Népszava, 1989. augusztus (117. évfolyam, 179–205. sz.)

1989-08-04 / 182. szám

NÉPSZAVA 198­9. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK Sport Ifjúsági evezős-vb Még mindenki reménykedhet Röpke ebédszünettel, közel 10 órán keresztül zajlottak az V. ifjúsági evezős világbaj­nokság csütörtöki nyitó nap­ján az előcsatározások. ösz­­szesen 35 futamot rendeztek a Szeged melletti Maty-éri pályán, s­ ami a legérdeke­sebb az egészben: a rajthoz állók közül — persze, sokan csak elméletileg — még min­denki reménykedhet! A sportág sajátosságából adó­dóan ugyanis: senki nem esett ki egyetlen rajthoz állás alapján. Általános érvényű megál­lapítás volt a szakemberek részéről, hogy a fiúk mező­nye roppant kiegyenlített, a lányoké már lényegesen szélsőségesebb. Nem volt rit­ka ez utóbbiak küzdelmei so­rán, hogy az első és az utol­só helyezett között több, mint fél perc volt a különbség. Sokban befolyásolta az idő­eredmények alakulását, hogy éppen milyen erősséggel fújt a Szeged környékén szokat­lan — és, sajnos, változatla­nul, meglehetősen heves — nyugati szél. Ez amolyan ol­­dal-ellenszelet jelent, tehát a versenyzőknek nemcsak egymással, hanem ezzel is meg kellett küzdeniük. Ami a magyarokat illeti: többnyire reményfutamra kényszerültek, vagyis ma kell kiharcolniuk a további szereplés jogát. A legna­gyobb reménység, a tavaly vb-bronzérmes Prokop Mar­git futamában harmadik volt, ő legközelebb a szom­bati­­középdöntők során raj­tol, és a magyar csapat szak­vezetői változatlanul bíznak abban, hogy sikerül, már a vasárnapi finálék során — ismét érmes helyezést elér­nie. Túl versenyzőink bizonyít­ványán, feltétlenül említést kell tenni a szinte teljesen kifogástalan rendezésről is. Természetesen, a vb java — mind a vízen, mind a par­ton — csak ezután követke­zik. S. P. Az olimpiai bajnok Paul Ereng Budapesten Davosban már esik a hó... Atlétikai Hungalu Grand Prix-sajtótájékoztató Igazán impozáns helyen, az Atrium Hyatt szálló Szé­­chenyi-termében tartotta a 12. Hungalu Budapest Nagy­díj szervezőbizottsága a verseny előtti szokásos saj­tótájékoztatóját. Szalay Pé­ter sajtófőnök rögtön a be­vezetőjében közölte az egy­begyűlt szép számú újságíró­val, hogy „valami meglepe­tést” tartogatnak a sajtó képviselői számára. Nos, mint később kiderült, a meglepetés az volt, hogy mintegy tíz perccel a tájé­koztató kezdete után megér­kezett a 800 méteres síkfu­tás olimpiai bajnoka és fe­­detpályás világcsúcstartója, a kenyai Paul Ereng. Kérdé­sekre válaszolva, a végtele­nül szimpatikus világklasz­­szis elmondta, hogy eredeti­leg vasárnapig a svájci Da­vosban lett volna magaslati edzőtáborban, de onnan hó­esés miatt el kellett jönnie. — Jó formában vagyok, és megpróbálok minél jobb időt futni 1000 m-en — mondta. — Nagyon nehéz olyat kijelenteni, hogy­­ „én most megdöntöm a világ­csúcsot”, de természetesen megpróbálom. A budapesti fedettpályás világbajnoksá­gon sem úgy álltam rajthoz, hogy mindenképpen világre­kordot futok, mégis sikerült. Remélem, most is így lesz. Ereng arról is beszélt, hogy ez még csak élete má­sodik 1000 m-es versenye lesz, az elsőn, idén, 2:20 per­cet futott (Sebastian Coe világrekordja 2:12.81 p), de akkor rengeteg taktikai hi­bát követett el. — Budapest után a züri­chi Weltklasse viadalon ál­lok rajthoz 16-án, 