Népszava, 1988. január (116. évfolyam, 1–25. sz.)

1988-01-16 / 13. szám

NÉPSZAVA 1988. JANUÁR 16., SZOMBAT / A PÉNZÜGYMINISZTI * ■ T»H DVlirilli'V a |7 -4Ja» Mill MJrJKíJulii JL JELt Jnk JA'ítw vriW win 17 l Fj mu Jt IILlllftJu ITT rM /4 ^ Dl?K­Tr ÉS A MAGÁNCÉLÚ Cl EÜGYI FELTÉTELEI JÁZÁSI VALUTAELI­TŐL LÁTÁSRÓL A külföldre utazás pénzügyi feltételéről szóló 79/1987. (XII. 23.) MT számú rendelet 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem: A magyar állampolgár külfödre utazásának pénzügyi feltétele 1. § . (1) Ha e jogszabály másként nem rendel­kezik, a 79/1987. (XII. 23.) MT számú rende­let 2. §-a alapján a magánútlevéllel vagy szolgálati útlevéllel külföldre utazó magyar állampolgár az országhatár átlépéséhez 3000,5 forint összegű, hivatalos eredetű kül­földi fizetőeszközzel köteles rendelkezni. (2) Az (1) bekezdésben említett, a külföldre utazás (a továbbiakban: kiutazás) szempont­jából hivatalos eredetű a) a magáncélú utazási valutaellátás ke­retében megvásárolt, b) a devizaszámláról, c) az utazási számláról, d) a külön utazási számláról felvett, vala­mint e) az ideiglenes külföldi kiküldetést telje­sítő dolgozók költségtérítéseiről szóló jogsza­bály­ alapján­­kapott külföldi fizetőeszköz. (3) A kiutazás szempontjából hivatalos eredetű, az (1) bekezdésben meghatározott 3000,— forint értékű külföldi fizetőeszköz­ként — a (2) bekezdés a)—d) pontjában emlí­tettek közül — tö­bb jogcímen birtokban levő fizetőeszközt is figyelembe lehet venni. (4) Ha e jogszabály másként nem rendel­kezik, konvertibilis elszámolású országba történő kiutazás esetén hivatalos eredetűnek csak konvertibilis elszámolású fizetőeszköz tekinthető.2. § (1) Nem kell rendelkeznie az 1. §-ban emlí­tett összegű, hivatalos eredetű külföldi fize­tőeszközzel annak a­­magyar állampolgár­ikicik­aijjj­­ a) rubel elszámolású országba utazik ki — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel, b) a kiutazás évében m­ég nem tölti be a 14. életévét, c) utazási iroda által szervezett társasuta­zás keretében utazik­­ki, és ezt részvételi jeggyel igazolja, d) szolgálati útlevéllel utazik ki külföldre, e) szolgálati célból magánútlevéllel utazik ki, ha az­­ideiglenes külföldi kiküldetést tel­jesítő dolgozók költségtérítéseiről szóló jog­szabály alapján szolgálati célú valutaellátás­ban részesült és ez a valutakiviteli engedély­ből kitűnik, vagy ha a határátlépéskor felmu­tatja a kiutazást elrendelő, vagy ahhoz hozzá­járuló illetékes szerv igazolását arról, hogy a külföldi tartózkodás pénzügyi feltétele biz­tosított, f) külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállal* vagy ösztöndíjasként tartóz­kodik**, tanulmányokat folytat, vagy tartós külföldi szolgálatot teljesít***, feltéve, hogy a határátlépéskor felmutatja a kiutazást en­gedélyező vagy elrendelő illetékes szerv iga­zolását a külföldön­­tartózkodás jogcíméről, g) az /) pontban meghatározott szemé­lyek háztartásában, külföldön élő házastársa vagy 14 éven felüli gyermeke, feltéve, hogy az ott említett igazolást a határátlépéskor felmutatja. (2) A Jugoszlávián keresztül Bulgáriába utazó magyar állampolgárnak az 1. §-ban említett összegű, hivatalos eredetű konverti­bilis elszámolású fizetőeszközzel vagy levával kell rendelkeznie. 