Népszava, 1987. május (115. évfolyam, 102–126. sz.)

1987-05-27 / 123. szám

NÉPSZAVA 198­7. MÁJUS 27., SZERDA Gáspár Sándor görög szakszervezeti vezetőket fogadott Gáspár Sándor, a SZOT el­nöke kedden fogadta a Gö­rög Egyesült Szakszervezeti Diktatúraellenes Szövetség (ÉSZAK ASSOCIATES) kül­döttségét, amely Kosztasz Papakrisztodolu főtitkár ve­zetésével tartózkodik Ka­zán­ban. A magyar és a gö­rög szakszervezetek képvi­selői véleménycserét folytat­tak a nemzetközi szakszerve­zeti mozgalom jelenlegi hely­zetéről, a két ország politi­kai, társadalmi, gazdasági viszonyairól, a szakszerve­zetek munkájáról, kétoldalú kapcsolataink fejlesztési le­hetőségeiről, valamint a bé­keharc fontosságáról. Grósz Károly látogatása a néphadseregben Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi mi­niszter kíséretében, kedden látogatást tett a Magyar Néphadsereg hátországvédel­mi alakulatainál. Darányi Miklós vezérőr­nagy, a hátországvédelmi ala­kulatok parancsnoka tájé­koztatást adott a katonai szervezet feladatairól, tevé­kenységéről. A PB tagja ez­után megtekintette a metró újpesti szakaszának építke­zését, a káposztásmegyeri la­kótelep kivitelezési munká­latait, s találkozott a beruhá­zásokon dolgozó katonákkal. A program befejezéseként a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára a Magyar Nép­hadsereg Dunai Flottilláját látogatta meg, ahol egyebek között korszerű aknamente­sítő hajókat tekintett meg. Nicaraguai és uruguayi küldöttségek hazánkban A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívásá­ra május 18. és 26. között lá­togatást tett hazánkban a Nicaraguai Sandinista Védel­mi Bizottságok küldöttsége, élén Leticia Herrera főtit­kárral (országos koordiná­tor), az Államtanács első el­nökhelyettesével. A nicaraguai küldöttséget fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Baranyai Ti­bor, a SZOT főtitkára, Cser­­venka Ferencné, az Ország­­gyűlés alelnöke, Pozsgay Im­re, a HNF OT főtitkára. A küldöttség találkozott Borbély Sándorral, a Mun­kásőrség országos parancs­nokával, Duschek Lajosáéval, az MNOT elnökével, továbbá a Magyar Szolidaritási Bi­zottság vezetőivel. A nica­raguai küldöttség magyar­­országi programja során lá­togatást tett Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, ahol a HNF megyei munkájával, ipari és mezőgazdasági léte­sítményeivel ismerkedett. Elutazott Magyarországról az Uruguayi Széles Front küldöttsége, amely Oscar Bellának, az Országos Veze­tőség tagjának vezetésével a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívásá­ra tartózkodott hazánkban. A küldöttség tárgyalásokat folytatott a két szervezet együttműködéséről, és a to­vábbi kapcsolatok kialakítá­sáról a Molnár Béla vezette magyar tárgyalócsoporttal, valamint Ribánszki Róbert titkárral. A delegációt itt-tartózko­­dása idején fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tit­kára. A küldöttség találko­zott a Farkasréti plébánián Bíró Imre kanonokkal, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjával, s láto­gatást tett a Szakszervezetek Országos Tanácsában és a Külkereskedelmi Miniszté­riumban is. Szakmai találkozó az Int­erpressnéll Szakmai találkozót rende­zett kedden délután az In­­terpress Kiadó és Nyomda Vállalat, hogy megkönnyítse belföldi és külföldi üzletfelei közvetlen találkozását. Az Interpress munkája többféle tevékenységi körből áll. Az újságkiadáson és -nyomtatáson kívül foglal­koznak kiállításszervezéssel, rendezvények lebonyolításá­val belföldön és külföldön egyaránt, valamint a külön­böző országokból érkező üz­letemberek programjainak összeállításával. Nemzetközi főszerkesztői tanácskozás Budapesten kedden megkez­dődött az