Népszava, 1988. november (116. évfolyam, 261–285. sz.)

1988-11-09 / 267. szám

2 Kambodzsai megbékélési tárgyalásain Munkabizottságot állítanak fel a nézeteltérések tisztázására László Balázs, az MTI tudósítója jelenti. A kambodzsai politikai erők vezetői franciaországi találkozójuk végén közös közleményt írtak alá. Ebben hangoztatták, hogy Fere-en- Tardenoisban tartott kétnapos találkozójukon megvitatták a kambodzsai probléma megoldásának minden vetületét. Hun Sen, kambodzsai kormányfő, Norodom Szihanuk herceg, volt államfő, az ellenzéki koalíció vezetője és Son Sam, a nemzeti jobboldal vezére, elhatározták, hogy nézeteltéréseik közelítése végett munkabizottságot hoznak létre. Ez váltott elnökséggel fog ülésezni Párizsban a volt nagykövetségi rezidencián, amelyet a francia kormány Szihanuk rendelkezésére bocsátott. A három politikai vezető azt is elhatározta, hogy legközelebb jövőre találkoznak Franciaországban. Mind a munkabizottságban, mind a következő csúcsértekezleten nyitva tartják a kaput a negyedik politikai erő, a vörös khmerek képviselői előtt. Végül megállapodtak abban is, hogy a négy erő megegyezése után, célszerűnek látják egy nemzetközi értekezlet összehívását. Szihanuk közölte a másik két vezetővel, hogy jövő szeptember előtt nem hajlandó újabb csúcsértekezleten részt venni. A herceg fia, Norodom Ranariddh ezt úgy magyarázta a sajtó előtt, hogy időt kell hagyni a munkabizottságnak az alapos munkához. Másrészt arra célozgatott, hogy nincs is értelme addig újra találkozni, amíg teljesen ki nem vonják a vietnami csapatokat Kambodzsából. Nguyen Co Thatch vietnami külügyminiszter a csehszlovák CTK hírügynökségnek adott nyilatkozatában megerősítette, hogy Vietnam ez év végéig ötvenezer katonát von ki a Kambodzsában állomásozó mintegy százezer fős kontingensből. Hangsúlyozta, hogy 1990 végéig akkor is távoznak a vietnami csapatok, ha addig nem születik meg a kambodzsai kérdés politikai megoldása. Vietnam szeretné, ha felgyorsulna a rendezési folyamat, és kizárnák a népirtó rendszer visszatérésének lehetőségét. Ebben az esetben még 1990 előtt sor kerülhet az összes vietnami katona kivonására — mondta a vietnami külügyminiszter. A vietnami—kínai kapcsolatokról szólva Nguyen Co Thach megállapította, hogy a két ország közötti nézeteltérések csak ideiglenesek. A Hanoi és Peking közötti viszony jobb, mint 1979-ben, de még sok javítani való van, s Vietnam arra törekszik, hogy mihamarabb normalizálódjon ez a kapcsolat — mondta a vietnami külügyminiszter. Sark—Pérez de Cuellar találkozó Kabul teljesíteni kívánja a genfi megállapodásokat Az afganisztáni szovjet csapatok kivonásának felfüggesztése nem jelenti a genfi megállapodások megsértését — jelentette ki Francois Giuliani, az ENSZ-főtitkár szóvivője New York-i sajtóértekezletén. A szóvivő emlékeztetett rá: az egyezmény értelmében a Szovjetunió arra vállalt kötelezettséget, hogy csapatainak felét augusztus 15-ig kivonja Afganisztánból. Ez pedig megtörtént — mutatott rá Giuliani, hozzátéve, hogy a teljes csapatkivonást csak jövő év február 15-ig kell végrehajtani. A genfi megállapodások végrehajtása tehát folyik, jelenleg nincs szó az egyezmény megsértéséről — szögezte le a szóvivő. Ezzel egy időben Mohammed Haszan Sark afgán kormányfő New Yorkban találkozott Javier Pérez de Cuéllarral, az ENSZ főtitkárával. A megbeszélésen az Afganisztánban kialakult helyzetről volt szó. Sárik megerősítette, hogy a kabuli kormány maradéktalanul teljesíteni kívánja a genfi megállapodásokat, s egyben kérte Pérez de Cuéllart: a világszervezet tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy az egyezményt a másik fél is szigorúan betartsa. Irak—Irán Kicserélik a sebesült foglyokat Irak kedden elfogadta azt az iráni javaslatot, hogy a két ország cserélje ki az összes beteg és sebesült hadifoglyot. Megfigyelők véleménye szerint ez az első kézzelfogható eredmény az augusztus óta folyó genfi iraki—iráni béketárgyalásokon. (AP, Reuter, AFP) Magyar—romján viszony Szűrös Mátyás interjúja