Népszava, 1987. november (115. évfolyam, 258–282. sz.)
1987-11-02 / 258. szám
2 Ünnepélyes záróüléssel befejeződött a Kínai KP XIII. kongresszusa Fiatalabb vezetők a legfontosabb testületekben Éliás Béla és Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítói jelentik. Vasárnap délben ünnepélyes záróüléssel fejezte be munkáját a Kínai Kommunista Párt 13. kongresszusa, amelyen több mint 46 millió párttag képviseletében 1959 küldött és meghívott delegátus vett részt. A nyilvános záróülést megelőzően tartották meg a kongresszus második teljes ülését, amely zárt ajtók mögött zajlott le. Az ülés első napirendi pontja volt az új központi bizottság, a központi tanácsadó bizottság és a központi fegyelmi és ellenőrző bizottság titkos szavazással való megválasztása. A küldöttek 175 teljes jogú tagot és 60 póttagot választottak be a Kínai Kommunista Párt új központi bizottságába. Az új központi tanácsadó bizottság 200 tagú, az új központi fegyelmi és ellenőrző bizottság pedig 69 tagú. A vasárnapi választást, amely titkos szavazással történt, előválasztások vezették be. A kongresszusi küldöttek ezeket az előválasztásokat a kongresszus elnökségének és a politikai bizottságnak a döntései alapján a többjelöltes módszer alkalmazásával bonyolították le. Ez alól kivételt képezett a központi tanácsadó bizottság tagjainak megválasztása, ahol nem éltek a többes jelölés módszerével. A küldöttek nyílt szavazással határozatokat fogadtak el a párt szervezeti szabályzatának részleges módosításáról, a kongresszus elé terjesztett központi bizottsági beszámolóról, a központi tanácsadó bizottság, valamint a központi fegyelmi és ellenőrző bizottság munkabeszámolójáról. Az összes határozatot egyhangú szavazással fogadták el. A Csao Ce-jang által előterjesztett központi bizottsági beszámolóról szóló határozat nagyra értékeli a KB által végzett munkát annak a vonalnak és politikának a megvalósításában, amelyet a 11. kongresszuson megválasztott KB 1978. decemberi, harmadik ülésén fogadtak el. A központi bizottság a helyes marxista vonal mellett való kitartással és ennek a vonalnak a továbbfejlesztésével, a Kínai Népköztársaság kikiáltása óta a szocialista építésben elért hatalmas eredmények alapján új fejezetet nyitott a párt fejlődésében és mélyreható történelmi változásokat hozott az ország életében — áll a dokumentumban. A határozat kimondja, hogy a kongresszus különösen nagyra értékelte Teng Hsziao-ping fontos hozzájárulását a 11. központi bizottság 3. plénumán elfogadott vonal kidolgozásához és továbbfejlesztéséhez. A kongresszus rámutatott, hogy a központi feladat a reform meggyorsítása és elmélyítése. Hangsúlyozta, hogy bár a szocialista építés és a reform eredményei nagyszerűek, Kína továbbra is sok problémával és nehézséggel találja szembe magát, s hoszszú és fáradságos utat kell megtennie a megjelölt célok elérése érdekében. Határozatot fogadtak el a párt programját is magába foglaló szervezeti szabályzat módosításáról. A párt alkotmányának nevezett dokumentumot tíz helyen változtatták meg. Hétfőn tartja első plenáris ülését a KKP 13. kongresszusának záró napján megválasztott központi bizottság. Az ülésen megválasztják a KB főtitkárát, a politikai bizottságot (majd annak állandó bizottságát is), valamint a KB katonai bizottságát. A 13. központi bizottság teljes jogú tagjainak száma 175, míg a 12. pártkongresszuson 210 teljes jogú tagból álló központi bizottságot választottak. A mostani központi bizottság tagjainak átlagos életkora 55,2 év, csaknem négy évvel kevesebb az 1982- ben választott testület tagjainak átlagéletkoránál — jelentette be