Népszava, 1989. május (117. évfolyam, 101–126. sz.)

1989-05-30 / 125. szám

NÉPSZAVA 1989. MÁJUS 30., KEDD A kilavetemény havonta elleneradott A benzinpénzből valóban út lesz Főként a benzinkutaknál begyűjthető megnyilvánulásokból ítélve, az emberek jelentős része még mindig kételkedik abban, hogy az egy hete életbe lépett benzináremelésekből származó többletbevételt valóban az utak fenntartására, fejlesztésére fordítja a kormány, illetve az ágazat. Udvari Lászlót, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium államtitkárát arról kérdeztük, a tárca is nyugtalan-e a biztosítékokat illetően, vagy garantálhatónak tartja az utak javítására megítélt összegek beérkezését, illetve felhasználását. Azzal kezdem, hogy a közlekedési tárcának is elemi érdeke a tisztánlátás: az, hogy a kormány által az utak fenntartására és fejlesztésére előirányzott összegeket valóban megkapjuk és rendeltetésének megfelelően hasznosítsuk — mondta Udvari László. — Ennek maradéktalan megvalósulását több új körülmény szavatolja. Például, a sokat és joggal emlegetett 1987-es benzináremelést követően a kormány nem foglalta határozatba, hogy az áremelésből befolyó többletbevételt az utakra kell fordítani. Csak az áremelés indoklásában volt szó arról, hogy a többletből útalap legyen. Az indoklásbéli ígéret laza végrehajtását az jelentette, hogy 1987-ben a költségvetés még 200 millió forintot átutalt ugyan az „útalapba”, de a ’88-ra tervezett 400 millió forintot már nem. — A kormánydöntés határozatba foglalását ezek szerint elegendő garanciának tekinthetjük? Úgy vélem, hogy nem, mert a Minisztertanács bármikor megváltoztathatja saját határozatát. — Ez csak az egyik eleme a biztosítéknak, de nagyon fontos eleme. Ezért engedje meg, hogy idézzek az 106/ 1989. (V. 18.) MT számú határozatból : „A Minisztertanács 1989. május 13-i ülésén úgy döntött, hogy az útépítés és -fenntartás központi forrásainak megteremtése érdekében az állami költségvetésből útalapot kell létrehozni. Az útalap forrása a benzin fogyasztói árának emeléséből származó többletbevétel." — Ismereteim szerint az útalapnak más forrásai is lennének ... — Pontosan magam sem tudom, miért nem utal arra a határozat, hogy az útalapba több irányból érkeznek majd a pénzek. Ennek kidolgozása jelenleg folyamatban van, készülő javaslatunkról a kormány júniusban határoz. Terveink szerint az útalap része lesz a költségvetési juttatás, amit az országos úthálózat fenntartására kapunk — az idén ez 5,2 milliárd forint —, a benzináremelésből származó teljes többletbevétel, ami ebben az évben várhatóan 2,1—2,2 milliárd, az útüzemeltetésből származó díjbevételek, bírságok, ami az idén 150 millió forint, a közútfejlesztésre és -fenntartásra felvett hitelek, és más, külső források, például a M0 autópálya építéséhez ebben az évben nyújtott, 240 millió forintos világbanki hitel. A benzináremelés tehát az erre az évre tervezett útalap összegéhez 27 százalékkal járul hozzá. Ez a több összetevő nem könnyíti meg a forintok felhasználásának ellenőrzését, inkább a pénz összemosására kínál kitűnő alkalmat. Hogyan lehet majd konkrétan a kétforintos emelésből származó bevételek utóéletét figyelemmel kísérni? — Az útalap számláját az Állami Fejlesztési Intézet vezeti, amelyre az OKCT havonta utalja át a benzináremelésből befolyt összeget. A minisztérium továbbá szintén havi rendszerességgel, sajtóközleményben ad mérleg szerinti tájékoztatást az útalapról, s ezen belül a 2,1 milliárd forint sorsáról, amely összeg 