800 méte­ren. A barcelonai Világ Ku­pán szeptemberben nem ve­szek részt — mondta vége­zetül. A „rendhagyó” sajtótájé­koztató hagyományos szaka­szában előbb Milotay György, a Magyar Alumí­niumipari Tröszt (Hungalu) kereskedelmi vezérigazgató­­helyettese köszöntötte a je­lenlevőket, majd kifejtette, hogy cége úgy érzi: a Bu­dapest Grand Prix eddigi támogatása reklám formájá­ban számukra megtérül, és reméli, hogy ez így lesz a jövőben is. A Magyar Atlétikai Szö­vetség és a szervezőbizott­ság elnöke, dr. Spiegl Jó­zsef elmondta, hogy mint­­egy 100 ezer dollár és 5 millió forint áll rendelkezés­re, ebből kellett gazdálkod­niuk Az elnök hangsúlyoz­ta, hogy vélhetően a rende­zésben nem lesz semmiféle fennakadás, a jól bevált stáb gondoskodik arról, hogy minden zökkenőmentesen folyjon. — Fő célunk, hogy olyan színvonalú versenyt rendez­zünk, amelynek révén meg­tarthatjuk Grand Prix-stá­­tusunkat, valamint meg­őrizzük a versenyzők köré­ben kivívott nem kis rangot — mondta dr. Spiegl József, majd így folytatta: — A dolgok jelenlegi állása sze­rint úgy tűnik, ez sikerül. Az elnök, kihasználva az alkalmat, más témákról is ejtett néhány szót. — Nem tartozik szorosan a Hungalu Budapest Nagy­díjhoz, mégis ott említek meg két dolgot. Megjelent az Atlétika című folyóirat felújított változatának első száma, a másodikat a Nagy­díjon már kezükbe vehetik az érdeklődök. A másik: a szövetség ősszel megrendezi az iskolások számára az OTP-Kupa elnevezésű futó­akcióját. Dr. Erdélyi Péter, a Hun­galu GP menedzsere ezek után ismertette azokat a „nagy neveket”, akik várha­tóan Budapest vendégei lesz­nek. Eszerint Paul Erengen kívül más olimpiai- és vi­lágbajnokok is emelik a verseny rangját. — Hivatalos, írásbeli szer­ződést nem lehet senkivel kötni, ez egyszerűen nem szokás — bocsátotta előre Erdélyi. — Paul Ereng is csak anyit írt nekem egy darab cetlire: „See me in Budapest!”, azaz: találko­zunk Budapesten. Ez volt a „szerződés”. A többiekkel is hasonló a helyzet, így en­nek figyelembevételével kell számítani a felsorolt sztárokra. Mindenesetre a nevek igen jól csengenek. Száz méteren a kétszeres 200-as világbaj­nok, 100-as ex világcsúcstar­tó amerikai Calvin Smith és két „villámlábú” honfitár­sa, a 10.03 mp-es egyéni csúccsal rendelkező Dennis Mitchell és a sudburyi if­júsági világbajnok Andre Cason indulása várható. Négyszáz méteren a helsin­ki (1983) világbajnok jamai­cai Bert Cameron a nigé­riai vb-ezüstérmes Innocent Egbunikével csap össze. Ezerötszáz méteren a 10 000 méteres síkfutás szöuli olim­piai bajnoka, a marokkói Brahim Boutayeb lép a Népstadion pályájára. Szalma László az ameri­kai Mike Conley-val mérhe­ti össze tudását távolugrás­ban. Színvonalasnak ígérke­zik a férfi gerelyhajítás is, indul a csehszlovákok világ­rekordere, Jan Zelezny, a finn világbajnok Seppo Ra­­ty, valamint az idén már 184 méter fölött dobó brit Steve Backley. Az atlétának közül a 100 méteres síkfutás sztárja, a jamaicai Marlene Ottey, a 400 méteres gátfutás olim­piai bajnoka, az ausztrál Debbie Flintoff-King és a bolgár magasugró világ­­csúcstartó, Stefka Kosztadi­­nova fellépését kísérheti, a legnagyobb érdeklődés. Szikszay Réka sikere teniszpárosban Az 50 000 dollárral díjazott szófiai nemzetközi tenisz­­versenyen a női páros 2. fordulójában Szikszay