Népszava, 1988. július (116. évfolyam, 156–181. sz.)

1988-07-21 / 173. szám

Tizenkétezer vörös kakas Tűzvédelmi törvény készül A tüzek elleni védekezéssel kapcsolatban az első hazai szabályozás az 1936. évi tör­vény volt. A felszabadulást követően erről törvényi szin­tű rendelet is született. Ám az első széles körű, 1956-ban a XIII. számú rendelet volt, amihez még egy kormány- és belügyminiszteri rendelet is kapcsolódott. Ezt váltotta fel 1973-ban a tűz elleni véde­kezésről és tűzoltóságról szóló, szintén XIII. számú törvényerejű, valamint a XIV/73-as minisztertanácsi rendelet. Ezek ma is hatályban van­nak, de hamarosan új tör­vény születik a tűz elleni védekezésről. Mint dr. Joó Bálint tűzoltó őrnagy, a Belügyminisztérium Tűzol­tóság Országos Parancsnok­sága osztályvezetője elmon­dotta, az új törvényi szabá­lyozást az teszi szükségessé, hogy a gazdaságban alapve­tő változások mentek végbe. Új termelési eszközök és rendszerek léptek be, ame­lyek következtében ma már kis helyen nagy értékek van­nak felhalmozva, a veszély­­források megnövekedtek. Sajnos a tűzeseteket, tűzha­­lálokat illetően is az európai élvonal élére ugrottunk. A legrosszabb az 1986-os esztendő volt. Akkor olyan nagy kárértékű tűzesetek fordultak elő, mint például a Mikroelektronikai Vállalat­nál pusztító, ami a kormány­­­zatot, a politikai vezetést ar­ra késztette, hogy a tűzvé­delemben radikális intézke­déseket hozzon. Két évvel ezelőtt minden gazdálkodó szervnél elrendeltek egy tel­jes körű felülvizsgálatot. A tapasztalatok összegzése után 1987 márciusában fogadta el a Minisztertanács a belügy­miniszter előterjesztésében a tűzvédelmi helyzet javítását célzó javaslatokat. Ez meg­állapította, hogy a tűzvéde­lem nem tudott lépést tar­tani a veszélyhelyzetek nö­vekedésével, lazult a gazdál­kodói és az állampolgári fe­gyelem is. A hetvenes évek közepé­hez viszonyítva a kávéték megtízszereződött, a tűzese­tek száma is duplájára emel­kedett, ami azt jelenti, hogy évente meghaladja a 12 ez­ret. A halálos égési sérülé­seket szenvedettek száma is duplája a korábbi évekénél, ma már évi kétszáz fölött van. Ezért szükséges, hogy a tűzvédelem ismerete szin­te az óvodai oktatásba is be­épüljön. A tűzesetek többsége mö­gött a gondatlanság, vagyis emberi tényező áll, de oly­kor szándékosság is előfor­dul. Nem szólva a szintén gyakorinak mondható gond­ról: az elavult berendezések üzemeltetése, illetve a dol­gozók fegyelmezetlensége. Ezek lennének tehát azok az okok, amelyek szükséges­sé tették egy komplett intéz­kedési terv elkészítését, mely tavaly a kormány elé került a Tűzoltóság Országos Pa­rancsnokságának javaslata­ként. Az országos parancs­nokságon előkészítő­ bizottság alakult, amely a tervezet hármas szintű szabályozását készítette el, 120—130 oldal­nyi terjedelemben. Igyekez­tek mindenre kiterjedően összeállítani és ezt vitatták meg a szakemberek. Az or­szággyűlés honvédelmi bi­zottsága kezdeményezte idén márciusban a törvényi szin­tű szabályozását. Gyulán is volt egy tanácskozás, mely­nek során 750 illetékes kap­ta kézhez a javaslat anya­gát. A Hazafias Népfront pedig országos és területi üléseken foglalkozott vele. A törvénytervezetet szep­temberben elsőként a poli­tikai vezetőtestületek tekin­tik át, és várhatóan decem­berben tárgyalja majd a kormány. Ezt követően va­lószínűleg a jövő év első fe­lében kerül az Országgyűlés elé. Látó János Hollandiában nem tabu téma Szabad-e a halálba segíteni a gyógyíthatatlan beteget? Hat éve egy holland bíróság felfüggesztett, enyhe bünte­tésre ítélt egy orvost, aki gyógyíthatatlan betegét — annak kívánságára — halál­ba segítette. Fordulópontot jelentett ez az eutanázia jo­gi megítélésében Hollandiá­ban, ahol azóta mintegy öt­ven esetet tárgyalt bíróság, és az enyhe vagy jelképes ítéletek gyakorlatilag