Népszava, 1987. szeptember (115. évfolyam, 205–230. sz.)

1987-09-01 / 205. szám

4 Szerzéses fegyelem 1. Kikényszerített kiskapuk „Jelentősen fejleszteni kell a vállalatok közti együttműködést, erősíteni a kooperációt és szerződéses fegyelmet; biztosítani kell, hogy a vállalatok megállapodásaikat következetesen betartsák.” (Részlet az MSZMP KB 1987. július 2-i állásfoglalásából.) Nem találkoztam még olyan mezőgazdasági termelővel és kereskedelmi szakemberrel, aki ne óhajtotta volna a szerződéses kapcsolatok erősítését, ne hangsúlyozta volna a papíron rögzített viszony fontosságát. A szerződéses fegyelem mégsem szilárd. Olykor az tapasztalható, hogy mindkét fél akarja, gyakran kikényszeríti a lazaságot, a rendezetlenséget, a kibújásra szolgáló kiskapuk megteremtését. Így ugyanis elrejthetik saját gyengeségeiket, valamint a szabályozás hiányosságait. Csakhogy mindez labilissá teszi a szerződések egész rendszerét. Mi jellemzi a szerződő felek magatartását? Ki miben látja a helyenként teljesen megromlott viszony okait? A jogi szabályozás mennyiben segíti a kapcsolatok rendszerének erősítését? Miért nincs tekintélye a kötbérnek? Többek közt ezekre a kérdésekre keressük a választ kétrészes riportunkban Pest és Szabolcs-Szatmár megyében. Mlegromlott a kapcsolat Szentlőrinckáza különleges település. Olyan szintre fejlődött itt a fóliázás, hogy arról csak felsőfokban lehet beszélni. Szinte minden háznál foglalkoznak primőrtermeléssel, méghozzá nagy területen. A lőrinckátaiak számára fontos, hogy a nehéz munkával előállított termékük útja egyenes legyen a piacra, s azért a megfelelő napi árat kapják. Azt hihetnénk, náluk olajozottan megy már a felvásárlás, az értékesítés. Sajnos, koránt sincs így. Bár Szentlőrinckátán két áfész is vásárol árut: a tápiószelei és a nagykátai, azok zöme mégsem hozzájuk kerül. A primőröknél sűrűn változnak az árak, a piaci körülmények. Hol hiány, hol többlet okoz gondot. E feszültségeket pedig nem tudjuk levezetni, hiszen nincs kellő tőkénk ehhez — szögezi le határozottan Kiss Sándor, a Nagykáta és Vidéke Áfész termeltetési és felvásárlási ágazat vezetője. — A szentlőrinckátai termelők közül — erőfeszítéseink ellenére — csak negyvenen kötöttek velünk szerződést, és ebből legutóbb csak négyet teljesítettek. A szerződött termelők 90 százaléka fölrúgta a papírra vetett megállapodást. Pedig a primőrösök például éppen a szerződés miatt kapják olcsóbban a fénystabil (kéthárom évig használható) fóliát és a vázat. De ez sem köti őket eléggé az áfészhez. Áruik zömét a Bosnyák piacra fuvarozták. Budapest körülbelül ötven kilométerre van Lőrinckátától. Szinte tízpercenként érkeznek haza a termelők, hozzák-viszik a legfrissebb híreket. Ez a kiváló, nem hivatalos információs rendszer lehetővé teszi számukra a legtökéletesebb tájékozódást az árakról, a piaci körülményekről. — Mit tudnak tenni a szerződést megszegőkkel szemben? — Jóformán semmit. A kedvezményt — adóhátralék címén — a tanács behajtja rajtuk. — És a kötbér? Éltek-e a lehetőséggel a 36 termelőnél? — Nem — válaszolja Burján László, az áfész ügyvezető igazgatója. Sietve hozzáteszi : — Szerződő partnereink 98 százaléka tag nálunk, sőt néhányan bent vannak a vezetőségben is. Sok szállal kötődnek hozzánk, például célrészjegyet váltottak. Ezért nem is kötbérezzük őket. Ezt azért is megtehetjük, mert velünk szemben sem támasztottak ilyen igényt. A jászberényi áfész, amely