Népszava, 1989. június (117. évfolyam, 127–152. sz.)

1989-06-26 / 148. szám

4 HÉTFŐ, 1 989. JÚNIUS 26. NÉPSZAVA JL pártelnökség tagjainak nyilatkozata (Folytatás a 3. oldalról) szabb ideje gondolkozik gaz­dasági programján, s úgy tű­nik, hogy ősszel elkészülnek a munkával. Ugyanakkor ki­jelentette: negyven év fe­szültségeit, strukturális gond­jait, a mai társadalomban meglévő szociálpolitikai, tár­sadalmi gondokat szép jel­szavakkal és hangzatos mon­datokkal önmagában nem lehet megváltoztatni, össze­fogásra, kemény áldozatok vállalására is szükség lesz még jó néhány évig, ugyan­akkor az is világos, hogy szakítani kell az eddigi rest­riktiv gazdaságpolitikával és irányítási gyakorlattal. Te­hát vállalkozásra, a piac, a vegyes tulajdonú gazdaság kiépítésére és egy új típusú nyitott külgazdaság-politiká­ra van szükség. Mitől lehet hitelesebb az MSZMP gazdasági program­ja, mint esetlegesen más pár­toké? — kérdezte a riporter. A miniszterelnök rámutatott, hogy a program hitelességét majd a gyakorlat minősíti. Tehát olyan programponto­kat kell vállalni és meghir­detni, amelyek azután lépés­ről lépésre a gyakorlatban valóra válna. Nyers Rezső hozzáfűzte, hogy az MSZMP- nek van a legszélesebb körű nemzetközi kapcsolatrend­szere, s ez e téren is igen gyümölcsöző lehet a nemzet számára, ha ezt jól tudják hasznosítani. E gondolat vezetett át a beszélgetés utolsó nagyobb témaköréhez, a hazai folya­matok nemzetközi megítélé­séhez. Pozsgay Imre a szo­cialista országok Magyaror­szághoz fűződő viszonya te­kintetében a magyar politika hitelességét tartotta irány­mutatónak. Mint mondotta, e szempontból rendkívül fon­tos, hogy a szovjetunióbeli reformfolyamatok közel áll­nak a magyar kezdeménye­zésekhez, és egyszersmind azok erőteljes hátterét is je­lentik. „Éppen ezért tartom rendkívül veszedelmesnek nemzeti szempontból is a szovjetellenes megnyilvánu­lásokat” — hangsúlyozta. A többi szocialista országról szólva kitért arra, hogy a hi­vatalos vélemények gyakran kritikusak, néha barátságta­lanok, ugyanakkor elképzel­hető, hogy a közvélemény egy része ezekben az or­szágokban rokonszenvezik a magyar törekvésekkel. „Bí­zom abban, hogy a sorskö­zösség erőteljesebb lesz a szomszédok között, mint a szembenállás, és a politikai együttműködés még az elté­rő berendezkedés mellett is lehetséges: ez a kapcsolatok távlata” — hangsúlyozta. Grósz Károly e kérdés kapcsán azt a véleményét hangoztatta, hogy a környe­ző országokban nem a tö­rekvéseinkkel szembeni el­lenérzés a markánsabb, in­kább egyfajta félelemről van szó, hogy a folyamatokat nem tudjuk majd jó irány­ban kibontakoztatni, nem tudjuk kézben tartani az ese­ményeket. Sándor István utolsó kér­dése arra vonatkozott, a be­szélgetés résztvevői hogyan képzelik el személyes sorsu­kat a közeljövőben. Pozsgay Imre elmondotta: „Engem ezen a központi bizottsági ülésen az a nagy megtisztel­tetés ért, hogy úgy határoz­tak; amennyiben a törvény - hozás megalkotja a köztár­sasági elnökről szóló tör­vényt, akkor az MSZMP e tisztségre engem állít jelölt­nek.” Németh Miklós utalt arra, hogy készülőben van a következő két-három évre szóló kormányzati stratégia, s ha ezt a parlament jóvá­hagyja, akkor annak végre­hajtásán munkálkodik majd. Grósz Károly ezt mondotta: „A választások előtt a poli­tikai vezetésben kívánok közéleti munkát végezni, a választások után pedig tár­sadalmi munkában kívánom segíteni a politikát.” Nyers Rezső kifejtette: azt remé­lem, hogy az MSZMP össze- fogottabb, céljaiban határo­zottabb és módszereiben eredményesebb párttá tud válni, a kibontakozó magyar demokrácia megerősödik, és az MSZMP a maga hozzá­járulását ehhez a demokra­tizálódási folyamathoz a nép elismerése mellett tudja megtenni. Személyes szerepe ebben a