Népszava, 1987. december (115. évfolyam, 283–308. sz.)

1987-12-01 / 283. szám

4 Sikerül-e a lázcsillapítás? Előrehozzák a karácsonyt is A tavalyinál több déligyümölcs érkezik a boltokba A karácsonyi vásár minden esztendőben a kereskede­lem legnagyobb erőpróbájának számít, így lesz ez az idén is? A felvásárlási láz miatt sokak szerint 1987 de­cemberében nem kell számítani a szokásos rohamokra, mert a karácsonyi vásárlást számosan előrehozták. Kétségtelen: az üzletek készletei jócskán megcsappan­tak, a választék jelenleg nem éri el a megszokott szin­tet. Miként látják a kialakult helyzetet a szövetkezeti áruházak vezetői? Van-e lehetőségük, mozgásterük egyedi termékek beszerzésére, termeltetésére? Milyen kapósabb cikk várható még a hátralévő hetekben? A budapesti Skála-Metró­ban már október huszonha­­todika óta karácsonyi vásár van. Ekkor készültek el a de­koratőrök az ünnepi hangu­latú díszekkel, melyek a tisz­taság, a nyugalom, és a bé­— A hiánygazdálkodás gondjai nálunk csapódnak le, m­ivel mi állunk szemben a vevővel — állítja Szabó Zsu­zsanna főkönyvelő, akinek vezetőként ez lesz az első igazi karácsonya az áruház­ban. — A Thököly úti Ke­­ravill-ügy, az úszó tévék lát­ványa csak olaj volt a tűzre, fölborzolta a kedélyeket. So­kan dühödt megjegyzéseket tettek: biztos mi is eldugdos­­suk a keresett cikkeket. — Mit tud tenni ilyenkor az eladó? — A fiatalabbak most ta­lálkoztak ilyesmivel először. Próbálják nyugtatni a vevő­ket, s szó nélkül eltűrni a megjegyzéseket. Egyébként nem tudom egyértelműen el­ítélni azt az üzletvezetőt sem, ugyanis a Belkereskedelmi Minisztériumnak van egy ér­vénybe lépő irányelve, mely szerint karácsonyra tartalé­kot kell képezni bizonyos cikkekből. — Önök is így tesznek? — Nem, mert nincs miből. Szabó Zsuzsanna szerint sem az ipar, sem a kereske­delem nem készült fel kel­lően a vásárlók rohamára. A pécsi Konzum Áruház­ban állandóan zsúfolt az ABC, feltűnően sok a jugo­szláv vevő: sajtot, vajat, tar­tós füstölt árut, margarint és étolajat vásárolnak.­­ Nálunk is érzékelhető a felvásárlási láz, különösen a tartós fogyasztási cikkek iránt nagy a kereslet — tájé­kesség érzését, gondolatát hi­vatottak sugallni. Az eladó­térben — ennek ellenére — nem mindig idilli a légkör: a hiányzó áruk miatt sűrű a dühös kifakadás, ezért keletkezhetett hiány számos áruból. Ők minden­esetre előbbre hozták az ün­nepi vásár nyitányát, hátha ez is segít valamicskét. Per­sze nagy kérdés: lesz-e igazi karácsonyi forgalom? Van-e még pénzük az embereknek? A Skála-Metróban több mindennel próbálkoznak: kis szériában ruhákat gyártattak, olyan fazonokat, ami csak náluk kapható. S amire igen büszkék: ötezer Siemens vi­deót is importáltak, amire már fölvették az előjegyzése­ket. Ebből a tételből ezer da­rabot a Skála Budapest Nagyáruháznak és a Sprint Áruháznak adnak át. A cipőosztályon széles a kínálat: csizma, hótaposó többféle áll a polcokon. Já­tékokból viszont nem túl ró­zsás a helyzet. A nemrég nyílt valutás boltjukban a szokásos cikkekből vásárol­hatnak az érdeklődők, az is­mert áraknál valamivel ol­csóbban. Meglepő, hogy a ru­házati forgalmat sikerült nö­velni, s az új osztályvezető ötleteivel, újabb csatornák megnyitásával föllendítette a forgalmat o koztatott Ágér Ödön, a Kon­zum Áruház Vállalat keres­kedelmi igazgatóhelyettese. — Pillanatnyilag kisképer­­nyős színes