Népszava, 1989. augusztus (117. évfolyam, 179–205. sz.)
1989-08-01 / 179. szám
4 Földabrosszok Magyarországon A „földabrosz” szót kevesen ismerik. Térképet jelent. Ódivatú, szokatlan kifejezés. Mégis azért választották az Országos Széchényi Könyvtár 400 év magyar térképeit bemutató kiállításának címéhez, mert egykor, 1802-ben Széchényi Ferenc így nevezte a császárnak írott levelében azt a mintegy másfél ezer darabos térkép- és atlaszgyűjteményt, amit a magyar nemzetnek ajánlott fel. Ez adta az alapját az ország térképtárának, amely 1939 óta önálló gyűjteményként működik, ma mintegy 193 ezer darabot számlál, elsősorban Magyarországgal kapcsolatos térképeket, egészen a XVI. századtól napjainkig. Augusztus 17. és 24. között Budapesten rendezik meg a Nemzetközi Térképészeti Társulat világkonferenciáját, s ebből az alkalomból a nagyközönség is megismerheti a hazai gyűjtemény legértékesebb darabjait. A hozzáértők állítják, hogy Európa legszebb térképtára van a Budai Várban. Tiszteletet parancsoló csend, nyugalom, légkondicionálás és különleges kincsek. Hiszen a térképek rengeteg tudást hordoznak magukban egy-egy korról. Négyszáz év térképei 400 év történelmét is mutatják, bár kicsit szokatlan módon. 1804-ben a rendek elérték, hogy valamennyi nyomda nemcsak a könyvekből, hanem minden kiadványából ingyen ad példányokat a nemzet könyvtárának. Széchényi Ferenc felajánlását követően mások is átengedték családi gyűjteményüket. Az ajándékozás szokása máig sem veszett ki, bár nagyon ritka. Az első és egyetlen — A gyűjteményünket mostanában inkább cserével vagy vásárlással tudjuk gyarapítani — mondja Pataky Pálné dr., a térképtár vezetője. — Szerencsére még soha nem fordult elő, hogy ha valamit fontosnak tartottunk, és felajánlották vételre, ne tudtuk volna megvenni. Már ha forintért kaphattuk meg, mert a külföldi beszerzések kicsit nehezebben mennek, de azért legtöbbször arra is sikerül devizát szerezni. Kéthárom éve, amikor az emberek megijedtek az adótörvénytől, meg az idősebbek nehezebben is kezdtek élni, nagyon sokan kínáltak fel értékes ritkaságokat. A legutolsó ajándékot pedig tavaly kaptuk, Huzsang Istvántól, aki az Egyesült Államokban él, üzletember, és szenvedélyes gyűjtő. Elküldte kollekciójának fénymásolatait, és ami hiányzott a gyűjteményünkből, azokat átadta. De ki van állítva egy gyönyörű Magyarország rézmetszetünk 1686-ból. 1977-ben Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormányzója ajándékozta Kádár Jánosnak, aki NSZK-beli útjáról hazatérve azonnal átadta a Széchényi Könyvtárnak. Egyébként régi térképeket az országból csak a mi engedélyünkkel lehet kivinni. Két évvel a mohácsi csata után, 1528-ban készült el az első Magyarország térkép, amelyet magyar ember, Lázár alkotott, aki Bakócz Tamás esztergomi érsek szekretáriusa volt. Munkálatait már 1514-ben elkezdte. Persze még mérőműszerek nélkül járta a terepet, és sokat átvett a régebbi térképekből, feljegyzésekből. Műve egyetlen eredeti példányban maradt fenn, a Széchényi Könyvtár tulajdona. Mai szemmel nézve a térkép tájolása szokatlan, kicsit el kell fordítani, hogy kiismerhesse magát az ember. Ám a települések egymáshoz való viszonya meglehetősen pontos. Szakértők szerint ez korának egyik legkiválóbb alkotása volt, és a környező országok közül egynek sem volt ilyen jó térképe abban az időben. S ez még akkor is így van, ha ma kicsit csodálkozunk, hogy a Tihanyifélsziget a Balaton közepén, szigetként van feltüntetve. Mohács a helyén van, s egy csatakép jelzi a drámai eseményt. A Lázár-féle térkép 1400 földrajzi nevet szerepeltet, amelyből a mai Magyarország területére mintegy 400 jut, a hiányzók közül sok a török hódoltság korában tűnt el. A térképet Apponyi Sándor vásárolta a múlt században egy árverésen, s 1925-ben teljes könyvtárával együtt a nemzetre hagyta. Két éve Londonból értesítették, hogy egy antikváriumban felbukkant a Lázártérkép 1600-as évek elejéről való egyik példánya — meséli a térképtár vezetője. — Természetesen azonnal meg akartuk venni, de éppen év vége volt, kifogyott már az egész devizakeret. Próbáltunk pótlást kérni, és közben tárgyaltunk az antikváriussal, hogy tartsa fenn nekünk. Bár itthon megvolt a jó szándék, két hét is eltelt, mire a dolog az adminisztráció csatornáin átjutott, és így az orrunk elől valaki megvette. Mária Terézia döntött A kiállítás már megnyílt és augusztus 31-ig látható. Kár, hogy nem tovább, mert így az iskolák lemaradnak a lehetőségről. A 170 térkép, 30 atlasz, félgömb, szakkönyv és tankönyv között nehéz választani. Ki van állítva Zsámboky János 1579-es Magyarország-térképe, ahol Tihany már félszigetként szerepel, és sok településre ráismerhetünk: Rákmező, Rákos mezezeje, Simigi vm. Somogy vármegye, Sylagyság pedig Szilágyság. A török időkben a nyugatot nagyon érdekelte a katonai helyzet, sok térképet készítettek a várakról, ostromokról. 1626-ban John Speede angol térképész gyönyörű művet alkotott az országról, a színei ma is frissek, élénkek, 360 év alatt restaurátornak még hozzá se kellett nyúlnia. Ám érdekes, a Tihanyi-félsziget mindenkinek gondot okozott, nála a Balaton déli oldalára került. A török világ után, és a Rákóczi-szabadságharc leverését követően a közigazgatás megszervezése rengeteg munkát adott a térképészeknek. Sok területi vitáról is a térképek tanúskodnak. Például Vas megye és Stájerország nem tudott megegyezni a határban a Mura mederváltozásai miatt. Végül Mária Terézia 1790-ben maga rajzolta meg a határvonalat. Hasonló vita folyt Trencsén megye és Galícia között 1795- ben. A gazdaság is sok földabroszt kívánt. A kiállításon látható az első magyar bányatérkép 1716-ból, amely Sóvárt ábrázolja. Egy, 1748- ból való darab a XVIII. századi Európa leggazdagabb aranybányáit, a selmeci bányák metszetét mutatja. 1773- ból látható a sószállító utak ésraktárak képe. Még a sóforgalmat is kimutatta, hiszen a kamara legnagyobb pénzbevétele a sókereskedelemből származott. Az egyik térképet, felirata szerint, tervezte és készítette: Táncsics Mihály. Ezzel tett javaslatot az ország új közigazgatási beosztására 1842-ben, amelyet egyébként nem fogadtak el. A bécsiek sóvárognak Tragikus emléket őriz 1893- ból az a térkép, amely júniustól decemberig a kolera terjedését ábrázolta napi pontossággal. Egy, századfordulóról származó glóbusz egyedülálló ritkaságnak számít. Valójában két gömbből áll, és szétszedhető. Belül az éggömb, kívül a földgömb. — Egyszer a Belvárosban sétáltam, és a Bizományi Áruház porcelánboltjának kirakatában láttam meg — emlékszik vissza Patay Pálné dr. — Tízezer forint volt az ára. Persze az ember nem tízezerrel a zsebében sétál, de félretették, és másnap megvettük. A bécsi glóbuszgyűjtemény szakemberei azóta is sóváran nézik, ha nálunk járnak, mert ilyen darabjuk még nekik sincs, pedig talán az övék a legnagyobb gyűjtemény. A térképeken a kor napi politikája is megjelent. 1881- ben a választókerületek mellett az összes képviselő nevét is feltüntették. A kiállítást a huszadik század fordulójával zárták. Azzal a korral, amikor a Kogutowicz Manó által alapított Magyar Földrajzi Intézetből kikerültek az első olyan iskolai térképek, amelyekből a mai felnőtt generáció sok tagja tanult. Peredi Ágnes A Zsámboky-térkép 1579-ből KEDD, 1989. AUGUSZTUS 1. NÉPSZAVA Szakértők a SZOT képviseletében A jog nem lehet a hatalom akaratának eszköze Dr. Horánits Péter Immáron hetek óta folynak a nemzeti kerekasztal mellett a tárgyalások. Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, és a harmadik oldal szervezetei különböző szinteken vitáznak, egyeztetnek. Jobbára zárt ajtók mögött zajlik a feltételezhetően heves szópárbaj, s kimenetelük, majdani eredményességük kiszámíthatatlan. A sok hírzárlat olykor bosszantja az állampolgárt, de mert nyár van, a kikapcsolódás programjaiból nem mindenkinek és nem feltétlenül hiányzik az az ismeret, hogy mi is történik ennél a nagy asztalnál. Mi most arra vállalkoztunk, hogy bemutatjuk azokat a szakembereket, akik a harmadik oldalhoz tartozó SZOT képviseletében tevékenykednek a különböző szakbizottságokban. Ezúttal dr. Bárándy Péterrel beszélgettünk. Dr. Bárándy Péter védőügyvéd a nemzeti kerekasztaltárgyalásait előkészítő szakbizottságok közül a büntetőjogi ügyekkel foglalkozó szakemberek között a SZOT képviseletét látja el. Negyven éves, pályaválasztását természetesen determinálták a családi hagyományok. Jóllehet, a jogi egyetem elvégzése előtt kényszerűségből szakmát tanult, orvosi elektroműszerész lett, ám ezt a kényszerkitérőt végül is az egyetem követte, így 1976 óta azt csinálja, amire lelkileg és emberileg mindig készült, büntetőügyekben védőügyvéd. A felesége családjogi bíró, egy fiuk és egy kislányuk van ... Azt nyilván még a laikus is tudja, más dolog a vádat és más dolog a védelmet képviselni. És nyilván sohasem a véletleneken múlik az sem, hogy egy-egy jogtudó ember melyik oldalra kerül. Dr. Bárándy Péter kérdéseimre adott válaszaiból kiderült, feltételezésem nem légből kapott, őt személy szerint mindig is az az ember izgatta, aki védelemre, segítségre szorul, mert a hatalmi gépezet okkal vagy anélkül el akarja kapni. Márpedig büntetőügyekben egyedül az ügyvéd az, aki képes segíteni, hiszen nem csupán az együttérzés emocionális eszközeivel rendelkezik, hanem a jog érvényesítésével ott lehet az ember mellett. — Az emberen kívül egyéb is izgat ebben a feladatban — mondja dr. Bárándy. — Mert amikor a hatalom napi politikai akarata jelenik meg a jogszabályokban, és ezt nevezik jogrendnek, az természetesen nem jogrend. A jognak ugyanis épp az a feladata, hogy minden állampolgár pontosan ismerje a mindenkire egyformán kiszabott játékteret. A jogtól tehát nem kell félni, csak az áljogtól. A jól működő jogrend garantálja, hogy ne legyen kis ember és nagy ember, hanem egyenlő esélyű egyedek legyenek, hiszen még az ilyen tiszta feltételek mellett is meglesz a különbség ember és ember között. — Ön, a gyakorló védőügyvéd, miért vállalta el a SZOT képviseletét ebben az elméleti vitáktól súlyos, büntetőjogi szakbizottságban? — Az én hivatásom nemcsak gyakorlatból áll. A jogelmélet, a jogpolitika legalább olyan fontos a védőügyvéd számára, mint maga a gyakorlati munka. Különösen akkor, amikor a politika akarata mindent áthat. A védőügyvéd munkaeszköze az elméleti ismeret. A felkérésről annyit: én úgy fogom fel a szakszervezetet, hogy sajátságos védelmi funkciókat ellátó szervezet. A büntetőjogi eljárás pedig társadalomvédelmi funkciókra hivatott. A kétfajta védelemnek tehát vannak azonossági pontjai. De ami a legfontosabb, a büntetőjogi eljárásjognak és a büntetőjognak meg kell változnia ahhoz, hogy tényleg a társadalmat és ne a hatalmat védje. Még egyszerűbben, az eljárás alá vont ember védelmét kell fejleszteni. Természetesen nemcsak a büntetőjogban, hanem a munkajogban és a társadalombiztosítás jogrendszerében is. És ugye a négymillió szakszervezeti tag nagyon fontos darabja egy tízmilliós társadalomnak. A bizottsági munka konkrétumairól dr. Bárándy azért nem beszél, mert nincs ügyrendjük, nincs szabályozottságuk, ami persze azt is jelenti, hogy titoktartási kötelezettségük sincs. Ám épp emiatt a nyilvánossági kapaszkodók is hiányoznak. Neki kell tehát eldöntenie, mivel mit vagy kit sértene. Szerencsére ezernyi olyan kérdés van, ami problémaszinten nem lehet titkos. — Úgy veszek részt a bizottság munkájában — mondja —, hogy mögöttes tudattartalmamban a megbízóm, a SZOT felkérése áll. Ez a védőügyvéd számára természetes motiváció. Nekem olyan alapvető ismeretekre kell támaszkodnom, mint például az, hogy a munkavállaló érdekeinek képviselete milyen kapcsolatban áll a munkavállaló büntetőjogi fenyegetettségével. Egy valamirevaló demokráciában ezerféle érdeke és értéke van minden embernek. A társadalmi életben jellemzően munkavállalóként érint bennünket sok minden. A