nem kapott meg mindent hiánytalanul tőlünk, máshonnan szerezte be az árut. A köztünk kialakult jó kapcsolatot ők sem akarják veszélyeztetni. — Nem túlzottan alacsony a kötbér? — De igen. Kissé komolytalan a jelenlegi kötbér öszszege. Az elmaradt forgalom 8 százalékára tarthatunk igényt. Ezzel a pénzzel igazában semmit sem lehet megoldani. Nézzük meg a kapcsolatok rendszerét más nézőpontból is. A szentlőrinckátai tanács vezetőihez is bekopogtattam, ők sem sajnálják e témától az időt, mert egyfajta érdekvédelmi szerepet látnak el ily módon is. — Eléggé megromlott a termelők és a helyi felvásárlók kapcsolata — állítja Urbán Ferenc vb-titkár. — Mi minden évben tárgyaljuk ezt a témát, de nincs eredmény. A termelőnek 72 órával kell korábban bejelenteni a szállítást, ám az árat csak a telepen, a leadáskor tudja meg. És ha a Bosnyákon 4—5 forinttal többet adnak, logikus, hogy oda viszik az árut. — Eszerint az itteni felvásárlók nem tudják elég szorosan követni a piaci mozgásokat? — Nem elég gyorsak. A primőrök szabadárasak, óráról órára változik az áruk. Egyes felvásárlók képtelenek ehhez alkalmazkodni. Éjszakák a Bosnyákon Kis Anna Róza tanácselnökről az a hír járja, hogy maga is fóliázik Lőrinckátán, így szavaira érdemes figyelni: — Sok gondot okoz a termelőknek a minősítés. Gyakran „levágják" az árut. Amit a nagybani piacon extraként megvesznek, az itt csak elsőosztályúként megy el. Ez jelentős veszteséget okozhat. Ha tudnák garantálni az eladási ár mínusz 20 százalékát, mindenki ide vinné a termékét. Annál is inkább, mert a szállítás is nagy költséggel jár. Akinek nincs saját kocsija, annak kilónként 2 forintot kell fizetnie a fuvarosnak. Jól tükrözi a kapcsolatok kialakulatlanságát, hogy Lőrinckátáról egy szem paprika sem jut exportra! Holott valóságos kincsesbánya ez a falu. Itt ugyanis a sóskától az eperig, a paradicsomtól az uborkáig sok mindennel foglalkoznak. Már 1982-ben fölvetődött az export gondolata, de nem tudni miért, elaludt a dolog. Tovább él tehát az eddigi gyakorlat, ami senkinek sem jó igazán. Erről győzött meg a 42 éves Horváth László kistermelő is. Váratlanul toppantam be hozzájuk, de így is szívesen fogadtak. Horváthék — ne szemérmeskedjünk — nem élnek rossz körülmények között. Emeletes a házuk, tágas nappali szobájában hatalmas zöld virágok, szép bútorok találhatók. Az udvarban 19 éves lányuk most nyitotta meg a fodrászüzletét. A folyton bekéredzkedő palotapincsi sem tartozik a falusi porták szokásos állatai közé. Mégsem irigylem őket. Mert rendezett javaikért sokat dolgoztak, sok áldozatot hoztak. A férj például beteg lett a fóliasátor miatt, a feleség pedig sűrűn kényszerül a Bosnyák téren éjszakázni. Termékszervezeti társulások . Itt legtöbbször olyan árat kínálnak, hogy nem érdemes leadni a termést. Túlságosan nagy árréssel dolgozik az áfész. A Bosnyákon olykor 30 százalékkal is többet kapunk — mondja Horváth László, fröccsöntő gépének állandó dübörgése közben. — Évekig Budapestre, egy ABC-be szállítottunk, de váltás történt az üzletben, és az új vezető nem tart igényt ránk. Emiatt visszük az árunkat a piacra. — Nem szívesen teszik ezt? — Egyáltalán nem — szól közbe a feleség. — Kinek jó az, hogy gyakran két éjszakát is ott kell tölteni hidegben, rossz körülmények közt, mire elmegy az áru? Akkora a kínálat, hogy legutóbb a lecsópaprikát is ki kellett öntenünk. Az idei év annyira megkínzott bennünket, hogy