Népszava, 1987. július (115. évfolyam, 153–179. sz.)
1987-07-01 / 153. szám
4 Brirtik a menedzserekejj hullám a Skálánál ? Az elmúlt hetekben a Skála-Coop számos áruháza, vállalata élén személycserék történtek. Megújult a vezetés többek közt a Skála Csarnok, a Sprint és a Prizma Áruházban. Azt már megszokhattuk, hogy a Skálánál nem várnak felsőbb utasításra, szívesen járnak a maguk választotta úton. Most is erről lenne szó? A felmentések, leváltások okairól, a tíz szervezet élén bekövetkezett változások hátteréről dr. Tarcsay Rezső személyzeti igazgatóval, vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk. — Csodálkozom, hogy ezek a személycserék, vezetői fölmentések meglepetést okoztak bárkinek is. Pedig semmi extra indíték nincs mögöttük. Rutinszerű cserékről van szó — mondja dr. Tarcsay Rezső. — Tíz igazgató, illetve helyettes fölmentése rutinszerű dolog? — Nálunk, ha valaki előrébb lép, egy évre szóló megbízást kap. Ez vonatkozik minden vezetői szintre. Még akkor is élünk ezzel a megoldással, ha például egy több éve nálunk dolgozó, kiemelkedő munkát végző főosztályvezető igazgatóvá lép elő. Az egy év letelte után aztán „kasszát csinálunk", s megmondjuk az illetőnek, miként vélekedünk tevékenységéről. Ha valakivel gondunk van, azzal konkrétan közöljük kifogásainkat. És ha túl sok a hiba, ha az eredmények közel nem a megfelelő szinten alakulnak, akkor az illető vezetőtől megvonjuk a bizalmat. Azaz: nem véglegesítjük a beosztásában. Önként lemondott az igazgató — Bevált ez a gyakorlat? — Igen. A Skála-Coop fejlődési üteme — mely duplája a kereskedelem átlagának — ezt mindennél pontosabban tükrözi. Senkinek sem kínálunk kényelmes lötyögést, minden megbízás világosan tartalmazza a követelményeket. És ez nagyon fontos: tudják a vezetők, hova tettük a mércét. A váltás — házon belül — senkit sem lep meg. A folyamatos mozgást, a 3—4 évenkénti cseréket természetesnek, mi több, szükségesnek tartjuk. Nálunk alig lehet találni olyan vezetőt, aki az utóbbi öt évben ne váltott volna. — Miért jó ez? Mi remélhető ettől? — Nincs rosszabb vezető annál, mint aki rutinból irányít. A túlzottan magabiztos ember pillanatok alatt dönt akkor is, amikor esetleg alaposabb mérlegelésre volna szükség. Félreértés ne essék: mi senkitől sem akarjuk elvitatni a tévedés jogát. Sőt! Szerintünk nem lehet igazán jó vezető az, aki mindig jól dönt. Az ilyen ugyanis nem mer elég kockázatot vállalni. — Mi történt a Skála Csarnokban? Az igazgató nemrég nyitotta meg az áruházat, még kevés ideje volt a kibontakozásra. S máris megvonták tőle a bizalmat? — A Skála Csarnok igazgatójának kinevezését sok vita előzte meg. Korábban a Skála Metróban dolgozott igazgatóhelyettesként, de azt a munkát túlzottan nagy feladatnak véltük a számára. Erről többször is beszéltünk vele, s ő fogadkozott, hogy másutt majd jobb teljesítményt produkál. Úgy véltük, egy kisebb áruházban megtalálhatja a helyét. De nem így történt. Végül is önként mondott fel. Érezte, labilis a helyzete, nem áll szándékunkban marasztalni. El is ment tőlünk. Sluskavezetők magánpaetefonja — Könnyen találtak a helyére megfelelő vezetőt? — Elég könnyen: a második vonalból lépett előre egy tehetséges fiatal, aki éppen most fejezi be a menedzserképzőt. Zökkenőmentesen átvette az irányítást. — Másutt is ilyen erős a második vonal? — Nem véletlenül indítottuk a menedzserképzőket. Augisztusban az eredeti 19- ből 17-en fejezik be