Népszava, 1989. október (117. évfolyam, 232–257. sz.)

1989-10-24 / 251. szám

2 Horn Gyula svédországi tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) A külügyminiszteri tár­gyalások során Horn Gyula a magyar reformfolyamatot Kelet-Európa és az össz­európai fejlődés szempontjá­ból történelmi jelentőségű­nek minősítette. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a politikai szféra átala­kításával ellentétben, az or­szág egyedül nem képes gaz­dasági fejlődését új alapokra helyezni. Rámutatott, hogy a magyarországi változások iránt a Nyugat részéről meg­nyilvánuló politikai rokon­­szenvnek a magyar gazdaság támogatásában és külső fel­tételrendszerének javításá­ban is testet kell öltenie. A svéd külügyminiszter pozitívan fogadta a két or­szág közötti együttműködés elmélyítésére vonatkozó konkrét javaslatokat. Horn Gyula a magyar elvárásokat a kereskedelem teljes libera­lizálásában jelölte meg. Kér­te a preferenciális vámked­vezmények biztosítását, va­lamint, hogy Magyarországot töröljék az állami kereske­­delmű országok kategóriájá­ból. Horn Gyula átadta a ma­gyar kormány nyilatkozatát Magyarországnak az EFTA- val kialakítandó kapcsolatai­ról. Sten Andersson ígéretet tett az Európai Szabadkeres­kedelmi Társuláshoz fűződő magyar kapcsolatok elmé­lyítésére, a későbbi csatlako­zásra irányuló magyar el­képzelések támogatására. A magyar külügyminiszter javasolta, hogy a svéd kor­mány, hasonlóan más kor­mányokhoz, hozzon létre be­ruházási fejlesztési alapot a svéd magántőke magyaror­szági befektetéseinek bátorí­tására. Felvetette annak le­hetőségét, hogy svéd részről részesítsenek képzésben ma­gyar szakembereket, s hogy a két kormány kössön meg­állapodást magyar munka­erő átmeneti foglalkoztatá­sára Svédországban. Horn Gyula magyarorszá­gi látogatásra hívta meg a svéd külügyminisztert. Stockholmi tartózkodása során Horn Gyula a magyar nagykövetségen találkozott a svédországi magyar szerve­zetek képviselőivel. Kitért arra, hogy a Varsói Szerző­dés, amelynek demokratizá­lásában és korszerűsítésében jelentős előrelépésre került sor, nem akadályozza a Ma­gyar Köztársaságot abban, hogy bel- és külpolitikáját szuverén módon, nemzeti ér­dekeivel összhangban való­sítsa meg. A svédországi magyarság képviselői rendkívül nagyra értékelték a Magyarországon végbemenő történelmi érté­kű változásokat. Horn Gyula hétfőn a késő esti órákban hazaérkezett norvégiai és svédországi hi­vatalos látogatásáról. (MTI) Dél-koreai hitel hazánknak Trom András, az MTI tudó­sítója jelenti: A dél-koreai kormány je­lentős hiteleket nyújt ha­zánknak, a koreai export­import bank közvetítésével, konkrét fejlesztési progra­mok finanszírozására. Erről tájékoztatták a hétfőn reggel megkezdődött dél-koreai— magyar magas szintű kor­mányközi tárgyalások során Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettest az ország gazdasági kormányzatának vezetői. A vasárnap Szöulba érke­zett magyar küldöttséggel Cson Szun miniszterelnök­helyettes, valamint Ri Kju Szung és Han Szung Szu mi­niszterek közölték, hogy a jelenlegi magyar kormány­nyal kíván a jövőben is együttműködni. A japán kormányfő Magyarországra látogat Kaifu Tosiki japán minisz­terelnök a tervek szerint ja­nuárban öt országot érintő európai körútra indul — kö­zölte hétfőn Tokióban egy japán kormánytisztviselő, aki hozzáfűzte: a vezető politi­kus a tervek szerint az NSZK-ba, Franciaországba, Olaszországba, Lengyelor­szágba és Magyarországra lá­togat el. Ha ez az útiterv megvaló­sul, látogatásával a japán miniszterelnök elkötelezi ma­gát amellett, hogy országa közreműködik