Népszava, 1988. március (116. évfolyam, 51–77. sz.)

1988-03-22 / 69. szám

­ Májgyulladás járvány Kínában A kínai egészségügyi minisz­térium hétfőn kiadott közle­ménye szerint sikerült meg­fékezni a Sanghajban, Kína legnépesebb városában janu­ár óta tartó májgyulladás­járványt. A közlemény rámutat, hogy az elmúlt hónapokban összesen 292 301 ember bete­gedett meg fertőző májgyul­ladásban, s a járvány követ­keztében 11 ember vesztette életét. A járványt egy kagy­lófajta nyers állapotban va­ló fogyasztása idézte elő. A járvány tetőfokán a kórhá­zakban ápolt betegek száma elérte a százezer főt. Máj­­gyulladásos megbetegedése­ket észleltek a Sanghajjal szomszédos Csiangszu, Cso­­csiang és Fucsien tarto­mányokban is, de csak el­enyésző számban. Nem térnek el a programtól Borsodban Tiszta vizet a kutakból Százhetven falu veszélyeztetett­­ Az országos átlag alatt Csatornázási társulás Mostanában különlegesség­­számba megy, ha valamire annyit fordítanak, mint amennyit a tervezés idősza­kában, az eredeti költségve­tésben szántak rá. A tanácsi pénzek csökkenése kevés ter­vet hagyott érintetlenül. Ezen kevesek közé tartozik az a vízügyi program, ame­lyet még 1984-ben határozott el a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanács. A falusi vízellátási prog­ram a hatvanas években kezdődött, de az utóbbi évek­ben felgyorsult. Jelenleg 179 településen van vezetékes ivóvíz, 17—18 faluban folyik a vízműépítés és 34 vízmű­­társulat alakult. A megye tervei szerint 1990-ig összesen 66 település vízellátását oldják meg, de csak három település csa­tornázására kerül sor. Mind­ez mintegy kétmilliárd fo­rintba kerül, amelyből 779 millió forintot a megyei ta­­­nács vállal, több mint két­százmilliót a Környezetvé­delmi és Vízgazdálkodási Mi­nisztérium, a többit pedig az érintett térségek vállalatai, intézményei, társulásai. (Ma a megyében a vízmű­társulati tagság családonként 25 ezer forintba kerül és tíz év alatt fizetendő ki, a csa­tornázási társulás 36 ezer fo­rintot kíván egy családtól, és ezt 15 év alatt kell befizetni. Ezek az összegek a valóságos költségeiknek mintegy a ne­gyed részét fedezik. Az ország számos térségé­ben jelent súlyos gondokat a nitrátos víz. Nem kivétel ez alól Borsod megye sem. Egy 1978-­ban végzett vizsgálat kimutatta,­­hogy 170 faluban veszélyes az ivóvíz, olyany­­nyiira, hogy a csecsemők csak előre csomagolt vizet ihat­nak. 1987-re jelentősen javult a helyzet: a nitrátos vizű fal­vak száma 1 110-re csökkent, hatvan településen már ve­zetékes víz van, vagy egész­séges vizet adó közkutat lé­tesítettek. Bár a községek egy részének gondja megol­dódott, az egészségtelen vizű települések száz feletti szá­ma cseppet sem megnyug­tató. A szakemberek véleménye szerint ezekben a falvaikban nincs lehetőség rá, hogy víz­vezetéket telepítsenek. Több­ségükben a földrajzi adott­ságok miatt. De vannak olyan községek is, amelyek lakói jobbára idős, kis jöve­delmű emberek, akiktől nem lehet elvárni, hogy társulást alakítsanak és vállalják a költségeit. Ezért ezeken a te­lepüléseken közkutak­­létesí­tésével szándékoznak meg­oldani az egészséges vízel­látást. Az 1990-i­g szóló tervek megvalósulása­ azt jelenti, hogy a megye lakóinak 86 százaléka jut majd egészsé­ges, tisztó ivóvízhez. S hogy mennyire indokolt, hogy az erre a célra szánt összegeket ne kurtítsák meg, jól jelzi