Népszava, 1989. október (117. évfolyam, 232–257. sz.)

1989-10-23 / 250. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ■ HÉTFŐ, 198 9, UKfObtK 2 3. ■ 117. ÉVFOLYAM, 25 0. 5ZAM ■ ARA 4,80 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Élotemléhek 33 ár után Vallomásokat, életemlékeket közlünk összeállítá­sunkban a 33 évvel ezelőtti októberi napokról. Hogyan élték meg a népfelkelést, az utána követ­kező időket, s miként látják ma a történelem ala­kulását a legkülönfélébb sorsú beszélgetőpartne­reink. Többek között Pozsgay Imre államminiszter közli gondolatait, Darvas Iván színművész mondja el történetét, Benjamin Judit emlékezik az édes­apjára, egy egykori nemzetőr, egy nyugdíjas rend­őr, egy munkásasszony, egy államtitkár és Buda­pest „főkertésze", Radó Dezső emlékezik. Köztársaságaink Ma délben kikiáltják a Magyar Köztársaságot — de vajon hányadikat? Sokak szerint a negyediket, mert az első köztársaság megszületését 1849-re datálják. Hogyan rendelkezett a Függetlenségi Nyilatkozat Magyarország államformájáról, és milyen elnök lett Kossuth? Miért vonta vissza a Károlyi-kormány az előző nap a királynak tett es­küjét, és miért hozott törvényeket a népköztársa­ság népkormánya? Hányszor fosztotta meg a ma­gyar tróntól a magyar nemzetgyűlés a Habsburg- házat? Milyen megfontolásból ellenezte egy kép­viselőnő a köztársaság bevezetését 1946-ban? Ezekre a kérdésekre is igyekszünk választ adni a magyar köztársaságok történetét felidéző írá­sunkban, lapunk 3. oldalán. Tőkés Lászlói kilakollalják Tőkés Lászlót, s ezzel meg­szűntnek nyilvánítja temes­vári szolgálatát. A lelkipász­tor kinevezett utódja: Makai Botond református lelkész. Tekintve, hogy Temesvár zárt város, vagyis, csak az tartózkodhat ott, akinek munkahelye van, ezért Tő­kés Lászlónak ki kell köl­töznie. Mivel a lelkipásztor nem hajlandó a határozat végrehajtására, ezért a püs­pök kérte az állami szervek közreműködését a kilakolta­tásban. Géczy István az MTI-nek elmondta, hogy Tőkés László természetesen él a fellebbe­zés jogával, személyi bizton­sága érdekében azonban a tárgyalás után azonnal be­költözött templomába. Azt mondta, ha elviszik, akkor a templomból hurcolják el. A temesvári városi bíróság határozata értelmében Tőkés László lelkipásztort kilakol­tatják otthonából, s ehhez kényszerintézkedést is igény­be vehetnek. Géczy István, Hajdú-Bihar megyében élő református lel­kész, aki pénteken, a tárgya­lás napján Temesváron tar­tózkodott, elmondta, hogy a délelőtt 9 órakor megkezdett tárgyaláson a lelkipásztort felesége képviselte. Tőkés László a per törvénytelensé­ge miatti tiltakozásul és sze­mélyi biztonsága érdekében a parókián maradt. A tanácsvezető bíró elöl­járóban ismertette Papp László nagyváradi püspök határozatát, miszerint a te­mesvári gyülekezet és egy­házközség éléről elhelyezi Ma: a köztársaság kikiáltása its Ország gyűlés felhívása A Magyar Országgyűlés felhívással fordul az ország polgá­raihoz: „Értesítjük az ország lakosságát, hogy a Magyar Köztár­saságot 1989. október 23-án, hétfőn Budapesten, a Kossuth téren kiáltják ki. Erre az ünnepélyes eseményre minden magyar állampolgárt és külföldi vendéget szeretettel vá­runk.” Az MTI értesülése szerint az ünnepség 11.45 órakor kezdődik a Parlament előtt, a Kossuth téren. Előzőleg már ünnepélyes keretek kö­zött felvonják az állami zászlót. Az Országház előtti téren katonai díszegység sorakozik fel. Az ünnepségen részt vesznek a külföldi dip­lomáciai képviseletek veze­tői. Délben Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök az Országház erkélyéről ki­áltja ki a Magyar Köztársa­ságot. A délutáni október 23-ai rendezvényeket az erre ala­kult bizottság szervezi. Az Országgyűlés elnöke felaján­lotta, hogy az emlékbeszé­deket a Parlament lépcsőjén tartsák meg. Várhatóan 18 óra után érkeznek a Parla­ment elé a főváros különbö- zó helyszínein összegyűlt csoportok; ezután kezdődik a központi megemlékezés. A rendezvény zavartalan lebo­nyolítását a rendőrség és a társadalmi aktivisták közö­sen biztosítják. Október 23-án, hét­főn a televízió 1-es műsora élő, helyszíni közvetítésben számol be déli 12 órakor a Kossuth térről hazánk új államformájának ünnepélyes bejelenté­séről. Ezért a délelőtti program és annak minden egyes műsora fél órával korábban kezdődik. Befejezte maratoni ütését a Minisztertanács Németh Miklós elnökletével a Minisztertanács szomba­ton befejezte az október 16-án kezdett és az Ország- gyűlés ülésszakának idején naponta az esti órákban foly­tatott maratoni ülését. Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium előter­jesztése alapján áttekintette és a további munka alap­jául elfogadta a gazdaságpo­litika 1990—92-es program­jának és a jövő évi állami költségvetésnek az irányel­veit. A kormány elfogadta a Magyar Köztársaság kikiál­tási ünnepségére vonatkozó előterjesztést, amely szerint október 23-án, hétfőn déli 12 órakor a Kossuth Lajos tér lesz a történelmi ese­mény színhelye. A ceremó­niára — amely re sok ezer érdeklődőt várnak — hiva­talosak az Országgyűlés tiszt­ségviselői, a Minisztertanács tagjai, a különböző politikai pártok, mozgalmak, a társa­dalmi és tömegszervezetek is. Az ünnepség alkalmából díszőrség jelenlétében fel­vonják az állami zászlót, és fellobogózzák a Parlamentet. A Magyar Közlöny október 23-i számában hirdetik ki — és ezzel lép életbe — a köz- társasági államformát dekla­ráló alkotmányerejű tör­vényt. A Magyar Köztársa­ság hivatalos lapjának ez a száma nemzeti színű kerettel jelenik meg. Tájékoztatót hallgatott meg a Minisztertanács a Munkás­őrség megszüntetésével kap­csolatos tennivalókról. Hatá­rozatot hozott a testület zá­rolt vagyonának mielőbbi polgári célú és az állami költségvetés pozíciójának ja­vítását is szolgáló hasznosí­tásáról. Ellemaiin-Jensen hazánkba látogat Uffe Ellemann-Jensen, a Dán Királyság külügyminisztere, Horn Gyula külügyminiszter meghívására kedden mun­kalátogatásra Magyarország­ra érkezik. Libanon Siker Táifban Sikerrel végződtek a 14 éves polgárháború lezárását célzó tárgyalások — közölték li­banoni képviselők vasárnap a szaúd-arábiai Táifban. Kompromisszumos megálla­podás született: a keresztény képviselők elfogadták a rész­leges szíriai csapatkivonás­ról szóló tervet. Tették ezt annak ellenére, hogy Michel Aun tábornok, a keresztény kormány vezetője azonnali szíriai csapatkivonáshoz ra­gaszkodott, és mindvégig élénken ellenezte a részleges csapatkivonás tervét. Az Arab Liga béketervét egyhangúlag fogadta el a 31 keresztény képviselő. A do­kumentum kimondja, hogy Szíria két éven belül kivon­ja 33 ezer főnyi katonaságát először Libanon keleti ré­széből, végső státusukról pe­dig Damaszkusz és az új li­banoni kormány közötti tár­gyalásokon döntenek majd. A keresztény képviselők mindazonáltal írásos garan­ciákat kértek az arab közve­títőktől arra vonatkozóan, hogy egész Libanon nemze­ti szuverenitását helyreállít­ják, vagyis, hogy minden szí­riai katona elhagyja az or­szágot. Három szakszervezeti kongresszust tartottak a hét végén. Megalakult a bírósági dolgozók és a tár­sadalombiztosításban dol­gozók szakszervezete, és megtartotta első kong­resszusát a Pedagógusok Demokratikus Szakszer­vezete is. (Tudósításaink a 7. oldalon) A szocializmust,a demokráciát, a szabadságot akarjuk ötvözni — mentit a JVgers Bezsn az MSZP politikai fesztiválján Politikai fesztivál zajlott szombaton Szegeden. Az MSZP Csongrád megyei szervezete rendezésében az újjáalakult párt köztársasági- elnök-jelöltjét támogató, va­lamint egyben tagtoborzó országos 'kampány nyitásá­nak szánták a politikai fesz­tivált. A fő helyszínen, a sport- csarnok környékén fél 10-től gyülekeztek az érdeklődők. A sportcsarnok előtti téren kiskereskedők, vállalatok ki­rakodóvásáron kínálták por­tékáikat és szólt a zene. Nyers Rezső, az MSZP el­nöke és Pozsgay Imre, a párt köztársaságielnök-jelöltje ér­deklődők és főként újságírók gyűrűjében dedikálták az MSZP új emblémáját. A két órakor kezdődő nagygyűlésen Vastagh Pál, az MSZP vidéki titkára kö­szöntötte a megjelenteket. Nyers Rezső arról beszélt, hogy a magyar Országgyű­lés döntő lépést tett előre az alkotmányozás útján, a poli­tikai demokrácia megalapo­zásában. Következő monda­tát nagy tapssal köszöntöt­ték : Magyarország — köz­társaság, független demok­ratikus jogállam. Köztársa­ságunk a mostani és minden bizonnyal a jövő század szá­Pozsgay Imre a szegedi politikai fesztiválon mára is előremutató elvet iktatott alkotmánnyá, amely­ben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényre jutnak. \ szocializmust, a de­mokráciát és a szabadságot akarjuk ötvözni. Pozsgay Imrét a következő ajánlással javasolta köztár­sasági elnöknek Nyers Re­zső: kiváló államférfiúi ké­pességekkel rendelkező, köz­életi embernek ismerjük. Az ő személye nemzetközileg is elismert, s ezért nagy és sok hasznot tud hozni az ország­nak. Pozsgay Imre — a többi között — arról beszélt, hogy az emberek választ várnak személyes problémáikra. A most elfogadott programban a válaszadás szándéka is benne van. A legfontosabb teendők közé az időskorúak és a fiatalok helyzetének jobbítását sorolta. A nagygyűlést követő fó­rumon Nyers Rezső azt mondta: az MSZP tagjai (Folytatás a 7. oldalon) Az MDF elnöke Antall Józsefi, köztársaságielnök-jelöltje Für Lajos A Magyar Demokrata Fó­rum II. országos gyűlésének szombati munkanapján szek­cióüléseken vitatták meg a politikai, a gazdasági, a köz­oktatási és szociális, a kör­nyezetvédelmi, a külpolitikai és kisebbségvédelmi, az egészségügyi és az önkor­mányzati programtervezetet. A szociális bizottság egyik központi témája a lakáskon­cepció kialakítása volt. Töb­bek között arról szóltak, hogy minden eszközzel tá­mogatni kell a több nemze­dék együttélésére alkalmas lakások építését. A közoktatási programter­vezet vitájában többek kö­zött az autonóm iskola meg­teremtését szorgalmazták. A külpolitikai és kisebbség- védelmi szekcióban annak a koncepciónak helyességét erősítették meg, hogy Ma­gyarországnak a Kelet és Nyugat között kell józan reálpolitikát folytatnia, nagy hangsúllyal a szomszéd né­pekkel való jó kapcsolatra. Az MDF gazdasági progr­amtervezetének lényegéről Bőd Péter Ákos közgazdász­tól kértünk rövid összefog­lalót: — A rövid távú programunk három fő pilléren áll: az egyik a költségvetési re­form, amely radikális módon visszaszorítaná az állami új­raelosztás terjedelmét és az azzal járó diszfunkciókat, veszteségeket. A másik: pri­vatizál ási-reprivatizálási program, a harmadik a ver­senyélénkítés, versenyösz­tönzés, kínálatélénkítés. Eb­ben vannak társadalompoli­tikai célok is, nevezetesen: egy jogaiban, anyagi lehető­Antall József, a Magyar De­mokrata Fórum új elnöke ségeiben megerősített közép- osztály létrehozása többek között. Ügy haladjunk a ver­(Folytatás a 7. oldalon) Semmiféle fegyveres erő nem szervezhető polit célokra — jelentette be Németh Mikló« az utol«ó munkúsor-puruncsnoki ülésen A munkásőrség megszűnésé­vel összefüggő feladatok, a harci és a technikai eszközök biztonságos átirányításával kapcsolatos kérdések kidol­gozására és végrehajtására a Minisztertanács Markovics Ferencet, a kormány mellett működő védelmi iroda veze­tőjét nevezte ki kormánybiz­tosnak — jelentette be Né­meth Miklós miniszterelnök a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságán, szombaton. A kormányfő, megköszönve Borbély Sándor munkáját. felmentette országos pa­rancsnoki tisztségéből. A rendkívüli munkásőr-pa- rancsnoki ülésre azután ke­rült sor, hogy az Országgyű­lés törvényben deklarálta a munkásőrség jogutód nélküli megszüntetését. A képvise­lők kimondták azt is, hogy Magyarországon a honvédsé­gen és a rendőrségen kívül más fegyveres testület nem működhet, s a munkásőrség helyett semmiféle fegyveres testület nem szervezhető po­litikai célokra. Németh Miklós a parla­ment döntését indokolva hangoztatta: a munkásőr­ség történelmi hivatását be­töltötte, az a társadalmi szükséglet, amely életre hív­ta, már egy ideje megszűnt létezni. A munkásőrség mint fegyveres testület nem il­leszthető abba az állami be­rendezkedésbe, amelynek sarkalatos törvényeit a mi­nap hagyta jóvá az Ország- gyűlés. Ez a rendszer a több­(Folytatás a 9. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék