Népszava, 1987. június (115. évfolyam, 127–152. sz.)
1987-06-01 / 127. szám
NÉPSZAVA 1987. JÚNIUS 1., HÉTFŐ Mai műsorok Szlovák tv 1. műsor: 16.25 Kérdőjelek 16.55 Katonák műsora 17.45 Portréfilm 18.20 Esti mese 18.30—19.10 Vitám. 19.30 Híradó 19.55 Prágai tavasz 1987. 21.20 Publicisztika 22.00 Égi csillagok 2. műsor: 16.15 Műsorajánlat 16.35 Francia természetfilm-sor: 17.05 Tv-állatkert 17.25 Telesport 17.30 Légiposta 18.30 A hét eseményei magyar nyelven 19.00 Tv-torna 19.10 Esti mese 19.30 Híradó 19.55 Károly és Lucia 21.30 Híradó 22.00 Világhíradó 22.15 Sportvisszhangok Jugoszláv tv 1. műsor: 17.00 Magyar nyelvű híradó 17.10 Varasdi és belovári krónika 17.30 Fontos mondanivalóm van neked 17.45 Gyerekm. 18.00 Az egészség a legfontosabb 18.40 Számok és betűk 19.00 Tvnaptár 19.10 Rajzfilm 19.30 Tvnapló 19.50 Sport 19.53 Időjárásjelentés 20.00 Drámaest 21.15 Doksor: 21.45 Tv-napló 22.10 Ritmus ’87 0.04 Ráadás 0.40 Hírek 2. műsor: 18.40 Zágrábi panoráma 19.15 Műsorkiegészítés 20.00 A világ ma 20.30 Kis koncert 20.45 Tegnap, ma, holnap 21.05 Házimozi 22.35 Értesülések Bartók rádió 8.10 Komolyzene 9.35 Hangv. 10.40 Dzsesszfelvételek 11.20 Operarészletek 13.05 A magyar nyelv 13.21 Zengjen a muzsika! 13.51 Fúvósnyitányok 14.11 Új Melódia-lemezekből 14.50 A Cziffra Alapítvány hangversenye 16.35 Operaközv. 17.49 Durkó Zsolt műveiből 18.30 A hét zeneműve 19.05 Zenei fogalom 19.35 Operaáriák 20.05 Rádiószínház 21.13 Új lemezeinkből 22.30 Gondolat—jel Szovjet tv 14.00 Hírek 14.10 Az orosz beszéd 14.40 Kovpak (1. rész) 15.55 Hírek 16.00 Iskolások találkozása V. I. Sitnyikoval 16.45 Világhíradó 17.00 Gyorsítás 17.30 Zenés műsor Leningrádból 18.00 Hírek 18.05 Művészetek mesterei 19.00 Híradó 19.40 Hangv. 21.25 Világhíradó 21.40 Dok.-film 22.05 A szülőket nem választják (film) 23.45 Hírek 23.50 Szovjet dalok Kossuth rádió 1 8.20 Hogy tetszik lenni? 9.00 A hét zeneműve 9.30 A hét költője 9.40 Ki kopog? 10.05 Nyitnikék 10.35 Operaáriák 11.20 Munkásdal-feldolgozások 11.31 Szeplőtelen Kelemen 12.45 Utak, ösvények . . . 13.00 Klasszikusok délidőben 14.10 A magyar széppróza 14.25 Kóruspódium 15.00 Üdvözlet az olvasónak 16.05 Süsü 17.00 Eco-mix 17.30 Találkozás Ferencsik Jánossal 17.54 Új nótafelvételek 19.15 Családi szótár 20.30 Hétfő este mindenkinek 21.35 Amiről a világ vitatkozik 22:20 Tíz perc küld. Balaton, északi part, lankás hegyoldal. Szőlők példásan művelve és elhanyagolva. Gazdáik a környékről valók, veszprémiek, de sokan járnak Pestről is, mint az a házaspár, aki épp a kicsiny veteményest öntözi. A kerti munkák közepette, mint mindig, most is szívesen köszöntik a szomszédot. Szemmel láthatóan ugyanilyen szívesen fogadják az idegent is, és szóba elegyednek vele. Az asszony kezében öntözőkanna, átmutat a szomszéd kerítésen túlra, és az ottani ház tulajdonosáról mesél. Arról, hogy példás gazda volt, a környék pincetulajdonosai hozzá jártak tapasztalatcserére. Szorgos ember hírében állott, aki olyan asszonyt kapott, ki maga is sokat dolgozott, és fogta a pénzt. Mondhatni, a fogához is verte. A kis házat