Népszava, 1987. december (115. évfolyam, 283–308. sz.)

1987-12-01 / 283. szám

4 Sikerül-e a lázcsillapítás? Előrehozzák a karácsonyt is A tavalyinál több déligyümölcs érkezik a boltokba A karácsonyi vásár minden esztendőben a kereskedelem legnagyobb erőpróbájának számít, így lesz ez az idén is? A felvásárlási láz miatt sokak szerint 1987 decemberében nem kell számítani a szokásos rohamokra, mert a karácsonyi vásárlást számosan előrehozták. Kétségtelen: az üzletek készletei jócskán megcsappantak, a választék jelenleg nem éri el a megszokott szintet. Miként látják a kialakult helyzetet a szövetkezeti áruházak vezetői? Van-e lehetőségük, mozgásterük egyedi termékek beszerzésére, termeltetésére? Milyen kapósabb cikk várható még a hátralévő hetekben? A budapesti Skála-Metróban már október huszonhatodika óta karácsonyi vásár van. Ekkor készültek el a dekoratőrök az ünnepi hangulatú díszekkel, melyek a tisztaság, a nyugalom, és a bé— A hiánygazdálkodás gondjai nálunk csapódnak le, mivel mi állunk szemben a vevővel — állítja Szabó Zsuzsanna főkönyvelő, akinek vezetőként ez lesz az első igazi karácsonya az áruházban. — A Thököly úti Keravill-ügy, az úszó tévék látványa csak olaj volt a tűzre, fölborzolta a kedélyeket. Sokan dühödt megjegyzéseket tettek: biztos mi is eldugdossuk a keresett cikkeket. — Mit tud tenni ilyenkor az eladó? — A fiatalabbak most találkoztak ilyesmivel először. Próbálják nyugtatni a vevőket, s szó nélkül eltűrni a megjegyzéseket. Egyébként nem tudom egyértelműen elítélni azt az üzletvezetőt sem, ugyanis a Belkereskedelmi Minisztériumnak van egy érvénybe lépő irányelve, mely szerint karácsonyra tartalékot kell képezni bizonyos cikkekből. — Önök is így tesznek? — Nem, mert nincs miből. Szabó Zsuzsanna szerint sem az ipar, sem a kereskedelem nem készült fel kellően a vásárlók rohamára. A pécsi Konzum Áruházban állandóan zsúfolt az ABC, feltűnően sok a jugoszláv vevő: sajtot, vajat, tartós füstölt árut, margarint és étolajat vásárolnak. Nálunk is érzékelhető a felvásárlási láz, különösen a tartós fogyasztási cikkek iránt nagy a kereslet — tájékesség érzését, gondolatát hivatottak sugallni. Az eladótérben — ennek ellenére — nem mindig idilli a légkör: a hiányzó áruk miatt sűrű a dühös kifakadás, ezért keletkezhetett hiány számos áruból. Ők mindenesetre előbbre hozták az ünnepi vásár nyitányát, hátha ez is segít valamicskét. Persze nagy kérdés: lesz-e igazi karácsonyi forgalom? Van-e még pénzük az embereknek? A Skála-Metróban több mindennel próbálkoznak: kis szériában ruhákat gyártattak, olyan fazonokat, ami csak náluk kapható. S amire igen büszkék: ötezer Siemens videót is importáltak, amire már fölvették az előjegyzéseket. Ebből a tételből ezer darabot a Skála Budapest Nagyáruháznak és a Sprint Áruháznak adnak át. A cipőosztályon széles a kínálat: csizma, hótaposó többféle áll a polcokon. Játékokból viszont nem túl rózsás a helyzet. A nemrég nyílt valutás boltjukban a szokásos cikkekből vásárolhatnak az érdeklődők, az ismert áraknál valamivel olcsóbban. Meglepő, hogy a ruházati forgalmat sikerült növelni, s az új osztályvezető ötleteivel, újabb csatornák megnyitásával föllendítette a forgalmat o koztatott Ágér Ödön, a Konzum Áruház Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese. — Pillanatnyilag