Népszava, 1986. december (114. évfolyam, 282–307. sz.)

1986-12-10 / 290. szám

NÉPSZAVA 19­86. DECEMBER 10., SZERDA Sport Futball-parlament a Budapest Kongresszusi Központban Van erőnk, hogy felemelkedjünk és újra örömet szerezzünk az embereknek Somogyi Jenő, az MLSZ elnöke amnesztiát ígért az eltiltott labdarúgóknak 1987. január 1-jére Virágok, köszöntő szavak, sirámok és remények. Ezek jegyében került sor kedden a Budapest Kongresszusi Központban, a magyar labdarúgás „parlamentjének" egynapos ülésére, amellyel a Magyar Labdarúgó Szö­vetség — az új elnök, Somogyi Jenő megállapításával élve — húsz­­évet késett. A futball szerelmeseinek ta­nácskozása megmozgatta a „kerek bőr” hazai világá­nak minden rétegét, s közel ezer embert vonzott az ülésterembe. A megütött hang semmit nem volt sértő, sőt, az MLSZ új elnöke megmutathatta a sportágnak gondolkodásmódját, színes, szinte kínosan találó be­szédmodorát. „Ki korán kel, hosszú ér­tekezletet fel!” — tréfásan így vezette be másfél órás programbeszédét, amelyben a pozitív és a negatív ele­mek egyformán jelen voltak, mégis a derűlátást sugároz­ták szavai. „Én gazdasági ember vagyok, tudom, ho­gyan kell nekivágni új célok­nak, s azt szeretném, ha a mai naptól közös nyelven be­szélnénk a zöld gyep körül!” Ez a mondat már egyma­gában hitet ébresztett a je­lenlévőkben, mert magabiz­tosságot, határozottságot és — mint székfoglaló beszédé­ből a továbbiakban kiderült — tökéletes helyzetismeretet tükrözött. Miután megállapí­totta, hogy a mi kis futball­világunkban eddig mindenki a maga kis kenyerét sütöget­te, megígérte, hogy „ha a jö­vőben együtt sütünk egy nagy cipót, akkor mindenki­nek nagyobb szelet jut majd belőle, s a kenyér elég lesz mindenki számára!". Somogyi Jenő több ízben is hangoztatta a közös nyelv szükségességét, az elvi egysé­get, a megvitatott és vállalt módszerek végigvitelét, s a fejlődési készség alátámasz­tására ismét egy ,,csattanó­val” szolgált: „Ez az MLSZ nem a régi, de nem is a jövő évi!”. S aztán kifejtette, hogy ezzel a tanácskozással, persze, nem lehet mindent egy csapásra megoldani, de ha a sportág elkötelezettjei az MLSZ új elnökségét a „szövetségesek szövetségének” tekintik, akkor hamarosan „rend lesz a pályákon, az öltözőkben és az íróasztalok mellett, akárcsak a fejek­ben!”. Beszélt a magyar labdarú­gás legjellemzőbb tulajdon­ságáról, nevezetesen arról, hogy se győzni, se veszíteni nem tudunk, de mindig fet­­rengünk, akár az örömtől, akár a szenvedéstől. „A lab­darúgás csodálatos játék, de­­ üzlet is! A legnagyobb szórakoztató iparág! S ezt a lehetőséget mindeddig nem használtuk ki olyan kamato­­zóan, mint sok más ország­ban tették. Mert bárhogy szó­rakozott is a vendég, jövő szombaton ismét visszatér!” Ebből az alapállásból vizs­gálta és kereste azt, hogy a mexikói kudarcból mit lehet profitálni. Aztán gyorsan el kell felejteni a rosszat, s csak a jövőbe nézni! A bizakodó hangba azon­ban itt-ott elgondolkoztató, ijesztő szavak is vegyültek. Például, elmondotta, hogy az elmúlt hat évben 30 száza­lékkal csökkent a csapatok és ezzel a labdarúgók száma is. „A gyanús eredmények elriasztották a nézőket, mert a szurkolót nem lehet , vagy csak nagyon nehezen és időlegesen —, becsapni. A bundaszag körüllengi a pá­lyákat. S ezért ki kell mon­danunk: a morális állapot rosszabb, mint a szakmai helyzet!” Hangoztatta ismét, amit már korábban, a beiktatása­kor elmondott: „Az öltözőből jöttem az MLSZ-be, s jól tu­dom, hogy a futballt világ­szerte pénzért játsszák. De máshol­­ jobban osztják szét!” Mindjárt meg is mondta, hogy mit ért ezen: „Túl szé­les a magyar labdarúgás fi­zetett