Népszava, 1987. július (115. évfolyam, 153–179. sz.)

1987-07-01 / 153. szám

4 Brirtik a menedzserek­e­­­jj hullám a Skálánál ? Az elmúlt hetekben a Skála-Coop számos áruháza, vállalata élén személycserék történtek. Megújult a ve­zetés többek közt a Skála Csarnok, a Sprint és a Priz­ma Áruházban. Azt már megszokhattuk, hogy a Skálá­nál nem várnak felsőbb utasításra, szívesen járnak a maguk választotta úton. Most is erről lenne szó? A fel­mentések, leváltások okairól, a tíz szervezet élén bekö­vetkezett változások hátteréről dr. Tarcsay Rezső sze­mélyzeti igazgatóval, vezérigazgató-helyettessel be­szélgettünk. — Csodálkozom, hogy ezek a személycserék, veze­tői fölmentések meglepetést okoztak bárkinek is. Pedig semmi extra indíték nincs mögöttük. Rutinszerű cse­rékről van szó — mondja dr. Tarcsay Rezső. — Tíz igazgató, illetve he­lyettes fölmentése rutinsze­rű dolog? — Nálunk, ha valaki elő­rébb lép, egy évre szóló megbízást kap. Ez vonatko­zik minden vezetői szintre. Még akkor is élünk ezzel a megoldással, ha például egy több éve nálunk dolgozó, ki­emelkedő munkát végző fő­osztályvezető igazgatóvá lép elő. Az egy év letelte után aztán „kasszát csinálunk", s megmondjuk az illetőnek, miként vélekedünk tevé­kenységéről. Ha valakivel gondunk van, azzal konkré­tan közöljük kifogásainkat. És ha túl sok a hiba, ha az eredmények közel nem a megfelelő szinten alakulnak, akkor az illető vezetőtől meg­vonjuk a bizalmat. Azaz: nem véglegesítjük a beosz­tásában. Önként lemondott az igazgató — Bevált ez a gyakorlat? — Igen. A Skála-Coop fejlődési üteme — mely duplája a kereskedelem át­lagának — ezt mindennél pontosabban tükrözi. Senki­nek sem kínálunk kényel­mes lötyögést, minden meg­bízás világosan tartalmazza a követelményeket. És ez na­gyon fontos: tudják a veze­tők, hova tettük a mércét. A váltás — házon belül — sen­kit sem lep meg. A folyama­tos mozgást, a 3—4 éven­kénti cseréket természetes­nek, mi több, szükségesnek tartjuk. Nálunk alig lehet ta­lálni olyan vezetőt, aki az utóbbi öt évben ne váltott volna. — Miért jó ez? Mi remél­hető ettől? — Nincs rosszabb vezető annál, mint aki rutinból irá­nyít. A túlzottan magabiz­tos ember pillanatok alatt dönt akkor is, amikor eset­leg alaposabb mérlegelésre volna szükség. Félreértés ne essék: mi senkitől sem akar­juk elvitatni a tévedés jogát. Sőt! Szerintünk nem lehet igazán jó vezető az, aki min­dig jól dönt. Az ilyen ugyan­is nem mer elég kockázatot vállalni. — Mi történt a Skála Csarnokban? Az igazgató nemrég nyitotta meg az áru­­házat, még kevés ideje volt a kibontakozásra. S máris megvonták tőle a bizalmat? — A Skála Csarnok igaz­gatójának kinevezését sok vita előzte meg. Korábban a Skála Metróban dolgozott igazgatóhelyettesként, de azt a munkát túlzottan nagy fel­adatnak véltük a számára. Erről többször is beszéltünk vele, s ő fogadkozott, hogy másutt majd jobb teljesít­ményt produkál. Úgy véltük, egy kisebb áruházban meg­találhatja a helyét. De nem így történt. Végül is önként mondott fel. Érezte, labilis a helyzete, nem áll szándé­kunkban marasztalni. El is ment tőlünk. Sluskavezetők magán­paetefon­ja — Könnyen találtak a he­lyére megfelelő vezetőt? — Elég könnyen: a máso­dik vonalból lépett előre egy tehetséges fiatal, aki éppen most fejezi be a menedzser­képzőt. Zökkenőmentesen átvette az irányítást. — Másutt is ilyen erős a második vonal? — Nem véletlenül indítot­tuk a menedzserképzőket. Augi­sztusban az eredeti 19- ből 17-en fejezik be tanul­mányaikat. Két