már megfordult a fejünkben, abba kéne ezt hagyni. Nagykátán a telkemre kötötték: egy pillanatig se felejtsem el, hogy a lőrinckátai helyzet nem általános. Elhiszem. Különösen az egyéb termékek, például a méz, a nyúl, a tojás termelése és felvásárlása itt sokkal, de sokkal rendezettebb. Cseh Sándor osztályvezető-helyettes és Farkas Vilmos osztályvezető meggyőzően érveltek a 17 szakcsoportjuk haszna mellett. — Ezekből az apró cikkekből tíz-tizenöt millió az éves forgalmunk, úgy, hogy senki sem érzi becsapottnak magát — állítják a nagykátai szakemberek. — Itt van rangja a szerződésnek. Mit mutatnak az országos adatok? Miként alakult a zöldérték és az áfészek forgalma? Egyebek közt erről beszélgettem Gévay Jánosáéval, a SZÖVOSZ főosztályvezető-helyettesével. — Mi büszkék vagyunk arra, hogy a zöldség- és a gyümölcsforgalomnak több mint 80 százaléka szerződéssel fedezett. De nem titok, a többcsatornás forgalmazásnak mi vagyunk az igazi kárvallottjai. A felvásárlási árak egyszerű összehasonlítása gyakran félrevezető lehet. Mert az áfészek számos kedvezményt nyújtanak: például szaporítóanyagot, tenyészállatot, termelési előleget biztosítanak a velük kapcsolatban állóknak. A fóliatámogatás is a mi közreműködésünknek köszönhető. Erről a termelők gyakran elfeledkeznek. S csak a felvásárlási ár közti különbségre figyelnek — mondta. — Mitől remélhető javulás? — Termékszervezeti társulásokat kívánunk létrehozni. Ez a munka legelőrébb Csorna környékén áll, ahol magas szintű uborkatermelés folyik. Hasonlót képzelünk el például Bács-Kiskunban a spárgára, Győr-Sopronban a málnára. E zárt egységek révén kivédhető volna a spekuláció és a zavaró felvásárlási körülmények. Cseh János (Következik: A kötbér csak szépségtapasz) Sokan kényszerből viszik árujukat a budapesti Bosnyák téri piacra. Balogh László felvétele 17« •• J • 1 / ___ | * // Vörös diplomás munkasor Diplomakiosztó ünnepséget tartottak hétfőn a Munkásőr Parancsnoki Iskolán. Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka ünnepi parancsban köszöntötte a tanulmányaikat eredményesen befejező hallgatókat és az iskola tantestületét. A díszparancs felolvasása után Nagy Sándortól, a tanintézet parancsnokától negyvenhárom végzős hallgató vette át a hivatásos parancsnoki, illetve tanári képesítést igazoló oklevelet, közülük tizenhárman a vörös diplomát. A kiemelkedő tanulmányi eredményeket elértek közül öten, országos parancsnoki dicséretben és jutalomban részesültek. ★ A legjobbak közül is elsőnek lenni, nagy dolog. Ezzel büszkélkedhet a 37 éves Osváth Péter, a Heves megyei munkásőrség parancsnokhelyettese, aki a Kossuth Lajos Katonai Főiskola tanári szakán és a Munkásőr Parancsnoki Iskolán kiváló eredményt nyújtott. A bensőséges ünnepségen elsőként vehette át mindkét diplomát. — Mi az eredeti foglalkozása? — Villamosmérnök-tanár. Korábban az Egri Közgazdasági Szakközépiskolában tanítottam. — Hogyan került sor a pályakorrekcióra? Feltételezem, egyetemi hallgató korában nem gondolt arra, hogy a mérnöktanári pályát a munkásőri hivatással cseréli majd fel. — Valóban nem készültem erre a hivatásra. És ha egészen őszinte akarok lenni, azt kell mondanom, hogy a fegyveres testületi élet soha nem állt közel hozzám. Azt hiszem, valahogy „sarkosnak” találtam. Ez feltehetően abból adódott, hogy nem ismertem mélyebben a fegyveres testületek belső világát. — Mégis, hogy kezdődött? — Még 1980-ban három