Népszava, 1986. november (114. évfolyam, 258–281. sz.)
1986-11-29 / 281. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! , szombat, 1986. november 29. ■ 114. évfolyam, 281. szám ]áta 2,20 forint A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Órák a piacon Kivittem nyolc órát a piacra. Darabját 7 forint 80 fillérért eladtam. Ez nem most volt, hanem 15 éve. És nem kvarcórát vittem ki. Hanem nyolc órányi munkaidőt. Akkor még egyik héten ötször, másik héten hatszor. Nem voltam túlfizetve? A kezdő műszerésznek akkoriban ennyi dukált. A „haladónak” pedig 12—13 forint, így értékelte akkor a piaci az időt. A meglett szakik perceit, óráit bő másfélszer többre becsülte, mint a zöldfülűekét. Jókora különbség, mégsem nagyon éreztem magam becsapva. Mert nemcsak a perceket és a forintokat számoltam, s vetettem össze. Hanem azt is, hogy a nyolc óra alatt ki mekkora teljesítményt nyújt. Úgy mértem föl, hogy az első hónapokban — nemcsak az én hibámból — napi két, három, jó esetben négy órányi teljesítménnyel rukkoltam ki. Ugyanakkor a „mesterek” — jól szervezett trafógyártásban — napi hat, hét, olykor hét és fél órányi produkcióval is előálltak. Ekképpen osztva, szorozva mindjárt tűrhetően megfizetett dolgozónak érezhettem magam. Az időmet olcsón elkótyavetyéltem ugyan, de ami szellemi, testi erőfeszítésem hasznot hozott, azt — helyi mércével mérve — busásan hálálta meg a piac. Meghálálta volna-e jobban, ha az adott idő alatt több erőfeszítést, töprengést, verítéket kínálok föl? Utólag kideríthetetlen. Határozott, fizetőképes kereslet nem mutatkozott, így az áru, a teljesítmény létre sem jött. Ugyanakkor megtorolta-e a piac, ha három, négy órai produkció helyett csak kettő, vagy annyi sem mutatkozott a kínálatban? Nem. Álmos egykedvűséggel azt is a szokott módon honorálta, összekeveredett az időpiac és a teljesítménypiac. Merev, érzéketlen közeg jött ki belőlük. Azóta persze megpróbáltuk őket különválasztani. Megkülönböztetve egymástól a jelenléti díjat és az asztalra ténylegesen letett teljesítmények differenciált megfizetetését. A próbálkozás csak részsikereket hozott: összeragadt, egymásba gabalyodott két dolog a gazdaság legfontosabb alkotórészeiben, a fejekben. Nehezen fogadjuk el, hogy a piac valamelyest megváltozott. Kevésbé díjazza az időt, sőt még a teljesítmények között is válogat. Megengedheti magának: egyre inkább ő diktál. Azt várja, hogy produkáljunk is a rendben eltöltött munkaidő alatt. Erőltessük meg az eszünket, kezünket, működjünk együtt, csipkedjük magunkat, ha kell, másokat is noszogassunk, bosszankodjunk, legyintésünk — és kezdjük újra. Sőt: kezdjünk újat. Mert előadódhat, hogy ami eddig szorgalmas, precíz munka árán sikerélményt és pénzt hozott, ma — a munkálkodó hibáján kívül — fölöslegessé vált. Újszerű emberpróbáló teljesítményre, átállásra, a szokatlan vállalására is szükség lehet. Megtérül-e? Élénkebben jutalmazza-e a piac a nagyobb, a korszerűbb produkciót, mint korábban? A választ a valóság adja meg. Előtte ki kell vinnünk a piacra nyolc órát. Jó minőségű teljesítménnyel. Molnár Pál Mihail Gorbacsov befejezte indiai látogatását Sajtóértekezlet Új-Delhiben • Közös közlemény a tárgyalásokról Rácz Péter, az MTI tudósítója jelenti: A most véget ért szovjetindiai csúcstalálkozó új távlatot és magasabb szintű együttműködést jelző mérföldkő a kétoldalú viszonyban, s egyúttal tükrözi azt a felelősségérzetet, amellyel a két ország azonos alapállásból megközelíti a világ legégetőbb gondjait és orvoslásuk lehetőségeit. Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi pénteken közös sajtóértekezleten értékelte eképpen a négynapos tárgyalások eredményeit. Az SZKP KB főtitkára az indiai kormányfő meghívására tett látogatását befejezve pénteken Új-Delhiből visszatért Moszkvába. Mindketten rendkívül hasznosnak, elmélyültnek és baráti légkörűnek nevezték a csaknem tízórás négyszemközti tárgyalássorozatot. Nagy munkát végeztünk, reméljük, hogy a kölcsönös bizalom és megértés jellemezte találkozónk nem volt hiábavaló mind kapcsolataink, mind a nemzetközi helyzet egésze szempontjából — mondta Mihail Gorbacsov. Radzsiv Gandhi a csütörtökön kiadott delhi nyilatkozatot történelmi fontosságú okmánynak minősítette. Közölte, hogy az aláírt gazdasági és műszaki megállapodás — amely nagyszabású