európai szocialis­ta országokban működő szov­jet baráti társaságok lapjai főszerkesztőinek tanácskozá­sa. A megbeszélésen megvi­tatják az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak megvalósításával, a Szovjet­unióban végbemenő változá­sokkal, valamint a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 70. évfordulójának megün­neplésével kapcsolatos sajtó­munka tapasztalatait és fel­adatait. Harminc éves az Ország-Világ 1957 májusában jelent meg első ízben a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság képes hetilapja, az Ország-Világ, amely fennállásának három évtizede alatt kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy hazánk lakossága reálisan és minél sokrétűbben kapjon képet a Szovjetunióról. A lap alapításának 30. év­fordulója alkalmából kedden ünnepséget rendeztek az MSZBT székházában, ahol Bíró Gyula, az MSZBT fő­titkára köszöntötte a szer­kesztőség kollektíváját. Az eseményen jelen volt Karva­­lics László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Bányász Rezső államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnö­ke. Az ünnepségen részt vett Ivan Bagyul, a Szovjetunió magyarországi nagykövetsé­gének tanácsosa, az SZBTSZ magyarországi képviselője. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Néphadse­regben végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként — nyugállományba helyezé­se alkalmából — Nagy Sán­dor ezredest Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Pacsek József al­tábornagy, az MN vezérkari főnöke, miniszterhelyettes adta át kedden a Honvédel­mi Minisztériumban. Olvasók fóruma az OSZK-ban Az Országos Széchényi Könyvtár szakmai konzul­tációt szervez május 28-tól kezdődően; ezeken olvasók, kutatók, egyetemi hallgatók a magyar történettudomány, irodalomtudomány, nyelvé­szet és művészettörténet ve­zető tudósaihoz fordulhat­nak kérdéseikkel a meg­adott napokon 16—18 óra között. Május 28-án Lackó Miklós, az MTA Történettudományi Intézet osztályvezetője, tör­ténész, júniusban pedig 2-án Kosáry Domokos aka­démikus, történész, 4-én Hajdú Péter akadémikus, nyelvész, 5-én Wéber An­tal tanszékvezető egyetemi tanár, irodalomtörténész, 8-án Juhász Gyula akadé­mikus, történész, 9-én Né­meth Lajos tanszékvezető egyetemi tanár, művészet­­történész, 11-én Várkonyi Ágnes tanszékvezető egye­temi tanár, történész, 16-án Ránki György akadémikus, történész, 17-én Szűcs Jenő, az MTA Történettudományi Intézet osztályvezetője, tör­ténész, 18-án Szabad György akadémikus, történész, 25-én Berend T. Iván, az MTA el­nöke, történész várja a ké­­déseket a könyvtár olvasó­termében (Budavári Palota, F-épület). (MTI) M­elkészült a nyári­as idegenforgalom Ü­lést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága Élénk idegenforgalomra szá­mítunk az idén, fokozódik a külföldiek érdeklődése ha­zánk iránt. Az idegenforgal­mi szervezetek, utazási iro­dák, szállodavállalatok ren­delésállománya az eddigiek­nél nagyobb, a kereskedelmi szálláshelyek foglaltsága már az előszezonban meghalad­ta a tavalyit. Tegnap az Or­szággyűlés kereskedelmi bi­zottsága Siófokon, a SZOT Ezüstpart üdülőjében tartott ülést, amelyen a képvise­lők — Nyers Rezső elnökle­tével — az idegenforgalmi felkészülésről és a zöldség-, gyümölcskereskedelem hely­zetéről tárgyaltak. Az idén az idegenforga­lomtól a devizabevételek to­vábbi növelését várja a nép­gazdaság. A tervek szerint a rubelelszámolású forgalom 5 ,6 százalékkal, a konverti­bilis bevételek pedig 10 szá­zalékkal növekednek, ez utóbbiak remélhetőleg elérik a 400 millió dollárt. Ennek megvalósítására a Belkeres­kedelmi Minisztérium kezde­ményezésére külön intézke­dési program készült, amely­nek keretében egyebek közt fokozott központi, anyagi tá­mogatásban részesülnek mindazok a fejlesztések, amelyek az idegenforgalmi szolgáltatások bővítését és színvonaluk javítását szol­gálják. Az idei szezonban már érezhetők lesznek a program eredményei.