Népszava, 1989. július (117. évfolyam, 153–178. sz.)

1989-07-01 / 153. szám

A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Az Országgyűlés módosította a honvédelemről és a földről szóló törvényt A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat feletti szavazással folytatta munkáját pénteken az Or­szággyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy a csütör­tökön kialakult patthelyzet után a honvédelmi bizottság ülésén sikerült kompromisz­­szumos megoldást találni a polgári szolgálat időtartamát illetően. Mivel azonban a konszenzus alapján létrejött megoldás kihatással van a csütörtökön már elfogadott módosításokra, így az utób­biak ügyében is újra kellett szavazni. Ezután a honvédelmi bi­zottság jelentése alapján elő­ször arról szavaztak a kép­viselők, hogy a katonai szol­gálat együttes időtartama ne haladja meg a 28 hónapot. Az indítványt az Országgyű­lés két ellenszavazattal és ti­zenegy tartózkodással fo­gadta el. Ezután egy el­lenszavazattal és tizen­egy tartózkodással elfo­gadták azt, hogy a polgári szolgálat időtartama 28 hó­nap legyen. Egy másik mó­dosító indítvány alapján ar­ról döntöttek, hogy a­­ tör­vény a tartalékos hadköteles katonai és polgári szolgála­tának együttes időtartamát 28 hónapban határozza meg. Ezt az indítványt hét tartóz­kodással fogadták el.­ Végül arról a módosításról szavaz­tak, amely a tartalékos ka­tonai szolgálat időtartamát 18 helyett 16, illetve 12 he­lyett 10 hónapban állapítja meg, valamint a 24 hónapos fegyver nélküli szolgálat le­töltése után 6 helyett 4 hó­napos tartalékos szolgálati időt ír elő. Ezt a javaslatot nyolc tartózkodással fogad­ták el. Végül az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására be­nyújtott törvényjavaslatot 1 ellenszavazattal és 11 tartóz­kodással elfogadta. Ezt követően Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter tartotta meg expozéját a Büntető Törvénykönyv mó­dosításáról. Kárpáti Ferenc a kétnapos küzdelem után LESZERELÉSI MENETREND A honvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei módosításának hatályba lépé­sével a felsőfokú végzettségű hadkötele­sek sorkatonai szolgálatának időtartama 12 hónapra változott. Ennek gyakorlati meg­valósításával kapcsolatban a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya az alábbiak­ban tájékoztatta az MTI-t: A honvédelmi miniszter intézkedésének megfelelően, 1989. július 4-én leszerelik azokat a sorkatonákat, akik egyetemet, főiskolát végeztek, és július 1-jén 12 hó­napos vagy annál hosszabb sorkatonai­­ szolgálati idővel rendelkeznek (ide értve­­ az ez évben 6,5 hónapra visszahívottakat­­ is). A döntés egyaránt érinti a tanulmá-­­­nyaikat nappali, esti vagy levelező tago­zaton végzetteket , valamint a jelenleg parancsnoki engedéllyel felsőfokú tanul-­­ mányukat folytatókat. Az 1988 augusztu­­sában bevonult egyetemi előfelvételiseket,­­ továbbá az egyetemet, főiskolát végzette­ket 1989. augusztus 1-jén szerelik le. Az új intézkedés mintegy 6500 fiatalt érint. Kulcsár Kálmán expozéja Elöljáróban arról szólt: a büntetőjog nemritkán kerül olyan helyzetbe, hogy más jogi szabályozások következ­ményeit kell levonnia. Melyek ezek a következ­mények? — tette fel a kér­dést. Válaszában kifejtette: a honvédelmi törvényből adódó büntetőjogi feladat a most bevezetett polgári szol­gálat elvégzésének büntető­jogi biztosítása. Ezt a gondolatot fogalmaz­tuk meg a benyújtott tör­vényjavaslatban. A büntetés tehát természetesen azokat érinti, akik a törvényben megállapított kötelezettségü­ket nem teljesítik. Minthogy a polgári szolgálattal szem­ben már semmifajta lelki­­ismereti kifogás nem fogad­ható el — hiszen nem kép­zelhető el olyan