párton belüli integ­ráció és a pártok közötti hídépítés lesz; e feladatokat szeretné eredményesen meg­oldani. (MTI) \ magyar reformerek megnyerték a csatát A világsajtó az MSZMP KB üléséről Az MSZMP-n belüli reform­szárny egyértelmű előretö­résének minősítik a KB két­napos ülésén elhatározott személyi és szervezeti válto­zásokat a hírügynökségék. A TASZSZ nemcsak a KB-ülésről közölt tényszerű és tartalmas jelentést, ha­nem részletesen bemutatta Nyers Rezső életútját is. A szovjet hírügynökség kitér arra, hogy a párt új elnöke a felszabadulás után a Szo­ciáldemokrata Párt kipesti szervezetének titkárhelyette­se volt, s hogy 1948-ban az MDP megyei szervezőtitká­ra lett. Megemlíti, 1974-ig KB-titkár volt, majd minden kommentár nélkül 1981-től folytatja életrajzának ismer­tetését. Az AP szerint Nyers Re­zső előrelépése, valamint Pozsgay Imrének és Németh Miklósnak elnökségbe törté­nő bevonása azt jelzi, hogy „a magyar reformerek meg­nyerték a konzervatív kom­munistákkal folytatott elhú­zódó csatát, s hogy Grósz Károly hatalmi pozíciója tovább gyöngült”. A Reuter hangsúlyozza: a személyi döntések lényegé­ben azt jelentik, hogy Grósz Károlyt, mint magyar ve­zetőt, elmozdították. A Reu­ter szerint Nyerstől azt re­mélik, hogy képes együtt tartani a pártot. „Megvá­lasztása megkoronázza egy olyan reformer politikai visszatérését, akit radikaliz­musa miatt hosszú ideig tá­vol tartották a vezetéstől” — írja a brit hírügynökség. A pártelnöki tisztséget an­nak idején Kádár János szá­mára tiszteletbeli posztként hozták létre — emlékeztet a Reuter, de egy magas be­osztású tisztségviselőre hi­vatkozva hozzáfűzni, hogy most csúcstisztséggé alakít­ják, és a főtitkár csak napi, pártadminisztrációs felada­tokat lát majd el. Grósz Károly elveszíti a hatalom feletti tényleges el­lenőrzést — írja vasárnapi számában a spanyol El Pais. Nyers Rezsőt a lap tudósí­tója a magyar gazdasági reform atyjaként, meggyő- ződéses szociáldemokrata- két és Magyarország^ egyik legnépszerűbb vezetőjeként mutatja be. A befolyásos madridi lap emlékeztet ar­ra is, hogy Nyers Rezsőt 1974-ben a Szovjetunió nyo­mására távolították el a ve­zetésből. A tudósító megír­ja, hogy a KB ülésén éles viták folytak, s Grósz ellen átfogó offenzívát indított Nyers, Pozsgay, Horn, Szű­rös és Németh. Magyarország vasárnap is­mét első oldalas híranyag­gal szolgált az olasz sajtó­ban. A tekintélyes Corriére del­la Sera .véleménye szerint „Grósz vezetői szerepe for­málissá vált”. A lap arra is emlékeztet: Grósz kivételével az új elnökség valamennyi tagja részt vett Nagy Imre temetésén. A játszma, a L’Unitá, az OKP lapja szerint, nem ért véget Magyarországon, s ennek egyik jeleként értéke­li Tabajdi Csaba felfüggesz­tését az MSZMP KB nemzet­közi osztályának helyettes vezetői tisztségéből a torinói La Stampának adott nyilat­kozata miatt. A vasárnapi amerikai la­pok saját, illetve hírügynök­ségi tudósítások alapján szá­moltak be az ülésről. A The Washington Post szerint az 55 éves Pozsgay számára az előléptetés jutalom több hó­napos szervezőmunkájáért, amit Grósz félreállítása ér­dekében végzett. Pozsgay a reformerek új nemzedékének vezetője. Tanultak abból, ho­gyan távolították el Nyer­set a PB-ből a hetvenes évek közepén, amiért igen hatá­rozottan sürgette a reformo­kat. Eltökéltség látszik: ki- söprik a konzervatívokat a pártvezetésből, mielőtt meg­fordulna a mostani folya­mat. AiSXDH-ianávskoaás A puccskísérlet meghiúsult Baranyai Tibort választották a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt ügyvezető el­nökévé szombaton, a szerve­zet fővárosi és vidéki végre­hajtó bizottságainak együt­tes ülésén. Az eddigi első számú vezető, Révész And­rás tiszteletbeli elnök lett. Titkárokká Takács Imrét és Bácskai Sándort