Népszava, 1989. október (117. évfolyam, 232–257. sz.)
1989-10-23 / 250. szám
I Németh Miklós nyilatkozata a Der Spiegelnek A magyar reformok immár visszafordíthatatlanok Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke újfent megerősítette, hogy Magyarország mindaddig nem zárja le újból határait az NDK-beli menekültek előtt, amíg a menekültáradat okait fel nem számolták. A Der Spiegel című nyugatnémet hírmagazinnak nyilatkozva megállapította: én azt nem tudom elfogadni, hogy azt mondják: a kulcs az én kezemben van, holott a probléma igazi megoldásának kulcsa nem az én kezemben van. Magyarország nyomatékosította, hogy az ügyet a két német állam ügyének tartja. A miniszterelnök tisztázta: az NDK részéről olyan próbálkozás nem volt, hogy például gazdasági nyomást gyakoroljanak ránk. De természetesen kezdeményeztek olyan politikai konzultációkat, amelyek keretében megpróbáltak bennünket meggyőzni a saját nézőpontjukról. Mind diplomáciai úton, mind az NSZEP részéről volt ilyen kezdeményezés. De tekintettel arra, hogy mi a pártállamot menet közben már nagymértékben lebontottuk tudtára adtuk NDK- beli barátainknak, hogy ez a kérdés teljes mértékben a kormány kompetenciájába tartozik, amely e döntést a saját, felelősségi hatáskörében hozta meg. Voltak bizonyos egyenetlenségek a menekültek kérdésében a párt és a kormány között? — hangzott a Der Spiegel kérdése. Hogy nyílt ellentétek lettek volna, azt nem mondanám, de a párt akkori vezetői közül néhányan természetesen más véleményen voltak ebben a kényes kérdésben. Annyit azonban elárulhatok, hogy az akkori és mostani — pártelnök, Nyers Rezső nem tartozott ezek közé. Nem érzi-e magát Magyarország fenyegetve Románia által — kérdezte a Der Spiegel. — Sokféle fenyegetés, sokféle formában elhangzik — jelentette ki Németh Miklós. — De én merem remélni, hogy ez csak a szavak és a sajtókommentárok szintjén marad. Eddig semmiféle olyan csapatmozgásról nem tudunk, amely bármiféle akut fenyegetésre utalna. Der Spiegel: Magyarország még keresi helyét Európában. Sok szó esik egy osztrák vagy finn mintájú semlegességről. Megvalósíthatónak tartja-e az ilyen elképzeléseket ? Németh Miklós: minden nép a számára legmegfelelőbb módon kíván élni, és mi az elmúlt 15 hónapban nagy utat tettünk meg ebben az irányban. Az elkövetkező hetekben és hónapokban pedig még döntőbb lépéseket fogunk tenni a parlamentáris demokrácia felé vezető úton, amelyben a magyar nép szabadon dönthet majd saját jövőbeni sorsa felől. De ezen az úton vannak kövek is: Magyarország geopolitikai helyzete, a nagyhatalmak viszonya, a katonai tömbök létezése. A Minisztertanács elnöke — arra a kérdésre, hogy mennyiben függ a magyar reformok sikere Gorbacsov reformjainak sikerétől, hiszen végső soron mégiscsak ez tette lehetővé a Magyarországon végbement átalakulást — rámutatott: kétségtelen, hogy a peresztrojka tette lehetővé a Magyarországon és más szocialista országokban bekövetkezett, ilyen irányú fejlődést, bár éppen a mi folyamatainknak mindig is megvolt a maguk öndinamikája. Hozzáfűzte, hogy Magyarországon a reformok még abban az esetben is viszszafordíthatatlanok lennének, ha Moszkvában nem kívánatos és szerencsétlen fordulat következne be. A már végrehajtott reformok átlépték azt a küszöböt, ami után már nem lehetséges a viszszarendeződés. Németh Miklós kifejtette, hogy a szovjet katonaság magyarországi állomásoztatása által egyáltalán nem érzi magát korlátozva döntési szabadságában. Ezek a katonák már régen nem azért állomásoznak itt, hogy a magyar kormányt vagy a rendszert