indok, amely valakit attól tartson vissza, hogy az országot, a hazáját polgári kötelezettségek alap­ján szolgálja —, ezért nincs arra mód, hogy büntetőjogi szankciót ne teremtsünk az ilyen szolgálatot megtaga­dók vagy nem teljesítők szá­mára. Szól a törvény arról is, hogy azokat, akiket a koráb­bi büntetőjogi rendelkezés alapján katonai szolgálat megtagadása miatt büntető­jogilag elítéltek, maga a tör­vény mentesíti a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Továbbá: rendelkezik ar­ról is, hogy végrehajtási ke­gyelemben részesüljön min­den korábban elítélt, de büntetésének letöltését még meg nem kezdett szolgálatot megtagadó, aki e pillanatban még bizonytalan jogi hely­zetben van. Ezeket a bünte­téseket tehát nem hajtják végre, hanem törvényi ke­gyelem következtében törlik. Eljárási kegyelemben része­sülnek azok is, akik ellen büntetőjogi eljárás van fo­lyamatban a fenti bűncse­lekmény miatt, de ezt a bün­tetőeljárást egy korábbi törvényi rendelkezés folytán e törvény hatályba léptéig felfüggesztették. Nem kerül tehát senki sem olyan hát­rányba, amely méltánytalan lenne az új törvény életbe léptetése folytán. Egy másik büntetőjogi rendelkezés módosítása kap­(Folytatás a 2. oldalon) Tekintsék egyenrangúnak a harmadik oldal képviselőit Ülést tartott a SZOT elnöksége Pénteken ülést, tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. Tár­gyalt a szakszervezetek gaz­daságpolitikai koncepciójá­nak tervezetéről. A munka­­vállalók, a nyugdíjasok hely­zetének romlása, a gazdasági válságból való kilábalás kényszere, a társadalom poli­tikai rendszerének átalakulá­sa készteti a szakszervezete­ket arra hogy munkaválla­lói nézőpontú, ugyanakkor közgazdaságilag is helytálló gazdaságpolitikai program kidolgozására vállalkozza­nak. A gazdaságpolitikai kon­cepció kidolgozásának célja, hogy a követelmények felál­lításán túl a megvalósítás esélyével rendelkező önálló alternatívákat, javaslatokat dolgozzanak ki a céljaik el­érését szolgáló eszközökre, módszerekre. Az elkészítendő koncepció a szakszervezeti kongresz­­szusra való felkészülés doku­mentumát fogja képezni. A SZOT elnöksége tájékoz­tatót hallgatott meg a politi­kai egyeztető tárgyalások menetéről. A testület sajná­lattal állapította meg, hogy a politikai egyeztető tárgyalá­sok rendjét szabályozó meg­állapodásban foglaltak elle­nére a Minisztertanács — az MSZMP beleegyezésével — az Országgyűlés elé terjesz­tette az államháztartási re­form tervezetét. A SZOT elnöksége sajnál­kozását fejezte ki, hogy az MSZMP és az ellenzéki ke­rekasztal e kérdésben nem járult hathatósan hozzá a tárgyalások — közösen ki­munkált és elfogadott­­— megállapodásainak érvénye­sítéséhez. A SZOT elnöksége nyoma­tékosan felhívja az MSZMP és az ellenzéki kerekasztal figyelmét arra, hogy tekint­sék egyenrangúnak a harma­dik oldal képviselőit, illetve a gazdasági-szociális válság kezelésével összefüggő, a megállapodásban szereplő témaköröket. Amennyiben a megkülön­böztetés folytatódik, s nem tartják magukat a megálla­podásokhoz, akkor meghiú­sítják a SZOT küldöttségének részvételét a tárgyalásokon. Ezzel veszélyeztetik a politi­kai egyeztető tárgyalások ered­ményességét. Az ausztrál kormányfő Budapesten tárgyal 21‘10’ Németh Miklós miniszterel­nök meghívására pénteken reggel hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Robert Hawke ausztrál kormányfő és felesége, tanácsadók és üzletemberek kíséretében. A távoli ország miniszter­­elnöke pénteki zsúfolt prog­ramja kezdeteként megko­szorúzta a Magyar Hősök emlékművét. Ezt követően megkezdődtek a kétoldalú tárgyalások az Országházban. A csaknem kétórás tárgya­láson a kétoldalú kapcsola­tokról, a magyarországi