meg­tűrtté tették ezt az orvosi eljárást, noha a büntető tör­vénykönyv változatlanul 12 évi börtönnel sújtja. Az amszterdami egyetemi klinika négy ápolójának ügye most újra kiélezte ezt a vi­tát. Ők is felfüggesztett (ket­tőtől hat hónapig terjedő) börtönt kaptak, mint az el­múlt években mindenki ilyen esetben, mert 1983 és 1986 között három, menthe­tetlennek tartott, kómás be­teget segítettek át a más­világra. Először fordult ugyanis elő, hogy nem or­vosok, hanem magas fokon képzett ápolók jártak el így s kerültek bíróság elé. Az orvosok közreműködé­se gyógyíthatatlan és szenve­dő betegek halálában általá­ban tabu téma. Nagyon ne­héz is állást foglalni a kér­désben, minden összetevő gondos és felelősségteljes mérlegelésével. Nem így a közismerten nyitott Hollan­diában, ahol az említett bí­rósági gyakorlat nyomán már azzal is foglalkoztak, hogy törvényes lehetőséget biztosítanak az eljárásra. A tervezetet a képviselők végül elutasították, s noha azóta egy igazságügyi mi­nisztériumi irányelv mégis teremtett bizonyos jogi ke­retet a „halálba segítéshez”, elvileg és büntetőjogilag az tilos maradt. Az orvosok, akik gyakran részesei ilyen fájdalmas ese­teknek, szidják a képviselők „gyávaságát és álszentségét”. Szerintük félnek az egyhá­zaktól, amelyek a vezető hol­land kormánypárt (CDA) leg­főbb erkölcsi és politikai tá­maszai. Valóban, mind a protestáns, mind a katolikus egyház a leghatározottabban elutasítja az eutanázia gya­korlatát. A közvélemény-ku­tatások azt mutatják: a la­kosság mintegy kétharmada elfogadná a „halálba segí­tést” szabályozó törvényt. Mások szerint viszont jobb nem felkavarni a társadal­mat ezzel a vitával, hanem folytatni a „csendes és ész­revétlen” gyakorlatot. Ad­rien van Till ügyvéd, a je­lenlegi jogi irányelv szerző­je szerint „egy törvény min­dig politikai kompromisz­­szumok eredménye, tudato­san homályos szövegezéssel, s így semmi szükség rá”. Tűz az épülő La Manche-alagútban Szerdán, az éjjeli órákban, tűz ütött ki az Anglia és Franciaország között épülő, tenger alatti alagút angliai szakaszán, a doveri parttól egy mérföld távolságra. Elektromos hiba miatt az alagútból kitermelt földet szállító vasúti szerelvény mozdonya gyulladt ki. A lán­gok megfékezése több mint két órát vett igénybe. A tűz következtében sérülés nem történt. Az ókori Mona Lisa Az izraeli Zippoliban nagy­szabású ásatások folynak, amelyek során a régészek különleges leletre bukkan­tak. A római korból szárma­zó, egyik 1700 éves villa mo­zaikpadlóján csodálatos szép­ségű képet találtak. A sötét hajú nő, de különösen titok­zatos mosolya kifezetten Mo­na Lisára emlékeztet — je­lentette ki az egyik tudós. A padlózat negyven négy­zetméter nagyságú, és most darabokra szedve szállítják, rendkívül gondos csomago­lásban, a kétszáz kilométer­re fekvő, jeruzsálemi Izraeli Múzeumba. A festmény szí­nei jó állapotban maradtak meg. Pontosan mutatják az ókori szépség gyönyörű, bar­na szemeit, élénken csillogó vörös ajkát és az arc jelleg­zetes vonásait. A kutatások során az is kiderült, hogy a szoba, amelynek mozaikpad­lóján a rendkívüli festmény található, valószínűleg szín­házi előadások utáni vacso­rázóhely lehetett. Több olyan bútordarab található benne, amely kifejezetten arra utal, hogy a korabeli előkelőségek itt költötték el estebédjüket. A színművészetre való kapcsolatról, tanúskodnak a színházi kellékek is — első­sorban a színészi álarcok, va­lamint néhány, jelmezszerű ruhadarab —, valamint a többi berendezési tárgy. Ugyanerre vall az is, hogy a helyiség más festményei, elsősorban Dionysos istent ábrázolják, aki a színházak és a művészetek patrónusa is volt. Mindezek alapján a régé­szek arra következtetnek, hogy az „ókori Mona Lisa” valószínűleg korának egyik híres színésznője lehetett. Az ásatások folytatódnaak, és nincs