Népszava, 1989. május (117. évfolyam, 101–126. sz.)

1989-05-30 / 125. szám

NÉPSZAVA 1 989. MÁJUS 30.. KEDD 7 A kiiavétemény havonta cllonöriahotí A benzinpénzből valóban út lesz A hivatásos állomány tagjai is védelmet igényelnek Alakul-e majd rendőrszakszervezet ? ■Beszélgetés az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottságának titkárával Főként a benzinkutaknál begyüjthető megnyilvánulá­sokból ítélve, az emberek jelentős része még mindig kételkedik abban, hogy az egy hete életbe lépett ben­zináremelésekből származó többletbevételt valóban az utak fenntartására, fejlesztésére fordítja a kormány, illetve az ágazat. Udvari Lászlót, a Közlekedési, Hír­közlési és Építésügyi Minisztérium államtitkárát arról kérdeztük, a tárca is nyugtalan-e a biztosítékokat ille­tően, vagy garantálhatónak tartja az utak javítására megítélt összegejt beérkezését, illetve felhasználását. — Azzal kezdem, hogy a közlekedési tárcának is elemi érdeke a tisztánlátás: az, hogy a kormány által az utak fenntartására és fejlesztésé­re előirányzott összegeket valóban megkapjuk és ren­deltetésének megfelelően hasznosítsuk — mondta Ud­vari László. — Ennek mara­déktalan megvalósulását több új körülmény szavatol­ja. Például, a sokat és joggal emlegetett 1987-es benzinár­emelést követően a kormány nem foglalta határozatba, hogy az áremelésből befolyó többletbevételt az utakra kell fordítani. Csak az áremelés indoklásában volt szó arról, hogy a többletből útalap le­gyen. Az indoklásbéli ígéret laza végrehajtását az jelen­tette, hogy 1987-ben a költ­ségvetés még 200 millió fo­rintot átutalt ugyan az „út­alapba”, de a ’88-ra terve­zett 400 millió forintot már nem. — A kormánydöntés hatá­rozatba foglalását ezek sze­rint elegendő garanciának tekinthetjük? Ügy vélem, hogy nem, mert a Miniszter- tanács bármikor megváltoz­tathatja saját határozatát. — Ez csak az egyik eleme a biztosítéknak, de nagyon fontos eleme. Ezért engedje meg, hogy idézzek az 1061 1989. (V. 18.) MT számú ha­tározatból : „A Miniszterta­nács 1989. május 13-i ülésén úgy döntött, hogy az útépí­tés és -fenntartás központi forrásainak megteremtése érdekében az állami költ­ségvetésből útalapot kell lét­rehozni. Az útalap forrása a benzin fogyasztói árának emeléséből származó többlet- bevétel." — Ismereteim szerint az útalapnak más forrásai is lennének ... — Pontosan magam sem tudom, miért nem utal arra a határozat, hogy az útalap­ba több irányból érkeznek majd a pénzek. Ennek kidol­gozása jelenleg folyamatban van, készülő javaslatunkról a kormány júniusban hatá­roz. Terveink szerint az út­alap része lesz a költségveté­si juttatás, amit az országos úthálózat fenntartására ka­punk — az idén ez 5,2 mil­liárd forint —, a benzinár­emelésből származó teljes többletbevétel, ami ebben az évben várhatóan 2,1—2,2 milliárd, az útüzemeltetésből származó díjbevételek, bír­ságok, ami az idén 150 mil­lió forint, a közútfejlesztés­re és -fenntartásra felvett hitelek, és más, külső forrá­sok, például a M0 autópálya építéséhez ebben az évben nyújtott, 240 millió forintos világbanki hitel. A benzinár­emelés tehát az erre az évre tervezett útalap összegéhez 27 százalékkal járul hozzá. — Ez a több összetevő nem könnyíti meg a forintok felhasználásának ellenőrzé­sét, inkább a pénz összemo­sására kínál kitűnő alkal­mat. Hogyan lehet majd konkrétan a kétforintos eme­lésből származó bevételek utóéletét figyelemmel kísér* ni? — Az útalap számláját az Állami Fejlesztési Intézet vezeti, amelyre az OKCT havonta utalja át a benzin­áremelésből befolyt összeget. A minisztérium továbbá