Népszava, 1986. november (114. évfolyam, 258–281. sz.)

1986-11-14 / 268. szám

NÉPSZAVA 198­6. NOVEMBER 14., PÉNTEK Sport A pótvizsga nem sikerült - írják a görögök Mindent elölről kell kezdeni , de még ma! A gólképtelen játék az edzők csődje Kettős vereséget szenve­dett Görögországban a magyar labdarúgás. A Ta­nea című athéni lap cí­mével élve: a pótvizsga nem sikerült! Igen, a fut­ballvilágban jól mérik fel a helyzetünket, tudják, hogy a Mundialon történt bukást az Európa-bajnok­­ságon akartuk kijavítani. Múlt időben írom, mert most már azt hiszem - Komora Imre mondta így útban hazafelé a repülő­gépen -, rajtunk csak a csoda segíthet. A görögök elleni kettős ve­reséget azonban külön lehet választani abból a szempont­­ból, hogy míg a fiatalok csak egy nem létező sza­bály­tal­anság miatt, rosszin­dulatúan megítélt 11-essel kaptak ki, a felnőttek „lab­dába sem rúgtak”. Az egész mérkőzés folyamán talán há­romszor célozták meg az el­lenfél kapuját, s ebből egy­szer sikerült is bevenni a hálót. S történt mindez 270 perc alatt, hiszen három nemzetek közötti mérkőzést vívott idén ősszel a magyar válogatott. Az összesített 3— 1-es gólarány pedig egyér­telmű vádirat a csatárok el­len. Csatárok nélkül nem lehet győzni! — ismételgette ke­serűen a szövetségi kapitány, aki pedig támadójátékra dol­gozott ki taktikai utasítást, de „mindenki egy sorral hát­rább játszott”, ahogy ezt Ko­mora Imre is látta Athén­ban. S hogy ebben csak az játszott-e szerepet, hogy Daj­kát nem állíthatta be, vagy más, azon kár merengeni. De tény, hogy a kispesti közép­csatárral a középpályánk és a támadójátékunk is ered­ményesebb lehetett volna. De nem volt! Idézem az Etnos című lap tudósítóját, aki a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón meg­jegyezte: „a magyar labda­rúgás mindig a támadójáté­káról, a csatárairól volt hí­res, most pedig egyetlen gól­veszélyes játékost sem tudott felmutatni a két EB-selejte­­zőn”. Valóban nincsenek csa­táraink, legfeljebb ak­kor, ha a számozást nézzük, vagy a taktikai feladatot hallgatjuk meg „Ne csodálkozzon senki, ha a védelem állandó stressz alatt áll, mert a középpályá­sok nem tudják tartani és előre továbbítani a labdát, inkább ők is hátrajönnek bekkelni. De így soha nem fogunk gólokat rúgni, és nem tudunk nyerni!" — fakadt ki teljesen jogosan Szendrei, a válogatott kapusa, aki mérkőzésről mérkőzésre a magyar remények utolsó „vára”. Ha ő beenged egy gólt, akkor szinte minden veszve van. „Azt hittük, hogy ha az első fél órában nem kapunk tőlük gólt, ak­kor majd beindul a csapat. A magam részéről megtet­tem, amit tudtam, de miután elengedték a szélsőt, aki rá­adásul olyan rafinált volt, hogy kivárt, és ezzel a rö­vid sarok őrzésére kénysze­­rített. S amikor lövés he­lyett beadott, akkor már csak késve vetődhettem ki... Ta­lán, ha hamarabb vetődök, elérem. Hát ilyen a kapus­sors. Ezt a csatárok soha nem fogják megismerni...” Az önkritikus hang jelle­mezte a két védőjátékost, Garabát és Róthot is. „Sze­mérmetlen bátorsággal for­dult ki közülünk Anasztopu­­losz, álmodni sem mertük volna, hogy ezt kockáztat­ja ... Bejött neki!” — bosz­­szankodott Garaba, aki egyébként — Nagy Antallal, Róthtal és Szendreivel együtt — a dicsérhető játékosok közé tartozik. Igazán nem rajtuk múlott az újabb vere­ség. A középpályások és a csatárok pedig eközben hall­gattak. De mit is mondhattak vol­na?!... Pedig volna mit­­mondani, mert amit a görög kolléga kérdezett, azt meg kell vála­szolniuk elsősorban a magyar edzőknek is. Végül is nem újságból, hanem a szakem­berek oktatásából tanulnak labdarúgóink. De ha nem bátorítják őket a támadójá­tékra, a góllövésre, akkor nem is fognak kapura lőni, mert