Népszava, 1989. augusztus (117. évfolyam, 179–205. sz.)
1989-08-01 / 179. szám
A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA javasolja miniszterelnöknek A Szolidaritás feltételei Varsóban hétfőn hivatalosan is ismeretessé vált, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetősége már megadta a pártajánlást Czeslaw Kiszczak belügyminiszternek és PB-tagnak a miniszterelnökséghez. Sőt, hétfőn a LEMP parlamenti frakciója magáévá is tette a pártajánlást. Hivatalosan ez az első jelzés arra, hogy a köztársasági elnök Kiszczak miniszterelnöki kinevezését fontolgatja. A lengyel jogrend szerint a kormányfőt a köztársasági elnök nevezi ki, és a kinevezést utána el kell fogadnia a szejmnek (a parlament alsóházának) is. Maga Wojciech Jaruzelski köztársasági elnök azonban még sem hivatalosan nem jelentette be, sem más módon nem jelezte a közvélemény számára, hogy kit tervez kinevelni. A LEMP belső szabályai szerint viszont párttagok csak pártalánással tölthetnek be bármiféle vezető tisztséget. A miniszterelnöki poszthoz KB-ajánlás kell. A LEMP KB és a PB ajánlását — amely ezek szerint a szombaton véget ért KB- ülésen született meg, de hivatalosan nem hozták nyilvánosságra — Mieczyslaw Rakowski, a szombaton megválasztott első titkár ismertette a LEMP-képviselőkkel. A LEMP-frakció és Rakowski találkozójáról kiadott közlemény azt sejteti, hogy Kiszczak jelöléséről heves vita folyt, az új elsős titkár pedig elég keményen jelezhette: a pártvezetőség meg akarja akadályozni, hogy a LEMP-vezetőség döntései ellen szavazzanak. „Minden pártban csak egy vezetőség van, nem lehet kettő” — mondta Rakowski, aláhúzva, hogy szembe kell szállni a pártfegyelem megsértésével. A LEMP vezetőségének kellemetlen tapasztalata volt a köztársasági elnök választásával, mert egy LEMP-es képviselő Jaruzelski ellen szavazott, aki éppen csak megkapta a megválasztásához szükséges szavazattöbbséget, méghozzá csak annak köszönhetően, hogy 11 ellenzéki parlamenti tag szándékosan érvénytelen szavazólapot dobott be, illetve kivonult és nem szavazott. Bogdan Lis, a Szolidaritás szenátora és a szervezet külkapcsolatainak irányítója szerint „visszaélés” a Szovjetunióra hivatkozva szembeszállni a jelenlegi lengyelországi átalakulással. A Le Soir című brüsszeli lapnak adott nyilatkozatában Bogdan Lis kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben — kommunista többségű parlamenttel — egyébként nemigen lenne értelme sem Szolidaritás-kormányt, sem koalíciós kormányt alakítani, mert a szervezet így csak a mások döntéseiért viselt felelősségben osztozhatna. „Készek vagyunk azonban mégis vállalni a felelősséget és kormányt alakítani, ha feltételeink teljesülhetnek, s ezek: kitakaríthatjuk a nómenklatúrát, valódi vajdasági és helyi önkormányzatot hozhatunk létre és hozzájuthatunk a sajtóhoz. E feltételek nélkül nem lehetséges komoly reform” — mondta a Szolidaritás tisztségviselője. Éles ellentétek a párizsi Kambodzsa-értekezleten A nemzetközi Kambodzsa-értekezlet második napján, Párizsban, a kínai és a vietnami külügyminiszter beszéde újból kidomborította a kambodzsai probléma politikai rendezése útjában álló komoly akadályokat. A kambodzsai helyzet két fő külső érdekeltje áll a hatalomért vetélkedő kambodzsai politikai erők mögött, s ennek megfelelően, az átmeneti időszakra vonatkozó elképzeléseik lényegesen eltérnek