Népszava, 1989. június (117. évfolyam, 127–152. sz.)

1989-06-01 / 127. szám

4 Rendkívüli pártkongresszust követel Jelcin (Folytatás az 1. oldalról) A falvak irányítását helyezzék demokratikus, tudományos alapokra, bízzák azokra, akik a legjobban értenek hozzá. Hadd döntsenek a parasztok arról, milyen gazdálkodási formát tartanak a legalkalmasabbnak munkájuk szempontjából — hangoztatja a felhívás, egyértelműen visszautasítva azokat a hangokat, amelyek a kolhozrendszer felszámolását szorgalmazzák. Szünet után Borisz Jelcin lépett a szószékre. A népi küldöttek kongreszszusának legfontosabb kérdésének nevezte a hatalom kérdését. Hangsúlyozta, hogy a hatalommal a népnek, a nép küldötteinek kell rendelkeznie. Kifogásolta, hogy a mostani kongresszus előkészítésekor számos javaslatot figyelmen kívül hagytak, több, a kongresszusra tartozó kérdésben már előzetesen döntést hoztak, a fórum lényegében a régi Legfelsőbb Tanács határozatainak túsza. A jelenlegi körülmények között a Legfelsőbb Tanács, amennyiben nem választanak elnökséget, az elnök apparátusává válhat — hangoztatta Borisz Jelcin képviselő. Jelcin — a helyszínen szerzett ismeretei alapján a nép elleni bűntettnek minősítette a tbiliszi tragédiát és leszögezte: név szerint tudni kell, hogy a központban ki döntött az erőszak alkalmazásáról. Borisz Jelcin olyan kollektív vezetés felállítása mellett foglalt állást, amely kizárja az egyszemélyi hatalom túlkapásait. Javasolta, hogy a szovjet államfő személyéről a jövőben közvetlen választásokon döntsenek, és tisztében évente tartandó népszavazásnak kelljen őt megerősíteni. Törvényt kell alkotni a pártról is — mondta Jelcin —, mert a párt demokratizálódása elmarad a társadalomé mögött. Felvetette, hogy hívjanak össze rendkívüli pártkongresszust, s azon dolgozzák ki a párt új stratégiáját és taktikáját, válasszanak új Központi Bizottságot, mert a jelenlegi nem tud megbirkózni a feladatokkal. A párt különleges szerepet tölt be és reformja nélkül nem valósulhat meg a társadalom megújulása sem — mondta. Jelcin külön szólt a kiváltságokról, a nomenklatúráról, leszögezve, hogy haladéktalanul fel kell számolni mindkettőt. Visszatetszőnek nevezte, hogy amíg tízmilliók élnek szegénységben, egy elitréteg a luxusban dőzsöl. E felszólalás után a küldöttek lezárták a karabahiak legfelsőbb tanácsi tagságával kapcsolatos vitát. A szavazás eredményeként az eredetileg javasolt két karabahi küldött — egy örmény és egy azerbajdzsáni nemzetiségű — lett az LT tagja. A moszkvai küldött — Jurij Vlaszov — eddig példa nélküli módon, nyilvánosság előtt élesen bírálta az Állambiztonsági Bizottságot, a KGB-t. Sürgette, hogy helyezzék a nép ellenőrzése alá, ne az apparátusnak tartozzon felelősséggel. Csak ez garantálhatja, hogy a múlt sötét bűnei nem ismétlődnek meg. A KGB — jegyezte meg a felszólaló — nem szolgálat, hanem birodalom, amely még mindig a nép elől elzárva, titokban tevékenykedik. Követelte, hogy a KGB elnökét a NEK válassza meg. A kirgiz első titkár „mérsékelt" hangvételű felszólalásában szembeszállt Borisz Jelcinnel, s annak a véleményének adott hangot, hogy a peresztrojka eddigi négy és fél éve alatt igenis születtek eredmények. Egyesek most azzal próbálnak népszerűséget szerezni, hogy a kormányt és a Központi Bizottságot tehetetlenséggel vádolják — hangoztatta a félreérthetetlenül Jecinnek szánt megjegyzést. Brazauskas levezető elnök itt felfüggesztette a beszámoló feletti vitát, s a szerdai utolsó napirendi pontként javaslatot tett a szerkesztőbizottság, valamint a Tbiliszi-bizottság összetételére. Kisebb huzavona után a kongresszus mindkét bizottságot megválasztotta, s ezzel lezárult a szerdai munkanap. Nem került sor szerdán Nyikolaj Rizskov kormányfői programbeszédére, s megjósolni sem lehet, mikor kap szót. A Mihail Gorbacsov által előterjesztett beszámoló vitája, számos egyéb, menet közben felmerülő súlyos kérdés, rendkívüli módon megnyújtja a szovjet népi küldöttek első kongresszusát. A legóvatosabb becslések szerint is eltart a hét végéig a tanácskozás, de vannak olyanok, akik még egy hetet sem tartanak elképzelhetetlennek. (MTI) Amerikai fegyverszállítás Kambodzsába ? Több hónapos vita után az amerikai kormány úgy döntött: titokban fegyvereket szállít a kambodzsai felkelőknek, jelentette szerdán a The New York Times. A lap értesülése szerint a cél, hogy erősítsék Norodom Szihanuk helyzetét az ország jövőjéről folyó tárgyalásokon. A törvényhozás számos demokrata párti tagja hevesen ellenzi a fegyverszállításokat, mert attól tartanak: a hadianyag egy része a vörös khmerek kezébe juthat, akiket nagyobb veszélynek tartanak, mint a jelenlegi kambodzsai kormányt, tette hozzá a tudósítás. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán közvetve megerősítette azokat a híreket, hogy Washington fegyverszállítást tervez a kambodzsai felkelőknek. Argentína Fosztogatások tűzharccal Argentínában a szükségállapot bevezetése ellenére egész nap folytatódtak a fosztogatások és a zavargások. A rendőrség és a csendőrség tűzharcot vívott a fegyveres bandákkal. Hét személy, köztük egy rendőr halt meg az összecsapásban. Ezzel a halálos áldozatok száma tízre emelkedett. A sebesülteké száz fölött van, a letartóztatottak számát pedig több mint kétezerre becsülik. A legsúlyosabb összecsapások kedden Buenos Aires peremvárosaiban zajlottak le. Az élelmiszer-raktárakat fosztogató emberek közé fegyveresek férkőztek és rálőttek a rendőrökre. A város központjában három pokolgép robbant. A fővárostól 300 kilométerrel északnyugatra fekvő Rosarióban további csendőralakulatokat vontak össze, s kilátásba helyezték katonai egységek felvonultatását is, mert a fosztogatásoknak még mindig nem tudtak véget vetni. (MTI) Megszállt területek Májusban 52 palesztint lőttek agyon A PFSZ három nagy szervezetének egyike, a Najef Havatme vezette baloldali demokratikus front, szerdán felhívta az ENSZ Biztonsági Tanácsát arra, hogy lépjen fel mielőbb és hatékonyan a megszállt területek lakossága elleni erőszakhullámmal szemben. A demokratikus front Damaszkuszban közzétett adatai szerint csupán május hónapban 52 palesztin polgári lakost lőttek agyon Gázában és Ciszjordániában, a golyók által megsebesítettek száma pedig 840. (MTI) Nemzetközi hírek : Hoszni Mubarak egyiptomi államfőt magyarországi látogatásra hívta meg Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke. Érdekesnek és megvitatásra érdemesnek minősítette a szovjet külügyminiszter Izraelnek azt a tervét, hogy tartsanak választásokat a megszállt arab területeken. Nakaszone Jaszuhiro, a Recruit botrány miatt megtépázott tekintélyű volt japán miniszterelnök korábbi ígéretét betartva, szerdán bejelentette, hogy kilép a kormányzó Liberális Demokrata Pártból és megválik frakcióelnöki tisztségétől, továbbá visszaadja legfelső pártvezetői tanácsadói megbízatását. # Hondurast és Salvadort hivatalos körök cáfolják, a Salvador felkelők ezzel szemben megerősítik, hogy súlyos fegyveres incidens volt a hét végén a két ország határvidékén, a két állam hadserege között. # A tengerbe zuhant az amerikai haditengerészet egyik helikoptere kedden Okinava közelében. A Japánhoz tartozó szigetnél gyakorlórepülést végző helikopteren 22 személy tartózkodott. Pekinggi Vita a szobor körül A pekingi hatóságok szerdán felszólították a Tienanmen téren tüntető diákokat, hogy haladéktalanul távolítsák el az amerikai Szabadság-szobornak a Mao Ce-tung portréval szemben felállított — nem éppen pontos — másolatát. A Tienanmen tér ügyeivel foglalkozó kormányhivatal törvénytelennek minősítette a tíz méter magas, műanyagból készült szobormásolat keddi felállítását és azt hangsúlyozta, hogy „az sérti a kínai nép méltóságát”. A pekingi rádióban szerdán reggel ismertetett nyilatkozat szerint amennyiben a diákok nem bontják le sürgősen a szobrot, a hatóságok intézkedni fognak. Mintegy 10 ezer diák szerdán, a statárium bevezetése utáni 11. napon is folytatta ülősztrájkját a Tienanmen téren. Megfigyelők a kínai belpolitikai helyzet konszolidálódása újabb jeleként értékelik, hogy szerdán Sanghajból visszatért Pekingbe Van Li, a kínai parlament elnöke. Mint ismeretes, Van Li korábban bejelentette, hogy június huszadika körül ül össze a parlament elnöksége, hogy megvitassa a több mint hat hete tartó diákmozgalom ésszerű követeléseit. Kínai sajtóforrások szerint június 5-én várható a hivatalos közlemény a KKP vezetésén belül kialakult válság lezárásáról (VPI) Románia Brutálisan bántalmazták Doina Corneát Doina Cornea asszonyt május 18-án kolozsvári lakása előtt a földre lökte és megrugdosta egy rendőr. Ezzel egy hónapon belül másodszor alkalmaztak durva erőszakot a kolozsvári egyetem volt professzora ellen. A brutális bántalmazás után bordarepedést, 17 felszíni sebet és több zúzódást állapítottak meg az 59 éves aszszony testén — közölte Párizsban a romániai ellenzék ismert személyiségének védelmére alakult francia bizottság. Cornea asszonyt — pontosítja a dokumentum — akkor támadták meg, amikor bevásárolni indult. A kapu előtt posztoló rendőr az udvar betonjára lökte Doina Corneát, perceken keresztül rugdosta, bántalmazta és halállal fenyegette. Ugyancsak szerdán került nyilvánosságra Párizsban, hogy egy másik román ellenzéki személy, Gabriel Andreescu biofizikus kedden éhségsztrájkot kezdett Bukarestben, hogy tiltakozzék az emberi jogok romániai megválság lezárásáról. (UPI) CSÜTÖRTÖK, 1989. JÚNIUS 1. NÉPSZAVA biztonságpolitikai hírmagyarázónk írja. A NATO-csúcsról — mértéktartó derűlátással Az Észak-atlanti Szövetség állam- és kormányfőinek részvételével a belga fővárosban megtartott kétnapos csúcsértekezleten szinte az utolsó pillanatig nyitott volt a kérdés, vajon a tagállamokat megosztó „rakétavitában” végül sikerül-e megtalálni azt a kompromisszumos formulát, amely „arcának megőrzésével”, nagyobb tekintélyveszteség nélkül valamennyi résztvevő számára egyaránt elfogadható. Nos, ez a kompromisszum nagy nehezen mégis csak megszületett. Nem kis részben az NSZK erőfeszítéseinek köszönhetően az az álláspont kerekedett felül, hogy mielőbb tárgyalásokat kell kezdeni a Szovjetunióval az európai elhelyezésű, 500 kilométer hatótávolság alatti nukleáris harceszközök csökkentéséről, bár a tagországok ezt a készségüket különböző előfeltételek teljesítéséhez kötötték. Mindezzel együtt az erre való hajlandóság már önmagában is üdvözlendő, hiszen röviddel a csúcstalálkozó előtt Washington, különösen pedig London eléggé hajthatatlannak tűnt a párbeszéd ellenzésében. Csakhogy időközben Moszkva — mindvégig a kezében tartva a kezdeményezést — újabb, nagy horderejű leszerelési javaslatokat terjesztett elő a 23-ak bécsi megbeszélésein. Miközben a többi VSZ-szövetségessel együtt hozzálátott az egyoldalú haderő- és fegyverzet-leépítéshez, szilárdan kiartott és kitart amellett, hogy a kontinentális leszerelésnek átfogónak kell lennie, vagyis ennek a folyamatnak minden haderőnemet és minden rendszeresített haditechnikai eszközt közvetlenül kell érintenie, beleértve