támogassák — mondotta. Fenyegetésről ma már nincs szó, azonkívül tárgyalásokat folytatunk arról, hogy a szovjet csapatok megkezdett kivonása folytatódjék. Ez teljesen egybevág a szovjet vezetés szándékaival. Magyar szempontból — jelentette ki — se politikai, se katonai, se egyéb más indoka nincs annak, hogy a szovjet csapatok itt maradjanak. Ha viszont a kérdést európai összefüggésben vizsgáljuk, akkor jelenlétükre megint nincs úgy hatásunk, mint szeretnénk — emlékeztetett a kormányfő. Belpolitikai kérdésekről szót ejtve a Der Spiegel hangot adott annak a benyomásának, hogy a magyar demokratizálási folyamat viszszafordíthatatlanságáról kifejtett vélemény ellenére mintha némely dolog mégiscsak megbicsaklott volna, és a legbuzgóbb reformerek — közöttük talán maga Németh Miklós is — a pártkongreszszuson kénytelenek voltak túl sok, és köztük néhány rossz kompromisszumot kötni a „betonfejekkel”. Ha ez a véleményük, én ezt nem tudom, s nem is akarom cáfolni — mondotta a miniszterelnök. Mindenesetre ismét be kellett látnunk, hogy a politikában és a társadalomban kompromisszumok nélkül nagyon ritkán lehet haladást elérni és pozíciót fogni. A pártkongresszuson megkötött kompromisszumok az én véleményem szerint is túl szélesek, de én mégis elfogadom őket. Mégpedig azért, mert előre nézek. És hogy ezek a kompromisszumok végső soron mégse voltak annyira rosszak, azt az is mutatja, hogy egy fiatalokból álló, reformelkötelezett, viszonylag homogén elnökség jött létre. Alekszandr Bovin: Nincs visszaút a klasszikus kapitalizmushoz Barta György, az MTI tudósítója jelenti: Lehetséges-e Magyarországon és Lengyelországban a kapitalizmus visszaállítása? Ezzel a kérdéssel vezette be vasárnap a kelet-európai vattozásokait taglaló műsorblokkot a szovjet televízió Nemzetközi Panoráma című műsorában Alekszandr Bovin neves szovjet újságíró. A műsor vezetőjeként szereplő Bovin kijelentette: Vannak olyan társadalmi erők mindkét országban, amelyek ebbe az irányba akarják terelni az eseményeket. A klasszikus kapitalizmushoz való visszatérést azonban két okból is elképzelhetetlennek tartja. Egyrészt azért, mert megítélése szerint a szocializmus évei alatt kialakult életforma — bármilyen jelzőkkel illessék is most — Kelet-Európában a társadalmi tudat szerves részévé vált. A klasszikus kapitalizmus eltűnéséről tett kijelentését egyebek között azzal indokolta, hogy a kapitalista országokban a szociáldemokraták és a kommunisták több hagyományos követelését teljesebben és jobban megvalósították, mint a szocialista országokban. Összegzésként megállapította: napjainkban lezárul a kelet-európai történelem egy fejezete. E fejezet tartalmát a második világháború eredményei határozták meg, a Szovjetunió katonai győzelme és az a különleges szerep, amelyet ebben az időszakban a Szovjetunió Kelet-Európában játszott. Most viszont új politikai, gazdasági és társadalmi struktúrák kialakulásának tanúi vagyunk. A kelet-európai fejlődés legvalószínűbb útjának Bovin számára e társadalmak „szociáldemokratizálódása” tűnik. Szíria sajnálkozását fejezte ki Törökországnak egy légi incidens miatt, és elrendelte az ügy kivizsgálását. A török légtérben, a szíriai határtól húsz kilométerre két szíriai vadászgép lelőtt egy kétmotoros török repülőgépet. A polgári repülőgépen öten tartózkodtak, s valamennyien meghaltak. # Ismét Franz Vranitzky kancellárt választották meg az Osztrák Szocialista Párt elnökévé a párt Grazban tartott, kongresszusán. # Kulcsár Kálmán akadémikus, igazságügy-miniszter indiai meghívásra, Delhibe utazott,ahol