egymástól. Csien Csi-csen kínai külügyminiszter felszólalásában Norodom Szihanuk herceget és a mögötte álló ellenzéki koalíciót, és megoldási elképzeléseiket támogatta. Más szóval, a probléma veleje Peking szerint a vietnami beavatkozás. Kifejtette, hogy a vietnami csapatok kivonásának ellenőrzéséhez, és az átmeneti időszak békéjének biztosításához nem elég nemzetközi ellenőrző mechanizmus, hanem békefenntartó erők kellenek■ Ebben az átmeneti időszakban négypárti, ideiglenes kormányt kell alakítani Szihahuk elnökletével. Kína kész elismerni egy ilyen ideiglenes kormányt. Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter békülékeny hangú beszédében hangoztatta, hogy minden érdekelt fél egyetért a kambodzsai rendezés két fő elemében. A francia kormánynak a konferencia résztvevőihez intézett emlékirata is leszögezte, hogy e két elem a vietnami csapatkivonás, és a népirtásban bűnös vörös khmerrendszer visszatérésének kizárása. A másik kulcskérdésre vonatkozóan viszont más elképzeléseik vannak, mint Kínának és Szihanuknak. Vietnam szerint a vörös khmereket le kell fegyverezni, és végleg kiiktatni a politikai életből is ugyanúgy, mint Európában tették a német és az olasz fasiszta rendszerrel. Vietnam nem fogadja el az ideiglenes négypárti koalíciós kormány javaslatát sem. Kambodzsában csak két politikai erő van, a Népköztársaság, amely a tényleges hatalmat gyakorolja, és a Demokratikus Kambodzsa, amely az ENSZ elismerését élvezi. Sziddhi Szavetszila thaiföldi külügyminiszter utána a nyugati álláspontot fejtette ki — méghozzá tisztábban és leplezetlenebbül, mint akár az amerikai, akár a kínai külügyminiszter. Eszerint a nemzetközi értekezlet feladata nemcsak a politikai rendezés külső, hanem belső feltételeinek is a kijelölése, más szóval, az egyik munkabizottság kapjon felhatalmazást, hogy dolgozza ki egy négypárti ideiglenes kormány terveit Norodom Szihanuk elnöklete alatt. Bizottság az előzetes híradások, dokumentumok alapján július 16. és 22. között feltárásokat végzett a szibériai barguzini temetőben. Az ásatás második napján, július 17-én tárták fel a 7-es számú sírt. Az expedícióban részt vett négy tudós, Bruce Latimer, amerikai, Alekszej Burajev szovjet, Clyde Simpson amerikai és dr. Kiszely István magyar antropológus egyöntetűen Petőfi Sándor földi maradványainak minősítette. Részletes beszámolónk a 6. oldalon MTI Fotó - Karáth Imre felvétele A nyomdászok erkölcsi, politikai rehabilitációja elengedhetetlen Cat. Nagy Lajost Nyers Utasánál Hétfő délelőtt Nyers Rezsővel, az MSZMP elnökével tárgyalt Cs. Nagy Lajos, a Gutenberg Szakszervezeti Szövetség főtitkára. Utóbbit kérdeztük, hogy miről? — Nem mint a pártelnökhöz, hanem mint a tapasztalt politikushoz mentem Nyers Rezsőhöz, aki nyomdász, máig nem szakadt el a szakmától, és tárgyalásunk alatt is erősödött bennem a meggyőződés, hogy a szövetségünkhöz tartozó szakmák gondjait összefüggéseikben, naprakészen ismeri. Miről beszélgettek? — Arról beszélgettünk, hogy a nyomdászok múltját az elmúlt évtizedek történelmi távlatában tisztázni kell, meg kell történnie a szakma erkölcsi, politikai rehabilitációjának, és ez nagyon sok embert érint. Mert az ötvenes években a nagy múltú szakmát eszközeinek javarészétől megfosztották, nyomdagépeket törtek össze és sokakat átirányítottak más iparágakba. Miért? A hivatalos megítélés munkásarisztokratának