Népszava, 1989. május (117. évfolyam, 101–126. sz.)

1989-05-30 / 125. szám

4 Tesabilok összehasonlítanak itt alacsony bér elkergeti a munkásokat A Komárom megyei élelmiszeripari üzemek helyzete nehezen hasonlítható össze a más környéken működőkkel. Itt a bányák, az ipari üzemek a meghatározóak, de egyetlen élelmiszeripari üzemet sem lehet nélkülözni. A foglalkoztatás szempontjából is fontos a szerepük. Egry Éva a Komárom Megyei Édosz-titkárság vezetője számos, a szakszervezeteknek feladatot adó gondját osztotta meg velünk. A jobb munkakörülményekért — A legtöbb városunkban, községünkben alapvető problémát okoz a bérezés — kezdte a beszélgetést Egry Éva. — Az élelmiszeriparban olyan alacsonyak a bérek és a jövedelmek, hogy ez állandó konfliktusok forrása lett, és gyakorivá vált a munkásvándorlás is. Tatabányán a legnagyobb élelmiszer-ipari üzem a vágóhíd, amelynek egész működtetése ellentmondással volt terhes. A bizonytalan helyzet, és a bérezés igen sok szakembert vitt el innen, főleg a regionális kis üzemekbe. A munkások látták, például Tatán, hogy a bányában mennyivel magasabbak a jövedelmek, kedvezőbbek a jóléti juttatások. Sokan mentek el a húsiparból. — A mit lehetett tenni? — Számtalan bizalmi testületi ülésnek volt ez a témája, sok kompromisszummal teremtettünk jobb munkakörülményeket. Tudjuk azonban, hogy még mindig csak részmegoldásokról szólhatunk, mert például a bérüzemben a munkakörülmények most is rosszak. Eredményesen lehetett azonban fejleszteni a juttatásokat. Üdülőket béreltek az üzemek, főleg gyógyüdülőhelyeken, mert a munkakörülmények miatt sok az ízületi bántalomban szenvedő munkás. Kezdeményeztük, hogy legalább Tatabányán legyen egy függetlenített üzemorvos. Igaz, a részfoglalkozású orvosokat is nagyon becsüljük, mert rendkívül fontosnak tartjuk az üzemegészségügyet. Az ácsi cukorgyár üzemorvosa korábban SZOT- oklevelet kapott, az ászári keményítőgyárban működő orvos pedig a közelmúltban részesült hasonló elismerésben. — Úgy hallottam, hogy az ászári keményítőgyárban is jelentős munkaerő-problémák vannak. — Így van. Az ászári keményítőgyár a szabadegyházi vállalat nagyberuházása. Az üzem azonban csak akkor gazdaságos, ha folyamatosan működik. Ám olyan rosszak ott a bérek, hogy nem tudják a létszámot biztosítani. A gyár mellett ott van Bábolna, és egy sor más üzem, mindenütt jobban lehet keresni. A családok öszszehasonlítanak, és a munkások elmennek. Ha néhányan betegek, vagy szabadságon vannak, már veszélyben a termelés. Kemény lelke a mozgalomnak . Az ide vonatkozó rendelet szerint egy vállalati üzem önállóan nem kaphat bérpreferenciát. Így a bizalmitestület a saját anyavállalatához fordult megoldásért. Mi is felvettük a kapcsolatot a Fejér megyei titkárságunkkal, hogy közösen találjunk megoldást az ászáriak számára. — Ezek kemény leckét adnak a szakszervezetnek. — Minden ágazatunkban vannak tennivalók. Úgy két és fél évvel ezelőtt leégett a komáromi malom. Az egész megye kenyérellátása veszélybe került. Nehéz helyzetben voltunk. Minden fórumot megragadtunk, hogy a bajból kilábaljunk. A régi malom helyére építik az újat. Ez nagyon jó dolog, de most, az elmúlt hónapokban megint megzavarta a vállalat dolgozóit az átszervezés híre. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy önálló megyei vállalatok legyenek, de tegyék őket alkalmassá feladataik ellátására. Remélem, az átszervezés későbbi megvalósítása módot ad a megfontolt intézkedések kialakítására, és abban a mi észrevételeinket is figyelembe veszik. Megtrimítják a tagság bizalmát — A gabonaipari szakmunkásképzés javult-e valamit? — A molnárutánpótlásképzést és a bérezést mi nem kezeljük külön. Ide csatlakoztattuk még a lakástámogatást is. Az olyan nagyon áhított szakembereket csak így lehet megtartani. — A többi ágazatban is hasonló súllyal foglalkozunk az utánpótlással. Két sütőipari vállalatunk — a Tatabánya és környéke .. ., valamint a komáromi — például saját szakmunkásképzéssel biztosítja az utánpótlást. A fiatalokat már a legmodernebb technológiára készítik fel. Ma már nincs lapátos kemence a megyében. Az elmúlt időszak nagy szakszervezeti eredménye a pékek bérének rendezése volt. Következetes, aprólékos és kitartó munkát igyekszünk megvalósítani a bizalmiak, a testület révén, s úgy látjuk, sikerült a tagság bizalmát megtartani — mondta Egry Éva, az Édosz Komárom megyei titkára. Lendvai Vera Pedagógusnapi felhívás Felhívással fordult a pedagógusnap alkalmából a közvéleményhez a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete és a Janus Pannonius Tudományegyetem bizalmi testülete. Az egyetemeken és a főiskolákon dolgozók nevében szólunk a termelő ágazatok dolgozóihoz — hangzik a felhívás. — A felsőoktatásban dolgozók ''bére hihetetlenül — és megalázóan — alacsony. A patinás nagy egyetemeken 1988 végén az összes ott dolgozó átlagbére 8600 forint volt, holott többségében magasan képzett, kiemelkedő tudású szakemberről, tudósról és tanárról van szó. A tanítóképző főiskolákon pedig a besoroláshoz kapcsolódó átlagbér csak 7600 forint volt. Erre azért kell felhívnunk a közvélemény figyelmét, mert a tömegtájékoztatásban már egy éve rendszeresen jelennek meg híradások a pedagógusok, és ezen belül a felsőoktatásban dolgozók jelentős fizetésemeléséről. Olyan hangulatot keltenek ezzel, hogy már megtörtént, hogymár többször is emelték itt a béreket, de még mindig, ismét többet követelnek az egyetemek. Holott még semmi sem történt, csak szeptembertől kap a felsőoktatás rendkívüli, de így is minimális béremelést. A hangulatkeltés csak arra jó, hogy téves nézeteket keltsen a felsőoktatás kereseti viszonyairól, az értelmiség ellen fordítsa a munkásokat. A béreknél még szomorúbb a felsőoktatási intézmények tárgyi, működési feltételeinek biztosítása. A nemzeti jövedelem ilyen célokra fordított hányadát tekintve a világrangsor végére jutottunk! Mindennek következménye az egyre nagyobb elmaradás világunk egészében. Következményei elsősorban nem bennünket, hanem hazánk többségét, az iparban és a földeken dolgozó munkásokat, a jelen és a jövő generációit sújtják a jövőben is — írja felhívásában egyebek között a Felsőoktatásban Dolgozók Szakszervezete és a Janus Pannonius Tudományegyetem bizalmi testülete. (OS) IÍVNI A HONATYÁKHOZ A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöksége az Országgyűlés soron következő ülésszakának napirendjén aggodalommal látja a költségvetési reform koncepciójának tervbe vett tárgyalását, mivel a kormányzat részére eljuttatott kezdeményezései válasz nélkül maradtak. Véleményük szerint — melyet megvitattak a Tudosz, FDSZ, BDSZ, MFF, SZOT művelődési osztálya képviselőjével — a Pénzügyminisztérium által diktált támogatási program alapvetően elhibázott, nem szolgálja a társadalmi haladást. A költségvetési reformkoncepció tovább akarja csökkenteni a művelődés-oktatás, egészségügy és szociálpolitika támogatását, miközben a veszteségfinanszírozás megszüntetését csak távlatilag, későbbi időpontban látja megvalósíthatónak. Ezek a törekvések ellentétesek a műveltség fontosságát hangsúlyozó, egészségügyet