félnek a felelősségtől. S ez már nem is meglepő számomra, mert alig látok olyan edzést, ahol a játéko­sok mozgó labdából rúgná­nak kapura, tizet, húszat, százat, amennyit mi gyako­roltunk annak idején gye­rekkorunkban. S hogy ez nem ördöngösség, azt ott az athéni olimpiai stadionban is tapasztalhatták a nézők. Csak éppen, aki a két ka­pust „kitömte” az edzésen, az Mecseki doktor volt, meg Tóth Kálmán gyúró, ők vol­tak, akik bemutatót tartot­tak a góllövésből. Csak a csa­tárok, azok nem találták a kaput... Magyarázatért, persze, nem kell messzire mennünk. Amíg az edzők kiválasztása nem eléggé megfontolt, s a szövetség pedig megengedi a „kölcsönös megegyezéssel” történt idény közbeni edző­cseréket, egyetlen szakember sem mer távlati munkába kezdeni, hanem a mának élést választja. Ez pedig egyenlő a labdarúgás rákfe­néjével a — csak gólt nem kapni! — játék gyógyítha­tatlan betegségével. S ezért a szövetség edzőtestülete egyszemélyben és összességé­ben is felelős. A sokat emlegetett Pus­kásék idejében az „eggyel több gólt lőni” elv uralko­dott. Ők tudtak kapura lőni (ha akartak ...), s képesek voltak bármilyen állásból megfordítani az eredményt. Legalábbis ez volt rájuk a jellemző, még ha a világbaj­noki címet nem is sikerült elhódítaniuk. De a futball­világot megleckéztették! Pedig ugyanabban az or­szágban nőttek fel, mint a maiak, akik erőtlenek, puhá­­nyok és — indokolatlanul — anyagiasak. S hogy ilyenek lettek, ne csak ők szégyell­jék magukat, hanem egyesü­leti vezetőik is, akik ebben partnerek. Kettős vereséget szenved­tünk, de ennél sokkal többről van szó, mert hiszen ha időnként nyernénk is, akkor beleférne. De amíg az edzők és a klubok vezetői nem áll­nak hivatásuk, feladatuk magaslatán, addig a magyar labdarúgás ott marad a mélyponton, ahol most van. Mindent elölről kell kezde­ni. De még ma! Vándor Kálmán A kép is híven mutatja: a görögök egy fejjel felettünk vannak TELEFOTO / MTI Külföldi Képszerkesztőség Tízezer forintért? A hollandok elleni buda­pesti vereség után csak a győzelem jelenthetett si­kert labdarúgó-válogatot­tunknak az F­B-selejtezőn. Már tudjuk, hogy a csa­patunk kikapott Athén­ban. Akik figyelemmel kísérték az elmúlt idő­szak eseményeit, talán nem lepődtek meg az eredményen. Annál meg­lepőbb az MTI híre, mely szerint labdarúgóinkat döntetlen esetén is pré­mium, mégpedig tízezer forint illette volna meg. A közvélemény öröm­mel vette tudomásul, hogy az előre kitűzött prémium összege ma már nálunk sem titok. A má­sutt bevált gyakorlat al­kalmazásában viszont már nem vagyunk követ­kezetesek, mert a profi játékosokat — ahonnan a példát vettük — csak a sikerként elkönyvelhető eredmény elérésében te­szik érdekeltté!... Alakul az MLSZ új elnöksége Formabontó esemény színhe­lye volt csütörtökön a Magyar Labdarúgó Szövetség: ezen a napon rendezték meg annak a választásnak az első fordu­lóját, amely az MLSZ új el­nökségét alakítja ki. Somogyi Jenő, az MLSZ elnökének és Páncsics Miklós főtitkárnak üdvözlő szavai után csütörtökön először az NB I-es szakosztályok dele­gátusai szavaztak, és válasz­tották meg — két fordulóban — azt a két jelöltjüket, akik helyet foglalhatnak az elnök­ségben. Az élvonalbeli klubok képviselői közül ez a megtisz­teltetés Hargitai Károlyt, a Ferencváros, illetve Szániel Jánost, a Rába ETO ügyve­zető elnökét érte. A harmadik legtöbb szavazatot kapott de­legátust, a PMSC-t képvise­lő Kincses Tibort póttagnak választották meg. Az NB II-es szakosztályok delegátusainak szavazatai alapján Losonci Flóriánt, a Csepel szakosztályvezetőjét és Ferenc Gyulát, a Salgótar­ján ügyvezető elnökét válasz­tották az MLSZ elnökségé­nek tagjai közé. Dorotovics Gusztáv, a Metripond