­­ A kedvező fejlesztési lehetőségek ellenére sem kapkodtak a vállalatok a szezonális üzletek létesítésé­ért — mondotta Vincze Imre belkereskedelmi miniszter­­helyettes. — Ennek alapvető oka, hogy változatlanul nem gazdaságos az idényjellegű boltok üzemeltetése. Gondot okoz a munkaerő biztosítása is, sőt, az idén még fel kell készülni arra is, hogy az áru­ellátásban lehetnek zavarok, ha az idegenforgalmi te­rületeken levő kereskedelmi és vendéglátóhelyek nem él­veznek elsőbbséget például a hús, illetve a sör elosztásá­nál. — Meggondolandó — mon­dotta —, hogy a magánkem­pingek létesítésének tilalmát nem lenne-e célszerű felol­dani a Balaton partján, hi­szen a tapasztalatok szerint minden tilalom és ellenőrzés ellenére szaporodnak a vad­kempingek. A várhatóan to­vább növekvő forgalom hosz­­szabb távon is szükségessé teszi mind a szálláshelyek, mind a kereskedelmi ellátás bővítését. Azt ugyanis ma már nem kell senki előtt bi­zonyítani, hogy az idegen­­forgalom a leghatékonyabb devizakitermelő ágazata a népgazdaságnak, s a benne rejlő lehetőségeket még ko­rántsem használtuk ki. A nemzetközi turistaforga­lom mellett a balatoni nyári szezonban gondoskodni kell a SZOT-üdülők belföldi és külföldi vendégeinek kényel­mes nyaralásáról is.­­A szak­­szervezeti üdültetés fejlesz­téséről Kovács István, a SZOT Üdülési és Szanató­riumi Főigazgatóság vezető­je tájékoztatta a képviselő­ket. Egyebek közt szólt ar­ról, hogy az utóbbi években több százmillió forintot for­dítottak a SZOT-üdülők kor­szerűsítésére, ezek 90­ száza­léka ma már télen-nyáron üzemel a Balaton partján is. Az üdülők kihasználtságát a főszezonon kívül egyre ered­ményesebben segíti a külön­böző idegenforgalmi szervek­kel kialakított együttműkö­dés. Gáti István, Siófok város tanácselnöke, az ország má­sodik legnagyobb idegenfor­galmi településének sajátos gondjairól beszélt. Nyaranta ugyanis naponta 70—75 ezer­rel több ember tartózkodik a Balaton fővárosában. Az üzletekben állandósult a sorbanállás, kevés a szállás­hely is, annak ellenére, hogy az utóbbi években meghá­romszorozódott a fizetőven­dég-szobák száma. A város lakosságának már több mint 50 százaléka él valamilyen formában az idegenforga­lomból, mégis kevés a mun­kaerő. Ehhez csatlakozva mondotta el Széles József, a Balaton Füszért igazga­tó-helyettese, hogy a szántó­­di autós bevásárlóközpont átadása a keszthelyi AGRO­­ÉP Kivitelező Vállalat kése­delme miatt csak a szezon közepére várható. Kénytele­nek a bevásárlóközpontot részlegesen, félig készen is megnyitni. Molnár Ferenc, a Veszprém Megyei Tanács kereskedelmi osztályvezetője is azt erősítette meg, hogy számolni kell a zsúfoltság növekedésével, bár a megyé­ben 6 ezer négyzetméterrel bővítették az idén az üzlet­­hálózatot. A képviselők közül többen szóvá tették, hogy az idegen­­forgalom szervezőinek többet kellene tenniük a Balaton túlterheltségének megszün­tetésért, hatásosabb propa­gandára lenne szükség. Áb­rahám Kálmán, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnöke is rá­mutatott arra, hogy a Bala­ton befogadóképessége nem növelhető a környezet káro­sítása nélkül. Ezt követően a zöldség-, gyümölcskereskedelem hely­zetéről szóló jelentést vitat­ták meg a bizottsági ülésen. Az utóbbi időben jellemző volt a termelés csökkenése, a kereslet és a külpiaci helyzet ingadozása. A képviselők egyetértettek a kistermelők ösztönzésével, és a közvetlen értékesítés