Népszava, 1986. szeptember (114. évfolyam, 205–230. sz.)
1986-09-11 / 214. szám
NÉPSZAVA 1986. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Körkép az egészségügyi beruházásokról (Folytatás az 1. oldalról) Az egészségügyben tervezett beruházások során az idősekre is gondoltak. Hajdú- Bihar számos községében ebben az évben öregek klubjainak sorát adják át. Szegeden jó ütemben halad az Orvostudományi Egyetem 410 ágyas klinikai tömbjének építése. Igen sokan várják már, hogy elkészüljön, átadásával sokat javulnak majd a Dél-Alföld egészségügyi ellátásának körülményei. Az épület külsőre is nagyon szép lesz — felülnézetből a kórházak nemzetközi jelzését, a H betűt rajzolták ki az egymáshoz kapcsolódó, többszörösen is tagolt, két-, három-, illetve hétszintes épülettömbök. Környezete is ideális, hisz a Tisza partján, csendes, jó levegőjű helyen épül. A 410 ágyból 64 az általános idegklinika része lesz, az elmeosztály 104 ágyat kap, 23 ágyat a gyermekpszichiátria és a gyermekneurológia hasznosít, az idegsebészetnek 32, az általános sebészetnek 64 ágy jut, és végre az ortopédia is kap ágyakat, szintén 64-et. Az új épületben lesz még intenzív osztály, és traumatológiai állomás, a műtőket pedig egy központi blokkban helyezik el. Ide kerül majd a központi röntgenklinika is. A kivitelező DÉLÉP 1984 novemberében kezdett a közel egymilliárdos 27 336 négyzetméter alapterületű beruházás megvalósításához. Az épület szerkezete már elkészült, most a válaszfalak felhúzása, a belső vakolás és a gépészeti alapvezetékek elhelyezése folyik. Az átadást 1987 szeptemberére tervezik. Ebben az esztendőben Veszprém megye tanácsai 310 millió forintot fordítanak az egészségügyi és szociális ellátás javítására. Három évvel ezelőtt kezdődött el a legjelentősebb beruházás, a megyei kórház bővítésének második üteme, jelenleg a terep előkészítésénél, a közművek cseréjénél, az új út kiépítésénél tartanak. Az épület alapozását még az idén elkezdik. Az 1,2 milliárdos egészségügyi létesítménnyel 402 újabb ágyhoz jut majd a kórház. Ebben az ötéves tervben kétszer annyi pénz áll rendelkezésre, hogy korszerű műszereket vehessenek, mint az előző tervidőszakban. A 26 millió forintnak majdnem a felét az ez évben átadásra kerülő műveseállomás felszerelésére fordítják. Még a tavasszal átadták a megyeszékhelyen a 13 millió forintért létrehozott bőr- és nemi beteggondozó intézetet. Farkasgyepün, a tüdőgyógyintézetben még az idén átadják a nyolc orvoslakást. Most kezdenek itt hozzá a konyha bővítéséhez, s folytatják az épületek felújítását. A 146 személyes lesencetomaji szociális otthon 50 hellyel bővül, így sikerül a zsúfoltságot megszüntetni az intézményben. Már be kellett volna fejezni a nyírlaki szociális otthon rekonstrukcióját: 48 millió forintért teljesen korszerűsítik az épületet. Műemlékjellegű épületet alakítanak át Dobán, hogy a szocioterápiás intézetben százzal több ágyat tudjanak elhelyezni. Ha ez év végére befejeződik a 84 millió forintos rekonstrukció, az intézetben összesen 360-an kaphatnak helyet. Ez évben hatvanmillió forintot fordítanak a berhidai csecsemőotthon új épületére, ahol kétszáz gyereknek lesz majd helye. Pápán 70 millió forintba kerül az új szakrendelő, amelynek költségeit részben a településfejlesztési hozzájárulásból teremtik elő. A tervek már elkészültek. Komárom megyében az egészségügyi ellátás egyik központja a megyeszékhely, Tatabánya, a másik Esztergom. A megyei egészségügyi beruházások is elsősorban ebben a két városban folynak. Tatabányán központi diagnosztikai egységet is magában foglaló pavilon épült. Bár az átadás 1984 decemberében történt, még mindig hiányoznak egyes technológiai berendezések a Medicor szállítási késedelme miatt. Szeptember 30-a a 2250 adagos konyhaépület átadásának szerződés szerinti határideje, de a munkák jelenlegi állása ezt kétségessé teszi: a