Népszava, 1989. december (117. évfolyam, 284-307. sz.)

1989-12-27 / 304. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról) Münket, ha akarnak, bíróság­nak nem ismerjük el magu­kat” — mondották. Lupoi beszámolt arról is, hogy a bíróság védőügyvédet ajánlott fel mindkettőjük­nek, de Ceausescuék vissza­utasították. Nicolae Ceau­­sescu a per során tagadta, hogy felelős volna hatvan­ezer ember haláláért, és ta­gadta azt is, hogy neki és családjának egymilliárd dol­lárja volna. A román televízió kedden be­mutatta Emil Bobunak, a román diktatúra harmadik emberének fényképét, amely Bobut az RKP központja épületének egyik szobájában mutatja. Bukarestben a hadsereg katonái mentették meg a lincseléstől Ceausescu volt román diktátor „udvari köl­tőjét”, Adriana Paunescut, aki sikertelenül próbált mene­déket kérni az Egyesült Ál­lamok nagykövetségi épüle­tében. Ahogy a televízióban be­mutatták a Ceausescu házas­pár kivégzéséről készült első dokumentumképeket. Buka­restben, a televízió környé­kén rövid tűzharc keletke­zett, majd a Victoria téri épü­lő házaiban megbújó Securi­­tate-csoportok tagjai tüzel­tek. Románia népe megnyug­vással fogadta, a teljes elé­gedettség érzésével eltöltöt­­ten, a zsarnok, diktátor há­zaspártól megszabadultan éli első óráit. Ennek jeleként, nyomban a kivégzést bemuta­tó képek után, a város fő központjain fiatalok hang­szórókon keresztül, nagy­gyűlésre szólították fel a fő­város lakóit. A Nemzeti Meg­mentés Tanácsának vezetői azonban arra kérték fel a lakosságot, ne menjen nagy­gyűlésre. Ma még nem olyan a helyzet, hogy egy gyűlést biztonságos körülmények kö­zött lehetne megszervezni és megtartani. A televízió bejelentette: a Ceausescu család vagyonát felmérik, felkutatják. Az el­ső bejelentést már megtet­ték: Elena Ceausescu néhány nappal ezelőtt három gyer­mekének — Nicu, Valentin és Zoja nevű gyermekeinek — 3,8 millió lej összegben bankbetétet hagyott hátra. A lakosság megnyugtatá­sára a rádió és a televízió ismertette a főváros lakosai­val, a legutolsó vizsgálatok alapján a vizet nem mér­gezték meg, tehát iható. Románia Ceausescu után magyar nép közötti együtt­működést, minthogy a romá­niai magyar nemzeti kisebb­séget kultúrája, történelme, hagyományai elválaszthatat­lan szálakkal fűzik a magyar nemzethez. A Szövetség ideiglenes in­tézőbizottságának tagjai kö­zött van Domokos Géza, aki tagja a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának, továbbá Tőkés László, Király Károly, Sütő András, Lányi Szabolcs, Kányádi Sándor, Cs. Gyime­­si Éva, Kántor Lajos, De­­mény Lajos, Balogh Edgár, Törő Tibor, Sylveszter La­jos, Horváth Andor, Gáli Ernő és Szász János. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége felhívást intézett a magyar közvéleményhez is. Ez leszögezi: a józan ész mondatja velünk a figyel­meztető szavakat: káröröm­nek és bosszúnak közöttünk nincs helye! Lássunk tisz­tán: Romániában a román nép akaratán kívül és ellen sem demokratikus, sem nemzetiségi jogokat, sem pe­dig szabadságot és jogegyen­lőséget kivívni nem lehet. Szent kötelességünk, hogy a román demokratikus erők­kel összefogva lépjünk a kö­zös történelemalakítás útjá­ra. Legyen jelszavunk az összefogás, mert csak együtt, egymás oldalán léphetünk felemelt fejjel a Szovjetunió kezdeményezte közös Euró­pai Házba, ahol nekünk is csak úgy lesz helyünk, ha az emberi szolidaritás olda­lán küzdünk. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége síkraszáll a német, szerb, ukrán, orosz, török-tatár, zsidó és más nemzeti kisebb­ség nemzetiségi jogainak szavatolása mellett. Nemze­tiségi jogaik biztosítása te­rén hozandó intézkedések érdekében támogatja min­den nemzeti kisebbség ér­dekvédelmi szervezetének felállítását. Kolozsvárott hosszú éve­kig tartó szünet után szintén működik — magyar nyelven is — a helyi rádió. A most megjelent új lap, a Szabad­ság vasárnap Hívó szó cím­mel közölte 15 vezető kolozs­vári magyar értelmiségi fel­hívását, amelyben méltatták a Tőkés László nevével fém­jelzett hősi szabadságmoz­galom jelentőségét. Hangsú­lyozták, hogy a romániai magyarság kettős­­ társa­dalmi és nemzeti elnyomatás alól szabadult fel. Figyel­meztettek: nem szolgálják a közös érdeket azok, akik bármilyen oldalról gyűlölsé­­get szítottak, vagy szítanak. A legsürgősebb feladatnak az anyanyelv korlátlan hasz­nálatának intézményes biz­tosítását nevezték, és szor­galmazták a Kolozsvári Bo­lyai Egyetem visszaállítását. Az aláírók sorában szerepel Balogh Edgár, Cs. Gyimesi Éva, Kányádi Sándor, Kán­tor Lajos, Lászlóffy Aladár. Kolozsvárott sürgetik annak biztosítását, hogy Tőkés László mielőbb Bukarestbe mehessen, s elfoglalhassa helyét a Nemzeti Megmentés Frontjának Tanácsában. ION ILIESCU A román politikai változások fő irányítója Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentés Tanácsának elnöke. 1930-ban Bukarestben született, olyan családban, amely részt vett a forradalmi munkásmozgalomban. Középiskoláit, a fővárosban végezte, majd Moszkvában tanult, villa­mosmérnöki szakon végzett. A Román Diákszövetség elnökeként kezdte politikai pályafutását. Később dol­gozott az RKP Központi Bizottságában, ahol egy ideig az agitációs és propaganda terület titkára volt. 1971- ben került szembe Ceausescuval, nem értett egyet új kurzusával. Elkerült Bukarestből, Iasiba helyezték me­gyei első titkárnak. Dolgozott Temes megyében is, ugyancsak partvonalon, később eltették a politika te­rületéről: az Országos Vízügyi Hivatal elnöke lett, leg­utóbb pedig a Műszaki Könyvkiadó igazgatójaként te­vékenykedett. Temes megyében töltött évei során bi­zonyságát adta annak, hogy jó ismerője a nemzetiségi kérdésnek. Közéleti személyiség, népszerű politikus. IVém­zeti Emeti­­trni Parasztpárt alakult Nemzeti Keresztény Pa­rasztpárt elnevezéssel ked­den új párt alakult Romániá­ban. Az új párt a keresz­tény erkölcsök alapján törek­szik a román nép morális újjászületését előmozdítani. Követeli a hívők jogainak és az egyházi iskoláknak hely­reállítását, a román falvak és a parasztság anyagi és erkölcsi pusztulásának meg­akadályozását, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek feloszlatását. A parasztoknak ezentúl földjükön, szabad társulá­sokban kell dolgozniuk — hangsúlyozta a Nemzeti Megmentés Tanácsához ked­den eljuttatott nyilatkozat. Az új párt jelezte azt is, hogy szándékában áll 1990. február 2-ra országos kong­resszust összehívni. Veze­tőségének tagja — többek között — Doina Cornea em­beri jogi aktivista, Aurel Dragos író, Ion Caramitru színész — mindhárman egy­ben a Nemzeti Megmentés Tanácsának tagjai is. A párt igazgatótanácsában a ma­gyar nemzetiséget Kányádi Sándor képviseli. A román főváros lakói egyébként viszonylagos nyu­galomban ünnepelhették a Romániában majdnem ne­gyedszázada betiltott kará­csonyt. Bár időről időre el­szórt lövöldözést lehet hal­lani Bukarest egyes részei­ben, megszűnt az ágyúzás, és nem lehet hallani az elmúlt napok szünet nélküli gép­puskaropogását. Karácsony első napján, hétfőn este, helyi idő szerint 21.30-kor gyászmise kezdő­dött Bukarestben, a Piazza Romana téren, ott, ahol dél­előtt a lakosság virágokkal, gyászszalagokkal borította be a tér közepén lévő szo­bortalapzatot, és gyertyá­kat gyújtott, szinte egész nap tartott a zarándoklat. A forradalmi harcok hőseire emlékezve, késő este több ezer főnyi gyászoló, kezében gyertyával térdre borult, és a talapzatról egy egyházi ve­zető gyászmisét celebrált. Könnyek áztatták ezen az estén a hősök, az áldozatok terét, miközben ropogtak a fegyverek a város különböző pontjain. A gyászmise egész éj­jel tartott. Homokban hever Nagyszeben A Tanjug jugoszláv hír­ügynökség értesülései sze­rint romokban hever Nagy­szeben, annak a romániai megyének a központja, ahol a közelmúltig Ceausescu fia, Nicu volt a pártvezető. Nagy­szebenben hétfőn este még sok épület lángokban állt, az utcákon torlaszok emel­kedtek, a gépkocsik leoltott lámpákkal közlekedtek. A nagyszebeni tűzről a román televízió is beszámolt. A gyújtogatásokat a Cseauses­­su családhoz hű erőknek tu­lajdonították. Magyar Emberi Jogi Ala­pítvány egyik, Romániából visszatérő munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy ér­tesülése szerint Szepsiszent­­györgyön hétfőn sikerült a Securitate embereitől visz­­szafoglalni a postahivatal épületét. A városban kijárási tilalmat rendeltek el, s a nap folyamán letartóztatták a Securitate több emberét. Ugyanez a forrás közölte, hogy Kolozsvárott a Securi­tate emberei sikertelen kísér­letet tettek a repülőtér el­foglalására, a hadsereg egy­ségei azonban visszaverték támadásukat. A Tordára ve­zető úton az utat ellenőrző katonák elfogtak húsz Se­­curitate-ügynököt, akik Da­cia kocsikkal próbáltak Ko­lozsvárról elmenekülni. Megalakult a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége A szövetség kiáltványa • Felhívás a magyar közvéleményhez Kedden Bukarestben közzé­tették a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége ideiglenes intézőbizottságá­nak kiáltványát. Mint közöl­ték, a testület hétfőn Buka­restben Domokos Géza veze­tésével tartotta meg összejö­vetelét. A megalakult Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége — a romániai magyarság nemzetiségi köz­képviseleti és érdekvédelmi szervezete. „Kinyilvánítjuk, hogy ma­gunkévá tesszük a Nemzeti Megmentési Front — az ál­lamhatalom egyetlen törvé­nyes szerve — programját — hangzik a kiáltvány. Ennek politikai, gazdasági és kul­turális megújhodási céljait elfogadjuk, és feltétel nélkül támogatjuk felhívását a fris­sen kivívott szabadság, de­mokrácia és nemzeti egyen­jogúság védelmében és meg­valósításában." A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége ideiglenes intézőbizottsága megkezdte a szervezést, programja kidolgozását és természetesen a kapcsolatok kiépítését a Nemzeti Meg­mentési Front Tanácsával, ezt a feladatkört addig látja el, amíg a megfelelő időben sorra kerülő országos kong­resszuson megválasztják a szövetség rendes intézőbi­zottságát. Felhívják a romániai ma­gyarságot falusi, községi, vá­rosi és megyei szervezeteink megalakítására. Az ideiglenes intézőbizott­ság új nemzetiségi statútum kidolgozását kezdeményezi. A tervezetet az újonnan vá­lasztandó demokratikus par­lament elé terjeszti megvita­tás és törvényerőre emelés végett. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége a romániai magyarság önren­delkezési jogának elvi alap­ján áll, mindazzal együtt, ami ebből természetszerűen következik. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jogainak érvényesítését a szabad, de­mokratikus Románia terüle­ti épségének és szuverenitá­sának tiszteletben tartásával kívánja elérni. A romániai magyarság méltányosnak és természe­tesnek tartja, hogy fenntart­hassa és ápolhassa kapcsola­tait a magyar nemzet más részeivel; ez a jog elmélyíti állampolgári hűségünket a szabad, demokratikus Romá­nia iránt. E jog alapján épí­teni kívánjuk a román és a SZERDA, 198­9. DECEMBER 2­7. NÉPSZAVA MIÉRT HABOZOTT A BIZTONSÁGI TANÁCS? A Biztonsági Tanács 5 állandó (Egyesült Államok, Fran­ciaország, Kína, Nagy-Britannia, Szovjetunió) és 10 nem állandó tagállamból áll. A nem állandó tagokat a Köz­gyűlés 2 évre választja, a tagság nem hosszabbítható. A Biztonsági Tanács az ENSZ egyetlen szerve, amely az alapokmány értelmében olyan döntéseket hozhat, ame­lyek megvalósítása kötelező a tagállamok számára. A BT bármely viszályt vagy feszült helyzetet megvizsgálhat, és javaslatot tehet azok rendezésére, megoldására. Ajánlá­sokat tehet a nemzetközi béke és biztonság megőrzésére vagy helyreállítására. Kényszerítő intézkedéseket hozhat a békét és a biztonságot veszélyeztető állam ellen, bele­értve gazdasági szankciók vagy más intézkedések alkal­mazását. Amennyiben ezek az intézkedések elégtelennek bizonyulnak, fegyveres erő alkalmazását határozhatja el. A BT minden egyes tagja 1 szavazattal rendelkezik. El­járási jellegű határozatok meghozatalához 9 szavazat szükséges. A tartalmi kérdésekben hozott határozatok el­fogadásához is 9 szavazatra van szükség, e határozatok viszont csak akkor érvényesek, ha a BT 5 állandó tagja is megszavazta őket. Bármely állandó tag negatív szava­zata (az úgynevezett vétójog) megakadályozhatja egy nem ügyrendi határozat elfogadását. ★ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még szombaton nem hi­vatalos, zárt ülésén úgy döntött, hogy nem tűzi napirend­jére a romániai helyzetet. Jólértesült ENSZ-körök szerint a testület ülésén mindenesetre jó órás, beható vita folyt Romániáról, amelyben a tanács számos tagja fejtette ki álláspontját. Magyar kezdeményezésre Esztergályos Ferenc ENP nagykövet, valamint az NSZK, Olaszország és Ausztria ENSZ-képviselője szombaton közösen kérte fel a Bizton­sági Tanácsot, hogy tűzze napirendjére a romániai hely­zetet és foglaljon állást a vérontás befejezése, a romániai nép demokratikus jogainak érvényesítése mellett. A zárt ülésről részleteket nem közöltek, de nyílt titok­nak számít, hogy a BT öt állandó tagja közül csak Kína ellenezte a románkérdés megtárgyalását. (MTI) Megmozdult a világ a forradalomért Mosokra A romániai új vezetés, a Nemzeti Megmentés Tanácsa gyakorlati elismerésével egyenértékű szovjet külügy­­minisztériumi nyilatkozatot tettek közzé még hétfőn es­te Moszkvában. Az állás­­foglalás szerint — amelyet Ivan Aboimov külügymi­­niszter-helyettes ismerte­tett sajtóértekezletén — a szovjet vezetés állandó kap­csolatot tart fenn a front ta­nácsával, s igényeinek meg­felelően nyújt humanitárius segítséget. Ezt megelőzően szombaton a szovjet kormány nyilatko­zatában határozottan elítél­te, hogy a forradalmi válto­zások ellenfelei semmitől sem visszariadva, a polgári lakosságot sem kímélve, fegyverrel állnak ellent. Mihail Gorbacsov a népi küldöttek kongresszusának délutáni ülése előtt bejelen­tette: a szovjet kormány úgy döntött, hogy a Varsói Szer­ződés tagállamaihoz fordul azzal a céllal, hogy működ­jenek együtt a román nép­nek nyújtandó segítség ügyében. Kormányszinten operatív csoportot hoztak létre az események követé­sére — mondotta Gorbacsov. Románia belügyének mi­nősítette a Ceausescu-­há­­zaspár elítélését és kivégzé­sét a szovjet külügyi szóvi­vő, s ezért elzárkózott az ügy minden további kom­mentálásától. Washington Az Egyesült Államok hét­főn elismerte és támogatá­sáról biztosította a román Nemzeti Megmentés Taná­csát, az ország új, ideigle­nes kormányát. A Fehér Ház egyúttal saj­nálkozásának adott kifeje­zést, hogy Ceausescuék perét nem folytatták le nyilváno­san, s felhívott: vessenek vé­get minden erőszaknak és vérontásnak. Hensi Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke felszólította a nyugatnémet lakosságot, hogy nyújtson se­gítséget Romániának a de­mokrácia felépítéséhez. Az NSZK kormánya a ro­mániai Nemzeti Megmentés Tanácsában a román nép jo­gos képviselőjét látja — kö­zölték hétfőn hivatalosan, Bonnban. Az EGK brüsszeli bizott­ságának elnöke, Jacques De­­lors ugyancsak segítséget he­lyezett kilátásba. Korábban már a bukaresti Nemzeti Megmentés Taná­csának elismerését bejelen­tették Norvégiában, Bel­giumban, Franciaország­ban, a Szovjetunióban, az NDK-ban és más országok­ban. Prága Pavel Sadovsky csehszlo­vák külügyminiszter-he­lyettes kedden Bukarestbe repült, hogy kormánya ne­vében közvetlenül is felve­gye a kapcsolatot a román Nemzeti Megmentés Taná­csával. *,,A Bolgár Népköztársaság államtanácsa és miniszter­­tanácsa üdvözli a népi for­radalom győzelmét Romá­niában. A Nemzeti Meg­mentés Tanácsát hivatalosan elismerjük a román nép ér­dekei és akarata egyedüli képviselőjének” — jelentet­te ki Bojko Dimitrov bolgár külügyminiszter. J­ár­só A lengyel külügyminiszté­rium hétfőn közleményben jelentette be, hogy normális kormányközi kapcsolatot tart fenn a romániai Nem­zeti Megmentés Tanácsával, a testület megalakulása óta. A bejelentés egyenértékű a tanács Románia egyetlen képviselőjeként való teljes elismerésével. A kínai központi lapok kö­zül elsőként a Pejcsing Van­­pao, a pakingi esti hírlap kö­zölte keddi számában a hírt, hogy Romániában halálra ítélték és kivégezték a Ceau­­sescu-házaspárt. Beolvasták a hírt a kínai televízióban is. A pekingi televízió kedd esti híradójában ismertette a kínai külügyminisztérium nap folyamán kiadott nyi­latkozatát, amely megfigye­lők szerint a román Nem­zeti Megmentés Tanácsának de facto elismerését jelenti II. János Pál pápa, a ró­mai Szent Péter-bazilika er­kélyéről hétfő délben el­mondott, karácsonyi „Urbi et orbi” áldásában külön megemlékezett Romániáról. A FORRADALOM­­ A NYUGATI KÉPERNYŐKÖN Magyarország sok településén a mindennapi élet szer­ves részévé váltak a műholdas programok. Aki a hét végén és karácsony két napján — a Magyar Televízió élő közvetítései mellett — a CNN, a Super Sky, a SAT1, vagy a TV5 adásait is figyelemmel kísérte, az meg­győződhetett róla, hogy a nemzetközi elektronikus tö­megkommunikációban a romániai forradalom esemé­nyei minden más híranyagot háttérbe szorítottak. Drámai eseményekről nyilatkozott tegnap a román rádió egyik szerkesztője Elmondta, hogy szombaton, amikor a harc kimenetele még bizonytalan volt a Se­curitate több rohamát kellett a hadseregnek visszaver­nie. A harcok alig néhány méterre a rádió udvarán és épületében folytak. Miközben ők a stúdióban dolgoz­tak. A közeli fegyverropogás behallatszott a mikrofon­ba. Kollégáimat, barátaimat a rádió fegyvertelen mun­­­katársait, a szó szoros értelmében munkahelyükön ér­te a gyilkos golyó — mondta a szerkesztő. A legmegrázóbb riport Aradon készült. A felvétel pillanataiban éri a gyilkos golyó azt a fiatalembert, aki a környező házakból tüzelő orvlövészek ablakait mutatja a riporternek. Döbbenetes képsor (gál)

Next