kínai tévét és fe­kete-fehér készüléket tudunk adni. — Mire számítanak még? — Jugoszláv mechanikus játékokat várunk, lesz Le­günk is, déligyümölcsből na­rancsot és fügét ígértek, ba­nánt sajnos nem kapunk. A saját bútorüzemünkben ké­szült áruknál egyedi kíván­ságokat is figyelembe tudunk venni. S jugoszláv bútort is várunk. Mindent egybevetve, szegényesebb lesz az idei ka­rácsony, mint máskor. Na­gyon hiányoznak majd a magnós rádiók, a színes té­vék, a Hi-Fi-tornyok és a vi­deók, ami iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Székesfehérváron, a Fe­hérvár Áruházban is hasonló a helyzet, mint Pécsett. Elté­rés annyi, hogy a Videoton közelsége miatt színes tévék­ből jobb a kínálat. Igaz, ha kapnak 40 darabot, egy nap alatt elfogy. — November elején aján­dékboltot nyitottunk, de leg­többen a tartós fogyasztási cikkeket keresik itt is — tud­tam meg Koma Andrásnétól, a kereskedelmi osztály veze­tőjétől. — Milyen árut látna szíve­sen az ünnepekre? — A már említetteken kí­vül irhakabátokat, barkács­­gépeket, fagyasztószekrénye­ket­ pillanatok alatt el tud­nánk adni. A Skála Budapest Nagy­áruházban rendkívül erős a forgalom: az átlagos 12 mil­liós eladással szemben napi 19—20 millió forint értékű árut értékesítenek. Mindez csak úgy lehetséges, ha min­den tenyérnyi helyet kihasz­nálnak. A homlokzati rész beépítésével nyert 300 négy­zetméter területen ajándé­kokat, divatárukat, könyvet és hanglemezt árulnak majd december elejétől. — Annyi forgalmat csiná­lunk, amennyi árunk van — szögezte le Nyúl Sándor, az áruház igazgatója. — Ha len­ne elegendő a keresett cik­kekből, akár 30 milliót is for­galmaznánk. — Mit tudnak tenni ilyen helyzetben? — Sok mindent. Bennün­ket a felvásárlás sem ért vá­ratlanul. Félévkor készletse­lejtezést hajtottunk végre, majd 100 millió forint hitelt vettünk föl a forgalom finan­szírozására. Megnyújtottuk a nyitva tartási időt. A háttér­raktárakban — a gyors áru­­feltöltés érdekében — szom­bati műszakot vezettünk be. A győri Arrabona Áruház­ban régebben 4—5 napig is elég volt 20 színes tévé, most egy óra leforgása alatt elkel. Az importbeszerzésekről ed­dig meglehetősen ellentmon­dó hírek jutottak el hozzá­juk. A szállítók még ígérnek színes tévét, képmagnót, já­tékokat, de hogy kapnak is, arra Csonka Ferenc igazgató­­helyettes nem merne meges­küdni.­­ Naponta rengeteg ember fordul meg nálunk, ennek körülbelül negyven százalé­ka érdeklődő, figyelik, mi­kor mi érkezik, hátha elcsíp­hetnek valamit. ABC-nkben rendkívül erős a forgalom, sok osztrák és csehszlovák tu­rista nálunk szerzi be a pezsgőt, a pálinkát, a tejter­mékeket, a húskészítménye­ket. Az élelmiszerellátás ki­fogástalan: kókuszreszeléken és mazsolán kívül szinte mindenünk van. Az előállított árukért saját kocsikat küldünk. A soproni nagykereskedelmi raktárun­kat ketté osztottuk és egy kiskereskedelmi üzletet nyi­tottunk, ahol széles választé­kot kínálunk — sorolja az igazgató a megtett lépéseket. Még így sem tudják a ke­resletet teljes mértékben ki­elégíteni. Mostanában túl sok a bizonytalanság, a la­bilitás, a szállítói ígéreteket nem lehet igazán komolyan venni. Egyik-másik bútor­gyártó például az előjegyzett áruk szállítása helyett ár­emelésről küldött értesítést. Akad olyan is, aki ezt kétszer is megtette ... De árujára to­vábbra is várni kell. Mit ígérhetnek karácsony­ra? A