tanulmányaikat. Két fiatalt időközben eltanácsoltunk. A végző 17 szakember viszont valóságos kincsesbányát jelent számunkra. Közülük többen már felelős beosztásba kerültek, a fölmentettek munkakörét is ők vették át. — Ennyire bíznak a menedzserképzősökben ? — A főiskolát, egyetemet végzett fiatalokat alaposan megválogattuk az induláskor. Kemény két évet tudhatnak maguk mögött. Az első félévben például két hetet töltöttek el a Skála vezetői mellett. De úgy, hogy minden tárgyaláson, vitán, egyéb programon részt vettek. A dajkavezető — így hívjuk a patronáló, tanító vezetőt — még a magántelefonja közben sem küldhette ki a fiatalokat. A munka után, mindennap egy fél órát az értékeléssel, konzultációval töltöttek. Így megtanulhatták a menedzserek, hogy ki hogy dolgozik, miképpen dönt. Mindegyikük megismerhette a Skála első tíz vezetőjének munkastílusát. Eközben — a feladatok megoldása révén — róluk is kialakult egy kép. Ugyanakkor alaposan megismerték a Skála egész tevékenységét is. — Hova kerülnek a menedzserképzőt végzettek? — Aki még nem kelt el, az először három állásajánlatból választhat. Ha netán nem tetszene egyik sem, akkor sincs baj. A második fordulóban újabb két állást ajánlunk föl. Amennyiben ebből sem találna a végzős fiatal kedvére valót, úgy még mindig van egy lehetőség. A harmadik fordulóban viszont már csak egy állást kínálunk, s azt el kell fogadnia. Tisztességes visszavonulás — Úgy tudom, a Sprint Áruház élére is egy fiatal, menedzserképzőt végzett szakember került. Miért kellett ott is váltani? — A korábbi igazgató kinevezése rossz választás volt. Az eredmények nem úgy alakultak, ahogy azt elképzeltük. A volt igazgatónak egy főosztályvezetői állást ajánlottunk föl, amit ő nem fogadott el. Elment tőlünk. — A Kaltenberg söröző élére is új vezető került. Miért? — A korábbi vezető kissé elgaloppírozta magát: túl sok ember volt — különböző titulussal — vezető állásban. Magas költséggel, veszteségesen dolgoztak. A vezetőváltás hatása máris érezhető : 30 százalékkal csökkent a létszám, javult az érdekeltség, gazdálkodásuk máris nyereségessé vált. — A Prizma Áruházban történtek is beleillenek ebbe a sorba? — Nem egészen. Szakmailag jól felkészült vezetők irányították az áruház munkáját, gazdálkodásuk jövedelmező volt, de annak mértékével nem voltunk teljesen elégedettek. Ráadásul nemrég leltárhiány keletkezett. A vizsgálatot végzők szerint a vezetők ebben nem voltak teljesen vétlenek, bizonyos előírások megtartását nem követelték meg eléggé. Ezek miatt döntöttünk a cserék mellett. Az új vezetőkön kívül öt menedzserképzés is segít a megújulásban. A képzés keretében kapták azt a feladatot, hogy vizsgálják meg az áruház működését, s tegyenek javaslatokat a színvonalasabb és gazdaságosabb működtetésre. — Miért nem kapott további bizalmat az Agro— Skála igazgatója? — Ő korábban jól vezetett egy kisebb egységet, de ezzel a feladattal nem tudott megbirkózni. Nem számítottunk nyereségre a zöldséggyümölcs forgalmazásban, de a veszteség mértéke nagyobb lett a vártnál. Sajnos, a figyelmeztetés ellenére túlméretezett szervezetet hozott létre a leányvállalat vezetője. Helyére is egy tehetséges menedzserképzés került. A volt igazgató egy másik egységünkben igazgatóhelyettesként dolgozik. Azt hiszem, helyt fog állni abban a munkakörben. Sokan, sokféleképpen magyarázzák a Skála-Coop dinamizmusának titkát. Úgy vélem, ennek egyik kulcsa a vezetőkiválasztás