és szociálpolitikát elvben támogató kormányzati nyilatkozatokkal. Ezért kérjük, hogy az Országgyűlésen a képviselők csak olyan költségvetési reformkoncepciót fogadjanak el, amely forrásbővítő hatású, a művelődés-oktatás, egészségügy és szociálpolitika területén növeli a költségvetés kötelezettségvállalását és megszünteti a maradékelvű támogatást a veszteségfinanszírozás rovására. (OS) Választ várnak Hétfőn befejeződött az az aláírás-gyűjtési akció, amelyet a Győr-Sopron Megyei Tanács kezdeményezett a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében a szigetközi falvakban. Több mint 4 ezren erősítették meg aláírásukkal is: a kormány adjon garanciákat a Szigetköz és az egész térség lakóinak arra, hogy a nagymarosi munkák végleges leállítása nem lesz hátrányos a számukra. Az aláírás-gyűjtési akció újból ráirányítja a figyelmet az eddigi munkák környezet- és tájvédelmi problémáira, s arra is, hogy amit eddig ráköltöttek, az építkezés leállítása esetén ablakon kidobott pénz lesz. Szigetköz lakossága, mint a dokumentum hangsúlyozza, minden vonatkozásban egyértelmű és világos választ vár a kormánytól. (MTI) Szakszervezeti álláspont a nagymarosi építkezés felfüggesztéséről Kerüljenek nyilvánosságra a kormánydöntést indokló tények A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer szakszervezeti intézőbizottsága tegnap állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe, amely szerint a kormány intézkedése óta nemcsak politikai csatározások színhelye Nagymaros. Több tucat vállalat több ezer munkavállalóját közvetlenül, további tízezreket közvetve érint a kormány határozata. Foglalkoztatási helyzetük bizonytalan, néhány nagyüzem helyzete kritikus. A kibővített intézőbizottság részvevői a kormánymeghatalmazott tájékoztatóját meghallgatva követelik, hogy kerüljön nyilvánosságra az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatása rövid és hoszszú távon egyaránt. Változatlan igény, hogy a felmerült új tények konkrétan és részleteiben kerüljenek nyilvánosságra, ne csak a hivatkozások. Fentiekre a kormányt a parlament kötelezte, de az elmúlt hónapokban a tájékoztatás enyhén szólva hiányos volt. Az intézőbizottság felhívja a szakszervezeti szervek figyelmét, hogy munkavállalóik érdekvédelme során fordítsanak nagy figyelmet a felfüggesztésből fakadó foglalkoztatási gondokra, a várható költségvetési többletkiadások inflációgerjesztő hatására. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer szakszervezeti intézőbizottsága azt javasolja a SZOT titkárságának, hogy amennyiben észrevételére nem kap érdemi választ, ne támogassa a kormány elképzelését. KEDD, 1989. MÁJUS 30. NÉPSZAVA A képviselők nem bíznak maradéktalanul a csomagtervben az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése. A kormány csomagtervének legfontosabb célja fenntartani a magyar gazdaság működőképességét, és elkerülni afizetésképtelenséget, amely a belső gazdaság összeomlását jelentené — mondotta Békesi László pénzügyminiszter hétfőn, az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülésén. Bartha Ferenc államtitkár, az MNB elnöke a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokról tájékoztatta a képviselőket. Elmondotta, hogy Magyarország és az IMF között bizalmi válság alakult ki, mivel a magyar kormány nem teljesítette a hitelmegállapodásban vállalt feltételeket. Az IMF-fel folytatott tárgyalások első szakasza eredményesnek bizonyult, a nemzetközi pénzintézet szakértői a kormány által kidolgozott programot elfogadhatónak tartják. Két