megyei tanács illetékese több hónapos csúszással számol. A februárban átadott porta és transzformátorház hiányosságainak pótlása sem történt meg mind a mai napig.1986—87-ben a megyei tanács pénzügyi lehetőségei meglehetősen szűkösek, csak a tervezést teszik lehetővé. Eszerint a megyei kórház pathológiai diagnosztikai épülettel bővülne. Ugyancsak tervezik kétszáz szociális otthoni férőhely megteremtését, és szó van egy gyermekotthon építéséről is. A gyulai megyei kórház sebészeti szárnyának felújítása, valamint a békéscsabai kórház második ütemének megvalósítása a jelen tervidőszak két nagy feladata Békés megyében az egészségügy területén. A VII. ötéves terv során mintegy 1 milliárd forintot fordítanak egészségügyi beruházásokra és felújításokra , ezen belül 700 millió forintot tesz ki a beruházás és mintegy 300 milliót a felújítás tervezett költsége. Kezdjük tehát a sort a gyulai megyei kórházzal, ahol a sebészeti szárny rekonstrukciója még az évtized elején kezdődött, és várhatóan az idén fejeződik be. Átadják a 260 ágyas sebészeti osztályt, a rekonstrukcióval együtt épül egy új mosoda, bővül a kórház hőközpontja. Mindez csaknem 400 millió forintba kerül. A békéscsabai kórház második ütemének megvalósítása a tervidőszak második felében kezdődik. Az elképzelések szerint létesül majd 264 sebészeti ágy, hozzá a diagnosztikai tömb. A legfontosabb elképzelések között szerepel az új békéscsabai mentőállomás felépítése. A gépek, műszerek beszerzésére 150 millió forintot kívánnak fordítani a megyében. Békés megye lakosságának több mint 20 százaléka idős ember. Elsősorban a szervezett szociális gondoskodást kívánják fejleszteni. Bővítik a szociális otthont többek között Békésen, Mezőberényben, Békéscsabán és Orosházán. Az információs jelentésekben kérdezték A kedvezményes SZOT-üdülésről A közelmúltban az információs jelentésekben több közérdekű kérdés érintette a SZOT-üdülést. Ezekre a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságtól kértünk választ. Miért kevés a főszezoni jegy és a többgyermekes családos beutaló? (Magyar Kábelművek, Pedagógusok Szakszervezete Zala megyei bizottsága) Előre kell bocsátani, hogy SZOT beutalással csak a főidényi igények kisebb részét lehet kielégíteni. Szerencsére, a vállalati főszezoni beutalók száma ennek több mint háromszorosa. SZOT- üdülés szempontjából csak a három nyári hónap számít főidénynek. Ilyenkor üdülhet az éves kedvezményes beutalási létszám több mint negyven százaléka, mintegy százhatvanezer személy. Közülük huszonötezren iskolai, tízezren szakmunkástanuló üdülésben vehetnek részt, és csaknem negyvenezer gyermek a szüleivel együtt pihenhet. Ha az említett három gyermekcsoportot levonjuk a főszezoni létszámból, kiderül, hogy a főszezoni felnőtt beutaltak száma nyolcvanötezer, vagyis az összes nyári lehetőség alig több mint a fele. Ami a kérdés másik felét, a többgyermekes beutalókat illeti, e téren is inkább a vállalati üdülés biztosít több lehetőséget a nagycsaládosok számára. A SZOT a több gyermekesek részére az utóbbi évtizedben összesen tizenhét összkomfortos, faházas üdülőtelepet létesített a Balaton mellett, valamint a Bakonyban, a Dunakanyarban és Szilvásváradon. Sajnos, ebből az utolsó 1981-ben Szántódon nyílt meg. A jövőben valamit javul a helyzet, ha Szegeden és Hajdúszoboszlón — ahol kétgyerekeseket fogadnak —, valamint Egerben felépül a családos gyógyüdülő. Ez utóbbiban már nemcsak két, hanem háromgyerekesek beutalására is lesz mód. És reméljük, hogy a tervidőszak végére a zalakarosi gyógyüdülőhöz csatlakozva — annak konyhai és éttermi kapacitását figyelembe véve — nagycsaládos bungalótelep létesülhet. Miért ad ki a SZOT a Visegrád álló üdülőhajóra elő- és utóidényi beutalókat? (Lajtahansági Állami Gazdaság) Az állóhajó a Margitszigeten egyhetes csoportokban fogadja a vendégeket, két- és négyágyas