minden esztendőben kiadta az NDK-ból jött turistáknak. A másikat, amiben a közelben laktak, az NSZK- ból és az Ausztriából érkezetteknek. Rakosgatott, gyarapította, amit megszerzett, és a szerencse is hozzájuk pártolt. Rebesgetik a környéken, hogy valami lottónyereménye is volt, mondják, mindenkor „dőlt hozzájuk” a pénz. Egyszer a Balaton szélén, a serény vízben iszapot dobáltak egymáshoz játékból a szomszédok egy esti fürdőzésen. A férfi az iszapban is aranygyűrűt talált. A pénz varázsában Egy gyerekük született, egy kislány. Nem lehetett, vagy nem akartak többet,nem tudni. Mindent megadtak neki, és magukat sem fosztották meg a földi örömöktől. Ettek-ittak, amennyi csak beléjük fért. Zsíros, magyar konyhát vezettek, jóféle pálinkával kezdték a napot, és borozgattak esténként a munka végeztével. Ahogy beszélik, sosem jártak a határon túl. Nemigen érdekelte őket a világ. Csak a szűkén vett, maguk birodalma. Ez a féltett birodalom most csendes. A szőlő sem a régi, bár a testvérek művelik. A szomszéd sajnálkozással a hangjában mondja: ilyet ritkán látni, sorscsapás ez kérem. Az asszony 41 évesen halt meg, megállt a szíve. A férj alig néhány hónappal követte. Infarktust kapott, 47 esztendősen. A lányuk nincs még 13 éves. Rászakadt a vagyon, a szülői örökség. Ki tudja, hogy bánik majd vele? Megsokszorozza-e az anyagi javakat, követi a példát, az életmódot, vagy elherdálja, mert pont a szülők életvitelének ellenkezőjét tartja majd jónak. Vagy esetleg okul a történteken, és józan mértéktartással megpróbál egészségesen élni? Szívem szerint annak örülnék, ha az utóbbit választaná a maga és majdani utódai érdekében. Várhegyi Andrea 22.30 Archívumok mélyéről 0.15—4.20 Éjfél után Petőfi rádió 8.05 Népdalfeldolgozások 8.50 Délelőtti torna 9.05 Napközben 12.10 Operettfelvételek 12.30 Népi muzsika 13.05 Slágermúzeum 14.00 Kettőtől ötig 17.08 Újdonságainkból 17.30 Ötödik sebesség 18.30 Tip-top parádé 19.05 Népdalfeldolgozások 19.30 Sportvilág 20.05 Soltész Rezső énekel 20.20 Egy énekes — három műfaj 21.05 Rockújság 22.00 Marika 22.45 Ugyanaz többször 23.20 Dalida élete 0.15—4.20 Éjfél után Budapesti színházak Zeneakadémia: AHZ hangversenye (fél 8, Tavaszi béri, B 5.), Pesti Vigadó, Hangversenyterem: Muzsikáló tájak (8), Erkel Színház: Élőújság... (fél 6, fél 9), Pesti Vigadó, Kamaraterem: Gőzben (7), Vígszínház: Csókos asszony (7, Jóbbéri, 4.), Pesti Színház: Knock (7), Madách Színház: Macskák (8), Madách Kamara: Romantikus komédia (7), Katona József Színház: Galócza (7), József Attila Színház: Koldusopera (7), Játékszín: Villa Negra (7), Thália Színház: Gyalog a holdsugáron (7), Fővárosi Operettszínház: Józsi, hol vagy? (fél 6, 9), Vidám Színpad: Őrült nők ketrece (8), Mikroszkóp Színpad: A nap, amelyen a pápát elrabolták (fél 8), Radnóti Miklós Színpad: Mesélő kert (de. fél 11), Kék róka (7), Állami Bábszínház — Jókai tér: Hófehérke és a hét törpe (de. 10), Gyors beszéd — gyorsírás Verseny a MÍTOSZ-ban A jelentkezők között volt színész, kutatóvegyész, könyvelő, hangtechnikus és szerencsére sok-sok magyar nyelvet