Népszava, 1988. július (116. évfolyam, 156–181. sz.)
1988-07-28 / 179. szám
6 A hét filmjei A MENYASSZONY GYÖNYÖRŰ VOLT A megkésett bemutatót kötelez! Valamifajta ünnepélyes, komoly, emelkedett hangvételre. Legalábbis úgy illenék, hogy az utolsó film ürügyén csakis szép szavakat, dicsérő mondatokat írjak a kéziratpapírra. De nem megy. Cserbenhagy még a rutinom is. Mert úgy érzem, ha most a lelkiismereti „gyászszirénák” hangjaival felértékelném, feldicsérném a szerelmi dramolettek modorában forgatott utolsó filmet, akkor azonnal leértékelném Gábor Pál egész életművét. Mert bármennyire is fájdalmas és kegyeletsértő, le kell írnom: az „utolsó film” — mely Enzo Lauretta regényéből készült — csupán gyorsan végrehajtható rutinfeladatot jelenthetett a rendező számára. Hiszen a „fehér az, vegy” halálos meséjéből (Szicíliában így nevezik a magára hagyott feleségeket) hiányzik az a másik Gábor Pál, aki „hóból, sárból, konkrét tárgyakból és eleven emberi testekből” építette fel filmjeinek világát. S az a rendező, aki bár gyakran cserélt filmes hangszert, csak ritka, s elhalyagolható pillanatokban feledkezett meg a dallam és a variáció kötelező tisztaságáról... Persze, Gábor Pál is ismerte a „gyönyörű menyasszony” szeplőfoltjait, szépséghibáit. A forgatás ideje alatt és után jobbára azzal vigasztalta önmagát, hogy „nem lehet mindig főművet csinálni.” Bár örült annak, hogy Bunuel, Pietro Germi sztárjai — Angela Molina, Stefánia Sandrelli, Massiomo Ghini, Marco Leonardi — milyen könnyedén követték a színészi játék kelet-európai, „intenzív metódusát” ... S bár igényes vállalkozásnak tartotta az Enzo Lauretta-regény filmváltozatát, azért így nyilatkozott az Új Forrás 1987/3-as számában: „Nem is bánnám, ha ezt a filmet nem mutatnák be idehaza... A benne ábrázolt problematika annyira szicíliai, hogy félek, itthon nem értenék meg.” Ám a film a tipikus „szicíliai problematika” ellenére sem idézi fel bennem az olasz Dél túlfűtöttségét, forróságát, sötét tónusú belvilágát, sajátos mikrokozmoszát. Sőt, néha olyan érzésem támadt, hogy Gábor Pál és a forgatókönyvírók (Lucio Manlio Battistrada, Enzo Lauretta, Stefano Milioto) éppen a mérsékelt égöv szín- és ízlésvilágához igazították a szép menyaszszony történetét. Mondhatnám: bármikor, bárhol előadható mesévé szelídítették a „fehér özvegy” szenvedélyét. Ezt a kritikusi véleményt erősíti, hangsúlyozza a színészi játék lassúdadsága, szándékolt egyszerűsége, visszafogottsága is. (A szépségesen fekete szemű Angela Molina — a fehér özvegy szerepében — mintha nem is szicíliai sikátorokban, hanem az északi fjordok között mászkálna, olyannyira mélabús. A hervadó szépasszonyként hétköznapiaskodó Stefánia Sandrelli pedig, mintha egy tipikus magyar filmben temperamentumoskodna.) Meglehet, a tipikus „olasz harsányságot” módosító egyszerűség éppen a „kelet-európai intenzív metódus” eredménye ... Amiként — feltehető — a mesét egyszerűsítő, „drámai hangsúlytalanság” is közelebb állhatott Gábor Pál belső szigorához, rációjához, mint az erőteljes „sírva kiáltozva” feldolgozás.) Végül is ebben a filmben minden csendesen, színtelenül pereg a végkifejletig. A „fehér özvegy” — kit férje elhagyott a németországi jobb életlehetőségért s egy másik asszonyért — szinte észrevétlenül hullik a csinos, szerelmes orvos karjaiba, majd a leukémia végzetébe. De Giuseppe, a kamaszfiú is, nagyobb megrázkódtatás nélkül éli át az elcsábíttatás, a felnőtté válás és az apanélküliség keserveit.) Természetesen tudom, a film minősége, látásmódja szorosan kötődik a szerző képzeletéhez, szenvedélyéhez, kultúrájához, személyes indíttatásához. Például — hogy közeli filmélményemet soroljam — amikor megnéztem Bertolucci Az utolsó császárát, biztosan éreztem, „ez a világ s történet mindenekelőtt a rendezői fantázia, kultúra sajátja”, s még véletlenül sem téveszthető össze Kína mai múltbéli valóságával ... (Lényegében ugyanezt mondhatnám el Jancsó Olaszországban forgatott filmjeiről, avagy Herzog dél-amerikai Fitzcarraldójáról és Antonioni London- képéről.) A menyasszony gyönyörű volt című filmben viszont még véletlenül sem fedezhettem fel Gábor Pál személyességét, egyedi látásmódját. Még nagy-nagy jóindulattal sem állíthatnám, hogy „ez a kép ilyen, olyan, vagy amolyan, de legalább Gábor Pál Szicília-képét őrzi! Számomra ez a film csak azt bizonyítja: a rendező sohasem tudott kilépni az „átutazó” szerepköréből, illetve nem tudott elszakadni a természeti tájra, furcsaságra rácsodálkozó „gyorsfényképezők” rohanásától . . . (A prospektusok színes nyomatait idéző képeket Kende János operatőr készítette.) Mentségül elmondhatom persze, hogy A menyasszony gyönyörű volt című film mégiscsak egy jelentős s fájdalmasan korán-gyorsan megszakadt, sokat ígérő rendezői pálya utolsó darabja u tán „vesszőfutásos” torzója ... (Éppen ezért köszönet illeti a Hajdú és a Helikon mozivállalatot, mert vállalta a film bemutatását és forgalmazását.) De beszélhetnék arról is, hogy ez a szicíliai love story — még így is, a színvonalasabb nyári filmek kategóriájába tartozik. ... De akkor csak elkenném — elsikkasztanám — a magam véleményét... Illetve, csak azzal enyhíthetem a kritikusi szigort, ha ideírom: íme a komoly, az elkötelezett Gábor Pál értette, ismerte és gyakorolta még a kommersz filmnyelvet is. Gantner Ilona Gábor Pál egyik utolsó fotóján éppen beállítja a „menyasszonyt” alakító Angela Molinót Sajtótájékoztató a Tékánál Látta-e már Budapestet a nappal ? A cím kétségtelenül kissé reklámízű, de pontosan fedi a lényeget. Ugyanis határozottan reklámozni szeretnénk a Téka Könyvértékesítő Vállalat és a Malév Air Tours Budapest útikönyvét, mely zsebkönyvi formátumban rögzíti-illusztrálja fővárosunk múltját, jelenét s legfontosabb látnivalóit. A négy (magyar, angol, német és olasz) nyelven megjelent kötet, ahogy a Téka tegnapi sajtókonferenciáján megtudtuk, merőben különbözik a megszokott ismeretterjesztő kötetektől. Pallai Katalin író és Déri Tamás sorozatszerkesztő a fejezetek és az „útvonal” összeállításánál figyelembe vették a turisták várható igényeit, érdeklődését, „idő- és teljesítménybeli lehetőségét is, így az új útikalauz gyakorlatias és hasznosítható szempontok szerint (térképekkel és színes, szép fotókkal kiegészítve) rendszerezi Óbuda, a Várhegy, a Duna-part, a Margitsziget és a különböző kerületek történelmi, kulturális, építészeti látnivalóit. Mindemellett az esztétikus, formás kötet szórakoztató, könnyed hangnemben íródott. Ezt a „szokatlan” hangnemet jelzi már az ajánlás is. „Bár útikönyvnek készült — vallja a szerző —, stílusa nagyon is személyes ... Szórakoztatni akartam, sok vidám mesével, de közben mélységet is adni, komolyra váltva néha a könnyed hangot, mely miközben Budapestről és az egykor itt lakók hétköznapjairól szól, adni próbál valami általánosat városról, életről, művészetről is.” A Téka székházában megtartott konferencián Drucker Tibor igazgató és Déri Tamás (a Malév Air Tours képviseletében) a Budapest útikönyv „folytatásáról” is tájékoztatta a sajtót. Már tervezik az útikönyv görög és flamand változatát. (Ugyanis az utóbbi időben erőteljesen megnövekedett a görög és a flamand turisták száma.) Továbbá tervezik a Dunakanyar és a Történelmi városok látnivalóit