kisképernyős színes kínai tévét és fekete-fehér készüléket tudunk adni. — Mire számítanak még? — Jugoszláv mechanikus játékokat várunk, lesz Legünk is, déligyümölcsből narancsot és fügét ígértek, banánt sajnos nem kapunk. A saját bútorüzemünkben készült áruknál egyedi kívánságokat is figyelembe tudunk venni. S jugoszláv bútort is várunk. Mindent egybevetve, szegényesebb lesz az idei karácsony, mint máskor. Nagyon hiányoznak majd a magnós rádiók, a színes tévék, a Hi-Fi-tornyok és a videók, ami iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Székesfehérváron, a Fehérvár Áruházban is hasonló a helyzet, mint Pécsett. Eltérés annyi, hogy a Videoton közelsége miatt színes tévékből jobb a kínálat. Igaz, ha kapnak 40 darabot, egy nap alatt elfogy. — November elején ajándékboltot nyitottunk, de legtöbben a tartós fogyasztási cikkeket keresik itt is — tudtam meg Koma Andrásnétól, a kereskedelmi osztály vezetőjétől. — Milyen árut látna szívesen az ünnepekre? — A már említetteken kívül irhakabátokat, barkácsgépeket, fagyasztószekrényeket pillanatok alatt el tudnánk adni. A Skála Budapest Nagyáruházban rendkívül erős a forgalom: az átlagos 12 milliós eladással szemben napi 19—20 millió forint értékű árut értékesítenek. Mindez csak úgy lehetséges, ha minden tenyérnyi helyet kihasználnak. A homlokzati rész beépítésével nyert 300 négyzetméter területen ajándékokat, divatárukat, könyvet és hanglemezt árulnak majd december elejétől. — Annyi forgalmat csinálunk, amennyi árunk van — szögezte le Nyúl Sándor, az áruház igazgatója. — Ha lenne elegendő a keresett cikkekből, akár 30 milliót is forgalmaznánk. — Mit tudnak tenni ilyen helyzetben? — Sok mindent. Bennünket a felvásárlás sem ért váratlanul. Félévkor készletselejtezést hajtottunk végre, majd 100 millió forint hitelt vettünk föl a forgalom finanszírozására. Megnyújtottuk a nyitva tartási időt. A háttérraktárakban — a gyors árufeltöltés érdekében — szombati műszakot vezettünk be. A győri Arrabona Áruházban régebben 4—5 napig is elég volt 20 színes tévé, most egy óra leforgása alatt elkel. Az importbeszerzésekről eddig meglehetősen ellentmondó hírek jutottak el hozzájuk. A szállítók még ígérnek színes tévét, képmagnót, játékokat, de hogy kapnak is, arra Csonka Ferenc igazgatóhelyettes nem merne megesküdni. Naponta rengeteg ember fordul meg nálunk, ennek körülbelül negyven százaléka érdeklődő, figyelik, mikor mi érkezik, hátha elcsíphetnek valamit. ABC-nkben rendkívül erős a forgalom, sok osztrák és csehszlovák turista nálunk szerzi be a pezsgőt, a pálinkát, a tejtermékeket, a húskészítményeket. Az élelmiszerellátás kifogástalan: kókuszreszeléken és mazsolán kívül szinte mindenünk van. Az előállított árukért saját kocsikat küldünk. A soproni nagykereskedelmi raktárunkat ketté osztottuk és egy kiskereskedelmi üzletet nyitottunk, ahol széles választékot kínálunk — sorolja az igazgató a megtett lépéseket. Még így sem tudják a keresletet teljes mértékben kielégíteni. Mostanában túl sok a bizonytalanság, a labilitás, a szállítói ígéreteket nem lehet igazán komolyan venni. Egyik-másik bútorgyártó például az előjegyzett áruk szállítása helyett áremelésről küldött értesítést. Akad olyan is, aki ezt kétszer is megtette ... De árujára továbbra is várni kell. Mit