választot­ták. Ugyancsak szavazással jelölték ki egy új, országos ügyvivő testület 16 tagját. Az együttes vb-ülés sem­misnek nyilvánította Révész Andrásnak azt a korábbi döntését, hogy július elsejé­re vezetőségválasztó pártér­tekezletet hív össze. A ta­nácskozáson felszólalók sze­rint a szándék mögött az a csoport áll, amely már ed­dig is igen sokat ártott a pártnak, s amely Révész András idős korát és meg­romlott egészségét kihasznál­va bírta rá őt az önkényes döntésre. Az ülés résztvevői különösen felháborítónak találták azt, hogy a volt el­nök és családja mögött meg­búvó csoport puccsszerűen, a velük szemben álló vezetők külföldi tartózkodása idején próbálta meg összehívni a vezetőségválasztó gyűlést, mégpedig oly módon, hogy ott a párttöbbséget képvise­lő ellenfeleiknek nem lett volna tisztességes esélyük a jelöltállításra. Az együttes vb-ülésen ha­tározat született egy szociál­demokrata nőmozgalom megindításáról, melynek irá­nyítására az ügyvivő testü­letbe választották Tóth Ju­liannát. Baranyai Tibor rövid saj­tótájékoztatón számolt be arról, hogy egy általa veze­tett pártküldöttség a napok­ban részt vett a Szocialista Internacionálé stockholmi kongresszusán. Ottani felszó­lalásából idézve az újonnan megválasztott üügyvezető el­nök a következőképpen fog­lalta össze az MSZDP prog­ramját: A párt elutasítja a zűrzavart, és hisz az eddigi diktatórikus rendszer lépcső­zetes átalakításának lehető­ségében. Politikai demokrá­ciát és vegyes gazdaságot kí­ván. Baranyai Tibor reményét fejezte ki, hogy az MSZDP-t jogfolytonos tagként újra Üelveszik a Szocialista Inter- nacionáléba, és hogy a meg­erősödő párt az egész kelet­európai demokratizálódási folyamat fontos tényezője lesz. •Az ügyvivő elnök közölte továbbá, hogy októberben vagy novemberben az MSZDP kongresszust tart, amelyen végleges vezetősé­get választanak. Ugyancsak a tervekben szerepel, hogy a párt ősszel hetilapot indít — várhatólag Szociáldemokrata Népszava címmel —, továb­bá, hogy a jövő tavasszal hazahozzák Kéthly Anna hamvait. K. F. A polgári demokrácia a célja Bvsavlgctés Orbán Viktorral politikai törekvéseiről és a Hősök terén elmondott bestédének visszhangjáról Orbán Viktornak, a Fidesz választmányi tagjának neve június 16-án, a Hősök terén elmondott beszéde óta is­mertté vált, nemcsak ha­zánkban, hanem külföldön is. Szavai hatalmas visszhan­got — sokakban ellenérzést, felháborodást, másokban egyetértést — keltettek. Orbán Viktor 26 éves, nős, egy öthetes kislány édesap­ja. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Állam- és Jog- tudományi Karán 1987-ben szerzett diplomát. Jelenleg a Századvég című, negyed­évenként megjelenő elméle­ti folyóirat szerkesztője, ugyanakkor egy kutatócso­portban a lengyel Szolidari­tás szakszervezet tevékeny­ségét is tanulmányozza. 99 IVein vagvok kommunista"’ — Számított-e arra, hogy beszéde ekkora visszhan­got vált ki majd? — A külföldire nem, a bel­földire igen. Tudtam, hogy sokaknak nem fog tetszeni, amit mondok. Azt azonban nem értem, miért háborod­tak fel. Beszédem semmi olyat nem tartalmazott, ami rendkívüli lett volna. — Tehát, ugyanúgy mon­daná el most is, mint ak­kor? — Ugyanúgy, szóról szóra. — Ennyire magabiztos? — Beszédemet sokáig ír­tam, többen átnézték, szava­kat, mondatokat írtunk át. A Fidesz választmánya egyet­értett vele. — De talán mégsem ne­vezhetjük diplomatikus­nak, amit elmondott, rá­adásul éppen egy gyász- szertartáson. — Ezzel nem értek egyet. Azt kellet eldöntenem, hogy úgymond, diplomatikus, vagy igaz beszédet írjak. A kettő egyszerre nem ment. Válasz­tanom kellett, s én őszintén akartam beszélni. Nem két­értelműen, s nem is höbö- rögve, hanem igazul. Nagy Imre végül is nem végel­gyengülésben halt meg. — Mindjárt az elején