kizárva, hogy újabb érdekes leletek kerülnek elő. (én) Börtön lázadás - csuklótöréssel Több mint 80 fogoly vett részt abban a börtönláza­dásban, amelyik kedden tört ki a skóciai Longriggend börtönben. A lázadás akkor kezdődött, amikor ebéd után két fogoly összeverekedett. Ezek után többen felmásztak az intézet tetejére, és az oda érkező őröket cserepekkel kezdték dobálni. Egyikük, miután le­esett a tetőről, csuklóját tör­te. Ő a lázadás egyetlen se­besültje. A jelentések szerint töb­ben megadták magukat, de legalább ötveni fogoly még mindig a tetőn tartózkodik. Néhányan elbarikádozták magukat egy épületrészben. A lázadók célja egyelőre n­em ismeretes. Már csak a tájfunt várják A hónap eleje óta tartó kí­nai hőhullám újabb áldoza­tokat követelt. Sanghajban, az ország legnagyobb váro­sában 71 személy halt meg a hőguta következtében, és további 350, többségükben idős embert ápolnak kórház­ban. Ezzel 444-re növekedett a nagy hőség miatt életüket vesztettek száma — jelentette az Új Kína hírügynökség szerdán. A több mint 38 Celsius-fo­­kot elérő rekordhőség kiszá­rítja a növényeket és a fo­lyókat, megolvasztja az utak aszfaltburkolatát, elviselhe­tetlenné teszi a mindennapos életet — írta a China Daily. Fokozza a nehézségeket, hogy az egyébként is sze­gény Anhuj tartományban a gabonaveszteségek húsz év óta a legnagyobbak, Hupej tartományban pedig 1,3 mil­lió lakost és 800 ezer állatot fenyeget vízhiány. Ópusztaszeri emlékek Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkunk újabb épületekkel, látványosságokkal bővül ezen a nyáron is. Javában tart a Szentes környéki Donátról áttelepített szélmalom építése, a Mahart szegedi igaz­gatóságának tápéi üzemében elkészült Ponty nevű bárkát pedig már elhelyezték az apró tó partján Enyedi Zoltán felvételei Jugoszláv részről befejeződö­tt a vizsgálat A szegedi Volán hazaszállította az autóbusz-baleset járóképes utasait Kórházlátogatásra jelentkezhetnek­­ a hozzátartozók Az Újvidéken megjelenő Ma­gyar Szó laptól kapott érte­sülésünk szerint a jugo­szláviai Topolya és Kishe­gyes között történt súlyos közúti baleset ügyében — amelyben három magyar tu­rista életét vesztette és 26- an megsérültek — Buda Éva, topolyai vizsgálóbíró kijelentette, hogy a vizsgá­latot jugoszláv részről befe­jezettnek tekintik, mert a jugoszláv szerveknek a fel­adata a bizonyítékok össze­gyűjtése volt. A baleset oka egyelőre ismeretlen, a vizs­gálati anyagot diplomáciai úton átadják a magyar ha­tóságoknak. A titoverbáci kórház se­bészeti osztályán tegnap megtudtuk, hogy a súlyos baleset négy sérültje közül a tegnapi nap folyamán ha­zaengedték a három köny­­nyebb sérülést szenvedett utast, név szerint Erdélyi Jánost, Hardik Lászlót, és Márton Magdolnát. A súlyo­san sérült Mélykúti Csaba továbbra is a titoverbáci kórházban fekszik, egyelőre még nem tudni, hogy haza­szállítják-e, vagy továbbra is itt fogják ápolni. A szabadkai kórházban ápolt kilenc sérültet ma, csütörtökön szállítják Ma­gyarországra. Az ortopédián ápolt hét sérült név szerint: Eiben Csilla, Eiben István és felesége, valamint Lénárd Judit és Tibor, továbbá Nagy Istvánné és Szaniszlai Márta továbbra is kórházi ápolás­ra szorul, de szállítható ál­lapotban van. A gyermekse­bészeten ápolt két tanuló, Márton Flórián és Szandi Viktória végleg elhagyhatja a kórházat. Az újvidéki kórházban lé­vő 57 év körüli asszony (ki­létét még mindig nem azo­nosították) továbbra is esz­méletlen, állapota válságos. Pachert Juditot gerincsérü­lés miatt megműtötték, a műtét után jobban érzi ma­gát, de állapota továbbra is súlyos. Az újvidéki kórház­ban ápolják Kotlár Jolánt is, akin szemműtétet haj­tottak végre. Értesüléseink szerint jól érzi magát. A Szegedi Tisza Volán igazgatóhelyettese, Élő Ele­mér a balesetet követően a helyszínre utazott, tapaszta­latairól