piramisa, ennyi pén­zünk nincs! A jelenlegi in­tézményrendszer nem képes a jó szabályozásra, a sport­gazdaság elmaradt a gazda­sági mechanizmusunktól, pe­dig arra már az egész világ felfigyelt! A klubok jelzéseit figyelembe kell venni, annál is inkább, mert saját pén­zünk és becsületünk forog kockán!” „Bizalomért bizalmat kérek cserébe” — mondotta, s aztán részletesen kitért a szakbi­zottságok teendőire. Elmon­dotta, hogy az ősszel eltiltott játékosok, valamint a jövő évben lejáró büntetések mind amnesztiában részesülnek 1987. január 1-jén. De a jö­vőben sokkal nagyobb szi­gorral lépnek fel a vétségek elkövetőivel szemben. A fe­gyelmi tárgyalások nyilváno­sak lesznek, hogy semmi kétség ne férhessen a sport­ág és az egyesületek tiszta­ságához, a bajnokság sport­­szerűségéhez. A gyors szakmai felemel­kedés érdekében szólt az utánpótlás fejlődését gátló rossz átigazolási rendről, a szándékos durvaságok meg­torlásáról, az ösztönzési rend felfrissítéséről, az ifjúsági edzők és a diáksportkörök felkarolásáról, és persze a közönségről, amelyet­­ ki kell szolgálni: „A jegysze­dőktől kezdve, a minősíthe­tetlen közművek átalakítá­sán át a pályáról való távo­zásig! S akkor majd lehet helyárakat is emelni!” A legközvetlenebb tenni­valók között említette meg a magyar bajnoki mérkőzések újbóli szerepeltetését a totó­ban, az MNK rangjának helyreállítását, az NB I. és II-es liga életre hívását, a szakosztályi önállóság meg­valósítását, a játékosbizott­ság megalakítását, s a pályá­kon a teljes sportszerűség megteremtését, hadat üzen­ve a szándékos durvaságnak és a tiszteletlen hangnak! „Van erőnk, hogy felemel­kedjünk, s új válogatottal, új emberekkel, új szellemben, újra örömet szerezzünk az embereknek!” — fejezte be beszédét Somogyi Jenő. A hozzászólások sorát Ba­ráti Lajos kezdte, s egymás után emelkedtek szólásra a hazai futballvilág hírneves személyiségei, edzők, játéko­sok, volt kapitányok, megyei labdarúgó-szövetségi vezetők, klubelnökök, szövetségi ve­zetők, játékvezetők, valamint Tibor Tamás, az ÁISH el­nökhelyettese, aki Deák Gá­bor államtitkár társaságában vett részt a tanácskozáson. A sokoldalú — ismert és újszerű — javaslatokra fo­lyamatosan visszatérünk, mert egy-egy hozzászólás bár legfeljebb tíz percig tartott, de tartalmában sokkal töb­bet mondott. A magyar futballparla­­ment ülése a délutáni órák­ban ért véget. Vándor Kálmán A Belvárosi Közért Vállalat 1987. III. 1-től 3 évre bérbe adja a következő üzleteit V. KERÜLETBEN: 5429. Múzeum krt. 23-25., élelmiszer-csemege. VI. KERÜLETBEN: 6126. Munkácsy M. u. 33., húsbolt. 6303. Szondy u. 42., baromfibolt. 6436. Majakovszkij u. 80., élelmiszer-csemege. 6442. Nagymező u. 21., élelmiszer-csemege. 6817. Izabella u. 65., tej, tejtermék. 6834. Hajós u. 24., tej, tejtermék. 6502. Szondy u. 84., zöldség-gyümölcs. VII. KERÜLETBEN: 7143. Garay téri csarnok, húsbolt. 7435. Dembinszky u. 7., élelmiszer-csemege. 7459. Dózsa Gy. út 44., élelmiszer-csemege. 7450. Tanács krt. 1., élelmiszer-csemege. A PÁLYÁZATOKAT 1987. I. 9-IG KELL BENYÚJTANI A VÁLLALAT KÖZPONTJÁBA (V., ALPÁRI GY. U. 18., 1373 BP, PF.: 585.). Versenytárgyalás 1987. I. 19-én, 15 órakor lesz a vállalat központjában. Tájékoztató adatokat a vállalat beruházási osztályán Sós Jánosné hálózatszervező ad (Bp. VII., Klauzál u. 10., fsz., tel.: 222-782). Ilijevszki bombát robbantott..