hónapos katonai továbbképzésre hívtak be. Mint tartalékos tiszt egy kis híradós közösségbe kerültem, ahol igazán jól éreztem magam. Talán nem túlzok, ha azt állítom, hogy családias hangulat alakult ki közöttünk. Ebben a hangulatváltásos időszakomban kerestek meg a munkásőrségtől, és hívtak. Nem adtam azonnal választ, először abban állapodtunk meg, hogy ismerkedem a munkásőrséggel, és ha majd úgy érzem, hogy képes leszek helytállni, vállalom a hivatásos munkásőri pályát. — Amint a két vörös diploma is bizonyítja, sikerült a beilleszkedés. — Hát, kérem ez ilyen egyszerű ... — mondja mosolyogva — hiszen mind a ketten pontosan tudjuk, hogy a valóságban nem ment ez ennyire simán. — Kapott az eddigi ismereteihez képest valami többletet a parancsnoki iskolán? — Természetesen. Amellett, hogy felelevenítettem és továbbfejlesztettem elméleti pedagógiai ismereteimet, rendeződött bennem az eddig eléggé kusza szakmai tudás. Az iskola két éve alatt számtalan barátság is szövődött. Meggyőződésem, hogy a tudást lehet pótolni, de a barátságot nem. — Mikor kezdi el a munkát? — Már augusztus tizedike óta dolgozom. A diplomaosztó ünnepségre hivatalosan utaztam Budapestre, keddre pedig szabadnapot kértem, mert hétfőn este egy kellemesnek ígérkező bankettet rendez a két végzős osztály. Azt szeretnénk, ha a feleségeink is megismerkednének. Talán még közöttük is szövődik tovább élő barátság. Schmidt Attila Tapolcsányi Éva felvétele Újabb 38 csehszlovák gazdaság csatlakozott az IKR-hez A legutóbbi állományszemle alapján jó kukoricatermés várható a bábolnai iparszerű kukoricatermelő közös vállalat csehszlovákiai partnereinél. A szakemberek becslése szerint előreláthatólag a tavalyinál nagyobb, 6,3 tonnás átlagtermést takaríthatnak be ezen az őszön a gazdaságok Az eredmény értékét növeli, hogy az idén a korábbi 56-ról 94-re nőtt az integrációhoz tartozó termelőszövetkezetek, állami gazdaságok száma. A 38 új partner között a szlovákiai gazdaságok mellett már cseh- és morvaországi kollektívák is vannak. A bábolnai közös vállalat és a csehszlovák gazdaságok együttműködése 1973-ban kezdődött. Az IKR technológiáját elsőként a csilizradványi tsz próbálta ki sikerrel. A biztató eredmények láttán terjedt el az évtized elején Csehszlovákiában a bábolnaiak módszere. Az 1980-as 2000 hektárral szemben az idén már 50 000 hektáron termesztik a kukoricát IKR- technológiával. A közös vállalat technológiai adaptációval, vetőmaggal, gyomirtó szerekkel, gépekkel, alkatrészellátással, szervizszolgáltatással és szaktanácsadással segíti partnereit. A csehszlovák gazdaságok az IKR-hez való csatlakozás előtti öt év átlagához képest eddig 20 százalékkal, azaz 1,5 tonnával növelték a kukorica hektáronkénti termésátlagát. 1986. évi hozamaival a tavalyi 56 partnergazdaság közül 17 tagja már a „8 tonnások klubjának”. Világgazdaság ■ Belgrád. A Macedón Köztársaságban határozatot hoztak a huzamosabb ideje veszteségesen gazdálkodó ivangradi cellulóz- és papírgyár felszámolásáról. A vállalat adóssága meghaladja a 15,5 milliárd dinárt. A belgrádi sajtókommentárok hangsúlyozzák, hogy Ivangrad város és község gazdasági életét a felszabadulás óta még egyszer sem érte olyan nagy megrázkódtatás, mint amekkorát a mostani csődeljárás okoz. ■ Washington: Az amerikai mezőgazdasági export mennyisége és értéke egyaránt emelkedik a szeptember 30-án végződő, folyó pénzügyi évben — közölte a washingtoni