beruházásokat irányoz elő 1,5 milliárd rubeles szovjet hitelkerettel — a legnagyobb méretű együttműködési egyezmény a két ország kapcsolatainak történetében. Gorbacsov kijelentette, hogy a tárgyalások témaköre is jelezte azt a felelősséget, amelyet a Szovjetunió és India érez a leszerelés, a biztonság és a fejlődés összefüggő kérdéseinek megoldására. (Folytatás a 3. oldalon) ENSZ-felhívás A világűr békéjéért Ausztria javaslatára határozatban szólította fel az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottsága az államokat — különösen azokat, amelyek jelentős űrkutatási eszköztárral rendelkeznek —, hogy akadályozzák meg a fegyverkezési verseny kiterjesztését a világűrre. Francia diáktüntetések Feszült légkörben, újabb diáktüntetés nyomása alatt kezdte meg a francia nemzetgyűlés a felsőoktatási törvénytervezet vitáját. Az 1968 óta legnagyobb megmozduláson ötezer diák követelte a javaslat visszavonását. Szerte Franciaországban ülősztrájkokat, tüntető meneteket szerveztek. A diákmozgalom részsikerének ítélik, hogy a nemzetgyűlés néhány óra után a szociális és kulturális bizottság elé utalta vissza a javaslatot. A vita így csak napok múlva folytatódik. Chirac miniszterelnök vasárnap a televízióban nyilatkozik a diákmozgalomról. Gáspár Sándor beszéde a varsói televíziógyár munka Bizottságokban folytatta munkáját a lengyel szakszervezetek kongresszusa Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti. Bizottságokban folytatta munkáját pénteken a lengyel szakszervezetek kongresszusa. A 12 bizottság mindegyike egy-egy varsói gyárban tanácskozott, a helyi szakszervezetek képviselőinek jelenlétében. A legnagyobb érdeklődés az 1. számú, a gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottság munkáját kísérte. Az itt felszólaló küldöttek a gazdaságirányítás korszerűsítésének szükségességéről, a gazdasági reform továbbfejlesztésének fontosságáról beszéltek. Szorgalmazták a teljesítmények növelésére ösztönző, hatékony bérrendszer kidolgozását. Élénk eszmecsere folyt a szociális kérdésekkel foglalkozó bizottságban is, ahol javasolták a jelenlegi nyugdíjrendszer módosítását, annak az elvnek a következetes megvalósítását, mely szerint a nyugdíj nem juttatás, hanem munkával szerzett jog. A késő este véget ért plenáris ülésen a küldöttek döntöttek az új országos tanács összetételéről és módosították az alapszabályzatot. A kongresszusra érkezett külföldi küldöttségek a pénteki napon varsói üzemekbe látogattak, ahol találkoztak a szakszervezetek és a munkáskollektívák képviselőivel. A magyar küldöttség Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének, a Szakszervezeti Világszövetség elnökének vezetésével a varsói televíziógyárba látogatott. Gáspár Sándor beszédében pozitívan értékelte azt az utat, amelyet a lengyel szakszervezetek az elmúlt években, a mostani kongresszusig megtettek. Úgy értékelte, hogy a lengyel szakszervezetek megtalálták helyüket a lengyel társadalomban. Helyesen értelmezik a párt, a kormány és a szakszervezetek közötti munkamegosztást. A magyar szakszervezeteknek a lengyel mozgalom gondjaihoz hasonló gondokkal kellett megküzdeniük, ezért is közelednek érdeklődéssel és megértéssel mindahhoz, ami Lengyelországban történik. A pénteki sajtó hozta nyilvánosságra a kongresszus csütörtökön elfogadott határozatát, melyben a különböző társadalmi rendszerben tevékenykedő szakszervezetek európai kongresszusának összehívását javasolják. Ugyancsak elfogadták azt a felhívást, amely szorgalmazza a világ valamennyi szakszervezeti mozgalmának együttműködését a fegyverkezési hajsza megállításáért, a világbéke megvédéséért folyó közös harcban. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, pénteken az esti órákban hazaérkezett Varsóból, ahol részt vett a lengyel szakszervezetek kongresszusán. Fogadtatásán megjelent Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete. DECEMBERI ÁTADÁS A 43. Számú Állami Építőipari Vállalat 1986-ban 675 lakást épített Gazdagréten, és december közepéig újabb épület műszaki átadását tervezi, ahová közel 250 család költözhet majd. Az év végéig várhatóan megtörténik az 1013-as jelű épület műszaki átadása is; már folynak a szakipari munkák. A 43-as 1987 első felében befejezi munkáit ezen a területen, utána az alvállalkozókon a sor. Tapolcsányi Éva felvételei