ígérhetnek karácsonyra? A belkereskedelmi miniszter szerint élelmiszerekből, élvezeti cikkekből, szaloncukorból és fenyőfából bőséges lesz a kínálat. Déligyümölcsből a múlt évinél többet hoznak be az országba. A ruházati cikkek, üveg-, porcelán-, játék- és sportszeráruk választéka megfelelő lesz. Javítani szeretnék az ellátást a tartós fogyasztási cikkekből, valamint tüzelőből is. A kormány 4 milliárd forintnyi áru behozatalát tartja szükségesnek karácsony előtt. Cseh János A hiánnyal nehéz gazdálkodni Se video, se Hi-Fi torony Szállítás helyett áremelés... A huszonötmillió éves Bajkál az emberiség közös kincse, húsz éve került a „mechanikus civilizátori tevékenység", és az azt irányító főhatóságok akcióinak felvonulási övezetébe. Egy funkcionárius akkor a Bajkálért aggódókat tömören az imperializmus cinkosainak bélyegezte. Tavaly N. V. Talizin, a „dicső tenger” védelmére szervezett állami bizottság elnöke egy irkutszki vitán jelentette ki: „Ma már a bolond is látja, hogy a bajkáli cellulózkombinátot nem lett volna szabad felépíteni.” A hatvanas évek elején — mint a világon másutt is — az új tudományos-technikai forradalom hatására az ember a műszaki haladás futószalagjára állt, s helyzeti előnyét arra használta, hogy teljes, végleges győzelmet arasson a természeten. A Pravda 1987. március 11-i számában olvashatjuk: „Húsz év sem telt bele, ésa szimpatikusan hadakozó fizikus veszélyes és önkényes technokratává nőtte ki magát, aki ügyesen lavíroz a kötelesség, a cél,a kényelem és az erkölcs között.” Így megy ez mostanában ... A Bajkál megvédésének ügye — a még itthon olvasott megnyugtató információkkal ellentétben —, korántsem zárult le ... Lenn a déli tócsücsökben, közel a vízparthoz, mesebeli falu simul bele abba a tájba, amelynél meghitebbet és monumentálisabbat sehol sem láttam még: Szlugyanka. Sötét fabordázatú házak, kék, zöld és fehér facsipkés ablakkeretek, fürdőbódék, buja kertek, széles zöld térségek, kis fenyő- és nyírfacsoportokkal. Itt áll a hat erdészetből álló mehleszház egyik irodája, ahol két tősgyökeres szibérjákkal volt alkalmam megismerkedni: a vállalat vezetőjével, Jurij Antonovics Dorogojenkóval és az egyik területkezelő erdésszel, Nyikolaj Mihajlovics Makszakovval. Biztató dolgokat mondtak. A Bajkál körüli védőövezet 2000 kilométer hosszú és 50 kilométer széles sávjában 1988. január 1-jétől nincs fadöntés! Végre megtörtént a kitermelésért felelős vállalatok egyesítése: a hat erdészetből öt csak telepítéssel foglalkozik, s egy kitermeléssel, az is csak a Mongólia felé eső részeken működik. 350 ezer hektáron gazdálkodnak, s végre sikerült lecsökkenteni a terhelést: most már csak két és fél ezer hektár jut egy emberre a régi tízezer hektár helyett. Óriási könnyebbség ez, mert a tajgában nincsenek utak, nehéz a felderítés, és főként a rettentő tajgatüzek lokalizálása. A Bajkált meg kell védeni! — mondják, és szavukban szokatlan, szinte félelmetes súlyt érez az ember. Azt hiszem, ez az a súly, ami Sztálingrádnál a szibériai hadosztályok harcmezőre lépésével kicsikarta a döntő fordulatot. Ez a hazaszeretet nem ismer tréfát és megalkuvást. Mint mondják, két nemzeti park és nyolc védett terület szerveződött eddig, rekordidő alatt (közülük az egyik legfontosabbal, a toshonival sikerült tegnap