természetesen a rövidebb hatótávolságú, úgynevezett hadszíntéri rakétákat is. Erre a „kihívásra” a NATO — ha nem akart lépéshátrányba kerülni — nem halogathatta tovább a válaszadást, annál inkább sem, mivel a kelet-európai szocialista országok egy részében és a Szovjetunióban zajló mélyreható átalakulásokkal párhuzamosan uralkodóvá váló új biztonságpolitikai gondolkodásmód nem hagyja érintetlenül a nyugat-európai közvéleményt sem. Mindinkább erősödik az az általános felfogás, hogy földrészünk rendkívüli sebezhetősége, a katonai szembenállás indokolatlanul magas szintje miatt most kell megragadni a történelmi esélyt a véletlenül vagy szándékosan előidézhető katasztrófa intézményesen garantált elhárítására. A jelek arra vallanak — legalábbis a kelet—nyugati párbeszéd eddigi menete ezt látszik igazolni —, hogy mindkét fél igyekszik közelíteni egymáshoz az eltérő álláspontokat, s megtenni a józan ész diktálta intézkedéseket. Némi optimizmussal szólván, talán a brüsszeli csúcs dokumentumaiból is ez a szándék érződik ki, jóllehet, egy sor probléma még tisztázásra szorul. A NATO-tagállamok — hosszas egyeztető konzultációk után — a következő, körülbelül másfél éves időszak cselekvési programjául a Bush amerikai elnök által ismertetett négypontos csomagtervet fogadták el. Ennek a tervnek legfőbb vezérlő motívuma az atlanti szövetség jelenlegi „atomelrettentő képességének” a mostani színvonalon való fenntartása, éspedig mindaddig, amíg Bécsben nem jutnak megegyezésre az európai hagyományos erők és fegyverzetek nagyobb arányú csökkentéséről, az aszimmetriák megszüntetéséről. Ha — mint Bush mondja — sikerülne megállapodni a közös „platformokról”, azaz arról, hogy azonos, alacsonyabb szintre szállítsák le az Európában állomásoztatott amerikai és szovjet fegyveres erők létszámát s fegyverzetüket, akkor — ennek az egyezségnek végrehajtásától függően — szó lehet a harcászati atomeszközök mennyiségének redukálásáról, de semmiképpen egy harmadik „nullamegoldásról”. Az amerikai csomagtervben mindazonáltal van egy gesztusértékű előrejelzés is. Mint Bush elnök kifejtette, az Egyesült Államok kész lenne az Európában állomásozó 337 ezer főnyi haderőinek mintegy tíz százalékát, 34 ezer katonát kivonni az úgynevezett harcos alakulatok állományából, amennyiben a Szovjetunió további egyoldalú létszámcsökkentést hajtana végre. A hangsúly ez utóbbin van, miután a Pentagon számításai szerint — amennyiben a közös „felső határt” el akarnák érni, azaz a 275—275 ezer főnyi azonos kontingenst —, akkor a Szovjetuniónak még körülbelül 325 ezer fővel kellene csökkentenie kelet-európai állomásoztatású csapatainak létszámát. Nos, ez lenne az ára annak, hogy az USA összesen 70 ezer katonáját kivonja az óvilágból. Nagyjából egy ilyen „menetrendet” ajánlanak Bécsben, ahol — ha a Nyugat és a Kelet biztonsági érdekeit valamiképpen sikerül egyensúlyba hozni — a jövő év végéig lehetséges az áttörés, ámbár ez számos tényező kölcsönhatásától is függ. Mindenesetre az a NATO- elhatározás, amely szerint csak 1992-től várható a döntés a korszerűtlenné vált Lance mintájú rakéták modernizálásáról (miközben a fejlesztési munkálatokat folytatják), feltételezhetően elegendő időtartalékot biztosít a tárgyaló feleknek az alkudozáshoz, a közös nevező megtalálásához. A bonni mérsékelt magatartás, a Bush-adminisztrációnak a Kohl-kormány érveit akceptáló magatartása, majd Margaret Thatcher brit kormányfő „keménységének” feladása végeredményben kinyitotta a reménység kiskapuját egy szélesebb értelemben vett kelet—- nyugati kompromisszumhoz. Serfőző László Bush az osztatlan Európáról Négypontos javaslatot terjesztett elő szerdán az európai