3. § Ha a magyar állampolgár utazási valutael­látásának legkisebb összegét nemzetközi meg­állapodás**** írja elő, a határátlépéskor ilyen összegű külföldi fizetőeszközzel köteles ren­delkezni. A belföldiek utazási valutaellátása 4. § A külföldre utazó belföldi (a továbbiakban: kiutazó) érvényes magánútlevél bemutatása mellett e jogszabály rendelkezései szerint külföldi tartózkodása során felmerülő kiadá­sainak fedezésére, valamint — a gépjármű­vel kiutazó — gépjárműüzemanyag-költségre külföldi fizetőeszközt, illetőleg — a nem gép­járművel kiutazó — menetjegyet vásárolhat. Utazási valutaellátás a rubel elszámolású országokba 5. § (1) A kiutazó a rubel elszámolású országok fizetőeszközeit — mind külföldi tartózkodá­sa során felmerülő kiadásainak fedezésére, mind gépjárműüzemanyag-költségre — kor­látozás nélkül vásárolhatja meg. • 9/1986. (VII. 8.) ÁBMH számú rendelkezés. * A módosított 8/1983. (V. 4.) MT számú rendelet a magyar állampolgár külföldön történő munka­­vállalásáról. ** 1/1984. (I. 17.) MM számú rendelet a kulturális, tudományos, műszaki-tudományos, illetőleg oktatási célú külföldi tanulmányutakról. *** A módosított 19/1984. (XI. 16.) ABMH számú rendelkezés a tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről. **** Ilyen megállapodás van jelenleg hatályban Csehszlovákiával és Lengyelországgal. (2) A kiutazó menetjegyét (vasúti, autóbusz, repülő, hajó) forintfizetés ellenében vásárol­hatja meg a magyar és a rubel elszámolású országok közlekedési vállalatai által üzemel­tetett közlekedési eszközökre. Utazási valutaellátás a konvertibilis elszámolású országokba A turistaellátmány 6. § (1) A 14. életévét betöltött kiutazó konver­tibilis elszámolású fizetőeszközt külföldi tar­tózkodása során felmerülő kiadásainak fe­dezésére három naptári évi időszakra a pénz­ügyminiszter által megállapított összegben (a továbbiakban: turistaellátmány) vásárol­hat. A kiutazó turistaellátmánya terhére más személy külföldi fizetőeszközt nem vá­sárolhat. (2) A kiutazó a turistaellátmányt a három naptári éven belül több részletben is igény­be veheti. A három naptári évi időszakra megállapított és fel nem használt összeggel a következő időszakra megállapított turis­taellátmány összege nem növelhető. (3) A turistaellátmány terhére megvásá­rolt külföldi fizetőeszköz forintellenértéké­nek 3000,5 forinton felüli, külföldön fel nem használt részével a valutaeladásra felhatal­mazott szerv növeli az arra az időszakra meg­állapított turistaellátmány összegét, melynek terhére a vásárlás történt. Ez a jog a kiutazót akkor illeti meg, ha a külföldi fizetőeszközt az országba történt visszatéréstől számított 8 napon belül a va­lutaeladásra felhatalmazott szervnél vételre felajánlja (visszafizeti), és a kiviteli enge­délyt, valamint a valutalapot (13. §) bemutat­ja. (4) A turistaellátmány terhére megvásá­rolt, de az utazás elmaradása miatt a kivite­li engedély lejártától számított 8 napon belül a valutaeladásra felhatalmazott szervnél vé­telre felajánlott (visszafizetett) külföldi fize­tőeszköz forintellenértékével a valutaeladás­ra felhatalmazott szerv a kiviteli engedély és a valutalap (13. §) bemutatása esetén nö­veli az arra az időszakra megállapított turis­taellátmány maradványösszegét, amelynek terhére a vásárlás történt. (5) A 14. életévét be nem töltött kiutazó részére konvertibilis elszámolású fizetőesz­köz külföldi tartózkodása során felmerülő ki­adásainak fedezésére egy naptári évre a pénzügyminiszter által megállapított összeg­ben vásárolható. Ez az összeg másra nem ru­házható át, csak naptári évenként és egy al­kalommal vehető igénybe. (6) A Jugoszlávián keresztül Bulgáriába kiutazók, ha az 1. §-ban említett összegű bol­gár levát vásárolnak, jogosultak — utazáson­ként, turistaellátmányuk terhelése nélkül — a pénzügyminiszter által megállapított ösz­­szegben jugoszláv dinár vásárlására is. (7) A