1990-ben, amikor már egész évben gyűlik a pénz, várhatóan 4,2 milliárd forint lesz. Az említett kormányhatározat társadalmi bizottság létrehozásának szükségességét is rögzíti.. Kikből fog állni a testület? — Szeretnénk felkérni az autós társadalom képviselőit, hogy vegyenek részt a bizottság munkájában, s kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága szintén képviseltesse magát e testületben. A további tagok kiválasztására minden javaslatot szívesen fogadunk. Tételezzük fel, hogy a fenti biztosítékok elegendőnek bizonyulnak a két forintokból származó bevételek realizálására. A tervezett útalap nagyobbik fele azonban így is költségvetési juttatás, tehát a kormány a kevésbé ellenőrizhető oldalon könynyedén átcsoportosíthatja a milliárdokat, vagy egyszerűen a következő évre irányoz elő kevesebb pénzt az utakra. Vagyis, könnyen lehet, hogy a fokozott ellenőrzés dacára oda kerülünk, ahol a part szakad. Úgy vélem, az útalap létrehozásával jelentős lépést tettünk előre azért, hogy az állam a motorizáció fejlődésének következtében inkaszszált bevételeiből bizonyos hányadot visszatérítsen a motorizáció feltételeinek javítására. Bízunk abban, hogy a költségvetési reformmal párhuzamosan elérjük: ne tervalku „végterméke” legyen az utakra fordítandó költségvetési juttatás, hanem a tárca valamilyen százalékos arány szerint részesedjen a költségvetésből. Figyelembe véve a motorizáció fejlődéséből származó bevételeket, valamint az utak állapotát, a karbantartás, a fejlesztés elkerülhetetlen feladatait. Már ebben az évben megszűnik a fenntartásra és a fejlesztésre fordítandó pénzek megkülönböztetése. A felhasználás arányairól a miniszter dönthet. — ön ezek szerint e pillanatban nyugodt, mert úgy látja: az útalap létrehozása önmagában is kellő biztosíték arra, hogy országunk útjai ne romoljanak tovább? — A konstrukció miatt nyugodt vagyok, ami az útalapba befolyik, illetve amit onnan elköltünk, az mind ellenőrizhető lesz. Az útalap létrehozásával továbbá elértük, hogy nem kell leállítani az úthálózat fejlesztését, a hidak folyamatban levő építését. Az útügy költségvetési részesedése ugyanakkor aggodalomra ad okot, mert annak jelenlegi mértéke nagyon alacsony a megfelelő színvonalú úthálózat megteremtéséhez. Remélem, ezzel nem azt akarja mondani, hogy további pénzszerzés céljából a minisztérium még mindig napirenden tartja az autópályadíj valamilyen formájú bevezetését? — Az autópályadíjat végképp „elfelejtettük". De tudni kell, a működő tőke csak akkor jön Magyarországra „autópályát építeni”, ha befektetése megtérül, amihez rendszeres részesedést kell számára biztosítani. Erről a követelményükről ugyanis nem mondtak le a vállalkozók. A rendszeres részesedés idei fedezetét az autópályadíj 1,8 milliárd forintos, tervezett bevételéből fizették volna. A benzináremelésből viszont ennél három-, négyszázmillió forinttal többet inkasszálnak. Következésképpen feltételezem, a működő tőke részesedését már van miből fedezni, nem kell ismét a lakosság zsebébe nyúlni. A részesedés forrása az útalap lesz, nem a lakosság helyzetét fogja tovább nehezíteni. A működő tőke bevonásával viszont kizárólag autópályák épülnek hazánkban. Az országos közúthálózat fejlesztését azonban a tárca továbbra is klasszikus állami feladatnak tekinti, amelyre a költségvetésből kell anyagi fedezetet nyújtani. Horváth K. József Csak forrásbővítő reformkoncepciót fogadjanak el A közgyűjteményi szakszervezet kérése az országgyűlési képviselőkhöz