SE tár­sadalmi elnöke az MLSZ pót­tagja lett. Jótékony célú gálaest Jótékony célú gálaestet ren­deznek a Budapest Sport­­csarnokban december 3-án, szerda este 7 órakor. Számos ismert művész és sportoló lép fel, így többek között Nagy Bandó András, Görbe Nóra, a Dolly Roll, Papp László és Albert Flórián is. A műsorvezető Stefanek Gertrud vívónő és Vass Ist­ván Zoltán rádiós riporter lesz. A szereplők tisztelet­díját és az est bevételét a Sportsegély számlájára utal­ják át. Jegyek 100 forintos egység­áron vásárolhatók a Buda­pest Sportcsarnok pénztárai­ban, az ORI és a Magyar Média jegyirodájában, a Sportpropaganda Vállalatnál és a Színházak Központi Jegyirodájában. Rövid hírek # A jövő heti budapesti labdarúgó-teremtornára Peru is jelentkezett, így a nyolcas mezőnyben csak az A-válo­­gatott szerepel részünkről. # A párizsi Lidóban, a hagyományoknak megfelelőn, az idén is átadták a labdarú­góknak az aranylabdát, az aranycipőt, valamint a Mun­­dial gólkirályságáért járó el­ismerést, további aranyci­pőt. A megjutalmazottak: Maradona, a világbajnokság legjobb játékosa, Lineker a vb gólkirálya, van Basten pe­dig Európa aranycipőse lett 37 góljával. A legjobb klub: a Real Madrid.­­ Két Maradona is helyet kapott a pánamerikai játékok selejtező tornájára készülő argentin válogatott keretben. A mexikói világbajnokság szupersztárja, Diego Mara­dona mellett beválogatták 17 éves öccsét, Hugo Maradonát is. Az Argentinos Juniors játékosa a 18 tagú keretben a legfiatalabb. Kiküldött munkatársunk telefonjelentése Szófiából Balázsfi ezüst- és bronzérmet is nyert Abadzsijev a bolgárok siiker­­edzője csütörtökön a lelátón ült. És ráadásul civilben. En­nek ellenére nem viselked­hetett magánemberként, mert nem csak a gratuláló honfitársak vették körül, ha­nem az újságírók is. Egyre arról faggatták, mi a bolgár sikerek titka? Nem tudom mit válaszolt erre Abadzsi­jev, de az tény, hogy a vi­lágbajnokság eddig eltelt idejében hiába jelölt meg két csoportot a nemzetközi szö­vetség, A és B kategóriát, gyakorlatilag mégis három volt, mert­­ a bolgárok kü­lön klasszist képviseltek, csak akkor kezdték el a ver­senyzést, amikor a többiek már befejezték. Csütörtökön nem volt bol­gár versenyző a dobogón, helyüket ezúttal a szovjetek és a magyarok vették át. Legalábbis résztvevői vol­tunk ennek a külön kategó­riának, hiszen Balázsfi Zol­tán szakításban 185 kilo­grammal ezüstérmet szerzett, összetettben pedig 392,5 kg­­mal országos rekorddal bronzérmesként végzett. Ugyanúgy 10 kilóval javítot­ta meg a magyar csúcsot, mint egy nappal azelőtt Bor­si László. Balázsfi egyébként három­szor javított ezen az estén magyar rekordot, egyszer szakításban, kétszer össze­tettben. S ha 21 dekával könnyebb lett volna a test­súlya, akkor Szófiában már aranyérmest ünnepelhettünk volna. Ugyanis a győztes, Anatolij Hrapatij, csakúgy, mint Balázsfi, 185 kg-ot sza­kított, de 89 kiló 30 deka volt, míg Balázsfi 89 kiló 50 dekás testsúllyal vágott neki a versenynek ... Balázsfi, ha nagyobb ön­bizalommal lép a szófiai do­bogóra, talán szintén arany­éremmel fejezhette volna be a szakítás küzdelmeit. Amb­rus László vezető­edzőnek ugyanis szinte veszekednie kellett Balázsfival, hogy haj­landó legyen 175 kilogram­mon elkezdeni a szakítást, mert a magyar versenyző legszívesebben 170 kilón kez­dett volna. Ezzel szemben a 175, a 180 és a 185 kilogram­mos szakítás i­s egyaránt szé­pen sikerült Balázsfinak, úgy, hogy a szakértő közön­ség, amely a bolgár verseny­ző távollétében ezúttal nem töltötte meg a lelátókat, megtapsolta a magyar fiút. Buda Attila a szakításban 170 kilogrammal a 6. helyen végzett, tehát újonc verseny­zőnk szépen mutatkozott be Szófiában. A