Még mindig reméljük, hogy sikerül helyreállítani Romániával a jószomszédi kapcsolatokat, tárgyalások útján rendezni a vitás kérdéseket, kialakítani egy tárgyalási mechanizmust. Mindamellett nincsenek illúzióink — jelentette ki a Süddeutsche Zeitung lapnak nyilatkozva Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. Kincses László, a Görög Köztársaságban akkreditált magyar nagykövet átadta megbízólevelét Szárcetakisz görög köztársasági elnöknek. Együttműködési megállapodás aláírásával befejeződött a Hazafias Népfront küldöttségének hivatalos vietnami látogatása. Ribánszki Róbert, az országos tanács titkára kitüntetéseket adott át a magyar—vietnami kapcsolatok fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó személyiségeknek. Hruscsov fia emlékezik Milyen váratlan volt a hír 1964-ben: Nyikita Szergejevics Hruscsovot leváltották. Évtizedeknek kellett eltelnie ahhoz, hogy most végre megtudjuk, mi is történt valójában. Az Ogonyok című szovjet hetilap kisebb regénynek is beillő visszaemlékezést közölt Szergej Hruscsov tollából. „Önszeesküvés készül” A szovjet vezető fia a hatvanas évek második felében vetette papírra a történteket abban a biztos tudatban, hogy az asztalfióknak, legjobb esetben is az utókornak jegyzi fel az eseményeket. Szergo Mikojan, a történelemtudományok doktora ajánló soraiban éppen ebben látja e napló értékét, nem a mai eszünkkel rögzíti a múltat. A szerző becsületességét és őszinteségét az ajánló megkérdőjelezhetetlennek minősíti, a leírt tényeket vitathatatlanoknak, nem zárja ki azonban a szubjektív látásmódot, hiszen Szergej Hruscsov elektromérnök, a műszaki tudományok doktora, természetesen nem képes a kívülálló hideg tárgyilagosságával követni az eseményeket. Ez azonban nem hátrány, hanem az olvasó szemében erény, hiszen betekintést enged egy korszak sokáig megközelíthetetlen kulisszái mögé. A napló annak az időszaknak a felidézésével kezdődik, amikor egy évtizede állt már Hruscsov a szovjet párt élén, s egyre gyakrabban foglalkoztatta utódlásának kérdése. El akarta kerülni, hogy még egyszer megismétlődjön a Sztálin halálát követő hatalmi harc, törvényes biztosítékot keresett a tisztességes kádercserére. Októberre húzódott szabadságát akarta felhasználni arra, hogy ennek a kérdésnek az alkotmányos lehetőségét áttekintse. De még mielőtt elutazott volna Pirundába, szemlét kellett tartania, s döntenie az új interkontinentális rakéta hadrendbe állításáról. Ebben Hruscsov fia is érdekelt volt, a kettő közül az egyik ajánlott rakétatípus az ő munkacsoportjából került ki. Végül is amásik kollektíva által kidolgozott típus mellett döntött a vezetés. Míg Nyikita Hruscsov távol volt Moszkvától, váratlan telefon érte utol a szemlétől betegsége miatt távolmaradó fiát. — Hallgasson ide, megtudtam, hogy Nyikita Szergejevics ellen összeesküvés készül. Szerettem volna ezt személyesen közölni vele ... Az összeesküvés Ignatov különböző beszélgetéseiből vált ismertté a számomra. Az emberek széles körét bevonták ... A telefonáló Vaszilij Ivanovics Goljukov, Ignatov biztonsági embere volt. Azé az Ignatové, aki az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tanácsa elnökségének állt az élén. — ennek a KGB-hez, Szemicsasztnijhoz kell fordulnia — ajánlotta Hruscsov fia, aki le akarta rázni a telefonálót, mert nem adott hitelt az elhangzottaknak. Ezt tette korábban nővére is, akit más valaki próbált figyelmeztetni a veszélyre — hiába. A mostani telefonáló azonban állhatatosabbnak bizonyult. — Nem fordulhatok Szemicsasztnijhoz, ő maga is aktív résztvevője az összeesküvésnek Selepinnel, Podgornijjal és másokkal együtt. Apám végtelenül elfáradt Moszkva mellett egy erdőben találkozott Szergej Hruscsov Goljukovval Története nem csupán azért érdekes, mert a Hruscsov elleni szervezkedésre vet fényt, azért is, mert leleplezi egyik-másik vezető egyéni érdekek vezérelte kisstílű jellemét. Ignatov dühét kizárólag az fűtötte, hogy még nagyobb karrierjét látta veszélyben Hruscsov kiszámíthatatlansága miatt. Ez elegendő