szintén havi rendszeresség­gel, sajtóközleményben ad mérleg szerinti tájékoztatást az útalapról, s ezen belül a 2,1 milliárd forint sorsáról, amely összeg 1990-ben, ami­kor már egész évben gyűlik a pénz, várhatóan 4,2 mil­liárd forint lesz. — Az említett kormányha­tározat társadalmi bizottság létrehozásának szükséges­ségét is rögzíti.. Kikből fog állni a testület? — Szeretnénk felkérni az autós társadalom képviselőit, hogy vegyenek részt a bi­zottság munkájában, s kez­deményezzük, hogy az Or­szággyűlés építési és közle­kedési bizottsága szintén kép­viseltesse magát e testület­ben. A további tagok kivá­lasztására minden javaslatot szívesen fogadunk. — Tételezzük fel, hogy a fenti biztosítékok elegendő­nek bizonyulnak a két forin­tokból származó bevételek realizálására. A tervezett út­alap nagyobbik fele azonban így is költségvetési juttatás, tehát a kormány a kevésbé ellenőrizhető oldalon köny- nyedén átcsoportosíthatja a milliárdokat, vagy egyszerű­en a következő évre irányoz elő kevesebb pénzt az utak­ra. Vagyis, könnyen lehet, hogy a fokozott ellenőrzés dacára oda kerülünk, ahol a part szakad. — Ügy vélem, az útalap létrehozásával jelentős lépést tettünk előre azért, hogy az állam a motorizáció fejlődé­sének következtében inkasz- szált bevételeiből bizonyos hányadot visszatérítsen a motorizáció feltételeinek ja­vítására. Bízunk abban, hogy a költségvetési reformmal párhuzamosan elérjük: ne tervalku „végterméke” le­gyen az utakra fordítandó költségvetési juttatás, ha­nem a tárca valamilyen szá­zalékos arány szerint része­sedjen a költségvetésből. Fi­gyelembe véve a motorizáció fejlődéséből származó bevé­teleket, valamint az utak ál­lapotát, a karbantartás, a fejlesztés elkerülhetetlen fel­adatait. Már ebben az évben megszűnik a fenntartásra és a fejlesztésre fordítandó pén­zek megkülönböztetése. A felhasználás arányairól a miniszter dönthet. — ön ezek szerint e pilla­natban nyugodt, mert úgy látja: az útalap létrehozása önmagában is kellő biztosí­ték arra, hogy országunk út­jai ne romoljanak tovább? — A konstrukció miatt nyugodt vagyok: ami az út­alapba befolyik, illetve amit onnan elköltünk, az mind el­lenőrizhető lesz. Az útalap létrehozásával továbbá el­értük, hogy nem kell leál­lítani az úthálózat fejlesz­tését, a hidak folyamatban levő építését. Az útügy költ­ségvetési részesedése ugyan­akkor aggodalomra ad okot, mert annak jelenlegi mérté­ke nagyon alacsony a meg­felelő színvonalú úthálózat megteremtéséhez. — Remélem, ezzel nem azt akarja mondani, hogy továb­bi pénzszerzés céljából a mi­nisztérium még mindig na­pirenden tartja az autópálya- dij valamilyen formájú be­vezetését? — Az autópályadijat vég­képp „elfelejtettük". De tud­ni kell, a működő tőke csak akkor jön Magyarországra „autópályát építeni”, ha be­fektetése megtérül, amihez rendszeres részesedést kell számára biztosítani. Erről a követelményükről ugyanis nem mondtak le a vállalko­zók. — A rendszeres részesedés idei fedezetét az autópálya- díj 1,8 milliárd forintos, ter­vezett bevételéből fizették volna. A benzináremelésből viszont ennél három-, négy- százmillió forinttal többet inkasszálnak. Következés­képpen feltételezem, á mű­ködő tőke részesedését már van miből fedezni, nem kell ismét a lakosság zsebébe nyúlni. — A részesedés forrása az útalap lesz, nem a lakosság helyzetét fogja tovább nehe­zíteni. A működő tőke be­vonásával viszont kizárólag autópályák épülnek hazánk­ban. Az országos közútháló­zat fejlesztését azonban a tárca továbbra is klasszikus állami feladatnak tekinti, amelyre a költségvetésből kell anyagi fedezetet