Népszava, 1987. április (115. évfolyam, 77–101. sz.)
1987-04-01 / 77. szám
Nőtt a különbség a tsss-ek köz Interjú dr. Eleki Jánossal, a TOT főtitkárával Tavaly mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek növelték nyereségüket. Ez utóbbi — különösen a termelőszövetkezeteknél —, kellemes meglepetés, hiszen az aszály miatt sokan ennél rosszabb eredményre számítottak. Ugyanis a közös gazdaságok eredményének 60 százaléka alaptevékenységből származik, az állami gazdaságoknál ez az arány 27 százalék. A szövetkezetek ezért sérülékenyebbek, az időjárás szeszélyeinek hatását nehezebben tudják elhárítani, más területen kigazdálkodni. A termelőszövetkezeti zárszámadások lassan befejeződnek. Dr. Eleki Jánostól, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárától az iránt érdeklődtünk: milyen eredményt értek el tavaly a közös gazdaságok? Emelkedett a nyereség . Az ország 1260 mezőgazdasági termelőszövetkezete zömmel januárban és februárban tartotta meg zárszámadási küldött- és közgyűléseit. A közös gazdaságok tavaly eredményesen gazdálkodtak: nyereségük 6,5 százalékkal — 1,1 milliárd forinttal — nőtt. Mindez több pozitív tényező hatásának együttes következménye. Elsőként említem, hogy a gazdaságpolitika gyorsan feltárta az 1985-ös megtorpanás okait, s központi intézkedésekkel sikerült feloldani a feszültségek egy részét — mondta a TOT főtitkára. — Kedvező a változás az állattenyésztés és a kukoricatermesztés támogatásában, és központi alapból enyhítették az aszály okozta kieséseket. — Mely területeken történt még érzékelhető javulás? — Tavaly nőtt a kukorica vetésterülete és átlaghozama, napraforgóból rekordtermést takarítottak be a termelőszövetkezetek, kedvezően alakult a gyümölcs és a szőlőtermés minősége, javult a cukorrépa beltartalmi értéke, megállt a sertés- és baromfiállomány több éve tartó csökkenése. Nem elhanyagolható az sem, hogy az üzemek 1986-ban takarékosabban gazdálkodtak a korábbinál, így sikerült mérsékelni költségeiket. — Hány zárszámadáson vett részt? — Hat termelőszövetkezetbe jutottam el. Arra törekedtem, hogy ne csak a jó üzemek helyzetét ismerjem meg, hanem betekinthessek a közepes, illetve gyenge gazdaságok mindennapi gondjaiba is. Veszprémvarsányban azt láttam, hogy viszonylag rossz adottságok mellett is lehet jól gazdálkodni, állattenyésztésük eredményei kiválóak. Kunágotán örültek a közepes eredménynek. Sárospatakon viszont a nullás mérleg számított sikernek. Tiszta lappal indulhatnak most, hogy a korábbi évek objektív nehézségei által okozott kieséseket sikerült kigazdálkodni. Dicséret illeti a szövetkezet vezetését, hogy nehéz helyzetéből kivezették a szövetkezetet. — Milyen a hangulat a szövetkezetekben? Mely kérdéseket érintették leggyakrabban a felszólalók? — Nem tapasztaltam peszszimista hangulatot a gazdaságokban. Minthogy azonban az emberek közérzetét nagyban az határozza meg, hogy milyen eredménnyel gazdálkodnak, a különbségek tovább nőttek a gazdaságok között; meglehetősen differenciált az önmagukról alkotott kép. De szinte mindenütt tapasztalható az eredmények javításának határozott igénye. Legtöbben a bérgazdálkodással kapcsolatos kérdéseikre kértek választ. A kötöttségek különösen a jó üzemekben dolgozókat foglalkoztatják. Meglepően sok helyen tettek kritikai észrevételeket saját munkájukra. — Hány szövetkezet zárt veszteséggel? Közülük menynyien vannak súlyos helyzetben? — A szövetkezetek mintegy tíz százaléka zárta veszteséggel az 1986-os évet. A sikertelenül gazdálkodók száma csökkent, a veszteség öszszege az aszály miatt jelentéktelen mértékben növekedett. Körülbelül egyharmaduk helyzetét tartjuk súlyosnak. Olyan körülményeket szeretnénk teremteni ezekben az üzemekben is, hogy képesek legyenek a fejlődésre! Mely térségek, megyék vannak a legnehezebb helyzetben? Hol feszítenek leginkább a foglalkoztatási gondok? Nehéz a helyzet