hálófülkékben. A vidéki beutaltak között az 1963 óta működő hajószálloda sokáig vonzó volt, mivel az egyhetes üdülés alatt nemcsak színházba, múzeumba jutottak el, hanem bevásároltak a fővárosban és sokan még a rokonaikat, barátaikat is meglátogatták. Persze, ha a beutalók nem jutottak el a vidéki alapszervezetekbe, valóban kevesebb igénylő mutatkozott. A jegyelhelyezés nehézségeivel kapcsolatos észrevételeket figyelembevéve azonban jövő évtől kezdve az üdülőhajón nem március elejétől, hanem csak májustól várják a beutaltakat. Miért számolnak fel a fekete-fehér kisképernyős Junoszty televízió kölcsönzéséért díjat az üdülőkben? (HVDSZ) A SZOT-üdülők nagy társalgóiban és az úgynevezett tv-szobákban van televízió Az idén ősszel már mintegy húsz üdülőben videóberendezés is lesz. A vendégek között azonban mindig akadnak olyanok, akik a szobájukban szeretnék nézni a televízió műsorát, ők kölcsönözhetnek kisképernyős készüléket mindazon helyeken — új és korszerűsített üdülőkben —, ahol a szobákat központi antenna-csatlakozóval is felszerelték. Ingyenes kölcsönzés esetén nyilván mindenki igényt tartana a készülékre, ennyi tévét pedig érthetően nem tudnak megvenni az üdülők. A kéthetes kölcsönzési díj jelenleg 250 forint. Miért nem kapnak távozáskor úticsomagot a beutaltak? (MÁV, K. O. F. Békéscsaba) A felnőtt üdültetésben — ahol a személyenkénti napi élelmezési nyersanyagnorma 46,50 forint — tavaly óta megszűnt a távozási hidegcsomag, amelynek az értékét az előző napokon használják fel. Meg kell jegyezni, hogy a zöldség- és gyümölcsárakat figyelembe véve, igen nehéz választékos, minőségi és menynyiségi igényeket kielégítő étkezést biztosítani. Ezért az idén a vállalati üdülők döntő többsége már napi 50—52 forintot használt fel étkezésre. A SZOT-üdülők ezt nem tehették meg, hiszen köti őket a normatív előírás. Emiatt a távozási úticsomag értékének előzetes felhasználása is javította némileg az élelmezési normát. A tapasztalatok szerint a konzervekből álló úticsomag nem is volt igazán kedvelt a beutaltak között, és a vendégek nagy része megértéssel fogadta annak elmaradását. Végezetül arról is tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy az információs jelentések szerint a szakszervezeti tagság örömmel fogadta a bejelentést, miszerint a jövő évtől kezdve ismét két hetes lesz a családos beutalás. 7 Munkahelyi konfliktusok Ha meggyógyul az ember Egy kedves olvasónk azt fejtegeti hozzánk intézett levelében, hogy ha a dolgozó és vállalata valamilyen jogvitába keveredik, és esetleg több fórumon is szemben állnak egymással, ebből önmagában még nem következik valamelyik fél rosszhiszeműsége. Elképzelhető, hogy kölcsönösen meg vannak győződve saját igazukról, és „a bíróságok épp azért lettek kitalálva", hogy szakértelmükkel és tárgyilagosságukkal megnyugtatóan eldöntsék a vitás kérdéseket - írja. Mi sem gondoljuk másként, az esetek többségében valóban nem a presztízs, vagy éppen a másik fél érdekeinek kijátszása vezeti a vitatkozókat, bár kétségtelen, hogy érdekeik - az adott ügyben - legtöbbször ellentétesek. Az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat és M. Ferenc lakatos-hegesztő sokáig húzódó munkaügyi vitájában is legföljebb erről az utóbbiról van szó, de az eljárásban nem fedezhetők fel bármelyik fél hátsó szándékára, rosszhiszeműségére utaló mozzanatok. Megszűnt a járadék M. Ferencet foglalkozási betegségéből kifolyólag 1978. március 1-től rokkantsági nyugdíjas állományba helyezték. A vállalat elismerte, hogy a dolgozó állapota a foglalkozási betegség folyománya, s ezért önkéntesen kártérítési járadékot állapított meg részére, melyet a Nyugdíjfolyósító Intézet útján fizetett. Nem is akármilyen összeget, hiszen 1980- ban, amikor a rokkant nyugdíjas a járadékának felemelését kérte, a munkaügyi bíróság elutasította keresetét, mondván: a vállalat által folyósított járadék pótolja a a keresetveszteséget. Különös módon M. Ferenc állapotának javulásával kezdődtek a bajok. A társadalombiztosítási szerv — megállapítva, hogy a lakatoshegesztő már nem rokkant, és ismét eredeti munkakörében dolgozhat — a nyugellátás folyósítását 1981. április 30-tól megszüntette. A vállalat ahelyett, hogy a dolgozó személyi alapbérét, órabérét az időközben végbement változásokra való tekintettel rendezte volna — úgy próbálta keresetveszteségét kiegyenlíteni, hogy az órabérén felül havi 2790 forint járadékot fizetett számára. Három évvel később pedig arról értesítette M. Ferencet, hogy a járadék további folyósítása helyett május elsejével 2 forinttal felemeli az órabérét. Az intézkedés ellen a dolgozó a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, rámutatva, hogy ez a megoldás számára kifejezetten hátrányos, a járadék elmaradását az órabér emelése korántsem pótolja, s így jelentős kára mutatkozik. A döntőbizottság az érvek súlya előtt meghajolva további 1,70 forinttal emelte a lakatos órabérét, a járadék további folyósítására irányuló kérelmét azonban elutasította. E határozat ellen mind a munkáltató, mind a dolgozó keresetet indított a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon. A vállalat álláspontja szerint az mdb a hatáskörébe nem tartozó kérdésben döntött, amikor felemelte M. Ferenc órabérét, a dolgozó pedig a járadék folyósításának megszüntetését sérelmezte. A munkaügyi bíróság — így is fel lehet fogni — mindkét fél kérésének eleget tett. Ítéletében hatályon kívül helyezte a döntőbizottság határozatának a munkabéremelésre vonatkozó részét, a pert e vonatkozásban megszüntetve, s egyben kötelezte a vállalatot a havi 2790 forint járadék további folyósítására. Törvényességi óvás A munkáltató fellebbezése nyomán ítélkező Fővárosi Bíróság részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, nevezetesen a vállalatot a jövőre nézve havi 1637 forint járadék, 1984. május 1-ig visszamenően pedig egy összegben 15 ezer 217 forint kártérítés megfizetésére kötelezte. A járadék összegének kiszámításánál azt vette figyelembe, mennyi lett volna M Ferenc elérhető átlagkeresete 1981-ben, mennyire emelkedett volna az időközben történt bérfejlesztések folytán, s a kapott eredményt — levonva belőle a nyugdíjjárulékot — összehasonlította a dolgozó tényleges 1984-es keresetével. Talán nem is kell mondanunk, pontosan 1637 forint keresetveszteség mutatkozott. Az ítélet voltaképpen megfelelt M. Ferenc érdekeinek, más kérdés, hogy egy idő után, az esetleges további bérfejlesztésekhez képest, ismét keresetvesztesége jelentkezett volna. A Legfelsőbb Bíróság elnöke azonban a jogerős ítélet ellen törvényességi óvást emelt, s az eljáró legfelsőbb bírósági tanács az óvást alaposnak találta. Ennek megfelelően a Fővárosi Bíróság ítéletét, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és új eljárásra, új határozat hozatalára utasította a munkaügyi bíróságot. Ne érje károsodás A legmagasabb bírói fórum határozatának indoklásából kiderül, mit kellett volna tennie a vállalatnak, amikor a dolgozó ismét munkaképessé vált, s mit kell tenniük általában a munkáltatóknak hasonló esetekben. Az ugye magától értetődik, hogy az üzemi baleset következményeinek, vagy a foglalkozási betegségnek az elmúltával a dolgozót újból alkalmazniuk kell. (Az ismertetett jogvitában a vállalat ettől nem is zárkózott el.) Az újból való alkalmazás kötelezettsége azonban — húzza alá a határozat indoklása — nem csupán azt jelenti, hogy a munkáltató a dolgozót az eredeti munkakörében köteles foglalkoztatni; egyben olyan helyzetbe is kell hozni, mintha (a munkáltatót terhelő) üzemi baleset vagy foglalkozási betegség nem is érte volna. Más szóval M. Ferenc olyan személyi alapbérre jogosult, mintha nem is szenvedett volna foglalkozási betegségben, s ekkor — a járadékra való