Népszava, 1988. június (116. évfolyam, 130–155. sz.)
1988-06-17 / 144. szám
NÉPSZAVA 1988. JÚNIUS 17., PÉNTEK Erkölcsi és politikai kötelességünk segíteni Sajtótájékoztató a hazánkban tartózkodó romániai magyarokról A Minisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó állami tárcaközi bizottság tevékenységéről. A legfrissebb adatok szerint június 10-ig 4977 román állampolgár tett nyilatkozatot, hogy nem kíván visszatérni az országba s kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt a magyar hatóságoktól. A kormány ülését követően Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes, a tárcaközi bizottság elnöke tartott sajtótájékoztatót a Parlamentben. Elöljáróban rámutatott: a jelenlegi helyzet szándékaink ellenére jött létre. De valljuk, hogy a határainkon kívül élő magyar nemzetiségű embereken erkölcsi és politikai kötelességünk segíteni, ha hozzánk fordulnak. Természetesen nem lehet megoldás egy népcsoport számára, hogy elhagyja szülőföldjét, máshol keresse boldogulását. E tekintetben nem kelthetünk illúziókat. Már csak azért sem, mert figyelembe kell venni hazánk teherbíró képességét. Éppen ezért úgy kell megoldani az áttelepülők problémáit, gondjait, hogy azok az egyének és a társadalom számára is kedvezően alakuljanak. A segítségnyújtás fő formája, hogy igyekszünk mindenki számára olyan munkalehetőséget teremteni, amely tisztes megélhetést nyújt. Az itt levők jogi helyzete is ehhez kötődik, a munkaviszonyhoz kapcsolódik. Ezzel elkerülhetővé vált, hogy külön jogi szabályozás intézkedjék státusukról. A bizottság tennivalóinak fontos eleme volt, hogy megszerezze a közvélemény támogatását — mondta Gál Zoltán. Fontos szempont volt az is, hogy ne szoruljanak háttérbe a bizottság munkájával is összefüggő társadalmi kezdeményezések. Ezek elől nem zárkóztak el, a tárcaközi bizottság kontaktust tart a társadalom minden rétegével, mindazokkal, akik elfogadják a kérdéskörrel összefüggő politikai alapelveket. Ma már megállapítható, hogy az emberek döntő többsége elfogadta e probléma alapvető megközelítését, közmegegyezés jött létre az általános politikai elvekkel és a konkrét ügyek intézésével kapcsolatban. Az ideiglenes tartózkodási engedéllyel hazánkban élő román állampolgárok döntő többsége szakmunkás, így elhelyezkedésük nem jelentett különösebb problémát. Kilencven százalékuk magyar nemzetiségű, ezért beilleszkedésüket megkönnyítette a nyelv ismerete, segítette a személyes kötődés, a rokoni kapcsolat. Gondot jelent viszont a lakáshoz juttatásuk problémája, illetve a családegyesítés kérdése. Ez utóbbi elől a román hatóságok a Vöröskereszt közbenjárása ellenére is elzárkóznak. A családegyesítés érdekében egy esetleges harmadik, nem szocialista országba távozásuk sem kecsegtet nagyobb reménnyel. Ez a magyar nemzetiségűek tekintetében nem is lenne szerencsés — hangoztatta a tárcaközi bizottság elnöke —, mert az a szétszóródáshoz vezetne. Más a helyzet viszont azzal a 400—500, ideiglenes tartózkodási engedélyt kapott román, illetve német nemzetiségűvel, akik egy másik országba kívánnak távozni. Ha onnan a befogadó nyilatkozatot megkapják, a magyar hatóságok nem állítanak akadályt távozásuk elé. Az újságírók kérdéseire válaszolva Gál Zoltán a többi között elmondta: ebben az évben 200 ezer román állampolgár utazott be érvényes útlevéllel, illetve a kishatárforgalomban hazánkba. Ez magyarázhatja azt, hogy különböző adatok láttak napvilágot az itt lévők számát illetően. Hangsúlyozta azonban, hogy — ugyan még a legfrissebb napi adatok nem ismeretesek —, de most is csak mintegy 5200-an kaptak ideiglenes tartózkodási engedélyt. Ha ez a tendencia így folytatódik, az év végére számuk elérheti a 10—12 ezret. A jelenlegi intézkedések az ezt meghaladó számú áttelepülés esetén már nem lesznek elégségesek. Félő, hogy a legújabb, a kistelepülésekkel kapcsolatos romániai intézkedések növelni fogják a hozzánk érkezők létszámát. Akkor már nem bizonyulhatnak elegendőnek