Népszava, 1989. november (117. évfolyam, 258–283. sz.)

1989-11-01 / 258. szám

NÉPSZAVA 1989. NOVEMBER 1., SZERDA__________________________________________________________________________ VÉGET ÉRT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA Németh Miklós és Volottkr László Mios—Nagymarosra sé is vált. „Lehet-e fontosabb politikai kérdés, mint az emberi környezet védelme, a jövő generációk életfeltételei iránt tanúsított felelősség?” — tette fel a szónoki kérdést a miniszterelnök. Végezetül határozottan leszögezte a kormány vállalja a rá háruló felelősséget, azt nem kívánja a parlamentre hárítani. A miniszterelnök ennek szellemében azt kérte a parlamenttől, hogy vegye tudomásul a beszámolót. Adja meg a felhatalmazást a kormánynak, hogy a csehszlovák félnél kezdeményezhesse az 1977-es szerződés módosítását. Németh Miklós kérte azt is: az Országgyűlés kötelezze a kormányt arra, hogy az országhatártól Nagymarosig terjedő Duna-szakaszra a helyi és a területi tanácsok részvételével új, komplex, regionális fejlesztési koncepciót és rendezési tervet dolgozzon ki. Ez magában foglalja azt is, hogy a kormány azonnal tegyen intézkedéseket Dunakiliti térségének árvízvédelmére, tegyen meg mindent a Szigetközt fenyegető ökológiai és árvízveszély elhárítására. Ezután Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár, a bős— nagymarosi beruházás kor mánybiztosa, a napirend előadója tájékoztatta a képviselőket. " A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése — hangsúlyozta — környezeti szempontból egyértelműen kockázatos. Különösen nagy az ivóvízkészlet veszélyeztetettsége, egyrészt a parti szűrésű víznyerésnél, másrészt a Kisalföld alatti, az Európában egyedülálló édesvízi készletnél. Ennek a vízkészletnek a minőségét Magyarország és Csehszlovákia érdekében egyaránt meg kell A kormány álláspontjának megfogalmazásánál abból indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti terveknek megfelelő üzembe helyezésével mindkét ország érintett területei ökológiai szükséghelyzetbe kerülnének. A kormány álláspontja szerint ezt a csúcsrajáratás lehetőségének kiktatásával, a kezdeményezi, hogy az 1999 februárjában aláírt jegyzőkönyv Nagymarosra vonatkozó részét érvénytelenítsék. A környezet védelmében az abszolút veszélytelenséget kell bizonyítani, vitathatatlanul meg kell cáfolni az aggályokat, ezt azonban az erőműpártiak nem tudták bizonyítani. A veszélytelenőrizni. A vízlépcsőrendszer eredeti koncepció szerinti megépítése esetén Budapest lenne a világon az egyetlen olyan város, amely felett csúcsrajáratott vízi erőmű működik, miközben az ivóvíz 85 százalékát parti szűrésű kutakból nyerik — hangoztatta. A kizárólag ökológiai szempontok szerint a legkedvezőbb megoldás az lenne, ha a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszert egyáltalán nem helyeznék üzembe A dunakiliti tározó, a bősi erőmű viszont csaknem teljesen kész, Így a műszaki, gazdasági meghatározottság miatt az ökológiai kockázat minimalizálása tűzhető ki reális célként. A villamosenergia-rendszer egészét tekintve az energiaellátás a nagymarosi vízi erőmű létesítésének elmaradása esetén is pótlólagos intézkedésekkel biztosítható. A magyar fél lépései nem minősülnek szerződésszegésnek, hanem követik a nemzetközi jog előírásait, s egyebek mellett nem szolgálnak alapul a csehszlovák kártérítési követeléseknek. Ezt követően az Országgyűlés többségi szavazással felhatalmazta a kormányt a bős-nagymarosi szerződés módosítására, s ezzel az ülésszak véget ért. A Parlamentből tudósítottak: Bartók Szilvia, Deák András, Kovács Ildikó, Mezővári Gyula, Peredi Ágnes, Rab Nóra, Varga Zsuzsa és az MTI. A fotókat Teknős Miklós készítette: Kárpáti Ferenc és Németh Miklós Konzekvenciák Bubla Gyula képviselőt arról kérdeztük, hogy a Bős— Nagymarossal foglalkozó, roppant méretű