jogosultságának megszűnte ellenére — nem éri anyagi károsodás. Hogy ez forintban mennyit jelent, ezt tisztázzák (vagy talán már tisztázták is) a megismételt eljárásban. Kéri Tamás Szövegben és rajzban fővárosunkról kószálunk a régi Pesten „De jó lett volna akkoriban Pesten járni, amikor senki nem sietett, csak a lóvasút, a tavaszi séta nagy élmény volt, és esténként mindenkinek volt ideje a hold állását megfigyelni” — írta Krúdy a század elején. Ma még kevesebb időnk van városnéző sétákra, így aztán nem csoda, ha a mindennapi nagy rohanásban nem is vesszük észre, milyen gyönyörű, sokszínű, gazdag múltú fővárosban élünk. Egy francia költő írta, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk. Ehhez azonban meg is kell ismernünk, amire vágyunk. De vajon ismerjük-e Budapestet? Ha belelapozunk Búza Péter és Sajdik Ferenc Kószálunk a régi Pesten című könyvébe, alighanem nagyon sokan meglepődünk azon, mennyi mindent — ami érdekes, fontos, tanulságos — nem tudunk, vagy már elfelejtettük fővárosunk életéről, múltjáról. A szerzők — szövegben és rajzban — végigkalauzolnak bennünket térben és időben a Kossuth tértől az Erzsébet hídig, illetve a XVIII. századtól napjainkig. S ahogy a kíváncsi, nagy felkészültségű, vérbeli „idegenvezető” szerzőkkel egyre inkább belemerülünk az önfeledt barangolásba, fokozatosan fölfedezzük városunkat, s lépésről lépésre nő ámulatunk, mi mellett rohantunk el eddig figyelmetlenül, tudatlanul. Megelevenedik képzeletünkben az egykori Neugebäude kaszárnya hatalmas épületmonstruma, amely a mai Kossuth tértől a Deák Ferenc utcáig húzódott, vagy a Tüköry család legendás sörfőzője, a mai Vígszínház környékén, mellette a hajdan nagy népszerűségnek örvendő Neue Welt mulatóval, ahol a múlt század közepén a táncosnők teljesen pucéran , pontosabban egy szál álarcban ropták a táncot. Megtudhatjuk, hogy az Országház helyén állt Pest első vízműve, s a Széchenyi által alapított Pesti Sétatér Társaság a mai Szabadság tér déli oldalán — a reformkorban még vad pusztaság volt — gyönyörű sétányt és parkot létesített. Már-már mesébe illő, hogy a Bazilika helyén állt az első pesti „heccszínház”, ahol — meglehetősen bizarr ötlet alapján — felújították az ókori véres gladiátorviadalokat. Fény derül arra, hogy mit keresett — és fogyasztott! — a walesi herceg (a későbbi VII. Edward angol király) a volt király, a mai Majakovszkij utca 26. szám alatti pincében. Valószínűleg az is újdonság minden pesti számára, hogy a belvárosi telefonközpont helyén a szerviták temploma állt, s ebben temették el Pest utolsó remetéjét. Talán e néhány, véletlenül kiragadott példa is mutatja, valóban izgalmas szellemi kalandot jelent, ha Búza Péterrel és Sajdik Ferenccel tartunk közös múltidéző barangolásukon. A rendkívül élvezetes, szellemes stílusban megírt és illusztrált könyv feltárja előttünk gazdag, egyedülálló örökségünket i rányítja szemünket arra, amit látni és ismerni érdemes fővárosunk egy sajátos szeletének múltjából és jelenéből. Élményt nyújtó olvasmányról van szó, ezért ajánljuk minden fővárosunkat szerető, azt megismerni vágyó olvasó figyelmébe, a Panoráma sorozatban megjelent kötetet. F.S. Tanüzlet kereskedelmi főiskolásoknak A hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítésére tanüzletet nyitott szerdán Szolnokon a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, valamint a Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat. A megyeszékhelyen régóta hiányolt Delikát jellegű üzletben édességek, különböző kávék és kakaók, hazai és import italok, valamint konzervkülönlegességek kaphatók. A kereskedelmi egység vezetésével kapcsolatos valamennyi teendőt — az árubeszerzéstől az árusításon át az elszámolásig — a leendő üzemmérnökök látják el. Az új bolttal együtt a főiskola már három hasonló üzletet működtet Szolnokon, kereskedelmi vállalatokkal közösen.