A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöksége az Országgyűlés soron következő ülésszakának napirendjén aggodalommal látja a költségvetési reform koncepciójának tervbe vett tárgyalását, mivel a kormányzat részére eljuttatott kezdeményezései válasz nélkül maradtak. Véleményük szerint — melyet módjukban állt megvitatni a Tudosz, az FDSZ, a PDSZ, az MSZSZ és a SZOT művelődési osztálya képviselőivel — a Pénzügyminisztérium által diktált támogatáscsökkentési program alapvetően elhibázott, nem szolgálja a társadalmi haladást. Ezért kérik, hogy az Országgyűlésen a képviselők csak olyan költségvetési reformkoncepciót fogadjanak el, amely forrásbővítő hatású a művelődés-, oktatás-, egészségügy és szociálpolitika területén, növeli a költségvetés kötelezettségvállalását és megszünteti a maradékelvű támogatást, a veszteségfinanszírozás rovására. Géptervezők szemináriuma Az ország különböző intézeteiben, vállalatainál tervezéssel és kutatással foglalkozó száz szakember részvételével tegnap Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen megkezdődött a géptervezők országos szemináriuma. A Gépipari Tudományos Egyesület a Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karával közösen 1973 óta hetedik alkalommal rendezi meg a gépipar jövőjére kiható szakmai eszmecserét. Felnőttnevelők nyári akadémiája Az Országos Pedagógiai Intézet és a SZOT más rendező és közreműködő szervezetekkel közösen ez évben is megrendezi Békéscsabán az iskolai és munkahelyi felnőttnevelők nyári akadémiáját. Az akadémián aktuális oktatáspolitikai problémákkal, a foglalkoztatáspolitika és a felnőttképzés összefüggéseivel, a felnőttoktatás munkahelyi problémáival foglalkoznak. A nyári akadémiát ez évben július 4—8. között rendezik a békéscsabai iskolacentrumban. Az akadémián való részvételre a jelentkezéseket a résztvevő nevének és értesítési címének feltüntetésével az alábbi címre lehet megküldeni: Bóta Pál, a nyári akadémia igazgatója, Békéscsaba, Pf. 118. 5601. Részvételi díj személyenként 3600 Ft. A jelentkezéssel egyidejűleg a részvételi díjat a városi tanács vb letéti számlájára (Békéscsaba, 619-345004-0653) kell befizetni. Jelentkezési határidő: június 5. Ősztől MSZMP Szabadegyetem Szeptembertől a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem helyett MSZMP Szabadegyetem elnevezéssel, megváltozott tartalmú politikai képzésre térnek át Budapesten — hangzott el az MSZMP Budapesti Bizottsága politikai propaganda- és művelődési központjában tartott sajtótájékoztatón, hétfőn. Elmondták, hogy a politikai propaganda középpontjába a párt cselekvési és választási programjával kapcsolatos kérdések kerülnek. Azt szeretnék, ha a tanulócsoportok alkotó reformműhelyekké válnának. Az MSZMP Szabadegyetemen az általános tagozat a korábbi gyakorlattól eltérően nem három éves, hanem mindössze háromszor 10 hetes lesz. A hallgatók politikai filozófiát, gazdaságpolitikát és politikatörténetet tanulnak. Vizsgázni a jövőben nem kell, de a hallgatóknak az egyes szakaszok végén beszámolón kell számot adniok a tanultakról. A hivatásos állomány tagjai is védelmet igényelnek Alakul-e majd rendőrszakszervezet ? ■Beszélgetés az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottságának titkárával Az elmúlt egy év alatt hozzászoktunk, hogy szinte naponta alakul hazánkban egy-egy új egyesület, független szakszervezet. Azon azonban valamennyien meglepődtünk, hogy a rendőrség hivatásos állományának tagjai is független szakszervezet létrehozását tervezik, hiszen hazánkban nincs