anyagban elmélyedhetnek-e a honatyák, vagy csupán elmerülnek. Megfelelő ez az összeállítás, bár a független szakértők véleménye nem kapott akkora súlyt, mint amilyet megérdemelt volna. Most azonban nem ezt kell bírálnunk, hanem a kormány határozati javaslatát. Ez ellentétes a tárca véleményével, bár ugyanazon anyag alapján jutottak más-más következtetésre. A kormány javaslata az ésszerűbb, bár nézetem szerint nem eléggé konzekvens, mert ha abból indul ki, hogy az ökológiai szempontokat tartja a legfontosabbnak, akkor nemcsak a nagymarosi gátról kell kimondanunk, hogy nem szabad felépíteni, hanem az egész rendszert felül kell vizsgálni, vagyis új tervre lenne szükség. Ezt a kormány most nem mondja ki. Ha csak a nagymarosi építkezés áll le, később kiderülhet, hogy a felső szakaszon működő vízierőmű hatása káros, tehát végül oda juthatunk, hogy mégiscsak gátak épülnek a Dunán. A nagymarosi erőmű effajta burkolt visszacsempészését kívánjuk képviselőtársaimmal megakadályozni. Úgy vélem, hogy a kormány és a tárca vitájából le kellene vonni a személyi konzekvenciákat is, nagymarosi vízlépcső megépítésének végleges elhagyásával, a bősi erőmű alapüzemű használatával lehet megelőzni. Mindezek alapján a kormány kezdeményezi a csehszlovák félnél „A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo— Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló 1977. évi szeptember 16. napján aláírt szerződés" módosítását. A magyar kormány ugyancsak céget garanciákkal is alá kell támasztani. A kormány az egyik legfontosabb garanciát abban látja, ha soha nem lesz mód a bősi erőmű csúcsrajáratására. A kormány ezért döntött úgy, hogy a komplexum nagymarosi részét nem szabad megépíteni. A döntésnél tehát elsőbbséget kapott az ökológia, a környezet védelme, s ilyen értelemben Németh Miklós nem is tagadta, hogy a probléma fontos politikai kérdés 'í mt mm A magyar gyerekek már reggel fáradtak, amikor felkelnek. Fáradtak, ha hajnalban vonszolják őket az óvodába, és fáradtak a nagyobbak, akiknek feltalálták a nulladik órát. A magyar gyerekeknek ferde a gerincük, mert irdatlan súlyú táskákat cipelnek, és egészségtelen padokban görnyedeznek. A magyar gyerekek satnyák, mert nem sportolnak, mert nincs elég tornaterem, meg persze pénz. A köztudat szerint ilyenek a magyar gyerekek. De milyenek valójában, különösen, ha más országbeli gyerekekkel hasonlítják őket össze? Magyarország 1985 óta vesz részt egy nemzetközi kutatásban, amelyet az ENSZ Egészségügyi Szervezetének Európai Irodája kezdeményezett. Tizenegy ország — Ausztria, Belgium, Finnország, Izrael, Norvégia, Skócia, Spanyolország, Svájc, Svédország és Wales — gyerekeinek egészségi állapotát tanulmányozzák. Ennek a kutatásnak az eredményéről jelent meg nemrégiben a Központi Statisztikai Hivatal vaskos kötete. A magyar kutatók több mint 5 ezer gyereknek tettek A leggyakoribb panaszok: fejfájás, gyomorfájás, a kedvetlenség, ingerlékenység, idegesség, alvási nehézség, szédülés és hátfájás. A gimnazisták és szakközépiskolások között, többen vannak azok, akiknek gyakran fáj a feje, mint a szakmunkástanulók között. A vizsgálat megállapította, hogy a magyar serdülők egészsége nem roszszabb, mint a többi ország serdülőié, de egyik országban sem tapasztalták, hogy az életkor növekedésével olyan következetesen szaporodnának a tünetek, mint a magyar gyerekeknél. Kiemelkedően magas például a középiskolás lányok körében a gyógyszerszedés, minden harmadik fejfájás miatt tablettákat szed. Ennek ellenére számunkra talán meglepőnek tűnik, hogy a nemzetközes kérdéseket. Ebből kiderült sok más egyéb mellett, hogy a hazai serdülők közül minden ötödik nagyon jónak, minden második jónak, minden negyedik pedig átlagosnak tartja saját egészségi állapotát. A fiatalabbak érzik magukat jobban, és a lányok többször aggódnak egészségük