nyúj­tani. Horváth K. József Csak forrásbő vító reformkoncepciót fogadjanak el A közgyűjteményi szakszervezet kérése az országgyűlési képviselőkhöz A Közgyűjteményi és Köz- művelődési Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége az Országgyűlés soron követke­ző ülésszakának napirend­jén aggodalommal látja a költségvetési reform koncep­ciójának tervbe vett tárgya­lását, mivel a kormányzat részére eljuttatott kezdemé­nyezései válasz nélkül ma­Géptervezők szemináriuma Az ország különböző intéze­teiben, vállalatainál terve­zéssel és kutatással foglalko­zó száz szakember részvéte­lével tegnap Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyete­men megkezdődött a gépter­vezők országos szemináriuma. A Gépipari Tudományos Egyesület a Nehézipari Mű­szaki Egyetem Gépészmérnö­ki Karával közösen 1973 óta hetedik alkalommal rendezi meg a gépipar jövőjére ki­ható szakmai eszmecserét. radtak. Véleményük szerint — melyet módjukban állt megvitatni a Tudosz, az FDSZ, a PDSZ, az MSZSZ és a SZOT művelődési osz­tálya képviselőivel — a Pénzügyminisztérium által diktált támogatáscsökkentési program alapvetően elhibá­zott, nem szolgálja a társa­dalmi haladást. Az Országos Pedagógiai In­tézet és a SZOT más ren­dező és közreműködő szerve­zetekkel közösen ez évben is megrendezi Békéscsabán az iskolai és munkahelyi fel­nőttnevelők nyári akadémiá­ját. Az akadémián aktuális oktatáspolitikai problémák­kal, a foglalkoztatáspolitika és a felnőttképzés összefüg­géseivel, a felnőttoktatás munkahelyi problémáival foglalkoznak. A nyári akadémiát ez év­ben július 4—8. között ren­Ezért kérik, hogy az Or­szággyűlésen a képviselők csak olyan költségvetési re­formkoncepciót fogadjanak el, amely forrásbővítő hatá­sú a művelődés-, oktatás-, egészségügy és szociálpoli­tika területén, növeli a költ­ségvetés kötelezettségvállalá­sát és megszünteti a mara­dékelvű támogatást, a vesz­teségfinanszírozás rovására. dezik a békéscsabai iskola­centrumban. Az akadémián való rész­vételre a jelentkezéseket a résztvevő nevének és érte­sítési címének feltüntetésé­vel az alábbi címre lehet megküldeni: Róta Pál, a nyá­ri akadémia igazgatója, Bé­késcsaba, Pf. 118. 5601. Részvételi díj személyen­ként 3600 Ft. A jelentkezéssel egyidejűleg a részvételi dí­ját a városi tanács vb le­téti számlájára (Békéscsaba, 619-345004-0653) kell befizet­ni. Jelentkezési határidő: jú­nius 5. Felnőttnevelők nyári akadémiája Az elmúlt egy év alatt hozzászoktunk, hogy szinte na­ponta alakul hazánkban egy-egy új egyesület, függet­len szakszervezet. Azon azonban valamennyien meg­lepődtünk, hogy a rendőrség hivatásos állományának tagjai is független szakszervezet létrehozását tervezik, hiszen hazánkban nincs hagyománya annak, hogy a fegyveres testületekben szakszervezetek működjenek. Az erről szóló nyilatkozatot Rekvényi László, a Belügy­minisztérium tisztje tette. Mi áll a közlés mögött? Erről kérdeztük Csiba Károlyt, az MSZMP Belügyminisztériu­mi Bizottságának titkárát, akinek vezetésével megala­kult a hivatásos állomány érdekképviseleti és érdek- védelmi szervezete létrehozásának előkészületeivel foglalkozó ad hoc bizottság. — Rekvényi László sajtó- nyilatkozatában nem szólt arról, hogy ő is tagja volt az említett ad hoc bizottságnak, amely ez ügyben több szak­mai szerv segítségével mint­egy 800, hivatásos állomány­ban lévő dolgozó véleményét megkérdezve, végzett kuta­tómunkát. Közösen kidolgo­zott tervünkben tehát az ő véleménye is benne van. Csupán egyéni elképzelései­ről beszélt, ez tehette izgal­massá nyilatkozatát. Hosszabb ideje érlelődik, hogy meg kell