hagyománya annak, hogy a fegyveres testületekben szakszervezetek működjenek. Az erről szóló nyilatkozatot Rekvényi László, a Belügyminisztérium tisztje tette. Mi áll a közlés mögött? Erről kérdeztük Csiba Károlyt, az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottságának titkárát, akinek vezetésével megalakult a hivatásos állomány érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezete létrehozásának előkészületeivel foglalkozó ad hoc bizottság. Rekvényi László sajtónyilatkozatában nem szólt arról, hogy ő is tagja volt az említett ad hoc bizottságnak, amely ez ügyben több szakmai szerv segítségével mintegy 800, hivatásos állományban lévő dolgozó véleményét megkérdezve, végzett kutatómunkát. Közösen kidolgozott tervünkben tehát az ő véleménye is benne van. Csupán egyéni elképzeléseiről beszélt, ez tehette izgalmassá nyilatkozatát. Hosszabb ideje érlelődik, hogy meg kell teremteni a hivatásos állomány megfelelő érdekképviseletét nálunk. Évtizedek óta, rendszeresen visszatérő kérés volt ez a rendfokozatot viselők, a tiszthelyettesek, a zászlósok és a tisztek körében. Tény ugyanis, hogy az ő érdekeik védelme egyoldalúan, tehát csak a munkáltató oldaláról van deklarálva. A gyakorlati megvalósulás azonban főként a különböző szintű parancsnokoktól függ. Az érdekvédelem garanciái a szolgálati viszonyban lévők oldaláról hiányoznak. Korábban ugyan a párt- és a KISZ-szervezeten keresztül részlegesen és eltérő hatékonysággal érvényesült az érdekvédelem, de nem volt kielégítő. Most, amikor napirendre került, hogy a pártszervezetek esetleg nem a szolgálati helyeken, hanem a lakóterületeken, szakmai csoportosulásokban működjenek, bizonytalanná vált a párt eddigi munkahelyi érdekképviseleti tevékenysége. Ettől függetlenül a megfelelő érdekvédelmi szervezetet a mai felgyorsult belpolitikai és gazdasági körülmények, események is sürgetik. A társadalomban végbement változások, a demokratikus fejlődés, a nyíltság, a nyilvánosság a fegyveres erők és testületek hivatásos állományában is felerősödött. — Miért a Belügyminisztérium pártbizottsága készíti elő az új érdekvédelmi szervezet megalakítását? — Mivel semmilyen, erre alkalmas más szervezet nincs. Igaz persze, hogy ez nem pártfeladat Úgy gondoltuk azonban, hogy élére kell állnunk, a divatos szóval élve alulról jövő kezdeményezéseknek. Az állami vezetés nem vállalhatta ezt a munkát, hiszen nem hozhat létre olyan szervezetet, amely éppen vele szemben fogja képviselni tagsága érdekeit. Egyébként a miniszttérium szakmai vezetése is kialakítja ezzel kapcsolatban a véleményét. A pártbizottság hamarosan véleményt nyilvánít az új szervezetről. Egyet ma is elmondhatok, mi azt képviseljük, hogy olyan érdekvédelmi szervezetet kell megalakítani, amelyet az állami vezetés is elfogad. És mihelyt döntés születik az új szervezetről, a párt befejezettnek tekinti munkáját. Természetesen a párttagok segíteni fogják az alakulást, a szervezést. — Milyen szervezeti formában tartanák legmegfelelőbbnek a hivatásos állomány érdekvédelmét? — Többen megfogalmazták, hogy nem a forma, a létrehozandó szervezet elnevezése a döntő, hanem tevékenységének tartalma, a fegyveres testületi sajátosságok, megfelelő jogosultságok biztosítása. Igen lényeges, hogy a szervezet társadalmi alapon, kevés függetlenített tisztségviselővel működjön, és hogy a tisztségviselők egzisztenciális értelemben függetlenek legyenek a szakmai vezetéstől. Általános igény az is, hogy a szervezet működési szabályzatát szakemberek