtitkárával, és megbeszélést folytatott vele a magyar—olasz szakszerve­zeti kapcsolatokról, valamint a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései­ről. Tudósok a békéért és haladásért Berend T. Iván nyilatkozata a tudományos akadémiák együttműködéséről A szocialista országok aka­démiai elnökeinek III. érte­kezletén — amelyet július első hetében Berlinben ren­deztek meg — a résztvevők megvitatták a béke és a le­szerelés, a tudomány és a termelés kapcsolatának kér­déseit, s véleményt cseréltek arról, hogyan fejleszthető az informatika és a számítás­­technika, mint a tudományos műszaki haladás meggyorsí­tásának két döntő tényezője. A tanácskozásról adott nyi­latkozatában Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke elmondotta, hogy a résztvevők felhívás­sal fordultak a világ összes tudósához, hogy vessék lat­ba teljes befolyásukat, s szolgálják minden rendel­kezésükre álló eszközzel ko­runk legfontosabb problémá­jának, a béke megőrzésének ügyét.­­ A résztvevők szerint a tudományos kutatások még hatékonyabbá tételéhez ak­tívabb és jobban koordinált nemzetközi együttműködésre van szükség. Ez azért is fon­tos, mert a tudomány nem­zetközisége nagy lehetőség a népek közötti barátság ápo­lására, egymás jobb megér­tésének elősegítésére — hangsúlyozta az MTA elnö­ke. — Az akadémiák elnökei úgy vélekedtek, hogy a tu­dományos-műszaki haladás meggyorsításának alapvető kérdése a tudomány és a termelés szoros kapcsolata — mondotta, majd így folytat­ta: A tudomány és a terme­lés kapcsolatának erősítésé­hez az egyes szocialista or­szágok más-más módon fog­tak hozzá, de gazdasági szer­ződésekkel létrehozható a je­lentős tudományos és terme­lési eszközökkel rendelkező partnerek együttműködése, s ennek a kapcsolatnak az eredményeképpen már ma is felhasználásra alkalmas kulcstechnológiák születnek.­­ A tudományos akadé­miák képviselői egyetértet­tek abban, hogy az infor­matikának és a számítás­­technikának elsőrangú stra­tégiai jelentősége van a szo­cialista társadalom fejlesz­tése szempontjából. A szo­cialista országok akadémiái az együttműködés révén új számítógépcsaládot kíván­nak létrehozni, szorgalmaz­zák a számítástechnika tö­meges elterjesztését, illetve az oktatásban való alkalma­zását — mondotta végezetül az MTA elnöke. ­V Lond­oni tudósítónk telexjelentése Angliába érkezett a szovjet külügyminiszter Ma kezdődnek a hivatalos tárgyalások — középpontban a fegyverzetkorlátozás és a kelet—nyugati eliehülés kérdései — kétoldalú megállapodásokra számítanak, Londonba érkezett hivatalos látogatásra vasárnap este Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Az angol főváros repülőterén a brit kormány nevében Timothy Renton külügyi államminisz­ter üdvözölte a szovjet ven­déget. Ott volt Leonyid Zam­­jatyin, a Szovjetunió londoni nagykövete is. Zsúfolt program vár a kö­vetkező napokban a szovjet külügyminiszterre. Sajtóér­tesülések szerint a mai nap folyamán kétszer ül tár­gyalóasztalhoz brit kollégá­jával, Sir Geoffrey Howe-val. Ezután — vagy esetleg a szovjet—brit külügyminisz­teri megbeszélések két ülése között — a kormányfő meg­hívásának tesz eleget: a mi­niszterelnöki rezidencián, a Downing Street 10-ben foly­tat eszmecserét Margaret Thatcher asszonnyal A szovjet külügyminiszter látogatását nagy várakozás és nem kevés találgatás elő­zi meg itt. Londoni politikai körökben emlékeztetnek rá, hogy Alekszej Koszigin né­hai miniszterelnök 1967-es, illetve Andrej Gromiko ak­kori külügyminiszter 1976-os látogatása óta Eduard Se­vardnadze a legmagasabb rangú kormányszintű hivata­los szovjet vendég a brit fő­városban. Időközben hideg, sőt, fa­gyos légáramlatok hullám­zottak Moszkva és London között. A régóta várt mosta­ni látogatást is kétszer kel­lett elhalasztani a szovjet— brit viszony átmeneti lehű­lése miatt. Az a tény, hogy a szovjet külügyminiszter gépe vasárnap este leszállt a londoni repülőtéren, önma­gában is azt jelzi, hogy a szovjet—brit kapcsolatok jó úton haladnak a teljes nor­malizálás felé — mutatnak rá angol szemleírók. A hét vége előtt egyébként több vezető lap — így a The Times, a Financial Times, a The Guardian — jegyezte meg, hogy az időzítés végül is a lehető legkedvezőbb. Ezt a vélekedésüket azzal indokolták, hogy a szovjet— brit tárgyalások a világpoli­tika olyan fordulópontján zajlanak le, amikor javulni látszanak az újabb szovjet— amerikai csúcstalálkozó lét­rejöttének, s általában a ke­let—nyugati viszony enyhü­lésének kilátásai. Londonban remélik, hogy a mostani megbeszélések elő­relépést eredményeznek a kétoldalú kapcsolatok terén. Arra számítanak, hogy Eduard Sevardnadze itt-tar­­tózkodása alatt a korábbi kereskedelmi egyezményt megerősítő — és a csereforga­­lom bővítését előirányzó — protokollt, továbbá kulturá­lis megállapodást írnak majd alá. De a várakozások — és ta­lálgatások — középpontjában a szovjet—brit megbeszélé­sek nemzetközi vonatkozá­sai állnak. Utalnak arra, hogy a szovjet külügymi­niszter problémamegközelíté­se „szoros gondolati rokon­ságban” van Mihail Gorba­csov nézeteivel. Ezzel össze­függésben felidézik Thatcher asszonynak egy bizonyos szovjet parlamenti küldött­ség — néhány hónappal ké­sőbb az SZKP főtitkárává választott — vezetőjével folytatott megbeszélése után, 1984 végén tett kijelentését: „Mr. Gorbacsovval lehet tár­gyalni ...” — De lehet-e Nagy-Bri­­tannia „tisztességes alkusz”, becsületes közvetítő a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között? — tette fel a BBC riportere az elmúlt na­pokban szinte minden sajtó­­kommentárban,, rádiós és te­levíziós vitaműsorban felve­tett kérdést. A kamerák előtt dr. David Owen ült, a brit szociáldemokraták Moszkvá­ból éppen hazaérkezett ve­zére, aki a szovjet főváros­ban Anatolij Dobrinyinnal, az SZKP KB nemzetközi osztályának vezetőjével is találkozott. — Nem — hangzott a ka­tegorikus válasz. — Nagy- Britannia azonban tevéke­nyebb szerepet játszhat a (Folytatás a 2. oldalon) Folytatódó rendőri akciók Cililében Több száz fegyveres katona, rendőr és biztonsági ügynök pénteken újabb razziát tar­tott Santiago egyik nyomor­­negyedében, állítólagos „ter­roristákat és köztörvényes bűnözőket” keresve. Hivatalos jelentések sze­rint a hétórás akcióban 37 embert letartóztattak, miután — az elmúlt hónapok akciói­hoz hasonlóan — több mint 1300 embert, a nyomorne­gyed gyakorlatilag minden 16 és 65 év közötti férfi la­kóját egy futballpályára te­relték. Megfigyelők rámutatnak, hogy Pinochet tábornok a július 2-án és 3-án tartott kétnapos általános sztrájkot követően újabb offenzívát indított az ellenzék vezetői ellen. A fasiszta junta feje így próbál minden akadályt elsöpörni hatalma meghosz­­szabbításának útjából. Az országban általános ag­godalmat keltett Pinochet bejelentése, hogy 1997-ig ha­talmon kíván maradni. A 73 éves chilei diktátor csütörtökön elhangzott be­széde során utalt arra, hogy az 1989-ben tartandó válasz­tásokon újabb hétéves perió­dusra akarja megválasztatni magát. A politikai baloldal újabb tiltakozó akciók kilá­tásba helyezésével válaszolt Pinochet bejelentésére. „Egy új, erős általános sztrájkkal kell válaszolnunk Pinochetnek, aki világosan megfenyegette az országot, hogy itt nem lesz demokrá­cia” — jelentette ki German Correa, a betiltott baloldali pártokat egyesítő Népi De­mokratikus Mozgalom el­nöke. „A társadalom min­den szintjén általános moz­(Folytatás a 2. oldalon) A Gyöngyös mellett megrendezett sárkányrepülő Európa-bajnokság rajtját megelőző pilla­natok. (Képriportunk a 12. oldalon)

Next