magyar—jugoszláv kishatárforga­­lomban érvényes határátlépési engedély alapján kiutazók — utazásonként, turistael­látmányuk terhelése nélkül — a pénzügymi­niszter által megállapított összegben jugo­szláv dinárt vásárolhatnak. A közlekedési költségkeret ■ ■ 7. § (1) A turistaellátmánnyal történő kiutazás­hoz a pénzügyminiszter a konvertibilis el­számolású közlekedési költségekre három nap­tári évi időszakra közlekedési költségkeretet állapít meg. A kiutazó költségkeretének ter­hére más személy külföldi fizetőeszközt, me­netjegyet nem vásárolhat. (2) A közlekedési költségkeret terh­ére me­netjegyet (vasúti, autóbusz, repülő, hajó), il­letőleg — a pénzügyminiszter által megálla­pított­­ összegben — gépjárműüzemanyag­­költségre külföldi fizetőeszköz forintért meg­vásárolható. (3) A közlekedési költségkeret terhére — összeghatáron belül — a kutató számára menetjegy, illetőleg külföldi fizetőeszköz több alkalommal is kiszolgáltatható. A közlekedési költségkeret fel nem használt összegével a következő időszakra megállapított közleke­dési költségkeret nem növelhető. (4) A közlekedési költségkeret terhére me­netjegy, illetőleg gépjárműüzemanyag-költ­ségre külföldi fizetőeszköz csak akkor szol­gáltatható ki, ha a kiutazó a kiutazáshoz az 1. § (1) bekezdésében meghatározott össze­gű külföldi fizetőeszközt turistaellátmánya terhére vásárolta meg. (5) Ha a kiutazó olyan menetjegyet kíván vásárolni, amelynek összegével a közlekedé­si költségkeret maradványösszegét túllépné, a menetjegy árának a közlekedési költségke­retet meghaladó részét a 12. § szerint kell kiegyenlítenie. (6) A fel nem használt és visszaváltott me­netjegy értékével a menetjegyet visszaváltó szerv — a valutalap bemutatása esetén (13. §) — növeli az arra az időszakra megállapított közlekedési költségkeret maradványössze­gét, amelynek terhére a menetjegyet kiszol­gáltatták. (7) A közlekedési költségkeret terhére gép­járműüzemanyag-költségre megvásárolt, de külföldön fel nem használt, és a) az országba történt visszatéréstől, illetve b) az utazás elmaradása esetén a kiviteli engedély lejáratától­ számított 8 napon belül vételre felajánlott (visszafizetett) külföldi fizetőeszköz .forintel­lenértékével a valutaeladásra felhatalmazott szerv — a kiviteli engedély és a valutalap (13. §) bemutatása esetén — növeli az arra az időszakra megállapított, gépjárműüzemanyag­költség címén igénybe vehető közlekedési költségkeret maradványösszegét, amelynek terhére a vásárlás történt. 8. § (1) A kiutazó részére három naptári éven­ként egy alkalommal — forintfizetés ellené­ben — a közlekedési költségkeret terhére ki­szolgáltatható az európai utazáshoz szükséges másodosz­tályú gyorsvonati menetjegy abban az esetben is, ha a menetjegy konvertibilis elszámolá­sú szakaszának forintellenértéke a közleke­dési költségkeretet önmagában meghaladja, b) Európán kívüli célországba és vissza tör­ténő utazáshoz turistaosztályon légimenet­jegy, feltével, hogy a kiutazó a közlekedési költ­ségkeret terhére a menetjegyvásárlást meg­előzően más, a közlekedési költségkeretet ter­helő menetjegyet, vagy gépjárműüzemanyag­költség címén konvertibilis elszámolású kül­földi fizetőeszközt nem vásárolt. (2) Ha a kiutazó az (1) bekezdés alapján menetjegyet vett igénybe, részére az adott három naptári évi időszak fennmaradó ré­szében más, a közlekedési költségkeretet ter­helő menetjegy, vagy gépjárműüzemanyag­költség címén konvertibilis elszámolású kül­földi fizetőeszköz nem szolgáltatható ki. 9. § A 14. életévét be nem töltött kiutazó gyer­mek részére olyan menetjegy, amely az