az átmeneti szálláshelyek, s lehetséges, hogy táborok kialakítására lesz szükség. Tájékoztatott arról is, hogy a kormány döntött az Országgyűlés felhatalmazása alapján létrehozott — letelepedési alap felhasználásáról. Erről hivatalos kormányrendelet jelenik meg a közeljövőben. A 300 millió forintos alapnak a kezelője a Belügyminisztérium, s a tárca arra fordítja ezt az összeget, hogy visszapótolja a különböző állami, társadalmi szervek ilyen jellegű költségeit. A rendelet tartalmazza azt is, hogy milyen mértékű egyszeri szociális támogatás adható az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek. Utalt arra is, hogy a Vöröskereszt számláján eddig hatmillió forint gyűlt össze, s e befizetéseket közérdekű kötelezettségvállalásnak minősítik, amely adóalap-csökkentő tényező. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem problémamentes az itt tartózkodók közösséggé szerveződése, közösségi élete sem. Eddig jórészt ezt az egyházak szervezték, de kívánatos, hogy ebből vállaljon nagyobb szerepet a szakszervezet és a KISZ is. A bizottság javasolja, hogy a népfront és a Vöröskereszt alapítson klubokat a közösségi élet feltételeinek megteremtésére. A KISZ KB intézőbizottságának állásfogoaalása A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának intézőbizottsága csütörtöki ülésén foglalkozott azzal a Romániában született döntéssel, amely falvak és községek felszámolását tervezi. E kérdésben a KISZ KB IB állásfoglalást hozott, melyről külföldi partnerszervezeteit is tájékoztatja. A magyar fiatalok aggodalommal figyelik az utóbbi években Romániában született, az országban élő nemzetiségeket hátrányosan érintő döntéseket. Úgy véljük, hogy közös történelmünk és jövőnk összeköt bennünket a szomszédos országok ifjúságával. Mi egy olyan világért, olyan szocialista jövőért harcolunk, amelyben megvalósul a valódi demokrácia, beleértve a különböző anyanyelvű és kultúrájú közösségek békés, egymást gazdagító és tisztelő együttműködését, ahol megszűnnek a hátrányos nemzetiségi megkülönböztetések. Ez nemcsak közös érdekünk, de közös feladatunk is. Évek óta tapasztaljuk a Romániában élő nemzetiségek jogait korlátozó, felmorzsolódásukat gyorsító intézkedések láncolatát. A legutóbbi döntés, mely modernizációra, „településrendezésre” hivatkozva ősi falvakat akar felszámolni, ellenkezik a józan gondolkodással, a humanizmust valló emberi érzéssel. E terv végrehajtása, a múlt megsemmisítése a jelen megismerésének, a jövő felépítésének lehetőségétől foszt meg mindannyiunkat. A népek, nemzetek kultúrája az emberiség egyetemes kincse, nem egy ország belügye. Megóvása mindenki kötelessége. Az intézőbizottság álláspontja szerint még megakadályozható e magyarokat, szászokat, szerbeket és más nemzeti kisebbségeket, de a románokat is egyaránt sorvasztó folyamat. Ebben az ifjúságnak közös történelmi felelőssége van. A KISZ Központi Bizottsága ezért levélben fordul a Román Kommunista Ifjúsági Szövetséghez: mutassunk példát, fogjunk össze mi, az új generáció tagjai — hangoztatja az állásfoglalás. A Romániából hazánkba áttelepülni kívánó emberek sajátos problémáinak megoldására különleges ügyfélszolgálatot hívott életre a Pécsi Városi Tanács. Hivatalának és apparátusának dolgozói önként vállalkoztak a szokásosnál szélesebb körű és részletesebb tájékoztatást nyújtó új információs szolgálat működtetésére. Az Országos Ügyvédi Tanács felhívást fogalmazott meg a világ ügyvédi szerveihez, tiltakozva a romániai kistelepülések számának az ezredfordulóig tervezett csökkentése, a falvak lerombolása ellen. Az erdélyi menekültek segítésére akciót indítottak a fiatal magyar ügyvédek. Egyrészt felajánlották szakmai tudásukat: a menekültekkel foglalkozó budapesti szervezetekhez eljuttatják azoknak az ügyvédeknek a listáját, akik ingyenes jogi segítséget adnak a menekülteknek mindenféle ügyben. Anyagi támogatást is felajánlanak: az önkéntes és egyéni adományokból eddig 456 ezer forint gyűlt