sajátos, figyelemre méltó gyakorlatában kereshető. E mostani személycseréktől tényleges megújulást és 3—4 milliárd forintos forgalomnövekedést remélnek a Skálánál. Cseh János A Budaprint PNYV Kelenföldi Textilgyára felvételre keres, megfelelő végzettséggel rendelkező - könyvelőt - pénztárost - gyorsgépíró adminisztrátort, továbbá: - minősítő gépkezelőt, 3 műszakba - tehergépkocsi-vezetőt - targoncaszerelőt, 1 műszakba Jelentkezés: személyesen vagy telefonon. KELENFÖLDI TEXTILGYÁR, Budapest XI., Budafoki út 111-113., munkaerő-gazdálkodás. Telefon: 868-955/177 mellék. Barlangásztábor Budapesten, Szépvölgy—Rózsadomb térségében tartja központi feltáró-kutató táborát július 3. és 12. között a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat. Kedden, a Szemlő-hegyi barlang fogadótermében megtartott sajtótájékoztatón a szervezők elmondták: a Barlangkutatók Nemzetközi Szövetsége 1989-ben Budapesten tartja X. kongresszusát, s az erre való felkészülés egyik állomása lesz a tábor. A szakemberek megkísérlik újabb, eddig ismeretlen barlangszakaszok feltárását, és térképeket készítenek a föld alatti járatokról. SZERDA, 1987. JÚLIUSI, NÉPSZAVA Közhasznú munkával enyhítik a foglalkoztatási gondokat Közhasznú munkával enyhítik a foglalkoztatási gondokat július elsejétől a Somogy megyei Csurgón és Barcson, valamint Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, Miskolcon és Ózdon. Július 15-től Szolnok megyében — Szolnokon és Tiszabecsén, augusztus elsejétől pedig a Szabolcs-Szatmár megyei Fehérgyarmaton és Mátészalkán alkalmazzák különböző munkakörökben azokat, akik egy hónapon belül nem találnak megfelelő munkahelyet maguknak. Mátyás Páltól, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetőjétől megtudtuk: Bács-Kiskun, Veszprém és Nógrád megyében szintén tervezik, hogy hamarosan bevezetik a közhasznú munkát. Mivel a többi megyében jelenleg jobbára munkaerőhiány van, s a munkát keresők java része szakmunkás, általában könnyen el tudnak helyezkedni a dolgozók. Zentai Józsefné, a Fővárosi Tanács munkaügyi főosztályának főmunkatársa érdeklődésünkre közölte: a fővárosban egyelőre nincs szükség arra, hogy a foglalkoztatási gondokat közhasznú munkával enyhítsék. Budapesten jelenleg szintén munkaerőhiány van, az állást keresők egy hónapon belül megfelelő munkahelyet találhatnak maguknak. A közelmúltban megjelent kormányrendelet lehetőségeivel élve Somogy, Borsod, Szolnok és Szabolcs-Szatmár megyében összesen 550 embernek kínálnak meghatározott időre szóló munkalehetőséget és jövedelmet. A gondoskodásnak erre a formájára rászorulók kivétel nélkül alacsony képzettségűek, akik hosszabb ideje nem tudnak elhelyezkedni. A helyi tanácsok által — a költségvetési üzem, illetve a szociális foglalkoztató keretei között — megszervezett közhasznú munka egyik célja az, hogy rendszerességre szoktassa az érdekelteket, ami esélyt ad számukra a végleges elhelyezkedéshez. A munkaszerződést ugyanis két hónapra kötik és legfeljebbfél évig hosszabbítható meg. Ezt a megoldást a munkáltatók tehát csak átmenetinek tekintik, a végső cél az, hogy mindenki tartós, elfogadható munkahelyet találjon magának. Az említett városokban, községekben főként köztisztasági, park- és közterületfenntartási, út- és járdaépítési munkák várnak az érintettekre. A bérköltségekhez nyújtott 70 százalékos állami támogatás tehát valóban olyan közhasznú teendők ellátására kínál lehetőséget, amelyekre egyébként a helyi tanácsok anyagi lehetőségeiből nem telne. (csarnai) Gyorsítani kell az ipari szerkezetváltást Kibővített bizottsági ülés a Parlamentben Az Országgyűlés ipari bizottsága kedden a Parlamentben az élére újonnan megválasztott Juhász Mihály elnökletével az iparban dolgozó képviselőkkel kibővített ülésen vitatta meg az ipari szerkezetátalakítási programtervezetet. Az ülésen részt vett Harsányi Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke. A vállalati szándékokat is magában foglaló programot Kapolyi László ipari miniszter terjesztette elő. A miniszter kiemelte, hogy a szerkezetátalakítás nem maradhat meg csupán az ipar keretei között, hanem azt öszsze kell hangolni más ágazatok, területek célkitűzéseivel. Ez azt is jelenti, hogy az iparban meg kell teremteni más ágazatok szerkezetváltásának a hátterét is. Például a telefonhálózat hosszú távú fejlesztési programja keretében a postának elektronikus, digitális központokra lesz szüksége, s ezek gyártására az iparnak kell felkészülnie. Napjainkban az iparfejlesztés két legfontosabb, egymásba fonódó feladata a szerkezetváltás erőteljes felgyorsítása, és a külgazdasági egyensúly fokozatos javítása. A gazdaság működéséhez nélkülözhetetlen dinamikus piaci egyensúlyt a forgalom mostaninál magasabb szintjén képzelik el, miközben felgyorsítják a piacépítés folyamatát. Az ipari szerkezet átalakítása során alapvető törekvés a kitermelőipar és a feldolgozó iparágak között kialakult arányok módosítása, az utóbbiak javára. A feldolgozóipar műszaki megújulása, versenyképességének ugrásszerű javítása már rövid távon is elengedhetetlen. A feldolgozóipar szelektív fejlesztése mérsékli a gazdaság anyag- és energiaszükségletét, s a csökkenő anyag- és energiaköltségek révén az ipar nemzetközi versenyképességét is javítja. A középtávú iparfejlesztési stratégia fontos eleme, hogy a kitermelőipar elavult, gazdaságtalan tevékenységi körét megszüntetik, ugyanakkor a feldolgozóipar számára szükséges korszerű szerkezeti anyagok gyártását versenyképessé teszik. A szerkezetváltás tehát kétirányú: a fejlesztés súlypontjainak meghatározása mellett kijelölték a visszafejlesztendő területeket is. Az ipari tárca előterjesztése szerint ez a stratégia szigorú monetáris politikát kíván. Az úgynevezett válságágazatokban a szerkezetátalakításra, a termelés hatékonyságának megteremtésére központi döntések szükségesek. Ugyanakkor a dinamikus fejlődésképes területek számára biztosítani kell a megfelelő forrásokat. Ezért meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a külföldi működő tőke és a lakossági erőforrások a tőkepiac kialakítandó intézményi rendszerén — részvényeken, kötvényeken, vagyonjegyeken stb. — keresztül e területekre áramolhassanak. A vitában felszólaló képviselők közül Kócza Imre (Heves megye) azt feszegette, hogy megteremthetők-e a gazdaság mai helyzetében a program megvalósításának eszközei. Rámutatott, hogy amennyiben az előterjesztésben megfogalmazott célok csupán ajánlások maradnak, vagy csak félmegoldások születnek, akkor a dolgozók nem lesznek képesek a programot valóra váltani. Javasolta — s ezt a vita szinte valamennyi résztvevője megerősítette —, hogy emeljék kormányprogram szintjére az ipari szerkezet átalakítását. Dudla József, az ipari bizottság titkára (Borsod megye) kifejtette, hogy a szerkezetváltás feltételei mellett az állam szerepvállalását is újra át kell gondolni. Kifejezetten károsnak minősítette, hogy elhúzódik a vita az Ipari Minisztérium és más állami szervek között, s emiatt előrelépés helyett patthelyzet alakul ki. Puskás Sándor (Heves megye) annak a pontosítását ítélte fontosnak, hogy a szerkezetátalakításban mi az Ipari Minisztérium hatásköre, miben kész támogatást adni a vállalatoknak, és mit tekintenek kizárólag vállalati ügynek. Több képviselő, köztük Sziráki András (Szolnok megye) véleménye szerint az ipar programját a reformfolyamat részeként célszerű kezelni. Ez azt is jelenti, hogy a vállalatok nem szemlélői, hanem — nagyobb mozgásteret kapva — aktív megvalósítói legyenek a szerkezetátalakításnak. Szabó Kálmán (Budapest) felszólalásában az innováció legfőbb gátjának minősítette a bérszabályozás merev rendszerét. Kritikusan szólt az állami tulajdon elvont rendszeréről, amellyel az emberek nem tudnak azonosulni Ehelyett valóságos tulajdonviszonyokat javasolt. Hangsúlyozta, hogy hosszú távú vagyonérdekeltségre van szükség, és a szelektív fejlesztés mércéje a vagyonarányos nyereség lehet. A felszólalásokra Kapolyi László válaszolt, majd Juhász Mihály összegezte a vitát. Megállapította: a bizottság úgy foglalt állást, hogy támogatja az ipar szerkezetátalakítási programjának eddigi munkálatait, s szorgalmazza a széles körű vita folytatását. A vélemények összegzésére az ipari bizottság öttagú szerkesztő bizottságot hozott létre. A vitában felszólaltak még: Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár megye), Filló Pál (Budapest), Gajdos Ferenc (Budapest), Juratovits Aladár (Csongrád megye), Kovács Istvánná (Budapest), Kovács László (Pest megye), Lásztity Radomir (Budapest), Mérei Emil (Baranya megye), Morvay László (Budapest), Sasvári József (Komárom megye), Szalai Istvánná (Vas megye) és Vida Miklós (Budapest). F. T. Belkereskedelmi gyorsjelentés (Folytatás az 1. oldalról) fekvő idegenforgalom hatására — a drága szalámik, szárazáruk iránt is nőtt a kereslet. Többet fogyasztottunk tejből és tejtermékből, javult a kínálat a füstölt húsokból, pörkölt kávéból és bébiételekből. Nem volt viszont elegendő baromfiaprólék és belsőség, hiánycikknek számít a fényezett rizs, a napraforgó étolaj, a margarin, a gyümölcskonzerv, és szegényes a diabetikus édesipari termékek választéka. A burgonya-, zöldség- és gyümölcskínálatot a téli, tárolt áruk kifogyása és az új termés késése jellemezte. A fővárosban például a piaci felhozatal ebben a hónapban a tavalyinak a felét sem tette ki, az árak viszont 43,5 százalékkal voltak magasabbak. A háztartási vegyiáruk kínálata lényegesen nem változott az előző időszakhoz képest. Tovább romlott a festékellátás, az igényeket nem tudták szintetikus mosószerekből sem kielégíteni. A hűvösebb időjárás éreztette hatását a ruházati kereskedelemben is: a tavaszi— nyári kínálat iránt csak mérsékelt érdeklődés mutatkozott. Több termékből, például férfizakóból, női kosztümből, fürdőruhából színvonalasabb volt a kínálat, selyem méterárukból viszont tovább romlott az ellátás. Nem volt kielégítő a választék csecsemőruházati cikkekből gyermeklábbelikből és női harisnyákból sem. A műszaki cikkek iránt továbbra is nagy a kereslet. Kedvezőtlen viszont, hogy hónapok óta nem megfelelő a kínálat fagyasztószekrényből, és olcsóbb videómagnókból. Az építőanyagok piacán is vannak hiányok: égetett téglából és cserépből nem javult a kínálat, kevés a fenyőfűrészáru, a fából készült ajtó, ablak. Czeváth Sarolta