egyetlen adat: ha mindez megvalósul, a megye helyze­te még mindig 10 százalék­kal alatta marad majd az or­szágos átlagnak. P. Á. Sebességváltó automatika autóbuszokhoz A Csepel Autógyár salgótar­jáni üzemének kutatócso­portja, dr. Simonyi Sándor vezetésével gépkocsi sebes­ségváltóhoz alkalmazható számítógépes vezérlést fej­lesztett ki. Újszerű módon közelítették meg a problé­mát: tapasztalt, jó érzékkel rendelkező gépkocsivezetők megfigyelésével, magatartá­suk, gondolkodásuk, reak­cióik, döntéseik, cselekvésük modellezésével. Az így szer­zett adatok alapján a számí­tógép programját úgy al­kották meg, hogy az repro­dukálja azokat a folyamato­kat, amelyeket az adott köz­lekedési szituációban az em­beri reakciók kiváltanak. Az automatika négy be­táplált információforrás alapján az adott közlekedési szituációban — például ka­nyarodás közben, hegyme­netben, lej­tm­ene­tben, előzés köziben —, igazodva a köz­lekedés ritmusához egy tized másodperc alatt önállóan dönt a sebesség fokozatról, az optimális fordulatszámról, a fékezésről. A számítógép al­kalmazkodik ahhoz is, ha a motor rosszul van beállítva, vagy kapottak a fékek. A salgótarjáni üzemben az esztendő végéig elkészülő huszonöt számítógépes vezér­lő rendszerrel ellátott autó­busz-sebességváltó egy része külföldre kerül, más része hazai járművekbe. Egy nagy szovjet sebességváltó-gyárral már megkötötték az együtt­működési szerződést, s ered­ménnyel kecsegtető tárgya­lások folynak kooperációról, esetleg vegyes vállalat létre­hozásáról neves nyuge­t­európai cégekkel is. A ma­gyar járműgyártásnak mind­eddig gyenge pontja volt az elektronika. Környezetpusztító savas eső Nagy-Bri­tann­iá­ban Zátonyra futott Nagy-Bri­­tannia ellenállásán a szén­­erőművek légszennyező ha­tásának csökkentését célzó közös piaci program. Az EGK illetékes miniszterei hétfői brüsszeli ülésükön az átfo­gó határozattervezetet visz­­sza is utalták a szakértői bi­zottság elé, amely már ed­dig is öt évet töltött el a program kidolgozásával. A brit képviselő azzal ér­velt, hogy a hazájában bá­nyászott szén igen magas kéntartalma miatt a sziget­­országnak a többi tagállam­hoz képest aránytalanul töb­be, mintegy 14 milliárd dol­lárjába kerülne a környezet­védelmi tervezet végrehaj­tása. A program alapján a tag­országok 1995-ig a szénerő­művek kén-dioxid-kiibocsátá­­sát 60, a nitrogénszennyezés mértékét 40 százalékkal csökkentenék. A szakértők világszerte elsősorban a ké­nes szennyezőanyagok fel­gyülemlését tartják felelős­nek a környezetet pusztító savas csapadék kialakulásá­ért. Utazás ’88 Szakmai programok Az Utazás ’88 kiállítás ne­gyedik napját szakmai is­merkedésre, az együttműkö­dések elmélyítésére fordítot­ták a résztvevő hazai és kül­földi kiállítók, az idegenfor­galmi cégek képviselői. Meg­beszéléseket, üzleti tárgyalá­sokat folytattak, tapasztala­tokat cseréltek az utazási szakma új irányairól, a vár­ható fejlődési tendenciákról. A Cooptourist standján a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, valamint a Ma­gyar Utazási Irodák Szövet­sége (MUISZ) együttműködé­si megállapodást kötött a magyar turizmust elősegítő jobb szakmai propaganda megteremtésére. Az Olasz Nemzeti Idegen­­forgalmi Hivatal (ENIT) képviselői az újságírókat ar­ról tájékoztatták, hogy az idén nyolc olasz tartomány — Calabria, Emilia Romag­na, Lombardia, Piemonte, Puglia, Toscana, Umbria és Veneto — képviselteti ma­gát a budapesti bemutatón. Hétfőn felkereste az Uta­zás ’88 kiállítást Willibald Pahr az Idegenforgalmi Vi­lágszervezet főtitkára, aki a Budapesti Tavaszi Fesztivál vendégeként tartózkodik Bu­dapesten. Ellátogatott egye­bek között az osztrák kiállí­tókhoz, megnézte a Tourin­­form, az IBUSZ, a Volán­­tourist, a Cooptourist és az Expressz utazási irodák be­mutatóját. Nagy érdeklődés­sel ismerkedett a népi ipar­művészek műhelyeivel, por­tékáival. 