lökésben már elkezdő­dött egy kicsit a taktikázás. Balázsfi 200 kilogrammon kezdett, majd sikerült szá­mára a 207,5 kg is, így a 200 kiló kilökésével már máso­dik országa­ csúcsát érte el összetettben­'207,5-del pedig a harmadikat. A 210 kilo­gramm azonban nem sike­rült, így összteljesítménye 392,5 kg lett, és őt csak a szovjet Szolodov, aki ezüst­érmes lett (407,5 kg) és az aranyérmes Hrapatij előzte meg (412,5 kg). Lökésben vé­gül Balázsfi Zoltán a 6., Bu­da Attila a 7. helyen vég­zett. A magyar tábor, Hegedűs Miklós főtitkárral az élen, rendkívül örült a sikernek, hiszen Balázsfi eredménye — legalábbis a háromszoros rekord javítás — amolyan bolgáros teljesítménynek számít. Az országos csúcson 10 kilót emelni, bizony, nem gyerekjáték. A magyar mérleg tehát csütörtökön szakításban egy ezüst-, összetettben egy bronzérem. Pénteken követ­kezik Szanyi Andor, akitől a magyar szakvezetők még en­nél is többet remélnek. Mel­lette Bökfi János lép a szó­fiai dobogóra. Mindenesetre erre utal az, hogy a súlyeme­lő-szövetség főtitkára péntek estére a szófiai Budapest ét­terembe vacsorára hívta meg az újságírókat. Reméljük, jó hangulatban töltjük el az estét. Lepies György Eredmények: 90 kg: világbajnok Hrapa­tij (Bulgária) 412,5 kg (185, 227,5), 2. Szolodov (Szovjet­unió) 407,5 kg (180, 227,5), 3. Balázsfi 392,5 kg (185, 207,5), ... 7. Buda 375 kg (170, 205). FORMA—1-ES KARAMBOL Az idei már véget ért, a jövő évi körül egyelőre csak a szokásos „előviharok" dúlnak, mégis történt egy For­ma—1-es karambol. Sajnos, a Hungaroringen... A pil­lanatnyi helyzet szerint ugyanis 1987-ben, augusztus 23-án kerül sor a Magyar Grand Prix-re. Szemben az idei augusztus 10-zel... Az ok, bár nem verik nagy­dobra, közismert: 1986-ban a mi vb-futamunkat, amely minden várakozást felülmúló közönségsikert aratott és rekordpublikumot vonzott, egy héttel követte a hagyo­mányos Osztrák GP Zeltwegben. A korábbiakat meg sem közelítő érdeklődés előtt, ami egyenlő a ráfizetés­sel... Ezek után nyilván mozgásba lendültek a For­ma–1 világának „hiáttérdiplomatái”, s jön a csere: jö­vőre előbb lesz Zeltwegben futam, utána nálunk. Mert, aki az egyik show-ra elmegy, nem biztos, hogy ott lesz a másikon (így volt az idén is ...). És van még egy bök­kenő, ami nem is olyan apróság, mint első pillantásra látszik. Nevezetesen: bár a naptárban kétségkívül piros betűs „vasárnap", 1987. augusztus 23. nálunk egyszerű hétköznap lesz, a jövő esztendő egyetlen napváltozása következtében. Mert nálunk augusztus 21-én, pénteken lesz vasárnap... " Ez azonban, nyilván, nem izgatja a Forma—1-et irá­nyító testületeket, ők ragaszkodnak, mint mindig és mindenki esetében, a vasárnaphoz. A honi ügyeket in­téző Forma—1 GT illetékesei megnyugtatási szándék­kal, érdeklődésemre annyit közöltek: a dátummódosítás — ez gyakorlatilag egyet jelentene az augusztus 9-i ren­dezéssel — ügyében még zajlanak a tárgyalások. Ame­lyek eredménye, enyhén szólva, kétséges. De talán nem árt jó előre gondolkodni a konfliktus lehetséges megoldásán, netán valamilyen kompromisz­­szumon ... Serényi Péter: ✓ Ixe^ $evuV'á VáV'aVa* '0Ssl&£* xW pályakezdő, illetve gyakorlattal rendelkező gépész-, villamos- és irányítástechnikai mérnököket, üzemmérnököket. Technikusok is jelentkezhetnek. Angol és/vagy német nyelvismerettel rendelkezők előnyben. Havi jövedelem - a végzettség és gyakorlati idő függvényében­­ pályakezdők esetében 6000—8500 Ft között, gyakorlattal rendelkezőknél 7000—11 000 Ft között. A rekonstrukciós munkák helyszínén egyéni elhelyezést biztosítunk. JELENTKEZÉS: a vállalat személyzeti és oktatási osztályán írásban, Budapest V., Széchenyi-rkp. 3., vagy telefonon: 325-328. 15

Next