területen azonban továbbra is vita van a magyar kormány és az IMF között. Az egyik a folyó fizetési mérleg kérdése, a másik pedig a belföldi hitelkibocsátás szintjének alakulása. Az IMF szakértői szerint az idén a magyar konvertibilis folyó fizetési mérleg hiánya nem haladhatja meg az 550 millió dollárt, míg a tárgyalások jelenlegi menetében a magyar kormány csupán 650 millió dolláros deficit biztosítására tud vállalkozni. A magyar kormánynak az a véleménye, ha a valutaalap ténylegesen támogatja a reformokat, akkor ezt a feltételt el kell fogadnia. Amenynyiben létrejön a megállapodás, tovább folytatódhat az együttműködés Magyarország és az IMF között. Ennek keretében tervezik, hogy jövőre egy hároméves hitelmegállapodást köt hazánk a valutaalappal a hosszabb távú kormányprogram finanszírozására. A vitában felszólaló képviselők bizalmatlanságuknak adtak hangot a beterjesztett csomagtervvel kapcsolatban. Mint mondották, már több esetben előfordult, hogy hittek a kormánynak, megszavazták az előterjesztéseket, s aztán tévesnek bizonyultak a számítások, a képviselőknek egy új programra kellett adni áldásukat. Ennek ellenére Bognár József (országos lista) azt javasolta, fogadják el a programcsomagot, mert a jelenlegi helyzetben ez létfontosságú az ország számára. Ha ugyanis megfelelő program híján megszakadna az együttműködés az IMF-fel, az hamarosan az ország fizetésképtelenségéhez vezetne! Javasolta azt is, hogy a jelenlegi válságos helyzetben a kormány az ellenzék képviselőivel kerekasztal-megbeszélés során egyeztesse a legfontosabb gazdasági teendőket. Lenk Géza, a Magyar Bankszövetség elnöke kifogásolta, hogy a kormány hozzá kíván nyúlni a kereskedelmi bankok kockázati tartalékához. Véleménye szerint ez kockázatos lépés, veszélyezteti a bankok biztonságos működését. A bankok kétes kinnlévőségeinek értéke eléri a 40 milliárd forintot, míg a kockázati tartalékaik összege csupán 12 milliárd forint. Ha ezt megadóztatják, a tartalékok a felére csökkennek. Kemenes Ernő miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke elmondotta: a jelenlegi kormány minden információt megad a parlamentnek, korrekt együttműködésre törekszik. Ha azonban a képviselők másként vélekednek, akkor fel kell vetni a bizalmi kérdést a parlamenti ülésszakon. Bartha Ferenc szerint a jelenlegi problémák részben abból adódnak, hogy novemberben a kormány nem nézett szembe a valóságos helyzettel. Békesi László is arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy jelenleg az ország sorsa forog kockán. Döntésükön múlik, sikerül-e elkerülni az összeomlást. A bizottság végül is egy ellenszavazattal és egy tartózkodás mellett egyetértett a kormány csomagtervével. (MTI) Egy budai pártszervezet levele a képviselőkhöz Elfogulatlan döntést várnak a nagymarosi beruházás ügyében Ma délelőtt benépesülnek a Parlament egykori felsőházának széksorai. Megkezdődik — májusban második alkalommal — az Országgyűlés többnaposra tervezett ülése. A honatyákra ez alkalommal is számos, országos jelentőségű ügy megtárgyalása vár. A tervek szerint meghallgatják majd a kormány beszámolóját a bős -nagymarosi beruházás helyzetéről. A kormány emlékezetes május 13-i, a nagymarosi építkezést felfüggesztő intézkedése után az indulatok a forrpontra hevültek. Szombati számunk egyik riportja a teljes leállítás foglalkoztatási következményeit taglalta, a kormány döntése ugyanis mintegy 150 építő- és beszállítóvállalat 18—20 ezer dolgozójának munkáját teszi bizonytalanná. Tegnap aztán sűrűn csöngött a szerkesztőség