Népszava, 1988. április (116. évfolyam, 78–102. sz.)

1988-04-01 / 78. szám

Világ proletárjai,egyesüljetek! ■ péntek, 1988. április 1. ■ 116. évfolyam, 7­8. szám ■ ára­­,86 forint A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Felelős gondolkodással Párttagok és pártonkívüliek egyaránt megkülönböztetett figyelemmel kísérik a Magyar Szocialista Munkáspárt tervezett májusi pártértekezletére való készülődést, és az sem titok, hogy ebbe a növekvő érdeklődésbe némely helyen több-kevesebb türelmetlenség is vegyült. Érthe­tően, hiszen az ország és állampolgárainak nehezedő helyzete, az életszínvonal csökkenése, a húsz évvel ez­előtt megkezdett reformfolyamat nekilendülései és meg­torpanásai, a hazai népgazdasági tervek egyes céljainak megalapozatlansága, a nemzetközi gazdasági folyama­tok esetenkénti téves értékelése, az elmúlt időszakban hazánkban a viták egész sorát váltotta ki. Reális és szél­sőséges nézetek, vélemények egyaránt elhangzottak és le­íródtak e kötetlen, hol a kisebb-nagyobb közösségi fóru­mokon, hol pedig csak egyszerűen a baráti, munkatársi körökben folyó eszmecseréken. Kétségtelen, hogy közgondolkodásunknak ezek a meg­nyilvánulásai éppen úgy segítették az ország helyzeté­nek, a tennivalóknak a felmérését, miként a tudomá­nyos műhelyek elemzései is alapot szolgálhatnak a to­vábblépésre. Azonban látnivaló az is, hogy az egyre szaporodó, nem mindig megválaszolható kérdések bizony­talanságot is szültek. Ilyen szemszögből pillantva vissza az elmúlt egy-két esztendőre, nem lehet kétséges, hogy az MSZMP Közpon­ti Bizottságának március 23—24-i ülésén megvitatott, a májusi pártértekezlet elé kerülő, tegnap nyilvánosságra hozott állásfoglalás tervezete alapvetően fontos doku­mentum az ország sorsáról, jövőjéről, a tennivalókról folytatandó közös, felelős gondolkodásban. Mindenekelőtt azért, mert a testületi felelősség kérdéseiről is nyíltan szólva, őszintén feltárja az ország mai helyzetének külső és belső okait, a téves megítéléseket, a nem megfelelő gaz­daságpolitikai reagálásokat. Ennél is lényegesebbek azonban a helyzetértékelésnek azok a mondatai, amelyek szinte kimondatlanul a doku­mentum későbbi fejezeteire utalva, a követendő utat is kijelölik: „A nyolcvanas évek elején világossá vált, hogy tartós eredményeket a magyar gazdaság akkor érhet el, ha folytatódik a megkezdett reform, kialakul a szocia­lista árutermelő gazdaság­i fejlettségünknek és adott­ságainknak megfelelő — működési — és irányítási rend­szer. Megnehezítette ennek megvalósulását, hogy a re­formokat nem terjesztettük ki kellő időben a társadal­mi élet más területeire.” Hiszen a tervezet minden két­séget eloszlatva mondja ki, hogy „a szocialista gazdaság árutermelő gazdaság”, hogy a „többszektorú gazdasági rendszerünkben meghatározó az állami és a szövetkezeti tulajdon, és ez a jövőben is így marad”. A többszektorúság azonban azt is jelenti, hogy „támo­gatjuk a vegyes tulajdonú vállalkozásokat, a magánte­vékenységet, minden olyan kezdeményezést, amely a nemzeti jövedelem növekedését és a lakosság életviszo­nyainak javítását, szocialista értékeink gyarapítását szolgálja. Ennek érdekében bővítjük a különféle tulaj­donformák működésének lehetőségeit, biztosítjuk vál­tozatos kombinációikhoz a megfelelő szervezeti kerete­ket.” Nem kevésbé lényeges az sem, ahogy a korszerű gaz­daság kívánalmainak megfelelően kijelöli a dokumen­tum a bérreform célját, ami nem lehet más, minthogy „segítse elő a keresetszabályozás kötöttségeinek fokoza­tos feloldását, a munka társadalmi hasznosságának, ered­ményességének megfelelő bérarányok kialakítását.. Egyszer s mindenkorra elválasztva a szociálpolitikát a bérektől. Nevezetesen: „Számolunk azzal, hogy a kibon­takozási program gazdasági feltételeinek