a lengyel és magyar reformok valóra vál­tásában — jelezte a tisztvi­selő. Leszállt az Atlantis Heltai András, az MTI tudó­sítója jelenti: Sikeresen leszállt közép­európai idő szerint hétfőn későn délután Kaliforniában az amerikai Atlantis űrrepü­lőgép. A gép legújabb útján a Galileo-űrszondát vitte ma­gával, amely azóta mintegy másfél millió kilométer tá­volságra száguld Földünktől a Jupiter felé. A másfél mil­liárd dollár költségű szonda hat év múlva, 1995 decembe­rében éri el a Naprendszer legnagyobb bolygóját. A ter­vek szerint huszonkét hóna­pon át továbbít majd adato­kat és képeket a Jupiterről és holdjairól. Az Atlantis öttagú sze­mélyzete (köztük két nő) si­kerrel eleget tett az utazás többi feladatának is: bioló­giai, sugárzási és orvosi meg­figyeléseket és kísérleteket végeztek. Visszatérésük után a személyzet két tagjának karizmából szövettani min­tát vesznek, hogy megálla­pítsák, milyen hatással van a hosszabb súlytalanság az izomrendszerre. A következő amerikai űr­repülésre februárban kerül sor: az Atlantis akkor kato­nai műholdat állít pályára. Nemzetközi hírek # Kovács László külügy­­minisztériumi államtitkár hétfőn fogadta Ricardo Concha Gazmarrit, a Chilei Köztársaság főkonzulját, aki átadta konzuli pátensét, ez­zel a Chilei Köztársaság ma­gyarországi főkonzulátusa megkezdte működését. # Pereszlényi Zoltán, a Magyar Köztársaság Egyip­tomba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vete hétfőn Kairóban átad­ta megbízólevelét Hoszni Mubarak egyiptomi állam­főnek.­­ Romániában „ellenfor­radalmi akciónak” tekintik a lakossági ellátás hátrá­nyára elkövetett üzérkedést és lopást. Ezt Nicolae Ceau­­sescu hangoztatta az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának október 20-án tartott ülésén. A pártfőtitkár megnyilatkozásairól a Scin­­teia számol be. MT A pártnak, az ifjúsági szövetségnek, a munkásőr­ségnek és más, nem a mun­kahelyekre való szervezetek­nek az üzemekből való kivo­nulását sürgeti alapító fel­hívásában az első NDK-beli független szakszervezet, amely a teltowi műszergyár­ban (GRW) jött létre. A Független vizsgálóbi­zottság létrehozását sürget­ték hétfőn egyházi báziscso­portok és a berlini ifjúsági plébániahivatal annak érde­kében, hogy felderíthetők legyenek az október első fe­lében lezajlott tüntetéseken észlelt rendőri túlkapások. A létrehozandó bizottság fela­data volna a­ bántalmazást elszenvedett tüntetők vallo­másainak meghallgatása.­­ Ronald Reagan egyko­ri amerikai elnököt hétfőn Tokióban a legmagasabb ja­pán kitüntetéssel, a Krizan­tém érdemrend nagyszalag­jával tüntették ki. Mi Kína október elején ki­ürített több olyan észak­vietnami katonai posztot, amelyet az 1979-es vietnami —kínai háború idején foglalt el — közölte egy hivatalos vietnami személy hétfőn az AFP francia hírügynökség­gel. Mi Környezetvédelmi, ha­zafias, vallási és monarchis­­ta csoportok több mint 100 küldöttje vasárnap a Moszk­vától északkeletre fekvő tör­ténelmi városban, Jaroszláv­­ban megalakította az Orosz Föderáció Egyesített Nép­frontját. A testület hét vé­gén tartott kétnapos alakuló ülésén kinyilvánította, hogy a többpártrendszerű politikai rendszer bevezetéséért és az orosz kultúra megóvásáért száll síkra — mondta egy jaroszlávi újságíró. Sevardnadze a kelet-európai változásokról Barta György, az MTI tudó­sítója jelenti: A Szovjetunióval szövetsé­ges országokban megjelenő alternatív politikai erők nem külső ösztönzésre, hanem az adott népek kívánságára jön­nek létre: ettől még ezek az államok szomszédaink, szö­vetségeseink és barátaink maradnak — mondta hétfőn a