félreértésre adott okot, hogy ön az ifjúság nevében beszél. , — Nagyon sajnálom, hogy tévesen konferáltak be, bár erről Bába Iván „bemondó” sem tehetett. Beszédem első részében azonban világosan utaltam arra, hogy kinek a nevében szólok. Azt mond­tam: azoknak a fiataloknak a nevében beszélek, akik az európai polgári demokráciá­ért küzdenek. Egyértelmű, hogy ez nem vonatkozhatott minden magyar fiatalra. Mi máskor sem beszélünk az egész ifjúság nevében, mivel tisztában vagyunk azzal, hogy a fiatalság nem egysé­ges. — Mit szól azokhoz a vé­leményekhez, amelyek sze­rint beszéde helyenként kommunistaellenességet tükrözött? — Ez régi címke. Beszé­demet nem tartom antikom- munistának, törekedtem is arra, hogy ne ilyennek lássa­nak. — Mindenesetre a kom­munistákat megértőnek sem vélhették ... — Nem vagyok kommunis­ta. Ellenfélnek tekintem őket, s természetesen azt sze­retném, ha a szabad válasz­tásokon alulmaradnának. A játékszabályokba persze be­letartozik, hogy ők is han­goztatják a magukét, tá­madnak bennünket. Ebben semmi különöset nem talá­lok. — De miért éppen a Hő­sök terén kellett ennek is hangot adni? — Mert éppen most nem lehetett megkerülni azt a tényt, hogy kik verték le az 1956-os forradalmat és sza­badságharcot, milyen mód­szereket alkalmaztak, és mi lett azokból az eszmékből, amiket azokban a napokban hirdettek Nagy Imréék. — Ma már azonban a kommunisták között is so­kan magukénak vallják azokat az eszméket. — Ez igaz. Egy szempont­ból viszont minden kommu­nista azonos: több mint har­minc éven át eltűrték és a nevüket adták ahhoz, hogy Nagy Imréék árulók. — Végül is kit tart kom­munistának, és kit érez fe­lelősnek? — Jelen pillanatban vilá­gos számomra, hogy az MSZMP-tagok közül sokan nem vallják magukénak a kommunista ideológiát. Emellett különbség van az egyszerű párttagok és azok között, akik az apoarátusban kisebb-nagyobb funkciót be­töltenek. Felelősnek elsősor­ban azokat tartom, akik eg­zisztenciájukat az MSZMP- nek köszönhetik. — És az úgynevezett egyszerű párttagok? — Ügy vélem, ők is fele­lősséggel tartoznak, bár ki­sebb mértékben. Ök számos dologról esetleg nem tudtak, éppen ezért megváltoztathat­ják nézetüket. A múlttal azonban nekik is szembe kell nézniük, mivel a történtek nem tagadhatok le. — De végtére nem csak a kommunisták hallgattak. Tehát mások is felelősek? — Először is, nem minden­ki hallgatott. A többség hall­gatásának pedig a félelem volt az oka. Természetes, hogy az életösztön erőseb­ben munkált bennük. Ma már azonban szabadabbak, beszélhetnek is. És kell is be­szélniük. Béke« úton — Nagy Imre személye számomra azt is bizonyít­ja, hogy nem minden kom­munista egyforma, Elvégre ő is az MSZMP tagja volt. — Benne és társaiban azo­kat az áHamíérfigkátf tisz­teljük, akik a függetlensé­gért, demokráciáért harcol­tak, a többpártrendszert akarták megvalósítani, vagy­is a nemzet érdekét tartot­ták szem előtt. Ezek az em­berek a halál árnyékában sem tagadták meg eszméiket. — ön szerint most nin­csenek olyan kommunis­ták, akik ezekért az esz­mékért küzdenek? — Talán vannak. De nem szavakra van szükség, ha­nem cselekvésre. — Mire gondol konkré­tan? — Csak néhány példát em­lítek: a munkásőrség felszá­molására, a kommunista dik­tatúra, egyáltalán az erőszak feladására, a pártvagyon új­raelosztására. — A demokratizálódás útján máris tapasztalható előrehaladás. Vagy más­képp látja? — Egyelőre nagyon a kez­detén tartunk. Majd meglát­juk, mit hoz a jövő, mire ju­tunk a tárgyalásokon. — Nem hisz az MSZMP törekvéseiben? — Feltétel nélkül nem. Bi­zonyosságot kell szerezni, hogy tényleg megvalósítják azt, amit mondanak. — Beszédét szovjetelle- nességgel is vádolják. Er­ről mi a véleménye? — Én nem tartom maga­mat szovjetellenesnek. A nemzeti