Réka és a csehszlovák Mihaela Frimmelova 6:4, 4:6, 6:4 arányban legyőzte az 1. he­lyen kiemelt csehszlovák Budarova, Langrova kettőst. Szikszay egyéniben a leg­jobb 8 közé jutásért játszik, ellenfele a világhírű, első helyen rangsorolt bolgár Ka­terina Maleeva. A dániai Aarhus-tavon a kajak- és kenusport nagy „öregei" ad­tak egymásnak randevút. A magyar színek képviselői közül a K 2-500 m-es versenyben a Rechnitzer-Szanyó duó aranyérmet nyert, sőt, ugyanezen a távon, egyéniben, az előbbi (balról) bronz­érmet is hozhat haza Várszegi György archívumából H­­ívvív. Naponta egy kérdés Sportrejtvénypályázat Nyolc héten át, naponta egy kérdést késtünk. A megfejtése­ket együtt, a 18. kérdés megfejtése után 18 órával nyílt leve­­les alapon — írják rá: Naponta egy kérdés — kell postára ad­ni szerkesszőségüink címére: ISM Budapest, Pf. 82. 41. Kard egyéniben Kárpáti Rudolf hány világbaj­noki aranyérmet nyert? A — egyet, B — kettőt, C — hármat. Rövid hírek : Megkezdődött a női öt­tusa-világbajnokság. A ví­vást a kanadai Kim Craw­ford nyerte, a legjobb ma­gyar, Kovács Irén negyedik lett. A csapatversenyben Kí­na vezet, Magyarország az 5. helyen áll.­­ A férfiöttusa-bajnokság második napján két számot bonyolítottak le. Az úszást Pászti (BVSC), a lövészetet pedig Mizsér (Ú. Dózsa) nyerte. Az összetettben az Ú. Dózsa csapata vezet, míg az egyéni minősítő versenyben Fábián áll az élen.­­ A szovjet Alejnyikov, a Dinamo Minszk válogatott középpályása a Juventus já­tékosa lett a következő 3 évre, így Zavarovnak végre olyan társa akad, akivel a pályán kívül is megértik egymást.­­ Megkezdődött az orszá­gos súlyemelő-bajnokság Szegeden. Az 52 kg-osok kö­zött Oláh (Tatabánya), az 56 kg-os súlycsoportban pedig Lénárt (Szekszárd) nyerte a bajnoki címet. A 60 kg-osok között Lakatos (DVTK), míg a 67,5 kg-os súlycsoportban Huszics (Alba Regia) lett a bajnok. A kosárlabda, akárcsak a többi csapatjáték — talán csak a vízilabda kivétel — válságban van Magyaror­szágon. Az elmúlt évek si­kerei után, amelyeket első­sorban a női válogatott ért el, a sportág hazai hívei csalódottan veszik tudomá­sul az egymást követő ku­darcokat. Ezek a tények adták meg az alaphangját a Magyar Kosárlabda Szövetség csü­törtöki sajtótájékoztatójának. Kassai Ervin alelnök beve­zetője után Horváth Frigyes főtitkár elemezte a vissza­esés folyamatát, a jelenlegi helyzetet, és vázolta a jövő­re vonatkozó elképzeléseket. Elmondta, hogy míg a vi­lágon óriási népszerűségnek örvendő sportágat nemrég még 18 ezer igazolt sportoló űzte Magyarországon, szá­muk mára 10 500-ra csök­kent. Igaz ugyan, hogy a mér­kőzésekre még soha ennyi néző nem járt ki, (ez főleg a vidéki csapatok találkozói­ra jellemző), és a fiatalok is szívesen kosaraznának ver­senyszerűen, de a klubok befogadóképessége nem teszi lehetővé a csapatok számá­nak növelését. Ezért, többek között, a nemrég megszűnt ÁISH, illetve elődje, az OTSH is felelős, mivel az egyéni sportokat a csapatjá­tékok rovására helyezte elő­térbe. Ez az év — hangsúlyozta a főtitkár — eddig minden­képpen a kudarcok éve. El­sőként a fiú kadett váloga­tott bukott el a zalegerszegi EB-selejtezőn, majd Portu­gáliában a férfiválogatott szerepelt le szintén Európa­­bajnoki előcsatározások so­rán. Az eredménytelenségek sorát legutóbb a női váloga­tott