Népszava, 1987. június (115. évfolyam, 127–152. sz.)

1987-06-01 / 127. szám

NÉPSZAVA 1­987. JÚNIUS 1., HÉTFŐ Mai műsorok Szlovák tv 1. műsor: 16.25 Kérdőjelek 16.55 Katonák műsora 17.45 Portréfilm 18.20 Esti mese 18.30—19.10 Vitám. 19.30 Híradó 19.55 Prágai tavasz 1987. 21.20 Publicisztika 22.00 Égi csillagok 2. műsor: 16.15 Műsor­­ajánlat 16.35 Francia természet­­film-sor: 17.05 Tv-állatkert 17.25 Telesport 17.30 Légiposta 18.30 A hét eseményei magyar nyelven 19.00 Tv-torna 19.10 Esti mese 19.30 Híradó 19.55 Károly és Lu­cia 21.30 Híradó 22.00 Világhír­­adó 22.15 Sportvisszhangok Jugoszláv tv 1. műsor: 17.00 Magyar nyelvű híradó 17.10 Varasdi és belovári krónika 17.30 Fontos mondaniva­lóm van neked 17.45 Gyerekm. 18.00 Az egészség a legfontosabb 18.40 Számok és betűk 19.00 Tv­­naptár 19.10 Rajzfilm 19.30 Tv­­napló 19.50 Sport 19.53 Időjárás­jelentés 20.00 Drámaest 21.15 Dok­­sor: 21.45 Tv-napló 22.10 Ritmus ’87 0.04 Ráadás 0.40 Hírek 2. mű­sor: 18.40 Zágrábi panoráma 19.15 Műsorkiegészítés 20.00 A világ ma 20.30 Kis koncert 20.45 Tegnap, ma, holnap 21.05 Házi­mozi 22.35 Értesülések Bartók rádió 8.10 Komoly­zene 9.35 Hangv. 10.40 Dzsesszfelvételek 11.20 Operarészletek 13.05 A magyar nyelv 13.21 Zengjen a muzsika! 13.51 Fúvósnyitányok 14.11 Új Melódia-lemezekből 14.50 A Cziffra Alapítvány hangversenye 16.35 Operaközv. 17.49 Durkó Zsolt műveiből 18.30 A hét zeneműve 19.05 Zenei fogalom 19.35 Operaáriák 20.05 Rádiószínház 21.13 Új lemezeinkből 22.30 Gondolat—jel Szovjet tv 14.00 Hírek 14.10 Az orosz beszéd 14.40 Kovpak (1. rész) 15.55 Hí­rek 16.00 Iskolások találkozása V. I. Sitnyikoval 16.45 Világhír­­adó 17.00 Gyorsítás 17.30 Zenés műsor Leningrádból 18.00 Hírek 18.05 Művészetek mesterei 19.00 Híradó 19.40 Hangv. 21.25 Világ­híradó 21.40 Dok.-film 22.05 A szülőket nem választják (film) 23.45 Hírek 23.50 Szovjet dalok Kossuth rádió 1 8.20 Hogy tetszik lenni? 9.00 A hét zeneműve 9.30 A hét költője 9.40 Ki kopog? 10.05 Nyitnikék 10.35 Operaáriák 11.20 Munkásdal-feldolgozások 11.31 Szeplőtelen Kelemen 12.45 Utak, ösvények . . . 13.00 Klasszikusok délidőben 14.10 A magyar széppróza 14.25 Kóruspódium 15.00 Üdvözlet az olvasónak 16.05 Süsü 17.00 Eco-mix 17.30 Találkozás Ferencsik Jánossal 17.54 Új nótafelvételek 19.15 Családi szótár 20.30 Hétfő este mindenkinek 21.35 Amiről a világ vitatkozik 22:20 Tíz perc küld. Balaton, északi part, lankás hegyoldal. Szőlők példásan művelve és elhanyagolva. Gazdáik a környékről valók, veszprémiek, de sokan jár­nak Pestről is, mint az a há­zaspár, aki épp a kicsiny ve­teményest öntözi. A kerti munkák közepette, mint mindig, most is szívesen kö­szöntik a szomszédot. Szem­mel láthatóan ugyanilyen szívesen fogadják az idegent is, és szóba elegyednek vele. Az asszony kezében öntö­zőkanna, átmutat a szomszéd kerítésen túlra, és az otta­ni ház tulajdonosáról mesél. Arról, hogy példás gazda volt, a környék pincetulajdonosai hozzá jártak tapasztalatcse­­rére. Szorgos ember hírében állott, aki olyan asszonyt ka­pott, ki maga is sokat dolgo­zott, és fogta a pénzt. Mond­hatni, a fogához is verte. A kis házat minden esztendőben kiadta az NDK-ból jött tu­ristáknak. A másikat, amiben a közelben laktak, az NSZK- ból és az Ausztriából érke­zetteknek. Rakosgatott, gya­rapította, amit megszerzett, és a szerencse is hozzájuk pártolt. Rebesgetik a környéken, hogy valami lottónyereménye is volt, mondják, mindenkor „dőlt hozzájuk” a pénz. Egy­szer a Balaton szélén, a se­­rény vízben iszapot dobál­tak egymáshoz játékból a szomszédok egy esti fürdőzé­sen. A férfi az iszapban is aranygyűrűt talált. A pénz varázsában Egy gyerekük született, egy kislány. Nem lehetett, vagy nem akartak többet,­­nem tudni. Mindent megadtak ne­ki, és magukat sem fosztot­ták meg a földi örömöktől. Ettek-ittak, amennyi csak beléjük fért. Zsíros, magyar konyhát vezettek, jóféle pá­linkával kezdték a napot, és borozgattak esténként a mun­ka végeztével. Ahogy beszélik, sosem jár­tak a határon túl. Nemigen érdekelte őket a világ. Csak a szűkén vett, maguk biro­dalma. Ez a féltett birodalom most csendes. A szőlő sem a régi, bár a testvérek művelik. A szomszéd sajnálkozással a hangjában mondja: ilyet rit­kán látni, sorscsapás ez ké­rem. Az asszony 41 évesen halt meg, megállt a szíve. A férj alig néhány hónappal követte. Infarktust kapott, 47 esztendősen. A lányuk nincs még 13 éves. Rászakadt a vagyon, a szülői örökség. Ki tudja, hogy bánik majd vele? Megsokszorozza-e az anyagi javakat, követi a pél­dát, az életmódot, vagy el­herdálja, mert pont a szülők életvitelének ellenkezőjét tartja majd jónak. Vagy esetleg okul a történteken, és józan mértéktartással megpróbál egészségesen élni? Szívem szerint annak örül­nék, ha az utóbbit választa­ná a maga és majdani utó­dai érdekében. Várhegyi Andrea 22.30 Archívumok mélyéről 0.15—4.20 Éjfél után Petőfi rádió 8.05 Népdalfeldolgozások 8.50 Délelőtti torna 9.05 Napközben 12.10 Operettfelvételek 12.30 Népi muzsika 13.05 Slágermúzeum 14.00 Kettőtől ötig 17.08 Újdonságainkból 17.30 Ötödik sebesség 18.30 Tip-top parádé 19.05 Népdalfeldolgozások 19.30 Sportvilág 20.05 Soltész Rezső énekel 20.20 Egy énekes — három műfaj 21.05 Rockújság 22.00 Marika 22.45 Ugyanaz többször 23.20 Dalida élete 0.15—4.20 Éjfél után Budapesti színházak Zeneakadémia: AHZ hangverse­nye (fél 8, Tavaszi béri, B 5.), Pesti Vigadó, Hangversenyte­rem: Muzsikáló tájak (8), Er­kel Színház: Élőújság... (fél 6, fél 9), Pesti Vigadó, Kamarate­rem: Gőzben (7), Vígszínház: Csókos asszony (7, Jób­béri, 4.), Pesti Színház: Knock (7), Ma­dách Színház: Macskák (8), Ma­dách Kamara: Romantikus ko­média (7), Katona József Szín­ház: Galócza (7), József Attila Színház: Koldusopera (7), Já­tékszín: Villa Negra (7), Thália Színház: Gyalog a holdsugáron (7), Fővárosi Operettszínház: Jó­zsi, hol vagy? (fél 6, 9), Vidám Színpad: Őrült nők ketrece (8), Mikroszkóp Színpad: A nap, amelyen a pápát elrabolták (fél 8), Radnóti Miklós Színpad: Me­sélő kert (de. fél 11), Kék róka (7), Állami Bábszínház — Jókai tér: Hófehérke és a hét törpe (de. 10), Gyors beszéd — gyors­írás Verseny a MÍTOSZ-ban A jelentkezők között volt színész, kutatóvegyész, köny­velő, hangtechnikus és sze­rencsére sok-sok magyar nyelvet tanító