* „Tomas Tomasevics, Petar Kosztovszki, Gojko Zec, Hugo Rusevljanin, Goce Po­pov és Branko Bulatovics maffiaként tevékenykednek a jugoszláv labdarúgásban” — jelentette ki Sztojan Ili­jevszki, az ismert jugoszláv FIFA-bíró. — Gojko Zec, a belgrádi Crvena Zvezda és az OFK Beograd volt edzője és Hu­go Rusevljanin, az újvidéki Vojvodina elnökségi tagja pénzt ajánlott fel nekem, ha mérkőzéseiket számukra kedvezően vezetem — mon­dotta Ilijevszki. — Az OFK Beograd—Rijeka mérkőzés előtt (1982-ben játszották) Gojko Zec 10 000 USA-dol­­lárt kínált, ha „megfelelően” bíráskodom. Hugo Rusevlja­nin ugyancsak nagy össze­get ajánlott fel arra az eset­re, ha „segítek" a Vojvodi­­nán. A zágrábi Dinamo és a belgrádi Crvena Zvezda 1985. május 8-án lejátszott jugoszláv kupadöntője előtt a zágrábiak 50 000 nyugat­német márkát ajánlottak, ha az ő javukra vezetem a meccset. Tomas Tomasevics 25 000 nyugatnémet márkát kért tőlem annak fejében, hogy rajta maradjak a FI­­FA-bírók listáján. Miután nem fizettem, nyomban mással váltottak fel. ­ Kedden délelőtt a KISZ KB székházának dísztermé­ben ünnepséget tartottak a madridi világbajnokságon jól szerepelt, 5. helyen végzett női vízilabda-válogatott tiszteletére. Dr. Dénes La­jos, a MVSZ elnökségi tag­ja jutalmakat adott át a já­tékosoknak, akik a csurgói Napsugár Ruházati Ktsz ajándékát — egy-egy téli anorákot — is átvehették. 3. Az Év Sportolója^ FÉRFIAM, NŐK, CSAPATOK:I­I ........................ I.............................. . A beküldő neve: elme: 2............................ 2.............................. 1 fi. Újra lehet tehát szavazni! A Népszava és a Skála közös év végi akciójának ke­retében a Népszava olvasói is megválaszthatják az év sportolóit! A lapban péntekig megjelenő szelvényeken lehet tippelni, a szelvényeket postai levelezőlapra ra­gasztva az alábbi címre kell beküldeni: Népszava, 1964, Budapest. A postáraadási határidő: december 13., pén­tek éjfél A Népszava—Skála-szavazás eredményét — párhuzamosan a sportújságírók szavazásának eredmé­nyével — a karácsonyi számunkban közöljük. Akiknek szavazatai megegyeznek a sportújságírókéval, vagy legjobban megközelítik azt, nyereménysorsoláson vesz­nek részt. A fődíj: 20 ezer forintos vásárlási utalvány. Díjak: 10—10 darab 2000 és 1000 forintos vásárlási utal­vány, Népszava-előfizetések, Népszava-minikönyvtárak. Az értékelést a Coopinform Számítástechnikai és Szer­vezési Leányvállalat számítógéppel végzi. 15 Tipp a tippelőknek Szeretnénk némi segítséget nyújtani a tippelőknek, ezért felsoroljuk a magyar sport idei világ- és Európa-bajnokait. VILÁGBAJNOKOK Kajak-kenu: Sarusi Kis János, Vaskúti István (C-2 500 és 1000 m), Csipes Ferenc (K-1 10 000 m), Kulcsár Gábor, Gindl László (K-2 10 000 m), Csipes, Gyulai, Fidel, Kovács (K-4 1000 m), Mészáros Erika, Povázsán Katalin (K-2 500 m), Mészáros, Géczy, Kőbán, Rakusz (K-4 500 m). Listás: Darnyi Tamás (200 és 400 m vegyes), Szabó József ( 200 m mell). Sportlövészet: Bereczky Sándor (kisöbű sportpuska, 60, fekvő), Fórián Éva (standardpuska, 60, fekvő). Birkózás: Gáspár Tamás, Komáromi Tibor. Teke: Csányi Béla (egyéni), Lőrinczné, Hudomietné (pá­ros), férfi- és női csapat. EURÓPA-BAJNOKOK Asztalitenisz: Bátorfi Csilla jegyes és csapat­, női csapat. Birkózás: Sipos Árpád, Komáromi Tibor. Cselgáncs: Csák József, Hajtás Bertalan. Karate: női kyokusinkai csapat. Modellezés: Zöld Csaba. Motorcsónak: Volentér László (2 egyéni, 2 csapat), O 350- es csapat, Forma 500-as csapat. Lázár Péter-emlékfutás: Ma délelőtt kerül sor Esz­tergomban a Lázár Péter­­emlékfutásra. Az egykori sporttársak, barátok a nem mindennapi eseménnyel em­lékeznek meg az egykori vá­logatott úszóból lett kiváló öttusázóról, aki autóbaleset következtében fiatalon vesz­tette életét. Lázár Péter egykoron innen, Esztergom­ból indult, még a szomszé­dos Dorog színeiben nyerte élete első felnőtt úszóbajno­ki aranyát, 1966-ban. Később az FTC