miatt, mint a fiúk. A 11 vizsgált ország fiataljai közül a magyarok körében legalacsonyabb azok aránya, akik jónak, kielégítőnek érzik egészségüket. , S ez már önmagában intő jel lehet a felnőtteknek. Mi összehasonlításban a magyar gyerekek viszonylag kevesebb gyógyszert szednek, mint a külföldiek. Most meglepő eredmény fog következni: a 11 ország fiataljai között a magyarok jelezték legkisebb arányban, hogy reggel fáradtak. Bár még közülük is minden ötödik gyerek úgy érzi, hogy kimerülten kezdi a napot. Mégis úgy látszik, hogy a magyar gyerekek este korábban térnek nyugovóra, mint a más országbeliek. Elég szomorú, hogy nálunk a gyerekek több mint kétötöde nem fürdik, nem zuhanyozik naponta, és tízből egy gyerek nem mos fogat. Naponta kétszer csak minden negyedik gyerek mos fogat, s ezzel a nem túl dicséretes eredménnyel a 11 ország mezőnyében középtájon helyezkedünk el. A kutatók vizsgálták a gyerekek közérzetét, hangulatát is. Elég sokan úgyválaszoltak, hogy „jól érzem magam”. De csak minden hetedik mondta magáról, hogy „boldog vagyok”. S minél idősebbek voltak, annál kevésbé nyilatkoztak így. A külföldiekkel összehasonlítva a magyar gyerekek között voltak a legkevesebben, akik boldognak tartják magukat, de a legtöbben, akik jól érzik magukat. A lányok magányosabbak, mint a fiúk. A diákok nagy többsége az édesanyjával beszéli meg a problémáit, de minden második szívesen beszél gond A vizsgálat feketén-fehéren kimutatta, hogy a magyar gyerekek töltenek el legtöbb időt a másnapi tananyagra való felkészüléssel. Többségük reggel fél hét előtt kel, s lényegében korábban kezdi a napot, mint külföldi társaik. A többség 15 percnél kevesebb időt tölt a közlekedéssel, nyilván mert közeli iskolába jár. De vannak jócskán, akik fél órát-órát is utaznak. Legtöbbet a budapesti gyerekek közlekednek. Minden negyedik gyerek legalább két órát, vagy inkább többet tölt a másnapi órákra való felkészüléssel, minden ötödik egy-két órát legalább. Ha a napi felkészülési időhöz hozzáadjuk az iskolában eltöltött 5-6 vagy gyakran 7 órát, kiderül, hogy nagyon sok gyereknek hoszszabb a munkanapja, mint a felnőtteké. Bizonyára az is meglep sorairól az édesapjával is. Bizonyára sok szülő tudja tapasztalatból, hogy a gyerekek kamaszodnak, úgy tartanak egyre nehezebben kapcsolatot édesapjukkal, míg a mamájukkal való viszony nagyjából változatlan. S életkori sajátosság az is, hogy a gyerekek legkönnyebben barátaikkal s barátnőikkel osztják meg gondolataikat. Bármily hihetetlennek tűnik is, a magyar gyerekek többnyire szeretik az iskolájukat. Méghozzá ahogy korábban előre haladnak, úgy szeretik egyre inkább, ellentétben a külföldi gyerekekkel, akik fiatalabbként vonzódnak inkább ahhoz a közösséghez. kákát, hogy a magyar gyerekek lényegesen rendszeresebben étkeznek, mint a külföldiek. Több mint 90 százalékuk minden nap ebédel, többnyire meleg ételt. Az persze más lapra tartozik, hogy milyen és mennyi az az étel. Sokszor panaszkodunk azért is, mert a gyerek odaragad a tévéhez. A magyar gyerekek 70 százaléka naponta két vagy több órát bámulja az adást. De mi ez ahhoz képest, hogy a külföldiek már napi négy óránál tartanak? Miközben ostorozzuk a gyerekeket, hogy nem mozognak eleget, a felmérésből kiderül, hogy minden második fiú és minden harmadik lány rendszeresen sportol valamit. A naponta sportoló fiúk arányát tekintve Magyarország a második legjobb helyen áll Izrael után. A rendszeres sportolás tekintetében azonban mélyen az átlag alatt vagyunk. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a többi országban a rendszeresen sportoló apák (a példaképek) c i»arelta. sör. */ex A gyerekek az általános iskola utolsó két évében kezdenek rákapni a dohányzásra. A hatodikosok közül 4-8 százalék már időnként cigarettázik, ki többet, ki kevesebbet. Nyolcadikban a fiúk 4, a lányok másfél százaléka már naponta rágyújt, a középiskola második osztályában pedig minden ötödik fiú dohányzik naponta, a lányoknak pedig 16 százaléka. A 15 éves fiúk körében az egyáltalán nem dohányzók aránya 63 százalék, a lányoké 69 százalék. A 13 éves fiúknál minden országban észrevehetően terjed a dohányzás. A 15 éves fiúknál a legtöbb országban három-négyszer több a dohányos, mint a 13 évesek között, de Magyarországon ez az aránynövekedés hatszoros. Ennél rosszabb arányt figyeltek meg Finnországban. A lányoknál viszont még aggasztóbb a kép, a 15 évesek körében 14-szer annyi a dohányos gyerek, mint a 13 éves lányok között. Ezzel Magyarország az élen áll. Szomorú, hogy terjed az alkoholfogyasztás is a gyerekeknél. Főleg sört isznak. Vizsgálták azt is a kutatók, hogy milyen gyakran részegednek le a gyerekek. A hatodik általános iskolások közül csak minden második válaszolta azt, hogy soha. A középiskolás fiúk 47 százaléka, a lányok 70 százaléka aránya háromszor magasabb, mint Magyarországon. (Ahol, tudjuk, hogy az apák örülnek, ha kenyérkeresésre jut elég erejük, idejük ...) mondja azt, hogy még sohasem volt részeg. De egyszer legalább 16-17 százalékuk berúgott A fiúk és lányok kapcsolatában a második középiskolába járók közül a fiúk legfontosabbnak a testi kapcsolatot tartják, a lányok pedig az azonos érdeklődést és barátságot, bár minden második lány szerint a szerelem a legfontosabb. A 15 évesekközül minden második azt mondja, hogy a szüleitől szerezte szexuális ismereteit. De majdnem minden második diákot a barátja világosított fel. Arra a kérdésre, hogy mire kell vigyázni a testi kapcsolatban, a legtöbben azt mondták, hogy a terhesség megelőzésére. S 15 százalékuk tartja fontosnak a kölcsönös örömszerzést, a szülőktől a megkérdezett gyerekeknek csak 0,1 százaléka fél. A nemibetegségektől sem tartanak a gyerekek, 97 százalékuk pedig ismert valamilyen fogamzásgátló eszközt. A gyerekek határozottan mintának tekintik a szüleik életét. A családi ideális munkamegosztást legtöbben úgy képzelik el, hogy közösen kell foglalkozni a gyerekek gondozásával, a pénz kezelésével, közösen takarítani és vásárolni, de a főzést és a mosást még a mai gyerekek is úgy gondolják, hogy az asszonynak kell elvégeznie. Peredi Ágnes Kék a panasz, — kévé* a für«!«** Tizenegy országgal összehasonlítva Milyenek a magyar gyerekek ? Jökhet dolgoznak a felnőtteknél A folyosón rend van Nyúlok az oszlopokban magasodó reggeli lapok után. Már a kezemben tartok egyet, ám egy határozott kéz kiragadja onnan, s éles hang rivall rám: — Mit turkál itt, a képviselőknek kitett újságok között?! — Szerettem volna átfutni a reggeli lapokat — motyogom megszégyenülten, és oldalognék tovább. (Csakugyan, minő ötlet? Minek egy firkásznak tudni, hogy mit firkáltak a többi lap firkászai?) De a felvigyázónő kegyes hangulatban lehet, mert utánam kiált: — Na, melyiket akarta megnézni? — Mindet — feleltem meggondolatlanul. Lesújtó pillantás, és az ő tetszése szerint kiválasztott két újság a felelet. Elolvasás után hiánytalanul visszaadom.★ A miniszterre várva a folyosón állok. Cigarettára gyújtok. Még épp csak beleszippantok, amikor a felvigyázó úr elém áll s egy hamutalat tart az orrom elé. — Figyelem magát — mondja mély megvetéssel. — A Szűrös elvtárs nagyon nem szereti, amikor az újságírók (sic!) telehamuzzák a folyosó szőnyegeit. Megszégyenülten kérem, mutassa meg azt a csodahamut, ami már a rágyújtás pillanatában a szőnyegre hull. Hamu sehol, a kioktatás folytatódik. Hiába, ott a bélyeg a keblemen, a kitűzött újságíróigazolvány, betét.★ Legjobb lesz, ha a sajtópáholyban meghúzom magam. Ott a mi helyünk. Igen ám, de sehol egy fia hely Az első sorban nyugdíjas veteránjaink, mögöttük a parlament vendégei, az ellenzéki megfigyelők. Ácsorgók, talán innen nem zavarnak el az éber felügyelők.