Népszava, 1987. július (115. évfolyam, 153–179. sz.)

1987-07-01 / 153. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ■ SZERDA, 198­7. JÚLIUS 1. ■ 115. ÉVFOLYAM, 15­3. SZÁM ■ ÁRA 1,80 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA vv v'*' Laeson a betakarításban és a konzervgyárakban Telje­s üzemmel megkezdődik a zöldség és a gyümölcsök feldolgozása A konzervgyárakban meg­kezdődött a zöldborsó-fel­dolgozás szezonja. Ezekben a napokban tíz gyár fogadja a­­gazdaságokban nyújtott műszakban betakarított ter­mést, amelyből az idén a ta­valyinál többet vesznek át. A konzervgyári feldolgo­zásra alkalmas zöldborsó fej­lődése és érése két és fél- három hetet késett. A tartó­sításával foglalkozó gyárak a tervezett mennyiségnek eddig csupán egyötödét dol­gozták fel, míg tavaly ilyen­kor már a négyötödét átvet­ték. A szezonban összesen 115 ezer tonna zsenge borsót tartósítanak, körülbelül tíz százalékkal többet, mint ta­valy. A gyárakba naponta 4800—5000 tonna borsó érke­zik. A feldolgozásban eddig nem volt fennakadás, jól fel­készültek az idényre. A betakarításnak és a fel­dolgozásnak a 26—28 Cel­­sius-fok körüli meleg és a csapadékmentes napok ked­veznek. Ilyen körülmények között a gyárak győzik a borsó fogadását, ám az en­nél nagyobb melegben a bor­só egy része túlérhet és így már csak takarmányozásra és esetleg vetőmagnak hasz­nálhatják. A konzervgyáraik egyébként — ha ez szüksé­gessé válik — egymást kise­gítik a borsó átvételében. A zöldborsó mintegy 80— 82 százalékát idén is export­ra adja az ipar. Az áru több mint felét üvegekben tartó­sítják, ugyanakkor növek­szik a fémdobozos csomago­lás aránya. Angliai megrendelésre dolgozik a napokban a Nyírség Konzerv­ipari Vállalat tyukodi üzeme. Az exportmegrendelés első tétele­ként 400 vagon egrest tartósítanak, majd szállítanak Angliába MTI Fotó : Elek Emil felvétele Kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás • magasabb piaci árak Elkészült a Belkereskedelmi Minisztérium forgalmi gyors­­jelentése, miszerint az év el­ső öt hónapjában 229,4 mil­liárd forintot költöttünk el élelmiszerekre, ruházkodás­ra, iparcikkekre, folyó áron 7,2, változatlan áron 2 szá­zalékkal többet, mint tavaly. Az áremelkedések hatása a takarékbetét-állomány mér­sékeltebb gyarapodásában is érezhető. A kereskedelmi forgalomban — változatlan áron számol­va — a vegyes iparcikkek iránt nőtt leginkább a ke­reslet. Az élelmiszerek és él­vezeti cikkek forgalma mind­össze 1,2 százalékkal nőtt, a ruházati áruk és a vendéglá­tás forgalma viszont tovább­ra is csökken. Májusban a kiskereskede­lemben erősen érződött már a fizetőképes kereslet csök­kenése. A forgalom növekedé­sének üteme — a januárit le­számítva — az idén a múlt hónapban volt a legalacso­nyabb. Ez egyrészt annak tudható be, hogy az áreme­léseket megelőzően jelentős volt a felvásárlás, a háztartá­sokban a szokásosnál több élelmiszer halmozódott fel. A vendéglátás adatai is ne­gatív csúcsról adnak jelen­tést: az előző hónapok ugyan­csak szrény ütemű forgalom­­bővüléséhez képest számot­tevő visszaesés következett be, 2,3 százalékkal csökken­tek a bevételek. Mérsékelt kereslet mutat­kozott a ruházati cikkek iránt is, a bolti forgalom — folyó áron — csupán 4,5 szá­zalékkal emelkedett A vegyes iparcikkek iránt viszonylag dinamikusan nőtt