versenyzője lett, részt vett a mexikói olim­pián is. Amikor úgy ítélte meg, hogy úszásban nem fejlődhet, átpártolt az öttu­sához, itt is a válogatottságig vitte. Alig múlt 30 eszten­dős, amikor elhunyt. Szülő­városában ezentúl, a tervek szerint minden esztendőben, futóversennyel emlékeznek majd rá. Bosszantó vereség a kézilabda vb-n Jugoszlávia—Magyarország 19-18 (9-8) A múltban a világ négy leg­jobb együttesének tartott női­­kézilabda-válogatott (a szovjet, a jugoszláv, az NDK- beli és a magyar csapat) fu­ra mód egy ágra került a Hol­landiában zajló IX. vb-n. Ráadásul a csoportküzdel­mekből egyaránt 14—14-es döntetleneket hoztak maguk­kal, így aztán még kiélezet­tebb csatát várhattunk a keddi összecsapástól. A mi­eink a régi vetélytárs jugo­­szlávokkal mérkőztek — a legutóbbi vb-n, Budapesten is a „plávik" győztek —, s egygótos vereséget kellett el­könyvelnünk most is. A kapus Rácz Mariann né­ha biztos gólnak látszó lö­véseket hárított, de ez is ke­vés volt... A jobbszélső Szi­lágyi ezen a találkozón új­fent bizonyította játékával: berobbant a nemzetközi él­mezőnybe. A kapus és a jobb­szélső bármennyire kulcs­­szereplő, azonban a modern kézilabdában a meghatáro­zó szerep az átlövőké. Ebben maradtunk alul. Ráadásul a főszereplővé előlépett fiatal Elekes már a 26. percben összeszedte har­madik kétperces kiállítását, így végleg el kellett hagynia a pályát. Mindezekből már egyér­telmű: miért veszítettük el a sorsdöntő csatát régi rivá­lisunkkal szemben. Pedig még így is volt esély! Kettő—egy után, 14—13- nál újra vezettünk a máso­dik félidő derekán, az ezút­tal is bizonyító Lőrinczné emberhátrányból (!) lőtt gól­jával. Sőt, még a legeslegvé­gén, kétgólos jugoszláv ve­zetésnél is felcsillant a re­mény, hiszen emberelőnybe kerültünk. Csakhogy a rutin­talanság, a kapkodás és a nem megfelelő „lelki tartás" ezúttal is kiütközött az együttesen: tévedésből egy nyolcadik játékos is pályá­ra lépett, amely, természete­sen, kiállítást vont maga után. Előzetesen nem sok esélyt adtunk a mieinknek ezen a találkozón, utólag azonban sajnálhatjuk az elmaradt pontszerzést. A küzdeni tu­­dással, az akarással azért a jugoszlávok elleni 19—18 (9— 8)-as vereséggel zárult ta­lálkozón sem volt baj. G. L.: Megváltozik a Magyar Te­levízió műsora. A holland televízió lemondta a női kézilabda-világbajnokságon a magyar válogatott szerdai és pénteki mérkőzésének közvetítését, így más össze­csapások kerülnek műsorra. Szerda, 20.25 ó., 2. csatorna: NDK—Jugoszlávia. Péntek, 20.25 ó., 2. csatorna: NDK— Szovjetunió. Vasárnap ugyancsak a 2. csatornán 16.55 órakor a világbajnoki döntőt sugározza a tv. Amennyiben a magyar válo­gatott a bronzéremért ját­szana, úgy a finálé előtt a harmadik helyért vívott összecsapás második félide­jét is közvetíti a televízió. ők tudják A jégkorongbajnokság hétfői műsorában elmaradt a Dunaújváros—Miskolc mérkőzés, mert a vendé­gek az autóbusz hibája miatt 15 perccel később érkeztek Dunaújvárosba és ott már senki sem várta őket. A szövetség útján értesítést küldtek Duna­újvárosba, amelyről a du­naújvárosiak azt állítják: nem kapták meg. A Duna­újváros jégkorongszak­osztálya a két pontot kéri, a miskolciak pedig szeret­nék lejátszani a mérkő­zést. A szövetség dönti el, kinek lesz igaza. Annyit főzünk hozzá ehhez az MTI-hírhez, hogy a Dunaújváros minden bi­zonnyal megpályázhatta volna­­a sportszerűség! dí­jat, ha fogadja a miskol­ciakat és minden különö­sebb szövetségi döntés nél­kül felajánlhatta volna, hogy játsszák le a mérkő­zést. De, úgy látszik, Du­naújvárosban az ilyen sportszerűség! díjnál is fontosabbnak tartják a két pontot. Ők tudják. fl.)

Next