csúfos várnai szereplése zárta. De sikertelenség kí­sérte a nemzetközi kupák­ban indult magyar csapato­kat is, valamint a különbö­ző korosztályos válogatottak szereplését is. Most nyakunkon van egy újabb erőpróba, a leány ka­dett Európa-bajnokság, amely szombaton kezdődik Temesváron. A Bild Katalin által irányított csapat sérü­lés miatt nemrég vesztette el a kulcsjátékosnak számító Prieszol Annát, nélküle pe­dig érmes helyezésre nem­igen számíthat a csapat. A távlati tervek között a főtitkár többek között meg­említette, hogy a női válo­gatottól elvárják, hogy si­kerrel vegye az 1991-es EB- döntőbe jutásért rendezendő selejtezőt. — Feltétlenül változtat­nunk kell eddigi álláspon­tunkon — ismerte el Hor­váth Frigyes —, vagyis a menedzselésről a játékos-, il­letve szakemberképzésre kell helyeznünk a hangsúlyt, ugyanis csak az lehet a fej­lődés alapja. Ennek érdeké­ben az edzők számára a kü­lönböző továbbképző tanfo­lyamokat szervezzük, neves külföldi szakemberek közre­működésével Továbbá ueán­­pótláskorú játékosoknak is szervezünk (cserealapon) külföldi táborokat A sajtótájékoztató máso­dik felében dr. Vass Nán­dor, a szövetség mini-bizott­ságának elnöke arról­­ be­szélt, hogy vasárnaptól egy héten át Eger ad otthont a minikosarasok számára szer­vezett III. nemzetközi mini­kosárlabda találkozónak. Ezen az eseményen, melyet a Magyar Kosárlabda Szö­vetség, a Heves Megyei Ta­nács és az Eger Tourist tá­mogatásával rendez, nem az eredmény a lényeg, épp ezért, úgynevezett „nemzet­közi” csapatok fognak in­dulni. Végezetül a november 26-i országos kosárlabda-közgyű­lésről esett szó, amelynek feladata lesz többek között a tisztújítás, az önálló szö­vetség létrehozása és jövő­beli programjának megfo­galmazása. (bíró) Hangsúly a szakemberképzésen Kosárlabda-sajtótájékoztató Érdekellentétek !é­rdekvédelemről divat manapság beszélni. Sajnos, több­­e­­nyire csak beszélnek róla, de — legalábbis a hazai sport­világban — sokkal több nem történik. Illetve valami mégis­csak mozgásban van, ám úgy tűnik, hogy széthúzásról van szó. Igaz ugyan, hogy Szegeden elindították a sportszakszervezet megszervezését, sőt, Debrecenben akadt „magányos utas" is, aki szintén hamar felmérte az esélyeket, s felkereste a SZOT sportosztályát, hogy egyeztesse elképzeléseit azokkal, akik az érdekvédelemhez mégiscsak a legjobban értenek. Elhang­zottak nyilatkozatok, amelyek elengedhetetlennek tartják a sportvilágban dolgozók érdekvédelmének megszervezését, de mintha nem egy nyelven beszélnének. Van, aki egyesületi szinten kívánja megvalósítani elképzeléseit, s van, aki sport­ági kezdeményezést szorgalmaz. Nos, ha a kettő között válasz­tanom kellene, én a harmadik utat választanék: közös sport­­szakkszervezetet! A sportolók érdekvédelmét kikkel szemben kellene érvé­nyesíteni? Nyilván a klubokkal szemben. A klubok érdekeit kikkel szemben kellene megvédeni? Feltehetően a szövetség­gel szemben. S talán még tovább is mehetnénk, s feltehetném azt a kérdést is, hogy vajon a szövetségek érdekeit, jogait ki­vel szemben kell megőrizni? ... De nem akarok végigmenni a teljes skálán, mert meggyőződésem, hogy az egyéni és a klub-, illetve a nemzeti érdekek egyeztetése rendkívül bo­nyolult dolog, s ezek között eligazodni sokkal nehezebb, mint azt bárki gondolná. Gondoljunk