247 éves házaspár A cím nem elírás. A házas­pár együttes életkora való­ban 247 esztendő. Az asz­­szony jóval idősebb, mint a férj. Életkora 133 év, míg a férj ehhez képest valósággal ifjonc: alig 114 éves. Jesus Carranza Vega és felesége, Paula Martinez Mexikó egy kis eldugott fa­lujában, Miradoreában élnek. Pontosabban, itt tengetik életüket. Lakhelyük ugyanis egy parányi viskó, ami alig nevezhető házacskának. Nincs benne sem víz, sem villany, és a bútorzat — ha ugyan­annak lehet nevezni — egy fekvőhely, egy asztal és két szék. Szekrény nincs, hiszen úgysem volna sok belerakni való a néhány edé­nyen és a valóban legszük­ségesebbnek mondható ru­hadarabokon kívül. Étkezésük igencsak egy­hangú. Borsót, babot, a kör­nyéken lévő fák gyümöl­cseit használják fel minden­napi étrendjükhöz. Hús em­beremlékezet óta nem került az asztalukra, leszámítva azt a néhány teknősbékát, ame­lyet időnként a közeli mo­csárban sikerül megkaparin­tani. Szakorvosok szerint vi­szont éppen ez a napi menü az egyik kulcsa a tekinté­lyes életkornak. Az általuk elfogyasztott ételek ugyanis az úgynevezett „természetes étrend’’ kellékei, nem tar­talmaznak semmiféle olyas­mit, ami káros lenne a szer­vezetre. Lehet, hogy így van, de az idős házaspár ha akarna sem táplálkozhatna másként, mert egyszerűen nincs nekik miből. A falu ugyan egyik nevezetességének tekinti őket, de ellátásukkal a helyi vezetők nem sokat törődnek. Talán majd ha elérik a 250 éves jubileumi összélet­­kort. (én) Szakmai gyakorlatukat végzik a kéményseprő tanulók, vagy ahogy hivatalosan nevezik őket, a tüzeléstechnikai kar­bantartó szakmunkások. Az or­szágban egy helyen, Budapes­ten, a 4. számú Vörös Csillag Ipari Szakközép- és Szakmun­kásképző Iskolában oktatják őket erre a különleges szak­mára. Nagy szükség van rájuk országszerte, hiszen a kémé­nyek karbantartása életbevá­góan fontos dolog: a szó szo­ros értelmében Teknős Miklós felvételei Szerelik a jövő televíziógyárát Befejezés előtt áll a Video­ton Elektronikai Vállalat televíziógyártásána­k mintegy másfélmilliárd forintos költ­séggel megvalósuló innová­ciós programja. A magas műszaki színvo­nalú, a világpiacon is ver­senyképes, korszerű színes televíziócsalád gyártására vásárolt berendezések közül már a helyére került az úgy­nevezett panelszerelő szalag. Célműszereket fejlesztenek ki, s dolgoznak nyomtatott áramköri lemezek elkészíté­sére szolgáló, 20 másodper­cenként mintegy 400 parányi alkatrészt beültető automa­ták szerelésén. E munkát ja­pán szakemberek segítik. A jövő televíziógyárának nagyrészt számítógépes ve­zérlésű berendezései túlnyo­mórészt hamarosan üzemké­szek lesznek. Májusban a végszerelő gépek is megér­keznek Székesfehérvárra, a nyáron üzembe helyezik őket. Az idény a sorozatgyár­tást is megkezdik. Az új tv­­család az év utolsó hónap­jaiban kerül kereskedelmi forgalomba A