tanító tanár. Jöttek a selejtezőre Budapestre az ország minden tájáról. Ez a maga nemében is újszerű verseny egyaránt vonzotta a gyengébb nem képviselőit és a férfiakat. Végül is 62-ből 16-an maradtak összemérni pergő nyelvüket, versengeni abban, ki tud minél érthetőbben a magyar nyelv szabályainak megfelelően hangsúlyozni, értelmezni, ugyanakkor egyenletesen diktálni. Idén először mérték össze tudásukat a Magyar Gyors- és Gépírók Országos Szövetsége szervezésében megtartott versenyen. A döntőre május 30-án került sor a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában. A zsűri díszelnöke Péchy Blanka volt, tagjai sorában foglalt helyet a népszerű tévébemondó, Kudlik Júlia és a nemzetközileg elismert gyorsírók — közöttük Fenyvesi Mária és dr. Baczony László — mellett Lőrincze Lajos nyelvész is. Páratlanul érdekes volt hallgatni egyenként, 6 percen át a különlegesen nehéz, nyelvtörő szöveget, a percenként 20 szótaggal emelkedő, 460 szótagos sebességet elérő, s a hatodik percben 600 szótagot kimondó győztestől. Nem árt tudni, hogy az előadók többsége 250—270 szótagot ejt ki, ennyit kell rögzíteniük a gyorsíróknak. S mi tagadás, az utóbbiak sikere a diktálótól is függ. A modern technika segítségével ugyan rögzíthető az élő beszéd, de semmiképp sem pótolhatja a diktáló és a gyorsíró együttes munkáját. A gyorsíró ugyanis a szöveg rögzítése közben stilizál, alakít, válogat a mondandó fontosabb és kevésbé fontosabb részei között, és menet közben szerkeszt. Ez az információ már Bajnok Zsolttól, a Magyar Hírlap főszerkesztőjétől, a Gyorsíró Szövetség elnökétől származik, mint ahogyan az is, hogy a verseny a gyorsírás népszerűsítését célozta, no és játék volt a javából. Kora délután az eredményhirdetésen megtudtuk, hogy az első helyezett Gonda Péterné gyors- és gépíróiskolai tanár lett, a második VéghBalázs ötödéves villamosmérnök hallgató, a harmadik pedig Szabadi Ferencné szakközépiskolai tanár. Az erkölcsi elismerés mellé formatervezett díszserleg és a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat 5, 3 és 2 ezer forintos jutalma járt. (várhegyi) Neves nyelvművelők a zsűri tagjainak sorában Teknős Miklós felvétele Telextudósításunk Két magyar kitüntetett Franciaországban Villámbeszélgetés Trauner Sándorral és Cziffra Györggyel A 81 éves Trauner Sándor festő, filmdíszlet-tervező néhány nappal ezelőtt Pro Cultura Hungarica emlékérmet kapott. Az 1929 óta Franciaországban élő Trauner a magyar filmművészeknek abba a csoportjába tartozik — Kertész Mihállyal, a Korda testvérekkel, Rózsa Miklóssal együtt —, akiket a hetedik művészet legnagyobbjai között tart számon a filmtörténelem. Művészi kitüntetéseit nehéz számba venni. A párizsi magyar nagykövetségen rendezett kitüntetési ünnepségen ő is becses ajándékot nyújtott át egykori hazájának: Frankel Leó, az 1. Internacionálé tagja egyik franciául írt, május 1-jei kéziratát. — Milyen érzés volt a magyar kitüntetés? — Kellemes meglepetés. Múltam teljesen Magyarországhoz fűződik, nagyon jó barátom volt Csók István és Kassák Lajos köréhez is