megismerkednünk), csak hát a cellulóz- kombinát... És a szelenai kartonüzem ... Minden szibériai lokálpatrióta úgy véli, hogy itt azonnal radikálisan lépni kell! Jön az este és ismét rámjön a leküzdhetetlen kódoroghatnék. Csakhogy most ebből a szándékból tartós lehorgonyzós lesz. Kinn a parton, megragad a víz simasága; horgászok állnak benne, és lebegnek beljebb, szabályos csatárláncot alkotva, kőhorgonnyal rögzített gumicsónakjaikban; itt komoly és eredményes horgászat folyik, ami távolról sem emlékeztet a hazai néma sportolók elkeseredett zsinórfürdetésére. Erős, csípős illat árad a földből, és a dzsungelszerű növényzetből a hátunk mögött, mindenfelé uszadékfák — megannyi Henry Moore-remekműr — hevernek, és rajzolódnak rá a fátyolos háttérre. És a kövek. Soha nem láttam még ilyen forma- és színpompát. A partot súlyos, sima, márványosan erezett zöld, vörös, fekete, és kék, sárga és aranyszínű „műtárgyak” borítják. Közben a sötétkék hegyek hajlatain hosszan elnyúló fehér ködpászmák jelennek meg — mintha a titánok akasztották volna ki száradni ágyneműjüket és fehérneműjüket. ősillat, ősformák, ősállapot... — Úgy éreztem magam, mint gyermekeink kedvence, Tengerecki Pál —, aki ott mereng a sziklafalnál, hol a Bajkál halat dajkál... Három napra vertünk tanyát Bajkalszk városban, amelyet ama hírhedtté vált cellulózkombináttal egy időben telepítettek ide a tópartra, mint infrastrukturális egységet. Az üzemben Ivan Ivanovics Pantyin, szakszervezeti vezető fogadott, aki fél éve még egy óriásdarun dolgozott. Személyében ugyanazokat a rokonszenves szibirjak vonásokat kellett felfedeznem, mint előző napi ismerőseimben. Elődje, infarktusban hunyt el, s ő „beörökölte” a jelenlegi állapotokat. Mint mondta, a kombinát körül kialakult vita magasfeszültsége érthető — a tisztítóberendezésekről hosszú évekig „elfeledkeztek” — a legutóbbi időben azonban 57 milliárdot fordítottak a védelemre, a víztisztító berendezés világszínvonalú (a Szovjetunióban sehol sincs hasonló), de ez se nyújthat tökéletes védelmet. Ezt 1993-ig a kombinát teljes átprogramozásával — a bútorgyártásra való átállással — fogjuk majd megoldani (a lakosság átképzésének szervezése már folyamatban van), de az uszty-ilimszki új kombinát lehetőségei is nyitva állnak azok előtt, akik oda kívánnak telepedni. A kombinát dolgozói belátják a kritika jogosságát, de a támadások hevessége kissé bántja őket. Nem ők a felelősek a kialakult helyzetért! (Valóban nem ők!) Agitációra nincs különösebb szükség; mindenki érzi, mit kell tenni a Bajkál megmentéséért... Az óriási csarnokok szúrós levegőjében végigjártuk a technológiai folyamatot, attól a ponttól, ahol a Bajkál vize világoszölden, oxigéndúsan érkezik dübörögve és elmentünk egészen addig, ahol sűrű, sötétbarna, fehéren habosodó, bűzös kotyvalékként kiömlik a tisztítómű első fokozatának medencéjébe. Azután elautóztunk az ülepítőtavakig. Itt, a 24 órás tisztítás után, újabb 24 óráig ülepszik a víz, amelyet ezután csapvíztiszta állapotban engednek bele a Bajkálba. Kis fabódé áll lábakon az utolsó ülepítő tó tükre felett. Ennek az erkélyéről merítünk próbamintát, műanyag pohárban szemügyre vesszük — tiszta — sőt, lesz, ami lesz — meg is kóstoljuk. Nem mondhatnám, hogy ilyen jó vizet Vízkóstolóra készülve az ülepítőtavaknál... A