volt ahhoz, hogy szerepet vállaljon azoknak a megdolgozásában, akik a pártvezető elmozdítását megnehezíthették volna. Gyűlölete olyan nagy volt, hogy Hruscsovot — természetesen a háta mögött — lekicsinylően csak Hruscsnak hívta, s elég volt egy kis vodka, hogy óvatosságát feladja. Nem is neki kellett óvatosnak lennie. Mint később kiderült, Hruscsov telefonját a KGB lehallgatta, fiának találkozóit nyomon követte. fia azonban Hruscsov hitelt ad a figyelmeztetésnek, a történelem bizonnyal más fordulatot vesz. Hruscsovból azonban tökéletesen hiányzott a bizalmatlanságnak az a fajtája, amely Sztálinon elhatalmasodott. Naivitását mi sem bizonyítja jobban, minthogy éppen attól kérdezte meg, igaz-e az összeesküvés híre, akit ellenfeleként megneveztek. Podgornij nevetve utasította vissza a vádat, s ez Hruscsovnak elég volt. Annyit azonban megtett, hogy megkérte Mikojánt, hallgassa meg ő is Goljukovot. Ez a beszélgetés sem győzte azonban meg Hruscsov körét a veszélyről. De legalább már elgondolkoztatta. Ez azonban kevés volt. Hiszen világossá vált, hogy éppen Hruscsov picundai pihenésének az idejét várták az ellenfelek. S az ellenfelek köre egyre bővült. Brezsnyev is azok között szerepelt, akivel Ignatov egyre gyakrabban vette fel a kapcsolatot. Pedig nem is olyan régen még nevetség tárgyává tette. S nem ő egyedül. Amióta Kaganovics azzal fenyegette meg Brezsnyevet egy központi bizottsági ülésen, hogy ha sokat ugrál, visszaküldik a flottához az ismeretlenségbe, s ő ijedtében elájult, sokan tekintették gyenge embernek. A jelek szerint azonban ez a fajta gyengesége, nem akadályozta meg abban, hogy az erősek oldalára álljon. S az erősek eltökéltek voltak Hruscsov menesztésében. Aki viszont semmit nem tett saját védelmében. „Csak sokkal később értettem meg apám viselkedésének a gyökereit. Nem hitt, nem akart hinni az események ilyen fordulatának a lehetőségében. Hiszen azok az emberek, akiket a vádakkal illettek, évtizedeken keresztül a barátai voltak! Ha nekik nem hisz, akkor kinek higgyen? Ráadásul hetvenéves apám elfáradt, végtelenül elfáradt erkölcsileg és fizikailag. Nem volt sem ereje, sem kedve harcbaszállni a hatalomért.” Figyelmeztető jelek Picundai magányában is csak az ellen lázongott, hogy a Voszhod űrhajó sikeres felbocsátásáról a szokásostól eltérően ezúttal nem tettek neki jelentést. Pedig ez önmagában is figyelmeztető jel volt. Mint ahogy az is, hogy a nyaraló tenger felőli védelmét ellátó hadihajó a megszokottnál közelebb cirkált, és felszólításra sem távozott. Mi volt ez azonban ahhoz képest, hogy Szuszlov telefonált Moszkvából: a pártelnökség összes tagja összegyűlt, hogy mezőgazdasági kérdésekről tárgyaljanak, s azonnal a fővárosba várják Hruscsovot. Még a gyanútlan Hruscsov számára sem lehetett kérdéses, hogy nem a mezőgazdaság lesz a téma. Barabás Péter (Folytatása következik) Itt még ünnepük a 70 éves Hruscsovot azok, akik fél év múlva megbuktatják SZERDA, 1988. NOVEMBER 9. NÉPSZAVA Gdanski munkások tiltakozó levele Walesa mégsem hirdetett sztrájkot Jerzy Urban: a reális gondolkodás kerekedétt felül A reális gondolkodás felülkerekedésének és biztató jelnek nevezte Jerzy Urban azt, hogy kedden a gdanski hajógyárban 3000 dolgozó részvételével tartott nagygyűlésen Lech Walesa, korábbi ígéretétől eltérően, nem hirdetett sem országos sztrájkkészültséget, sem sztrájkot. A munkások teljesen legális határozatot fogadtak el, és tiltakozó levelet küldtek a hajógyár bezárása miatt az alkotmánybírósághoz. A lengyel kormány szóvivője keddi szokásos nemzetközi sajtóértekezletén mindezt úgy értelmezte, hogy Lengyelországban lassan megkezdődik a demokratikus játékszabályok tanulása. Ugyanakkor változatlanul kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Walesa és társai valóban a tervezett kerekasztal-értekezlet megtartására törekednének, mivel egyre újabb és újabb előfeltételeket támasztanak, és alig változtatnak évek óta alkalmazott taktikájukon, aminek lényege: mindenre nemet mondani. Urban megerősítette a kormány