teremteni a hivatásos állomány megfelelő érdekképviseletét nálunk. Évtizedek óta, rendszeresen visszatérő kérés volt ez a rendfokozatot viselők, a tiszt- helyettesek, a zászlósok és a tisztek körében. Tény ugyan­is, hogy az ő érdekeik védel­me egyoldalúan, tehát csak a munkáltató oldaláról van deklarálva. A gyakorlati meg­valósulás azonban főként a különböző szintű parancsno­koktól függ. Az érdekvédelem garanciái a szolgálati vi­szonyban lévők oldaláról hiányoznak. Korábban ugyan a párt- és a KlSZ-szerveze- ten keresztül részlegesen és eltérő hatékonysággal érvé­nyesült az érdekvédelem, de nem volt kielégítő. Most, amikor napirendre került, hogy a pártszervezetek eset­leg nem a szolgálati helye­ken, hanem a lakóterülete­ken, szakmai csoportosulá­sokban működjenek, bizony­talanná vált a párt eddigi munkahelyi érdekképvisele­ti tevékenysége. Ettől füg­getlenül a megfelelő érdek- védelmi szervezetet a mai felgyorsult belpolitikai és gazdasági körülmények, ese­mények is sürgetik. A tár­sadalomban végbement vál­tozások, a demokratikus fej­lődés, a nyíltság, a nyilvá­nosság a fegyveres erők és testületek hivatásos állomá­nyában is felerősödött. — Miért a Belügyminisz­térium pártbizottsága készí­ti elő az új érdekvédelmi szervezet megalakítását? — Mivel semmilyen, erre alkalmas más szervezet nincs. Igaz persze, hogy ez nem pártfeladat Ügy gon­doltuk azonban, hogy élére kell állnunk, a divatos szó­val élve alulról jövő kezde­ményezéseknek. Az állami vezetés nem vállalhatta ezt Ősztől MSZMP Szabadegyetem Szeptembertől a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem he­lyett MSZMP Szabadegyetem elnevezéssel, megváltozott tartalmú politikai képzésre térnek át Budapesten — hangzott el az MSZMP Bu­dapesti Bizottsága politikai propaganda- és művelődési központjában tartott sajtótá­jékoztatón, hétfőn. Elmond­ták, hogy a politikai propa­ganda középpontjába a párt cselekvési és választási prog­ramjával kapcsolatos kérdé­sek kerülnek. Azt szeretnék, ha a tanulócsoportok alkotó reformműhelyekké válnának. Az MSZMP Szabadegyetemen az általános tagozat a ko­rábbi gyakorlattól eltérően nem három éves, hanem mindössze háromszor 10 he­tes lesz. A hallgatók politi­kai filozófiát, gazdaságpoliti­kát és politikatörténetet ta­nulnak. Vizsgázni a jövőben nem kell, de a hallgatóknak az egyes szakaszok végén be­számolón kell számot adniok a tanultakról. a munkát, hiszen nem hoz­hat létre olyan szervezetet, amely éppen vele szemben fogja képviselni tagsága ér­dekeit. Egyébként a minisz-» térium szakmai vezetése is kialakítja ezzel kapcsolatban a véleményét. A pártbizott­ság hamarosan véleményt nyilvánít az új szervezetről. Egyet ma is elmondhatok, mi azt képviseljük, hogy olyan érdekvédelmi szerve­zetet kell megalakítani, ame­lyet az állami vezetés is el­fogad. És mihelyt döntés szü­letik az új szervezetről, a párt befejezettnek tekinti munkáját. Természetesen a párttagok segíteni fogják az alakulást, a szervezést. — Milyen szervezeti for­mában tartanák legmegfe­lelőbbnek a hivatásos állo­mány érdekvédelmét? — Többen megfogalmaz­ták, hogy nem a forma, a létrehozandó szervezet elne­vezése a döntő, hanem te­vékenységének tartalma, a fegyveres testületi sajátossá­gok, megfelelő jogosultsá­gok biztosítása. Igen lénye­ges, hogy a szervezet tár­sadalmi alapon, kevés füg­getlenített tisztségviselővel működjön, és hogy a tiszt­ségviselők egzisztenciális ér­telemben függetlenek legye­nek a szakmai vezetéstől. Általános igény az is, hogy a szervezet működési sza­bályzatát szakemberek dol­gozzák ki, és a tervezetet bo­csássák