támogatásával, mert ezáltal talán fékezhető az árak rohamos növekedé­se, és bővülhet a korszerű táplálkozást szolgáló zöldsé­gek, illetve gyümölcsök mennyiségi és minőségi kí­nálata. Ehhez szükségesnek látják az importot is. A vitában felszólalt: Boór Lajosné, a Kaposker Válla­lat igazgatója; Hellner Ká­roly, a bizottság titkára; Szilvasán Pál, a SZÖ­VOSZ főtitkárhelyettese; Tóth Atti­la, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium osztályvezetője, valamint Polgárdi József (Pest); Barta Alajos (He­ves); Sütő Kálmán (Vas); Gázsity Milutinné (Bara­nya) ; Reidl János (Somogy); Huber Jenő (Baranya); Kopp Lászlóné (Borsod megyei); Lestárné dr. Varga Mária budapesti képviselők: Osváth Sarolta Tanácskozás a testületi vezetés fejlesztéséről Hogyan szolgálhatja jobban a vezetés a társadalom szük­ségleteinek kielégítését, a gazdasági reform továbbvite­lét? Hogyan lehet megterem­teni a korszerű vezetési­ gya­korlat módszereit és szemé­lyi feltételeit? Miként lehet bevonni az embereket a dön­téshozatal folyamatába és a hatalom gyakorlásának el­lenőrzésébe? Milyen garan­ciák szükségesek a kollektív vezetés elvének minden szin­ten történő érvényesítéséhez? Fontos, és időszerű kérdé­sek ezek, hiszen alapvető gondjaink megoldása, a gaz­dasági-társadalmi kibonta­kozás cselekvési programjá­nak megvalósítása a szocia­lista demokrácia továbbfej­lesztésétől függ, s ennek egyik jelentős eszköze a ve­zetési kultúra javítása. A testületi vezetés elmé­lete és gyakorlata címmel kedd délután tanácskozást szerveztek a SZOT Központi Iskolában, ahová meghívták a párt és a szakszervezeti ok­­tatási intézmények vezetőit, hogy közösen megvitassák, milyen tapasztalatokat sze­reztek a testületi vezetés gyakorlatáról és módszerei­ről a pártban, a szakszerve­zeti mozgalomban és az új vállalatvezetési formákban. A tanácskozás az ez év ok­tóberében, Balatonföldváron megtartandó országos veze­téstudományi konferencia előkészítésének egyik állo­mása, amelynek megszerve­zésére a SZOT Központi Is­kolát és az MSZMP Poli­tikai Főiskolát kérte fel a konferenciát rendező Szer­vezési Vezetési Társaság párt- és társadalmi szerve­zetek albizottsága. (f­s) Befejesödött a rendőrségi visztgtatas Átszur­kólók okozták a botrányt A magyar sporttörténet sö­tét foltjai közé került ápri­lis 15-e, amikor az angyal­földi Fáy utcában a vendég­látók egy­ nullás győzelmé­vel fejeződött be a Vasas— Ferencváros MNK-mérkőzés. A 14 ezer fizető néző kö­zül mintegy harminc fiatal­ember már eleve arra ké­szült, hogy valamiképpen botrányt okozzon. Alig feje­ződött be a mérkőzés, a ga­rázdálkodásra készülő banda kórusban kiabálta: „Gyere, Vasas, gyere már, minden fradis téged vár ...”. Termé­szetesen nem uzsonnára hív­ták a Vasas-szurkolókat a többségükben italtól bódult, állítólagos fradisták. — Valóban a Ferencváros szurkolóinak véleményét fe­jezték ki a botrányt okozók? — kérdeztem Marosi János üzletvezetőtől, aki társadal­mi munkában a csepeli bí­róság népi ülnöke, hosszú évek óta a ferencvárosi klub pártoló tagja. — Mi, akik valóban a sport és a klub szeretete mi­att járunk el a mérkőzések­re, és ott voltunk a Fáy ut­cában is, egyetlen rossz szót sem mondtunk a Vasasra, hiszen ők is sporttársaink, ellenfeleink, nem ellensége­ink. Úgy gondolom, vala­mennyi tisztességes Fradi­­szurkoló nevében mondha­tom, hogy elhatároljuk ma­gunkat a kedvenc csapatunk nevével visszaélő garázdál­­kodóktól. Egyikünk sem ut­cai pankrációra kíváncsi, ha­nem sportszerű mérkőzésre. — És mit tapasztalt a rendőrség az ügy nyomozása során? — erről beszélgettem dr. Pella László rendőr al­ezredessel, a XIII. kerületi rendőrkapitányság vezetőjé­vel. — Egyetértek Marosi Já­nossal: az a harminc gyerek és fiatal, akik a mérkőzés után verekedtek, garázdál­kodtak, nem nevezhetők sportkedvelőknek. Ahogy a kihallgatások során vallot­ták, csupán a hecc kedvéért mentek a meccsre. Számuk­ra teljesen mindegy volt, hogy nyer-e a Ferencváros, vagy veszít. Előre elhatároz­ták, „emlékezetessé” teszik a mérkőzést. A vizsgálat során kiderült: többségük azt sem tudta, ki lőtte a gólt, és mi lett a végeredmény. — Hogyan kezdődött a botrány? — A mérkőzés befejezése előtt Birkás Tibor és öt tár­sa szólt a velük egyívásúak­­nak, hogy „várjuk meg a Vasas-szurkolókat a kapu előtt, mert meg kellene őket verni”. A kapuban vagy har­mincan össze is verődtek. A társaság egyik hangadója, a Liverpool gúnynéven ismert, 19 éves Edelkraut Péter se­gédmunkás volt. A kijárat­nál nem mertek garázdálkod­ni, hiszen együtt volt még a tömeg és a rendőrök is kellően felkészülve vigyáz­tak a rendre. Liverpool és társai csak akkor bátrak, ha erőfölényben érzik magukat. A Béke térnél, tehát a pá­lyától távolabb támadták meg több csoportban a Va­sas-szurkolókat. — Honnan tudták, hogy akiket bántalmaznak, azok valóban a Vasasnak druk­koltak? — Ez különösebben nem is érdekelte őket. A kihall­gatások során elmondták, hogy azokat verték, akiknél piros-kék zászlót, vagy sap­kát láttak. De egy fiatalem­ber, akit úgy megvertek, hogy betört az orrcsontja, és agyrázkódást is szenvedett, Honvéd-szurkoló volt. A Bé­ke térnél hat verekedőt emeltek ki a rendőrök a tö­megből. Edelkrautnak né­hány társával sikerült elisz­­kolnia. Lementek a Domus Áruháznál levő aluljáróba, ahol rombolni kezdtek, ösz­­szetörték, megrongálták az irányító­táblákat, majd a Lehel úton Vasas-zászlókat égettek, gépkocsikat rugdos­tak össze, aztán ismét po­fozkodtak, összetörték a lámpákat, az útjavítás miatt kint levő korlátokat. A Lehel út 14. számú ház első emele­tén levő egyik lakás ablakát kővel törték be, emiatt egy sérülés is keletkezett. Le­köpködték, megrugdosták a Lehel úton közlekedő gép­kocsikat. — A nyomozás során si­került megtalálni a főbűnö­söket? — Igen. A Liverpool gúny­nevű fiút három nappal ké­sőbb a Fradi—Eger mérkő­zésen fogták el. — Tudomásom szerint jel­szavuk is volt a garázdák­nak. — Valóban, „akcióikat” „Brüsszel!... Brüsszel!” fel­kiáltás előzte meg. Ezzel is emlékeztetni akartak az 1984-es, tragikus, brüsszeli sporteseményre. — Véleménye szerint mit lehetne tenni a hasonló ese­tek elkerülése érdekében? — A rendőrség megszigo­rítja az ellenőrzést, a ta­pasztalatokból okulva, nem­csak közvetlenül a labdarú­gópálya közelében, hanem a távolabbi útvonalakon is. Azonban ez nem csupán rendőri ügy. Helyesnek tar­tanám, ha a klubok időnként elbeszélgetnének a szurkoló­ikkal, kérnék a segítségüket, hogy a forrófejűeknek el­magyarázzák, miként is kell viselkedni a lelátókon. Tekintettel arra, hogy a rendbontók nagy többsége igen fiatal, a szülőknek és a tanintézeteknek is többet kellene törődni a gyerekek­kel. — Végül is, mi a nyomo­zás befejezésének a mérle­ge? — Huszonkét gyanúsított, akiknek az ügyét egyebek között csoportosan elkövetett garázdaság és rongálás el­követésének alapos gyanúja miatt, vádemelési javaslattal adunk át az ügyészségnek. Amennyiben szigorúan ra­gaszkodnánk a törvény be­tűihez, néhányukat rablással is lehetne gyanúsítani, hi­szen, akik a sálakat, sapká­kat, zászlókat erőszakkal el­vették, elkövették ezt a sú­lyos bűncselekményt. Ennek megállapításánál nincs je­lentősége az értéknek. Bí­zunk abban, hogy az eljárás és az azt követő büntetés is elegendő tanulság lesz ne­kik és másoknak is ahhoz, hogy a jövőben visszatartsa őket a hasonló bűncselekmé­nyektől. Schmidt Attila 5

Next