vasárnap délután tartott tájékoztatóján Csu Mu-cse, a kongresszus szóvivője. Az utolsó kongresszusi sajtóértekezleten, illetve rögtön a vezető testületek névsorának közzététele után, érthetően nagy érdeklődést váltott ki az a tény, hogy számos veterán vezető neve — köztük Teng Hsziao-pingé, Csen Jüné, Li Hszienmiené — nem szerepel a KB- tagok névsorában. Ennek folyományaként az új összetételű politikai bizottságba és annak állandó bizottságába sem választhatók be. A szóvivő kijelentette, hogy Teng Hsziao-ping, tekintélyének és bölcsességének köszönhetően, továbbra is fontos szerepet fog játszani a párt és az ország életében, még akkor is, ha nem tagja a központi bizottságnak. Gorbacsov könyve Moszkvában vasárnap sajtóértekezletet tartottak Mihail Gorbacsov „Átalakítás és új gondolkodásmód" című könyvének megjelenése alkalmából. Mint a tájékoztatón elhangzott, a „Politizdat” gondozásában 300 ezer példányban kiadott új könyv nem az SZKP KB főtitkára beszédeinek és cikkeinek gyűjteménye, hanem önálló publicisztikai alkotás, amely új módon mutatja be az ország belső életét és a külpolitikai helyzet problémáit. A könyvben a szovjet vezető részletesen tárgyalja az átalakítás irányvonalát, annak gyökereit, forradalmi jellegét, majd számításba veszi a megkezdett folyamat első eredményeit. Voroncov Teheránban Teheránba érkezett Jurij Voroncov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, aki előzőleg Irakban és Kuvaitban tett látogatást. Dzsábir el-Ahmed el-Dzsábir esz-Szabah kuvaiti emír előzőleg fogadta Voroncovot, aki a találkozón átadta a kuvaiti uralkodónak Mihail Gorbacsov személyes üzenetét. Borisz Jelcin felmentését kérte Borisz Jelcin, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára felmentését kérte az SZKP Központi Bizottságának október 21-i ülésén — közölte kérdésre válaszolva a szombati moszkvai sajtóértekezleten Anatolij Lukjanov, a KB titkára. A központi bizottság üléséről szólva a titkár elmondta, hogy annak fő témája az évfordulós ünnepségekkel kapcsolatos feladatok meghatározása volt, s foglalkozott más időszerű feladatokkal is. Az ülésen 27-en szólaltak fel, köztük Borisz Jelcin is. A moszkvai PB első titkára elsősorban a párt vezető szerveinek munkastílusáról és az átalakítás menetéről beszélt. Több értékelő megállapításával a központi bizottság tagjai nem értettek egyet, azokat politikailag tévesnek minősítették. Mivel Borisz Jelcin az ülésen kérte felmentését, a KB célszerűnek tartotta, hogy az SZKP KB Politikai Bizottsága és a moszkvai városi pártbizottság a párt szervezeti szabályával összhangban vizsgálja meg a Borisz Jelcin kérése kapcsán felvetődött kérdést. Lukjanov elmondta, hogy a vita tárgyszerű volt, különböző nézetek hangzottak el, külön hangsúlyozta azonban, hogy nincs a központi bizottságon belül semmiféle nézeteltérés, a testület tagjai egyhangúlag hagyták jóvá az ülésen az elmúlt hetven évet értékelő megállapításokat, kivétel nélkül minden egyes felszólaló egyetértett a politikai bizottság és Mihail Gorbacsov főtitkár következtetéseivel. Ez azt jelenti, hogy a november 2-i ünnepi gyűlésen olyan beszéd hangzik el, amelyet a központi bizottság teljes egészében egyhangúlag jóváhagyott. Lukjanov a későbbiekben hozzáfűzte, hogy személy szerint maga sem értett egyet Borisz Jelcin véleményével, s az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy maga a moszkvai első titkár is elismerte, hogy hibásan vetett fel néhány kérdést. Sajtóértekezlet a demokratizálódásról A szovjet társadalom demokratizálódási folyamata, a glasznoszty és a szocialista pluralizmus voltak a témái Fjodor Burlackij szombati sajtóértekezletének. A szovjet politológiai társaság alelnöke rámutatott: a glasznoszty hatása a legszembetűnőbb a sajtó hasábjain, a rádióban és a televízióban, de mindez csak a jéghegy csúcsa, maga a folyamat áthatja a szovjet társadalom valamennyi rétegét. Széles körűvé vált a tájékoztatás az ország és a nagyvilág helyzetéről, az eredmények mellett szót kapnak a gondok, a megoldásra váró problémák. Emiatt vált nagy jelentőségűvé a szocialista pluralizmus, noha magának a fogalomnak a használata is — a neki tulajdonított burzsoá mellékzönge miatt — félelmet keltett még nem is olyan régen. Ezzel összefüggésben Lenin szavait idézte, amelyek szerint a pluralizmus lényege, hogy mindenkinek a saját fejével kell gondolkodnia. A glasznoszty önmagában a pluralizmus megnyilvánulása — mondta Burlackij. A más szocialista országokban kibontakozó reformokról, a belőlük hasznosítható tapasztalatokról szólva Burlackij a következőket mondta: Magyarországon hosszú ideje nemcsak gazdasági, hanem politikai reform is folyik. Sok hasznos tapasztalatot adott a többjelöltes választási rendszer. Másutt is hasonló irányú útkeresés folyik, mondta, és Kínát, Bulgáriát, Csehszlovákiát említette a tudós. Magyarok a Szovjetunió A szovjet államnak születése első pillanatától meg kellett birkóznia a megdöntött kizsákmányoló osztályok lázadásaival. Az ellenforradalmi megmozdulások nem találtak széles tömegbázisra, azokat gyorsan elfojtották, elsősorban politikai eszközökkel. A nagyobb veszély csak később jelentkezett. Az 1918. március 3-án, Breszt-Litovszkban Németországgal és az Osztrák—Magyar Monarchiával megkötött békeszerződés fordulatot jelentett Szovjet-Oroszország életében. Úgy tűnt, lélegzetvételnyi szünethez jutott a fiatal munkás-paraszt állam. Az antanthatalmak imperialista körei azonban nem nyugodtak bele, hogy elvesztették gazdasági és politikai pozícióikat Oroszországban. A legnagyobb veszteség az volt számukra, hogy a többmilliós hadsereget fenntartó orosz birodalom kilépett a háborúból. Ezért 1918 márciusában — a nemzetközi jogot durván megsértve — antantcsapatokat tettek partra Murmanszkban, 1918 áprilisában pedig Vlagyivosztokban. Kezdetben az antant szovjetellenes támadásának fő ütőerejét az a hadtest képezte, amelyet a cári időben az osztrák—magyar hadseregből átállt vagy fogságba esett cseh és szlovák katonákból toboroztak. A breszti béke után — a szovjet kormány jóváhagyásával — a nyugati hadszíntérre kívánták vinni a mintegy 40 000 főt számláló hadtestet. A csehszlovák hadtest ezekben a napokban, Penzától Vlagyivosztokig vasúton, mozgásban volt, hogy elhagyja Szovjet-Oroszországot, és hajón folytassa útját a nyugati hadszíntérre. A katonákat tisztjeik azzal tudták felbujtani, hogy olyan híreket terjesztettek el, melyek szerint fegyvereik leadása után a szovjet hatóságok kiszolgáltatják őket az osztrák kormánynak. A provokáció sikerült. Május 25-én a hadtest fellázadt, és a hozzájuk csatlakozó fehérgárdistákkal együtt mintegy 60 000 főnyi, jól felfegyverzett hadsereget hoztak létre. A csehszlovák hadtest lázadása jeladás volt az ellenforradalmárok számára, akik tömegesen csatlakoztak az intervenciósokhoz, és ezzel polgárháborúba sodorták az országot. 1918 végétől az intervenció tovább fokozódott. 