össze. Az emberi jogok helyreállítását sürgeti a nyugatnémet szövetségi gyűlés Az NSZK szövetségi gyűlésének (Bundestag) külügyi bizottsága csütörtökön egyhangúlag elfogadott határozatban sürgette az emberi jogok helyreállítását, az ínséget szenvedő lakosság segélyezésének engedélyezését és a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását Romániában.. Az állásfoglalás szerint az európai államok közösségének a román kormányt lényegi fordulat végrehajtására kell késztetniük jelenlegi irányvonalához képest. Hans Koschnick és Hermann Scheer SPD-képviselők a határozati javaslat előterjesztésének indoklásaként rámutattak, hogy a romániai fejlemények — az emberi jogok megsértése, a nemzeti kisebbségek fenyegetettsége, a romániai lakosság riasztó méreteket öltő szociális ínsége — mindenkit érintenek Európában. Az SPD kezdeményezésére elfogadott határozatban a nyugatnémet pártok megütközéssel veszik tudomásul, hogy a román kormány elutasította azt a humanitárius segítséget, amelyet a bonni parlament 1987. december 9-i határozatában ajánlott fel a romániai lakosság számára. Elfogadhatatlan, hogy Romániában a nemzeti kisebbségek önazonosságát jelentő kultúráját és létfeltételeit is most veszély fenyegeti. A fentiek miatt a határozatban felszólítják az NSZK kormányát: hasson oda, hogy a román kormány fogadja el a humanitárius segélyszállítmányokra változatlanul érvényes ajánlatot, és tartsa tiszteletben a német és a magyar nemzeti kisebbség jogát kulturális hagyományainak és nyelvének ápolására. A kormánypárti és ellenzéki képviselők külön követelik, hogy Románia álljon el úgynevezett területrendezési reformjának végrehajtásától, mert ez a terv az emberek megszokott lakóhelyének és környezetének, nemkülönben kulturális értékeinek elpusztítására vezetne. (MTI) A kormányszóvivő sajtónyilatkozata Frank Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Bányász Rezső, a Minisztertanács ülését követő szóvivői értekezleten (a Magyar Hírlap kérésére) kommentálta Grósz Károly miniszterelnöknek a kormányülésen elhangzott beszámolóját Radzsiv Gandhival folytatott tárgyalásairól. Elmondta, hogy a magyar kormányfő értékelése szerint a megbeszélések rendkívül közvetlenek, szívélyesek, baráti szelleműek voltak. Az indiai miniszterelnöknek ez volt az első útja kelet-európai országba, ezért rendkívül nagy érdeklődéssel fogadott minden információt. A nemzetközi helyzetről folytatott, élénk eszmecsere megerősítette, hogy a két fél nézetei minden megtárgyalt lényeges kérdésben megegyeznek. A szakértői véleménycserében hangsúlyozták, hogy az eddiginél dinamikusabban kell bővíteni kapcsolatainkat, különösen a gazdaságban, mivel ezen a területen a fejlődés még nem követte a politikai és a kulturális kontaktusok szélesedését. Fontos, hogy mielőbb előrelépjünk a gazdasági, termelési együttműködés kialakításában, javuljanak a magyar bekapcsolódás lehetőségei az indiai állami beruházásokba, s növelhető legyen az indiai magántőke érdekeltsége hazánkban. A látogatás során igen jó személyes kapcsolat alakult ki a két miniszterelnök között. Radzsiv Gandhi indiai látogatásra hívta meg Grósz Károlyt, mint az MSZMP főtitkárát. Ez az utazás további fontos lépés lesz kapcsolataink fejlesztésében. A kormányülésen — Marjai József miniszterelnökhelyettes, hazánk állandó KGST-képviselőjének előterjesztésében — meghatározták, a KGST soron következő, 44. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tárgyalási irányelveit. Az MTI érdeklődésére a szóvivő elmondta, hogy a júliusban, Prágában megrendezendő ülés napirendjén több fontos kérdés szerepel. Megvitatják a sokoldalú együttműködési mechanizmus átalakításának szakaszaira kidolgozott javaslatokat, a nemzetközi szocialista munkamegosztás kollektív koncepciójának tervezetét, az 1991—1995. évi tervkoordináció programját. Áttekintik a tudományosműszaki haladás komplex programjának végrehajtását. A magyar fél az ülésszakon is hangsúlyozni kívánja, hogy a KGST-ben folyó együttműködés alapvető tényezője a magyar népgazdaság fejlődésének, ugyanakkor úgy látjuk, hogy még nem sikerült minőségi áttörést elérnünk az egymás közötti gazdasági kapcsolatok alakításában. Szükségesnek tartjuk az átalakítási folyamat felgyorsítását. Az együttműködés megújításában változatlanul kulcskérdésnek tartjuk a mechanizmus átalakítását, és ezen belül a valutáris pénzügyi, közgazdasági rendszer megreformálását. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a hosszabb távú együttműködési stratégia kialakításának. Fontosnak tartjuk az energia-, fűtő- és nyersanyagágazatokban folyó együttműködés távlati rendezését. A konkrét együttműködési feladatokat — magyar vélemény szerint — a jövőben egyre inkább a vállalati szférában kell megoldani. Nagy politikai jelentőséget tulajdonítunk a KGST és az Európai Gazdasági Közösség között kialakuló hivatalos kapcsolatoknak, a konkrét gazdasági együttműködés kialakításához azonban még mindkét félnek jelentős erőfeszítéseket kell tennie. A szóvivő tájékoztatást adott (ugyancsak az MTI kérdésére) a központi államigazgatási szervek úgynevezett háttérintézményeinek korszerűsítésével kapcsolatos eddigi munka minisztertanácsi megítéléséről. Eszerint a kormány elégedetlen volt a végrehajtás eddigi menetével. Ugyanakkor megállapította, hogy az egyes tárcák által már végrehajtott, illetve tervezett intézkedések a korábbinál határozottabb szándékot jeleznek a szervezetek korszerűsítésére. A korszerűsítés következtében e szervezetek egy része — így a felsőoktatás keretein kívül maradó vezetőképző, illetve továbbképző intézetek többsége — legkésőbb 1989. január 1-jén vállalattá alakul át. Néhány helyen már csökkentették a létszámot, és ennek következtében mérséklődött a meglehetősen magas költségvetési támogatás is. A távközlés továbbfejlesztésével összefüggő kérdésre (Népszabadság) felelve a szóvivő emlékeztetett arra, hogy a VII. ötéves terv 400—420 ezer távbeszélőállomás létesítésével számol. A körülmények azonban az utóbbi időben kedvezőtlenül befolyásolták a program teljesítését. Ezért a tervgazdasági bizottság áttekintette e helyzetet, és határozott az eredeti célok megvalósításáról. Ehhez a kormány részéről a költségvetési juttatások kérdésében központi intézkedésekre, a lakosságtól pedig további hozzájárulásokra lesz szükség. Ha a terv maradéktalanul megvalósul, úgy 1990- ben 17 telefon jut majd száz lakosra. Ez azonban az akkori európai átlagnak vélhetően még a felét sem éri majd el. Ezért a kormány döntött a távközlés fejlesztésének további feladatairól is. Megbízta a Postát, illetve az érdekelt minisztériumokat, hogy dolgozzák ki a fejlesztés 1990 és 2000 közötti, tehát tíz évre szóló központi gazdaságfejlesztési programtervezetét, amelynek keretében — a szándékok szerint — végleg felszámolható lesz lemaradásunk ezen a fontos területen. Ennek érdekében fel kell készülni a külföldi működő tőke bevonására, a legkorszerűbb technológián alapulóberendezésgyártás meghonosítására, a háttéripar fejlesztésére. A programjavaslat a jövő év első felében kerül a kormány elé. A kormány módosította a Művészeti Alap tevékenységéről szóló minisztertanácsi rendeletet, amely hatással van a művészek jövedelemadó-szabályozására. Az ezzel összefüggő kérdésre (Magyar Nemzet) válaszolva Bányász Rezső elmondta: a rendelkezés szerint a képzőművészeti alkotásokért járó szerzői díjakat a Művészeti Alaphoz kell befizetni, és kifizetés esetén az Alap látja el a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos, most még a művészekre háruló feladatokat. A rendelet csak az ezután megszerzendő jövedelmekre vonatkozik. A szóvivő egy kérdés kapcsán (Heves Megyei Népújság) kitért arra is, hogy jelenleg nem foglalkoznak a Mátraaljai és a Nógrádi Szénbányák Vállalat összevonásával, hanem az utóbbi szanálása van napirenden. Az összevonásról — ha ez tényleges előnyökkel jár — a szanáló szervezet ajánlása alapján döntenek. Erről