változatlan készségét a kerekasztal-konferencia mielőbbi megtartására a konstruktív ellenzék képviselőinek részvételével, de — tette hozzá —, Lech Walesa és társai állandó visszautasító magatartása felveti a kérdést: vajon nem kellene-e a konstruktív ellenzék más képviselőivel számolnia a kerekasztal mellett, azaz nem kellene inkább „a 90-es évek ellenzékét meghívni” „a ’80-as évek veteránjai helyett”. A szóvivő ugyanakkor hozzátette, hogy a „Szolidaritás” képviselői nélkül kevés értelme lenne a kerekasztalnak, miután annak más résztvevői más alkalmat is találnak az érintkezésre. Mégegyszer cáfolta, hogy a gdanski hajógyár bezárásával a kormány a „Szolidaritást” akarta volna provokálni, vagy a konfrontáció kiéleződését elérni. A tervezett kerekasztalnak — tette hozzá —, nem lehet célja a szükséges gazdasági reform, így a veszteséges gyárak bezárásának megakadályozása. A Lenin Hajógyár bezárásával kapcsolatban Urban megerősítette, hogy a döntés végleges és visszavonhatatlan, ugyanakkor a szerződésekben garantált hajók természetesen megépülnek. A reformok meggyorsítását ígéri az új csehszlovák kormány Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti. Egyértelműen a reformok meggyorsítását hirdette meg az új csehszlovák kormány. Ladislav Adamec miniszterelnök kedden terjesztette a szövetségi gyűlés elé az október 12-én alakult kabinet kétéves programját. Eszerint egy évvel korábban, már 1990. január 1-jén teljes körben bevezetik az új gazdasági mechanizmust. Határozott lépéseket tesznek a belpiaci ellátási zavarok felszámolására. Adamec síkra szállt a mélyreható reformokért és hangsúlyozta, hogy azok sikeréhez elengedhetetlen a politikai légkör megváltoztatása az országban. Adamec nyomatékosan, szinte polemizálva jelentette ki: kormányának programja a gyorsítás és nem a reformok lassítása vagy leállítása. Utalt rá: kabinetje mindent megtesz, hogy az áttérés az új módszerekre a legkevesebb kiesést okozza. A kormányfő figyelmeztetett arra, hogy stagnálást jelentene, ha most félúton megállnának. Bírálta az óvatoskodó kivárást. Szavaiból kitűnt, hogy Csehszlovákiában nem kis akadályt jelentenek a konzervatív erők, a dogmatikus szemlélet. Többször is megismételte, hogy elkerülhetetlenek az alapvető gazdasági és politikai változtatások. Nemzetközi hírek a Tokióban Takesita Noboru japán kormányfő kedden fogadta Faruk Kaddumit, a PFSZ politikai osztályának vezetőjét, aki tájékoztatta arról, hogy a Palesztin Nemzeti Tanács november 12—14. között Algírban megtartásra kerülő ülésén kikiáltják a független palesztin államot az izraeli csapatok által megszállt nyugati parton és a gázai övezetben, anélkül, azonban, hogy a végleges határokat kijelölnék. Megsebesítették az Izrael-barát dél-libanoni hadsereg (SLA) főparancsnokát, Antoine Lahad tábornokot, akit könnyebb sérülésekkel szállítottak az izraeli Haifa kórházába. A tábornokra egy 21 éves nő adott le több lövést. Tízezer diák tüntetett a hét végén Szöulban azért, hogy Csen Tu Hvan, volt diktátort tartóztassák le. Kristályéjszaka Megemlékezés Berlinben Az ötven évvel ezelőtti országos antiszemita pogrom német földön előjátéka volt annak a barbár népirtásnak, amely hatmillió zsidó életét oltotta ki Európában — állapította meg Horst Lindermann, az NDK Népi Kamarájának a náci pogrom évfordulója alkalmából kedden tartott rendkívüli ülésén. Az ülés másik szónoka, Siegmund Rotstein, a NDK- beli Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetője saját élményeit idézte fel. Vranitzky nyilatkozata Az osztrák kormány keddi ülésén Vranitzky kancellár megemlékezett az 50 évvel ezelőtt lezajlott kristályéjszakáról, a hírhedt német fasiszta zsidóprogramról. Az osztrák kormányfő kijelentette: a mai társadalom feladata az, hogy a múlttal szembenézve, levonja a szükséges tanulságokat, és mindent megtegyen azért, hogy az ilyen szörnyűségek az országban soha többé ne ismétlődhessenek meg. Hasonló szellemben foglal állást Waldheim osztrák köztársasági elnök kedden közzétett nyilatkozatában.