Legfelsőbb Tanácsban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Felszólalásából Vagyim Perfiljev, a szovjet külügy­minisztérium szóvivője is­mertetett részleteket a nem­zetközi sajtó képviselői előtt kevéssel a beszéd elhangzása után. A szovjet—amerikai vi­szonyt a nyíltság és a jó szándék új szintje jellemzi — jelentette ki a szovjet kül­ügyminiszter George Bush amerikai elnökkel és James Baker külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről szólva. A kedvező fordulatot az új külpolitikai gondolko­dásmód javára írta. Ennek fontos elemeként említette az egyoldalú fegyverzetkorlá­tozási lépéseket. A Szovjetunió eddigi egy­oldalú intézkedéseinek mél­tatása mellett arról is szólt, hogy volt eset, amikor Moszkva nem reagált a má­sik fél egyoldalú lépésére. Megemlítette: a Szovjetunió­ban folytatódott a vegyi fegyverek gyártása azután is, hogy az Egyesült Államok 1969-ben beszüntette e fegy­verfajta előállítását. Beszédében kitért a Szov­jetunió afganisztáni szerep­­vállalására. Kijelentette, hogy a nemzetközi közvéle­mény joggal ítélte el a szov­jet beavatkozást. Erről annak idején a szovjet törvények és az általános erkölcsi normák megsértésével, a párt és a nép háta mögött hoztak dön­tést — mondta, megjegyezve, hogy ő akkor a KB Politikai bizottságának póttagjaként csak a sajtóból szerzett tu­domást róla. Felsorolta, hogy mit tekint a külügyminisztérium legidő­szerűbb feladatainak. Az új, igazságos nemzetközi gazda­sági rend kialakításában, az adósságválság megoldásában és egy nemzetközi környezet­védelmi rendszer kialakítá­sában való közreműködést emelte ki. A Szovjetunió ál­láspontja szerint e kérdések megoldásában főszerepet kell játszania az ENSZ-nek és más nemzetközi szervezetek­nek — közölte. Időszerű fel­adatként beszélt a Szovjet­uniónak a Világbankhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz történő csatlakozásáról, az azokban való részvételéről. — A közvélemény sürgeté­sére többet kívánunk tenni a külföldre szakadt hazánkfiai­val való kapcsolattartásért — mondta Eduard Sevard­nadze. " Antall Józsefet a MDF kormányfőjelöltjének tekinti a Reuter A legjelentősebb magyar el­lenzéki csoport, a Magyar Demokrata Fórum II. orszá­gos gyűléséről a hét végén részletes, de kevés kommen­táló elemet tartalmazó tudó­sításokban számoltak be a hírügynökségek. A brit Reuter iroda szerint Antall József, az MDF tény­leges kormányfő-jelöltjének tekinthető, jóllehet ezt nyíl­tan még nem jelentették be. „ő a magyar Tadeusz Mo­­zowiecki” — idézett a Reuter egy nyugati diplomatát. Adamec 1968-ról Elismerés fenntartásokkal Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök osztrák újság­íróknak adott nyilatkozatá­ban célzott arra, hogy hazá­jában bekövetkezhet az 1968- as reformkísérletek és fegy­veres elfojtások átértékelése, de kizárta, hogy a kommu­nista párt önként lemondjon a hatalomról. Adamec osztrák újságírók előtt elismerte, hogy Ale­xander Dubcek 1968-as reformprogramja ,„egész sor pozitív elemet” tartalmazott. Ugyanakkor — mint mondta — Dubcek és segítőtársaiban „nem volt elég szilárdság a problémák leküzdéséhez”. A kommunista hatalom esetleges megkérdőjelezését ugyanakkor határozottan el­utasította. Az ellenzék legis­mertebb vezetőiről, Vacláv Havel drámaíróról és Jirí Hajek 1968-as külügyminisz­terről csak azt mondta: „szá­munkra ők senkik, egysze­rűen nullák”. Az NDK-beli változást úgy értékelte, hogy a csúcson végrehajtott vezetőváltást már korábban meg kellett volna csinálni. Magyarországról szólva ezt mondta: „A magyaroknak annyi pártjuk lehet, ameny­­nyit