tanár. Jöttek a selejtezőre Budapestre az ország minden tájáról. Ez a maga nemében is újszerű verseny egyaránt vonzotta a gyengébb nem képviselőit és a férfiakat. Végül is 62-ből 16-an maradtak összemérni pergő nyelvüket, versengeni abban, ki tud minél érthe­tőbben a magyar nyelv sza­bályainak megfelelően hang­súlyozni, értelmezni, ugyan­akkor egyenletesen diktálni. Idén először mérték össze tudásukat a Magyar Gyors- és Gépírók Országos Szövetsége szervezésében megtartott versenyen. A dön­tőre május 30-án került sor a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének székházá­ban. A zsűri díszelnöke Péchy Blanka volt, tagjai sorában foglalt helyet a népszerű té­vébemondó, Kudlik­ Júlia és a nemzetközileg elismert gyorsírók — közöttük Feny­vesi Mária és dr. Baczony László — mellett Lőrincze Lajos nyelvész is. Páratlanul érdekes volt hallgatni egyenként, 6 per­cen át a különlegesen nehéz, nyelvtörő szöveget, a percen­ként 20 szótaggal emelkedő, 460 szótagos sebességet elérő, s a hatodik percben 600 szó­tagot kimondó győztestől. Nem árt tudni, hogy az elő­adók többsége 250—270 szó­tagot ejt ki, ennyit kell rög­zíteniük a gyorsíróknak. S mi tagadás, az utóbbiak si­kere a diktálótól is függ. A modern technika segítségével ugyan rögzíthető az élő be­széd, de semmiképp sem pó­tolhatja a diktáló és a gyors­író együttes munkáját. A gyorsíró ugyanis a szöveg rögzítése közben stilizál, ala­kít, válogat a mondandó fon­tosabb és kevésbé fontosabb részei között, és menet köz­ben szerkeszt. Ez az információ már Baj­nok Zsolttól, a Magyar Hír­lap főszerkesztőjétől, a Gyorsíró Szövetség elnökétől származik, mint ahogyan az is, hogy a verseny a gyors­írás népszerűsítését célozta, no és játék volt a javából. Kora délután az eredmény­­hirdetésen megtudtuk, hogy az első helyezett Gonda Pé­­terné gyors- és gépíróiskolai tanár lett, a második Végh­­Balázs ötödéves villamosmér­nök hallgató, a harmadik pe­dig Szabadi Ferencné szakkö­zépiskolai tanár. Az erkölcsi elismerés mellé formaterve­zett díszserleg és a Pallas Lap- és Könyvkiadó Válla­lat 5, 3 és 2 ezer forintos ju­talma járt. (várhegyi) Neves nyelvművelők a zsűri tagjainak sorában Teknős Miklós felvétele Telextudósításunk Két magy­ar kitüntetett Franciaországban Villámbeszélgetés Trauner Sándorral és Cziffra Györggyel A 81 éves Trauner Sándor festő, filmdíszlet-tervező né­hány nappal ezelőtt Pro Cul­­tura Hungarica emlékérmet kapott. Az 1929 óta Francia­­országban élő Trauner a magyar filmművészeknek abba a csoportjába tartozik — Kertész Mihállyal, a Kor­da testvérekkel, Rózsa Mik­lóssal együtt —, akiket a he­tedik művészet legnagyobb­jai között tart számon a film­történelem. Művészi kitünte­téseit nehéz számba venni. A párizsi magyar nagykö­vetségen rendezett kitüntetési ünnepségen ő is becses aján­dékot nyújtott át egykori ha­zájának: Frankel Leó, az 1. Internacionálé tagja egyik franciául írt, május 1-jei kéziratát. — Milyen érzés volt a ma­gyar kitüntetés? — Kellemes meglepetés. Múltam teljesen Magyaror­szághoz fűződik, nagyon jó barátom volt Csók István és Kassák Lajos köréhez is tartoztam. Sajnos a Horthy­­korszak teremtett olyan lég­kört és helyzetet, amiben nem volt maradásom, barátaim is azt tanácsolták, menjek el minél hamarabb. Magyaror­szággal megőriztem a kap­csolatot, néhány éve kiállí­tásom volt a Nemzeti Galériá­ban. A Kassák-centenárium­­ra sajnos nem tudtam el­menni, de remélem, hogy rö­videsen újra lesz alkalmam Budapestre látogatni. A fele­ségem francia, de ő is úgy megszerette az országot, hogy újra látni akarja. — Melyik munkáit tartja a legemlékezetesebbnek? — Carnet filmjét, a Para­dicsom gyermekeit. A hábo­rú alatt forgattuk, én álné­ven ... Aztán Osca­r-díjat kaptam Billy Wilder A lakás című filmjéért. Caesart pedig többet is, így a Losey ren­dezte Don Giovanni opera­filmért. — Tervei? — Most jöttem haza Indiá­ból, ahol francia—indiai koprodukcióban készítjük a Bengáli éjszakák című fil­met egy novella alapján, amely Kalkuttában játszódik. Liszt-emlékplakettet ka­pott a centenáriumi év sike­rében játszott szerepéért a Cziffra házaspár, míg Cziff­ra György zongoraművész­ként járja a világot és tanít, felesége, Zoleika, a senlis-i alapítvány lelke, szervezője. — Mi szerepel az idei ter­vekben? — Olaszországban — Stre­­sában és Firenzében — azon­kívül Spanyolországban és itt Franciaországban is lesznek hangversenyeim, amerikai fellépés szintén szerepel a naptárban. Másfajta felkérés­re elvállaltam, hogy elnököl­ni fogok az európai közösség első zongoraművész verse­nyének bíráló bizottságában. Strasbourgban lesz az első selejtező, Brüsszelben a má­sodik, végül Luxemburgban a döntő, amit a rádió is köz­vetíteni fog. — Magyarországon mikor látható újra a közönség? — Évek óta vezetek mes­teriskolákat, továbbképző tanfolyamokat Keszthelyen fiatal zongoraművészeknek. Hangversenypódiumon alig­hanem a jövő évi tavaszi fesztiválon lépek újra a ma­gyar közönség elé. László Balázs Szokatlan, de mindenképpen közérdeklődésre számot tar­tó tanórának lehettek a na­pokban tanúi a helytörténet és az oktatástörténet iránt ér­deklődő tatabányaiak. A szá­zad harmincas éveinek stí­lusában berendezett tante­remben, az egykorú tan­könyvek és tanmenetek se­gítségével a fél évszázaddal ezelőtti kívánalmaknak meg­felelő beszéd- és értelemgya­­korlati órát tartott egy har­madikos osztálynak Henkey Istvánná nyugdíjas, ám most is tanító tatabányai pedagó­gus. Az ötlet a Komárom Megyei Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum veze­tőitől és munkatársaitól szár­mazott. Történt ugyanis, hogy a múzeum nemrég a városban egy újabb épülethez jutott, olyanhoz, amely évtizedeken keresztül iskola volt. Kézen­fekvőnek látszott a haszno­sítása, az iskolai oktatás tár­gyi emlékeit mutatni be a régi falak között. Így került sor az „Elemi népoktatás megyei emlékei a két világ­háború között” című tárlat megrendezésére. A három terem egyikében levő anyag áttekintést ad a főbb neve­léstörténeti korszakokról, a második teremben pedig a felszabadulás utáni oktatás­­történeti emlékek kaptak he­lyet, míg a harmadik termet egykorú iskolabútorokkal, padokkal, táblával, katedrá­val rendezték be. S innen mér csak egy lé­pés volt a kezdeményezés: olyan múzeumi órákat ren­dezni, amelyeknek résztve­vői — gyerekek és pedagó­gusok — korhűen és életsze­rűen idézik föl a harmincas évek népiskolai tanóráit. Mint Dévai Judit muzeoló­gus elmondta, a régi tanórák megtartásához szükséges anyag egy része a múzeum gyűjteményéből való, a töb­bi egy felhívás nyomán gyűlt össze. A tanterem berende­zését például az ászári álta­lános iskola adta, a szem­léltető eszközök jó része pe­dig az Országos Pedagógus Könyvtár és Múzeum gyűj­teményéből származik. A Komárom megyei mú­zeum munkatársai azt terve­zik, hogy szeptembertől rendszeressé teszik a régi tanórák felidézését. Erre an­nál is inkább jó lehetőségük van, mert az egykorú tan­terem mellett egy kis helyi­ségben fizika- és matemati­ka-szertárat is sikerült be­rendezniük — viszonylag gazdag anyag áll tehát ren­delkezésükre az elemi népis­kolák tanítási módszereinek szemléltetésére. Elképzelé­seik között az is szerepel, hogy képmagnóra veszik a foglalkozásokat, mert a fel­vételek jó szemléltető esz­köznek bizonyulhatnak az ál­talános iskolai történelem­­órák helytörténeti témáihoz. (­y) Régi idők tanórája Egykorú tanterem 9 Drágulnak a háztartási edények Az Alumíniumárugyár, a Bonyhádi Zománcgyár és a forgalmazó kereskedelmi vál­lalatok értesítik a fogyasztó­kat, hogy az alapanyagárak növekedése miatt — 1987. június 1-jétől — a belföldi előállítású alumínium ház­tartási edény, a bevonatos háztartási edény és a propán­bután gázpalack fogyasztói ára átlagosan 9,8 százalékkal, a zománcedényeké átlagosan 7 százalékkal emelkedik. (MTI) Szórakoztató elektronika a BS-ben AUVIC ’87 címmel nemzet­közi szórakoztató elektroni­kai eszközök — részbeni vá­sárlással egybekötött — ki­állítását rendezik meg június 8—14. között a Budapest Sportcsarnokban. Ezer négyzetméteren öt­ven külföldi és hazai cég mutatja be hang- és képtech­nikai berendezéseit (sztereo, kvadrofon, video, kompakt lemez), személyi számítógé­peit, hangulatkeltő fényfel­szereléseit. Lesznek divatbemutatók, fellépnek zenekarok, dedikál­ja lemezeit az Omega, a Na­poleon Boulevard, a HBB, a Neoton Família, Komár László, a KFT, a Z’Zi Labor és a Bikini. Igazi vidám vásárkavalkád kezdődik mához egy hétre. (jelmi) A TAURUS MŰSZAKI GUMIGYÁR FELVÉTELRE KERES: - segédmunkást háromműszakos munkakörbe, - betanított munkást háromműszakos munkakörbe. Feltételek: - az előző munkahelyen legalább 1 éves folyamatos munkaviszony, - a munkakönyvben nem „kilépett” bejegyzés, - nyolc általános iskolai végzettség. Továbbá keres: - kazánfűtőt, kazánkezelői vagy kazánfűtői vizsgával, háromműszakos, nem folyamatos munkakörbe, olajtüzelésű kazánhoz, - géplakatost. Jelentkezés személyesen vagy a 270-417-es telefonon a munkaügyi osztályon. - telexkezelőt, - műszaki ellenőrt, felsőfokú építész végzettséggel, - munkaügyi előadót - középfokú végzettséggel, - adminisztrátort, érettségi bizonyítvánnyal és gépírni tudással, - raktárvezetőt - felsőfokú raktárgazdálkodási tanfolyammal, - pénztárost középfokú végzettséggel. Jelentkezés: személyesen vagy a 472-546-os telefonon a személyzeti vezetőnél. Cím: Budapest X., Újhegyi út 25-31.

Next