széles körű vitára. S hogy az ön konkrét kérdé­sére is válaszoljak, a szer­vezet formájára kétféle el­képzelés van. Figyelembe véve a testü­let jellegét és hagyományain­kat, többen célszerűnek tart­ják, hogy rendőregyesületet alakítsunk. Az egyesület jo­gi személy, jogosult lenne arra, hogy a hivatalos állo­mány élet- és munkakörül­ményeit érintő kérdésekben eljárjon. A másik terv sze­rint rendőrszakszervezet lét­rehozására van szükség. So­kan támogatják ezt a for­mát, éppen azért, mivel a szakszervezetek működése évszázados hagyományokon nyugszik, még ha nálunk nem is alakultak meg eddig az alapszervezetek. Többen egy olyan szakszervezetet akar­nak létrehozni, amely ugyan­úgy védené érdekeinket, mint a többi szakmai szak- szervezet a saját tagságáét. — Külföldi példák Igazol­ják a rendőrszakszervezetek létjogosultságát. Fennmara­dásuk azt igazolja, hogy ezek nem gátolják a rendőrö­ket szolgálati feladataik, el­látásában, a parancsnoki utasítások végrehajtásában. — A fejlett tőkés orszá­gokból említenék erre pél­dát. Az NSZK-ban a Deut­scher Gewerkschaftsbund 16 szakmai szakszervezetet tö­mörít, köztük a rendőrségét is. A klasszikus szakszerve­zeti feladatok során látják el például a jogvédelmet, a betegség-, nyugdíj- és bal­eset-biztosítást. Felépítésük területi elvű. Vagy említ­hetem a Kanadai Királyi Lo­vasrendőrség szervezetét is, amely USA-beli tapasztala­tok alapján, pszichológusok­kal és más szakemberekkel szolgálja a szakszervezet tagságát. — Önnek mi a személyes véleménye a hazai érdekvé­delmi szervezet formájáról? — Rendkívül fontosnak tartom, hogy az bármely for­mában, most létrejöjjön. Nagy kérdés azonban a szá­momra, hogy megvan-e min­den feltétele annak, hogy szakszervezetet alakítsunk. Ügy gondolom, az egyesü­let ma szélesebb tevékenysé­gi kört ölelhet fel, az első lépcsőfoka lehet a szak- szervezet létrehozásának. Perspektivikusan minden­képpen a szakszervezet mel­lett adom le voksomat. Egyébként elvileg semmi sem zárja ki, hogy szakszer­vezet alakuljon. Egyetlen gond az, hogy a SZOT alap­szabálya munkavállalókról rendelkezik, mi pedig szol­gálati viszonyban lévő, hi­vatásos állományúak va­gyunk. Ránk nem a Munka Törvénykönyve, hanem az 1971. évi 10. számú, törvény- erejű rendelet vonatkozik. Akár egyesület, akár szak- szervezet jön létre, az az igény, hogy társult szerve­zetként az újjáalakuló szak- szervezetekhez kapcsolód­junk. — Tárgyaltak-e már a Szakszervezetek Országos Tanácsának vezetőivel ezek­ről a terveikről? — Erről döntést kizárólag az állomány tagsága hozhat, de amíg nincs eldöntve az érdekvédelmi szervezet for­mája, nem tárgyalhatunk. — A Belügyminisztérium polgári alkalmazottai ma is szakszervezetbe tömörülnek. Nem lenne célszerű egysé­ges belügyminisztériumi szakszervezet alakítása? — Ügy gondolom, ameny- nyiben a szakszervezet mel­lett döntenek, akkor sem len­ne szerencsés az azonnali egyesülés. A polgáriak most újítják meg szakszervezetü­ket, mi bizonyára nehezíte­nénk a munkájukat. Később azonban mindenképpen ezt tartanám célszerűnek. Nógrádi Tóth Erzsébet _S.__ A BKV FELVÉTELT HIRDET AZ ALÁBBI BliVl MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉRE: autóvillamossági-szerelő esztergályos elektroműszerész portás-telepőr raktárkezelő villanyszerelő villamosjárműszerelő-lakatos Bérezés: a kollektív szerződés szerint. Dolgozóink és családtagjaik részére díjtalan utazási igazolvány a BKV járműveire. Jelentkezés és felvilágosítás: BKV felvételi iroda Bp. X., Fehér út 1/C. Telefon: 188-774, 187-133.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék