Népszava, 1986. július (114. évfolyam, 153–179. sz.)

1986-07-01 / 153. szám

4 A tápióbicskei Április 4. Termelőszövetkezet gazdái nem dúskálnak a természeti kincsekben. Három község a határa — Tápióbicske, Tá­­pióság és Pánd. Nem gazda­gon termő zsíros, fekete föld, hanem legnagyobb részt rét és legelő, valamint 921 hektár erdő. A szőlő-gyü­­mölcsi termesztésnek errefelé nincs hagyománya, a jó gaz­dálkodás magyarázata első­sorban az emberi szorgalom, a tudás, a józan gazdálko­dás, a lehetőségek kihaszná­lása. Ezek a tulajdonságok ott élnek a tápióbicskei tsz közösségében, és együttes hatásuknak köszönhető, hogy három fő növényük hozamai az elmúlt években egyenle­tesen növekedtek. A földek következetes gondozása, a talajerő rendszeres vissza­pótlása a VI. ötéves terv idején bizonyította be iga­zán, hogy megéri a ráfordí­tott gondoskodást, öt év alatt 47 ezer 600 tonna búzát termeltek, 17 százalékkal többet, mint az előző ötéves tervben. Egy hektáron közel tízezer forint nyereséget ér­tek el. A szövetkezet ebben az időszakban fennállásá­nak legszebb eredményeit produkálta. A sikernövény . Bár most kevesebb a vetésterületünk, mint koráb­ban volt, szívesen termelünk kukoricát is, a földünk al­kalmas rá — mondja Len­­gyel János téeszelnök. — De olyan kedvezőtlen a jöve­delmezőségünk, hogy vala­melyest át kellett alakíta­nunk a termelési szerkeze­tünket. Természetesen „nem írtuk le" a kukoricát, most is termelünk 1200 hektáron takarmányozási célokra és 300 hektáron vetőmagnak. De akármilyen szép a hoza­munk, vele akkor is csak az őszi búza nyereségének két­harmadát tudjuk elérni. Az Április 4. Tsz sikernö­vénye a napraforgó. A gaz­daságban kiválóan foglalkoz­nak vele, fegyelmezetten be­tartják a termelési techno­lógiát. A hozamok tavaly meghaladták a hektáronkén­ti 2,8 tonnát. A főágazatban dolgozók nemcsak szeretik, hanem értik is a szakmáju­kat. A költségekkel takaré­kosan bánnak, ám nincs ná­luk semmiféle ártatkarékos­­ság, amivel lehet, hogy pil­lanatnyilag kevesebb pénzt adnának ki, de a földet ki­zsigerelnék. Ezt nem tűrik meg a tsz-ben. Hosszú­­távon gondolkodnak, és valameny­­nyi ágazatukat következete­sen építik. ifgym­issait versengve A kombájnosok, traktoro­sok is ismerik azokat a költségnormákat, amelyek­kel eredményesen dolgozat­nak. Egymással versengve óvják a gépeket, állítják be a motorokat, vigyáznak az üzemanyag-fogyasztásra, nincs üresjárat. Nemcsak az üzemgazdászok, maguk a traktorosok is számolják, hogy egy-egy üzemórára mennyi a kiadás. Brigádok vitatják, mivel lehet takaré­koskodni.­­ A következő idők na­gyon fontos tennivalója — magyarázta az elnök —, hogy az állattenyésztésben is hasonló eredményeket ér­jünk el. Sertéstelepünk re­konstrukciója tavaly fejező­dött be, 29 millió forintba került, ezt meg kell keres­nünk. Évente 10—11 ezer hí­zott sertést értékesítünk majd onnan. Ebben az év­ben még csak 6 ezer darab­ra számítunk, ám az eddig átadott sertések esetében már alkalmazták az objektív minősítést, és számunkra igen kedvező volt a minőségi átvételről szóló tanúsítvány. A juhászat nálunk is sok gondot okozott, de mi meg akarjuk tartani, sőt fejlesz­teni is ezt az ágazatot. Ke­restük a megoldást. Tag­jaink vállalkozásban foglal­koznak a juhállománnyal. Úgy látjuk, ezzel a módszer­rel, tagságunk többletmun­kájával már elértünk vala­mit. Három faluért A tápióbicskei Április 4. Termelőszövetkezet vezetői nagy erőfeszítéseket tettek az elmúlt években a munka­­fegyelem megszilárdítása ér­dekében. Sikerrel. A szövet­kezetben volt ugyan lét­számcsökkenés, de aki ma­radt, az a közös gazdaság­ban találta meg élete célját. így tudták közösen elérni, hogy az egy főre jutó mun­kadíj, munkabér 11 száza­lékkal emelkedett, 71 ezer forint a dolgozók éves átlag­­jövedelme. A szociális, kul­turális kiadásokra öt év alatt 18 millió forintot for­dítottak. Ebben olyan fej­lesztések is szerepelnek, amelyeket nemcsak a szö­vetkezet tagjai, hanem a három falu közössége is él­vez. A tsz hozzájárulásával, sok társadalmi munkával, óvoda, iskola, orvosi rendelő, üzlethálózat működik. Ezek a létesítmények is a szövet­kezethez kötik a három köz­ség lakosságát. Lénával Vera Győrött 20 ezer tonna befogadóul gabonatárolót épít az Észak-dunántúli Közmű és Magasépítő Vál­lalat. A gabonaszállítást automata gépsorok végzik műi Fotó : Matusz Károly felvétele Nyári programajánlataink - zenerajongóknak! Beethoven-hangverseny Martonvásáron július 26-án és augusztus 16-án Részvételi díj: 200,- Ft Nyugdíjas ár: 180,- Ft * Vacratott hangverseny július 12., 19 és augusztus 2-án Részvételi díj: 290,- Ft Nyugdíjas ár: 270,- Ft Gyulai Várjátékok július 19-20. (autóbusszal) Részvételi díj: 1100,- Ft Nyugdíjas ár: 990,- Ft Műsor: Bartók: A kékszakállú herceg Veress Sándor A csodafurulya július 26—27-én (személygépkocsival)­ Részvételi díj: 620,- Ft Műsor: Gála a Várfürdőben Szegedi Szabadtéri Játékok július 25-én és augusztus 1-én (autóbusszal) Részvételi díj: 450,- Ft Nyugdíjas ár: 390,- Ft Műsor: Jézus Krisztus Szupersztár augusztus 2-3. (autóbusszal) Részvételi díj: 1050,- Ft Műsor: Jézus Krisztus Szupersztár augusztus 9—10-én (autóbusszal) Részvételi díj: 1100,- Ft Műsor: A szarvassá változott fiúk augusztus 15-én (autóbusszal) Részvételi díj: 450,- Ft Nyugdíjas ár: 390,- Ft Műsor Puccini: Tesco július 31-augusztus 1. (személygépkocsival) Részvételi díj: 570,- Ft Műsor: Jézus Krisztus Szupersztár augusztus 9-10. (személygépkocsival) Részvételi díj: 500,- Ft Műsor: A szarvassá változott fiúk RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS ÉS JELENTKEZÉS BÁRMELYIK IBUSZ-IRODÁBAN!­ssam&sz HUNGÁRIAM TRAVEL COMPANY K­E­D­D, 1­986. J­Ú­L­I­U­S 1. NÉPSZAVA Részletek az OTP új szolgáltatásáról Előtakarékosság a nyugdíjaskorra A pénz vásárlóerejének csök­kenése sehol és senkinek nem okoz örömet. Különösen nem azoknak, akiknek fix, válto­zatlan jövedelmük van, amit egyszer megállapítottak, s amit évről évre alig módosí­tanak. Ilyenek a nyugdíjasok, akiknél a pénz vásárlóerejé­nek nagyobb mértékű csök­kenése esetén senki sem ér­zi biztosnak, hogy akárcsak a megszokottat megközelítő életszínvonalon is élhetnek, különösen, ha sokáig élnek. Ez csökkenti a létbiztonságot, amelyet pedig a szocialista társadalom azzal is kinyilvá­nít, hogy az alkotmányban biztosítja mindenki