ál­talános szabályok szerint a turistaellátmány­nyal történő kiutazáshoz megállapított közle­kedési költségkeret terhére szolgáltatható ki, csak abban az esetben adható ki, ha a menet­jegy a gyermekkel együtt utazó szülő közle­kedési költségkeretét terhelő menetjegyével egyidejűleg kerül eladásra, a szülő menetje­gyével azonos közlekedési eszközre és útsza­kaszra. A gyermek részére a menetjegy a szülő közlekedési költségkeretének terhelése nélkül adható ki. Menetjegyvásárlás a közlekedési költségkeret terhelése nélkül 10. § (1) A kiutazó részére turistaellátmányának igénybevétele, illetőleg közlekedési költség­­keretének terhelése nélkül forinfizetés elle­nében szolgáltatható ki a) a vasúti menetjegy a rubel elszámolású szakaszra, b) a bulgáriai érkezési pontig és vissza­vál­tott vasúti menetjegy a jugoszláviai útsza­kaszra, c) magyarországi kiindulási vagy érkezési pontú szakaszra a vasúti ülőhelyjegy, d) a magyar közlekedési vállalat és a ru­belelszámolású országok vállalatai által üze­meltetett kocsikra a hálókocsi- és fekvőhely­jegyek, e) a magyar közlekedési vállalat által üze­meltetett menetrendszerű autóbuszjáratra és menetrendszerű hajójáratra menetjegy, f) a rubel elszámolású országok vállalatai által üzemeltetett tengeri hajójáratokra me­netjegy, g) a magyar közlekedési vállalat által üze­meltetett repülőjáratra légimenetjegy, h) a külföldi országok légitársaságai által Budapestről és Budapestre a két ország kö­zött közvetlenül üzemelő európai és egyéb, a magyar közlekedési vállalat járataival pár­huzamosan, vagy közös elszámolásban üze­meltetett változatlan járatszámú repülőjárat­ra légimenetjegy. (2) A rubel elszámolású országok vállalatai által üzemeltetett járatokra e­z alapján a közlekedési költségkeret terhelése nélkül forintfizetés ellenében csak akkor szolgáltat­ható ki menetjegy, ha a menetjegyek értéke a nemzetközi elszámolásban a nem kereske­delmi fizetések keretében, vagy transzferá­bilis, illetve klíringrubelben kerül kiegyenlí­tésre. 11. § A közlekedési költségkeret terhelése nél­kül forintfizetés ellenében kiszolgáltatott menetjegyek külön szolgáltatások (pl. idegen­­forgalmi szolgáltatások) értékét nem tartal­mazhatják. 12. § A 7—10. §-okban nem említett esetekben a kiutazó menetjegyet csak konvertibilis el­számolású fizetőeszközért vásárolhat. A valutalap 13. § (1) A turistaellátmány és a közlekedési költségkeret terhére megvásárolt külföldi fi­zetőeszköz, illetőleg menetjegy összegéről a valutaeladásra felhatalmazott, illetőleg a menetjegyet kiszolgáltató szervek nyilván­tartást vezetnek az erre a célra rendszeresí­tett valutalapon. (2) A valutaeladásra felhatalmazott szer­vek a 6. § (5) bekezdése és a 14. § (2) bekez­dése alapján a belföldi által megvásárolt kül­földi fizetőeszköz összegét is feltüntetik a va­lutalapon. (3) A valutalapot — érvényes magánútlevél bemutatása mellett — a valutaeladásra fel­hatalmazott szervek adják ki, a valutalap számát és kiadásának időpontját a kiutazó útlevelébe bejegyzik. (4) A valutalapra bejegyzéseket — a kiuta­zó lakcímének kivételével — csak az (1) be­kezdésben említett szervek tehetnek. (5) A valutalap a valutakiviteli engedélyt nem helyettesíti. (6) Ha a valutalap valamely nyilvántartá­si táblázata betelik, a valutalapot a valuta­­eladásra felhatalmazott szervek — a betett valutalap egyidejű bevonása mellett — ki­cserélik. A (3) bekezdésben foglaltakat meg­felelően alkalmazni kell. (7) Az elveszett valutalap pótlását a 6. § (1) bekezdésében említett három naptári évi időszak alatt egy alkalommal lehet kérni a