megosztottság felszámolására, egy „szabad és osztatlan” Európa megteremtésére George Bush. Az amerikai elnök — NSZK-beli látogatása második napján, a mainzi Rheingold-csarnokban mondott beszédében — a kelet-európai országok politikai pluralizmusának erősítésében, a berlini fal lebontásában, közös kelet— nyugati környezetvédelmi erőfeszítésekben és a katonai szembenállás csökkentésében jelölte meg azokat a területeket, amelyeken előre kell lépni az egységes Európa felé. Az osztrák—magyar határon lévő szögesdrót felszámolásához hasonlóan egész Európában le kell bontani az ilyen akadályokat, s a következő állomás Berlin kell legyen — hangoztatta Bush. Javasolta, hogy Berlint változtassák kelet—nyugati kereskedelmi központtá, s a város két részében az együttműködés és ne a konfrontáció legyen meghatározó. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha Kelet-Berlinben is meghonosodik a „glasznoszty” — vélte George Bush. A Kohl kancellárral folytatott „szívélyes és baráti” megbeszélések középpontjában Mihail Gorbacsov június 12—15-i NSZK-beli látogatása állt — közölte Hans Klein nyugatnémet kormányszóvivő. George Bush kedden este a nyugatnémet televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: a hagyományos haderők leszerelésével kapcsolatos javaslatára érkezett első moszkvai reagálás bátorítólag hatott rá. George Bush befejezte az NSZK-ban tett látogatását, és szerda délután Londonba repült. Előzőleg kíséretével együtt rajnai hajókiránduláson vett részt, majd egy Frankfurt melletti légitámaszponton köszöntötte az NSZK-ban állomásozó amerikai katonákat. A nyugat-németországi látogatásáról érkező George Bush amerikai elnököt szerdán este Margaret Thatcher brit kormányfő üdvözölte a londoni Heathrow repülőtéren. Az angol fővárosban 40 órát tölt az Egyesült Államok elnöke, aki a program szerint ma délelőtt ül össze kétórás megbeszélésre Thatcher asszonnyal. Ezt követően II. Erzsébet királynő ad ebédet az amerikai elnök tiszteletére a Buckingham palotában. Este Thatcher asszony vacsoravendége lesz a Downing Street 10-ben. Az elnök pénteken reggel utazik haza az Egyesült Államokba. Bolgár–török nemzetiségi vita Bolgár muzulmánok két csoportja érkezett szerdán a törökországi Isztambulba. A Bulgáriából állítólag kitoloncolt, Ankara által török nemzetiségűnek tekintett, személyek közül 142 Bécsből, 45 pedig Belgrádból utazott a városba, s a török kormány e célból külön repülőgépeket bocsátott rendelkezésükre. Az Anatólia török hírügynökség közlése szerint azért toloncolták ki őket Bulgáriából, mert a bolgár kormánynak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikája ellen szervezett tiltakozó megmozdulásokban vettek részt. Amikor a muzulmán beutazók megérkeztek az Atatürk repülőtérre, megcsókolták a földet, és a bolgár politikát szidalmazó jelszavakat kiabáltak — írta a hírügynökség. A BTA bolgár hírügynökség Ankarát vádolta az emberi jogok megsértésével, mégpedig a bolgár sajtó írásaiból készített összeállítás révén. A Narodna Mladezs című lap például emlékeztetett: 1980-tól napjainkig 250 ezer embert ítéltek el politikai okokból Törökországban. A helyszíni rádióközvetítés szerint több mint 30 ezren vettek részt azon a nagygyűlésen, amelyet a bolgár Hazafias Front fővárosi bizottsága hívott össze Szófiában, a nemzeti kultúrpalota előtti téren, Todor Zsivkov hétfő esti rádió- és televízióbeszédének, illetve az abban foglaltaknak támogatására. A nagygyűlés szónokai — Zsivkovhoz hasonlóan — felszólították a török vezetést: nyissa meg az ország határait az odautazni vagy odaköltözni kívánó bulgáriai muzulmánok előtt, és ne avatkozzék be Bulgária belügyeibe. (MTI, AP)