bemutató útikönyvek megjelentetését is, Az én Magyarországom című sorozatban. Ugyancsak a tegnapi sajtókonferencián Drucker Tibor ismertette a korábbi „könyvajándékozási akció” fejleményeit. (Mint ismeretes, a Téka — a Magyar Postával közösen — Akciót indított, amelynek keretében „térítésmentes könyveket” ajándékozott több szociális otthonnak és nevelőintézetnek.) — Az akció meghirdetésekor több cél vezette vállalatunkat — mondta. — Közülük a két legfontosabb cél szociális és közművelődési indíttatású. Meggyőződésünk, hogy ezen intézmények lakói, illetve neveltjei minden téren segítségre szorulnak, s talán különösen igaz ez kulturális lehetőségeik tekintetében ... Ugyanakkor az „akciót" a vállalat javára is kamatoztatni kívánjuk... Jövőbeli sikeresebb működésünkhöz, üzletpolitikánkhoz elengedhetetlennek látszik egy, a jelenleginél jóval kiterjedtebb, átfogó és egységes marketingszellem és -tevékenység kibontakoztatása munkánkban. Ebben fontos szerepet szánunk a folyamatos piackutatásnak, s véleményünk szerint ez az egész országra kiterjedő akció, minden korlátja ellenére, kedvező lehetőséget kínál ennek megkezdésére. Ami pedig a konkrét tényeket illeti: a Téka eddig összesen 38 ezer kötetet ajándékozott 138 szociális otthon és 88 nevelőotthon könyvtárainak. (A posta ingyen szállítja a köteteket.) A kötetek között ott vannak a magyar klasszikusok is (Móricz Zsigmond, Jókai Mór, Szabó Lőrinc, Juhász Gyula művei is.) De a fiatalok és az idősebbek szívesen választották a Téka ajánlólistájáról az ismeretterjesztő munkákat is. G. I. Színház — ponyva alatt Ponyvatető alatt, mégis kőszínházban kezdi évadját a miskolci Nemzeti Színház társulata. Az állítás hihetetlennek tűnhet, ám egyszerű a magyarázat. A színház tetőszerkezetének felújításához ugyanis a héten kezdtek hozzá, teljes befejezésének határideje: 1989. január 30. A munkát az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat emberei végzik, azok, akik a miskolci belváros felújításán dolgoznak, ígéretük szerint a színház felújítását is határidőre befejezik, s arra törekednek, hogy az előadásokat semmiképpen se zavarják. A tetőszerkezet cseréje „műsoron kívül” került az építők programjába. Eredetileg csak a színház homlokzatának felújításáról volt szó, de amikor megbontották a vakolatot, megdöbbentő állapotokat találtak. A színház árkádjait tartó pilléreket jóformán szétrágta az idő. A boltozat megrepedt, elmozdult, ezért kénytelenek voltak a teátrum főbejáratát lezárni, az árkádokat pedig nehéz állványzattal aládúcolni. A vizsgálatok kimutatták, hogy az épület tetőszerkezete sincs rendben. Most már csak az volt a kérdés, hogyan oldják meg a feladatot. — Mivel a munka elhalasztása több kárt okozott volna, mint hasznot — mondja Boncsér László építésvezető —, megrendelőink úgy döntöttek, hogy a tetőszerkezet felújítását július végén megkezdhetjük, a színházi évadban pedig tovább folytatjuk. Szakaszosan, lépésről lépésre haladunk. Nem egyszerre bontjuk le az egész tetőt, hanem csak meghatározott nagyságú faktorokban. A födémszerkezetet erre az időre ponyvával borítjuk le. A felújítás költsége: 24 millió forint. De az építők nemcsak a tetőszerkezetet veszik kezelésbe, hanem kicserélik a színházi társalgó födémjét, új ablakokat raknak a régiek helyére, felújítják a színház tornyát és a zsinórpadlás külső homlokzatát. A födémcserével október 10-re végeznek, a tetőszerkezet felújítását várhatóan december 25-én fejezik be. A kiegészítő munkák végső határideje pedig 1989. január utolsó napja. (udvardy) Kapuzárás a Dunakanyarban A Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetem 24. stúdiumának hallgatói szerdán elbúcsúztak Esztergomtól. Ezúttal minden eddiginél többen vettek részt a kéthetes kurzuson: 19 országból 200 gyakorló és leendő zenepedagógus jött el Esztergomba. A hallgatók jelentős része állandó visszatérő, sokan már harmadszor-ötödször vettek részt a világ zenei életében rangos rendezvényként számon tartott egyetemen. Az oktatás német, angol, francia, olasz és spanyol nyelven folyt a hazai zenepedagógia ismert szakembereinek irányításával. A hagyományokhoz híven az idén is a világszerte ismert és egyre terjedő zeneoktatás, a Kodály-módszer ismertetése állt az esztergomi kurzus középpontjában. Az előadások, a foglalkozások, a közös éneklések témája a gyerekek zenei írás-, olvasás-, valamint dallam- és ritmuskészségének fejlesztése volt. Az esztergomi nyári egyetem megnyitása óta több mint 60 ország zenepedagógusai ismerkedtek meg Kodály Zoltán egyetemes érvényű tanítási módszereivel. A legtöbben Spanyolországból, Franciaországból, Olaszországból érkeztek, de voltak már hallgatói az esztergomi stúdiumnak Bangladesből, Costa-Ricából, Izlandból, Indiából, Marokkóból, Új-Zélandból, Ghánából, Ugandából és Peruból is. CSÜTÖRTÖK, 1988. JÚLIUS 28. NÉPSZAVA A Magyar Ifjúság, a Kommunista Ifjúsági Szövetség lapja e héttől színes nyomással, a legjobb minőségű, hazai gyártású felületkezelt papíron jelenik meg. Bár a KISZ növelte a dotáció összegét, a megújult Magyar Ifjúság korábbi árának kétszereséért, 13 forintért vásárolható majd. Az előfizetők azonban ez év végéig még a régi áron kapják a színes hetilapot. Amatőr képzőművészek, filmesek és fotósok vertek tábort szerdán Süttő községben. Több országos és Komárom megyei közművelődési intézmény anyagi támogatásával szervezték meg a háromhetes országos tábort, amelyben félszázan dolgoznak, megörökítik a táj szépségeit, a község életét. A tábor lakói munkáik egy részét a községnek ajándékozzák. Hanglemezfigyelő MAGYAR NÉPDALOK BARTÓK ÉS KODÁLY FELDOLGOZÁSÁBAN Az amerikai RCA cég 1947- ben lemezre vette Verdi Otello című operáját, Toscanini vezényletével. Az egyik epizódfigurát Leslie Chabay énekharsngja „alakította” a felvételen. A neve ifjúkoromban is gyanús volt ,már,. Méltán. Utánajártam a gyanúsnevű tenorista kilétének, és kiderült, hogy Csabay Lászlónak hívták eredetileg, ötven évvel ezelőtt szerződött ki Svájcba, ahol a háború végéig énekelt. Az Egyesült Államokba 1945-ben távozott, a New York-i Metropolitan lett a „munkahelye”, de sokszor szerepelt a New York City Center Operában és San Franciscóban is. A Bartók Records Inc. 1952-ben kiadott egy érdekes lemezt, amelyen Gsalbay László — Kozma Tibor zongorakíséretével — Bartók és Kodály népdalfeldolgozásaiból énekel. Ennek a kiadási jogát szerezte most meg a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat. Bartók Béla és Kodály Zoltán századunk első évtizedében fonográffal gyűjtötték össze azt a mérhetetlen népdalkincset, amely forradalmasította korunk egész zeneművészetét. Bartók és Kodály első közös kiadványa, a Magyar népdalok énekhangja zongorakísérettel 1906-ban jelent meg. Ám az csak kezdete volt egy gigászi munkának. A dalok mindig egyszólamúan, pontos lejegyzéssel kerültek a nyilvánosság elé. Az volt a cél, hogy a nagyközönség megismerje a népdalt. A teljes gyűjtemény erre nem volt alkalmas,mert gyönyörű és jellegtelen dal egyaránt fordult elő benne. Rostálni kellett hát és felöltöztetni a népzenét, hogy a városban isszalonképes legyen. A kiadvány híres előszava szerint: „Kell rá a ruha, ha már behozzuk a mezőről a városba. De a városi öltözetben félszeg, szorongó. Úgy kell rászabni a köntöst, hogy el ne akassza a lélegzetét. Akár énekkarra, akár zongorára dolgozunk, a kísérlet mindig csak az elveszett mezőt és falut igyekezze pótolni.” Nos, az átlicencezett RCA- t,emezen az elveszett mezőt és falut Kozma Tibor zongorakísérete tehetségesen pótollja, míg a „nép nevében” az amerikanizált Csabay László énekel — meggyőző hitelességgel. OLASZ DALOK NIKOLA NIKOLOV ELŐADÁSÁBAN A szláv basszusokra azt szoktuk mondani: kormos basszus. Az olasz spinto-tenorokra nem is tudom, hogy mi lenne a legpontosabbkifejezés. Talán ez: tenore splenidido — tündökletes tenor. Mert olyan a hangjuk, mint a nápolyi égbolt, amely sohasem bágyadtan kék, hanem hansogóan, az életről sugarakkal zenélve győzelmi himnuszt. És mit mondjak a szláv tenorokra? Kiváltképp akkor, amikor olasz dalokat énekelnek? Talán azt, hogy varázslatos tenor. Mert a világhírű bolgár énekes, Nikola Nikolov igenis olasszá varázslódik át, amikor itáliai dalok előadását vállalja fel. Legújabb Balkanton-i lemeze legalábbis erről tanúskodik. Baranyi Ferenc Parsifal — hőséggel A Parsifal előadásával kedden délután megkezdődtek a 77. Bayreuth-i ünnepi játékok rendezvényei. A Richard Wagner emlékének szentelt játékok augusztus 29-ig tartanak. A Parsifal mellett bemutatják a Nürnbergi mesterdalnokokat, a Lohengrint — és a Nibelung gyűrűje című Wagner-tetralógiát. Az idén is szeszélyes németországi nyár a megnyitó idejére kánikulával ajándékozta meg Bayreuth-ot. Így a Parsifal előadásának két, egyenként egyórás szünetében a publikum nagy része szétszéledt a közeli parkban, a prominensebb vendégek pedig az ünnepi játékok légkondicionált éttermét töltötték meg. Számos neves politikus volt jelen a Bayreuth-i nyitóelőadáson. Hans-Dietrich Genscher nyuganémet külügyminiszter mellett megjelent — a nagy hőség ellenére sötétszürke gálába öltözött — Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök. Hans- Jochen Vogel, a szociáldemokraták vezetője szintén megtekintette a Parsifalt. A külföldiek között a dán külügyminiszter, valamint a spanyol kormány két tagja tüntette ki jelenlétével Bayreuth-ot. Salzburgi nyitány Magyar tudós: Hanák Péter egyetemi tanár, az MTA Történettudományi Intézetének főosztályvezetője tartotta a hagyományos szakelőadást az idei salzburgi ünnepi játékok hivatalos megnyitóján, amely szerdán zajlott le a nyugatausztriai városban. A megnyitó ünnepségen részt vett Kurt Waldheim köztársasági elnök, Franz Vranitzky kancellár és több más osztrák vezető, valamint külföldi személyiség. A salzburgi ünnepi játékok eseménysorozata augusztus 30-ig tart, s műsora összesen csaknem 150 rendezvényből áll. Az egyik kiemelkedő produkcióban, Mozart Titus című operájában magyar művész, Polgár László operaénekes is szerepel. A Nyomorultak Szegeden A Victor Hugo regénye nyomán készült musical, a Nyomorultak szerepel csütörtökön, pénteken és szombaton a Szegedi Szabadtéri Játékok idei programján. Claude- Michel Schönberg, Alain Boublil, Herbert Kretzmer darabjának szövegét Miklós Tibor fordította. A musical lényegében a tavalyi, Dóm téri, nagy sikerű magyarországi ősbemutató ismétlése, ennek ellenére az idei három előadás jegyeit is szinte teljes egészében elővételben megvásárolta a közönség. A darab ezúttal is Szinetár Miklós rendezésében kerül színre. A zenekart Maklári László vezényli. Jean Valjean szerepében Vikidál Gyula lép színpadra. A további főbb szerepeket Makrai Pál, Szombathy Gyula, Hámori Ildikó, Nagy Anikó, Kútvölgyi Erzsébet, Sasvári Sándor, Kaszás Attila, Csarnóy Zsuzsa játssza. A díszletek Fehér Miklós, a jelmezek Horváth Kata tervei alapján készültek.