Hornádban — Azok a szövetkezetek vannak a legnehezebb helyzetben, ahol a tartós gazdálkodási problémák, továbbá a rossz természeti adottságok ötvöződnek a több éve tartó aszály okozta gondokkal. Ezek a szövetkezetek a normatív szabályozás mellett — amely a föld aranykorona minőségében meglevő különbségeket veszi csak figyelembe — önerőből nem képesek kimozdulni. Ezek a területek — kisebb eltérésekkel — azonosak az Országos Tervhivatal által kijelölt gazdaságilag elmaradott térségekkel. Különösen nehéz a helyzet Borsodban, de figyelmet érdemel Somogy, Szabolcs-Szatmár és Pest megye helyzete is. — Az elmaradott térségek fejlesztésére kormányzati program született. Mennyiben érinti ez a termelőszövetkezeteket? Mikorra várható ettől érzékelhető javulás? — A kormányzati program abban a vonatkozásban érinti alapvetően a termelőszövetkezeteket, hogy — ipari háttér hiányában — a gazdasági bázist a mezőgazdaság jelenti a felzárkózás megvalósításában. Gyors változás nem lehetséges. Az e célra biztosított településfejlesztési hozzájárulás látványos változtatásokat nem tesz lehetővé, több pénzzel csak a VII. ötéves terv végére lehet számolni. A mezőgazdálkodás feltételeinek javítását szolgáló beruházások — például a melioráció — megtérülése hosszabb folyamat. A szükséges források nem is állnak minden esetben rendelkezésre. Ezért a térségi problémák ebben a tervidőszakban — várhatóan — nem oldódnak meg. — A megnehezült körülmények csorbítják-e a szövetkezeti fórumok működését? A zárszámadások betöltik-e eredendő szerepüket? — A szövetkezetek különböző csoportjaiban — 400— 500 gazdaságban — van miről dönteni. Ha megtalálható is olykor a formalizmus a szövetkezetekben, az nem a mozgalomból, annak kialakult rendszeréből, hanem belső irányítási, vezetési hibákból fakad. A szövetkezeti mozgalom fejlesztette, finomította belső szervezeti-irányítási rendszerét, demokratizmusát. Ennek eredményeként a zárszámadó közgyűlésekre tudatosan készülnek a gazdaságok. A munkahelyi tanácskozáson felvetett észrevételeket, javaslatokat figyelembe véve kerül sor a küldöttgyűlés, vagy a közgyűlés megtartására, ahol összefogottan vitatják meg a lezárt gazdasági évet, így a zárszámadási közgyűlés jobban és hatékonyabban töltheti be feladatát. — Az idei időjárás eddig nem volt túlságosan kegyes a mezőgazdákhoz. Képesek lesznek teljesíteni a közös gazdaságok az idei, magas tervet? — Az előző évi termelési kiesés és az 1987. évi kemény tél különösen nehéz helyzetet teremtettek a nagyüzemek számára, de a terv teljesíthető. Számolunk azzal, hogy a gabonatermelésben arányeltolódás következik be a tavaszi vetésű kukorica javára. Javulás várható az állattenyésztésben, az árintézkedéseknek köszönhetően a sertés- és baromfiállomány létszámának csökkenése megállt, növekedés tapasztalható. A fagykár mértéke még pontosan nem ismert, a kiesések pótlására valószínű, üzemi és állami intézkedésekre lesz szükség. A külpiacra koncentrálnak — Mit tart ma a legfontosabbnak az előrelépés, a fejlődés követelményei közül? — A fejlődésnek tükröznie kell mind a külső, mind a belső körülmények diktálta követelményeket. Ami a külső körülményeket illeti, ott a külpiac igényeire kell koncentrálnunk, míg itthon az ellátási felelősségnek kell eleget tennünk. Szerintem az élelmiszer-gazdaság egészének és ebből adódóan a termelőszövetkezeti mozgalomnak is attól függ a perspektívája, hogy az előbb említett külső feltételeknek hogyan tudunk megfelelni. Ez — megítélésem szerint — sokkal nagyobb feladat, mint a belső ellátás, más, minőségileg kategóriákkal nehezebb feladat. Külpiaci versenyképességünkre jelentős hatással van az élelmiszer-feldolgozás vertikális integrációjának fejlettsége Meg kell szüntetnünk az alaptevékenység, a feldolgozás és az értékesítés érdekeltségének elkülönülését. Adott a regionális élelmiszeripari