Népszava, 1987. december (115. évfolyam, 283–308. sz.)

1987-12-27 / 304. szám

2 A KGST—Közös Piac A KAPCSOLATÉPÍTÉS ÚTJÁN A kelet—nyugati kapcsolatok kétségkívül kiemelkedő eseménye lesz, ha megállapodás jön létre a KGST és a Közös Piac között. És valószínűleg erre már nem sokáig kell várni. Nemcsak azért, mert a jövő esztendő világpolitikai kilátásait elemző megfigyelők így karácsony táján szívesen jósolnak ígéretes dolgokat, hanem mert a tények is ebbe az irányba mutatnak. „Optimisták vagyunk a helyzet megítélésében, és úgy gondoljuk, hogy az EGK és a KGST közeledése elvezet a közös nyilatkozat aláírásához” — jelentette ki néhány napja a belga fővárosban a KGST főtitkára. Szicsov egy nemzetközi tanácskozáson vett részt, amelyen a két gazdasági tömörülés kapcsolataival összefüggő politikai és jogi kérdésekkel foglalkoztak. A szakértők 1988 első felére várják a hivatalos kapcsolatfelvételt. Az ötlet, hogy létesüljön intézményes kapcsolat a KGST és az EGK között, tulajdonképpen nem új. Az illetékesek már 1972-ben felismerték, hogy szükség van erre, egyrészt az enyhülés jótékony hajtásaként politikai megfontolásból, másrészt legalább ilyen mértékben — a gazdasági realitások elismeréseképpen. A hivatalos kapcsolatok hiányának gyakorlati jelentősége akkor mutatkozott meg először, amikor az Európai Gazdasági Közösség tagországai a 70-es évek első felében sorra felmondták kétoldalú kereskedelmi megállapodásaikat, hogy azután a szerződő fél részéről a Közös Piac legyen. A partner GATT-tagsága esetén ettől a kapcsolatok jellege, fejlődési lehetősége nem változott meg. A szocialista országok többsége azonban akkor még nem csatlakozott az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményhez, így kimaradtak a feltételezett automatikus kapcsolatátrendezésből. Ezt áthidalandó az EGK az európai szocialista országoknak és Kínának átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezmény megkötését indítványozta, ám elzárkózott a KGST-vel való hivatalos kapcsolatfelvételtől. Ugyanebben az időben akadályt jelentett a közös piaci kapcsolat akkori KGST-megítélése is. Ugyancsak alapvető akadály volt a kapcsolatépítésben, hogy az EGK a GATT-tag szocialista országokkal, így hazánkkal szemben is diszkriminatív intézkedések sorát léptette életbe. Ezzel kapcsolatban Kádár János, az MSZMP főtitkára brüszszeli sajtóértekezletén a következőket mondta: „Az utóbbi években intenzív megbeszélések folynak Magyarország és a Közös Piac képviselői között annak érdekében, hogy megállapodásra juthassunk. Vannak még bizonyos megoldásra váró kérdések: hazánk a GATT tagja, s eszerint a Közös Piac országainak is a legnagyobb kedvezményt kellene biztosítaniuk a Magyarországgal folytatott kereskedelemben. Ezt azonban nem kapjuk meg, sőt, a tagországok eltérő módon, de külön vámokkal, mennyiségi korlátozásokkal terhelik exportcikkeinket. Belátható időn belül szeretnénk megegyezni ezekben a kérdésekben a Közös Piaccal, a mostani tárgyalások alapján úgy gondolom, ez lehetséges.” Az MSZMP főtitkára ősszel tett hivatalos látogatást Belgiumban, s ennek során akkor szenzációszámba menő találkozóra került sor közte és az EGK-bizottság két vezető tisztségviselője között. Erről beszámolva a belga lapok a többi között azt hangoztatták, hogy Magyarország és a Közös Piac tervezett egyezménye „a legambiciózusabb, amelyet a Közösség egy kelet-európai országgal célba vett”. Lényegében egy átfogó megállapodásról van szó, amely nemcsak a kereskedelmi, hanem a termelési, műszaki-tudományos, környezetvédelmi együttműködésre is kiterjed. A Közös Piac a szocialista országok közül még Bulgáriával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal és a Szovjetunióval folytat tárgyalásokat. Kocsi Margit Hun Sen januárban találkozik Szihanul herceggel Füzes Oszkár, az MTI tudósítója jelenti: Hun Sen kambodzsai kormányfő január utolsó hetében ismét találkozik Norodom Szihanuk herceggel, az egyik ellenzéki frakció vezetőjével — jelentette be hivatalosan a phnompeni hírügynökség. Hun Sen a héten Laoszban tárgyalt Kaysone Phomvihane miniszterelnökkel, s tájékoztatta vendéglátóját Szihanukkal folytatott eddigi megbeszéléseiről. Megerősítette: kész újabb tárgyalásokra annak érdekében, hogy minden lényeges akadály elháruljon a szemben álló felek megbékélése elől. — A népi Kambodzsa továbbra is mindent megtesz azért, hogy a nemzeti megbékélés előmozdításával valóra váltsa a kambodzsai nép küzdelmének legfőbb célját. Ez jelentős hozzájárulás egész Délkelet-Ázsia békéjéhez — mondotta Hun Sen. Az élelmiszer-ellátás javításáról döntött a román parlament A román parlament elfogadta az ország jövő évi gazdasági tervét és költségvetését. Jóváhagyta a lakosság élelmiszer-ellátásának megjavítását célzó programot is. Ebben egyebek mellett előirányozzák az élelmiszertermelés jelentős növelését, elsősorban a hús-, a tej- és a sajttermelő ágazatokban. Az AFP francia hírügynökség Lina Ciobanu román miniszterelnök-helyettest idézve megemlíti, hogy a program értelmében az egy főre jutó húsfogyasztást 70, a halét 15 kilogrammra szeretnék emelni. Az AFP jelentése szerint Romániában jelenleg húst csak jegyre adnak, körülbelül egy kilót havonként egy főnek. Az Agerpres nem részletezi, hogy a program keretében milyen konkrét formában igyekeznek javítani az élelmiszerellátáson. Ion Dinca első miniszterelnök-helyettes az ülésen bejelentette, hogy jövőre üzembe helyezik Románia első atomerőművét Cernavodában. (Agerpres, AFP, ADN) Albánia gazdasági problémái Albánia gazdasági gondjaival foglalkozik szombati vezércikkében a Zen Popullit, az Albán Munkapárt napilapja. A cikkíró megállapítja, hogy az országot a korábbi évekhez hasonlóan az idén is objektív okok kiváltotta gazdasági problémák sújtották. A tavaszi szárazság károsan hatott a mezőgazdaságra, az energetikára és ezen keresztül az ipari termelésre is. A lakosság önfeláldozó erőfeszítéseinek köszönhető, hogy ezek a gondok nem okoztak nagyobb károkat, s nem romlott az ország gazdasági helyzete — mutat rá a cikk. A Zeri Popullit felszólítja a pártszervezeteket, hogy a dolgozók között alakítsák ki a nehézségekkel kapcsolatos helyes felfogást. Mindenütt és mindenben szigorúbb takarékossági rendszert kell biztosítani, új tartalékokat kell feltárni, s mindebben a dolgozók alkotó és újító szellemére"e kel támaszkodni — hangsúlyozza a cikk. (TASZSZ) Az SZKP KB PB ülése Az SZKP KB Politikai Bizottsága csütörtöki ülésén jóváhagyta azokat az eredményeket, amelyek Mihail Gorbacsovnak és Andrej Gromikónak Husszein jordániai királlyal, továbbá Nyikolaj Rizskov kormányfőnek, Eduard Sevardnadze külügyminiszternek és Dmitrij Jazov honvédelmi miniszternek a jordániai vezetés tagjaival folytatott tárgyalásain születtek. A testület megállapította, hogy a hasemista uralkodó moszkvai látogatásának eredményeképpen a kölcsönös bizalom és az együttműködés szellemében továbbfejlődnek a két ország kapcsolatai. A Politikai Bizottság hangsúlyozta, hogy igen fontos az együttműködés elmélyítése Jordániával és a többi arab országgal a béke megszilárdításának, a regionális válságok felszámolásának, a közel-keleti kérdés igazságos, minden érdekelt fél számára elfogadható megoldásának érdekében. (MTI) VASÁRNAP, 1987. DECEMBER 27. NÉPSZAVA Grósz kiíróik interjúja az Izvesztyijának A jelenlegi helyzetben kulcskérdés számunkra a szovjet termékek