elnököl majd a Dzsavaharlal Nehru születésének 100. évfordulójára rendezett nemzetközi szimpóziumon. A hétmillió tagot tömörítő lengyel szakszervezeti mozgalom hétfőtől országos tiltakozóakciót, de nem Nemzetközi hírek sztrájkot hirdetett a Mazowieczki-kormány inflációt gerjesztő politikája, a növekvő elszegényedés, a társadalmi vagyon „kiárusítása” ellen. A KGST-tagállamok polgárai ezentúl Litvániába turistaként, évente csak egyszer, meghívásra, s csak az Inturiszt idegenforgalmi iroda szervezésében utazhatnak. Az intézkedés elsősorban a lengyel „bevásárlóturizmust” akarja visszaszorítani. # Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, indonéziai látogatását befejezve, háromnapos hivatalos látogatásra Szöulba érkezett. # A donyecki szénmedencéhez tartozó egyik bányászfaluban megtalálták Alekszandr Szotnyikov bányász holttestét. Egyelőre nem tudni, hogy a férfi baleset vagy bűncselekmény áldozata lett, de halálának ténye komoly aggodalmat keltett. Szotnyikov ugyanis tagja volt annak a koordinációs tanácsnak, amelyhez négy bánya sztrájkbizottságának tagjai tartoznak. Békés célú hordozórakétákat is gyárt a Szovjetunió, amelyeket amerikai cég értékesít a világban, jelentette vasárnap a The New York Times. A mozgatható indítóállású rakéta a világon bárhonnan fel tud bocsátani tudományos célú műholdakat — jóval olcsóbban, mint a nyugati gyártmányúak. Százharmincnyolc utas és 8 főnyi személyzet tartózkodott egy, szombaton szerencsétlenül járt hondurasi repülőgépen. 132-en vesztették életüket, köztük a hondurasi munkaügyi miniszter, az ország védelmi miniszterének leánya, továbbá a Costa Rica-i elnöki hivatal egyik munkatársa és több ENSZ-tisztségviselő. # A szemipalatyinszki és a nevadai nukleáris kísérletek azonnali beszüntetését követelték szombaton Alma- Atában, a kazah tudományos akadémia épülete elé vonuló tüntetők. # A kabuli kormány ellen küzdő fegyveresek szombaton ismét rakétákkal lőtték az afgán fővárost. A támadásnak kilenc halálos áldozata és 26 sebesültje van. A JKSZ XIV. (rendkívüli) kongresszusát 1990. január 20—21—22-én Belgrádban tartják meg, így határozott pénteken este a párt Központi Bizottsága. Horn Gyula Norvégiában Horn Gyula külügyminiszterjéül Magne Bondevik norvég külügyminiszter meghívására október 20—21. között hivatalos látogatást tett Oslóban. Horn Gyula kezdeményezte, hogy Norvégia hozzon létre állami beruházási alapot, amely serkenti a norvég magántőke magyarországi beruházásait. Felvettette, a magyar és norvég fél kössön kormányközi megállapodást arról, hogy magyar szakemberek meghatározott időre munkát vállalhassanak a norvég gazdaság olyan szektoraiban, mint a bányászat, kohászat, alumíniumipar, számítástechnika stb. Szorgalmazta a magyar mezőgazdasági termékek norvég piacra jutása feltételeinek könynyítését is. (MTI) Nicaragua Választási pénzek A nicaraguai országos választási tanács szombaton jelentősen megszigorította a pártok választási alapjának a feltöltését, amennyiben ezentúl nem fogadhatnak el adományokat semmiféle belvagy külföldi intézménytől, szervezettől. Ennek értelmében Nicaraguában illegálissá vált az amerikai törvényhozás által megszavazott 9 millió dolláros átutalás is. A korábbi rendelkezések szerint bármely választási hozzájárulást 50—50 százalékban meg kellett osztani az Országos Választási Tanács és a megcélzott párt között. Ez továbbra is érvényben marad, de az adományozók körét a magánszemélyekre szűkítik. Emiatt az Alapítvány a demokráciáért nevű amerikai szervezet törvényesen nem léphet színre, pedig a minap az