megteremté­sével — különösen a stabilizáció időszakában — fenn­maradnak, egyes területeken fokozódnak a társadalmi feszültségek. Ezek enyhítése, méltányos kezelése, vala­mint az elosztási rendszer ellentmondásainak feloldása elsősorban az állami szociálpolitika eszközeivel történ­jék.” Ezeknek, s az állásfoglalás-tervezetben felsorolt más, lényegi, alapvető gazdasági-társadalmi céloknak a ki­jelölése abból az elhatározott szándékból fakad, hogy a „párt eleget tesz a magyar társadalom fejlődéséért vál­lalt történelmi küldetésének”. S ezért „a Magyar Szo­cialista Munkáspárt kezdeményező és irányító szerepet vállal a szükséges reformok megvalósításában”. A vezető szerep erősítésének ilyen, cselekvő értelme­zése teszi érthetővé azt is, hogy a párt miért tartja szük­ségesnek saját tevékenysége megújítását. Hiszen, mint a dokumentum megállapítja: „a politikai intézményrend­szer eredményes működése nagymértékben attól függ, hogy a párt mennyire képes megújítani saját tevékeny­ségét”. Ennek a megújulási folyamatnak pedig két, egy­mást feltételező oldala van: a teljesebb pártdemokrácia nem más, mint a jogok és a kötelezettségek egysége. Ez az értelmezés pedig példaerejű is egyben, a korszerűsí­tendő politikai intézményrendszer szervezetei számára. Mint ismert, a Központi Bizottság úgy határozott, hogy a dokumentumot vitassa meg a párt valamennyi alapszervezete és bizottsága, és egyúttal felkérte a tár­sadalmi szervezeteket és mozgalmakat, az egyes intéz­ményeket, mondjanak véleményt az állásfoglalás-terve­zetről. Ez a széles körű eszmecsere pedig alkotó módon erősítheti a felelős közös gondolkodást, s erősítheti azt az egységet, amely a gondokból való kijutáshoz szükséges egyöntetű cselekvés legbiztosabb alapja. Szalay Antal Erb­id­itták túl árbujtdöntési kötelezettséget Sok vállalatnál visszaléptek a tervezett áremeléstől Erősödött­­z áralku eselleme —­­­éhány helyen későbbre ütemezték az árnövekedést — Szikszay Béla államtitkár nyilatkozata Április 1-jétől, mint ismere­tes, a termékek jelentős kö­rére megszűnik az árbejelen­tési kötelezettség. Ennek vár­ható hatásairól, valamint az év eleje óta életbe lépett ár­változásokról adott tájékoz­tatást Szikszay Béla államtit­kár, az Országos Árhivatal elnöke.­­ A múlt év augusztus 15- től mostanáig volt érvényben az árváltozások hatósági tel­jes körű bejelentési kötele­­lezettsége. Ez semmiképpen nem jelentett árstopot — mondotta az államtitkár —, de a rendelet a tapasztala­tok szerint az elmúlt hét és fél hónapban jelentős mér­tékben visszafogta a terme­lők áremelési törekvéseit. Ugyanakkor az árhatóság bi­zonyos termékeknél engedé­lyezett áremelést, így a szí­nesfémekből készült laikus­­szerelvényeknél, izzólámpák­nál, mert a gyártók alap­anyagköltségei számottevően emelkedtek, és ha ezeket nem tudták volna időben érvé­nyesíteni áraikban, hiány keletkezett volna. Az árbe­jelentési kötelezettség elren­delésének hatására sok más — minden valószínűség sze­rint egyébként indokolt — árnövekedést későbbre üte­meztek a vállalatok, így a közvéleményben többé-ke­­vésbé jogosan alakult ki az aggodalom, hogy az április 1-jei feloldás után lavinaszerű áremelkedés kezdődik.­­ Április 1-je azonban e tekintetben nem jelenthet fordulópontot. A hatósági be­jelentési kötelezettség ugyan­is az áremelkedések szem­pontjából legveszélyesebb körben, például a bútoroknál, a ruházati termékek egy ré­szénél, a háztartás-vegyipari alapanyagoknál fennmarad. Ez a bejelentési kötelezettség tehát a legfontosabb fogyasz­tási javak mintegy 27 szá­zalékát érinti. Emellett to­vábbra is hatósági árformá­ban marad a termékek 20 százaléka. Az örhivatal az elmúlt hetekben 50 vállalat­tal — zömében fogyasztási cikkeket termelőkkel — foly­tatott konzultációkat, s