importjának növelése, akár úgy is, hogy szükség esetén kilépjünk a korábban egyeztetett keretek közül — mondta az Izvesztyijának adott interjújában Grósz Károly. A Minisztertanács elnökével a szovjet lap pénteki számában jelent meg beszélgetés. Grósz Károly emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió Magyarország legfontosabb gazdasági partnere, s rámutatott, hogy a szovjet termékek importjának növelésétől függ a Szovjetunióba irányuló magyar export kiegyensúlyozott növelése. Természetesen, ennek során az árucsere-forgalom szerkezetének meg kell felelnie mind a magyar, mind a szovjet gazdaság igényeinek és lehetőségeinek. Új elképzelésekre és kölcsönös aktivitásra van szükség. Úgy gondolom, hogy a magyar vállalatok még nem ismerik kellőképpen a szovjet piacot. Támogatjuk, ösztönözzük a két ország vállalatai közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztését. Meggyőződésem, hogy a Szovjetunióban kibontakozott átalakítás kedvezően fog hatni a gazdasági együttműködésre is — mondta a magyar kormányfő. A KGST keretében megvalósuló együttműködést értékelve Grósz Károly kijelentette: Nem tagadható az a tény, hogy mi, a KGST tagországai, mindannyian lemaradtunk a tudományosműszaki haladás sok területén, hogy borzasztó lassan alkalmazzuk a termelésben a már kidolgozott élenjáró műszaki és technológiai megoldásokat, hogy a KGST-n belül akadozva működik az együttműködési mechanizmus. A tagországokban — köztük Magyarországon — nem alakult még ki teljesen a gazdaságilag megalapozott árak rendszere, a stabilan jó termékminőség, a kölcsönös szállítási fegyelem. Mindezekről a lehető legnyíltabban esett szó a KGST nemrégiben, Moszkvában megtartott, 43. ülésszakán. Úgy vélem, hogy a KGST-tagországok közötti együttműködés hatékonyságának jelentős növelésében keresendő a kiút. Ehhez nem elegendő a puszta jó szándék. Magyarország már előterjesztette javaslatait az együttműködés gazdasági eszközeinek korszerűsítésére, az áru- és pénzviszonyok hatásterének kibővítésére. Ezek közül némelyek egyelőre nem nyerték el partnereink többségének támogató Az EGK-val folytatott együttműködésről szólva a miniszterelnök elmondta, hogy szeretnénk a belátható jövőben aláírni az első, átfogó, országunk nemzetközi kapcsolatainak sajátosságait is tükröző megállapodást az EGK-val. Az ilyen egyenjogú, megkülönböztetésektől mentes egyezmény azért is időszerű számunkra, mert az EGK sok tagországa Magyarország hagyományos, fontos gazdasági partnere. A kormányfő kifejezte reményét, hogy a Mihail Gorbacsov washingtoni látogatása eredményeként javuló kelet—nyugati viszony megfelelő légkört teremt céljaink valóra váltásához. (MTI) A szovjet külügyi nyilatkozat elítéli az új amerikai vegyi fegyverek gyártását Külső tényezőkkel nem igazolható, nem mások által provokált lépésnek nevezi a szombaton Moszkvában nyilvánosságra hozott nyilatkozatában a Szovjetunió külügyminisztériuma az Egyesült Államoknak azt a döntését, hogy megkezdte a két, önmagában kevéssé mérgező összetevőből álló, úgynevezett bináris vegyi fegyverek gyártását. A nyilatkozat rámutat, hogy a lépés a vegyi fegyverkezési hajsza újabb fordulójának kezdetét jelenti, s egyúttal fékezi a vegyi fegyverek leszerelésének folyamatát. A szovjet nyilatkozatban emlékeztetnek arra, hogy a genfi tárgyalásokon elért haladás révén elérhető közelségbe került a megállapodás a vegyi fegyverek teljes betiltásáról. A washingtoni csúcstalálkozón az amerikai vezetés megerősítette elkötelezettségét az átfogó, hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló vegyi leszerelés iránt. Az amerikai bináris program így sehogy sem egyeztethető össze azzal, hogy erősödött a bizalom, amint ez megnyilvánul a szovjet sihani katonai telephely, valamint az amerikai Utah állambeli topelei vegyifegyver-bázis ellenőrzése során. A nyilatkozat rámutat, hogy az amerikai lépés elősegíti a vegyi fegyverek elterjedését is. Gyakori magyarázat, hogy az amerikai lépést a szovjet vegyi fegyverek állítólagos fenyegetése kényszerítette ki. Amerikai részről azt állítják, hogy a szovjet vegyi fegyverek készletei 250—700 ezer tonnáig terjednek. A szovjet külügyminiszitériumot felhatalmazták annak közlésére, hogy a Szovjetunió vegyifegyver-készletei nem haladják meg az 50 ezer tonnát. Ez a szovjet szakértők szerint, nagyjából azonos az amerikai vegyifegyver-készletekkel. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szovjet vegyi fegyverek kivétel nélkül az ország területén találhatók. A külügyminisztérium hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió a vegyi fegyverek teljes betiltásáért, és a meglévő készletek felszámolásáért száll síkra a genfi tárgyalásokon, szigorú nemzetközi ellenőrzést követel, olyat, amely magában foglalja a kötelező helyszíni ellenőrzést. A nyilatkozat végezetül rámutat, hogy a Szovjetunió elítéli az amerikai lépést, s úgy emlékeli, hogy az új helyzetet teremt a vegyi fegyverkezés terén, ezért szükségessé válhat megfelelő intézkedések megtétele. Ugyanakkor a Szovjetunió a továbbiakban is minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy megakadályozza a genfi tárgyalások aláásását. (MTI) Lengyelországban módosítják a személyi jövedelemadó-rendszert A pénzügyminisztérium karácsonyi ajándékának minősítette a lengyel Polityka című lap a lengyelek személyi jövedelemadó-rendszerének módosítását, ami jövő év január elsejével lép életbe. Csakhogy az „ajándék” szót a Polityka szerint idézőjelbe kell tenni, mert a módosítás — a lap szerint — nélkülöz minden ésszerű közgazdasági alapot, és teljesen ellentétes a gazdasági reform szellemével, sőt, konkrétan azokkal a célkitűzésekkel, amelyeket a reform második szakaszának tervezete tartalmaz. A Polityka elsősorban azt bírálja, hogy jövőre lényegesen csökken azok köre, akik személyi jövedelemadót, vagy ahogy itt nevezik „kiegészítő adót” fizetnek. 1988-tól ugyanis csak az országos átlagfizetés háromszorosát meghaladó személyi jövedelmek lesznek adókötelesek, szemben az eddig érvényes kétszeres határral. Ez azt jelenti, hogy míg az idén — szintén nem túl sokan — mintegy 200 ezren fizettek ilyen adót, addig jövőre számuk aligha lesz több tízegynéhány ezernél. Miközben a lengyel lap elismeri, hogy a világon mindenütt, ahol csak létezik személyi jövedelemadó, a lakosság szüntelen kritikájával találkozik, és állandó vita tárgya az adókötelezettek köre és az adósávok nagysága, úgy vélekedik, hogy az általános jövedelemadó nagymértékben járul hozzá az állampolgárok beleszólási jogának bővítéséhez, az állam és a lakosság közötti kapcsolat erősítéséhez. Az államháztartáshoz közvetlenül és anyagilag is hozzájáruló polgár kellő alapot lát arra, hogy beleszólása legyen a közpénzek felhasználásába, ami viszont a másik oldalról kellő késztetést jelent a köztisztviselőknek e pénzek hatékonyabb, ésszerűbb, takarékosabb felhasználására. Rakowski a LEMP szerepéről „A Lengyel Egyesült Munkáspárt az 1980—81-es sokk után, az alapvető veszélyeket leküzdve, ,összeszedte magát’, de máig sem tudott olyan dinamizmust felmutatni, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megnyerje az emberek tudatos támogatását. Számos pártszervezetben igen kicsi a politikai aktivitás” — állapítja meg Mieczyslaw Rakowski abban a beszédében, amit a LEMP KB december 15-i ülésén mondott, és amit a Polityka című hetilap legújabb száma közöl teljes