belkereskedelmi minisz­ter szerint élelmiszerekből, élvezeti cikkekből, szaloncu­korból és fenyőfából bőséges lesz a kínálat. Déligyümölcs­ből a múlt évinél többet hoz­nak be az országba. A ruhá­zati cikkek, üveg-, porcelán-, játék- és sportszeráruk vá­lasztéka megfelelő lesz. Javí­tani szeretnék az ellátást a tartós fogyasztási cikkekből, valamint tüzelőből is. A kor­mány 4 milliárd forintnyi áru behozatalát tartja szükséges­nek karácsony előtt. Cseh János A hiánnyal nehéz gazdálkodni Se video, se Hi-Fi torony Szállítás helyett áremelés... A huszonötmillió éves Baj­­kál az emberiség közös kin­cse, húsz éve került a „me­chanikus civilizátori tevé­kenység", és az azt irányító főhatóságok akcióinak felvo­nulási övezetébe. Egy funk­cionárius akkor a Bajkálért aggódókat tömören az impe­rializmus cinkosainak bélye­gezte. Tavaly N. V. Talizin, a „dicső tenger” védelmére szervezett állami bizottság elnöke egy irkutszki vitán jelentette ki: „Ma már a bo­lond is látja, hogy a bajkáli cellulózkombinátot nem lett volna szabad felépíteni.” A hatvanas évek elején — mint a világon másutt is — az új tudományos-technikai forradalom hatására az em­ber a műszaki haladás futó­szalagjára állt, s helyzeti elő­nyét arra használta, hogy teljes, végleges győzelmet arasson a természeten. A Pravda 1987. március 11-i számában olvashatjuk: „Húsz év sem telt bele, és­­a szim­patikusan hadakozó fizikus veszélyes és önkényes tech­nokratává nőtte ki magát, aki ügyesen lavíroz a köte­lesség, a cél,­­a kényelem és az erkölcs között.” Így megy ez mostanában ... A Bajkál megvédésének ügye — a még itthon olvasott megnyugtató információkkal ellentétben —, korántsem zárult le ... Lenn a déli tócsücsökben, közel a vízparthoz, mesebeli falu simul bele abba a táj­ba, amelynél meghitebbet és monumentálisabbat sehol sem láttam még: Szlugyanka. Sötét fabordázatú házak, kék, zöld és fehér facsipkés ab­lakkeretek, fürdőbódék, bu­ja kertek, széles zöld térsé­gek, kis fenyő- és nyírfacso­portokkal. Itt áll a hat erdé­szetből álló mehleszház egyik irodája, ahol két tős­gyökeres szib­érják­kal volt alkalmam megismerkedni: a vállalat vezetőjével, Jurij Antonovics Dorogoj­enkóval és az egyik területkezelő er­désszel, Nyikolaj Mihajlovics Makszakovval. Biztató dol­gokat mondtak. A Bajkál kö­rüli védőövezet 2000 kilomé­ter hosszú és 50 kilométer széles sávjában 1988. január 1-jétől nincs fadöntés! Végre megtörtént a kitermelésért felelős vállalatok egyesítése: a hat erdészetből öt csak te­lepítéssel foglalkozik, s egy kitermeléssel­­, az is csak a Mongólia felé eső részeken működik. 350 ezer hektáron gazdálkodnak, s végre sike­rült lecsökkenteni a terhe­lést: most már csak k­ét és fél ezer hektár jut egy em­berre a régi tízezer hektár helyett. Óriási könnyebbség ez, mert a tajgában nincse­nek utak, nehéz a felderítés, és főként a rettentő tajgatü­­zek lokalizálása. A Bajkált meg kell védeni! — mondják, és szavukban szokatlan, szinte félelmetes súlyt érez az ember. Azt hi­szem, ez az a súly, ami Sztá­lingrádnál a szibériai had­osztályok harcmezőre lépésé­vel kicsikarta a döntő fordu­latot. Ez a hazaszeretet nem ismer tréfát és megalkuvást. Mint mondják, két nemzeti park és nyolc védett terület szerveződött eddig, rekordidő alatt (közülük az egyik leg­fontosabbal, a toshonival si­került tegnap megismerked­nünk), csak hát a