csak arra, hogy az élsportban ma már szinte minden sportágban profi módszerek és elvek érvényesülnek, s minden szerződés súlyos anyagi konzekven­ciákkal járhat. Ha tehát a versenyző és a klub is jól akar jár­ni, akkor szükség van egy olyan szervre, ahol minimálisra tudják csökkenteni a szerződésekből fakadó ellentéte­ket, illetve kizárják annak lehetőségét, hogy akár a verseny­ző, akár az egyesület büntetlenül eltérjen az írásos megálla­podásban foglaltaktól, netán visszaéljen a hibás megszövege­zéssel. S ez a feladat is — szerintem — az érdekvédelmi szer­vezet munkaköre lehetne, nem csupán a már megszegett szer­ződésekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása. Nem beszéltem a klubok és a válogatottak között felmerül­hető ellentétekről, mert a nemzeti érdeket, úgy érzem, min­denképpen az egyéni és klubcélkitűzések fölé kell helyezni. De nem zárom ki annak a lehetőségét sem, hogy az élspor­tolók jogosan várják el a szövetségektől egyéni érdekeik, — mondjuk, speciális balesetbiztosítás, klubkötelezettségek stb. — figyelembevételét. Mert, ugye, előfordulhat az, mondjuk, hogy kispadra ültetnek valakit, akiről előre tudják, hogy nem lép pályára, de a szakvezetők így akarják bebiztosítani magu­kat egy esetleges kudarc esetére a közönséggel szemben. S itt már felmerülhet az, hogy a jogok és az érdekek ütköznek. Ilyen esetben is a sportszakszervezetnek kellene helyére ten­nie a kérdést, s adott esetben megelőzni a későbbi vitát, az el­kerülhető érdeksértést. A most folyó egyeztető munka során éppen ezért helyes len- Say­ne úgy irányítani a kezdeményezéseket, a törekvéseket, hogy­­ ne egyesületi, hanem sportági szinten szerveződjék az érdekképviselet. S akik az érdekelteket csoportosítani kíván­ják — legyen külön a sportolók, az edzők és a sportvezetők ér­dekképviselete —, azok gondolják meg, vajon nem állítanák-e még jobban szembe a sportsza­kszervezet tagjait. S ugye, nem pá­n­célo­­i Vándor Kálmán Egészségmegőrzés Igazán sikeresnek mondható a lakosság egészségéért, a jövőnkért rendezett Fittna­pok ’89 rendezvénysorozat. A Fővárosi Egészségmegőrző Központ munkatársa, Szalma Istvánné tájékoztatott ben­nünket az elmúlt héten lezaj­lott programokról. A sport­­bemutatókkal és színes elő­adások közül, az előző évihez hasonlóan, a legnagyobb si­kere a fittségi próbáknak volt. Minden korosztály tájé­kozódhatott egészségi álla­potáról, s arról, hogy hol van még javítani való az egészsé­gén. Hosszú sorok kígyóztak a vérnyomásmérésnél és a la­boratóriumi szoba előtt. Új­donság és nagyon sikeres volt a számítógépes táplálkozási szaktanácsadás és a kóstoló­val egybekötött reformkony­ha. Azok is megtalálták a számításukat, akik vásárolni jöttek, hiszen hatvan cég tá­mogatta a kiállítást. Örömte­li volt a fiatalok érdeklődése az AIDS-pavilon előtt. — Mi az, amitől többet vártak ? — Sajnos, az egyik legjob­ban előkészített, megszerve­zett programunk, a dohány­zásról való leszoktató műsor, kisebb érdeklődést keltett. Nagyon kevesen vetették alá magukat a leszoktató prog­ramnak, pedig Kínából ér­kezett akupunktúrás kezelé­­ses módszert is alkalmaz­tunk. — Jövőre is megrendezik a kiállítást?, — Ez több tényezőtől függ, de olyan nagy volt az érdek­lődés, hogy szükségesnek tartjuk a jövő évi megrende­zését is. F. J. F. 15

Next