telefonon kértünk tájékoztatást. — A járművet szerdán ha­zaszállíttattuk. Ezt ügyészi utasításra tettük, hiszen ilyen esetben kötelező az igazság­ügyi-műszaki vizsgálat. Egy­ben gondoskodtunk arról is, hogy a könnyebben sérültek, valamint azok az utasok, akik baj nélkül úszták meg a balesetet, szintén még ezen a napon hazatérhesse­nek otthonukba. A helyszíni szemlén ott volt az utazási iroda, az Omega Tourist képviselője is. Az Atlasz Utazási Bizto­sító Rt. az utasoknak soron kívüli kártérítést fizet és ingyenes beteglátogatásra vi­szi Jugoszláviába azoknak a közvetlen hozzátartozóit, akik a balesetben súlyosan megsérültek és most is kór­házban ápolják őket. Kérik, hogy aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, ma délig sze­mélyesen vagy telefonon je­lezze ezt az Atlasz Biztosító Budapest V. kerület, Deák Ferenc utca 23. szám alatti központjában, illetve a 172-014-es telefonszámon. A beteglátogató csoportot busz­­szal viszik Újvidékre, Sza­badkára és Titoverbácra, a szállásról, étkezésről és köl­tőpénzről az Atlasz gondos­kodik. A busz csütörtökön délután indul az Engels tér­ről, s pénteken tér vissza. — A látottak alapján mi a véleménye a történtekről? — A baleset viszonylag szűk és igen forgalmas út­szakaszon történt, ahol több fára akasztott koszorú jelzi a már korábban bekövetke­zett tragédiákat. Autóbu­szunk olyan útpadkára sza­ladt, ahol igen laza volt a­ talaj, 100—120 milliméterre megsüllyedt a kerék — erre utalnak a nyomok —, mivel az utastársak tanúvallomá­sa szerint az autóbusz való­ban szemben jövő járművet akart kikerülni. Amint át­tért a menetirány szerinti bal oldalra, fának ütközött és felborult. Az autóbusz hátsó ülésein helyet foglaló utasok közül haltak meg hárman, s az ott ülők közül sérültek meg a legsúlyosab­ban az emberek. A jugoszláv szervek mun­katársai hallatlan előzékeny­séget, emberséget, segítő­készséget tanúsítottak. Min­denképpen el kell monda­nom, hogy gépkocsivezetőnk több mint egymillió kilo­métert vezetett balesetmen­tesen, több mint húszéves rutinnal rendelkezett s ezt megelőzően balesetet nem okozott. A tragédia megvi­selte, átmeneti időre más munkabeosztásba helyezzük, amint azt idegállapota meg­engedi. V. A. ítéletidő Spanyolországban Többen életüket vesztették és legalább félszázan eltűn­tek szerdára virradóan a baszkföldi esőzések nyomán keletkezett árvizekben. Spa­nyolország északi vidékein jelentős erőkkel folynak a mentési munkálatok. Romba­­dőlt házak és hidak jelzik, hogy rendkívüli vízmennyi­ség zúdult alá. A guipuzcoai kormányzó­ság első jelentése szerint helyenként két óra alatt négyzetméterenként nyolc­van liter csapadék hullott le. A medrükből kilépett hegyi folyók lehetetlenné tették a közlekedést és nehezítik a vöröskeresztes osztagok men­tőakcióit. NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: Fodor László Szerkesztőség: Bp. VII., Rákóczi út 54. Telefon: 224-810 Postacím: 1964 Budapest Kiadja a Népszava Lap- és Könyvkiadó 1964 Bp. VII., Rákóczi út 54. Telefon: 224-810 Levélcím: 1964 Bp. Pf. 32. Felelős kiadó: Kiss Jenő, a Népszava Lap- és Könyvkiadó vezérigazgatója Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, kézbesítőnél Előfizetési díj egy hónapra 43,- Ft ( Athenaeum Nyomda Felelős vezető­: Szlávik András vezérigazgató Nyomtatás: Szikra Lapnyomda Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató Index: 25 005 ISSN Bp.: 0133-1701 Vidék: 0237-3785 BÖRZE BÖRZE BÖRZE BÖRZE BÖRZE Megjelent és megvásárolható az UTAZÁSI BÖRZE - A legfrissebb vámrendelkezések - Vámkezelés a határon - Bécsi, berlini, prágai, római tudnivalók - Hogyan utazik Chrudinák? - Hazai tájakon is szép a nyaralás - Dunántúli nevezetességeink - Megvásárolható az újságárusoknál és a Népszava könyvesboltjaiban. Ára: 35 Ft. BÖRZE BÖRZE BÖRZE BÖRZE BÖRZE

Next