számára a munkához, tehát a megél­hetéshez való jogot is. Amíg az emberek dolgoz­nak, módjuk van, hogy évről évre jobban dolgozzanak, többet keressenek, növeljék életszínvonalukat. A nyugdí­jasok zömének azonban erre nincs módja. Bár imitt-amott tudnak még kiegészítő mun­kákat vállalni, ezzel jövedel­müket növelni, azonban erre koránt sincs akkora lehető­ségük, mint az aktív dolgo­zóknak. S ez természetes do­log. Szinte minden társadalom­ban folyik vita a nyugdíjak­ról. Nemcsak arról, hogy az sok-e vagy kevés, hanem ar­ról is, hogyan lehetne reál­értéküket megőrizni. Sok he­lyütt a nyugdíjakat évről év­re nagyjából az árszínvonal változását, illetve a létfenn­tartási költségeket jelző in­dexszel korrigálják. Erre azonban nem mindenütt és nem mindig van lehetőség. Mert esetleg a gazdasági helyzet nehezebb a számí­tottnál, vagy mert a nyugdíj­­rendszer eleve olyan terhet ró a népgazdaságra, amely­nek elviselése nem könnyű dolog. Ilyen esetekben még akkor is romlik a nyugdíja­sok életszínvonala, ha az ár­emelkedések egy részét az ál­lam a nyugdíjak százalékos emelésével vagy egyéb jutta­tásokkal igyekszik kompen­zálni. Éppen ezért számíthat ál­talános érdeklődésre az az új szolgáltatás, amelyet július 1-jével vezet be az Országos Takarékpénztár, a nyugdíj­­előtakarékossági betét. Az új konstrukció 35—50 éves ko­­rúaknak ajánlott változata a hoszabb időre szóló pénzmeg­takarítás egyik előnyös for­mája, amelyhez életbiztosítá­si szolgáltatás is kapcsolódik. Az új betétforma lényege a következő: a szerződő ügy­fél az induláskor a betétben elhelyez egy alapösszeget — legkevesebb 10 ezer forintot —, és vállalja, hogy 10 éven át minden hónapban legaláb 300—300 forintot rendszere­sen, folyamatosan befizet a takarékpénztárba. (Persze, mind az alapösszeg, mind a havi részlet nagyobb is lehet, a könnyebb érthetőség ked­véért azonban ezekkel az ösz­­szegekkel számolunk.) A tízéves befizetési időszak alatt felgyülemlett összegre az OTP 10 százalékos kama­tos kamatot számol el. Ebből 9 százalékot hozzáad a tőké­hez, a fennmaradó 1 százalék pedig az életbiztosítás fede­zete. (Ehhez külön díjat nem kell fizetni.) Az ügyfél javá­ra elszámolt kamatos kamat évi 13,9 százalékos hozamnak felel meg. Így azután a 10 ezer forintos alapösszeg és a 10 év alatt fizetett 120 havi 300 forintos részlet együttvé­ve 46 ezer forintot jelent, amihez 35 ezer forint kamat is járul. Tehát tíz év után a betétes 81 ezer forinttal ren­delkezik. A jelenlegi minden betét­fajtánál magasabb kamato­zású konstrukció további előnyeit a 10 éves lekötési időszak után, a pénz felhasz­nálásakor élvezheti a betétes. Ha ugyanis a befizetett ösz­­szeget nem veszi fel, akkor az tovább gyarapszik, még­pedig a mindenkor érvényes legmagasabb betéti kamatláb alapján. A betétesnek módja van a pénzét bármikor fel­venni egy összegben, vagy pe­dig hosszabb időn kereszt­ül folyamatosan, járadék for­májában. Ez utóbbi esetben akár az esedékes kamatokat, akár a teljes betétet kifizetik neki. Ha a befizetési idősza­kot követő 10 év alatt havi részletekben akar hozzájutni a példánkban szereplő ösz­­szeghez — tehát a 81 ezer fo­rinthoz —, akkor