dolgozzák ki, és a tervezetet bocsássák széles körű vitára. S hogy az ön konkrét kérdésére is válaszoljak, a szervezet formájára kétféle elképzelés van. Figyelembe véve a testület jellegét és hagyományainkat, többen célszerűnek tartják, hogy rendőregyesületet alakítsunk. Az egyesület jogi személy, jogosult lenne arra, hogy a hivatalos állomány élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben eljárjon. A másik terv szerint rendőrszakszervezet létrehozására van szükség. Sokan támogatják ezt a formát, éppen azért, mivel a szakszervezetek működése évszázados hagyományokon nyugszik, még ha nálunk nem is alakultak meg eddig az alapszervezetek. Többen egy olyan szakszervezetet akarnak létrehozni, amely ugyanúgy védené érdekeinket, mint a többi szakmai szakszervezet a saját tagságáét. — Külföldi példák igazolják a rendőrszakszervezetek létjogosultságát. Fennmaradásuk azt igazolja, hogy ezek nem gátolják a rendőröket szolgálati feladataik, ellátásában, a parancsnoki utasítások végrehajtásában. A fejlett tőkés országokból említenék erre példát. Az NSZK-ban a Deutscher Gewerkschaftsbund 16 szakmai szakszervezetet tömörít, köztük a rendőrségét is. A klasszikus szakszervezeti feladatok során látják el például a jogvédelmet, a betegség-, nyugdíj- és baleset-biztosítást. Felépítésük területi elvű. Vagy említhetem a Kanadai Királyi Lovasrendőrség szervezetét is, amely USA-beli tapasztalatok alapján, pszichológusokkal és más szakemberekkel szolgálja a szakszervezet tagságát. — Önnek mi a személyes véleménye a hazai érdekvédelmi szervezet formájáról? — Rendkívül fontosnak tartom, hogy az bármely formában, most létrejöjjön. Nagy kérdés azonban a számomra, hogy megvan-e minden feltétele annak, hogy szakszervezetet alakítsunk. Úgy gondolom, az egyesület ma szélesebb tevékenységi kört ölelhet fel, az első lépcsőfoka lehet a szakszervezet létrehozásának. Perspektivikusan mindenképpen a szakszervezet mellett adom le voksomat. Egyébként elvileg semmi sem zárja ki, hogy szakszervezet alakuljon. Egyetlen gond az, hogy a SZOT alapszabálya munkavállalókról rendelkezik, mi pedig szolgálati viszonyban lévő, hivatásos állományúak vagyunk. Ránk nem a Munka Törvénykönyve, hanem az 1971. évi 10. számú, törvényerejű rendelet vonatkozik. Akár egyesület, akár szakszervezet jön létre, az az igény, hogy társult szervezetként az újjáalakuló szakszervezetekhez kapcsolódjunk. — Tárgyaltak-e már a Szakszervezetek Országos Tanácsának vezetőivel ezekről a terveikről? — Erről döntést kizárólag az állomány tagsága hozhat, de amíg nincs eldöntve az érdekvédelmi szervezet formája, nem tárgyalhatunk. — A Belügyminisztérium polgári alkalmazottai ma is szakszervezetbe tömörülnek. Nem lenne célszerű egységes belügyminisztériumi szakszervezet alakítása? — Úgy gondolom, amenynyiben a szakszervezet mellett döntenek, akkor sem lenne szerencsés az azonnali egyesülés. A polgáriak most újítják meg szakszervezetüket, mi bizonyára nehezítenénk a munkájukat. Később azonban mindenképpen ezt tartanám célszerűnek. Nógrádi Tóth Erzsébet _L.__ A BKV FELVÉTELT HIRDET AZ ALÁBBI BKV- MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉRE: autóvillamossági-szerelő esztergályos elektroműszerész portás-telepőt raktárkezelő villanyszerelő villamosjárműszerelő-lakatos Bérezés: a kollektív szerződés szerint. Dolgozóink és családtagjaik részére díjtalan utazási igazolvány a BKV járműveire. Jelentkezés és felvilágosítás: BKV felvételi iroda Bp. X., Fehér út 1/C. Telefon: 188-774, 187-133.