telefonja. A Pest Megyei Építőipari Vállalat kőművese, a Ganz Acélszerkezeti Gyár műszaki igazgatója, a FAÉP Kisszövetkezet elnöke és a Ganz Vilamossági Művek művezetője a munkavállalókat fenyegető veszélyekről szólt. Persze nem csupán az érintett nagyüzemek sok ezer munkása bízik a T. Ház körültekintő és higgadt, minden szempontot mérlegelő, a nemzetközi következményekkel számoló — és veszteségeik pótlására költségvetési forrásokat kereső — döntésében, hanem mások is. Az országgyűlési képviselők MSZMP-frakciójának tagjai a múlt héten levelet kaptak az egyik legnépesebb budai lakóterületi pártszervezet tagjaitól. A levél nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a kormány a parlament tavaly őszi — a megépítés mellett szavazó — döntése ellenében függesztette fel a nagymarosi munkálatokat. Sokak kérésére taggyűlésen foglalkoztunk a nagymarosi építkezés körül kialakult politikai helyzettel — mondja Sikula Balázs szervezőtitkár. — Úgy döntöttünk, hogy hozzáértő és nem laikus szakemberekből úgynevezett Nagymaros-bizottságot hozunk létre, és azon leszünk, hogy a lakosság megismerje a tényleges adatokat. — Az erőmű felépítése bonyolult és roppant összetett szakkérdés, mondhatnám, tudományos probléma — teszi hozzá az imént elhangzottakhoz Tóth István okleveles gépészmérnök, a bizottság vezetője. — Hogy a vízi erőmű a legkörnyezetkímélőbb valamennyi villamos energiát szolgáltató létesítmény között, arról azt hiszem, nem kell külön szólnom. Hunyadi Károly technikus: — Az erőmű, ha felépül, 650 ezer ember lakásába juttatja majd el a villamos energiát. A nagymarosi munkálatok teljes leállítása esetén ezt valahonnan pótolni kell majd. — Nagymaroson most kármegelőzési munkák folynak, ez becslések szerint 4—500 millió forintot emészt majd föl. Nagy a valószínűsége annak, hogy ezt is mi, állampolgárok fizetjük majd ki — kapcsolódik a beszélgetésbe Orbán Sándor tanár. — Szakmai felelősségünk és lelkiismeretünk azt diktálja, hogy felhívjuk a parlament figyelmét a teljes leállítás anyagi konzekvenciáira. Számítások szerint ugyanis a leállítás költségei ma már meghaladnák a BNV befejezéséhez szükséges költségeket. — Azt szeretnénk elérni, hogy a kormány és az Országgyűlés elfogulatlan, korrekt, manipulálatlan és egyértelmű döntést hozzon. (gál) Legyenek kegyeleti helyek A szegedi Ellenzéki Kerekasztal szervezetei felhívással fordulnak a pártokhoz, társadalmi szervezetekhez, szellemi mozgalmakhoz, öntevékeny csoportokhoz, klubokhoz és az ország polgáraihoz, hogy minden településen — az általuk Szegeden kezdeményezetthez hasonlóan — hozzanak létre kegyeleti helyet, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc és az azt követő megtorlás áldozatainak állít emléket. E helyen június 16-án és október 23-án azok is leróhatják kegyeletüket, akik a politikai demonstráción nem tudnak vagy nem kívánnak részt venni. (OS) A jövőnk érdekében Felhívás helyi fórumok létrehozására • Az Új Márciusi Front és a reformkörök szegedi tanácskozásának szellemétől indíttatva az MSZMP Csongrád megyei reform-alapszervezete olyan helyi fórumok létrehozását kezdeményezi, amelyeknek célja minden baloldali gondolkodású, az erőszakos megoldásokat elvető, demokratikus magatartású honfitársnak összefogása a nemzet jövőjének érdeekében. E fórumok tiszteletben tartják a jelenleg működő politikai szervezetek egységét, s nem kívánják helyettesíteni e szervezetek egymással folytatott hivatalos tárgyalásait, hanem széles társadalmi bázison nyugvó koalíció kialakítását kívánják szolgálni. (OS)