valószínűleg októberben határoz az Ipari Minisztérium. A Minisztertanács ülésén a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — ugyan nem szerepelt a napirendben — tájékoztatást adott az úgynevezett borháború eseményeiről és a feszültségek feloldására tett és tervezett intézkedésekről. A szóvivő ezzel összefüggésben (a Magyar Hírlap érdeklődésére) egyebek között elmondta: több intézkedést hoznak a borexport élénkítésére, s az árcsökkentő bortermelőknek fogyasztási adó visszatartására lesz lehetőségük. A tárca megítélése szerint feltétlenül szükség van a termelés, a felhasználás és az értékesítés jobb összhangjának megteremtésére, a szerződéses fegyelem, a szakmai igényesség erősítésére. A szóvivő bejelentette, hogy Váncsa Jenő, a mezőgazdasági tárca vezetője miniszteri biztossá nevezte ki Zsitvai Attilát, a MÉM főkertészét az úgynevezett borkérdést kiváltó feszültségek kezelésére. A utAV. megkérdezte Döntöttek-e a családi pótlék felemeléséről? A kormányszóvivő sajtóértekezletén a Népszava munkatársának első kérdése így hangzott: " Manapság meglehetősen sok a vita a szocialista pluralizmus értelmezése körül. Berecz János egyik legutóbbi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy mai viszonyaink között a politikai rendszerben négy alapvető, önálló döntési centrum működhet: az elvi politikai irányító párt, a parlament, a kormányzat és a bírói jogalkalmazás. A kormány megítélése szerint ebben az új hatalmi struktúrában hogyan módosul a szakszervezetek helye, szerepe? — A kormány a politikai reform feltétlenül szükséges kibontakoztatása során magától értetődően az államélet, a kormányzati munka korszerűsítésére, demokratizálására fordítja a legnagyobb figyelmet — kezdte válaszát Bányász Rezső. — Nem hiszem, hogy a kormány feladata lennee a hatalmi centrumok lehetséges kialakulása ügyében állást foglalni. De abban biztos vagyok: politikai reformunk lényeges követelménye, hogy a szakszervezetek, mint a kormány partnerei, a jövőben még nagyobb szerepet kapjanak. A Népszava munkatársa ezután arról érdeklődött: kezdeményezi-e a kormányzat az ifjúsági törvény módosítását? Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy számos hasznos észrevétel, javaslat születik a különböző ifjúsági parlamenteken, de ezeknek a testületeknek az állásfoglalásai jogilag senkire sem kötelezőek, ami munkájukat sok esetben komolytalanná teszi. Bányász Rezső válasza: — Az ifjúsági parlamentek most már többé-kevésbé bevett intézményekké váltak, bár szerepük meglehetősen eltérő. Volt, ahol a fiatalok nagy lelkesedéssel, körültekintéssel megfogalmaztak javaslatokat, de ezeknek nem lett foganatjuk. Való igaz, hogy sokkal érdemibben kellene kezelni az ifjúsági parlamentekkel kapcsolatos ügyeket. A jogi szabályozás korszerűsítésének igénye már évekkel ezelőtt megfogalmazódott. Most már nyilvánvaló, hogy néhány kisebb módosítás nem elég. Értesüléseim szerint az Állami Ifjúsági és Sporthivatal szakemberei, vezetői — társadalomtudósok, alkotmányjogászok és joghallgatók bevonásával vizsgálják a jogszabálymódosítás, illetve egy új törvény megalkotásának lehetőségeit. Úgy tűnik, hogy már a nyáron elkészül a korszerűsítés elveiről szóló tervezet, amelyet társadalmi vitára bocsátanak majd. Valószínűleg még ebben az évben a kormány is foglalkozik a témával. Végül szeretnék emlékeztetni arra, hogy a Minisztertanács és a KISZ Központi Bizottsága képviselőinek tavaly decemberi találkozóján megállapodás született arról is, hogy a Minisztertanács 1988-ban a KISZ KB közreműködésével ifjúságpolitikai feladattervet készít, amely a teljes stabilizációs időszak teendőit öszszefoglalja. A kormányszóvivői tájékoztató végén a Népszava munkatársa megkérdezte: megtörtént-e már a végleges döntés a családi pótlék tervezett felemelésével kapcsolatban? Bányász Rezső válasza: — Igen. A kormány úgy döntött, hogy július elsejétől gyermekenként havi 100 forinttal emelkedik a családi pótlék összege. (deáki) 3