szerző felvétele KEDD, 1987. DECEMBER 1. NÉPSZAVA Magyar-NDK gazdasági tárgyalások Grósz Károly fogadta Wolfgang Ranchfusst Hétfőn Budapesten rendezték meg a magyar NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 25. ülésszakát. A bizottság a Magyarország és az NDK közötti, 1986—90-es évekre kiterjedő műszaki-tudományos együttműködés kiválasztott súlypontjait tartalmazó programot értékelve megállapította, hogy a munkatervben rögzített feladatokat tervszerűen végrehajtották, az egyes témákban megvalósított együttműködés elősegítette a műszaki-tudományos eredmények kibővített cseréjét. Marjai József, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese és Wolfgang Rauchfuss, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság társelnökei aláírták a jubileumi ülésszakon folytatott tárgyalások eredményeit öszszegző jegyzőkönyvet. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn fogadta Wolfgang Rauchfusst. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Roska István, hazánk berlini és Karl- Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete. Wolfgang Rauchfussnak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két ország együttműködése terén kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréseként a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét adományozta. A kitüntetést Marjai József nyújtotta át a Parlamentben. 1987. december 1-jén érvényes árfolyamok HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az MT. Június 1-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. (MNB) Devizanem Vételi árfolyam Közép Eladási 100 egységre, forintban Angol font 8593,98 8602,58 8611,18 Ausztrál dollár 8319,60 3322,92 3326,24 Belga frank 137,22 137,30 137,50 Dán korona 742,73 743,47 744,21 Finn márka 1164,07 1165,24 1166,41 Francia frank 843,46 844,30 845,14 Holland forint 2552,32 2554,87 2557,42 Ír font 7622,23 7629,86 7637,49 Japán yen (1000) Kanadai dollár 355,64 356,00 356,36 3600,00 3603,60 3607,20 Kuvaiti dinár 16 967,91 16 984,89 17 001,87 Norvég korona 737,95 738,69 739,43 NSZK-márka 2871,66 2874,53 2877,40 Olasz líra (1000) 38,87 38,91 38,95 Osztrák schilling 408,15 408,56 408,97 Portugál escudo 35,11 35,15 35,19 Spanyol peseta 42,60 42,64 42,68 Svájci frank 3502,19 3505,70 3509,21 Svéd korona 789,86 3790,65 791,44 Tr. és Cl. rubel 2697,30 2700,00 2702,70 USA-dollár 4705,20 4709,91 4714,62 ECU (Közös Piac) 5921,47 5927,40 5933,33 VALUTA- (BANKJEGY ÉS CSEKK- ÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi árfolyam Eladási 100 egységre, forintban Angol font 8344,50 8860,66 Ausztrál dolár 3223,23 3422,61 Belga frank 133,24 141,48 Dán korona 721,17 765,77 Finn márka 1130,28 1200,20 Francia frank 818,97 869,63 Görög drachma 132,63 34,65 Holland forint 2478,22 2631,52 Ír font 7400,96 7858,76 Japán yen (1000) 345,32 366,68 Jugoszláv dinár (1000) 34,55 36,69 Kanadai dollár 3495,49 3711,71 Kuvaiti dinár 16 475,34 17 494,44 Norvég korona 718,53 760,85 NSZK-márka 2788,29 2960,77 Olasz líra (1000) 37,74 40,08 Osztrák schilling 396,30 420,82 Portugál escudo 34,10 36,20 Spanyol peseta 41,36 43,92 Svájci frank 3400,53 3610,87 Svéd korona 766,93 814,37 USA-dollár 4568,61 4851,21 ECU (Közös Piac) 5749,58 6105,22 • Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es.