munkavállalót a polgári jog és a munkajog szabályozza, s ennek a szabályozásnak a végső eszköze a „büntető bunkó”. A mi bizottságunk természetesen a büntetőjoggal és a büntető eljárásjoggal foglalkozik. Témái között szerepelnek az állam elleni cselekmények, és egy sor olyan cselekmény, ami a polgári és a politikai jogok egységes irányának dolgai. Említhetném persze a közveszélyes munkakerülés kérdését, aminek disszonáns voltára épp a SZOT hívta fel a figyelmet. Vagy a tiltott határátlépés, és a tulajdon változásaival kapcsolatos cselekmények megítélésének jogi rendezetlenségét. Vagy azt a fontos kérdést, hogy ki rendelhet el kényszerintézkedést, előzetes letartóztatást, és mennyi ideig tartható fogva az ilyen ember. Jogvédelmét hogyan lehet a legjobban biztosítani. A felsorolás természetesen itt nem ér véget. Dr. Bárándy Péter csupán ízelítőnek szánta az elmondottakat Megtudtam tőle azt is, hogy mivel ebben a bizottságban mindenki szakember, egymás legkisebb jelzéséről pontosan tudják, mi lehet annak a jogi hatása. Egyébként a különböző szervezetek szakértői a legtöbb kérdésben már megegyeztek. Nincs vita közöttük a változtatások irányáról. Nem az a kérdés nyitott, hogy mit, hanem az, hogy hogyan? Megkérdeztem, miben látja a bizottság munkájának értelmét? Azt válaszolta, a változtatás közös szándéka önmagában hordozza ennek az azonos jelrendszerű csapatmunkának az értelmét. A másik, ami ugyanilyen fontos, az, hogy a nemzeti kerekasztal mellett vitázok, s majdan döntésre jutók politikai munkáját véleményükkel orientálni tudják. A nagyasztal munkája nem lenne sikeres ezek nélkül a szakinformációk nélkül. Az emberi élet leglényegesebb státusa, hogy munkavállaló. A másik, hogy polgára egy nemzetnek. Ha tehát egy laikus a jogrendszer reformjáról hall, reményeiben egyetlen szóval fogalmazódik meg a paragrafusok világának óhajtott megváltoztatása: igazságosan! Ezen persze a jogászok nyilván mosolyognak. És azt mondják, világos „játékszabályok” kellenek, s olyan törvények, amelyek nem a napi politikai akaratot szolgálják. Vagy ahogyan dr. Bárándy Péter mondta: igazi jog kell, ami véd, hiszen csak az áljog félelmetes. Mert embertelen ... Szabó Iréné Mérgező anyagok a Temesben A Temes vize a román— jugoszláv határtól kezdve lefelé, egészen a bánáti Szécsényig, vagyis mintegy 15 kilométer hosszúságban mérgező anyagokat tartalmaz, fekete színűvé vált, mert Románia területén elszenynyeződött — közölte hétfőn délután Rasa Mitrovics, a vajdasági tartományi Vízgazdálkodási bizottság elnöke. Mitrovics elmondta, nyomban felvették a kapcsolatot a román vízügyi szakemberekkel és megállapodtak abban, hogy hétfőn délután a közös államhatár közelében, jugoszláv területen fekvő Jasa Ternie nevű községben megbeszélést tartanak, s együttesen vizsgálják meg a folyó vizének állapotát, elszennyeződésének okait. Egyidejűleg megtiltották, hogy a lakosság az újabb intézkedésig bármilyen célra használja a Temes vizét. Valutaárfolyamok a) Vásárolható legmagasabb bankjegy címlet: 1000-es. b) Bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: Görög drachma 37,66 37,98 Jugoszláv dinár, csekk (10 000) 26,97 1989. július 31. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi árfolyam 100 egységre, Eladási forintban Angol font 9651,83 10 248,85 Ausztrál dollár 4376,09 4646,77 Belga frank 148,38 157,56 Dán korona 798,84 848,26 Finn márka 1378,80 1464,08 Francia frank 917,02 973,74 Görög drachma a/b 35,93 38,15 Holland forint 2753,67 2924,01 Ír font 8281,05 8793,29 Japán yen (1000) 422,52 448,66 Kanadai dollár 4914,12 5216,08 Kuvaiti dinár 19 699,82 20 918,36 Norvég korona 846,70 899,08 NSZK-márka 3106,44 3298,60 Olasz líra (1000) 43,13 45,79 Osztrák schilling 441,21 468,51 Portugál escudo 37,12 39,42 Spanyol peseta 49,55 52,61 Svájci frank 3606,02 3829,08 Svéd korona 908,99 965,21 USA-dollár 5807,51 6166,73 ECU (Közös Piac) 6434,91 6832,95 Jugoszláv dinár, csekk (10 000) K) 26,19