cellulóz- kombinát... És a szelenai kartonüzem ... Minden szi­bériai lokálpatrióta úgy véli, hogy itt azonnal radikálisan lépni kell! Jön az este és ismét rám­jön a leküzdhetetlen kódo­­roghatnék. Csakhogy most ebből a szándékból tartós le­horgonyzós lesz. Kinn a par­ton, megragad a víz simasá­ga; horgászok állnak benne, és lebegnek beljebb, szabá­lyos csatárláncot alkotva, kőhorgonnyal rögzített gumi­csónakjaikban; itt komoly és eredményes horgászat fo­lyik, ami távolról sem emlé­keztet a hazai néma sporto­lók elkeseredett zsinórfürde­tésére. Erős, csípős illat árad a földből, és a dzsungelsze­rű növényzetből a hátunk mögött, mindenfelé uszadék­fák — megannyi Henry Moore-remekműr — hever­nek, és rajzolódnak rá a fá­tyolos háttérre. És a kövek. Soha nem láttam még ilyen forma- és színpompát. A par­tot súlyos, sima, márványo­­san erezett zöld, vörös, feke­te, és kék, sárga és arany­színű „műtárgyak” borítják. Közben a sötétkék hegyek hajlatain hosszan elnyúló fe­hér ködpászmák jelennek meg — mintha a titánok akasztották volna ki szárad­ni ágyneműjüket és fehérne­műjüket. ősillat, ősformák, ősállapot... — Úgy éreztem magam, mint gyermekeink kedvence, Tengerecki Pál —, aki ott mereng a sziklafalnál, hol a Bajkál halat dajkál... Három napra vertünk ta­nyát Bajkalszk városban, amelyet ama hírhedtté vált cellulózkombináttal egy idő­ben telepítettek ide a tó­partra, mint infrastrukturá­lis egységet. Az üzemben Ivan Ivano­­vics Pantyin, szakszervezeti vezető fogadott, aki fél éve még egy óriásdarun dolgo­zott. Személyében ugyanazo­kat a rokonszenves szibirjak vonásokat kellett felfedez­nem, mint előző napi isme­rőseimben. Elődje, infarktus­ban hunyt el, s ő „beörököl­te” a jelenlegi állapotokat. Mint mondta, a kombinát körül kialakult vita magas­feszültsége érthető — a tisz­títóberendezésekről hosszú évekig „elfeledkeztek” — a legutóbbi időben azonban 57 milliárdot fordítottak a vé­delemre, a víztisztító beren­dezés világszínvonalú (a Szovjetunióban sehol sincs hasonló), de ez se nyújthat tökéletes védelmet. Ezt 1993-ig a kombinát teljes át­programozásával — a bútor­­gyártásra való átállással — fogjuk majd megoldani (a la­kosság átképzésének szerve­zése már folyamatban van), de az uszty-ilimszki új kom­binát lehetőségei is nyitva állnak azok előtt, akik oda kívánnak telepedni. A kom­binát dolgozói belátják a kritika jogosságát, de a tá­madások hevessége kissé bántja őket. Nem ők a fele­lősek a kialakult helyzetért! (Valóban nem ők!) Agitáció­­ra nincs különösebb szükség; mindenki érzi, mit kell ten­ni a Bajkál megmentésé­ért... Az óriási csarnokok szúrós levegőjében végigjártuk a technológiai folyamatot, at­tól a ponttól, ahol a Bajkál vize világoszölden, oxigén­­dúsan érkezik dübörögve é­s elmentünk egészen addig, ahol sűrű, sötétbarna, fehé­ren habosodó, bűzös kotyva­­lékként kiömlik a tisztítómű első fokozatának medencéjé­be. Azután elautóztunk az ülepítőtavakig. Itt, a 24 órás tisztítás után, újabb 24 óráig ülepszik a víz, amelyet ezután csap­­víztiszta állapotban en­gednek bele a Bajkálba. Kis fabódé áll lábakon az utolsó ülepítő tó tükre felett. Ennek az erkélyéről merítünk pró­bamintát, műanyag pohár­ban szemügyre vesszük — tiszta — sőt, lesz, ami lesz — meg is kóstoljuk. Nem mond­hatnám, hogy ilyen jó vizet Vízkóstolóra készülve az ülepítőtavaknál... A szerző felvétele KEDD, 