a kereslet, 7 százalékkal több áru talált gazdára. A májusi árukínálat szín­vonala változó. Az élelmiszer­­ellátásban népi voltak zava­rok, bőséges és kiegyensúlyo­zott a kínálat az üzletekben. A tőkehús iránti kereslet 15— 25 százalékkal csökkent, a vásárlók egyre szélesebb ré­tege igényli az olcsóbb hús­fajtákat, -készítményeket. Ugyanakkor — jórészt a nő­(Folytatás a 4. oldalon) Új, korszerű gépek értettek a békés­csabai Kner Nyom­dába. Én is meg­kezdődött az a két és fél évig tartó beruházás, amely a csomagolóanyag­gyártás minőségi és mennyiségi növelé­sét hivatott elősegí­teni. A többlépcsős fejlesztés keretében osztrák, svájci, NSZK-beli cégek­től vásárolt, világ­színvonalon dolgo­zó nyomdaipari gé­peket állítanak munkába a békés­csabai nyomdá­szok. Elsőként egy Heidelberg 102 VP négyszínnyomásos, számítógép-vezér­lésű gép foglalta el a helyét a nyomdá­ban MTI Fotó : B. Fazekas László felvétele Változások a táppénzbe vételnél Cselekvési program az egészség megőrzésére Mától az üzemi orvos dönt a keresőképességről A­z egészségügyi ellátás nem köthető ellenszolgáltatáshoz Miniszteri tájékoztató az időszerű feladatokról Az egészségügyi törvény szeptember 1-jén hatályba lépő módosításának részletei­ről, valamint a társadalmi egészségmegőrző program konkrét feladatairól tájékoz­tatták az újságírókat ked­den az Egészségügyi Minisz­tériumban. Dr. Medve László egész­ségügyi miniszter egyebek közt elmondta, hogy szep­temberben megjelennek a módosításból következő mi­niszteri rendeletek. Addig még több szakmai konzultá­cióra is sort kerítenek, pél­dául a művi meddővé tétel­lel kapcsolatos kérdésekről, a genetika új lehetőségeiről, illetve az ilyen beavatkozá­sok veszélyeiről. Az egész­ségügyi törvény sokat vita­tott, a hálapénzről szóló pa­ragrafusával összefüggésben a tárca vezetője rámutatott: a módosítás egyértelmű sza­bályozást teremtett, ugyanis kimondja, hogy az egészség­­ügyi ellátást az orvos nem kötheti ellenszolgáltatáshoz. Az egészségmegőrző prog­ram tervezetét valamennyi országos intézet rövidesen megkapja — emelte ki a mi­niszter —, s ez alapján min­den intézmény meghatároz­za ebből adódó feladatait. Ezen kívül a megyei szak­­felügyelő főorvosok és az egészségügyi szolgálatok ve­zetésével minden megye el­készíti a saját cselekvési ter­vét, így az egészségügy haté­konyabban vehet részt az egészségmegőrzés társadalmi programjának megvalósítá­sában. Az ellátás színvonaláról szólva a miniszter hangsú­lyozta: tavaly az egészség­­ügyi költségvetés reálértékét nem sikerült megőrizni. Né­miképp javította a helyzetet, hogy az állami költségvetés külön támogatást adott az úgynevezett célprogramok megvalósítására. Ma is sür­gető feladat a belső tartalé­kok feltárása, ugyanis a gyógyító intézményekben napjainkban is együtt van jelen a hiány és a pazarlás. Több megyei kórházban hoz­záfogtak az érsebészeti pro­fil kialakításához. Mivel az érrendszeri megbetegedések nagyon gyakoriak, további erőfeszítésekre van szük­ség a szakemberképzésben, ugyanis — annak ellenére, hogy elegendő ágy és műtéti idő áll rendelkezésre —, ma is sok a várakozó. A korábbi féléves várakozási idő két­­három hónapra csökkent a szívműtéteknél, s a sürgős esetekben lehetőség van az azonnali beavatkozásra is. Gondot okoz viszont, hogy ma még kevés