akarnak. Elismerem, hogy a mi kommunista pár­tunk is csinált hibákat, de nem feltétlenül kell egy pár­tot felszámolni csak azért, mert követett el hibákat.” . (MTI) Walesát újraválasztották Lech Walesát, a Szolidaritás vezetőjét szombaton újravá­lasztották a gdanski Lenin hajógyár üzemi Szolidaritás szakszervezetének elnökévé. Az 1980—81-es Szolidari­tás szabad szakszervezet he­lyén 8 év múltán idén ápri­lisban legalizált új Szolida­ritást olyan emberek vezetik, akiket a mostani mozgalom­ban senki sem választott. Egy részük hajdan, még az 1980—81-es Szolidaritás szak­­szervezetben választott veze­tő volt, más részük az akkori szakszervezeti vezetők ta­nácsadója. KEDD, 1989. OKTÓBER 24. NÉPSZAVA Összeesküvés Gorbacsov ellen? A szovjet párt vezetőjének megdöntésére irányuló ösz­­szeesküvés veszélyeiről nyi­latkozott egy lett ifjúsági lapnak Tatjana Korjagina szovjet közgazdásznő, a kor­mány által létrehozott gazda­sági reformbizottság tagja. A Szovjetszkaja Mologyozs ok­tóber 18-i számában megje­lent cikk szerint a Gorba­­csovval szemben álló csopor­tok szervezetten ugyan nem léteznek, politikai nézeteik is széles skálán mozognak, de közös a céljuk: Gorbacsov megdöntése. „A dráma egyik színhelye pedig a politikai bi­zottság” — mondta Korjagi­na. A közgazdasági tudomá­nyok doktora szerint a szov­jet politikai élet polarizáló­dott: az egyik szárny nyugati típusú fejlődést akar és Bo­risz Jelcin köré csoportosul, a másik ellenez mindenféle gazdasági reformot, és visz­­sza szeretne térni a Gorba­csov előtti napokhoz. E kon­zervatív szárny vezetője Je­­gor Ligacsov — vélte Korja­gina. Ligacsov egyébként az Argumenti i Fakti című heti­lapnak adott hét végi inter­jújában cáfolta, hogy Gorba­csov ellensége, vagy akár al­ternatívája lenne. (Reuter) Kisinyov, Mezsdu­recsenszk Megmozdulások a Szovjetunióban Többezres, incidensekkel és tömeges rendzavarásokkal tarkított nagygyűlést és fel­vonulást tartott vasárnap Kisinyov központjában a Moldovai Népfront. A TASZSZ hétfői jelenté­se szerint a népfront hívei a köztársaság függetlenségét követelő, és a szomszédos Romániára utaló „Egyesülje­tek !” jelszavakkal, három­színű nemzeti zászlókkal és Moldova új határait megraj­zoló hatalmas térképpel vo­nultak fel a Győzelem terétől az Egyesülés teréig. A közle­kedés vasárnap déltől való­sággal megbénult a városköz­pontban. Verekedésekre is sor került. A moldovai hír­­ügynökség fotóriporterét is körülvették a tüntetők, ami­kor a megmozdulást fotóz­ta, a tömegből többen ütle­gelték őt, filmjeit tönkretet­ték, és elragadták Nikon fényképezőgépét az objektí­vak­kel együtt. A megmozdulást egyéb­ként nem engedélyezte a vá­rosközpont ügyeiben illeté­kes kerületi tanács. Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak hétfőn a kuznyecki szénmedencéhez tartozó Mezsdurecsenszk bá­nyászai. A munkabeszünte­téshez , amelyet azért tar­tottak, mert a dolgozók sze­rint a kormány nem teljesí­ti a júliusi sztrájkok nyomán kötött megállapodásokat , csatlakoztak a közlekedési dolgozók, így a vasutasok is, valamint a helyi házgyár munkásai, előzetes adatok szerint csaknem húszezren hagyták félbe a munkát. A TASZSZ jelentése sze­rint a figyelmeztető sztrájkot már napokkal ezelőtt meg­hirdette a város munkásbi­zottsága, s végül maguk a dolgozói kollektívák döntöt­tek a munkabeszüntetés mellett. (MTI) Efft/ /«»'/ « .Vseni­­­fti Ifiein ( Az intifada — békeüzenet? Patthelyzet. A sakkból ezt a fogalmat kölcsönzi a leg­szívesebben a politika és a politikai újságírás. Külö­nös előszeretettel forgalmazzák a Közel-Keleten, ahol a látszólag eleven mozgás