1­987. DECEMBER 1. NÉPSZAVA Magyar-NDK gazdasági tárgyalások Grósz Károly fogadta Wolfgang Ranchfusst Hétfőn Budapesten rendezték meg a magyar­ NDK gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 25. ülésszakát. A bizottság a Magyaror­szág és az NDK közötti, 1986—90-es évekre kiterjedő műszaki-tudományos együtt­működés kiválasztott súly­pontjait tartalmazó progra­mot értékelve megállapította, hogy a munkatervben rögzí­tett feladatokat tervszerűen végrehajtották, az egyes té­mákban megvalósított együtt­működés elősegítette a mű­szaki-tudományos eredmé­nyek kibővített cseréjét. Marjai József, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese és Wolfgang Rauchfuss, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsának el­nökhelyettese, a bizottság társelnökei aláírták a jubi­leumi ülésszakon folytatott tárgyalások eredményeit ösz­­szegző jegyzőkönyvet. Grósz Károly, a Miniszter­­tanács elnöke hétfőn fogadta Wolfgang Rauchfusst. A szí­vélyes, baráti légkörű megbe­szélésen részt vett Marjai József, jelen volt Roska Ist­ván, hazánk berlini és Karl- Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete. Wolfgang Rauchfussnak a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa a két ország együttműködése terén kifej­tett kimagasló tevékenysége elismeréseként a Magyar Népköztársaság aranykoszo­rúval díszített Csillagrend­­jét adományozta. A kitünte­tést Marjai József nyújtotta át a Parlamentben. 1987. december 1-jén érvényes árfolyamok HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az M­T. Június 1-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. (MNB) Devizanem Vételi árfolyam Közép Eladási 100 egységre, forintban Angol font 8593,98 8602,58 8611,18 Ausztrál dollár 8319,60 3322,92 3326,24 Belga frank 137,22 137,30 137,50 Dán korona 742,73 743,47 744,21 Finn márka 1164,07 1165,24 1166,41 Francia frank 843,46 844,30 845,14 Holland forint 2552,32 2554,87 2557,42 Ír font 7622,23 7629,86 7637,49 Japán yen (1000) Kanadai dollár 355,64 356,00 356,36 3600,00 3603,60 3607,20 Kuvaiti dinár 16 967,91 16 984,89 17 001,87 Norvég korona 737,95 738,69 739,43 NSZK-márka 2871,66 2874,53 2877,40 Olasz líra (1000) 38,87 38,91 38,95 Osztrák schilling 408,15 408,56 408,97 Portugál escudo 35,11 35,15 35,19 Spanyol peseta 42,60 42,64 42,68 Svájci frank 3502,19 3505,70 3509,21 Svéd korona 789,86 3­790,65 791,44 Tr. és Cl. rubel 2697,30 2700,00 2702,70 USA-dollár 4705,20 4709,91 4714,62 ECU (Közös Piac) 5921,47 5927,40 5933,33 VALUTA- (BANKJEGY­ ÉS CSEKK-­ ÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi árfolyam Eladási 100 egységre, forintban Angol font 8344,50 8860,66 Ausztrál dolár 3223,23 3422,61 Belga frank 133,24 141,48 Dán korona 721,17 765,77 Finn márka 1130,28 1200,20 Francia frank 818,97 869,63 Görög drachma 1­32,63 34,65­ Holland forint 2478,22 2631,52 Ír font 7400,96 7858,76 Japán yen (1000) 345,32 366,68 Jugoszláv dinár (1000) 34,55 36,69 Kanadai dollár 3495,49 3711,71­­ Kuvaiti dinár 16 475,34 17 494,44 Norvég korona 718,53 760,85 NSZK-márka 2788,29 2960,77 Olasz líra (1000) 37,74 40,08 Osztrák schilling 396,30 420,82 Portugál escudo 34,10 36,20 Spanyol peseta 41,36 43,92 Svájci frank 3400,53 3610,87 Svéd korona 766,93 814,37 USA-dollár 4568,61 4851,21 ECU (Közös Piac) 5749,58 6105,22 • Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es.

Next