e megbeszélés-sorozat eredmé­nyeként megállapodásra ju­tottak az év során követendő árpolitikára vonatkozóan. Eszerint még az indokolt ár­emelkedéseket is részleteik­ben, lépcsőzetesen valósítják meg. A tárgyalások során si­került kiszűrni azokat az ár­emelési törekvéseket, ame­lyek kizárólag a­­nyereségpo­­zíciók javítását szolgálták volna, vagy annak alapján növelték volna a termékek fogyasztói árát, hogy beszál­lító partnereik már előre (Folytatás a 4. oldalon) Az Izrael által megszállt területekről tárgyalt az ENSZ BT Az arab országok kérésére szerdán rendkívüli ülést tar­tott az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa. A testület az Izrael által megszállt területeken kialakult helyzetet vitatta meg. Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezető­je felszólalásában támogatá­sáról biztosította a nemzet­közi konferencia gondolatát. A politikus sürgette a füg­getlen palesztin állam lét­rehozását, s rámutatott: a palesztin nép soha nem fogja elfogadni az autonómiára vonatkozó izraeli ajánlatot. Áthidaló kontrasegély Negyvennyolcmillió dollár összegű segélyt szavazott meg a nicaraguai kontrák számára az amerikai képvi­selőház. A két párt vezetői között létrejött megállapodás alapján a javaslatot ezúttal nagy többség támogatta, mindössze hetven képviselő szavazott ellene. Az összeg­ből 17,5 milliót fordítanak élelmiszerekre, ruházatra és gyógyszerekre, ugyanannyit, a kontrák táborában levő sé­rült és beteg fiatalkorúak gyógyítására, tízmilliót vi­szont arra adnak, hogy az Amerikai Államok Szerveze­te megfelelő eszközökkel el­lenőrizhesse a fegyverszüne­tet. A fennmaradó két és fél millió az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési szer­vezetének jut, a segélyek el­juttatására. Az új törvény semmiféle katonai segélyt sem irányoz elő. Előkészítenek, rem­ek Húsvéti népszokás volt va­lamikor a határjárás. A fa­lu népe ünneplőbe öltözve vonult a földekre, hogy el­lenőrizzék, köszöntsék a ter­mőföldet és az ősszel elve­tett zöldellő gabonát. A mai népszokás sem akármilyen. A Komárom megyei Gyer­­mely községben például, ma már túlvannak a szemlélő­désen, a Petőfi Mgtsz három vetőgéppel, 257 hektáron, még a húsvéti ünnepek előtt földbe juttatta a zöldborsót MTI Fotó : Kerekes Tamás felvétele I■ * •«?11 r*i Bizonyos haladást sikerült elérni Bécsben A moszkvai sajtóközpontnak csütörtökön két vendége is volt: Vagyim Loginov kül­ügyminiszter-helyettes a VSZ-tagállamok külügymi­nisztereinek szófiai tanács­kozásáról számolt be, míg Ju­rij Kaslev nagykövet, szov­jet küldöttségvezető a bécsi találkozó fordulóját értékel­te a szovjet és külföldi új­ságírók számára. Bécsben a rövid, alig két hónapos fordulón bizonyos haladást sikerült elérni — mondotta Kasler nagykövet, úgy fogalmazva, hogy „az alagút végén már dereng a fény”. Elsősorban azt emelte ki, hogy a 35 ország képvi­selőinek fóruma keretében a VSZ, illetve a NATO tagor­szágai, vagyis a „huszonhár­mak” találkozóik során, az európai haderő és hagyomá­nyos fegyverzet csökkenté­séről folytatandó tárgyalások mandátumának kidolgozá­sánál, megállapodtak az el­lenőrzési intézkedések rend­szeréről. A bécsi találkozón is si­került előrelépni: a záródo­kumentum szövegének több mint a felét egyeztették — hangsúlyozta a szovjet kül­döttségvezető. Elvi egyetér­tés alakult ki, hogy még az idén, valószínűleg ugyancsak Bécsben megrendezik a stockholmi értekezlet folyta­tását jelentő konferenciát. Az emberi jogok kérdésé­ben felmerül egy hármas konferencia gondolata, Pá­rizs, Koppenhága, majd 1991- ben Moszkva helyszínnel — mondta Kasler, s ugyanak­kor emlékeztetett arra: vál­tozatlanul érvényes még az a szovjet javaslat, hogy Moszkvában rendezzenek fó­rumot az emberi jogi együtt­működésről.

Next