a fogyó ma­radék további hozadékát is számolva, havi 1000, összesen 120 ezer forintot kaphat. A betétformához — mint már szó volt róla — életbiz­tosítás is kapcsolódik, mely­nek mértéke függ a szerző­dés óta eltelt időtől, a betét és a kamat együttes összegé­től. Az életbiztosítás felső ha­tára 150 ezer forint. Az új betét egy másik vál­tozatára 50 éven felüliek szerződhetnek (felső korha­tár nélkül). Minden feltétel azonos az előbbivel, ám az életbiztosítás helyett a betét­jükre eleve évi 10 százalékos kamatot számol el a pénzin­tézet, ami mintegy évi 16 százalékos hozadéknak felel meg. A most életbe lépő új szol­gáltatás, ha nem is oldja meg a 10 év múlva nyugdíjba lé­pők összes anyagi problémá­ját — még kevésbé a jelen­legi nyugdíjasokét, akikre természetesen ez nem is vo­natkozik —, mindenesetre módot és lehetőséget ad arra, hogy az államot is segítve so­kan magukon is segítsenek, anyagilag könnyebbé tegyék megélhetésüket abban az idő­szakban, amikor nyugdíja­sokká válnak. mi. Világgazdaság , Moszkva. A Szovjetunió továbbra is fejleszteni kíván­ja atomenergia-iparát, és eh­hez alapvető feltételnek tart­ja az atomerőművek műkö­dési biztonságának növelését. P Bécs: Elbocsátásokról tárgyal a szakszervezetekkel Ausztria acélipari óriásvál­lalata, a Vöest-Alpine­ 2400 főt, dolgozói létszámának 15 százalékát szeretné elbocsá­tani, hogy csökkenthesse rá­fizetését, amely tavaly 755 millió dollárt ért el. • •Öt év alatt kétszeresére nőtt a mezőgazdasági termelés Kínában A múlt héten egy Kínáról szóló cikkben azt írtuk, hogy a világ sorsával törődök mindig odafigyeltek, mi tör­ténik a világ legnépesebb or­szágában. Nos, mintegy e megállapítást bizonyítandó, több olvasónk érdeklődött, alá tudnánk-e konkrétabban támasztani a cikknek a kínai mezőgazdaságban bekövetke­zett változásokra vonatkozó megállapítást. Ha egy mondattal akar­nánk a változás legfontosabb eredményét megfogalmazni, akkor az úgy szólna, hogy Kína gabonából behozatalra szoruló országból jelentős gabonaexport teljesítésére képes ország lett. De a rész­letesebb statisztikai adatok is igen érdekesek. Tavaly a kínai mezőgazda­ság termelési értéke 634 milliárd jüan volt, csaknem kétszerese az 1980. évi ter­melési értéknek. Az 1981 és 1985 közötti időszakban 8,4 millió hektárral csökkent Kí­nában a gabonafélék vetés­­területe, de ezzel párhuza­mosan 150 kilogrammal nőtt a hektáronkénti termésátlag. Ennek megfelelően az elmúlt öt évben összesen 58,55 mil­lió tonnával nőtt a gabona­­termelés. A reform egyik eredmé­nye a jobban fizető ipari nö­vények és olajos magvak mennyiségének és arányá­nak növekedése, öt év alatt több mint 6,4 millió hektár­ral nőtt az ipari növények termőterülete. Ennek követ­keztében a gabonafélék ré­szesedése a termelési érték­ben az 1980. évi 72,6 száza­lékról 62,4 százalékra csök­kent, az ipari növényeké pe­dig 15,7 százalékról 20,5 szá­zalékra emelkedett. Ma már a falusi munka­erő körülbelül 18 százaléka dolgozik a helyi ipar, a ke­reskedelem és a szolgáltatá­sok területén. Az utóbbi öt évben 190 százalékkal növe­kedett a falvakban az ipari, a kereskedelmi, a szállítási és egyéb tevékenység. Az ezek­ből származó termelési érték ma már eléri a kínai mező­­gazdaság teljes termelési ér­tékének 42,9 százalékát. A felsorolt adatok koránt­sem ölelik fel a kínai mező­­gazdaság valamennyi fontos ágazatát, az ott elért ered­ményeket. Nem szólnak pél­dául az állattenyésztésről, a zöldség- és gyümölcstermesz­tésről. Arra azonban min­denképpen elegendőnek lát­szanak, hogy bizonyítsák, a kínai parasztok jobban él­nek és dolgoznak, a nagyobb önállóság és a munka ered­ményekében való ösztönzőbb érdekeltségi rendszer köze­pette, mint tették azt koráb­ban, amikor az országban az egyenlősdi és a részletekbe menő utasítások voltak „di­vatban". Kdf Reprivatizálás az NSZK-ban­ Gerhard Stoltenberg nyugat­német pénzügyminiszter ja­vasolta, hogy az elkövetkező két évben számolják fel az állam részesedését a Volks­wagen gépkocsigyár és a VE­­BA energetikai és vegyipari csoport tőkéjében, és csök­kentsék a kormány részese­dését a DEPFA jelzáloginté­zetben és a DSL bankban is, amely közép- és hosszú távú hiteleket nyújt vállalatoknak és pénzintézeteknek. A kor­mány azáltal sem hagyja ma­gát eltántorítani terve végre­hajtásától, hogy azt a Fém­ipari Dolgozók Szakszervezete várhatóan élesen ellenezni fogja. A bonni kormány a VW részvényeinek nem egé­szen 20 százalékát, a VEBA- énak pedig 25 százalékát bir­tokolja. 1986. július 1-jén érvényes árfolyamok ETATUM D­UAUSURa Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1986. február 18-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. (MNB) Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6970,88 6977,86 6984,84 Ausztrál dollár 3074,83 3077,91 3080,99 Belga frank 101,22 101,32 101,42 Dán korona 558,27 558,83 559,39 Finn márka 890,10 890,99 891,88 Francia frank 149,03 849,68 850,33 Holland forint 1837,33 1839,17 1841,01 Japán jen (1000) 277,52 277,80 278,38 Kanadai dollár 3278,82 3282,10 3285,38 Kuvaiti dinár 15 530,48 15 548,03 15 561,58 Norvég korona 806,16 606,77 607,38 NSZK-márka 2069,74 2071,81 2073,88 Olasz líra (1000) 30,16 30,19 30,22 Osztrák schilling 294,54 294,83 295,12 Portugál escudo 30,44 30,47 30,50 Spanyol peseta 32,41 32,44 32,47 Svájci frank 2533,10 2535,64 2538,18 Svéd korona 639,01 639,85 640,29 Tr. és Cl. rubel 2797,20 2800,00 2802,80 US­A-dollár 4551,98 4556,54 4561,10 ECU (Közös Piac) 4449,21 4453,66 4458,11 VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRYOLYAMOK Pénznem Vételi árfolyam 100 Eladási egységre, forintban Angol font 6768,52 7187,20 Ausztrál dollár 2985,57 3170,25 Belga frank 98,28 104,36 Dán korona 542,07 575,59 Finn márka 864,26 917,72 Francia frank 630,19 669,17 Görög drachma, a) 31,46 33,40 Holland forint 1783,99 1894,35 Japán jen (1000) 269,47 286,13 Jugoszláv dinár 11,69 12,41 Kanadai dollár 3183,64 3380,56 Kuvaiti dinár 15 079,65 16 012,41 Norvég korona 588,57 624,97 NSZK-márka 2009,66 2133,96 Olasz líra (1000) 29,28 31,10 Osztrák schilling 285,99 303,67 Portugál escudo 29,56 31,38 Spanyol peseta 31,47 33,41 Svájci frank 2459,57 2611,71 Svéd korona 620,46 658,84 USA-dollár 4419,84 4693,24 ECU (Közös Piac) 4320,05 4587,27 a) Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 500-as.

Next