is gyakran csak arra szol­gál, hogy leplezze a helybenjárást. Izraelt és a „terü­leteket" (a hatvanhetes, úgynevezett „hatnapos há­borúban" általa megszállt palesztin területeket — a Szentföldet­­) járva az újságíró minden érzékszervével felfoghatja a patthelyzet kialakulását, és a tudomá­sulvételét kísérő korántsem meglepő idegességet. — De ennek az idegálla­potnak csak a kedvezőtlen, aggasztó, szorongást jelző ol­dalát lehet érzékelni — mondja jeruzsálemi újságíró ismerősöm. — A sakkban ugyanis legalább az egyik fél örül a „döntetlennek” — hi­szen ez azt jelenti: megaka­dályozta, megelőzte a saját vereségét. A másik annál bosszúsabb. De itt garantál­tan elégedetlen minden partner. Nem érezzük elége­dettnek magunkat mi, izra­eliek, hiszen nem tudtuk le­törni a területeken zajló fel­kelést, az intifádát. De ugyanígy hiányolják — hiá­nyolhatják — az átütő sikert a palesztinok is, akik — nem vitathatjuk — hihetetlen ál­dozatokat hoznak, hogy az intifádával valamiféle új len­dületet adjanak a rendezés­nek, a közel-keleti békefo­lyamatnak, megadják az el­határozó erejű, talán döntő jelentőségű lökést a palesztin államalapításhoz. Ami — ezt a mi oldalunkon sem vonják kétségbe túl sokan — előbb­­utóbb bekövetkezik. Legfel­jebb késleltetni, elodázni le­het, megakadályozni nem. Éppen ezért kellene megelőz­ni a megmerevedéssel járó patthelyzet kialakulását. Múltidő, jelenidő „Hivatalos részről” persze, egyik oldalról sem ennyire pesszimista a megítélés. A Palesztinai Felszabadítási Szervezethez tartozó El Fatah legutóbbi nyári kongresszusa érezhetően újabb lendületet adott a felkelésnek: sűrűsöd­tek az összecsapások. De „erősített” a másik fél is: gyakrabban ropogtak a fegy­verek, a géppisztolyokból ki­repülő gumigolyók törik a csontot, oszlatni próbálják a tüntető tömeget, a bevezetett új típusú személyi igazolvá­nyok pedig némileg meg­könnyítik a palesztinok rend­őri-katonai ellenőrzését. A PFSZ Tuniszban székelő és szerte az arab világban tár­­gyalgató vezetői hivatkoznak a kődobáló fiatalok helytállá­sára és a véres áldozatokra, a felkelés helyi irányítói ugyancsak. Az izraeli katonai kormányzat pedig anyagi, te­chnikai, szervezettségi fölé­nyében bízva megismétli: letöri az ellenállást. A jeru­zsálemi és a tel-avivi politi­kusok is szívesebben beszél­nének múlt időben az intifá­­dáról, s a maguk módján meg is kísérlik lecsillapítani a heves mozgásokat. Megle­het, többet is akarnak, mint a felkelés megállítását. De a palesztinok egyelőre nem „néznek ki” többet az izra­eli indítványokból. Milyen javaslatokról van szó? Elsőül is az úgyneve­zett Samir-tervet emlegetik, amely — az intifáda meg­szüntetése után — kilátásba helyezi a helyhatósági vá­lasztásokat. Ám a kormány nem tett kötelező erejű ígé­retet arra, hogy tiszteletben tartja majd a választások eredményét, illetve az így létrejött helyhatósági szervek autonómiáját. Arra vonatko­zóan sem nyilatkozott még pontosan, hogy mi követke­zik ezután. A palesztinok pe­dig aggódva emlékeztetnek az 1976-os választásokra, amelyek egyébként elsöprő PFSZ-sikert eredményeztek A megszálló hatóságok aztán rövidesen fel is oszlatták a helyi tanácsokat. A düh és a megtorlás ideje A választások manapság sem járhatnának más ered­ményekkel, hiszen a helyi vezetők zöme nyíltan vállal­ja a kötődést a PFSZ-hez. Nem titok ez az izraeli ható­ságok előtt sem, mivel a je­ruzsálemi politikusok gyak­ran találkoznak ugyanezekkel a palesztin megbízottakkal az egyébként jól-rosszul kons­­pirált tárgyalások asztalánál. Hebron polgármestere, Musz­­tafa Natse keserű maliciával

Next