érelzáródást áthidaló műtétet tudnak vé­(Folytatás a 9. oldalon) Moszkvában véget ért a Legfelsőbb Tanács üléssza­ka Új törvény az állami vállalatokról Össznépi vitára bocsátják ezentúl az ország, életének ZV22­ legfontosabb kérdéseit A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kedden befejezte ülésszakát. A második napon a két ház együttes ülésen fo­gadta el az állami t­állalatról szóló törvényt, amely elvi je­lentőségű változást hoz az üzemek, gyárak, sőt az or­szág népgazdaságának mű­ködésében. A tudósok, a pártmunká­sok, a mérnökök, a gazdasági vezetők csaknem egy éve dolgoztak ezen a törvényen, mintegy fél évig tartott a tervezet össznépi vitája, amelynek során több mint 140 ezer változtatást, kiegé­szítést, pontosítást javasoltak a kollektívák és egyének. Ennek eredményeként jelen­tős változtatásokat eszközöl­tek a tervezethez képest az elfogadott törvény szövegé­ben. A törvény bővíti a vállalat jogait, az önigazgatás fejlesz­tését célozza. Meghatározot­tá és stabillá­ válik a válla­lat és az állami költségvetés viszonya. A termelők sorsát nem a minisztériumi utasítá­sok határozzák meg, hanem gazdaságilag önálló termelő­­egységekké válnak. A törvény értelmében a vállalat gazdálkodása az ál­lami terven alapul, de a tel­jes gazdasági önelszámolás — a veszteség nélküli műkö­dés és a pénzügyi önfenntar­tás — elvei érvényesülnek. A dolgozói kollektíva, a válasz­tott vezetők irányításával maga dönt a termelési és szociális fejlesztés minden kérdésében. A vállalat jövedelméből bizonyos részt átutal az álla­mi költségvetésnek, továbbá fizet az államnak a termelő­­eszközök — beleértve a föld, az épület — használatáért. A befizetések után fennma­radó gazdasági elszámolási jövedelmet a vállalat saját maga, a dolgozói kollektíva döntése alapján használja fel. Ezt a jövedelmet nem vonhatja el a költségvetés, ugyanakkor az állam nem visel felelősséget egyes vál­lalatok veszteséges működé­se esetén. (Folytatás a 3. oldalon) Hát van még svábod bautató? A SZOT-tal együttműködve rendszeresen közzétesez­ik, hol, melyik üdülőben van még hely. Célunk, hogy a SZOT- üdülők valamennyi helyét egész éven át vegye igénybe a szakszervezeti tagság, ne maradjanak kihasználatlanul a lehetőségek. Az üdülőjegybankban összesített szabad be­utalókról lapunk 7. oldalán adunk részletes tájékoztatást. Nyugdíjasok fóruma Ma — mint minden hó­nap első szerdáján — la­punk 10., II., 12., 13. ol­ .1­1l­dalán jelentkezik a Nyug­­díjasok fóruma. Munka­társunk beszámol egy kastélyban és egy utóke­ , HyH^flljABOk­zelében tett látogatásáról, és beszélgetést közlünk a nyugdíjasok munkaügyi vitáiról. Megírjuk, hogy mikor mit lehet levonni a nyugdíjból. Beszámo­lunk arról, milyen az idősgondozás az NSZK­ fórumá­ban. Portrét közlünk egy­­ nyugdíjas mentőápolóról és egy hajóskapitányról. A Nyugdíjban, de nem nyugalomban sorozatban pedig bemutatjuk Bakó Jenőt, a hajdani sikeres úszóedzőt. Ismertetjük, hogyan törődnek az időskorúakkal Heves megyében, fényképes riportban bemutatjuk a kecske­méti Margaréta Otthont. Magunkról írjuk címmel ez­úttal is részleteket közlünk olvasóink leveleiből, és Kérdés — felelet cím alatt közérdekű kérdésekre vá­laszolnak az illetékesek. Végül, szokás szerint, a jogász is válaszol a nyugdíjasokat érintő kérdésekre. r*i-»OT»o­sn

Next