amerikai törvényhozás a Bush-kormányzattal egyetértésben ezt választotta eszközül a saját irányvonalát követő politikusok és pártok támogatására. (MTI) Akik átúszták a Dunát Romániai menekültek Jugoszláviában Az újvidéki Magyar Szó vasárnapi számában Átúsztam a Dunát címmel riportsorozat közlését kezdte meg a Jugoszláviába érkezett romániai menekültekről, akikkel a lap munkatársa az ENSZ menekültügyi főbiztosságának belgrádi képviseletén beszélgetett. Tavaly 4000, az idén pedig már 4500 körül mozog azoknak a külföldi állampolgároknak a száma, akik Jugoszláviába szöktek, s a jugoszláv hatóságok közbenjáróval az ENSZ illetékes szerveihez menekült-státusért folyamodtak. Főként román állampolgárságú magyar és német gsiganyelvű emberekről van szó. Jugoszlávia tranzitországa számukra, mert a menekültek státusának megszerzése után szinte kivétel nélkül tovább utaznak más országokba. A romániai magyar nemzetiségű menekültek egy csoportjával beszélgetve a riporter megkérdezte: „Miért tették ezt a kerülőt? nem lett volna egyszerűbb egyből megcélozni Magyarországot?” Nem, mert arra többé nem lehet átszökni — hangzott a válasz —, egy idő óta az a határszakasz teljesen megközelíthetetlen. A szögesdrótakadályokon most már legfeljebb a madár juthat át. Jugoszlávia felé is kockázatos a szökés, de nem lehetetlen. Szárazföldön a terep dimbes-dombos meg hegyes, ha pedig a Dunát választja az ember, akkor több eszközt is igénybe vehet. A jugoszláviai Kladovo és körzete 92 km-en határos a szomszédos Romániával. A határszakaszt kizárólag a Duna alkotja. Megbízható forrásból származó értesülés szerint ezen a szakaszon tavaly 500 román állampolgár menekült át Jugoszláviába. Számuk az idén száz százalékkal növekedett — írta az újvidéki lap. HÉTFŐ, 1989. OKTÓBER 23. NÉPSZAVA Mi várható a világpolitikában? följj fel■ti VA HÉTFŐ: Richard Cheney amerikai védelmi miniszter európai körutat kezd. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 37. ülése Genfben. KEDD: Az ENSZ napja. Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök Ausztriában kezd tárgyalásokat. A NATO Nukleáris Tervező Csoportjának ülése Portugáliában. Sevardnadze Lengyelországba látogat. SZERDA: A COCOM-bizottság ülése Párizsban. Gorbacsov Finnországba érkezik. CSÜTÖRTÖK: Lech Walesa Chilébe utazik. A Costa Rica-i San Joséban húsz közép- és délamerikai államfő csúcsértekezlete (27—28-án Bush elnök is Costa Ricában tartózkodik). Az európai semleges államok (Svájc, Svédország, Ausztria, Finnország) külügyminisztereinek talál ■ kozója a svájci Yverdonban. VASÁRNAP: Japánban a Liberális Demokrata Párt elnökének megválasztása. Idő előtti parlamenti választások Spanyolországban. Bár mostanság a belpolitika izgatja a kedélyeket Magyarországon, e héten nem lesz érdektelen az sem, ami határainkon kívül történik. Ma kezdődik Richard Cheney amerikai védelmi miniszter nyugat-európai körútja, melynek során a politikus Portugáliában részt vesz a NATO nukleáris tervező csoportjának tanácskozásán. A téma közvetve számunkra is húsba, jobban mondva pénztárcába vágó: mi legyen a hagyományos fegyverzettel, korszerűsítsék-e a harcászati nukleáris fegyvereket. Közvetlenebbül érinthet minket Ladislav Adamec csehszlovák kormányfő ausztriai útja. Mindkét országgal lesz ugyanis még „elszámolnivalónk” Bős-Nagymaros ügyében, ami, feltehetően, szóba kerül Adamec látogatása során is. Sevardnadze szovjet külügyminiszter először látogat Lengyelországba azóta, hogy ott a Szolidaritás kormányra jutott. A politikus útja mintegy demonstrálja azt, hogy a Brezsnyev-doktrína