mezőgazdasági minisztérium. A minap kiadott jelentésből kiderül: az Egyesült Államok az idén 1,7 milliárd dollárral összesen 28 milliárd dollárral növeli a külföldön eladott agrártermékek értékét. Ez 6,5 százalékos emelkedést jelent a tavalyi, 26,3 milliárdos mezőgazdasági exporthoz képest, s 1981 óta ez az első eset, hogy az agrárkivitel értéke egyáltalán növekszik ■ Moszkva. A jövő évi külgazdasági tervekben a szovjet tervezési és pénzügyi hatóságok lehetővé teszik, hogy a vállalatok — saját rendelkezésű valutakészleteik határáig — önálló döntésük szerint importálhassanak, bármiféle akadály nélkül. A transzferábilis rubelbetéttel rendelkező szovjet vállalatok teljes egészében rendelkeznek számlájukkal, eldönthetik, mit vásárolnak KGST- partnereiktől. KEDD, 1987. SZEPTEMBER 1. NÉPSZAVA Hazai tűzjelzők A korábbiaknál olcsóbb megoldással készülnek a korszerű tűzjelző központok az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézetben; a veszély észlelésére szolgáló, eddig külföldről, konvertibilis valutáért vásárolt ionizációs füstérzékelőket most már itthon készítik el, a régi ár feléért. Az érzékelők gyártásához olyan laboratóriumra volt szükségük, ahol biztonságos körülmények között dolgozhatnak a jelzőberendezések működtetéséhez szükséges radioaktív anyagokkal. Az érzékelőkben ugyanis izotópok segítségével alakítanak ki olyan áramot, amelybe ha csak a legcsekélyebb mértékben is füst kerül, a berendezés azonnal figyelmeztet a veszélyre. Ezzel a módszerrel lehetőség van arra, hogy a tüzet korai szakaszában elfojtsák. 1987. szeptember 1-jén érvényes árfolyamok HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az un. június 2-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. (MNB) VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Devizanem Vételi árfolyam Közép Eladási 100 egységre, forintban Angol font 7748,68 7756,44 7764,20 Ausztrál dollár 3388,84 3392,23 3395,62 Belga frank 126,03 126,16 126,29 Dán korona 680,81 681,49 682,17 Finn márka 1080,13 1081,21 1082,29 Francia frank 784,01 784,79 785,57 Holland forint 2324,83 2327,16 2329,49 Ír font 6975,18 6982,16 6989,14 Japán yen (1000) 334,10 334,43 334,76 Kanadai dollár 3600,99 3604,59 3608,19 Kuvaiti dinár 16897,21 16914,12 16931,03 Norvég korona 713,28 713,99 714,70 NSZK-márka 251, 49 2622,11 2624,73 Olasz líra (1000) 36,17 36,21 36,25 Osztrák schilling 372,36 372,73 373,10 Portugál escudo 33,35 33,38 33,41 Spanyol peseta 38,95 38,99 39,03 Svájci frank 3179,32 3182,50 3185,68 Svéd korona 745,15 745,90 746,65 Tr. és Cl. rubel 2697,30 2700,00 2702,70 USA-dollár 4751,49 4756,25 4761,01 ECU (Közös Piac) 5426,56 5431,99 5437,42 Pénznem Vételi árfolyam Eladási 100 egységre, forintban Angol font 7523,75 79,39,13 Ausztrál dollár 3290,46 3494,00 Belga frank 122,38 129,94 Dán korona 661,05 701,93 Finn márka 1048,77 1113,65 Francia frank 761,25 808,33 Görög drachma 133,07 35,11 Holland forint 2257,35 2396,97 Ír font 6772,70 7191,62 Japán jen (1000) 324,40 344,46 Jugoszláv dinár 5,80 6,16 Kanadai dollár 3496,45 3712,73 Kuvaiti dinár 16406,70 17421,54 Norvég korona 692,57 735,41 NSZK-márka 2543,45 2700,77 Olasz líra (1000) 35,12 37,30 Osztrák schilling 361,35 383,91 Portugál escudo 32,38 34,38 Spanyol peseta 37,62 40,16 Svájci frank 3087,03 3277,98 Svéd korona 723,5-768,28 USA-dollár 4513,58 4898,94 ECU (Közös Piac) 5269,03 5594,95 * Vásárolható legmagasabb bankjegyeinket: 500-as.