tartoztam. Sajnos a Horthykorszak teremtett olyan légkört és helyzetet, amiben nem volt maradásom, barátaim is azt tanácsolták, menjek el minél hamarabb. Magyarországgal megőriztem a kapcsolatot, néhány éve kiállításom volt a Nemzeti Galériában. A Kassák-centenáriumra sajnos nem tudtam elmenni, de remélem, hogy rövidesen újra lesz alkalmam Budapestre látogatni. A feleségem francia, de ő is úgy megszerette az országot, hogy újra látni akarja. — Melyik munkáit tartja a legemlékezetesebbnek? — Carnet filmjét, a Paradicsom gyermekeit. A háború alatt forgattuk, én álnéven ... Aztán Oscar-díjat kaptam Billy Wilder A lakás című filmjéért. Caesart pedig többet is, így a Losey rendezte Don Giovanni operafilmért. — Tervei? — Most jöttem haza Indiából, ahol francia—indiai koprodukcióban készítjük a Bengáli éjszakák című filmet egy novella alapján, amely Kalkuttában játszódik. Liszt-emlékplakettet kapott a centenáriumi év sikerében játszott szerepéért a Cziffra házaspár, míg Cziffra György zongoraművészként járja a világot és tanít, felesége, Zoleika, a senlis-i alapítvány lelke, szervezője. — Mi szerepel az idei tervekben? — Olaszországban — Stresában és Firenzében — azonkívül Spanyolországban és itt Franciaországban is lesznek hangversenyeim, amerikai fellépés szintén szerepel a naptárban. Másfajta felkérésre elvállaltam, hogy elnökölni fogok az európai közösség első zongoraművész versenyének bíráló bizottságában. Strasbourgban lesz az első selejtező, Brüsszelben a második, végül Luxemburgban a döntő, amit a rádió is közvetíteni fog. — Magyarországon mikor látható újra a közönség? — Évek óta vezetek mesteriskolákat, továbbképző tanfolyamokat Keszthelyen fiatal zongoraművészeknek. Hangversenypódiumon alighanem a jövő évi tavaszi fesztiválon lépek újra a magyar közönség elé. László Balázs Szokatlan, de mindenképpen közérdeklődésre számot tartó tanórának lehettek a napokban tanúi a helytörténet és az oktatástörténet iránt érdeklődő tatabányaiak. A század harmincas éveinek stílusában berendezett tanteremben, az egykorú tankönyvek és tanmenetek segítségével a fél évszázaddal ezelőtti kívánalmaknak megfelelő beszéd- és értelemgyakorlati órát tartott egy harmadikos osztálynak Henkey Istvánná nyugdíjas, ám most is tanító tatabányai pedagógus. Az ötlet a Komárom Megyei Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum vezetőitől és munkatársaitól származott. Történt ugyanis, hogy a múzeum nemrég a városban egy újabb épülethez jutott, olyanhoz, amely évtizedeken keresztül iskola volt. Kézenfekvőnek látszott a hasznosítása, az iskolai oktatás tárgyi emlékeit mutatni be a régi falak között. Így került sor az „Elemi népoktatás megyei emlékei a két világháború között” című tárlat megrendezésére. A három terem egyikében levő anyag áttekintést ad a főbb neveléstörténeti korszakokról, a második teremben pedig a felszabadulás utáni oktatástörténeti emlékek kaptak helyet, míg a harmadik termet egykorú iskolabútorokkal, padokkal, táblával, katedrával rendezték be. S innen mér csak egy lépés volt a kezdeményezés: olyan