Magyar Nemzeti Banktól (a továbbiakban: MNB), amely a kérelemről devizahatósági eljárásban határoz. Az MNB az általa kiadott valutalapon feltüntetni az (1)—(2) bekezdés alapján az elveszett valutalapra bejegyzett adatokat. Ha a kiszolgáltatott külföldi fize­tőeszköz, illetőleg menetjegyek összege meg­nyugtatóan nem tisztázható, az MNB jogosult a turistaellátmány és a közlekedési költség­­keret három évre megállapított összegét a három naptári évi időszak eltelt részére — a kérelem benyújtásának évét is beleértve — három egyenlő részre osztva, arányosan igény­­bevettnek tekinteni. Ez a rendelkezés a 6. § (5) bekezdése és a 14. § (2) bekezdése szerin­ti valutaellátás esetében arra a külföldi fi­zetőeszközre vonatkozik, amelyet a kérelem benyújtásának évében lehetett volna igény­be venni. Átmeneti és záró rendelkezések 14. § (1) Nem jogosult a 6. § (1) bekezdése sze­rinti turistaellátmányra 1988-ban az a belföl­di, aki 1986-ban vagy 1987-ben, 1989-ben pe­dig az a belföldi, aki 1987-ben egyéni turista utazási valutaellátásban részesült. (2) Az (1) bekezdésben említett belföldi 1988-ban és 1989-ben konvertibilis elszámo­lású fizetőeszközt külföldi tartózkodása során felmerülő kiadásainak fedezésére a pénz­­trfegminiszter által egy naptári évre megha­tározott összegben vásárolhat meg. Ez az ösz­­szeg másra nem ruházható át, csak az adott naptári évben és egy alkalommal vehető igénybe. 15. § Utazási iroda által szervezett társasutazás keretében kiutazó a társasutazás meghirde­tett feltételei szerint részesülhet költőpénz­eimén valutaellátásban. 16. § E jogszabály alkalmazásában a) belföldi a devizajogszabályok értelmé­ben belföldinek tekintendő természetes sze­mély, b) a kiutazóra a 14. életévüket betöltöttek­­re vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaz­ni abban az évben, amelyikben a 14. életévét betölti, c) rubel elszámolású ország: Albánia, Bul­gária, Csehszlovákia, Kambodzsa, Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Laosz, Lengyelország, Mongólia, Német Demokrati­kus Köztársaság, Románia, Szovjetunió, d) konvertibilis elszámolású ország a c) pontban nem említett ország, e) konvertibilis elszámolású fizetőeszköz, az MNB által a Magyar Hírlapban közzétett, valamint a valutaeladásra felhatalmazott szervek hivatali helyiségeiben „Valuta (bank­jegy és csekk) -árfolyamok” cím alatt, ki­függesztés útján közzétett külföldi fizetőesz­köz, fő gépjármű, a személygépkocsi, az autó­busz, a motorkerékpár és a motorcsónak, g) a turistaellátmány és a közlekedési költ­ségkeret három naptári évi időszakra törté­nő megállapításánál a három naptári év an­nak a naptári évnek január 1. napján kezdő­dik, amelyben a kiutazó turistaellátmánya (6. §) terhére első alkalommal külföldi fize­tőeszközt vásárolt. 17­ § A turistaellátmány [6. § (1) bekezdése], a 14. életévét be nem töltött kiutazó utazási valutaellátása [6. § (5) bekezdése], a Jugo­szlávián át Bulgáriába és a magyar—jugo­szláv kishatárforgalomban kiutazók által megvásárolható jugoszláv dinár [6. § (6)—(7) bekezdése], a közlekedési költségkeret [7. § (1) bekezdése], a közlekedési költségkeretből gépjárműüzemanyag-költségre kiszolgáltat­ható külföldi fizetőeszköz [7. § (2) bekezdése], valamint az 1988-ban és 1989-ben turistael­látmányra nem jogosult belföldi valutaellá­tása [14. § (2) bekezdése] összegét a pénzügy­­miniszter az országos napilapokban, vala­mint a valutaeladásra felhatalmazott szervek hivatali helyiségeiben való kifüggesztés útján teszi közzé. 18. § Ez a rendelet 1988. január 1. napján lép ha­tályba. 13

Next