Népszava, 1987. május (115. évfolyam, 102–126. sz.)
1987-05-14 / 112. szám
8 Kedvtelések „A legkedvesebb időtöltésem ha egyedül vagyok, kifekszem a hobbikertem füvére és megfigyelem, hogyan futkároznak a bogarak, micsoda szorgalommal dolgoznak a hangyák reggeltől, estig ..." - írja Zentai Kálmán Kecskemétről. Csak gratulálni tudunk a kedvteléséhez, a kérdésünk csupán annyi, hogy miközben ön heverészik a napon, ki műveli meg a hobbikertet, és ki főzi meg az ebédjét? Mert erről nem ír. Egy olasz mondás szerint: „Egyetlen boldogság a boldog egyedüllét." A mondás megfogalmazója is biztosan úgy értelmezte, hogy ideig-óráig, pihenésképpen. Különben jobb lesz elmenni remetének. Egy szakszervezeti jubileumra A Nyomda, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozói Szakszervezete megalakulásának 125. évfordulóját köszönti a Magyar Posta június 25-én az Évfordulók - események ’87 sorozatban megjelenő 4 Ft névértékű bélyeggel. A tervező grafikusművész Vagyóczky Károly, aki egyúttal a Pénzjegynyomda tervezőosztályának vezetője, a bélyegképhez rézbe metszette a nyomdai jelenetet megörökítő XVII. századi fametszetet, Abraham von Werdt finom szépségű művét. A nyomdai kivitelezés a Pénzjegynyomdára hárult, ahol egyetlen ilyen hely hazánkban - a réznyomás technológiáját nyomdatermékek előállítására használják: bankjegyet, biztonsági okmányokat, értékpapírokat és ritkábban postabélyegeket készítenek vele. (Dr. Egyed Béla vezérigazgató: „Az eredeti nyomóforma ma is rézmetszet, melyet napjainkban is ugyanúgy készítenek, mint néhány száz évvel ezelőtt.”) Az országos tudományos diákkörök pályázatán a harmadik díjat érdemelte ki a Filatélia, oktatás, közművelődés című közös dolgozatával Kóbor Lajos, Vágvölgyi András, Várhelyi Endre, Vörös Anikó, a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola negyedéves hallgatója. Ezt a hírt a jeles szombathelyi filatelistától, dr. Pajor Gézától, a Mabéosz országos vezetőségének tagjától kaptuk. A fiatal szerzők kimutatják, hogy a bélyegsegédanyagot felhasználó történelemoktatás hatékonyabb, mint a hagyományos módszereket alkalmazó tananyagtovábbítás. Mint téma, a bélyeggyűjtés eddig még nem szerepelt magyar bélyegen, jóllehet, a nemzetközi bélyegkibocsátás sosem feledkezett meg róla. Ezt most azért tesszük szóvá, mert az idei bélyegnapon - szeptemberben - köszönti a Magyar Posta a megjelenésének 40. évfordulóját ünneplő Filatéliai Szemlét, a Mabéosz szaklapját, díjjegyes alkalmi levelezőlappal. A Filatéliai Szemle azzal a kéréssel fordult a Magyar Posta Központja postaszakosztályához, hogy e levelezőlap rányomott bélyegén - a díjjegyen - egy fiatal bélyeggyűjtő grafikai ábrázolása jelenjék meg. A tervező grafikusművész, Kékesi László, már ennek szellemében kapott megbízást az elkészítésre. A Magyar Posta elnöke mellett működő Bélyegkibocsátási Tanácsadó Bizottság - dr. Asztalos Ferenc postaszakosztályvezető irányításával - legutóbbi ülésén az Orchideák elnevezésű sorozat és blokk tervezésére felkért három grafikusművész vázlatterveiből választotta ki a kivitelezésre javasolt temperasorozatot. Amennyiben ezt a Magyar Posta elnöke elfogadja, és a kiviteli terv a nyomdába kerül, a Magyar Posta máris teljesítette az idei esztendő bélyegkibocsátási tervéből a ráeső részt. S. Gy. F. Beszélgető partnerünk Minden idők legnépszerűbb és legelterjedtebb díszmadarunknak a hullámos papagájnak, Ausztrália a hazája. Népszerűségére alaposan rászolgál bohókás viselkedésével, pompás megjelenésével, csodálatos hangutánzó képességével. Színe eredetileg zöld volt, homlokrésze, torokrésze sárga. Fedőtollainak fekete csíkozása hullámvonalakká olvad egybe, a nevét is ennek köszönheti. Ma már számtalan mutációját tenyésztik. A szürkétől a kéken át a liláig szinte minden szín előfordul, ritkábban a tiszta sárga (piros szemű), a lutrino és a fehér (piros szemű) albínó is. Az ivari különbségek feltűnőek. A csőr fölött az orr körül található az úgynevezett viaszbőr. A hímeknél kék a tojóknál barna. Ugyanez fiatal korban a hímeknél lila, a tojóknál fehéres. Vásárlásnál legyünk résen, mert az utóbbi időben már tintával hamisított hímekkel is találkoztam. Lehetőleg minél fiatalabb papagájt vásároljunk. A fiatal hullámos papagájt arról ismerhetjük meg, hogy a csőre hegye még fekete. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennél idősebb madarat ne is vásároljunk, hisz ilyen fiókát nem is szabadna eladni. Még szülői gondoskodásra szorulnak. Az elmondottakból kiderül, hogy a hullámos papagájt általában egyedül tartják és elsősorban hímeket. Ugyanis a hím képes a beszéd utánzására. Szinte mindennap találkozom a kérdéssel: „fel kell vágni a nyelvét, hogy beszéljen?” Ez tévhit, nem tudom, honnan ered. Semmi mást nem kell tennünk, csak megnyerni madarunk bizalmát és sokat foglalkozni vele. A párban tartást is emberségesebbnek tartom. A hullámos papagájok társas viselkedésének, fiókáikról való gondoskodásának megfigyelése többet ér minden üres fecsegésnél, s nem marad bennünk olyan érzés, hogy elherdáltuk a szabad időnket. Hoffmann Katalin Merthogy a keszeg is hal __________________ Dévérkeszeg, karikakeszeg, bagolykeszeg, laposkeszeg, vörösszárnyú keszeg, bodorkeszeg, szilvaorrú keszeg ... és sorolhatnánk a végtelenségig a fehérhalak népes családjának tagjait, melyeket nemcsak hivatalos elnevezésük, de számtalan tájnevük különböztet meg egymástól. Apró különbözőségük ellenére egy szempontból összetartoznak. A hivatalos számbavétel az „egyéb halak” kategóriába sorolja őket. És ezeket az egyéb halakat - melyek közé a szoros értelemben vett keszegeken kívül még besorolják pl. a paducot, a jászt, a domolykót, az ezüst- és aranykárászt, a sügért, a naphalat, a törpeharcsát, a menyhalat és még isten tudja hány jelentéktelennek tűnő társukat - nem védi a törvény sem időszakos fogási tilalommal, sem darab- és méretkorlátozással. Egyetlen megkötés, hogy belőlük egy nap 5 kilónál többet nem foghat a horgász. Alsóbb osztályba sorolásukhoz, leértékelésükhöz az is hozzájárult, hogy a hivatalos „egyéb hal” megjelölésük mellett rájuk ragasztották a „takarmányhal” és a „szeméthal” nem éppen hízelgő zsargonneveket is. Pedig a vérbeli, természetkedvelő horgász számára sokat jelentenek. Akik képesek azzal tölteni a pihenésre megmaradt szabadidejüket, hogy feszülten figyeljék a keszegezőúszó legkisebb rezdülését, vagy pillekönynyű egykezes pergetőbotjukon várják az apró körömvillantóra rávágó kis ragadozó ütését, elkötelezett hívei ezeknek a nem nemes halfajok horgászatának. És az esetek többségében ők járnak jól. Hiszen mennyivel nagyobb szórakozást, sikerélményt nyújt az 5 kiló kisebb testű hal kifogása a finom, könnyű szereléssel, mint naphosszat esetleg eredménytelenül lesni az egyetlen nagy halat. És bizonyítják a keszegfélék népszerűségét az év végén leadott fogási naplók, melyek némelyikében a szinte üresen álló nemeshal rovatok mellett az egyéb hal rubrikában 50-100 kiló zsákmány is szerepel. És sokat tesznek ezeknek a jelentéktelennek tűnő halainknak megbecsüléséért az őshonos halállományunk megmentéséért fáradozó vízkezelők is, mikor vizükbe compót, aranykárászt, domolykót telepítenek és a behelyezett állományt fajlagos- és méretkorlátozással védik. Nagy Miklós Potya-, azaz pontyautas CSÜTÖRTÖK, 1987. MÁJUS 14. NÉPSZAVA A beteg növényt vigyük orvoshoz Vidéken is üzletekké gyarapítja hálózatát a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának növényegészségügyi leányvállalata. Májusban Győrben és Csongrád városában nyitnak egyegy növénypatikát, ahol a bevitt minták gyors vizsgálatával állapítják meg a növényi betegségeket. A felírt „recept” alapján a helyszínen lehet megvásárolni a kártevők elleni növényvédőszert, és növényvédelmi szaktanácsot is adnak a védekezés módjáról. A győri üzlet a Rózsa