múzeumi órákat rendezni, amelyeknek résztvevői — gyerekek és pedagógusok — korhűen és életszerűen idézik föl a harmincas évek népiskolai tanóráit. Mint Dévai Judit muzeológus elmondta, a régi tanórák megtartásához szükséges anyag egy része a múzeum gyűjteményéből való, a többi egy felhívás nyomán gyűlt össze. A tanterem berendezését például az ászári általános iskola adta, a szemléltető eszközök jó része pedig az Országos Pedagógus Könyvtár és Múzeum gyűjteményéből származik. A Komárom megyei múzeum munkatársai azt tervezik, hogy szeptembertől rendszeressé teszik a régi tanórák felidézését. Erre annál is inkább jó lehetőségük van, mert az egykorú tanterem mellett egy kis helyiségben fizika- és matematika-szertárat is sikerült berendezniük — viszonylag gazdag anyag áll tehát rendelkezésükre az elemi népiskolák tanítási módszereinek szemléltetésére. Elképzeléseik között az is szerepel, hogy képmagnóra veszik a foglalkozásokat, mert a felvételek jó szemléltető eszköznek bizonyulhatnak az általános iskolai történelemórák helytörténeti témáihoz. (y) Régi idők tanórája Egykorú tanterem 9 Drágulnak a háztartási edények Az Alumíniumárugyár, a Bonyhádi Zománcgyár és a forgalmazó kereskedelmi vállalatok értesítik a fogyasztókat, hogy az alapanyagárak növekedése miatt — 1987. június 1-jétől — a belföldi előállítású alumínium háztartási edény, a bevonatos háztartási edény és a propánbután gázpalack fogyasztói ára átlagosan 9,8 százalékkal, a zománcedényeké átlagosan 7 százalékkal emelkedik. (MTI) Szórakoztató elektronika a BS-ben AUVIC ’87 címmel nemzetközi szórakoztató elektronikai eszközök — részbeni vásárlással egybekötött — kiállítását rendezik meg június 8—14. között a Budapest Sportcsarnokban. Ezer négyzetméteren ötven külföldi és hazai cég mutatja be hang- és képtechnikai berendezéseit (sztereo, kvadrofon, video, kompakt lemez), személyi számítógépeit, hangulatkeltő fényfelszereléseit. Lesznek divatbemutatók, fellépnek zenekarok, dedikálja lemezeit az Omega, a Napoleon Boulevard, a HBB, a Neoton Família, Komár László, a KFT, a Z’Zi Labor és a Bikini. Igazi vidám vásárkavalkád kezdődik mához egy hétre. (jelmi) A TAURUS MŰSZAKI GUMIGYÁR FELVÉTELRE KERES: - segédmunkást háromműszakos munkakörbe, - betanított munkást háromműszakos munkakörbe. Feltételek: - az előző munkahelyen legalább 1 éves folyamatos munkaviszony, - a munkakönyvben nem „kilépett” bejegyzés, - nyolc általános iskolai végzettség. Továbbá keres: - kazánfűtőt, kazánkezelői vagy kazánfűtői vizsgával, háromműszakos, nem folyamatos munkakörbe, olajtüzelésű kazánhoz, - géplakatost. Jelentkezés személyesen vagy a 270-417-es telefonon a munkaügyi osztályon. - telexkezelőt, - műszaki ellenőrt, felsőfokú építész végzettséggel, - munkaügyi előadót - középfokú végzettséggel, - adminisztrátort, érettségi bizonyítvánnyal és gépírni tudással, - raktárvezetőt - felsőfokú raktárgazdálkodási tanfolyammal, - pénztárost középfokú végzettséggel. Jelentkezés: személyesen vagy a 472-546-os telefonon a személyzeti vezetőnél. Cím: Budapest X., Újhegyi út 25-31.