tekintette az átlagnál mindig is jobban fizetett nyomdászokat. A másik, fontosabb ok: a szociáldemokratákhoz, a hajdadani szociáldemokrata párthoz való erős, tradicionális kötődésünk. Ez teszi szükségessé tehát a múlttal való szembenézést, azt, hogy a hivatalos politika, a hatalmon lévő párt az idősebb kollégáknak személy szerint is erkölcsi elégtételt nyújtson a történtekért. Nyers Rezső szerint körültekintő és alapos vizsgálatok után a Jászai Mari téri székházban is napirendre kell tűzni ezt a kérdést. Egyébként számomra meglepő volt, hogy pártelnökké választott egykori szaktársunk név szerint, kapásból sorolta azokat a múltban sérelmet szenvedett nyomdaipari munkásokat, akik szorosan kötődtek a szociáldemokrata párthoz. Más aktualitások is szerepeltek a megbeszélésen? — Több témában kértünk tanácsot, így szóba került a szakszervezeti ingatlanok visszaszerzése, azoké, amelyeket a negyvenes évek végén, ötvenes évek elején államosítottak. A másik téma: a szakszervezeti kezdeményezésre készült tanulmány, amelyben a nyomda- és papíripar műszaki-technikai helyzetét, fejlesztési lehetőségeit vizsgáltuk, konkrétan a tervezett világkiállításra való felkészülés jegyében. Itt kap lényeges szerepet a már említett szakmai rehabilitáció. Érintették-e az eszmecserén a szövetségi keretek között működő szakszervezeti mozgalmak szervezeti kérdéseit? — Igen, egyetértettünk abban, hogy mozgalmunk jövőbenli léte csakis a valóságosan és minden szempontból önálló, független szakmai szakszervezetek keretében képzelhető el. Azonban abban is megerősített Nyers Rezső, hogy e független szakszervezetek talaján újjáalakulhat a szövetség de csakis az egyes szakmák kongresszusait követően. (voksán) Hogy vagyok? A fene se tudja (Riportunk a munkásközérzetről a 3. oldalon) Eddig 21 ezer szovjet katonát vontak ki Kelet-Európából Menetrend szerint halad a szovjet csapatok kivonása a szövetséges országokból — közölte hétfőn Moszkvában Brosznyiszlav Omelicsev vezérezredes. A szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese a TASZSZ tudósítójának nyilatkozott. Elmondta, hogy augusztus elsejéig közel 21 ezer katonát vontak ki Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, és az NDK területéről. Ezzel egy időben kivontak 3100 harckocsit, 383 tüzérségi fegyvert, valamint 81 repülőgépet. Eddig az időpontig Mongólia területéről 7325 katonát, 404 harckocsit, 307 tüzérségi fegyvert és 41 repülőgépet is kivontak. — A csapatkivonásról hozott egyoldalú döntés a Szovjetunió jóakaratát bizonyítja, és elősegíti a nemzetközi feszültség enyhítését — mutatott rá Omelicsev. Hangsúlyozta, hogy a Csehszlovákiából, Magyarországról, Lengyelországból és az NDK-ból való csapatkivonást a különböző országok katonai szakértői, valamint a társadalmi bizottságok képviselői is figyelemmel követhették. Heves harcok Bejrútban Rendkívül heves tüzérségi harcok robbantak ki vasárnap Bejrútban a keresztény erők, illetve a szíriai erők és a Damaszkusz által támogatott muzulmánok között. A fékevesztett lövöldözésben — amely a jelentések szerint immár a fővároson túlra is átterjedt — az első jelentések szerint legalább heten vesztették életüket és 75-en megsebesültek. Egyes szemtanúk szerint „egész Bejrút lángokban áll", s a muzulmánok kezében levő rádióadó tűzoltóbrigádok és mentőalakulatok jelentkezését sürgette a károk enyhítésére.