függetlenséget hirde­tem, s azt akarom, hogy a szovjet csapatok hagyják el Magyarországot. De nem ar­ról van szó , hogy erőszakkal kiűzzük őket, hanem békés úton, tárgyalásokkal érjük el céljainkat. — Ennek nemzetközi ve- tülete is van. — A szovjet csapatokat megszállóknak tartom, a Var­sói Szerződésbe belekénysze- ritettek minket. Ausztriában a háború után szintén vol­tak szovjet csapatok, de az­tán — a többiekkel együtt — távoztak, az ország semleges lett. Az erőegyensúly kérdése emellett azért is vitatható, mert Magyarország területe nem képvisel jelentékeny ka­tonai terepet. S még valami; nekünk nem arra kell vár­nunk, hogy az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió a fe­jünk felett megegyezzen, ha­nem aktív külpolitikát kell folytatnunk ebben a kérdés­ben is. — Mire gondol például? — Olyan helyzetet kell te­teremteni, ami megengedhe- tetlenné teszi idegen csapa­tok itteni állomásoztatását. Addig is állandóan jeleznünk kell, hogy mi a célunk. — Ezért tüntettek a szov­jet nagykövetség előtt? — A Fideszen belül vita volt erről, sokan ellene sza­vaztak. De Gorbacsov úr maga említette az Európa- ház gondolatát, ami azt je­lenti, hogy sorsunk közös, ér­dekeink hasonlóak. S ebbe beletartozik a nemzeti füg­getlenség eszméje is. — Ám sokak szerint ak­ciójuk időzítése nem a nemzeti megbékélést szol­gálta. — Úgy gondolom, ’56 esz­méjéhez ez is hozzátartozott. De hangsúlyozom: békés át­menetet, s nem erőszakot akarunk. Piacot, «zabad vála«ztá«okat — Mi a véleménye ar­ról, hogy beszédét sokan, nem csak kommunisták, kegyeletsértőnek tartják? — Én nem érzem annak. Amit elmondtam, annak itt és most hangot kellett adni. Én inkább azt tartom kegye­letsértésnek, hogy Nagy Im­réikről eddig hallgattak, holttestüket savval leöntöt- ték, s jeltelen sírban hagy­ták őket. Amíg Nagy Imréék hozzátartozói és harcostársai nem tartják kegyeletsértő­nek a beszédemet, addig én sem vélekedek másképp. — ön meglehetősen ha­tározott, céltudatos. Mikor került szorosabb kapcso­latba a politikával? — A Fidesznek megalakí­tása óta, vagyis 1988 már­ciusától tagja vagyok.' Ek­korra már világossá vált számomra, hogy mit akarok, sok tekintetben kialakult a véleményem egyes dolgok­ról. — Korábban KISZ-tag volt? — Igen, gimnazista korom­ban. Üttörő is voltam, s el­hittem, amit mondtak. Kö­rülbelül 17 éves koromban változott meg a felfogásom. Egyetemistaként már nem is voltam KISZ-tag. Semmi ér­telmét nem láttam. — Hogyan lett politikus? — Az újkori történelem, a hatalmi viszonyok kérdése mindig érdekelt. Ez volt a dolog szakmai oldala. Más­részt, rájöttem, hogy Kelet- Európában minden össze­függ a politikával. A min­dennapok nyomorúsága, a munkám szinte rákényszerí- tett arra, hogy politizáljak. — Mi a politikai hitval­lása? — A Fidesz, s jómagam is az európai polgári demokrá­cia megvalósítását tűztük ki célul. A gazdaságban piacot, magántulajdont akarunk, a politikában szabad választá­sokat, s az erre épülő több­párti parlamentet. Emellett fontosnak tartjuk az egyéni­ség, az emberi jogok tiszte­letben tartását. Mi elvetjük az állami tulajdon elsőbbsé­gét, a pártot, mint élcsapa­tot, a diktatúrát, s azt, hogy az állam előbbre való az egyénnél. Számomra értéke­sebb a polgári demokrácia, mivel az bizonyítottan haté­konyabban, humánusabban működik. Ez tagadhatatlan. De a szo­cializmusnak a torz sztálini modellen és a szolidabban diktatórikus kádári változa­tán kívül még elképzelhető olyan, többpártrendszeren alapuló demokratikus mo­dellje is, amely működőké­pes lehet. Tiszteletben tartva Orbán Viktor véleményét, ezt is fontos elmondani. Mert csak a viták, az eszmecserék vihetnek közelebb Magyar- ország gondjainak megoldá­sához. Csarnai Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék