Népszava, 1989. december (117. évfolyam, 284-307. sz.)

1989-12-20 / 300. szám

Karácsonyi vásárlási körkép ,,Larrotví" forintban és márkában Szegényebb vagy gazdagabb lesz-e az idei karácsony? — kérdeztük Csíkné dr. Ko­vács Klárától, a Skála Met­ró kereskedelmi igazgatójá­tól. — Nagyon nagy a forgal­munk, az emberek félnek az áremelkedéstől, a pénz el­értéktelenedésétől, hiszen ja­nuár 1-jétől a legtöbb ter­mék szabadáras lesz. Ezért minél előbb meg akarnak szabadulni a pénzüktől. Le­het, hogy a lakosságnak ke­vés a pénze, de mi itt, az áru­házban nem ezt tapasztal­juk. Nagy értékű, drága cik­keket vásárolnak. Miből fogyott a legtöbb? Elsősorban a tartós fogyasz­tási cikkeket viszik: vasaló­kat, mikrohullámú sütőket, televíziót. A hypermarket­­részlegen az amerikai sütő­formákból fogy a legtöbb, holott az ára 100 és 900 fo­rint között mozog. A francia 48 és 80 darabos étkészlete­ket is viszik, mint a cukrot. Alig győzzük feltölteni a pol­cokat. A ruházati osztályon nagyobb forgalmat bonyolí­tunk, mint tavaly ilyenkor. Idén később kezdődött a tél, s így még most is veszik a pufidzsekiket és a meleg pu­lóvereket. Még a 2500 forin­tos osztrák pulóverek is egy­kettőre elfogynak. A gyere­keknek az olyan drága játé­kokat is megveszik, mint a 800—2300 forintos Barbie­­babák. A jó minőségért a ve­vők hajlandók sokat fizetni. S mekkora a forgalom a dolláros boltokban? Van-e az embereknek még elegendő valutájuk, vagy elköltötték már tavaly, Ausztriában? — kérdeztük Csahó Györgytől, a budapesti Neckermann irodavezető-helyettesétől. — Nem panaszkodhatunk, az átlagos napi 7-8 ezer már­kás forgalmunkkal szemben most, karácsony előtt 30 ezer márka a napi bevételünk. Meglepő, hogy az emberek­nek van elegendő valutá­juk. Ha csak azt nézzük, hogy meg tudják venni a 2 ezer márkánál is drágább „mosó-szárító” gépet is. (Ez olyan mosógép, amely nem­csak centrifugázik, de meleg levegővel meg is szárítja a ruhákat.) Még mindig sláger a Commodore számítógép, a mikrohullámú sütő és a gő­zölős vasaló. De ne is cso­dálkozzunk azon, hogy az embereknek van márkájuk, hiszen a Váci utcában a rendőr szeme láttára, a leg­nagyobb nyugalommal vált­ják illegálisan a keményva­lutát. A forintosboltokban az import műszaki cikkek ára egyre magasabb lesz. A valutásboltok még mindig jóval olcsóbbak. Mint Wiesz Ferenctől, a Flórián Áruház bizományi boltjának helyettes vezetőjé­től megtudtuk, ott is inkább a minőségi termékekből fogy több, még ha az drágább is. — Mondok egy példát: ki­tettünk tíz darab 18 ezer fo­rintos irhabundát. Féltünk, hogy a nyakunkon marad. De tévedtünk, egy hét alatt eladtuk mind a tízet. Cipő­ből, ruhából is a jobbat vi­szik. Persze, vannak — és sajnos, nem kevesen —, akik karácsonyra is csak az ol­csóbb, silányabb minőségű, nem éppen a legdivatosabb ruhákat tudják csak meg­venni. De azt tapasztaltam, hogy bármenyyire is kevés az emberek pénze, kará­csonyra mindig félretesznek valamennyit. (kocsis) Visaérttes betörőband­a körült hűvösre Hetven év börtön, több millió forint kártérítés Budapest egyik legelvete­mültebb, szervezetten mű­ködő és nagyon sok kárt okozó betörőbandáját jó idő­re sikerült kivonni a forga­lomból. A Fővárosi Bíróság, majd az ügyet jogerősen tár­gyaló Legfelsőbb Bíróság, dr. Pálinkás György büntető ta­nácsa, a 29 éves Csumpi gúnynevű Nagy Béla és 27 társa között, a másodfok né­mi korrekciója után, összesen 70 év börtönt, fegyházat osz­tott ki. Azzal, hogy ki-ki le­üli a rászabott büntetést — Nagy Béla a 10 évet — még nem rótták le a kötelezett­ségeiket, ugyanis az 50 la­kásbetörés károsultjai részé­re több millió forintot is meg kell fizetniük. A budapesti lakások ré­mei 1984 és 1987 közötti években működtek. Bűncse­lekményeiket rendkívül kö­rültekintően követték el. Mindent megtettek annak ér­dekében, hogy nehezítsék a nyomozást, ugyanis a betö­réseket kesztyűs kézzel kö­vették el, s az ujjlenyomato­kat elfedő kesztyűket azon­nal meg is semmisítették, sőt még a cipőket is lecserélték, nehogy a cipőtalp rajzolata vezesse a detektíveket a nyomukra. A nyomozókutyák ellen pedig szeszt vetettek be. A kifosztott lakásokban, távozásuk előtt nagyobb mennyiségű italt öntöttek szét annak érdekében, hogy a kutyák ne követhessék őket a menekülésük útvonalán. Érdemes megjegyezni, hogy a vádlottaknak nem kenyérre kellett a lopott pénz. Nagy Bélának, saját bevallása szerint a havi át­lagjövedelme 8-20 ezer fo­rint között mozgott. Élettár­sa fagylaltozó-tulajdonos, ami köztudottan nem rossz üzlet. A bandavezérnek mindez nem volt elegendő. A gépkocsiját nemcsak utaz­gatásra használta, hanem az­zal szállította a lopott hol­mikat is. Nehezen érthető, hogy az egykori neves ökölvívó, Csiei Zoltán miért társult a bandához és vett részt több alkalommal is a betörések­ben. Ezúttal viszonylag köny­­nyen, mindössze 1 év 2 hó­napi börtönbüntetéssel meg­úszta a kalandozást. Talán ez a büntető eljárás, amely­nek aktív részese volt, kellő figyelmeztetés lesz számá­ra a jövőt illetően. A javulás reménye nem biztat azonban Ladányi Atti­la és Kenessey Ervin eseté­ben, hiszen közösen elköve­tett bűncselekmények mi­att már hosszabb tartamú szabadságvesztést töltöttek le, és ennek ellenére ismét vállalkoztak a bűnözésre. A 42 éves Ladányi Attila fel­tehetően büszkélkedett is múltjával, mert a börtönben eltöltött évek és a fizikai ere­je tiszteletet ébresztett irán­ta a bűntársai részéről. A betörésekre való alapos felkészüléshez az is hozzá­tartozott, hogy a banda ren­delkezett tippadókkal, akik elmondták, hova és mikor érdemes betörni. A terepet előzőleg részletesen szemre­vételezték, majd a megfelelő alkalmat kihasználva, keres­ték fel a kiszemelt lakást. O. László, magánkereskedő címét Kanalas Lászlótól kap­ták meg. A csapat három tagja a kerítésen átmászott, a lakás ajtaját kifeszítették és több mint 1 millió forin­tos zsákmánnyal távoztak el a helyszínről. A tippadó 87 ezer forint jutalmat kapott. V. Ferencné lakásába a be­törők a pinceablakon át ju­tottak be. Kihasználták, hogy a család vidékre utazott. A kisiparos otthonából mintegy 150 ezer forintnyi készpénzt és ékszert loptak el. Azért csak ilyen „keveset”, mert időközben megzavarták a betörőket a szomszédok. Me­nekülés közben elvesztettek egy vaskazettát, amelyben további értékek voltak. A társaság betöréseinek követ­kező helyszíne H. Emil la­kása volt, ahonnan 335 ezer forint értékű arany ékszert zsákmányoltak. J. Ferenc ott­honából zenélő dobozban lé­vő ékszereket, készpénzt és ta­karékbetét könyveket emel­­­tek el. Az okozott kár érté­ke meghaladta a 800 ezer forintot. Hosszasan lehetne még sorolni a banda bűncselek­ményeit, de tulajdonképpen a módszereik eléggé egyhan­gúak: felfeszítették a laká­sok ajtaját és elvitték a moz­dítható értékeket. Természe­tesen elsősorban készpénzt és ékszereket. A vádlottak, akik a nyomo­zás során általában elismer­ték a bűncselekményeiket, a tárgyaláson visszakoztak. Nagy Béla például azzal ér­velt a Fővárosi Bíróság előtt, hogy fizikai bántalmazás ha­tására ismerte el a betörése­ket. Ezzel a teóriával csak a bíróság előtt hozakodott elő az elsőrendű vádlott, aki­nek pedig bőven módjában állott volna sérelmeit elmon­dani a nyomozást felügyelő ügyésznek. Sőt a panaszát bejelenthette volna a későbbi ügyészi kihallgatások alkal­mával is, hiszen abban az időben már nem is találko­zott a rendőrökkel. Tehát semmitől sem kellett volna tartani. Az állítólagos bán­talmazásokról beszámolha­tott volna a katonai ügyész­ségen is, ahol Ladányi Attila bűncselekményeivel kapcso­latban hallgatták ki. A társaságra jellemző Ba­lázs Attila viselkedése. A vádlott a nyomozás során őszinte és minden részletre kiterjedő vallomást tett a betörésekről. Balázs nemcsak társaira, önmagára nézve is terhelő bizonyítékokat szol­gáltatott. A tárgyaláson pe­dig láthatóan félve elevení­tette fel a történteket. Min­denáron igyekezett elkerülni például azt, hogy a cselek­mények kapcsán kimondja társai nevét. Látni lehetett a kínlódását, amint az egy­értelműen feltett kérdésekre igyekezett megkerülni a vá­laszadást. Mitől rettegett a vádlott? Nem nehéz kitalálni. A rend­őröktől biztosan nem. De hát a börtönben hosszúra nyúl­nak a jó kapcsolatokkal ren­delkező bűnözők „csápjai”. Schmidt Attila Megkezdődött a nagy hal­­vásár. Az idén nem csak, hogy bőven lesz az ünnepi asztalra való is, de a vá­laszték is tekintélyes. Har­csától a busáig sokfajta és különböző árú hal kapható. Képeink a Belvárosi Közért Garay piaci áruhásában készültek Teknős Miklós felvételei Életkörülményeik ne romoljanak Szövetség a megváltozott munkaképességűekért A megváltozott munkaképes­ségű dolgozókra vonatkozó rendeletek is kövessék a gaz­dasági folyamatokban bekö­vetkezett változásokat — hangzott el egyebek mellett azon a sajtótájékoztatón, amelyet kedden tartott a Vé­dett Szervezetek Országos Szövetsége a szervezet zuglói otthonában. A testület 22 intézmény, elsősorban megváltozott munkaképességűeket foglal­koztató szervezet, illetve szo­ciális foglalkoztató hozta lét­re dolgozóik érdekeinek vé­delmére. Feladataik között fogalmazták meg, hogy a romló gazdasági körülmé­nyek között biztosítsák a sé­rült és fogyatékos embere­ket foglalkoztató vállalatok, szövetkezetek és szociális foglalkoztatók létfeltételeit. A 12 500-as jelenlegi tagsá­guknak garantálni kívánják a folyamatosan munkához ju­tás lehetőségét. El szeretnék érni továbbá, hogy e réteg munka- és életkörülményei ne romoljanak. Ezért is ké­rik az államigazgatási és a társadalmi szervezeteket, hogy a megváltozott munka­­képességűekre vonatkozó jogszabályok megalkotásába vonják be a szövetség kép­viselőit, mint szakmai tes­tületet. Kérdésre válaszolva el­hangzott: szeretnék, ha a jö­vőben nem csökkenne az ál­lami támogatás — ha már nem emelkedhet — a meg­változott munkaképességűe­ket foglalkoztató intézmé­nyeknél, hiszen az ilyen vál­lalatok mindenütt a világon kedvezményesen adóznak. A lapos pénztárcájú amerikai elnök Az amerikai tolvajok job­ban teszik, ha nem igyekez­nek ellopni Bush elnök pénz­tárcáját, ugyanis a kockázat sokkal nagyobb mint a vár­ható haszon. Az amerikai el­nök egy sajtókonferencián az újságírók kérdésére a pa­pírpénzek és az apró meg­­számolása után bevallotta, hogy mindössze 53 dollár van nála. Bush, kommentál­va „vékonypénzűségét” el­mondta, hogy gyakorlatilag csak olyan személyes dolgok­ra kell költenie ebből a pénz­ből, mint például éttermi ebédek vagy elemvásárlás. Barbara, az elnök felsége, aki szintén jelen volt a ta­lálkozón, hozzátette: néha aggódik, hogy az elnöknek még ezekre az apró kiadá­sokra sem futja a nála levő pénzből. Konyhamű­vészeti tanács Párizsban Alighanem a világon egye­dülálló intézmény alakult kedden Franciaországban: Országos Konyhaművészeti Tanács. S az is csak­ Párizs­ban képzelhető el, hogy ennek létrejöttét maga a kulturális miniszter jelentse be, ráadá­sul négy minisztertársa je­lenlétében. Hiába, a francia konyha színvonalát, nemzetközi elis­merését minden módon biz­tosítani kell. A tanács a hi­vatalos indoklás szerint „a konyhaművészet legfelsőbb szerve” lesz, illetékes a gaszt­ronómia, a konyhaművészet minden kérdésében. Munká­ja során vitákat rendez, ta­nácsadó szolgálatot létesít, ajánlásokat tesz. Tevékeny­ségében a leghíresebb fran­cia szakácsok vesznek majd részt, elnöke is egy konyha­­művész, Michel Guérard lesz. Igazgatója pedig a francia konyha egyik neves szakér­tője, az éttermek, vendéglők minősítője, a gasztronómiai szakértők egyik legismer­tebbje , Alexandre Laza­­reff. NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: Fodor László Szerkesztőség : Bp. VII., Rákóczi út 54. Telefon: 122-4810 Postacím: 1964 Budapest Kiadja a Népszava Kiadó Vállalat 1964 Bp. VII., Rákóczi út 54. Telefon: 122-4810 Levélcím: 1964 8p. Pf. 32. Felelős kiadó: Kiss Jenő, a Népszava Kiadó Vállalat vezérigazgatója Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, kézbesítőnél Előfizetési díj egy hónapra: 115,- Ft. Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató Nyomtatás: Szikra Lapnyomda Felelős vezető: Dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató Index: 25 005 ISSN Bp.: 0133-1701 Vidék: 0237-3785­2 6 Urho Kekkonnen könyve magyarul A Magyar Köztársaság hel­sinki nagykövetségének Kul­turális és Tudományos Köz­pontjában kedden az egykori finn köztársasági elnök, Ur­ho Kekkonen eszperantóból magyarra fordított könyvét, „A finn út”-at mutatták be a sajtó képviselőinek. A kötet a Magyar Eszpe­rantó Szövetség kiadásában és Pozsgay Imre előszavával jelent meg. Egy-egy példá­nyát átnyújtották Hargita Árpádnak, a Magyar Köztár­saság helsinki nagykövetsé­gének és Matti Kekkonen ta­nácsosnak, a néhai köztár­sasági elnök fiának. (MTI) Videotex Videotex néven új vegyes vállalatot alapított a magyar Technika Külkereskedelmi Vállalat és az Orion-gyár két moszkvai partnerével. A négy cég képviselői kedden írták alá az alapító okiratot. (MTI)

Next