1919 elején Szovjet-Oroszország területén már tizennégy ország 40 000 intervenciós katonája tartózkodott. Az ellenforradalmi csapatok létszáma meghaladta a 700 000 főt. Válságos napok voltak ezek. Az októberi forradalom, mely gyökeres változást hozott a hadifoglyok életében, véget vetett az erőszak és a kizsákmányolás rendszerének. Megszüntette a táborok börtönjellegét, s a munkán lévő hadifoglyoknál is érvénybe lépett j) nyolcórás munkaidőt. A munkáshatalom mindent elkövetett, hogy a foglyok ne csak papíron, hanem a gyakorlatban is élvezhessék jogaikat. Mindezt forradalmi hűséggel és odaadással hálálták meg. A félmilliónyi magyar hadifogoly egyötöde — körülbelül százezer hazánkfia — fogott fegyvert a forradalom ügyéért, és kelt annak védelmére. A százezer magyar internacionalista emlékét Szovjetunió-szerte, városokban és falvakban egyaránt őrzik. De különösen nevezetes hely a szibériai Omszk, az Irisparti metropolis, ahol lépten-nyomon magyar emlékekre bukkanunk. Itt máig is él az egyik legnagyobb magyar forradalmár, az 1890. december 8-án Kiskőrösön született Ligeti Károly emléke. őrzi emlékét az internacionalisták emlékműve, a márványtábla a ház falán, ahol a forradalomért élt és dolgozott. A világháború forgataga őt is az orosz hadszíntérre sodorta, ahol 1916-ban fogságba esett, majd 1917 szeptemberében került Omszkba. Az omszki forradalmi mozgalom fordulópontot jelentett életében, ő, aki hazájában már a háború előtt a szociáldemokrata párt tagja volt, a Népszava külső munkatársa, itt lett valóban öntudatos kommunista. A szocialista forradalom felszabadította az omszki hadifoglyokat is. Ligeti Károly a foglyok elismert vezetője lett. Rájuk is nehéz napokkal köszöntött az 1918-as esztendő. Nagy veszély fenyegette a szovjethatalmat. És Ligeti Károly ott volt mindenütt, szervezte a hadifoglyokat, szerkesztette a magyar nyelvű, Forradalom című újságot. Lenin ekkor írta alá a Vörös Hadsereg megalakításáról szóló rendeletet. Ligeti táborról táborra járt, és ismertette a dekrétumot. A hívó szóra ezrek és ezrek álltak a hadseregbe, a forradalom védelmére. Általános lett a jelszó: Ki a frontra! A front pedig már ott volt körös-körül, mindenütt. Omszkban is történtek fehérgárdista ellenforradalmi próbálkozások, az internacionalisták azonban ott voltak mindenütt, ahol kellett. Ligeti Károllyal együtt vallották: „Készek vagyunk életünk árán is megvédeni az orosz forradalmat. Az orosz forradalom békét és testvériséget hoz az egész világnak.” Nehéz napok, nehéz órák voltak ezek. Omszk helyzete válságosra fordult. Az ellenforradalmi csapatok valósággal berobbantak a városba... Az internacionalisták súlyos helyzetbe kerültek, bekerítve harcoltak. Végül nagy áldozatok árán sikerült kitörniük. Keserves kálváriájuk sztyeppeken, mocsarakon át vezetett Tyumen felé. Ide vonultak vissza Omszkból, Tomszkból és a többi szibériai városból a Vörös Hadsereg csapatainak maradványai. Közben Ligeti osztaga egyre apadt. Az emberek sorra pusztultak el a harcokban... A cél pedig még mindig messze volt. Tara városához érkeztek, amikor kozák lovasok csaptak le rájuk. Felvették a harcot. Az egyenlőtlen küzdelem végén a nemrég még ezerfőnyi osztagból a sebesültekkel együtt 189 ember esett a fehérek, az 1. tiszti büntetőosztag fogságába. A többiek holtan maradtak a csatatéren. A megsebesült Ligeti Károly is fogságba esett. A helyszínen statáriális bíróság elé állították, ahol az ítélet nem lehetett más, csak halál. De a fehérek nem siettek az ítélet végrehajtásával. Előbb megpróbáltak alkudozni Ligetivel. Felkínálták neki a szabadságot, ha becsületszóra megígéri, mindent megtesz annak érdekében. HÉTFŐ, 1987. NOVEMBER 2. NÉPSZAVA Mi várható a világpolitikában?felSZül HÉTFŐ: Mihail Gorbacsov beszédet mond a Kremlben, amellyel megkezdődik a nagy októberi szocialista forradalom 70-ik évfordulójának egyhetes ünnepségsorozata. Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszter Varsóban. Felipe González spanyol kormányfő Montevideóban. KEDD: Montereyben (USA) ülésezik a NATO Nukleáris Tervező Csoportja. SZERDA: Franz Vranitzky osztrák kancellár Bonnban. CSÜTÖRTÖK: Felipe González Mexikóvárosban. Spanyol-amerikai tárgyalások az amerikai katonai létszám csökkentéséről. FENTEK: A japán parlament rendkívüli ülésén formálisan megválasztják az új kormányfőt. SZOMBAT: Párizsban az UNESCO közgyűlése szavaz az új vezérigazgató személyéről. Li Hszien-nien kínai államfő európai körútjának első állomására, Párizsba érkezik, majd továbbutazik Olaszországba, Luxemburgba és Belgiumba. Sten Andersson svéd külügyminiszter Havannában. VASÁRNAP: Ammanban rendkívüli arab csúcsértekezlet kezdődik az iraki-iráni háborúról. Párizsban Felipe González találkozik Mitterrand államfővel és Chirac kormányfővel. A héten Moszkvára figyel a világ. Az októberi forradalom hetvenedik évfordulójának eseménysorozata hétfőtől szombatig szinte futószalagon szállítja a politikai érdekességeket. Mihail Gorbacsov várhatóan nagy jelentőségű, értékelő beszédet mond a hetven év alatt megtett útról és a mai feladatokról. Hallgatói között ott lesznek a szocialista országok testvérpártjainak első és főtitkárai, állami vezetők és szélesebb értelemben az egész világ. Az SZKP előzetes tájékoztatása szerint a szövetséges szocialista országok vezetői külön is találkoznak, s ne feledjük, hogy Sevardnadze szovjet külügyminiszter friss információkkal szolgálhat washingtoni útjáról. A Kínai KP XIII. kongresszusáról Li Hszien-nien államfő első kézből tájékoztathatja vendéglátóit Párizsban, Rómában, Luxemburgban és Brüsszelben. A nyitási politika újabb szakasza tehát egyfajta folyamatosságot jelent, vagyis azt, hogy például a gazdaság területén továbbra is számítanak a nyugat-európai tőkére, vállalkozókra. Már-már kuriózumnak számít az az állhatatosság, amivel az arab országok egy csoportja a csúcsértekezlet összehívásáért küzd. Rendkívülinek hívják a vasárnapra tervezett csúcsot, bár az már jó ideje esedékes. Minthogy többször is elhalasztották — legutóbb a véres mekkai események kapcsán —, most is elképzelhető, hogy valamilyen hirtelen jött akadályon zátonyra fut a csúcs hajója- De ha még létre is jön, bizonytalan, hogy képesek-e egyhangú határozatot hozni a háborúról. Határozat ugyanis csak konszenzussal, vagyis egyetértéssel hozható. Nemzetközi hírek 4. Közös ajánlásokat fogadtak el a nemzetközi információáramlás feltételeinek javításáról a Bécsben tartott háromnapos nemzetközi újságíró-tanácskozáson, amely vasárnap délután fejezte be munkáját. Nagyszabású diktatúraellenes tüntetést szervezett Santiago de Chilében a chilei Kereszténydemokrata Párt. Lemondott hivataláról Szahibzada Jakub Han pakisztáni külügyminiszter; lemondását Mohammad Ziaul Hakk államfő elfogadta. . ..Csakis a hatalmas amerikai költségvetési deficit lényeges csökkentésével lehet véget vetni a felfordulásnak az értékpiacokon” — ezt közölte Margaret Thatcher brit kormányfő Reagan elnökkel. Lemondott tisztségéről Abdul-Rauf Kászem szíriai miniszterelnök. Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK elnöke fogadta Norodom Szihanuk volt kambodzsai államfőt — jelentette a szovjet hírügynökség. A Japánban kormányzó konzervatív Liberális Demokrata Párt rendkívüli közgyűlésén a párt új elnökévé a 63 éves Takesita Noborut, a párt eddigi főtitkárát választották. Az Egyesült Államok spanyolországi támaszpontjainak bezárását követelte vasárnap több mint 200 ezer tüntető Madridban. A mozambiki fegyveres ellenforradalmárok több mint 200 embert mészároltak le legutóbbi rajtaütésük során.