halott, és hogy Moszkva akkor is tudomásul veszi a kelet-európai választási eredményeket, ha azok eredményeként nem kommunista politikusok is hatalomra juthatnak. Mihail Gorbacsov szerdán Finnországba érkezik, abba az országba, amely a Szovjetunióhoz fűződő viszony tekintetében némiképpen mintát adhat a kelet-európai szocialista országok, így hazánk számára is. K. F. Az NDK fővárosában pártfunkcionáriusok beszélgetésbe elegyedtek a tüntetőkkel Dorogmán László, az MTI tudósítója jelenti: Mintegy ezer ember vett részt a demokratikus változásokat és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelő hét végi berlini demonstrációban. A megmozdulás érdekes színfoltjaként vezető NSZFP-funkcionáriusok párbeszédbe elegyedtek a tömeg vitatkozni is hajlandó tagjaival a legsürgetőbb kérdésekről, így az utazási szabadságról. A köztársasági palota környékéről kiindult, élőláncot alkotó tüntetők a Liebknechststrassen át vonultak az Alexanderplatzig, majd onnan a gyalogos-aluljárón próbáltak eljutni a népi rendőrség főkapitányságának Keibelstrassen álló épületéhez — itt azonban kordonnal és teherautókkal a rendőrök megakadályozták, hogy a kapitányság közelébe férkőzhessenek. Az SZKP főtitkára és a Német Szocialista Egységpárt szerdán megválasztott főtitkára szombaton délelőtt telefonbeszélgetést folytatott egymással. Ennek során Mihail Gorbacsov moszkvai látogatásra hívta meg Egon Krenzet. A látogatásra a közeljövőben kerül sor. Kemény bírálattal illette Erich Honecker volt keletnémet pártvezető politikáját és vezetési stílusát a Trud című szovjet lap berlini tudósítója. A vasárnapi számban megjelent cikk szerint az NDK lakosságának és az NSZEP tagságának nagy része várta már, és helyesléssel fogadta Honecker távozását. A berlini változások ellenére a keletnémet menekültek változatlanul nagy számban, naponta több mint ezren érkeznek Magyarországon és Ausztrián át az NSZK-ba. Azóta, hogy a magyar kormány szeptember 11-én lehetővé tette a keletnémetek Nyugatra távozását a magyar —osztrák határon keresztül 36 522 NDK-polgár jelentkezett a bajorországi menekülttáborokban. Nyelvi vita Üzbegisztánban is ki ezért, ki azért elégedetlen Barta György, az MTI tudósítója jelenti: Nem engedélyezett tüntetést oszlatott szét Taskentben a rendőrség a hét közepén. A megmozdulást a Birlik (Egység) nevű nem hivatalos üzbég szervezet kezdeményezte, hogy nyomást gyakoroljon az üzbég köztársasági parlamentre a most készülő nyelvtörvény ügyében. A törvénytervezet államnyelvnekismeri el az üzbéget, de nem adja meg neki azonnal ezt a státust, hanem csak egy átmeneti időszak múltán. A népfront jellegű üzbég szervezet a halasztást kifogásolja. A csütörtöki megmozdulásról és a szervezők őrizetbe vételéről a Krasznaja Zvezda vasárnapi száma adott hírt. A szovjet honvédelmi minisztérium központi lapjának taskentti tudósítója a tüntetőket szélsőségeseknek minősítette. A nyelvtörvény tervezetével egyébként a köztársaság más nemzetiségű lakosai, például az oroszok és a tadzsikok is elégedetlenek, persze ellenkező előjellel. A tervezet szerint ugyanis „lehetőség szerint" és „szükség esetén” a köztársaság többi nemzetiségi nyelvének használata is megengedett lenne az államéletben. Ezeket a megfogalmazásokat a nem üzbégek „elmosódottaknak” tartják, nem látnak bennük garanciát anyanyelvük szabad használatára. Elégedetlenségüknek munkahelyi nagygyűléseken adnak hangot. A helyi rendőrség megerősített alakulatokkal ellenőrzi a taskenti utcákat, mert a felkorbácsolódott szenvedélyek láttán zavargások kitörésétől tart.