fiatalt idő­közben eltanácsoltunk. A végző 17 szakember vi­szont valóságos kincsesbá­nyát jelent számunkra. Kö­zülük többen már felelős be­osztásba kerültek, a fölmen­tettek munkakörét is ők vet­ték át. — Ennyire bíznak a me­nedzserképzősökben ? — A főiskolát, egyetemet végzett fiatalokat alaposan megválogattuk az indulás­kor. Kemény két évet tud­hatnak maguk mögött. Az első félévben például két he­tet töltöttek el a Skála ve­zetői mellett. De úgy, hogy minden tárgyaláson, vitán, egyéb programon részt vet­tek. A dajkavezető — így hívjuk a patronáló, tanító vezetőt — még a magánte­lefonja közben sem küldhet­te ki a fiatalokat. A munka után, mindennap egy fél órát az értékeléssel, konzultáció­val töltöttek. Így megtanul­hatták a menedzserek, hogy ki hogy dolgozik, miképpen dönt. Mindegyikük megis­merhette a Skála első tíz vezetőjének munkastílusát. Eközben — a feladatok meg­oldása révén — róluk is ki­alakult egy kép. Ugyanak­kor alaposan megismerték a Skála egész tevékenységét is. — Hova kerülnek a me­nedzserképzőt végzettek? — Aki még nem kelt el, az először három állásaján­latból választhat. Ha netán nem tetszene egyik sem, ak­kor sincs baj. A második fordulóban újabb két állást ajánlunk föl. Amennyiben ebből sem találna a végzős fiatal kedvére valót, úgy még mindig van egy lehető­ség. A harmadik fordulóban viszont már csak egy állást kínálunk, s azt el kell fogad­nia. Tisztességes visszavonulás — Úgy tudom, a Sprint Áruház élére is egy fiatal, menedzserképzőt végzett szakember került. Miért kel­lett ott is váltani? — A korábbi igazgató ki­nevezése rossz választás volt. Az eredmények nem úgy alakultak, ahogy azt elkép­zeltük. A volt igazgatónak egy főosztályvezetői állást ajánlottunk föl, amit ő nem fogadott el. Elment tőlünk. — A Kaltenberg söröző élére is új vezető került. Miért? — A korábbi vezető kissé elgaloppírozta magát: túl sok ember volt — különböző ti­tulussal — vezető állásban. Magas költséggel, vesztesé­gesen dolgoztak. A vezető­­váltás hatása máris érezhe­tő : 30 százalékkal csökkent a létszám, javult az érdekelt­ség, gazdálkodásuk máris nyereségessé vált. — A Prizma Áruházban történtek is beleillenek eb­be a sorba? — Nem egészen. Szakmai­lag jól felkészült vezetők irányították az áruház mun­káját, gazdálkodásuk jöve­delmező volt, de annak mértékével nem voltunk tel­jesen elégedettek. Ráadásul nemrég leltárhiány keletke­zett. A vizsgálatot végzők szerint a vezetők ebben nem voltak teljesen vétlenek, bi­zonyos előírások megtartá­sát nem követelték meg eléggé. Ezek miatt döntöt­tünk a cserék mellett. Az új vezetőkön kívül öt mene­dzserképzés is segít a meg­újulásban. A képzés kereté­ben kapták azt a feladatot, hogy vizsgálják meg az áru­ház működését, s tegyenek javaslatokat a színvonala­sabb és gazdaságosabb mű­ködtetésre. — Miért nem kapott to­vábbi bizalmat az Agro— Skála igazgatója? — Ő korábban jól vezetett egy kisebb egységet, de ez­zel a feladattal nem tudott megbirkózni. Nem számítot­tunk nyereségre a zöldség­gyümölcs forgalmazásban, de a veszteség mértéke na­gyobb lett a vártnál. Sajnos, a figyelmeztetés ellenére túl­méretezett szervezetet ho­zott létre a leányvállalat ve­zetője. Helyére is egy tehet­séges menedzserképzés ke­rült. A volt igazgató egy má­sik egységünkben igazgató­­helyettesként dolgozik. Azt hiszem, helyt fog állni ab­ban a munkakörben. Sokan, sokféleképpen ma­gyarázzák a Skála-Coop di­namizmusának titkát. Úgy vélem, ennek egyik kulcsa a vezetőkiválasztás