televíziógyártás megújí­tását szolgáló technológiát az NSZK-beli Thomson cégtől vásárolták meg. A készülé­ket a Thomson és a Video­ton szakemberei közösen fej­lesztették ki, figyelembe vé­ve az itthoni igényeket, va­lamint a hazai üzemekben és a szocialista országokban előállított alkatrészek fel­­használásának lehetőségeit. A Videoton új színes tv­­családj­a nemcsak a hazai vá­lasztékot bővíti az eddigiek­nél jobb minőségű készülé­kekkel, hanem várhatóan kelendő lesz a külpiacokon is. A korszerű belső felépí­tésű, szemre is tetszetős, műszakilag igen megbízható készülékek mikroprocesszo­ros programját ugyanis úgy alakították ki, hogy a gyár­tás közben végrehajtott ki­sebb módosításokkal többfé­le szabvány szerint is mű­ködtethetők lesznek. További fejlesztéssel a televíziók sokféle szolgáltatást tudnak majd nyújtani, így például alkalmasak lehetnek a sztereó tv-adások, megfelelő antenna és modul beiktatá­sával pedig a műholdas adá­sok vételére is. Az alaptípu­sok — a mechanikus keze­lésű, a távszabályozós, vala­mint teletexes készülékek­­ mellett tervezik a főként exportra szánt különleges szolgáltatásokat nyújtó ké­szülékek gyártását is. (MTI) Barlangrendszer Tapolcán Eddig is feltételezték, hogy a Tapolcától északkeleti irányban folytatódó geológiai törésvonalon nagy kiterje­désű barlangrendszer húzó­dik a föld alatt, s ennek csu­pán részét alkotja a már el­apadt vizű egykori tavas­barlang és a kórház alatti gyógybarlang. A közelmúlt­ban az utóbbiból indult el két önkéntes kutató, Hor­váth Tibor, a barlangterápiás osztály főorvosa és Peidl Endre, a Bakonyi Bauxitbá­nya nyugalmazott mérnöke, hogy újabb részleteket tár­jon fel a Tapolca alatt rej­tőző labirintusból. A saját maguk készítette geoelektro­mos mérőműszer segítségével hamarosan messzire nyúló föld alatti barlangrendszerre bukkantak. A helyenkénti szűk nyílásokat kitágítva 260 méter távolságot tettek meg, s nagyobb termeket is talál­tak. A barlangfolyosó végén 6—7 méter átmérőjű és 16 méter mély föld alatti ten­gerszemre bukkantak. Az orvos-mérnök kutató­páros tovább folytatja a munkát, abban a remény­ben, hogy olyan barlangré­szeket is feltárnak, amelyek alkalmasak lehetnek légző­szervi bántalmak gyógyítá­sára. NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: Fodor László Szerkesztőség: Bp. VII., Rákóczi út 54. Telefon: 224-810 Postacím: 1964 Budapest Kiadja a Népszava Lap- és Könyvkiadó 1964 Bp. VII., Rákóczi út 54. Telefon: 224-810 Levélcím: 1964 Bp. Pf. 32. Felelős kiadó: Kiss Jenő, a Népszava Lap- és Könyvkiadó igazgatója Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, kézbesítőnél Előfizetési díj egy hónapra 43.— Ft Athenaeum Nyomda Felelős vezető*: Szlávik András vezérigazgató Nyomtatás: Szikra Lapnyomda Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató Index: 25 005 ISSN Bp.: 0133-1701 Vidék: 0237-3785 12 4 16 Szakma kiváló tanulója verseny A munka- és környezetvéde­lem tantárgyból hétfőn a szombathelyi Berzsenyi Dá­niel Ipari Szakmunkásképző Intézetben rendezték meg a Szakma kiváló tanulója ta­nulmányi verseny országos döntőjét. A harmadéves szakmunkástanulók közül huszonheten jutottak az or­szágos döntőbe. Az elméleti vizsgán legjobban szerepelt, így első helyezett lett Fridel László, a miskolc-perecesi 104-es számú szakmunkás­­képző intézet tanulója. Jutal­ma: külföldi utazás.

Next