terjedelemben. Rakowski — akit a KB említett ülésén választottak a Politikai Bizottság tagjává, és aki egyben a Szejm elnökhelyettese úgy vélekedik, hogy „amennyiben a „párttagok többségénél egyáltalán aktivitásról lehet beszélni, akkor az túlnyomórészt az ország vezetésének bírálatában merül ki, és ebben az értelemben semmiben sem különbözik a párton kívüliek álláspontjától. Továbbra is a pártélet meghatározó eleme a formalizmus, ami teljesen ellentétes a megújulási szándékkal, és ami egyre élesebben veti fel a párt ideológiai életének minőségi hiányosságait.” (MTI) Francia javaslat Gorbacsov az év embere A Le Point című francia politikai hetimagazin és a francia rádió nemzetközi adása Mihail Gorbacsovot nevezte meg az év emberének. A Le Point ez évi utolsó számának melléklete részletes elemzéseket közöl az SZKP KB főtitkárának pályafutásáról, személyiségéről, a peresztrojka és a glasznoszty jelenségéről. A francia rádió nemzetközi adása (RFI) körkérdést intézett világméretű hallgatóságához ugyanezen témában. 102 országból több tízezer levelet kaptak, köztük néhány ezret szocialista országokból is. Az év embere az ő hallgatóik szerint is Mihail Gorbacsov , a választások 41,6 százalékával. Újabb hajókat ért találat a Perzsa-öbölben Újabb kereskedelmi hajó vált iráni támadás célpontjává: a szaúd-arábiai lobogó alatt közlekedő, 9566 tonnás Nedzsmat-el Petrolt a Perzsa (Arab)-öböl déli vizein egy iráni rohamcsónakból vették tűz alá. A rakéták lángba borították a hajót, a tüzet kétórás küzdelemmel sikerült megfékezni. Emberéletben nem esett kár. Egyetlen nap leforgása alatt ez volt a második, két héten belül pedig a 13. iráni támadás kereskedelmi hajók ellen az öböl térségében. Péntek délelőtt — mint jelentettük — egy fával megrakott, dél-koreai teherhajó teljesen kiégett, miután iráni rakéták csapódtak be fedélzetére. Nemzetközi hírek : Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szombaton Moszkvában fogadta Jack Matlockot, az Egyesült Államok szovjetunióbeli nagykövetét. A találkozón elvileg megállapodtak a következő szovjet— amerikai külügyminiszteri szintű találkozókról, azok időpontjának meghatározása nélkül. Franz Josef Strauss, a nyugatnémet Kereszténydemokrata Unió (CSU) elnöke, bajor kormányfő, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke december 28-án Moszkvába érkezik a szovjet Minisztertanács állami külgazdasági bizottságának meghívására — jelentette be pénteken Moszkvában Borisz Pradisev külügyi szóvivő. # Dél-Koreában december 24-én, a karácsonyi amnesztia keretében 1115, köztörvényes bűncselekményért elítélt személyt bocsátottak szabadon. # A következő szovjet— bolgár űrexpedíció fél év múlva, 1988. június 21-én indul útnak — jelentették be egy moszkvai sajtóértekezleten. Turgut Özal török kormányfő a parlamentben ismertette új kormánya programját, amely fő célkitűzése az évi 50 százalékot meghaladó infláció csökkentése. Özal kijelentette, hogy az ország a jelenlegi 10 milliárd dolláros kivitelét 5 év alatt megduplázza. A program előirányozza egyes állami vállalatok magánkézbe adását és az állami beruházások visszafogását is. Kijevben pénteken ünnepi gyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy 70 évvel ezelőtt, 1917. december 25-én kiáltották ki az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságot. # Új izraeli rakétaelhárító rendszer közös kifejlesztéséről állapodott meg az Egyesült Államok és Izrael — közölte katonai forrásokra hivatkozva a The Washington Times. # Az Egyesült Államok kereskedelmi szankciókat határozott el Chilével szemben, mert a dél-amerikai ország rendszere elnyomja a független szakszervezeteket — jelentették be Washingtonban.