sajátos, fi­gyelemre méltó gyakorlatá­ban kereshető. E mostani személycseréktől tényleges megújulást és 3—4 milliárd forintos forgalomnövekedést remélnek a Skálánál. Cseh János A Budaprint PNYV Kelenföldi Textilgyára felvételre keres, megfelelő végzettséggel rendelkező - könyvelőt - pénztárost - gyors­gépíró adminisztrátort, továbbá: - minősítő gépkezelőt, 3 műszakba - tehergépkocsi-vezetőt - targoncaszerelőt, 1 műszakba Jelentkezés: személyesen vagy telefonon. KELENFÖLDI TEXTILGYÁR, Budapest XI., Budafoki út 111-113., munkaerő-gazdálkodás. Telefon: 868-955/177 mellék. Barlangásztábor Budapesten, Szépvölgy—Ró­zsadomb térségében tartja központi feltáró-kutató tá­borát július 3. és 12. között a Magyar Karszt- és Bar­langkutató Társulat. Kedden, a Szemlő-hegyi barlang fo­gadótermében megtartott sajtótájékoztatón a szerve­zők elmondták: a Barlang­­kutatók Nemzetközi Szövet­sége 1989-ben Budapesten tartja X. kongresszusát, s az erre való felkészülés egyik állomása lesz a tábor. A szakemberek megkísérlik újabb, eddig ismeretlen bar­langszakaszok feltárását, és térképeket készítenek a föld alatti járatokról. SZERDA, 198­7. JÚLIUSI, NÉPSZAVA Közhasznú munkával enyhítik a foglalkoztatási gondokat Közhasznú munkával enyhí­tik a foglalkoztatási gondo­kat július elsejétől a Somogy megyei Csurgón és Barcson, valamint Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, Miskol­con és Ózdon. Július 15-től Szolnok megyében — Szol­nokon és Tiszabecsén­­, augusztus elsejétől pedig a Szabolcs-Szatmár megyei Fehérgyarmaton és Máté­szalkán alkalmazzák külön­böző munkakörökben azokat, akik egy hónapon belül nem találnak megfelelő munka­helyet maguknak. Mátyás Páltól, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetőjétől megtud­tuk: Bács-Kiskun, Veszprém és Nógrád megyében szintén tervezik, hogy hamarosan bevezetik a közhasznú mun­kát. Mivel a többi megyé­ben jelenleg jobbára munka­erőhiány van, s a munkát keresők java része szakmun­kás, általában könnyen el tudnak helyezkedni a dol­gozók. Zentai Józsefné, a Főváro­si Tanács munkaügyi főosz­tályának főmunkatársa ér­deklődésünkre közölte: a fővárosban egyelőre nincs szükség arra, hogy a foglal­koztatási gondokat közhasz­nú munkával enyhítsék. Bu­dapesten jelenleg szintén munkaerőhiány van, az ál­lást keresők egy hónapon belül megfelelő munkahe­lyet találhatnak maguknak. A közelmúltban megjelent kormányrendelet lehetősé­geivel élve Somogy, Borsod, Szolnok és Szabolcs-Szatmár megyében összesen 550 em­bernek kínálnak meghatáro­zott időre szóló munkalehe­tőséget és jövedelmet. A gondoskodásnak erre a for­májára rászorulók kivétel nélkül alacsony képzettségű­ek, akik hosszabb ideje nem tudnak elhelyezkedni. A helyi tanácsok által — a költségvetési üzem, illetve a szociális foglalkoztató ke­retei között — megszerve­zett közhasznú munka egyik célja az, hogy rendszeresség­re szoktassa az érdekelteket, ami esélyt ad számukra a végleges elhelyezkedéshez. A munkaszerződést ugyanis két hónapra kötik és legfeljebb­­fél évig hosszabbítható meg. Ezt a megoldást a munkál­tatók tehát csak átmenetinek tekintik, a végső cél az, hogy mindenki tartós, elfogadható munkahelyet találjon magá­nak. Az említett városokban, községekben főként köztisz­tasági, park- és közterület­fenntartási, út- és járdaépí­tési munkák várnak az érin­tettekre. A bérköltségekhez nyújtott 70 százalékos állami támogatás tehát valóban olyan közhasznú teendők el­látására kínál lehetőséget, amelyekre egyébként a helyi tanácsok anyagi lehetőségei­ből nem telne. (csarnai) Gyorsítani kell az ipari szerkezetváltást Kibővített bizottsági ülés a Parlamentben Az Országgyűlés ipari bizott­sága kedden a Parlamentben az élére újonnan megválasz­tott Juhász Mihály elnökle­tével az iparban dolgozó kép­viselőkkel kibővített ülésen vitatta meg az ipari szerke­zetátalakítási programterve­zetet. Az ülésen részt vett Harsányi Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke. A vállalati szándékokat is magában fog­laló programot Kapolyi László ipari miniszter ter­jesztette elő. A miniszter kiemelte, hogy a szerkezetátalakítás nem maradhat meg csupán az ipar keretei között, hanem azt ösz­­sze kell hangolni más ágaza­tok, területek célkitűzéseivel. Ez azt is jelenti, hogy az iparban meg kell teremteni más ágazatok szerkezetvál­tásának a hátterét is. Például a telefonhálózat hosszú távú fejlesztési programja kereté­ben a postának elektronikus, digitális központokra lesz szüksége, s ezek gyártására az iparnak kell felkészülnie. Napjainkban az iparfej­lesztés két legfontosabb, egy­másba fonódó feladata a szerkezetváltás erőteljes fel­­gyorsítása, és a külgazdasági egyensúly fokozatos javítása. A gazdaság működéséhez nélkülözhetetlen dinamikus piaci egyensúlyt a forgalom mostaninál magasabb szint­jén képzelik el, miközben felgyorsítják a piacépítés fo­lyamatát. Az ipari szerkezet átalakí­tása során alapvető törekvés a kitermelőipar és a fel­dolgozó iparágak között ki­alakult arányok módosítása, az utóbbiak javára. A fel­dolgozóipar műszaki megúju­lása, versenyképességének ugrásszerű javítása már rö­vid távon is elengedhetetlen. A feldolgozóipar szelektív fejlesztése mérsékli a gazda­ság anyag- és energiaszük­ségletét, s a csökkenő anyag- és energiaköltségek révén az ipar nemzetközi versenyké­pességét is javítja. A közép­távú iparfejlesztési stratégia fontos eleme, hogy a kiter­melőipar elavult, gazdaság­talan tevékenységi körét megszüntetik, ugyanakkor a feldolgozóipar számára szük­séges korszerű szerkezeti anyagok gyártását verseny­­képessé teszik. A szerkezet­­váltás tehát kétirányú: a fej­lesztés súlypontjainak meg­határozása mellett kijelölték a visszafejlesztendő területe­ket is. Az ipari tárca előterjesz­tése szerint ez a stratégia szigorú monetáris politikát kíván. Az úgynevezett vál­ságágazatokban a szerkezet­­átalakításra, a termelés ha­tékonyságának megteremté­sére központi döntések szük­ségesek. Ugyanakkor a dina­mikus fejlődés­képes terüle­tek számára biztosítani kell a megfelelő forrásokat. Ezért meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a külföldi működő tőke és a lakossági erőforrások a tőkepiac ki­alakítandó intézményi rend­szerén — részvényeken, köt­vényeken, vagyonjegyeken stb. — keresztül e területek­re áramolhassanak. A vitában felszólaló kép­viselők közül Kócza Imre (Heves megye) azt feszeget­te, hogy megteremthetők-e a gazdaság mai helyzetében a program megvalósításának eszközei. Rámutatott, hogy amennyiben az előterjesztés­ben megfogalmazott célok csupán ajánlások maradnak, vagy csak félmegoldások születnek, akkor a dolgozók nem lesznek képesek a prog­ramot valóra váltani. Java­solta — s ezt a vita szinte valamennyi résztvevője meg­erősítette —, hogy emeljék kormányprogram szintjére az ipari szerkezet átalakítá­sát. Dudla József, az ipari bi­zottság titkára (Borsod me­gye) kifejtette, hogy a szer­kezetváltás feltételei mellett az állam szerepvállalását is újra át kell gondolni. Kife­jezetten károsnak minősítet­te, hogy elhúzódik a vita az Ipari Minisztérium és más állami szervek között, s emi­att előrelépés helyett patt­helyzet alakul ki. Puskás Sándor (Heves megye) an­nak a pontosítását ítélte fon­tosnak, hogy a szerkezet­­átalakításban mi az Ipari Minisztérium hatásköre, mi­ben kész támogatást adni a vállalatoknak, és mit tekin­tenek kizárólag vállalati ügy­nek. Több képviselő, köztük Sziráki András (Szolnok me­gye) véleménye szerint az ipar programját a reform­­folyamat részeként célszerű kezelni. Ez azt is jelenti, hogy a vállalatok nem szem­lélői, hanem — nagyobb mozgásteret kapva — aktív megvalósítói legyenek a szer­kezetátalakításnak. Szabó Kálmán (Budapest) felszóla­lásában az innováció legfőbb gátjának minősítette a bér­­szabályozás merev rendsze­rét. Kritikusan szólt az ál­lami tulajdon elvont rend­szeréről, amellyel az embe­rek nem tudnak azonosulni Ehelyett valóságos tulajdon­­viszonyokat javasolt. Hang­súlyozta, hogy hosszú távú vagyonérdekeltségre van szükség, és a szelektív fej­lesztés mércéje a vagyon­­arányos nyereség lehet. A felszólalásokra Kapolyi László válaszolt, majd Ju­hász Mihály összegezte a vi­tát. Megállapította: a bizott­ság úgy foglalt állást, hogy támogatja az ipar szerkezet­­átalakítási programjának ed­digi munkálatait, s szorgal­mazza a széles körű vita folytatását. A vélemények összegzésére az ipari bizott­ság öttagú szerkesztő bizott­ságot hozott létre. A vitában felszólaltak még: Bíró Miklós (Szabolcs-Szat­már megye), Filló Pál (Bu­dapest), Gajdos Ferenc (Bu­dapest), Juratovits Aladár (Csongrád megye), Kovács Istvánná (Budapest), Kovács László (Pest megye), Lász­­tity Radomir (Budapest), Mé­­rei Emil (Baranya megye), Morvay László (Budapest), Sasvári József (Komárom megye), Szalai Istvánná (Vas megye) és Vida Miklós (Bu­dapest). F. T. Belkereskedelmi gyorsjelentés (Folytatás az 1. oldalról) fekvő idegenforgalom hatásá­ra — a drága szalámik, szá­razáruk iránt is nőtt a keres­let. Többet fogyasztottunk tejből és tejtermékből, javult a kínálat a füstölt húsokból, pörkölt kávéból és bébiéte­lekből. Nem volt viszont ele­gendő baromfiaprólék és belsőség, hiánycikknek számít a fényezett rizs, a naprafor­gó­ étolaj, a margarin, a gyü­­mölcskonzerv, és szegényes a diabetikus édesipari ter­mékek választéka. A burgonya-, zöldség- és gyümölcskínálatot a téli, tá­rolt áruk kifogyása és az új termés késése jellemezte. A fővárosban például a piaci felhozatal ebben a hónapban a tavalyinak a felét sem tet­te ki, az árak viszont 43,5 százalékkal voltak magasab­bak. A háztartási vegyiáruk kí­nálata lényegesen nem vál­tozott az előző időszakhoz képest. Tovább romlott a fes­tékellátás, az igényeket nem tudták szintetikus mosósze­rekből sem kielégíteni. A hűvösebb időjárás érez­tette hatását a ruházati ke­reskedelemben is: a tavaszi— nyári kínálat iránt csak mér­sékelt érdeklődés mutatko­zott. Több termékből, pél­dául férfizakóból, női kosz­tümből, fürdőruhából színvo­nalasabb volt a kínálat, se­lyem méterárukból viszont tovább romlott az ellátás. Nem volt kielégítő a válasz­ték csecsemőruházati cikkek­ből gyermeklábbelikből és női harisnyákból sem. A műszaki cikkek iránt to­vábbra is nagy a kereslet. Kedvezőtlen viszont, hogy hónapok óta nem megfelelő a kínálat fagyasztószekrény­ből, és olcsóbb videómagnók­ból. Az építőanyagok piacán is vannak hiányok: égetett téglából és cserépből nem ja­vult a kínálat, kevés a fenyő­fűrészáru, a fából készült ajtó, ablak. Czeváth Sarolta

Next