üzemek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek „érdekközössége”. Ez megfelelően széles bázis, ám a jelenlegi érdekközösség mindeddig kevésnek bizonyult az előrelépéshez. Új alapokra kellene ezt helyezni, és az új alap a közös tulajdonú élelmiszeripari vállalatok létrehozatalának agrárpolitikai elhatározása lehetne. Mindez ma még csak az érdekképviselet véleménye. Olyan felelős javaslat azonban, ami nagyban hozzájárulhatna versenyképességünk fokozásához, és az ehhez szükséges közös termelői-feldolgozói -értékesítői érdekeltség, az érdekek összhangjának megteremtéséhez ! Cseh János Dr. Eleki János, a TOT főtitkára Tapolcsányi Éva felvétele SZERDA, 1987. ÁPRILIS 1. NÉPSZAVA A piacfelügyelet nem pótolja a piacot Ülést tartott a Fogyasztók Országos Tanácsa Idei első üléseit kedden délelőtt tartotta a Fogyasztók Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Belgrád rakparti székházában. A piacfelügyeleti tevékenység tapasztalatairól volt szó, valamint arról, hogy milyen lehetőségei vannak a FOT-nak a piacfelügyelet hatékonysága növelésében. Rév Lajosnak, a FOT elnökének megnyitója után a beszámolóhoz Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondotta, hogy 1985. január elseje óta minisztertanácsi rendelet szabályozza a piacfelügyelet feladatait és eszközeit. Ugyanakkor lépett életbe a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvény, s mindezzel összefüggésben az árszabályozás is új jogszabályi keretet kapott. Ezek a változások együttesen szolgálják a piaci működési elvek erőteljesebb érvényre juttatását, de, mint az államtitkár megállapította: a szabályozott szocialista piac kifejlesztésének még csak a kezdetén tartunk, és az előrehaladás útja nehéz. Hangsúlyozta, hogy a kereslet és a kínálat egyensúlyát nem elsősorban adminisztratív intézkedéseknek, hanem a piaci mechanizmusoknak kell létrehozniuk. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a kereslet van túlsúlyban, és nagyon kevés helyen sikerült a piaci versenyhez nélkülözhetetlen, legalább kismértékű kínálati többletet létrehozni. Ehhez hozzájárul az is, hogy még mindig jellemző a monopolhelyzet, a nagyvállalatok túlsúlya. Nagy hiány van kis- és közepes méretű vállalatok sokaságából; ezek léte a gazdasági verseny egyik elengedhetetlen feltétele. Az államtitkár rámutatott, hogy a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról korszerű törvénnyel rendelkezünk, a gyakorlati alkalmazás feltételei azonban sok területen még megteremtésre várnak. A piacfelügyelet azonban — amely jelenleg az operatív gazdasági ellenőrzés mellett sokszor kénytelen „zavarelhárításra” szorítkozni — nem helyettesítheti és nem pótolhatja magát a piacot. A Fogyasztók Országos Tanácsának tagjai a vitában elmondották saját — túlnyomó részben negatív — tapasztalataikat, majd Szikszay Béla összefoglalásképpen megállapította: a hazai termelés kétharmad részét itthon fogyasztják el, s az ebből adódó pozícióval a vállalatoknak a jelenleginél jobban kellene élniük. V. Zs. Magyar—kínai idegenforgalmi egyezmény Magyar—kínai kormányközi idegenforgalmi egyezményt írt alá kedden Budapesten Vincze Imre belkereskedelmi miniszterhelyettes és Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. Tavaly 4100 kínai állampolgár járt hazánkban, s 1550 magyar állampolgár látogatott Kínába. Milyen lehetőségeket nyit meg a turizmusban a történelem során most első ízben aláírt magyar—kínai idegenforgalmi együttműködési megállapodás? — kérdeztük az okmányok aláírása után Vincze Imre belkereskedelmi miniszterhelyettest. — Kitágítja számunkra az eddig is meglévő kapcsolatokat. Bővülhet az utazók köre, bár az kétségtelen, hogy Kínába a távolság miatt soha nem lesz olcsó az utazás. — A Kínai Népköztársaság szívesen várja a magyar turistákat — mondotta Zhu Ankang, Kína budapesti nagykövete. — Száznegyven nyitott városba látogathatnak, elvileg már annak sincs akadálya, hogy egyénileg utazzon valaki. Arra nem számítunk, hogy Kínából nagyszámú turista érkezik majd Magyarországra. Nálunk most elsősorban a belföldi turizmus fejlesztése került előtérbe. — és — Hulladékártalmatlanító művet avattak Győrben Minden berendezése magyar gyártmány • Az iszapot komposztálják Ötvennégyen társultak (Megyei tudósítónktól) Mint szerte az országban, Győrött is egyre nagyobb gond a hulladékok és ezen belül mindinkább a folyékony hulladékok tárolása, kezelése, ártalmatlanítása. A kisalföldi megyeszékhelyen tetézi a problémát, hogy az ipari üzemekben keletkező szennyezett vizek egy része nem is vezethető be a városi csatornahálózatba , hiszen ez teljes egészében a Dunába vezeti a 130 ezres nagyváros szennyvizét. A veszélyes, folyékony hulladékot évek óta a város határában levő földmedencébe szállították a szippantójárművek. Ugyancsak oda került a város peremkerületeiben keletkező kommunális folyékony hulladák. Erről a helyzetről immár múlt időben beszélhetünk. 1985 októberében a Győri Városi Tanács Győr és Környéke Vízműés Fürdő Vállalat gesztorságával, 54 gazdálkodó szerv bevonásával Győri Környezetvédő Egyesülés elnevezéssel gazdasági társulást hozott létre. Ezek a cégek 84 millió forintot adtak össze, a többit a központi környezetvédelmi alap biztosította, összesen 120 millió forintra volt szükség a kedden átadott, folyékony hulladékot ártalmatlanító mű megvalósítására. A létesítésére kiírt versenypályázatot a legkedvezőbb ajánlatával a szolnoki Keviterv, a kivitelezésre pedig a veszprémi Duviép nyerte el. Magyarországon még nem épült ilyen, a kommunális és az ipari folyékony hulladékot egyszerre befogadó és ártalmatlanító létesítmény, tehát a tervezők, építők számára a győri lesz a referencia telep, amelynek valamennyi berendezése magyar gyártmány. A sokféle folyékony hulladék egy része a technológiai folyamatok után a Duna vizével megegyező minőségű folyadékként kerül a folyóba. Az iszap nagy részét komposztálják, majd pihentetés után talajjavításra hasznosítják. Az igazán veszélyes hulladékok maradványait tíz évig a telepen tárolják. Az előrelátó tervezésnek köszönhetően a most átadott telep szomszédságában építik meg a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer létesítéséhez kapcsolódó győri nagy szennyvíztisztító művet. (csiszka) Világgazdaság ■ Új-Delhi. Hosszú lejáratú együttműködési szerződést kötött kedden Új-Delhiben a MOGÜRT, a Merkur és az MMG Automatika Művek a Maruti Udyog Limited indiai állami céggel Maruti személygépkocsik importjára, illetve magyar autó- és gépipari termékek exportjára. A magyar kivitel meghatározó része az MMG által gyártott és a Maruti gépkocsikba épített ,komplett műszerfal. A Merkur választéka már ebben az évben ötszáz Maruti személyautóval bővül. ■ Brasilia: A külkereskedelmet ösztönző és a gazdaságot élénkítő intézkedés, hogy azok a vállalatok, amelyek 10 százalékkal növelik késztermékexportjukat a tavalyihoz képest, adókedvezményt kaphatnak termelőberendezések importjára. A brazil exportőrök szerint a kivitel felfuttatása érdekében szükség van a nemzeti valuta, a cruzado erőteljes leértékelésére. ■ Peking: Kína legnagyobb kereskedelmi központjának építésére nyújt 280 millió dolláros hitelt egy 22 nemzetközi bankházat tömörítő szindikátus. A Peking keleti részén, egy 40 hektáros területen létesítendő épületegyüttes szállodákból, irodaépületekből, lakásokból, bevásárlóközpontból és egy nagy kiállítási csarnokból áll majd. A Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat SZARVASI MALOMÜZEMÉBE FŐMOLNÁRI beosztásba munkatársat keres, felső- vagy középfokú iskolai végzettséggel. Szolgálati lakást biztosítunk. Jelentkezés: Békéscsaba, Gyulai út 2. Személyzeti osztály. Jelentkezés: ERDŐKÉMIA VÁLLALAT személyzeti osztály, Budapest V., Veres Pálné u. 17. (181-360, 181-152). LÍM*VÓ és«***» M v,ttVu* érték*