Ferenc utcában, a csongrádi növénypatika pedig a Hunyadi téren nyílik. A két üzlet kialakítására mintegy 7,5 millió forintot, induló árukészletének előteremtésére pedig összesen 4 millió forintot fordít a vállalat. A patikákat a növényminták vizsgálatára alkalmas mikroszkópokkal és egyéb eszközökkel is ellátják. Az üzletekben a vegyszereken kívül kis csomagolású műtrágyákat is árusítanak. Csongrádon kerti kisgépeket, szerszámokat, borászati eszközöket is forgalmaznak majd, ősszel pedig faiskolai lerakatot nyitnak az üzlet közelében. A növényvédelmi leányvállalat a fővárosban két helyen - a Garay téri piacon és a Fehérvári úton lévő üzletben - nyújt szolgáltatásokat a kistermelőknek és a hobbikertészeknek. Az üzletekben tavaly több mint hatezer növényi mintát vizsgáltak meg, közülük 2500 volt „beteg" szorult a szakvélemény alapján vegyszeres kezelésre. Több mint háromezren kértek tanácsot, hogyan védekezhetnek adott esetben a kártevők ellen. Rovatunkban szót ejtünk majd arról is, hogyan lehet vegyszerek nélkül „gyógyítani” a növényeket, a kistermelők között ugyanis egyre több a biokertész. Mezőtúri történelem . Gyűjtőszenvedélyem már gyerekkoromban kezdődött, régi tárgyak, érmék, bélyegek, gyufacímkék, képeslapok gyűjtésével. Idővel a bélyegek és képeslapok iránti hűségem bizonyult erősebbnek. A rendszeres csereberék és utánajárások eredményeként elég gyorsan gyarapodott a gyűjtemény. Közben rá kellett jönnöm, hogy mindenféle lapot nem lehet gyűjteni, így szűkítettem a témát, és igyekeztem csak egy-két területre odafigyelni. Elsődlegesen szülővárosom, Mezőtúr történetét dolgozom fel mintegy ötszáz régi és mai lap alapján. Többen vagyunk a városban, akik Mezőtúr múltját, történetét kutatjuk, már nyolc helytörténeti füzetünk jelent meg. Az első mezőtúri képeslap megjelenése óta alaposan megváltozott a város képe. E változás folyamatát nagyszerűen végig lehet követni a képeslapokon. A lapokat kiadók szerint, időrendben csoportosítom, folyamatosan dolgozom a katalógus összeállításán. Ezzel párhuzamosan a helyi nyomdák történetét is kutatom, hiszen nekik is köszönhetjük a képeket. A városban már 1861 óta működött nyomda, a századfordulón már három is. Minden olyan területről készítettek lapot, amely akkor fontos és kedves volt az embereknek. Természetesen egy gyűjtemény akkor teljes, ha arról is tudunk valamit, ami a képen szerepel. A lapon ábrázolt utcákról, épületekről, szobrokról igyekszem minél többet megtudni, ami széles körű helytörténeti kutatást igényel és gyarapítja ismereteimet. Történelmet mesélnek a háború előtti időkről, életek sűrűsödnek egyegy felvételen. Tanulmányozhatom a közlekedés, az öltözködés fejlődését, a kereskedelem, az üzlethálózat alakulását. Az ország különböző városaiba levelezek, mely során új barátokra, ismerősökre találtam. Több cseretársam lehetőség szerint segít a gyűjtemény bővítésében. Képeslapjaim eddig egy kiállításon és egy helytörténeti bemutatón szerepeltek. A jövőben több kiállítást is tervezünk a honismereti szakkör és a helyi múzeum rendezésében. A kutatás-gyűjtés számomra örömöt, hasznos időtöltést nyújt. Szabó András Mezőtúr Alig egy hónapja alakult meg Budapesten az Angyalföldi Kutyabarátok Sportegyesülete. A mintegy 100 tagot számláló, igen vegyes összetételű közösséghez nemcsak fővárosiak csatlakoztak. A gazdát és az állatot egyaránt megmozgató kutyakiképzés mellett rendszeresen szerveznek tömegsport jellegű programokat. Gyakran járnak kirándulni négylábú barátaikkal, szórakoztató rendezvényeken fellépéseket is vállalnak jól képzett kutyáikkal. Nemzetközi versenyen is részt vettek már, ahol a magyar és külföldi kutyatulajdonosok mérhették össze ügyességüket, tudásukat, persze kutyáik főszereplésével, így kell betörőt fogni... Mit beszélnek ezek itt fölöttem? Hogy ügyetlen vagyok? Jól jön a segítség A győzelem márpedig az enyém lesz! Tapolcsányi Éva felvételei