hely­zet fő vonásairól, valamint nemzetközi kérdésekről esett szó. Németh Miklós fejlődő­nek, problémamentesnek ítélte hazánk és Ausztrália politikai kontaktusait. A kormányfő kitért a távoli földrészen élő magyar etni­kum összekötő szerepére, ugyanakkor sürgette az 1988- ban aláírt konzuli megálla­podás szövetségi ratifikálá­sát. A kormány ösztönzi a magyar vállalatok ausztráliai beruházásait, ugyanakkor várja az ausztrál vállalatok közreműködését a hazai táv­közlési, mezőgazdasági, élel­miszeripari és idegenforgal­mi beruházásokban. Robert Hawke kilátásba helyezte: kormánya tanul­mányozni fogja a kettős adóztatást kizáró, illetve a beruházásvédelmi egyezmény negkeresének lehetőséget. Ez utóbbi kérdéssel kapcsolat­ban kifejezte meggyőződését, hogy a két ország között ma is elégséges a bizalom a be­ruházásokhoz. Bár az általános vámpre­ferencia-rendszert csak 1991—92-ben vizsgálják fe­lül, az ausztrál miniszterel­nök személyes ígéretet tett arra, hogy a Magyarország­gal kapcsolatos döntést gyekszik előbbre hozni. Robert Hawke, valamint a kíséretében lévő tanácsadók és üzletemberek kora dél­­után kerekasztal-m­egbeszé­lésen vettek részt. A magyar tárgyalócsoportot Békesi László pénzügyminiszter ve­zette. Ezt követően kereste fel szállásán az ausztrál kor­mányfőt Pozsgay Imre ál­lamminiszter. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke az Országház­ban fogadta Robert Hawke­ot. Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az (Folytatás a 4 oldalon) Robert Hawke és Németh Miklós találkozója a Parlament dele­­gációs termében Fejér Gábor felvételt Huszonhármak bécsi megbeszélése A VSZ új javaslatot terjesztett elő A Varsói Szerződés szerve­zete újabb javaslatot nyúj­tott be a területi felosztással kapcsolatban Bécsben, a VSZ és a NATO államainak a hagyományos fegyverzetről és fegyveres erőkről folyta­tott tárgyalásain. A csehszlovák delegáció részéről Ladislav Bal­ar in­dítványozta, hogy az Atlan­ti-óceán és az Ural közötti területet, amelyen csökken­tik a katonai egységek, a harcászati légierő, a helikop­terek, tankok, harci jármű­vek és tüzérségi lövegek szá­mát, osszák fel négy zónára. Jaruzelski nem jelölteti magát az államelnöki posztra Walesa Moszkvába látogat? A Lengyel Egyesült Mun­káspárt pénteken este véget ért központi bizottsági ülésén nem született döntés arról, hogy kit javasol a párt a köztársasági elnöki posztra. Miután Wojciech Jaruzels­ki visszalépett, és Czeslaw Kiszczak belügyminisztert javasolta köztársasági el­nöknek, hosszas vita bonta­kozott ki. Ennek végén a KB tagjai és az ülésen je­len lévő LEMP-képviselők korábbi elhatározásának fe­lül­vizsgálatára szólították fel Jaruzelski tábornokot. A két szövetséges párt, a Demokrata Párt és a Pa­rasztpárt ugyancsak zárt központi bizottsági üléséről kiszivárgott hírekből arra lehet következtetni, hogy Jaruzelski azért lépett visz­­sza a jelöltségtől, mert két­ségessé vált, hogy a két szövetséges valamennyi kép­viselője mellette szavaz-e? (Folytatás a 4. oldalon) Jó foci - jótékony célra Nem akármilyen futball­­csemegének lehetnek szemtanúi, akik ma dél­után hat órára kilátogat­nak az Üllői úti stadion­ba. A kölni labdarúgó-fő­iskola hallgatói a hajdan Nyugat-Európában profis­­kodó magyar játékosok el­len veszik fel a küzdelmet. A találkozó bevételét a rendezők jótékony célra utalják át. Nem zárnak be a fővárosi fürdők Az idén egyetlen buda­pesti fürdőt sem zárnak be gazdálkodási nehézsé­gekre való hivatkozással. A Fővárosi Tanács közle­kedési és közmű főosztá­lya megállapította, hogy a Fővárosi Fürdőigazga­tóságnak a fürdők bezá­rását célzó tervezett in­tézkedései átgondolatla­nok és megalapozatlanok voltak.

Next